![]() 300 B 43 Beck, Ulrich: Világkockázat-társadalom. Az elveszett biztonság nyomában Szeged : Belvedere Meridionale, 2008. 324 p. ISBN 978-963-9573-49-9 TARTALOMELŐSZÓ 7 ELSŐ FEJEZETBevezetés: A világkockázat megrendezése 11
A katasztrófa feltételezése megváltoztatja a világot 12
A tehetetlenek hatalma, avagy a bankok tekintélyének kockázata 12 A kockázatot hordozó embriókat kiszelektálják 13 Londont, New York-ot, Tokiót elnyeli a tenger 13 A frontok változása 14 Világcsúfsági verseny 14 A világ elbizonytalanodása: Schulz hadba vonul 15 1. Kockázat 16 2. Kockázattársadalom 19 3. Világkockázat-társadalom 22
Kockázat és katasztrófa 22
4. A könyv argumentatív felépítése és tagolása 34 Elmosódik a kockázat és kulturális értelmezése közötti különbségtétel 24 A globális kockázatok tipológiája 27 A katasztrófa gondolati anticipációja megváltoztatja a társadalom fogalmát a 21. században 28 Max Weber és John Maynard Keynes, avagy a nemtudás háttérbe szorított kulcsszerepe 30 MÁSODIK FEJEZET Definíciós viszonyok, mint uralmi viszonyok: ki dönti el, hogy mi kockázat, és mi nem az? 39
1. Időtől független jelenségek a kockázatok? 40
2. A kockázatkalkulus: kiszámítható biztonság egy nyitott jövővel szemben 41 3. Kockázat és veszély: a szervezett felelőtlenség 43 4. Definíciós viszonyok, mint uralmi viszonyok: ki dönti el, hogy valami katasztrófa-e, vagy sem? 45 5. A technika és a természettudományok szerepe a kockázattársadalomban 51 6. Ökológiai konfliktus a társadalomban 53 7. A terrorveszély megváltoztatja a nemzetközi politika alapjait 56 8. Politikai reflexivitás: a veszély ellenhatalma és a társadalmi mozgalmak esélyei 59 HARMADIK FEJEZET A világkockázat-társadalom "kozmopolita momentuma", avagy a kikényszerített felvilágosítás 65
1. Régi veszélyek - új kockázatok: mi jelent újdonságot a világkockázat-társadalomban?
69
Előállított bizonytalanságok menedzselése 69
2. A világkockázat-társadalom "kozmopolita tényezője" avagy:
a történelem csalafintasága 75 Mi jellemzi a globális kockázatokat? 71 A vagyonügynökségtől a gyanúsítottig 73 Tragikus individualizáció 74
Mit jelent a "kozmopolita tényező"? 75
Kikényszerített feltárás: a tömegmédiákban megjelenített veszély felerősíti a kevésbé privilegizált, marginalizálódott rétegek és kisebbségek hangját 77 Kényszerkommunikáció a sírok felett 80 Politikai katarzis 81 Kikényszerített kozmopolitizmus 82 Az állami felelősségvállalás visszatérése, avagy miért mond csődöt a liberális állam 82 A kozmopolita cselekvés történelmi alternatívái, avagy: a globális veszélypolitika pozitív összegű játéka 84 NEGYEDIK FEJEZET Clash of risk cultures, avagy a normális és a kivételes állapot metszéspontja 89
1. Kozmopolita esemény, avagy 9/11 "szimbolikus kódja" 90
2. Hit Istenben, vagy a világkockázatban: clash of risk culture 94 3. A kockázattársadalom (látens) forradalmi társadalom, amelyben a normális és a kivételes állapot keresztezi egymást 99 4. A globális kockázatok autoriter "failed states"-t produkálnak - Nyugaton is 102 ÖTÖDIK FEJEZET Világnyilvánosság és globális szubpolitika, avagy mennyire valóságos a klímakatasztrófa? 105
1. Az ökológiai világkockázat-társadalom elméletének fő kérdései 107
A "természet" és "ökológia" fogalmának bizonytalansága
107
2. Egy globális szubpolitika eló'jelei, kialakulásának feltételei, és
megnyilvánulási formái 120 A realizmus-konstruktivizmus vita 111 Intézményesült konstruktivizmus 120
A globális szubpolitika fogalmához 123
Szubpolitika alulról: szimbolikusan megrendezett tömeges bojkott - a globális szubpolitika esettanulmányai 128 Szubpolitika felülről: világklíma-politika és a "kozmopolita állam" megszületésének lehetősége 128 A terror szubpolitikája 132 HATODIK FEJEZET A gondoskodó állam, avagy a lineáris haladás-pesszimizmus elavultsága 137
1. A lineáris technokrácia vége? 139
2. A lineáris haladás-pesszimizmus elavultságáról 142 HETEDIK FEJEZET Tudás vagy nemtudás? A "reflexív modernizáció" két perspektívája 145
1. Kiindulópontok 146
2. A "reflexív modernizáció" perspektívái 150
Kiindulási alapok: intézményi reflexió, reflexív közösség, mellékkövetkezmények
150
Nemtudás mint tagadás 154 Lineáris és nemlineáris tudáselméletek 156 A nemtudás tipológiája 158 NYOLCADIK FEJEZET A biztosítási elv: kritika és ellenkritika 161
1. A nemtudás, a dráma és a szociológia 162
2. A biztosítási elv: ellenvetések 164 3. Ellenkérdések, ellenvetések 167 KILENCEDIK FEJEZET A háború érzete és a béke érzete: az erőszak forgatókönyve 173
1. A kockázat antagonizmusa logikájából következik 174
Az önmagukat tompító kockázatkonfliktusok pluralizációja 177
2. Kockázatháborúk, avagy a szervezett erőszak inszcenáriója a kockázattársadalomban
181 A dohányzók és a nemdohányzók dichotómiája 178
A háború transzformációja és pluralizációja 181
3. Terrorkockázat: a háború érzetének globális inszcenáriója 190
A legitimációs kérdés 185 A békés háború 186 Virtuális háború 187 Kozmopolita nyilvánosságok 188
Sebezhetőség 192
A terrorkockázat globalizációja 192 Katonai parancs 193 Képek és történetek 193 TIZEDIK FEJEZET Globális egyenlőtlenség, lokális sebezhetőség: az ökológiai veszélyek konfliktusfejlődései csak a metodológiai kozmopolitizmus keretei között érthetők meg, és tárhatók fel 195
Környezeti veszélyek, mint a belső világ veszélyei 197
1. típus: metodológiai nacionalizmus 203 2. típus: a nemzetközi kockázatok és veszélyek egyenlőtlenségeinek hierarchiája 207 3. típus: a kockázatdefmíció és kockázatelosztás transznacionális szereplőinek hálózata 211
Összehasonlító régióvizsgálatok 211
4. típus: globális kockázatok kozmopolita egyenlőtlenségei 217
A SARS-kockázat hálózatelemzése 213
Társadalmi sebezhetőség 217
Reflexív globalitás: globális kockázatok és következmény-nyilvánosságok 220 A civilizációs önveszélyeztetéstől a Global Governance-ig 223 TIZENEGYEDIK FEJEZET A világkockázat-társadalom kritikai elmélete 227
1. A világkockázat-társadalom normatív horizontja: normatív és deskriptív
kozmopolitizmus 228
A kockázatok fogalma és ambivalenciái 228
2. A kritikai szemléletű társadalomelmélet valóságtudományi bázisa 245
A világkockázat-társadalom elmélete 232 A világkockázat-társadalom történetileg új, minősége 233 Az intézményesült ellentmondások elmélete 234 A kockázat antagonizmusa 236 A reflexivitás és a valós kozmopolitizmus elmélete 239 A globális kockázatok divergens logikái: az ökonómiai, ökológiai és terrorkockázatok elkülönítése 241 3. Politikai perspektívák: kozmopolita reálpolitika 249
A világkockázat-társadalom kritikai elmélete, mint társadalmi önkritika
251
TIZENKETTEDIK FEJEZET A modernitás dialektikái: hogyan származnak a modernitás válságai a modernitás győzelméből 255
1. A modernitás alapelvei és alapintézményei közötti különbséghez 257
A több modernitás dialektikái. Kifogyunk a munkából? 258
2. Az antimodernitás dialektikái 267 Hogyan lehetséges a párbeszéd a jövővel? 261 Már sokszor volt világvége 262 Az individualizáció ambivalenciái 264
Atombomba 268
Holocaust 270 Öngyilkos-terrorizmus 272 A gonosz körei 272 A kulturkritika kritikája 276 Dilemmák 276 IRODALOMJEGYZÉK 280 NÉVMUTATÓ 303 UTÓSZÓ (GÁBOR KÁLMÁN) 311 RÉSZLETES TARTALOM 318 |