Kisvízfolyások rehabilitációja és fenntartható használata

1. Bevezetés 5

2. A VKI jogi vonatkozásai 7

2.1. Az Európai Unió környezeti politikája, jogi eszközei 7

2.1.1. Az EU környezetpolitikájának jogi eszközei 9
2.1.2. Együttműködés a társadalom szereplőivel 9
2.1.3. A környezeti politikai céljai 9
2.1.4. Az EU környezetvédelem elvei 10
2.1.5. A közösségi joganyag átvétele és végrehajtása 10

2.2. Vízvédelem az EU-ban 11

2.2.1. A VKI közös végrehajtása 14
2.2.2. A VKI menetrendje a főbb határidőket tekintve 14
2.2.3. Jogharmonizáció 15

2.3. Magyarországi helyzete a VKI adaptációja tükrében 16

2.3.1. Az önkormányzatokról általában 16
2.3.2. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 17

2.4. A magyar jogi szabályozás közelítése a VKI elvárásaihoz 21
2.5. VKI intézkedési programok 21
2.6. A vízgyűjtő-gazdálkodás szabályai 22
2.7. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma 23

2.7.1. Környezeti célkitűzések 23
2.7.2. A vízgyűjtő jellemzői és az emberi tevékenység környezeti hatásai 26
2.7.3. Megkülönböztetett védelem alatt álló területek 27
2.7.4. A védett területek, felszíni és a felszín alatti vizek állapotának monitoringja 27
2.7.5. A vizek használatával kapcsolatos költségek viselése 27
2.7.6. Az intézkedési program 28
2.7.7. A nyilvánosság részvétele és konzultáció 30
2.7.8. Tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek 30
2.7.9. A kormányrendelet záró és átmeneti rendelkezései 31

2.8. 3/2005. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítás 32
2.9. Az EU Víz Keretirányelv megvalósulása 33
2.10. A Tárcaközi Bizottság beszámolója 34
2.11. Érvényesülés a kisvizekre 35

3. A kisvízfolyások revitalizációjának módszertani alapjai Pest-megyei kisvízfolyások példáján 37

3.1. Kotrás problematikája 44

4. A Galga történeti földrajza a XVIII-XX. században 48

4.1. A Galga patak vízgyűjtőjének leírása 49
4.2. A Galga és vízgyűjtőjének természeti adottságai 51
4.3. A téma aktualitása, jelentősége 52
4.4. A Galga történeti földrajzi bemutatása 53
4.5. Galga menti községek történeti földrajza a XVIII-XIX. században 57
4.6. Malmok a Galgán 72
4.7. A Galga növényvilága 78
4.8. A Galga szabályozása (1825-1838) 79
4.9. Galgavölgyi vízitársulat (1885-1903) 81
4.10. A községek medertisztítási munkálatairól 83
4.11. Összegzés 87

5. Nem állami szereplők a VKI végrehajtásában 88

5.1. A civil szervezetek szerepe a környezetvédelemben 88
5.2. A vízgazdálkodási társulatok múltja és jelene (1807-2002) 91

5.2.1. Történeti visszatekintés (l807-1948) 91

5.3. A vízgazdálkodási társulatok tevékenysége újjászervezésüktől napjainkig (1958-1992) 94

5.3.1. Az új típusú (jelenlegi) vízgazdálkodási társulatokról általában 94

5.4. Vízitársulatok fejődése 97
5.5. Vízitársulatok és a környezetvédelem 102

5.5.1. Bevezetés 102
5.5.2. A vízgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolata 104

5.6. A helyi non-profit civil szervezetek tevékenysége 107
5.7. A Galga patak kezeléséről általában 108
5.8. A Galgamenti Vízgazdálkodási Társulat tevékenységének és feladatkörének bemutatása 108

5.8.1. A társulat bemutatása 108
5.8.2. A műszaki beavatkozások költségigénye, ütemezése 111

5.9. A mezőgazdasági vízrendezés állapota a vízgyűjtőben 112

5.9.1. A Galgamenti Vízgazdálkodási Társulat jellemzőbb adatai további táblázatokban 114

5.10. Mezőgazdasági célú létesítmények Galgamenti Vízi Társulat területén 115
5.11. Összefoglalás 119

6. Ökológiai vízminősítés 120

6.1. Az ökológia alapvető vonatkoztatási rendszere 120
6.2. Bioindikáció, indikátor szervezetek 121

6.2.1. Minőség és jóság kérdése 122
6.2.2. A bevonatlakó kovaalgák alkalmazása a kisvízfolyások ökológiai minősítésében 125
6.2.3. Az élőlény együttesek érzékenysége egyes környezeti változásokra 126

6.3. Anyag és módszer 128

6.3.1. A kovaalgák felvételezési módszere 128
6.3.2. A mintavételi helyek leírása 129

6.4. Eredmények és értékelés 131
6.5. Javaslat a biomonitoring rendszer kialakítására 138

7. Környezetharmoníkus patakszabályozási módszerek áttekintése 141

7.1. Környezetharmonikus patakszabályozási módszerek 141
7.2. Komplex vízgyűjtőrendezés dombvidéken 142
7.3. Új társadalmi igények és az Európai Unió elvárásai 143

7.3.1. Új társadalmi igények 143
7.3.2. A mérnökbiológiaí módszer illeszkedése az EU Víz Keretirányelvébe 144

7.4. Környezetharmonikus patakszabályozás tervezésének folyamata 144

7.4.1. A-vízszintes vonalvezetés tervezése 145
7.4.2. A magassági vonalvezetés tervezése 146
7.4.3. Keresztszelvények tervezése 148

7.5. Patakszabályozás mérnökbiológiai módszerekkel 150

7.5.1. Biotechnikai védőelemek alkalmazása a vízépítésben 150
7.5.2. Erodálódó völgy vízfolyásának rendezése mérnökbiológiai módszerrel 151
7.5.3. Mérnökbiológiai műtárgyak biztonsága 160

7.6. A fenntarthatóság kérdése a vízgyűjtő-gazdálkodásban 161
7.6.1. Szempontok a környezet fenntarthatóságának meghatározásához 161
7.6.2. Fenntartható vízgyűjtő-gazdálkodás 161
7.7. Összegzés 162

8. Felhasznált irodalom 165

9. Mellékletek 170

9.1. Háttéranyagok listája 177

TARTALOM