borító

300 B 43
Beck, Ulrich:
Világkockázat-társadalom. Az elveszett biztonság nyomában
Szeged : Belvedere Meridionale, 2008. 324 p.
ISBN 978-963-9573-49-9




TARTALOM

ELŐSZÓ  7

ELSŐ FEJEZET
Bevezetés: A világkockázat megrendezése  11
A katasztrófa feltételezése megváltoztatja a világot  12
A tehetetlenek hatalma, avagy a bankok tekintélyének kockázata  12
A kockázatot hordozó embriókat kiszelektálják  13
Londont, New York-ot, Tokiót elnyeli a tenger  13
A frontok változása  14
Világcsúfsági verseny  14
A világ elbizonytalanodása: Schulz hadba vonul  15
1. Kockázat  16
2. Kockázattársadalom  19
3. Világkockázat-társadalom  22
Kockázat és katasztrófa  22
Elmosódik a kockázat és kulturális értelmezése közötti különbségtétel  24
A globális kockázatok tipológiája    27
A katasztrófa gondolati anticipációja megváltoztatja a társadalom fogalmát a 21. században  28
Max Weber és John Maynard Keynes, avagy a nemtudás háttérbe szorított kulcsszerepe  30
4. A könyv argumentatív felépítése és tagolása 34

MÁSODIK FEJEZET
Definíciós viszonyok, mint uralmi viszonyok: ki dönti el, hogy mi kockázat, és mi nem az?  39
1. Időtől független jelenségek a kockázatok?  40
2. A kockázatkalkulus: kiszámítható biztonság egy nyitott jövővel szemben   41
3. Kockázat és veszély: a szervezett felelőtlenség  43
4. Definíciós viszonyok, mint uralmi viszonyok: ki dönti el, hogy valami katasztrófa-e, vagy sem?  45
5. A technika és a természettudományok szerepe a kockázattársadalomban  51
6. Ökológiai konfliktus a társadalomban  53
7. A terrorveszély megváltoztatja a nemzetközi politika alapjait  56
8. Politikai reflexivitás: a veszély ellenhatalma és a társadalmi mozgalmak esélyei    59

HARMADIK FEJEZET
A világkockázat-társadalom "kozmopolita momentuma", avagy a kikényszerített felvilágosítás  65
1. Régi veszélyek - új kockázatok: mi jelent újdonságot a világkockázat-társadalomban?   69
Előállított bizonytalanságok menedzselése  69
Mi jellemzi a globális kockázatokat?  71
A vagyonügynökségtől a gyanúsítottig  73
Tragikus individualizáció  74
2. A világkockázat-társadalom "kozmopolita tényezője" avagy: a történelem csalafintasága  75
Mit jelent a "kozmopolita tényező"?  75
Kikényszerített feltárás: a tömegmédiákban megjelenített veszély felerősíti a kevésbé privilegizált, marginalizálódott rétegek és kisebbségek hangját   77
Kényszerkommunikáció a sírok felett  80
Politikai katarzis  81
Kikényszerített kozmopolitizmus  82
Az állami felelősségvállalás visszatérése, avagy miért mond csődöt a liberális állam  82
A kozmopolita cselekvés történelmi alternatívái, avagy: a globális veszélypolitika pozitív összegű játéka  84

NEGYEDIK FEJEZET
Clash of risk cultures, avagy a normális és a kivételes állapot metszéspontja   89
1. Kozmopolita esemény, avagy 9/11 "szimbolikus kódja"  90
2. Hit Istenben, vagy a világkockázatban: clash of risk culture  94
3. A kockázattársadalom (látens) forradalmi társadalom, amelyben a normális és a kivételes állapot keresztezi egymást  99
4. A globális kockázatok autoriter "failed states"-t produkálnak - Nyugaton is  102

ÖTÖDIK FEJEZET
Világnyilvánosság és globális szubpolitika, avagy mennyire valóságos a klímakatasztrófa?  105
1. Az ökológiai világkockázat-társadalom elméletének fő kérdései  107
A "természet" és "ökológia" fogalmának bizonytalansága   107
A realizmus-konstruktivizmus vita  111
Intézményesült konstruktivizmus  120
2. Egy globális szubpolitika eló'jelei, kialakulásának feltételei, és megnyilvánulási formái  120
A globális szubpolitika fogalmához  123
Szubpolitika alulról: szimbolikusan megrendezett tömeges bojkott - a globális szubpolitika esettanulmányai  128
Szubpolitika felülről: világklíma-politika és a "kozmopolita állam" megszületésének lehetősége  128
A terror szubpolitikája  132

HATODIK FEJEZET
A gondoskodó állam, avagy a lineáris haladás-pesszimizmus elavultsága  137
1. A lineáris technokrácia vége?  139
2. A lineáris haladás-pesszimizmus elavultságáról  142

HETEDIK FEJEZET
Tudás vagy nemtudás? A "reflexív modernizáció" két perspektívája   145
1. Kiindulópontok  146
2. A "reflexív modernizáció" perspektívái  150
Kiindulási alapok: intézményi reflexió, reflexív közösség, mellékkövetkezmények   150
Nemtudás mint tagadás  154
Lineáris és nemlineáris tudáselméletek  156
A nemtudás tipológiája  158

NYOLCADIK FEJEZET
A biztosítási elv: kritika és ellenkritika  161
1. A nemtudás, a dráma és a szociológia  162
2. A biztosítási elv: ellenvetések  164
3. Ellenkérdések, ellenvetések  167

KILENCEDIK FEJEZET
A háború érzete és a béke érzete: az erőszak forgatókönyve  173
1. A kockázat antagonizmusa logikájából következik  174
Az önmagukat tompító kockázatkonfliktusok pluralizációja  177
A dohányzók és a nemdohányzók dichotómiája  178
2. Kockázatháborúk, avagy a szervezett erőszak inszcenáriója a kockázattársadalomban   181
A háború transzformációja és pluralizációja  181
A legitimációs kérdés  185
A békés háború  186
Virtuális háború  187
Kozmopolita nyilvánosságok  188
3. Terrorkockázat: a háború érzetének globális inszcenáriója  190
Sebezhetőség  192
A terrorkockázat globalizációja  192
Katonai parancs  193
Képek és történetek  193

TIZEDIK FEJEZET
Globális egyenlőtlenség, lokális sebezhetőség: az ökológiai veszélyek konfliktusfejlődései csak a metodológiai kozmopolitizmus keretei között érthetők meg, és tárhatók fel  195
Környezeti veszélyek, mint a belső világ veszélyei 197
1. típus: metodológiai nacionalizmus  203
2. típus: a nemzetközi kockázatok és veszélyek egyenlőtlenségeinek hierarchiája   207
3. típus: a kockázatdefmíció és kockázatelosztás transznacionális szereplőinek hálózata  211
Összehasonlító régióvizsgálatok  211
A SARS-kockázat hálózatelemzése  213
4. típus: globális kockázatok kozmopolita egyenlőtlenségei  217
Társadalmi sebezhetőség  217
Reflexív globalitás: globális kockázatok és következmény-nyilvánosságok   220
A civilizációs önveszélyeztetéstől a Global Governance-ig  223

TIZENEGYEDIK FEJEZET
A világkockázat-társadalom kritikai elmélete  227
1. A világkockázat-társadalom normatív horizontja: normatív és deskriptív kozmopolitizmus  228
A kockázatok fogalma és ambivalenciái  228
A világkockázat-társadalom elmélete  232
A világkockázat-társadalom történetileg új, minősége    233
Az intézményesült ellentmondások elmélete  234
A kockázat antagonizmusa  236
A reflexivitás és a valós kozmopolitizmus elmélete  239
A globális kockázatok divergens logikái: az ökonómiai, ökológiai és terrorkockázatok elkülönítése  241
2. A kritikai szemléletű társadalomelmélet valóságtudományi bázisa  245
3. Politikai perspektívák: kozmopolita reálpolitika  249
A világkockázat-társadalom kritikai elmélete, mint társadalmi önkritika   251

TIZENKETTEDIK FEJEZET
A modernitás dialektikái: hogyan származnak a modernitás válságai a modernitás győzelméből  255
1. A modernitás alapelvei és alapintézményei közötti különbséghez  257
A több modernitás dialektikái. Kifogyunk a munkából?  258
Hogyan lehetséges a párbeszéd a jövővel?  261
Már sokszor volt világvége  262
Az individualizáció ambivalenciái  264
2. Az antimodernitás dialektikái  267
Atombomba  268
Holocaust  270
Öngyilkos-terrorizmus  272
A gonosz körei  272
A kulturkritika kritikája  276
Dilemmák  276

IRODALOMJEGYZÉK  280

NÉVMUTATÓ  303

UTÓSZÓ (GÁBOR KÁLMÁN)  311

RÉSZLETES TARTALOM  318



vissza