Források, népesedés és fenntartható fejlődés a globális gazdaságban

Az induló évezred legnagyobb kihívása az ökológiai rendszer, valamint az emberi társadalom és a gazdaság integrálása, fejlődőképességének megóvása. Az élet minden formája és a gazdaság prosperitása egyaránt a bioszféra és a klíma zavartalan működésétől függ. Minden valószínűség szerint ugyanakkor az emberi történelem során globális méretekben most fordul elő először, hogy egyrészt a gazdasági fejlődés kialakult és uralkodóvá vált módszerei, másrészt pedig a nagy népesség és továbbra is jelentős népességszaporodás veszélyezteti e rendszer állandóan újratermelődő eltartó képességét, a javak és szolgáltatások szakadatlanul bővülő előállításának lehetőségét.

Elemzések arra mutatnak, hogy a következő néhány évtized leforgása során a népesség még a legeredményesebb családtervezés elterjedése esetén is tovább növekszik, mégpedig döntő részben a 3. világ országaiban, ahol a gazdasági teljesítőképesség fejletlensége és az adott elosztási viszonyok miatt tömeges a rosszul tápláltság, sőt sok esetben az éhezés. A gazdasági tevékenységnek tehát tovább kell bővülnie ahhoz, hogy a szaporodó népességnek legalább az alapvető igényeit ki lehessen elégíteni. De hogyan oldható meg mindez a meglévő gazdasági módszerek keretei között anélkül, hogy ne pusztulna tovább a már eddig is sérült életfenntartó biológiai és klimatikus rendszer? Végső fokon előbb-utóbb meg kell törni a kapcsolatot a gazdasági prosperitással azonosított növekvő anyagi jólét (fogyasztás) és az ökoszisztéma ezzel járó egyre nagyobb terhelése és lepusztulása között.

A népességrobbanást és általában a népesedési kérdést hajlamosak vagyunk többnyire nagy és növekvő népsűrűségként értelmezni. Ez azonban nem tükrözi a probléma lényegét, a túlnépesedésnek és a népességnyomásnak elég kevés köze van a népsűrűséghez. Sokkal inkább az adott körzet vagy ország erőforrásainak, fejlettségének, eltartó képességének és az ott élő népességnek a viszonyát jelenti. A fejlettség természetesen módosul, az eltartó képesség nőhet. Ennek határait azonban nemcsak a technikai-műszaki fejlődés, hanem az ökológiai rendszer komplex módon szabja meg. A tulajdonképpeni túlnépesedés akkor válhat veszélyessé, amikor a népesség eltartása (akár a fejlettség alacsonyabb, akár magasabb fokán) súlyos ökológiai ártalmak és a meglévő erőforrások pusztulása nélkül nem oldható meg.

A könyvben tárgyalt folyamatok távolról sem jelentik a probléma átfogó és mindenre kiterjedő elemzését. A szerző nem vállalkozhat végleges eredmény kinyilvánítására sem, hiszen olyan folyamatokat vizsgál, amelyek végső kimenetelét nem lehet előre kiszámítani. Ezek ugyanis rendkívül összetettek, önfejlődésre és önkorrekcióra képesek, de nem ismerjük szélső értéked. Akik a veszélyek felismerése alapján elhamarkodott jóslásokba bocsátkoztak, évtizedeken belül bekövetkező összeomlást vetítettek előre, inkább rontották, mintsem erősítették a közvélemény helyes irányú meggyőzését, alig támasztottak kételyt az emberi cselekvési lehetőségek korlátlanságával kapcsolatban. Az eddigi "tévedéselv" is azt a nagy kérdést teszik még hangsúlyozottabbá, hogy az emberi tevékenység által érintett ökológiai rendszer önkorrekciós folyamatai milyen határok között mehetnek végbe, bekövetkezik-e és ha igen, milyen messze van az önkorrekció megszűnése, számíthatunk-e még továbbra is a természeti környezet egyensúlyának automatikus helyreállására, vagy most már bizonyos emberi tevékenységeket globális méretekben korlátozni kell, vagy termelési és fogyasztási rendszerünket alapvetően meg kell változtatni. Mivel mind valószínűbbnek látszik ez utóbbi, mit kell tennünk helyi és globális méretekben egyaránt, hogy ezt elérhessük.

TARTALOM

BEVEZETÉS 9

I. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA ÉS LEHETŐSÉGEI 11

1. A fejlődés fenntarthatósága és a természeti erőforrások 11
2. A fejlődés természeti forrásai és a piaci viszonyok 19
3. A források klasszifikációja 23
4. A modern ipari társadalom és a természeti források 27
5. Az emberi tevékenység korlátjai, a Föld eltartó képessége 31
6. Az erőforrások megítélése 33
7. A fenntarthatóság technika-centrikus és ökológiai szemlélete 38
8. A fenntarthatóság és a fejlődési modell 43
9. Önfenntartó kölcsönhatás 46
10. Az üvegházhatás "gazdaságpolitikája" 48
11. A piaci viszonyok és az ár 50
12. A fenntartható fejlődés kritikus területe: a harmadik világ 52
13. Az állam szerepe, a közös cselekvés szükségessége 56
14. Áttérés az új energiaforrások korszakába 59
15. Regenerálódó rendszer lehetőségei és elemei 66
16. A termőföld romlása és a szegénység 72
17. A városi fejlődés fenntarthatósága 78
18. A nemzeti környezetpolitika 79
19. Kísérletek a globális felmelegedés lassítására 81
20. A levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó megállapodások 84
21. A fenntartható fejlődés elősegítése 86
22. A globalizálódás hatása és ellentmondásai 88
23. Az interdependencia erősödése 93
24. Integráció és fregmentáció 96
25. A globalizálódás és a harmadik világ 101

II. A TERMÉSZETI KINCSEK HASZNOSÍTÁSÁNAK GLOBÁLIS PROBLÉMÁK 107

1. A természeti forrásokkal való ellátottság és a fejlődés 107

a) Az ásványkincsek rendelkezésre állása és a fejlődés a klasszikus elméletek tükrében 109
b) A technológiai fejlődés szerepe 113

2. Az ásványi anyagok fogyasztása 115
3. Az anyag- és energiaintenzitás alakulása 117
4. A kitermelőipar súlya és a nyersanyagkészletek felmérése 119
5. A főbb fogyasztók nyersanyag politikája 125

a) Az EU 125
b) Az USA 126
c) Japán 127

6. A kitermelőipar és a nyersanyag világpiac néhány jellemzője 128
7. Nemzetközi nyersanyagkartellek 132
8. A nemzetközi áruegyezmények 135
9. Az exportbevételek stabilizálása 136
10. A nyersanyagellátás világgazdasági rendszerének módosulása 139
11. Az ellátás biztonsága és a piaci viszonyok erősödése 144
12. A nyersanyagszektor külföldi beruházásai, a koncessziós rendszer visszaszorulása 145
13. A nyersanyag kitermelés bővítésének tőkeszükséglete 147
14. Az új anyagok növekvő szerepe 147
15. A TNC-k szerepének újbóli növekedése és a nyersanyagpiacok várható módosulásai 150
16. A kormányzatok és a kitermelő TNC-k 153
17. Nyersanyag exportáló fejlődő országok 156
18. Az energia 157
19. Az energiaellátás helyzetének megítélése az 1970-es évektől 163
20. Az olajszektor ágazati sajátosságai a felhalmozás és beruházások terén 167
21. Energiapolitikai változások az árrobbanások hatására 168
22. A fogyasztó országok fellépése és az energiaigény várható alakulása 170

III. A VILÁGÉLELMEZÉS GONDJAI ÉS KILÁTÁSAI 176

1. A világélelmezésben mutatkozó nehézségek okai 176
2. Az élelmiszertermelés növelése, az élelmezés és népszaporodás összefüggései 186
3. Az élelmiszerek nemzetközi kereskedelme és a segély 192
4. Kedvezőtlen jelek a gabonatermelés alakulásában 199
5. A világélelmezés biztonsága 205
6. Az élelmiszer és a klimatikus változások 211
7. Az élelmiszertermelés strukturális problémái 213
8. Nyersanyagtermékek termelése az élelmiszerek rovására 217
9. A jövőre vonatkozó elképzelések 218
10. A további fejlesztés ökológiai problémái 221
11. Lehetőségek a termelékenység növelésére 227
12. A technológiai fejlesztés követelményei 233
13. A mezőgazdasági termékelv világkereskedelme a 70-es és a 80-as években 238
14.A mezőgazdasági termékek világkereskedelmének főbb kérdései napjainkban 242
15. A támogatási módszerek válsága, az agrárpolitika és a kereskedelempolitika néhány kérdése 244

a) Az EU 247
b) Az USA 251
c) Japán 253
d) A fejlődő országok 255

IV. A DEMOGRÁFIAI ROBBANÁS HATÁSAI 261

1. Népesedési trendek 261
2. A népszaporodás változása, a születési és halálozási arányszámok alakulása 264
3. A hagyományok és a termékenység 267
4. A termékenység és a gazdasági fejlődés 268
5. A gyors népszaporodás gazdasági következményei 271
6. A népességszabályozás gazdasági haszna 274
7. Az állami népesedési politika 275
8. A vidéki lakosság helyzete és a vidékfejlesztés problémái 277
9. Az egyenlőtlenség és az abszolút szegénység 279
10. Nemzetközi egyenlőtlenségek és az abszolút szegénység 279
11. A jövedelem egyenlőtlen megoszlása a harmadik világban 281
12. A munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság 282
13. A malthusi népesedési válság 283