Magyarország a nemzetközi környezetpolitikában

Hogyan születnek a kormányzati döntések? Miért teszi a kormányzat éppen azt, amit? A kötet a közpolitika ezen alapkérdéseiből indul ki, konkretizálva azokat a nemzetközi környezetpolitika területére. Elemzésünk azt igyekszik feltárni, hogy milyen motívumok, tényezők hatására döntött úgy a magyar kormányzat, hogy részt vesz - és éppen olyan módon vesz részt, ahogy tette - a globális környezetvédelmi együttműködésben, egészen pontosan az éghajlat-változási és a biodiverzitási rezsim munkájában.
A könyv első része azokat az elméleteket mutatja be, amelyek az új típusú nemzetközi együttműködési rendszerekről, rezsimekről szólnak. Az sem magától értetődő ugyanis, hogy a nemzetközi politika hatalmi vetélkedéstől korántsem mentes világában az államok miért és hogyan hajlandóak egyáltalán részt venni olyan hosszú távú együttműködésben, mint amilyet a környezetvédelem megkíván. Majd a könyv második része az éghajlatváltozás megakadályozására, a harmadik pedig a biológiai sokféleség védelmére szerveződött rezsimeket elemzi. Bár a kiinduló kérdésfelvetésünk a magyar politika megértésére irányult, az olvasó képet kap a klímaváltozás és a fajpusztulás problémájáról, valamint a vonatkozó nemzetközi egyezményekről, politikákról is.

BEVEZETÉS 7

I. Nemzetközi rezsimek és globális kormányzás a környezetpolitikában 13

I.1. A környezeti rezsimek elméletéről 15

I.2. Kutatási kérdések a rezsimekről 18

I.2.1. A rezsimek kialakulását befolyásoló tényezők 19
I.2.2. A rezsimek hatásosságának kérdése 23

I.3. A nemzetközi rezsimek és a kormányzati politikák 30

I.3.1. Racionális, haszonmaximalizáló magatartást feltételező modellek 34
I.3.2. Szociológiai magyarázatok 38

I.4. Összefoglalás 46

II. Az éghajlat védelme 47

II. l. Mit jelent az éghajlatváltozás, és miért probléma? 47

II. 1.1. Társadalmi-gazdasági hatások 49
II.1.2. Az éghajlatváltozás problémájának sajátosságai 49

II.2. A Keretegyezmény 52

III.2.1. A Riói Konferencia: Észak és Dél 53
II.2.2. Az Éghajlatváltozási Keretegyezmény 53
II.2.3. Magyarország részvétele 57
II.2.4. Kibocsátási forgatókönyvek 59
II.2.5. A Jegyzőkönyv és a Marrakeshi Megállapodás 61
II.2.6. A végrehajtás 71
II.2.7. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere 77
II.2.8. Új állami szereplők 80
II.2.9. Tudomány, politika és a gazdasági érdek: a Nemzeti Kiosztási Terv 81

II.3. Összefoglalás 86

III. A biodiverzitás védelme 89

III.1. A biodiverzitás fogalmának értelmezései 90

III.1.1. A biodiverzitás-védelem és a természetvédelem viszonya 93
III.1.2. A biodiverzitás közgazdasági kérdései 96

III.2. A biodiverzitás-védelem nemzetközi rezsimje 100

III.2.1. A Biológiai Sokféleség Egyezmény politikatörténete 103
III.2.1. A Biológiai Sokféleség Egyezményben lefektetett elvek és a nemzetközi rezsim intézményei 111

A biológiai sokfeleség megőrzése 118
A biológiai sokféleség komponenseinek fenntartható hasznosítása 119
A genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos megosztása, a genetikai erőforrásokhoz, a biotechnológiához való hozzájutás 121
A biodiverzitás védelmének finanszírozása 124

III.3. A biodiverzitás-védelem európai lépései 126

III.3.1. Az európai biocliverzitást veszélyeztető tényezők 128
III.3.2. Az európai biodiverzitás-védelem intézményi stmktűrája, fontos szereplői 131
III.3.3. Az európai biodiverzitás-védelem jogszabályai és politikai dokumentumai 133
III.3.4. A biodiverzitás-védelem célterületei Európában 138
III.3.5. Az európai biodiverzitási politika hatékonysága és hatásossága 144

III.4. A biodiverzitási rezsim kialakulása és formálódása hazánkban 146

III.4.1. A rezsim hatásossága, a Biológiai Sokféleség Egyezmény jelentősége a biocliverzitás-véclelemben 152
III.4.2. A rezsim hatásosságának megítélése 156

Az EU-csatlakozásnak a hazai biodiverzitási politikára gyakorolt hatásáról 159

III.4.3. A hazai biodiverzitás alakulásának jövőképei 160

III.5. Összefoglalás: Magyarország a biodiverzitási rezsimben 162

Rövidítések jegyzéke 165
Felhasznált irodalom 168

TARTALOM