Föld és ég

Csaknem két évtizedes vulkanológiai kutatómunka eredményét tartja kezében a tisztelt Olvasó. Tudományos tevékenységemet, külföldi tűzhányók tucatjainak megismerése közepette, mindvégig a Kárpátok vulkáni hegységeiben, ezen belül döntően Magyarországon folytattam. Monográfiám alappillérei a sok év alatt megismert hazai vulkáni hegységek: a Börzsöny-Visegrádi-hegység, valamint kisebb lélegzetű tanulmányban a Mátra. Ezeket a hegységeket - a szakirodalom ismertetése, részletes forráskritika után - a teljesség igényével igyekszem bemutatni. Lehetőség szerint külön tárgyalom a terjedelmesebb adatközlő részeket, majd egy-egy vizsgált terület vagy kérdés értelmezését adom, ezen kívül a megfelelő helyeken összefoglaló fejezetrészeket is beiktatok. Ily módon tehát - reményeim szerint - ki-ki megtalálhatja mind a szakmai részleteket, mind a nagyobb ívű, átfogóbb elemzéseket, összegzéseket.
Az utolsó fejezetben az Északkeleti- és Keleti-Kárpátok tűzhányóin kapott eredményekről számolok be rövidebb esettanulmányok formájában. Ezekben bemutatom mindazon, számomra legfontosabb kutatásokat, amelyekben első szerzőként vettem részt, és bennük érdemi új ötleteket, elképzeléseket dolgoztam ki.
A Börzsönytől a Hargitáig: amiképpen a személyes indíttatás is - pályafutás a budapesti egyetemen és székelyföldi származás - e két bástyát jelölte ki a számomra, úgy hívom most a tisztelt Olvasót is szakmai tanulmányútra a két végpont között: a hazai miocén vulkáni hegységektől a Kárpátok legfiatalabb, pleisztocén tűzhányóiig.

TARTALOM

Bevezetés 7

1. A KÁRPÁT-PANNON TÉRSÉG HARMAD- ÉS NEGYEDIDŐSZAKI VULKÁNOSSÁGA: ÁTTEKINTÉS

1. Lemeztektonikai háttér: a vulkánosság fő típusai 13
2. Tűzhányótevékenység térben és időben: magmaképződés, geokronológia, ősföldrajz 16
3. Az andezitvulkánosság fő folyamatai: terminológiai és kutatásmódszertani áttekintés 26

2. A BÖRZSÖNY

1. A Börzsöny vulkanológiai kutatástörténete 41
2. A Börzsöny hegység miocén tűzhányótevékenysége és felszínformái 56

A) A hegység domborzati, tájrajzi, rétegtani áttekintése 56
B) Vulkanológiai eredmények és értelmezés 60
C) Vulkánszerkezet, vulkáni formakincs 152
D) Vulkáni rétegtan és fejlődéstörténet 158

3. A VISEGRÁDI-HEGYSÉG

1. A Visegrádi-hegység vulkanológiai kutatástörténete 171
2. A Visegrádi-hegység miocén tűzhányótevékenysége és felszínformái 182

A) A hegység domborzati-tájrajzi, rétegtani áttekintése 182
B) Vulkanológiai eredmények és értelmezés 187
C) Vulkánszerkezet, vulkáni formakincs 304
D) Vulkáni rétegtan: korreláció a Börzsönnyel 309

3. A Dunakanyar kialakulása 323

4. A MÁTRA VULKANOLÓGIAI-VULKÁNSZERKEZETI MODELLJE

1. A Mátra vulkanológiai kutatástörténete 329
2. A Mátra vulkanológai-vulkánszerkezeti viszonyai 336

A) A hegység domborzati és rétegtani áttekintése 336
B) Vulkanológiai eredmények és értelmezés 341
C) A Nyugat- és Kelet-Mátra vulkánszerkezeti értelmezése 376

5. ESETTANULMÁNYOK A ÉSZAKKELETI- ÉS KELETI-KÁRPÁTOKBÓL

1. A Északkeleti- és Keleti-Kárpátok vulkánláncának felépülése és lepusztulása 387

A) A vulkánosság anyagszolgáltatása az Eperjes-Tokaji-hegységben és a Kelemen- Görgényi-Hargita vonulatban: magmaprodukció és lepusztulás digitális domborzatmodellen alapuló térfogatelemzéssel 387
B) Az erózió sebessége és tényezői 19 vulkáni kúp összehasonlító morfometriája tükrében 408

2.) A Kakukkhegy: egy lávaöntő rétegvulkán felépülése és lepusztulása 420

A) Andezit lávafolyások, lávadómok 420
B) A Kakukkhegy fejlődéstörténete 422

3. A Csomád: a Kárpát-Pannon térség legfiatalabb vulkáni kitörései 429

A) Dácitos magmaképződés, lávadómok, robbanásos kitörések 430
B) A robbanásos kitöréssorozat rétegtani és geokronológiai vizsgálata 433

Zárszó 443
Irodalom 447