502 K 39
Kerényi Attila:
Európa természet- és környezetvédelme
Bp. : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. 534 p., ill.
ISBN 963-19-3502-7






TARTALOM


    Tartalom  5
    Bevezetés  11
    Tanácsok a könyv használatához  12
    Természetvédelem, környezetvédelem  13

    1. RÉSZ
    AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN
    A TÖRTÉNELEM SORÁN      17

      1. Európa földrajzi helyzete és parttagoltsága  17
      2. Európa természeti adottságai a holocén elején  19
      3. Ember és környezetének kölcsönhatásai Európában a fémek megmunkálásáig  25

        3.1. A mezőgazdálkodás elterjedése Európában  32
        3.2. A mezőgazdasági termelés környezeti hatásai  33
        3.3. Az első tartós emberi építmények Európában  34
      4. A fémek megmunkálásától a középkorig  36
        4.1. A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai  36
        4.2. A minószi és a mükénéi civilizáció és a természeti környezet  38
        4.3. A posztmükénéi időszak és a kelták kora  42
        4.4. A Római Birodalom és a természeti környezet  44
        4.5. Természeti katasztrófák az ókorban  48
      5. Európa népessége és a természeti környezet a középkor kezdetétől a l3. század végéig  49
      6. Ember és környezete Európában a 14. századtól az ipari forradalomig  54
        6.1. Éghajlat, mezőgazdaság, energia és környezet  54
        6.2. Európa legnagyobb járványa  58
        6.3. Az erdők veszélyeztetése és védelme  61
      7. Az első ipari forradalom és környezeti hatásai  63
        7.1. Találmányok és technikai újítások  63
        7.2. Az ipari fejlődés környezeti hatásai  65
        7.3. Népesedés és a környezet eltartóképessége  69
        7.4. A környezeti tudat az első ipari forradalom idején  72
      8. A második ipari forradalom  72
      9. Ember és környezete Európában a 20. században  74
        9.1. A népesedés jellemző vonásai  74
        9.2. Az iparszerű mezőgazdaság  75
        9.3. A modern mezőgazdaság környezeti hatásai  77
        9.4. A természetes élővilág térvesztése, a biológiai változatosság csökkenése  80
        9.5. Az energiatermelés, az ipar és a közlekedés környezeti hatásai  87
        9.6. A nukleáris energia, az elektromágneses hullámok és a környezet  92
        9.7. A települési és a veszélyes hulladékok halmozódása  95
        9.8. A turizmus és környezeti hatásai  98
      10. A legfontosabb környezeti kérdések Európáról  98

    II. RÉSZ
    A TERMÉSZET PUSZTÍTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA ÉS VÉDELME EURÓPÁBAN      100

      1. Az antropogén hatások erőssége és sokfélesége  100
      2. A természetvédelem európai szintű összehangolásának előjelei  104
      3. Az ökoszisztémák típusai, állapotuk és fajdiverzitásuk  108

        3.1. Az erdők természetes típusai  108
        3.2. Az erdők pusztulása  112
        3.3. Egyéb kedvezőtlen hatások az erdőkre  118
        3.4. Az erdőtelepítés és fakitermelés környezeti hatásai - különös tekintettel a faji diverzitásra  121
        3.5. Fakitermelés és trópusi fa import Európában. Az európai gazdálkodás hatása a trópusi erdőkre  124
        3.6. Bokros és füves társulások  129
        3.7. Folyók és tavak élő rendszerei  131
        3.8. Lápok, mocsarak, marschok  136
        3.9. Tengerparti és tengeri ökoszisztémák  138
        3.10. Magashegységi ökoszisztémák az erdőhatár fölött  141
        3.11. Tundrák  142
        3.12. Kultúrökoszisztémák  142
      4. A biológiai sokféleség és a fenyegetett fajok  143
        4.1. Alapfogalmak  143
        4.2. A fajgazdagság és a fajok fenyegetettségének területi különbségei 144
      5. Biológiai sokféleség és természetvédelmi stratégia a Kárpát-medencében (Varga Zoltán)  150
        5.1. A Kárpát-medence biodiverzitásának általános vonásai: életföldrajzi hatások  150
        5.2. Bennszülött és reliktum fajok a Kárpát medencében és Magyarországon  154
          5.2.1. Bennszülött fajok (endemizmusok)  154
          5.2.2. Reliktum fajok a Kárpát-medencében  155
        5.3. A Kárpát-medence élővilágának életföldrajzi komponensei  156
          5.3.1. Policentrikus elterjedésű palaearktikus és holarktikus fajok  156
          5.3.2. Szibériai (boreo-kontinentális) fajok  157
          5.3.3. Holomediterrán fajok  157
          5.3.4. Atlantomediterrán fajok  158
          5.3.5. Pontomediterrán fajok  159
          5.3.6. Ponto-kaszpi fajok  159
          5.3.7. Déli-kontinentális (dél-szibériai, mandzsúriai) fajok  160
          5.3.8. Nyugat-balkáni (illír) fajok  161
          5.3.9. Kelet-balkáni (moesiai) fajok  161
          5.3.10. Alpin (arktikus-alpin) fajok  161
          5.3.11. Kárpáti fajok  162
          5.3.12. Dacikus fajok  162
          5.3.13. Xeromontán fajok  163
          5.3.14. Eremiális fajok  163
          5.3.15. Kozmopolita és adventív fajok 164
        5.4 .A Kárpát-medence életföldrajzi tagolódása  164
        5.5. Természetvédelmi stratégia és prioritások a Kárpát-medencében  166
      6. Az élettelen természet adottságai és értékei Európában  170
        6.1. Az élettelen természeti értékekről és az élettelen természeti környezet értékeléséről  170
        6.2.A kontinens élettelen természeti környezetének jellemző adottságai  171
      7. Európa főbb természeti értékeinek összefoglaló jellemzése  179
        7.1. Észak-Európa  180
        7.2. A Szovjetunió európai utódállamai  182
        7.3. A többi volt szocialista ország  184
        7.4. Az Európai Unió dél-európai országai  188
        7.5. Nyugat-Európa országai  191
        7.6. Nyugat-Közép-Európa országai  194
      8. A Természetvédelem módszerei  206
        8.1. A természetesség foka és az IUCN-kategóriák: a területi védelem meghatározó szerepe  206
        8.2.Területi védelem a jogilag nem védett területeken. A Páneurópai Ökológiai Hálózat  225
          8.2.1. Az ökológiai hálózat létrehozásának elméleti alapjai és gyakorlati nehézségei  225
          8.2.2. A Páneurópai Ökológiai Hálózat létesítésének helyzete 2002-ben  229
          8.2.3. A magyarországi ökológiai hálózat  235
        8.3. Fajok és élettelen természeti objektumok védelme  236
        8.4. Az Európai Unió természetvédelmi politikája (Fazekas István)  240
          8.4.1. A természet- és tájvédelem uniós jogszabályai  240
          8.4.2. A biológiai sokféleség megőrzésének céljai és feladatai 2010-ig  244
          8.4.3. Magyarország természetvédelmi feladatai az integráció során  245
            8.4.3.1. Természetvédelem  245
            8.4.3.2. Tájvédelem - fenntartható területhasználat  247
        8.5. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények  249
          8.5.1.Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint vízimadarak élőhelyéről (Ramsar - Irán)  249
          8.5.2.Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről (Bonn - NSZK)  251
          8.5.3.Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Bern - Svájc)  253
          8.5.4. Biológiai Sokféleség Egyezmény (Rio de Janeiro- Brazília)  254
            8.5.4.1. Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról (Cartagena-Kolumbia)  256
          8.5.5.Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (Washington-USA)  256

    III. RÉSZ
    EURÓPA KÖRNYEZETVÉDELME     259

      1.Gazdasági és társadalmi változások Európában a 20. század végén, környezetvédelmi szempontból - különös tekintettel az iparra és a mezőgazdaságra  259
      2. A közlekedés és a turizmus fejlődésének értékelése környezeti szempontból  268
      3. A fejlettség és a környezeti hatások kapcsolata és értékelése  271
      4. A népesedés és az épített környezet hatása a természeti környezetre  280
      5. Az épített környezet értékei és kapcsolatuk a természeti környezettel  285

        5.1. Az épített környezet jellemző típusai a történelem során  285
        5.2. Észak-Európa  289
        5.3. Nyugat-Közép-Európa  290
        5.4. Kelet-Közép-Európa  291
        5.5. Dél-Európa  293
        5.6. Nyugat-Európa  294
        5.7. Kelet-Európa  295
      6. Városi környezet Európában  296

        6.1. Általános értékelés 296
        6.2. Európa városainak levegőszennyezettsége  302
        6.3. A városok vízellátása és vízminősége  308
        6.4. A városok zajszennyezése  312
        6.5. A városok lakásellátottsága és a városon belüli területhasználat  315
        6.6. A városi hulladék mennyisége és kezelése  319
        6.7. A városi környezet összetett minősítése európai példákon  322
        6.8. Az európai városok környezetének jövője-nemzetközi kezdeményezések a fenntartható városokért  326

      7. A levegő regionális háttérszennyezettségének különbségei kontinensünkön  329
        7.1. A fontosabb légszennyező anyagok koncentrációjának területi különbségei  329
          7.1.1. A kén-dioxid  329
          7.1.2. A nitrogén-oxidok és az aeroszolok  341
          7.1.3. A felszínközeli ózon és egyéb szennyezők  348
        7.2. Levegőszennyezettségi térségek Európában  354
        7.3. Nemzetközi egyezmények a levegőszennyezés csökkentésére  360
          7.3.1. Egyezmény az országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről  360
          7.3.2. Egyezmény az ózonréteg védelméről  364

      8. Éghajlatváltozás Európában?  365

        8.1. A feltételezett éghajlatváltozás  365
        8.2. Az európai éghajlat a 21. században  366
        8.3. Az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése  370
      9. Vízkészletek, vízkivétel és a vizek szennyezettsége Európában  376
        9.1.Vízkészletek, vízkivétel, vízfelhasználás, vízfogyasztás  376
        9.2. A felszíni vizek szennyezettsége  380
          9.2.1. A folyók szennyezettsége  380
          9.2.2. Az állóvizek állapota  387
        9.3. A felszín alatti vizek állapota  391
        9.4. A tengervíz állapota Európa partjainál  398
          9.4.1. A tengerek természeti adottságai és vízgyűjtőik népessége  398
          9.4.2. A Földközi-tenger  400
          9.4.3. A Fekete- és az Azovi-tenger  406
          9.4.4. A Balti-tenger  409
          9.4.5. Az Északi-tenger  413
          9.4.6. Az Atlanti-óceán  415
          9.4.7. A Norvég-, a Fehér- és a Barents-tenger  417
        9.5. A vizek védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények  418
      10. A talajok állapota, degradációs folyamatok és talajvédelem  422
        10.1. A víz- és a szélerózió  423
        10.2. A talajtömörödés, vízhatás és talajsavasodás  428
        10.3. Növényvédő szerek és műtrágyák hatásai a talajokra  429
        10.4. A talaj szerves anyagának elvesztése és a másodlagos szikesedés  432
        10.5. A talaj pontszerű szennyeződései  432
      11. Természeti és antropogén környezeti katasztrófák Európában  435
        11.1. Természeti katasztrófák  435
        11.2. Technológiai eredetű környezeti katasztrófák  438
      12. Környezetpolitika az Európai Unióban és a magyar csatlakozás (Fazekas István)  444
        12.1. Az Európai Közösség környezetpolitikájának céljai és alapelvei  444
        12.2. A környezeti elemekre irányuló környezetpolitika  448
          12.2.1. A levegővédelem  448
            12.2.1.1. Az ózonréteg károsodása  449
            12.2.1.2. Üvegházgázok kibocsátása és globális klímaváltozás  450
            12.2.1.3. A környezet elsavasodása  450
          12.2.2. A vízvédelem  451
            12.2.2.1. A vízszennyezés és vízfelhasználás  453
            12.2.2.2. A tengerek és tengerpartok védelme  454
        12.3. A káros környezeti hatásokra irányuló környezetpolitika  454
          12.3.1. Zajvédelem  454
          12.3.2. Hulladékgazdálkodás  455
          12.3.3. Környezetbiztonság  459
            12.3.3.1. Vegyi anyagok  459
            12.3.3.2. Genetikailag módosított szervezetek  460
            12.3.3.3. Nukleáris biztonság és az ipari kockázatok csökkentése  460
        12.4. A gazdasági ágazatokra irányuló környezetpolitika  463
        12.5. Az Európai Unió környezeti állapota az ezredfordulón  466
          12.5.1. A gazdasági célágazatok terén elért környezetpolitikai eredmények  468
        12.6. Az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja az új évezred első évtizedére  471
          12.6.1. A környezet-egészségvédelem céljai és feladatai  471
          12.6.2. A természeti erőforrások megőrzésének és fenntartható használatának céljai és feladatai, beleértve a hulladékgazdálkodást  473
          12.6.3. Az Európai Unió bővítésével és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő környezetpolitikai célok és feladatok  474
        12.7. A 6. Akcióprogram által kijelölt célok megvalósításának eszközei  475
          12.7.1. A környezetvédelmi jogszabályok betartatása, gyakorlati megvalósítása  475
          12.7.2. A környezetvédelmi szempontok integrációja az egyéb uniós politikákba  477
          12.7.3. Szoros együttműködés kialakítása a gazdasággal és a fogyasztókkal, a környezetvédelmi költségek internalizálása, a fogyasztói szokások befolyásolása  478
          12.7.4. A polgárok környezeti adatokhoz, információkhoz való hozzájutásának elősegítése  480
          12.7.5. Környezettudatos területhasználat felé mozdulás  480
        12.8. A környezetvédelmi csatlakozási tárgyalások során folytatott hazai stratégia  481
        12.9. A Közösségi Vívmányok (Acquis) Átvételének Nemzeti Programja (ANP) környezetvédelmi vonatkozásai  483
        12.10. Hazai környezetpolitikai stratégia 2002-től  484
      13. Rövid válaszok az Európával kapcsolatos legfontosabb környezeti kérdésekre (Összefoglalás)  485

    Köszönetnyilvánítás  492
    Mellékletek  493
    Irodalom  499
    Kislexikon  512
    Rövidítések jegyzéke  518
    Név- és tárgymutató  521