Az élő természet védelme

BEVEZETÉS 3

1. TERMÉSZETVÉDELEM 5

l. l. A természetvédelem fogalma, tárgyköre, feladata, segédtudományai és a környezetvédelemhez való viszonya 5
1.2. A természetvédelem és a környezetvédelem kapcsolata 6
l .3. Régi és új ökológiai paradigma szerinti természetvédelem 9
1.4. A természetvédelem alapelvei 10
1.5. A természetmegőrzés módjai: passzív és aktív természetvédelem 11
1.6. A természetvédelem tárgyai, természetvédelmi értékek 12
1.7. Természetvédelmi stratégiák és prioritások 12

2. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG (BIODIVERZITÁS) 13

2.1. Meghatározás 13
2.2. A biodiverzitást fenyegető tényezők 14

2.2.1. Kihalás 14
2.2.2. Kihalással veszélyeztetettség 19

2.2.2.1. Vörös Könyvek, Kék Listák 20
2.2.2.2. Természetvédelmi kategóriák 21
2.2.2.3. Romániai Vörös Könyv és Vörös Listák 23

A. Állatfajokra vonatkozó Vörös Listák és Vörös Könyv 23
B. Növényfajokra vonatkozó Vörös Listák 24

a) Virágos Növények Vörös Listája 24
b) Nagygombák Vörös Listája 25
c) Mohák Vörös Listája 25

C. A Duna-delta Bioszféra-rezervátum növény és állatfajainak Vörös Listája (2000) 25
D. Fekete Listák - invazív és potenciálisan invazív növények Romániában 26

2.2.3. Az élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása 27

2.2.3.1. Az élőhelyek pusztulása 27
2.2.3.2. Élőhely-fragmentáció 29
2.2.3.3. Élőhelyfoltok alakja 29
2.2.3.4. Élőhelyek állapotának leromlása 30

2.2.4. A globális klímaváltozás hatása a biodiverzitásra 31
2.2.5. Túlzott hasznosítás, idegenhonos fajok és a GMO-k hatása a biodiverzitásra 32
2.2.6. A betegségek mint veszélyeztető tényezők 37

2.3. A biodiverzitás szintjei 37

2.3.1. Genetikai diverzitás 38
2.3.2. Taxondiverzitás 39
2.3.3. Ökológiai diverzitás 41

2.4. A biodiverzitás mérése, biodiverzitás-indexek 42

2.4.1. "Néhány biodiverzitás-index (Vida, 1995) 42

2.5. A biodiverzitás értéke 42
2.6. A biodiverzitás megoszlása 44

2.6.1. Miért nagy a trópusok diverzitása? 44
2.6.2. A fajgazdagság változása napjainkban 46

2.6.2.1. A trópusi erdötípusok diverzitása 46

2.7. Kulcsfajok szerepe a biodiverzitás védelmében 47
2.8. A biodiverzitás és a termelékenység (produktivitás) kapcsolata 48

3. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MONITOROZÁSA 49

3.1. A biodiverzitás monitorozásának fogalma és prioritásai 49

3.1.1. Trendmonitorozás 49
3.1.2. Hipotézistesztelö monitorozás 50

3.2. Biodiverzitást monitorozó rendszerek Európában 50

4. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG JELENTŐSÉGE A MEZŐGAZDASÁGBAN 54

4.1. A vadon élő növényfajok jelentősége 54
4.2. Alkalmazkodó mezőgazdaság 55
4.3. A mezőgazdasággal és a természetvédelemmel kapcsolatos új irányzatok az EU-ban 55
4.4. Vadon élő állatfajok fennmaradásának lehetőségei mezőgazdaságikörnyezetben 57
4.5. Biológiai konzerváció és diverzifikáció a romániai mezőgazdasági ökoszisztémákban 58

5. AZ ERDŐK BIODIVERZITÁSÁNAK MEGŐRZÉSE 59

5.1. Az erdők biológiai értékelése 59
5.2. Az erdőgazdálkodás hatása az erdők természetes sokféleségére 60

5.2.1. Az erdőgazdálkodás hatása a genetikai diverzitásra 61
5.2.2. Az öreg fák szerepe az erdőben 61
5.2.3. Az öreg erdők jellemzői 61
5.2.4. A fafaj összetétel változása 62
5.2.5. A vágásos gazdálkodási mód hatása 62
5.2.6. A nagy irtások következményei 62
5.2.7. Tájszintű sokféleség 62

5.3. A Föld erdővagyona 63
5.4. A romániai erdők helyzete 63
5.5. Az állatvilág változása az erdőgazdálkodás következtében 65
5.6. Az erdő biodiverzitásának megőrzése 66
5.7. Európai együttműködés az erdőrezervátumok kutatásában 67

6. ORGANIZÁCIÓS SZINTEK A TERMÉSZETVÉDELEMBEN 69

6.1. Faj- és populációszintű természetvédelem 69

6.1.1. Endemikus (bennszülött) növényfajok Romániában 70
6.1.2. Reliktum- (maradvány-) fajok Romániában 70
6.1.3. Endemikus állatfajok Romániában 71
6.1.4. Populációszintű természetvédelem 72
6.1.5. Ritka és veszélyeztetett fajok védelme 74

6.1.5.1. Területen belüli (in situ) védelem 74
6.1.5.2. Új populációk létrehozása 74
6.1.5.3. Területen kívüli (ex situ) védelem 76

6.2. Közösségszintű természetvédelem 79

7. BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK 81

7.1. Biológiai sokféleség és természetvédelmi stratégiák a Kárpát-medencében (Varga Zoltán nyomán) 81

7.1.1. A Kárpát-medence biodiverzitása 81
7.1.2. Természetvédelmi stratégiák és prioritások 86

7.2. A biológiai sokféleség és a védelmére kidolgozott stratégiák Romániában 88

7.2.1. Románia fajdiverzitása 88
7.2.2. Románia genetikai diverzitása 89
7.2.3. Antropogén hatások következményei a tájra 90
7.2.4. Gazdasági jelentőségű fajok 90
7.2.5. Ökoszisztémák változatossága 90
7.2.6. Románia védett területeinek sokfélesége 90
7.2.7. A romániai élőhelyek sokfélesége 91
7.2.8. Román nemzeti Bioplatform projekt 92
7.2.9. Biodiverzitás-adatbankok 93

8. A FÖLD VÉDETT TERÜLETEI 94
8.1. Az IUCN osztályozási rendszere 94
8.2. Románia védett területei 97

8.2.1. Tudományos rezervátumok (rezervaţii ştiinţifice) 97
8.2.2. Nemzeti parkok (parcuri naţionale) 98

8.2.2.1. Románia nemzeti parkjai 98

Békás-szoros-Hagymás Nemzeti park (Hargita és Neamţ megyében) 98
Beuşniţa-Néra-szurdok Nemzeti Park (Krassó-Szörény megye) 99
Cozia Nemzeti Park (Vâlcea megye) 99
Csalhó Nemzeti Park (Neamţ megye) 100
Domogled-Csema völgye Nemzeti Park (Krassó-Szörény, Mehedinţ és Gorj megyében) 100
Kelemen-havasok Nemzeti Park (Beszterce-Naszód, Hargita, Maros és Suceava megyében) 101
Királykő Nemzeti Park (Argeş és Brassó megyében) 102
Măcin-hegység Nemzeti Park (Tulcea megye) 103
Radnai-havasok Nemzeti Park (Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyében) 104
Retyezát Nemzeti Park (legnagyobb része Hunyad megyében, kis része Krassó-Szörény és Górj megyében) 104
Szemenik-Karas-szurdok Nemzeti Park (Krassó-Szörény megye) 106

8.2.2.2. Román-Magyar Nemzeti Park létrehozásának kezdeményezése 107

8.2.3. Természeti emlékek (monumente ale naturii) 108
8.2.4. Természetvédelmi rezervátumok (rezervaţii naturale) 109
8.2.5. Tájvédelmi körzetek (parcuri naturale) 110
8.2.6. Bioszféra-rezervátumok 111

Román-Ukrán Bioszféra-rezervátum kezdeményezése 112

8.2.7. Ramsari területek 112
8.2.8. Világörökség 113
8.2.9. Különleges védelem alatt álló területek (arii speciale de conservare) 114
8.2.10. Különleges madárvédelmi területek (arii de protecţie specială avifaunistică) 114

9. TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉS, VÉDETT TERÜLETEK LÉTREHOZÁSA 115

9.1. Természetvédelmi értékelés 115
9.2. Védett területek létrehozása 117

10. VÉDETT TERÜLETEK FENNTARTÁSA - TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSEK 120

10.1. Passzív kezelés (be nem avatkozás) 120
10.2. Aktív kezelés 120
10.3. Természetvédelmi kezelési tervek 122
10.4. Jellegzetes élőhelyek természetvédelmi kezelési módszerei 124

10.4.1. Gyepek, rétek, bokros területek kezelési módszerei 124
10.4.2. Vizes területek természetvédelmi kezelésének módszerei 125

10.4.2.1. A Duna-delta Bioszféra-rezervátumban levő Babina és Cernovka szigetköz ökológiai rekonstrukciója 127

10.4.3. Fás területek és erdők természetvédelmi kezelése 127

11. TERMÉSZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK, SZERVEZETEK, TÖRVÉNYEK 131

11.1. Nemzetközi természetvédelmi jog 131
11.2. Nemzetközi szerződések 132

11.2.1. Regionális nemzetközi szerződések 132
11.2.2. Szektoriális egyezmények 132
11.2.3. Általános egyezmények 134

11.3. Természetvédelem az Európai Unióban 134

11.3.1.NATURA 2000 135

11.3.1.1. Románia lokális és regionális kötelezettségei a NATURA 2000 hálózatban 137
11.3.1.2. A NATURA 2000 hálózat jelenlegi helyzete Romániában 137

11.3.2. A NATURA 2000 hálózathoz kapcsolódó egyéb természetvédelmi programok 138
11.3.3. Európai ökológiai hálózatok kapcsolata 138
11.3.4. Az EU közös agrárpolitikája (CAP) és a környezetileg érzékeny területek rendszere (ESA) 140
11.3.5. Nemzetközi természetvédelmi szervezetek, bizottságok és testületek 142

11.4. Romániai természetvédelmi törvények 143

12. A TERMÉSZETVÉDELEM TÖRTÉNETE ÉS MEGSZERVEZÉSE ROMÁNIÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ERDÉLYRE 145

TÁRGYMUTATÓ 154

IRODALOMJEGYZÉK 159

SZÍNES ÁBRÁK JEGYZÉKE 169

SZÍNES ÁBRÁK 171

TARTALOM