1.2.1. A bócsa-bugaci buckavidék kialakulása és földrajzi adottságai  10
1.2.2. A bócsai ősborókás természetes növénytakarója  11
1.2.3. Az ősborókás területén található telepített, tájidegen erdők  12

1.3.1. A természetes területek mintavételi helyei  15
1.3.2. A telepített erdők mintavételi helyei  16
1.3.3. A levágott akácos mintavételi helyei  16
1.3.4. A mintavételi helyek vegetációja  17

2.2.1. Az akác eredeti elterjedési területe  23
2.2.2. Az akác Magyarországon  24
2.2.3. Az akác hasznosításának módjai Magyarországon  25
2.2.4. Az akác által okozott erdészeti és természetvédelmi problémák  25
2.2.5. Az akác irtásának módszerei  26
2.2.6. Természetvédelmi helyreállítás indokai  28

2.3.1. A KNP bócsai területének faállományai és a kísérleti terület  29
2.3.2. Az irtás módszerei, végrehajtott erdészet beavatkozások  29
2.3.3. A változások dokumentálásaínak módszerei  30

3.3.1. A cönológiai felvételezés  35
3.3.2. A vetési kísérletek leírása  36

3.4.1. A főkoordináta analízis eredményei  37
3.4.2. A letermelt akácos vegetációjában történt változások kiértékelése  37
3.4.3. Az 1997-es vetések eredményei  39
3.4.4. Az 1998-as vetések eredményei  41

3.5.1. A kísérleti terület vegetációjának váÍtozása a három éves vizsgálat során  45
3.5.2 A magvetéses kísérletek tapasztalatai  45
3.5.3. A talajok közti különbségek  47
3.5.4. A gyakorlati megvalósítás lehetőségei nagy területek esetében  48

4.2.1. A vizsgálati terület, mint a Kiskunsági homokvidék része  51
4.2.2. A talajtani vizsgálat  52
4.2.3. Az analízishez használt módszerek  53

4.3.1. A talaj fizikai paraméterei  54
4.3.2. A mintahelyek összehasonlítása pH és szerveranyag-tartalom alapján  56
4.3.3. A talaj nitrogéntartalmának eredete, és a mintahelyeken mért értékek  58
4.3.4. Talajionok  60

4.4.1. A kolonizáció  63
4.4.2. Limitáló faktor a nitrogén  64

4.5.1. A mikroorganizmusok szerepe a növénytársulásokban  65
4.5.2. A talajmikrobák a vizsgált területen  67
4.5.3. A növények hatása a talaj mikroorganizmusaira  72

5.2.1. Közösségszintű természetvédelem jelentősége  76
5.2.2. A szukcesszióról  77

5.3.1. Terepvizsgálati módszerek  78
5.3.2. A feldolgozás módszerei  78

5.4.1. A kutatási területen előforduló hangyafajok  79
5.4.2. A kezelt területeken beindult szündinamikai folyamat jellemzése  80
5.4.3. A kezelt és a kontroll területek hangyaközösségeinek összehasonlítása  82

6.2.1. Terepvizsgálati módszerek  91
6.2.2. A feldolgozás módszerei 92

6.3.1. Családok összehasonlítása  93
6.3.2. Lycosidae fajok összehasonlítása, szezondinamikai vizsgálatok  94
6.3.3. Területek összehasonlítása  99
6.3.4. Diverzitási és egyenletességi értékek  100
6.3.5. Területek összehasonlítása többváltozós módszerekkel  102

7.2.1. Gyűjtési módszerek  108
7.2.2. A feldolgozás módszerei  108

7.3.1. A kutatási terület kabócafaunája  109
7.3.2. A mintavételi területek jellemzése fajkészletük alapján  114
7.3.3. Dominancia-viszonyok alakulása a vizsgált területen  115
7.3.4. Mintahelyek elkülönítése kabóca populációk előfordulása alapján  116
7.3.5 A fajdiverzitás alakulása a vizsgálati években  118
7.3.6. Területek összehasonlítása többváltozós módszerekkel  121

7.3.7. A fitofág rovarok és a növényzet közötti korrelációs vizsgálat.  124