Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről 2.

TARTALOM

Tartalomjegyzék 7

Előszó 15

Résztvevők, anyag, módszer 24

I. fejezet. Geológiai, éghajlati és növényföldrajzi adatok 29

Geológiai érdekességek 29

Réti mészkő 29
Gyepvasérc 31
Tőzegbányászat 32

Éghajlati adatok 33
A Kőrös-ér vonzáskörzetének növényföldrajzi besorolása 34

II. fejezet. Történeti áttekintés 35

Az egykori és mai természeti kép rögzítésének nehézségeiről 35
Milyen lehetett az általunk vizsgált DK-Kiskunság a török-kor előtti időkben 37
Ami biztosan kizárható 37

Zári erdők, fenyvesek, kiterjedtebb tölgyesek 37

Fás társulások, melyekkel megyénkben is számolni kell 39

Száraz (xeroterm), valamint átlagos adottságú (mezoterm) termőhelyek 39

Homoki szürke- és fehérnyarasok, galagonyás bozótosok 39

Nedvesebb (hygroterm) élőhelyek 41

Fűzlápok 41
Láperdők 42

Gyepek, melyek már a törökkor előtt is bizonyosan előfordultak ezen a tájon 42
Száraz (xeroterm) élőhelyek 42

Terméketlen, vagy gyér növényzetű homokbuckások 42

Nedvesebb (hygroterm) élőhelyek 43

Buckaközi kékperjés láprétek 43

Puszták a törökkor előtti időkben 43
Fás vegetáció az Alföldön az 1400-as évek elejétől az 1700-as évek végéig az utazók visszaemlékezései alapján 44
Zoológiái adatok az egykori vegetáció rekonstruálásához 44
A török hódoltság tájátalakító hatásáról és a legelők felértékelődéséről 45

A változások gazdasági háttere 45
A hajdani túllegeltetés következményeiről 47

Adatok Csongrád és Bács-Kiskun megye természeti képéhez a XVIII. századtól napjainkig 48

Szeged birtokfelmérése a XVIII. század elején 48
Erdők a Duna-mentén az 1700-as években 49
A mocsaras Tisza-völgy 50
Viszonylag erdősebb vidék Kecskeméttől északra az 1700-as években 52
Fátlanság Kecskeméttől délre az 1700-as években 53

Lehetséges magyarázatok a kiskunsági homokvidék egykori fátlanságának értelmezéséhez 54

A talajvíz ingadozása 54

Periódusos talajvíz ingadozás 55

A Duna-Tisza közi futóhomok talajok 56
Kedvezőtlen klimatikus viszonyok hatásai a homokterületekre 57

Aszály és hőség a XVHL század végén 57
A hírhedt 1863. évi Luca napi viharról, ami (ismételten) mozgásba hozta a homokot 59
Hideg telek, hóviharok, olvadás utáni belvíz 60
Évek, amikor kétféle éghajlati szélsőséggel is találkozhattunk 62

Egyéb erdőkárosító faktorok 63

Tűzesetek 63
Tudatos fapusztítás 63

Az izoláció jelentőségéről 64

III. fejezet. Napjaink természeti értékként is jelentős élőhely-típusai a Délkelet-Kiskunságban 67

Láncolat-élőhelyek 67
Összetett (erősen mozaikos) élőhelyek 68
Fás izolátumok 70
Kevesebb társulásból álló (viszonylag monoton) élőhelyek 73
Speciális élőhelyek 73
Egyedi természeti értéknek számító területek 76

Homokbuckások 76
Semlyékes vonulatok 80
A Csongrád megyei semlyékesek típusai 82
Füzlápok és láperdő foltok Csongrád megyénkben 83

Elterjedtségük 83
Jellegük 83
Kutatottságuk 84
A délkelet-kiskunsági láperdők és fűzlápok vázlatos ismertetése 84
A fás növényzetű lápok és szomszédos területek kölcsönhatásairól 94
Fás szárú gyomok betelepedésének veszélye Csongrád megye fűzlápjaiban (és láperdeiben) 94
A leendő Kőrös-éri TK általunk vizsgált láperdő és fűzláp foltjainak csoportosítása termőhelyeik jellege szerint 95
A fás szárú növények (és az elvadult haszonfák) által okozott gyomosodás mértéke az általunk vizsgált fűzlápokban és láperdő foltokban 96
Az egyes területeken talált fás szárú gyomok (és az elvadult haszonfák) áttekintése 96
A fás szárú gyomok (és az elvadult haszonfák) gyakorisága és az ellenük történő védekezés 97
A fás szárú gyomok (és az. elvadult haszonfák) paraméterei a Bartha Dénes-féle (2000) Fekete Listán 98
A Kőrös-ér menti süllyedékben talált természetes és természetközeli fás növényzet áttekintése az állományalkotófűz (Salix) fajokon kívül 99
A fás szárú gyomok szempontjából közömbös szomszédság 100
Optimális szomszédság 100
Javaslataink a fűzlápok és a láperdőfoltok védelmére 101

Szikesedő élőhelyek, különös tekintettel a szikes tavakra 102

A Tisza hajdani árterén kialakult szikesek 102
Az un. "semlyékes vonulatok" egykori szikes tavairól 103

Egyéb tavak 104

Tájkép a XIX. században, avagy milyen volt a Nagyszéksós-, a Kisszéksós-és a Madarász-tó az 1860-as évek elején 105
A Tiszához közel eső természetes és mesterséges tavak madártani jelentőségéről 106
Belvizek, vízelvezetés 107

IV. fejezet. Telepített erdők (a kiskunsági homokhátság délkeleti felének erdősítése) 111
A homokfásítás alaptípusai a Kiskunság délkeleti felében 111

Lakossági fásítások 111

Az első adatok 111
Régi idők gyümölcsösei, az első "divatfa" 112
Az erdősítés és a lakossági fásítások kapcsolatairól 114

A lakossági fásítások fafajairól 116

Csomoros nyarak 116
A keskenylevelű ezüstfa és a keleti tamariszkusz 116
Egyéb fafajok 117

Uradalmi erdők 120
Települések erdősítései 121

A Kiskunság (célirányos) fásítása az I. Magyar Erdőtörvényig (1879. évi XXXI. tc.), különös tekintettel a délkeleti területekre 122

A török idők fás szárú emlékei Szeged és Szabadka városok birtokterületén 122
A fásítás igényének a felmerülése és a törvényi alapok megteremtése az 1700-as években 123
A homoki erdősítések kezdete Szegeden és környékén az 1800-as évek elejétől 1879-ig 126

A hőskorról 126
A hatékonyabb erdőgazdálkodás alapjainak a lerakása 128
Az erdősítés háttérintézményeinek számító csemetekertek Szeged birtokterületén az 1800-as évek elejétől 1879-ig 129

A homoki erdősítés módszereiről az 1800-as évek elejétől 1879-ig 131

Az újítások kora 131
Szemléletváltás a homokvidékek fásításánál 133

Erdősítési és állományvédelmi stratégiák a Délkelet-Kiskunságban az 1700-as évek végétől 1879-ig 134

Az I. Magyar Erdőtörvény (1879. évi XXXI. te.) utáni időkről 136

A szegedi erdők állapota az I. Magyar Erdőtörvény (1879. évi XXXI. te.) megjelenésétől, az erdőbirtok állami kezelésbe kerüléséig 136
Néhány gondolat a homokfásítás előtérbe kerüléséről, különös tekintettel Szeged birtokterületére 140
Az első akáckorszakról 143
A "korszerű" erdőgazdálkodás árnyoldalairól 146

Hatványozottan jelentkező rovarkárok, termőhelyi és a monokultúrákkal kapcsolatos gondok 146
A táj- és területidegen fajokból álló fás monokultúrák funkcióvesztése a "teljes értékű" (természetközeli) erdőkhöz képest 147
Más kontinensről betelepített fajok és különféle kultúrváltozatok alkotta társulások 148

Az erdőgazdálkodásra visszavezethető természeti értékvesztés 149

Törvényi szabályozás 149
Talaj-előkészítés 150
Letermelés 150
Járulékos, főleg a kezeléssel összefüggő problémák 150

Ember-és természetbarát tájhasznosítás 151

Falusi turizmus, tájturizmus, ökoturizmus 151

Igényes táj- és ökoturizmus kialakítása 152

Mezőgazdasági hasznosítás a védelemre javasolt területeken 155

Az egykori természetközeli gazdálkodásról 155
Napjaink hasznosítási formái 157
Szántóföldi művelés 157
Gyepgazdálkodás 157

Járulékos hasznosítási formák 159

Vadföldek 159
Nádgazdálkodás 159
Vadászat és halászat 160
Potenciális halász- és horgászvizeink 767

V. fejezet. A Kőrös-ér vonzáskörzetének természeti értékeiről 163

A telepített erdők természeti értékeiről 163

Természetközeli, őshonos fákból álló monokultúrák 163
A kultúrerdők jellemzői 765
Az ültetett erdők állat- és növényvilágának túlélési esélyeiről 166

A természetes és természetközeli állapotban fennmaradt területek természeti értékeiről 167
Növényvilág 167

"Csodarétjeink", melyeket minden körülmények között meg kellene őriznünk az utánunk jövő generációk számára 167
Természetkárosítás a "Csodaréteken" 168

Túllegeltetés 168
Túlkaszálás 168

A felfedezetlen "Csodarétek" védett és fokozottan védett növényeiről 169
Fokozottan védett növények 170

Homoki kikerics (Colchicum arenarium) 171
Az egyhajúvirág - tavaszkikerics - (Bulbocodium versicolor) lelőhelyei Csongrád és Bács-Kiskun megye déli részein 174
Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) 184
Pókbangó (Ophrys sphegodes) 185

Endemizmusok 190

Bugaci nöszőfű (Epipactis bugacensis) 190

Néhány védett növényről bővebben 191

Tavaszi hérics (Adonis vernalis) 191
Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) 194
Tarka nőszirom (Iris variegata) 196
A fátyolos nőszirom (Iris spuria)és a szibériai nőszirom (Iris sibirica) Csongrád megyei együttes előfordulásairól 198
Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) 201

Állatvilág 203

Néhány állatföldrajzi trend a nagyfutrinkák (Carabus -genus-) formaköreinek és alfajainak elterjedése alapján 2034
A terület cincéreiről (Cerambycidae) 206

Homokpuszták cincérei 207

Homokpusztaifajok 208
Homok- és löszpusztai fajok 210

Kékperjés láprétek cincérei 214
Fűzlápok, fűzligetek cincérei 215
Ültetett fehér- és szürkenyarasok cincérei 221

Nyárspecialisták 221
Oligofág nyárfacincérek 224

Telepített tölgyesek cincérei 226
Telepített fenyvesek cincérei 231

Történeti áttekintés 231
Napjaink faunajegyzéke 233

Fokozott figyelmet érdemlő bogárfajok (Coleoptera) 234

Futóbogár-alkatúak (Caraboidea) 235

Futrinkák (Carabidae) 236

Különbözőcsápú bogarak (Diversicornia) 242

Pattanóbogarak (Elateridae) 242
Díszbogarak (Buprestidae) 242
Lapbogarak (Cucujidae) 252

Felemás-lábfejízes bogarak (Heteromera) 255

Gyászbogarak (Tenebrionidae) 255

Lemezescsápúak (Lamellicornia) 257

Csorványfélék (Galerisidae) 257
Ganéjtúró bogarak (Scarabaeidae) 259
Óriásbogarak (Dynastinae) 274

Növényevő bogarak (Phytophaga) 285

Cincérek (Cerambycidae) 285
Levelészek (Chrysomelidae) 288
Ormányosalkatúak (Rhynchophora) 290
Ormányosbogarak (Curculionidae) 290

Gerinces állatok 295

A halfaunáról (Pisces) 295
A kétéltűekről és hüllőkről (Herpetofauna) 298
A madárfaunáról (Aves) 301
A ragadozó madarak adatai 301

Adatok néhány fokozottan védett fajról 304

A terület emlősfaunájáról (Mammalia) 306

A főbb trendek áttekintése 306
Néhány szó a farkasokról (Canis lupus) 308
Az emlősök faunajegyzéke 310

A Kőrös-érnek és vonzáskörzetének kutatástörténete 312

A terület botanikai és zoológiái felméréséről 313
Botanikai kutatások 313

Az első botanikai adatok Csongrád megyéből 313
A homokvidék kutatásának hőskora (1825-1915) 314
Az erdészet évtizedei (1915-1944) 315
A szórványos kutatások időszaka (1944-1990) 316
A felmérések szervezetté válása (1991-2005)
Összegző florisztikai munkák 317
Növénygenetikai kutatások 317
A területek flórájára és termőhelyeire vonatkozó alapvető irodalmak helységek szerinti csoportosításban 317
A botanikai irodalmak összegzése jellegük szerint 320

Zoológiai kutatások 321

Az első faunisztikai adatok Csongrád megyéből 321
A hőskorról (l864-1895) 321
A tudományos igényű alapkutatások korai szakasza (1895-1948) 323
A tudományos igényű alapkutatások második szakasza (1948-2007) (részeredmények és szisztematikus helyi felmérések) 324
Szervezett kutatások (1970-2007) 326
A területek faunájára vonatkozó alapvető irodalmak helységek szerinti csoportosításban 328
A zoológiái irodalmak összegzése jellegük szerint 329

Regionális jelentőségű kutatások, kooperációs lehetőségek (1994-2007) 331

Függelék 333

Területleírások (1. sz. melléklet) 333
A terület védett és fokozottan védett növényeinek összegzése (2. sz. melléklet) 411
A terület védett bogarainak összegző táblázatai (3. sz. melléklet) 421
A leendő Kőrös-éri TK területén előkerült madárfajok összegzése (4. sz. melléklet) 433

Irodalom 449

Összegzés 473

Summary 475