Kinnunen, Juha - Nykänen, Riitta: Ruuhon juuria. Luonto ja ympäristöiasiat osaksi lapsen arkipäivää (Mikkeli, Ympäristönsuojelutoimisto, 1991) Adonyi Adrienn fordítása A NÁD GYÖKEREI A TERMÉSZET ÉS A KÖRNYEZET A GYEREK MINDENNAPJAINAK RÉSZEKÉNT TARTALOM: I. CÉLOK ÉS TÉNYEK 1. Célok 2. Tények II. ALAP 1. Énkép - világkép 2. Észrevenni és megfigyelni 3. Saját környezetünk ismerete és használata III. MEGVALÓSÍTÁS 1. Az érzékszervek használata 2. A természet ismerete: Föld - víz - levegő, Állatok Növények 3. Az élet irányítása 4. Az ember és a környezet 5. Kirándulás - ötletek 6. Játékok IV. ETIKA, AVAGY MENYORSZÁGBA JUT-E A JÁVORSZARVAS I. CÉLOK ÉS TÉNYEK 1. CÉLOK Ez a gyűjtemény ötleteket és utasításokat kínál arra vonatkozóan, hogy - hogyan hozzuk közel a gyermekhez a természetet és a környezetet - hogyan neveljük őt környezetének megfigyelésére - hogyan tudatosítsuk benne, hogy neki magának illetve a cselekedeteinek milyen óriási jelentősége van. 2. TÉNYEK Teendők: - vegyük figyelembe a gyermek érdeklődési körét és gondolatvilágát - legyünk sokoldalúak és kínáljunk fel többféle szempontot - alkalmazkodjunk a gyermek belső lényéhez és a közvetlen környezethez Mottó: Először azt kérdezzük meg, hogy "Mit szeretnél?" és csak utána azt, hogy "szeretnél-e..." Mindenkinek joga a részvétel, de ugyanakkor a szabad választás is Mindenkinek jogában áll szándékainak megfelelően cselekedni, elfogadni vagy éppen elutasítani dolgokat. A természet és az ember kölcsönös lehetőséget kínál egymás számára. A természet rendje mintát nyújthat az egymásra való odafigyeléshez és arra, hogyan éljünk együtt versengés és kizsákmányolás nélkül. A természet kizárólag saját közvetítésével, önmaga átadásával fedi fel belső rendjét és önszabályozását. Ahol megvalósul a közvetítés, ott biztosak lehetnek a sikerben, egymás örömét és bánatát egyaránt megosztják egymással. A hozzáállás módja önmagában meghatározó a siker vagy a sikertelenség szempontjából. Az azonosság nem ugyanaz, mint a hasonlóság. A természeti feltételek alkalmazása a pillanat megragadásából, a közvetlen megfigyelésből és a környezet megóvásából áll. A gyermekek világnézete gyakran helyesebb, mint a felnőtteké. A bűn csak ritkán szül pozitív dolgokat. Pozitív mintát csak akkor lehet választani, ha biztosan tudjuk, hogy mi az. A tiltás akár a méreg pusztít, hatásfoka kicsi, mégis ezzel élnek a legtöbben. A gyufától való eltiltással még nem tanítottuk meg a tűz helyes használatát. Többet ér a kevés, de használható, mint a sok, de lényegtelen. Adjunk teret a gyermekek képzeletének és tudásvágyának. II. ALAP 1. ÉNKÉP ÉS VILÁGKÉP Az önmagát valamire is tartó ember számára fontosak a tettek és tudja, hogy a környezetvédelmet elsajátítani csak tanulással lehet .Az önérzetes ember nem feltétlenül a javak birtoklásában leli boldogulását és bizonyítja tulajdonosi felvilágosultságát. A másik alapkő a mi hozzáállásunk a természet és közvetlen környezetünk belső szabályaihoz. Ha az ember elismeri, hogy ő maga is a természet része, - azaz nemcsak ő hat a természetre, hanem az is rá - , akkor a környezetvédelem sokkal ésszerűbb és hatékonyabb lesz. A természetről szerzett tudás megkönnyíti az együttműködést vele. A célhoz vezető tudás feltétele az egyéni tapasztalat, amelynek eszköze lehet természetfilmek vetítése is. 2. ÉSZREVENNI ÉS MEGFIGYELNI Ha nem figyelünk oda, a világ észrevétlen megy el mellettünk. A megfigyelőkészség fejleszthető és tanulható. Érdemes megfigyelni a kirándulásokon, hogy mi az, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, mi az amit észrevesz. Ez alapján megfejthetőek a természet működésének titkai. Környezeti problémákkal kifejezetten akkor érdemes foglalkozni, ha a gyermekek valóban észreveszik azokat és kérdeznek is róluk. A környezetre való reagálása tekintetében számtalan lehetőség adódik a gyermek megfigyelőkészségének fejlesztésére. 3. SAJÁT KÖRNYEZETÜNK ISMERETE ÉS HASZNÁLATA Nemcsak azt kell észrevennünk, hogy a természet ott van a hátsóudvaron, az út másik oldalán vagy a parkban. Adunk néhány ötlet ahhoz, hogy hogyan fedezhetjük fel a dolgokat magunk körül. Az udvar élővilága és annak megfigyelése Saját környezetünkben is találhatunk vadállatokat, ha alaposabban körülnézünk Az éléskamrában találhatunk háziegeret, lisztbogarat, zsizsiket. A vécében nyüzsög a cukorhernyó, a szoba sarkában a poratka, a padláson vagy a pincében fészkel a denevér, a tetőcserép alatt húzza meg magát a veréb, a virágládába rakja fészkét a szürke légykapó... Az udvaron mindig van élet. Varjúk, szarkák és patkányok kutatnak az éjszakában a szemetesláda után. Az egerek és a pockok olyan városlakó állatok, amelyek megtanulták az ember mindennapos jelenlétét a maguk hasznára fordítani. Ugyanezt teszik a mókusok, a galambok és még sok más lény. Nyáron általában nagy a nyüzsgés az udvaron. Letelepedve a gyepre a nagy egésznek egy darabját vehetjük szemügyre: katicabogár él a köveken, miközben madár vadászik rá, de a madár is táplálékká válhat és ez így megy tovább . A levéltetvek egy cukortartalmú nedvet választanak ki, amit a hangyák különösen szeretnek. Húzzuk fel a gumicsizmát és gyerünk kifelé. Elérjük az ösvényt, mászkálunk, kíváncsiak vagyunk, fára mászunk. Hogyan csalogassuk udvarunkba a vadállatokat A leggyakoribb vadállatokat nem is nagyon kell csalogatni, azok amúgy is megtalálhatók az udvarunkon és annak környékén. De ha valamilyen ismert állatot szeretnénk látni magunk körül, az bizony már egy csepp vesződséggel jár. A sündisznó ha kertünkbe téved, az nem biztos, hogy az élelem miatt jött. Az is lehet, hogy téli fészket keres. Készíthetünk neki alacsony faládikóból fészket, úgy, hogy annak szélén kis nyílást vágunk bejárat gyanánt. A ládikát felfordítva helyezzük el télire olyan helyre, ahol biztosan védve van. Ki is bélelhetjük szénával, vagy más hasonló meleg anyaggal. A madárfajok száma szerint több különböző méretű etetőt készíthetünk a kert fáira kisebb-nagyobb méretű nyílásokkal, igy a lehető legtöbbféle madárfajt figyelhetjük meg. Télen érdemes madárpadot is építeni deszkából, igy szobánk, vagy az ebédlő ablakából is könnyen megfigyelhetjük őket. Az udvarra érdemes olyan dísznövényt ültetni, amely bőségesen virágzik, így az illatra odaszálló méheket, dongókat és pillangókat is megfigyelhetjük. Vihetünk az udvarra szinte bármilyen ételt, biztos, hogy valamely állatnak éppen az a kedvence. Kerttervezés a természet szempontjából Udvarunkat a lehető legjobban kell berendeznünk. A papír, üveg, fém, műanyag és szerves hulladékot válasszuk külön egymástól. Amikor a kertet tervezzük érdemes készíteni egy takaros és tágas hulladéktároló helyet. A szerves eredetű hulladék tárolására való a komposzt, melyet tavasszal kitűnően használhatunk a termőföld eljavítására. A komposzt hamar lebomlik és az így kezelt földben a palánták is sokkal szebben virulnak, de a virágoskertnek is nagyon jót tesz. Kertünket lehetőség szerint a legkevesebb betonozással és beépítéssel alakítsuk ki. Ősszel a lehullott leveleket nem szükséges összegyűjtenünk, így pillanatok alatt otthonra találhatnak benne a csigák és más téli menedéket kereső állatok. A kertészkedéshez sosem szabad mérgeket használni, mert az nemcsak a gyomot irtja ki, hanem más élőlényeket is. A gyermek a homokozóban ugyanazt a munkát csinálja, mint amit a kertben magunk is végzünk, úgyhogy nyugodtan bevonhatjuk őt is a különböző kerti munkálatokba. Öntözhetünk esővízzel, az esővizes hordók egyébként klassz játszóhelyek is egyben. A kérdés leggyakrabban csak annyi, hogy esélyt adunk-e magunknak a másképp gondolkodásra: a természetes és a kicsit vad dolgok nem egyenlőek a tisztátalansággal, pontosabban a kisuvickolt udvar nem kínál túl sok izgalmat. A kiserdő egy olyan kisebb fajta cserjés, berek vagy bozótos, amit a hátsóudvaron meghagyunk. Építhetünk ide kunyhót, gyűjthetünk leveleket és faágakat. A kiserdő nagy előnye, hogy jól megközelíthető és általa könnyen követhetjük az évszakok váltakozását. Gyakran fészkel benne erdei pinty vagy tarka légykapó. Amikor az erdő mellett sétálunk, érdemes mindig bepillantani, hogy éppen mi történik benne. Elolvadt-e már a hó, nől-e már a fű, megérkeztek-e a költöző madarak. Ha jó az idő vihetjük a gyereket is nézelődni és hallgatózni. A lakónegyed vizsgálata Egy lakónegyed területén felderíthetjük a következő dolgokat: végezzünk hangvizsgálatot (mit hallhatunk a lakónegyed különböző pontjain) hol vannak elhelyezve a szeméttárolók és a hulladékpapír-tartók (vannak-e ilyenek) menjünk be a lépcsőházba és nézzük meg milyen nevű emberek laknak ott, milyen üzletek és irodák vannak arrafelé kérdezzük meg a környék lakóit, hogy jól érzik-e magukat lakóhelyükön, milyenek a szolgáltatások, van-e játszótér..... ábrázoljuk rajzon a lakónegyed épületeit, készítsünk róluk fényképet (rajzunkon a különböző területeket színes krétával be is satírozhatjuk) ábrázoljuk a különböző fajokat (milyen fák vannak és mennyi, milyen a természetes növényzet, vannak-e mohafajok, milyen színűek a galambok...) Ezután rajzolhatunk térképet a lakónegyedről, csinálhatunk a saját lakóterületünkről természeti kalauzt, albumot... Aszfaltvirágok Az udvaron és az útszélen figyelemmel kísérhetjük, hogyan válnak láthatóvá az apró élőlények egyik pillanatról a másikra . Ezzel könnyíteni lehet a hosszú út fáradalmain. Az aszfalt szélein munkálkodnak a virágok és a füvek, a fatörzsön taplógomba nő. Kevésbé fáradságos a tanulás akkor, ha az általunk megfigyelt növényeket és más élőlényeket külsejük alapján egyesével beazonosítjuk egy könyvből. A magolásnak itt nem sok értelme van. Évszakok és időjárás Minden évszakban más-más terepre érdemes kirándulni. Érzékelni a különböző évszakok illatát, nézni ahogy a nyír rügyet bont, megázni a nyári esőben és melegen felöltözni, amikor jön az ősz. Környezetünk változásai, a pusztítás Ha nyitott szemmel járunk azt is észre kell vennünk, hogy a gyönyörű régi házakat lebontják, az erdőt kivágják vagy valaki feleslegesen sokat használja az autóját. Bár az a legjobb, ha a gyermek maga veszi észre mindezeket, azért akkor is lehet mesélni róluk, ha mi magunk rossznak tartjuk őket. Ezeket a dolgokat érdemes először nekünk megtanulni és csak azután megmutatni a piciknek. Emlékszel-e még a gyermekkorra? Amikor az ember elkezd mesélni a leghamarabb eszébe jutó, saját életkörnyezetét felidéző gyermekkori emlékeiről, akkor a következő alapelemek mindig felbukkannak: KÖTELESSÉGEK FELNŐTTEKKEL VALÓ EGYÜTTLÉT HANGULATOK ÉS ÉRZÉSEK A TUDATOSÍTÁS FOLYAMATA KITARTÁS ÉS A DOLGOK MEGÚSZÁSA A felnőtt arra emlékszik a gyermekkorából, ami neki a legfontosabb volt. A felnőtt útja a gyermek lelkivilágához azon a gyermeken keresztül vezet, aki ő maga volt. Saját gyermekkori emlékeink újragondolása segítséget adhat a gyermeknevelésben. Érdemes eltűnődni azon is, hogy mi volt a felnőttek szerepe és mikor volt segítségük a dolgok megvilágításában. Kellemes gyakorlat másokkal együtt összegyűjteni a gyermekkori tapasztalatokat, hogy akkor hogyan érzékelték az említett élményeket. Minden kommentár előzetes hozzáfűzése nélkül bátran feltárhatjuk egymásnak ezen élmények sorát. Ha már mindnyájan elmeséltük meghatározó élményeinket, akkor a közös feldolgozás után készíthetünk egy listát a legfontosabbnak gondolt tapasztalatokról. Ezután hamarosan világossá válik, hogy mely élmények a legmeghatározóbbak a környezeti nevelés szempontjából. Elgondolkodtató lehet a gyermekkori tiltások és szabadságjogok köre is, azaz, hogy ésszerűek voltak-e ezek a tiltások, vagy más tényezők ( például hagyományok, a szokás hatalma, esetleg egyszerűen a felnőttek kényelmessége ) indokolták ezeket? Gondoljuk végig, mi felnőttek, hogyan cselekszünk ma. III. MEGVALÓSÍTÁS (6.oldal) 1.ÉRZÉKSZERVEK HASZNÁLATA LÁTÁS "Kalandozás az égbolton" Alkonyat és hajnalpír Az esti és a hajnali égbolt színeit csodálva, elgondolkodhatunk azon, hogy milyen különbözőek is ezek a színek s, hogy miből adódik mindez. A nap a kulcsa mindennek, de más összetevői is vannak. Az esti és hajnali égboltról az időjárásra lehet következtetni úgy, hogy az alkonypír a másnapi "jó" időjárás jövendőmondója, míg a hajnalpír aznapra rossz időt hoz. Megfigyelhetjük, hogy beigazolódik-e az efféle előrejelzés, vagy nem. Alkonypír idején, ha egyben erősen fagy is a horizonton minden színárnyalatot megláthatunk. Halo-ilmiö A halo-jelenséget a napsugarak megtörése okozza a levegőben lévő jégszemcséken. A halo a napot körülölelő hatalmas, fényes körgyűrűnek látszik, mintha csak egy melléknap volna. Gyakran a vékony, cirrus típusú felhőkkel együtt mutatkozik. Finnország egyes területein, az év körülbelül 200 napján észlelhető ez a jelenség. A halot magunk is előidézhetjük, ha egy napsütéses fagyos napon vizet spriccelünk a levegőbe magunk és a Nap közé. Ilyenkor a víz a levegőben megfagy és halo keletkezik. A halo-ilmiö nem ugyanaz, mint a keha-ilmiö (álszivárvány) amit fagyos ablaküvegen keresztül figyelhetünk meg, ha a napba nézünk. A halo-ilmiö-t már arról is felismerhetjük, hogy létezéséről csak kevesek tudnak. Nem az a fontos, hogy miért és hogyan születik a halo, hanem az, hogy róla és más hasonló természeti tüneményekről mégcsak nem is tudunk. Minnaertti könyvében a "A táj színei és fényei"-ben olvashatunk a halo-ról és más égi tüneményekről is. A szivárvány Rögtön eső után elindulhatunk szivárványnézőbe és közben történeteket találhatunk ki az elásott kincsről. A szivárvány színeit le is rajzolhatjuk, amikor a szivárvány még a felhők felett van. A szivárvány csak az egyik módja annak, hogy a természetben megláthassuk a spektrum színeit. A másik módja ennek a szappanbuborék. Szivárványt mi is készíthetünk úgy, hogy napos időben vizet spriccelünk a levegőbe. Ezt legjobb összekapcsolni a pázsit nyári locsolásával. Csillagok, hold, nap, naprendszer Naprendszer- és csillag-játékot játszhatunk egy nagy sportpályán. Mindenki kap egy szerepet. Például : nap, hold, és más naprendszerbeli égitestek, illetve a nap túloldalán található csillagok. Úgy helyezkedünk el a nap innenső és túlsó oldalán, hogy körülbelül arányos távolságra legyünk a tengelyétől. A rendszeren belül az forog a gyorsabban, aki közelebb van a naphoz. Ilyenkor beszélhetünk arról, hogyan kering a hold a föld körül, mekkora utat tesz meg egy hónap alatt, illetve arról, hogy hogyan fordul meg a föld saját tengelye körül 24 óra alatt. A felhők és megjelenési formái A felhőkkel kapcsolatos témák keretei között különböző időpontokban más-más formákat figyelhetünk meg. Lerajzolhatjuk őket és elgondolkodhatunk azon, hogy mik is a felhők valójában, hogyan születnek és hogyan tűnnek el. Mi a szerepük és hogyan illeszkednek bele a természet körforgásába. A különböző alakú felhőkbe beleképzelhetünk bizonyos dolgokat : bárányokat, tojásokat, madarakat, fákat, Miki Egeret, pattogatott kukoricát, stb.; és megfigyelhetjük, hogy hogyan változnak át egyik formából a másikba. Kérdezzük meg a gyermektől, hogy mi jut eszébe a felhőkről. Itt sosincs helyes válasz, bármik lehetnek. A felhőkből lehet időjárást is jósolni. Ha egy derültebb periódus után az égen vékony felhők jelennek meg , az általában az idő rosszra fordulását jelenti. Az égbolt színei Egy nap alatt is sokféle szint figyelhetünk meg az égen. Elgondolkodhatunk azon, hogy miért kék az ég s, hogy miért mindig másfajta kék. A fény lényeges tényező, ezért a fény és a színek egységéből kell kiindulnunk. Gondolkodjunk azon is, hogy másutt a természetben hol találkozunk ezekkel a színekkel és miért. Az égbolt színei összefüggnek azzal is, hogy milyen színűnek látszik a tó vize. Kirándulás a geometriai alakzatok között Készítsünk geometriai alakzatokat jelölő kártyacsomagot és a kártyalapokból adjunk mindenkinek egy vagy két lapot. Az alakzatokat eleinte bárhonnan vehetjük, de próbáljunk meg egyre többet keresni a természetből . Az alapformák, mint a négyszög, kör, sokszög, gömb, egyenes, négyzet a természet által is megismerhetők és bemutathatók. "A kék pillanat" Téli estéken éppen sötétedés előtt jól megfigyelhető a "kék pillanat", amikor is minden kéknek látszik. Hirtelen minden másként mutat, mint általában. Próbáljuk papíron is megörökíteni a pillanatot és annak hangulatát. Töprenghetünk azon is, hogy miért éppen kék. Próbáljuk meg leírni, ábrázolni ezt a pillanatot és a hangulatot. "Kék pillanat"-kor megkérdezhetjük a gyerekektől, hogy milyennek tűnik és azt, hogy miért minden egyforma kék. A színek dolgai Milyen színű? Az emberek gyakran kérdezgetnek egymástól olyasmiket, hogy ez vagy az a ruhadarab kék vagy zöld, esetleg zöldes-szürke. Általában nem tudjuk jól megkülönböztetni egymástól a színek, árnyalatait, ezért nem is illetjük őket külön nevekkel. Miután a gyermek megtanulta az alapszíneket, bármerre járunk érdemes állandóan arról kérdezgetni, hogy mi milyen színű. A színismeretet úgy lehet tesztelni, hogy kinézünk egy dolgot, letakarjuk és a színskáláról kikeressük ugyanazt a színt, majd a kettőt összehasonlítjuk egymással. Levélspektrum (színkép) Ősszel összegyűjtjük valamely fának a különböző színű leveleit. A cél szempontjából a juharfa levelei a legalkalmasabbak. Ezután a különböző színű levelek között színsorrendet állítunk fel, például a barnás bíborvöröstől a sárgán keresztül egészen a zöldig állítjuk sorrendbe őket. Színmadzag Kinn az udvaron vagy az ablak előtt állva a gyermek szemének magasságában kifeszítünk egy egyméteres zsinórt. Sorba mindenki nevezze meg a színeket, amelyre a zsineg vége mutat. miért lát minden gyermek más-más színt? Azért, mert mindenki egy picit más szögből nézi és mindenki egy picit más magasságból is. A szivárvány színei Az udvaron keressünk együtt, vagy külön-külön olyan dolgokat és tárgyakat, amelyeken megtalálhatók a szivárvány színei. Ezek a dolgok nem lehetnek ember által készítettek. A szivárvány színei a következők: lila, rózsaszín, narancssárga, sárga, zöld és kék. Ezt legjobb télen játszani, amikor kevés szín van. A színek aránya Kartonpapírból vagy színes képes újságokból vágjunk ki színes felületeket. Úgy lenne jó, ha minden cédulából két ugyanolyan színű volna. Helyezzük a lapokat egy különböző színű nagy felületre és figyeljük meg, hogy az egyes színek hogyan viszonyulnak egymáshoz, vagyis, hogyan változnak a mellettük levő színek hatására. Színkártya készítés Fessük le a környezet színeit korán reggel, napközben és este. Hasonlítsuk össze az eredményt. Készíthetünk akár diaképeket is különböző nap- és évszakokban ugyanarról a helyről. A képek színeit össze is hasonlíthatjuk. A tiszta, természetben szabadon előforduló színek úgy látszanak, mintha papírgurgula közepén vagy papírhengeren keresztül nézelődnénk. Távolság és nagyság (terjedelem) Hasonlítsuk össze a különböző távolságokat például a napközitől az otthonig és a földtől a holdig. Tisztázzuk azt, hogy milyen viszony van az egyes távolságok között, és azt, hogy milyen szerepet játszik ebben az idő. Mit jelent a nagy távolság és mit a kicsi : talán mindenkinek más és más a véleménye erről. Miért fontos a távolság? Hogyan mutatkoznak meg a távolságok a környezetben (útjelző táblákon, kilométer köveken, térképeken, a bicikligumik kopásán)? Nagyobb területen a mutató és hüvelyk ujjunk között mérhetjük a távolodás mértékét úgy, hogy valaki egyre messzebb távolodik el tőlünk. Mikor érezzük úgy, hogy most már messze van és mit jelent ez? Ezután megvizsgálhatjuk azt, ahogyan közeledik és egyben azt, ahogyan egyre növekedik a mérete. Gondolkodjunk a "nagy" dolgokról (szikla, medve, felhőkarcoló ) és a "kicsi" dolgokról (hangya, egér ). Ezeket a dolgokat mindig a gyerekek mondják el. Félelmetesek-e a nagy dolgok azért, mert nagyok, vagy lehetnek félelmetesek a kicsi dolgok is? Miért félelmetesek egyes dolgok? A nagyító (lupe) használata Lupénak nevezik azt a nagyítót, amely több, mint 8-szorosára nagyít. Többféle lupe is létezik. A gyermeknek megfelelő a 8-szoros nagyítású lupe, amely méretét tekintve a gyermek kezébe jobban beleillik. Legjobb lenne egy pohár formájú lupe, amelyet a legkönnyebben állíthatunk be úgy, hogy a kép pontos legyen. A közönséges nyeles nagyítók csak 3-4-szeresre nagyítanak, ezekkel semmi olyasmi nem látható, ami szabad szemmel látható ne volna. A lupe már majdnem egy kisebb fajta mikroszkóp. Amikor belenézünk a lupéba az első dolgunk, hogy beállítsuk a pontos távolságot. A háromdimenziós objektum megfigyelésekor úgy mozgatjuk akár a tárgyat, akár a lupét, hogy azt lássuk, amit megfigyelni szeretnénk. A lupe használatát könnyen elsajátíthatjuk: ha már láttuk a lupén keresztül az éles, felnagyított képet, akkor már biztosak lehetünk, hogy bármi mást is meg tudunk majd figyelni vele. A lupe segítségével megfigyelhetjük a természet hihetetlen formagazdagságát. Jól megfigyelhetők például a virágok szirmai, a mohák és zuzmók, a kövek, gombák és rovarok. KÉP: Két lupe rajza. Mikro- és makro formák A természetben ugyanazok a formák ismétlődnek. A fa törzse és a lágyszárúak szára kör alakú. A csöves szárúak is kör alakúak, de azokban üreg található. A levelek változatos formájúak. A faágak elágaznak, mint ahogy a levél-erek is. A fekete áfonya virágai olyanok, mint a nagyanyó lámpaernyője, a pitypang magjának szőrpihéje olyan, mint az esernyő. A tollak és a harasztfélék levélfelépítése köztudottan egységes. A lupéval még más csodálatos alakzatokat is megfigyelhetünk. Érdekes lehet a különböző levelek belső felépítésének összehasonlító vizsgálata is. A távcső használatának alapjai A gyerekek maguktól nem tudják jól a megfigyelendő pontra állítani a távcsövet. Ezt is gyakorolni kell először. A távcsővel nehéz gyakorolni, mert a távcső nehéz és a kép csak egy bizonyos ponton éles. Egy 2 cm átmérőjű papírhenger megfelelő eszköz a távcső használatának begyakorlásához. A csövön keresztül félszemmel fürkészhetjük a természetet. Ezzel próbáljuk meg először beirányozni az objektumot. Először a csövet a megfelelő pontra irányítjuk, aztán szabad szemmel is megkeressük az adott objektumot. utána csukjuk be a szemünket és a papírhengerrel próbáljuk megtalálni a pontot. Nehezebb feladat a mozgó pont követése. Ezt gyakorolhatjuk futás közben vagy úgy, hogy feldobott labdát követünk tekintetünkkel. Ha már a papírhengerrel eleget gyakoroltunk, megpróbálhatjuk mindezt a távcsővel is. A kicsi gyermeknek leginkább egy könnyű távcső a megfelelő, olyan, ami 7-8-szorosan nagyít. HALLÁS Táj hangképekből Hangos tájat úgy készíthetünk , hogy becsukott szemmel elmeséljük amit hallunk és azt valaki diktálás után leírja. Lehet rajzolni is. A nap bármely időpontjában a legkülönbözőbb helyeken gyakorolhatunk. Ha mindezeket összehasonlítjuk, kideríthetjük, hogy milyennek hallatszik a környezet. A hangokat csoportosíthatjuk az ember által keltett zajokra és a természet hangjaira. Elgondolkodhatunk azon is, hogy van-e az emberi és természetes hangok között valami kapcsolat. A hangok hallgatása közben beszélgessünk arról, hogy kinek mi a ronda és a szép, mit jelent az izgalmas vagy félelmetes hang, melyek a furcsa, szokatlan illetve a szelíd és gyengéd hangok. Ki milyen zenét szeret? Mit jelent a zaj? Kellemesebb-e a madárcsicsergés, mint evés közben a kanál csörömpölése a tányér alján. Hallás, hallgatás és visszhang Dugjunk füldugót a fülünkbe és figyeljük, hogy hallunk-e így valamit. Próbáljunk elmondani egymásnak dolgokat szavak nélkül. Olyasmiket, mint "gyere ide", "szeretlek"... Ezután csukjuk be a szemünket is. Figyeljük meg, hogy hallatszik-e a vér súrlódása a vérerek falán, a szívdobogás, vagy valami más. Ha találunk egy jó visszhangos helyet, kiabáljunk nagyokat. Gondolkodjunk azon, hogy a visszhang miért csak később hallatszik. A városban leginkább az alagútban és az aluljáróban érdemes visszhangot keresni, bár itt a hang útja meglehetősen rövid. Gondolkozzunk el a kiabálásról és a suttogásról is. Érdemes megfigyelni, hogy miért kiabálunk bizonyos helyzetekben és máskor miért nem ( például segítségért kiáltunk, ha más alszik, suttogunk, hogy fel ne ébresszük). Csapjunk különböző zajokat és próbáljuk kitalálni csukott szemmel, hogy miből származik a zaj. Kiránduláson próbáljuk megkülönböztetni az egyes madarak énekét. Az egyes hangokból próbáljuk meg kitalálni, milyen madarat hallunk. Csak a könnyebbeket határozzuk meg faj szerint ( például a verebet, a harkályt vagy a pintyet). 10. oldal után egész oldalas kép: Hangszerkészítés természetes anyagokból Fűzfa sípot sokan tudnak készíteni. Az utasításokat megtaláljuk a könyvben (előző oldal). A fűvel is lehet muzsikálni, mégpedig úgy, hogy beillesztjük a fű levelét a barázdált felével felfelé két hüvelykujjunk közé és erősen belefújunk. A borsó a ketchupos dobozban is lehet csengettyű. Kevésbé ismert hangszerek a nádfurulya, tökfurulya és a nyírhéj kürt. Ezek megtalálhatók az előző oldal képein. Hangok és hangulatok Először idézzük fel, milyen hangokat hallunk a különböző helyeken egymástól eltérő időpontokban. Például: mi hallható egy forró reggelen a tó partján, az inari-i kutyaszán-versenyeken vagy a díszteremben az ünnepi megnyitóbeszéd előtt. Próbáljuk utánozni ezeket a hangokat. Jó segédeszközök lehetnek a víz, a homokosláda, nagyméretű kartonpapír, a tálak és az apró kavicsok. ILLATOK ÉS ÍZEK Illattáj és az illatokhoz kapcsolódó érzések (jó illatok és rossz szagok) Csukott szemmel szagoljunk körbe és írjuk le, hogy milyen szagokat és illatokat érzünk. Emlékezzünk vissza, hogy minek volt odakünn kellemes vagy kellemetlen szaga, és gondolkodjunk azon is, hogy miért (okok például gyár, autó, ember, ruha, étel, növény...). Becsukott szemmel próbáljuk meg elemezni a különböző szagokat és illatokat. Az illatok jobb megismerése végett próbáljuk emlékezetünkben többszőr felidézni őket. Kérdezzük meg mindig, hogy jó vagy rossz illat-e és, hogy miért az. Használhatjuk akár a növények szagát és illatát. A különböző illatoknál és szagoknál mindig beszéljünk arról is, hogy ártalmatlanok-e vagy ártalmasak az emberre vagy a természetre nézve. Például a papíripari melléktermékek ártalmasak-e vajon a természetre és az emberre? Ha nem az akkor milyen? Mi a különbség az illatok és a szagok között? Mik a tipikus illatok (kalács, parfüm)? Mik a tipikus szagok (kaki, verejték)? Az étel illata Mindennap fogadhatunk arra, hogy mi lesz az aznapi ebéd. Ahány ember, annyiféleképp reagál a különböző szagokra és illatokra. Így aztán azok mindannyiunkban más és más érzéseket keltenek. Ha a különböző ételek illatait összehasonlítjuk, megfigyelhetjük, hogy mely illatok hasonlítanak egymásra. Az ételnyersanyagokat, zöldségeket, gyümölcsöket, bogyókat szagoljuk meg és gondolkodjunk el azon, hogyan változik az illatuk az elkészítés során. A szaglás az ember kifinomult érzékszerve. A különböző illatok hangulatokat keltenek, érzéseket szülnek. A gyermeknek is vannak emlékei. Hogy ízlik? A különböző gyümölcsök ízét bekötött szemmel is fel lehet ismerni. Az allergiát természetesen mindig figyelembe kell venni. A gyümölcsleveket átlátszatlan műanyagpohárból igyuk és próbáljuk kitalálni, hogy miből készülhetett. Az erdőn gyűjtött vagy általunk termesztett gyümölcsök ízletesebbek, mint a boltban vásároltak. A saját krumpliföldünkön vásárolt krumpli ízét hasonlítsuk össze a bolti krumpli ízével. kalács és zsemle sütéséhez hozzátartozik a kóstolás is. Sülés közben lehet szaglászni és babrálni. A sütőből kivett zsemléket az arcunkhoz is érinthetjük, ez nagyon kellemes érzés. Az étellel való játék más dolog, mint annak elfogyasztása. TAPINTÁS Az én fám Minden gyerek kap egy fát, amit csukott szemmel tapogat. Legjobb, ha a fák különbözőek. Később a gyerekeknek nyitott szemmel kell megkeresniük a saját fájukat. A fák felületét ábrázolhatjuk úgy, hogy papírt helyezünk rá és bedörzsöljük színes krétával vagy szénnel. a képet használhatják a gyerekek ahhoz, hogy megtalálják a saját fájukat, de úgy is érdekes a játék, hogy a rajzok alapján próbálják kitalálni , melyik fáról van szó. Ilyen képeket rajzolhatunk kövekről, falról, aszfaltról... Jellemezzük a kapott dörzsképek alapján a vizsgált felületeket. Tapintási emlékezet Gyakorolhatunk úgy is, hogy különböző tárgyakat adunk egymás kezébe és csukott szemmel próbáljuk kitalálni, hogy mi lehet az és mire emlékeztet. Ezt ismételjük többször egymás után. A következő dolgok felelnek meg leginkább a gyakorláshoz: fenyőfa ág, vörös áfonya, csupasz faág, virág, kavics, toll, szarv... Az egyes dolgokat vizsgálhatjuk más-más hőmérsékleten. Például a köveket másnak érezzük kézmelegen, mint hidegen. A különböző madártollak is más-más tapintásúak. Például a bagoly pehelytollai a legmelegebbek, ugyanis nekik van legnagyobb szükségük rá a téli hidegben. Figyeljük csak meg, hogy különböző ruhadarabjaink tapintása is mennyire eltérő egymástól. Gondolkodjunk azon, milyen anyagokból készülnek az egyes ruhadarabok. Miből az egyik, miből a másik. Helyezzünk kis dobozokat egymás mellé és töltsük meg őket különböző anyagokkal. Tegyük bele egymás után mindegyikbe a kezünket és állapítsuk meg, melyik a legmelegebb. Megfelelő anyagok lehetnek : újságpapír, sóder, agyag, tollak.... Levél kitalálósdi Minden gyereknek adjunk más-más fajta levelet. A játékosok alaposan megtapogatják és megvizsgálják majd egyenként megnevezik őket. A leveleket összegyűjtjük. A játékosok körbeállnak és becsukják a szemüket. A leveleket ismét körbeadjuk. A játék menete szerint mindenki kiválasztja a saját levelét és a többit továbbadja. Miután mindenki kiválasztotta a sajátját, ellenőrizzük, hogy a levelek valóban a gazdájukhoz kerültek-e. Általában ez jól sikerül. A játék végén beszéljük meg, hogy ki mi alapján ismerte fel a sajátját. ÁLTALÁNOS ÉRZÉKSZERVEK Csigaperspektíva A földön fekve egészen másként látszik a rét, mint álló helyzetben. Ha lekuporodunk a földre rögtön rátalálhatunk az apró virágszirmokra, pocok ösvényekre, esetleg békát is láthatunk. Az erdőben csúszkálva találkozhatunk hangyákkal, különböző férgekkel, gyökerekkel. Mászás közben belélégezhetjük a föld különös illatát, térdünkön érezhetjük nedvességét. Ősszel, amikor a lehullott leveleket halomba gereblyéztük, túrjunk bele a levélkupacba. Könnyen csigára vagy egérre lelhetünk. A csiga télire védett helyre, például levélkupac alá húzódik. Elrejtőzködhetünk a leválkupacba és onnan leskelődhetünk mindenfelé, úgy , hogy csak az arcunk látszik ki belőle. A sünök is téli oltalmat keresnek a levélkupac alatt, de készíthetünk magunk is saját téli fészket nekik, egy erős, lefelé fordított ládában, amelyre kis ablakot vágunk az átjáráshoz. Kuksolás, ágas-kuksolás A kuksolás az, amikor egy olyan, csendes helyre megyünk, ahol senki sem zavar bennünket és figyelmesen vizsgálhatjuk a környezet apró neszeit. Minden gyereknek más a tűrőképessége, más-más ideig képes érdeklődéssel vizsgálódni, ezért érdemes megegyezni velük, hogy utána mit fognak csinálni. A kuksolókat figyelmeztetnünk kell arra, hogy mindent, amit észlelnek , jól véssenek az eszükbe. Ugyanígy fel kell kérnünk őket arra, hogy a lehető legnagyobb csendben próbáljanak egyhelyben maradni. Ha befejezték a kuksolást, beszéljük meg,hogy ki mit vett észre. A gyerekek általában a jól látható és hallható dolgokat figyelik meg . Az ágas-kuksolás egy másik ,de hasonló játék, A kuksolók ebben egy, a földre támasztott ágas-bogas faág alá ülnek. Ha csendben vagyunk, nem ritka, hogy légykapó, pinty vagy veréb telepedik águnkra. Kincskereső játék A kincskereső játékokban jelek és térképek segítségével keresünk valamit. A jelek különböző dolgokon alapulhatnak : színeken, alakokon, hangokon... Például: A következő jel ott található, ahol a kürt szól. A kincs három lépés egyenesen balra a sárga háromszögtől. A térkép a piros levelű fa alatt található. Kövesd a sípszót. A kincs a legpuhább párna alatt van.... II. A TERMÉSZET ISMERETE ( 14. oldal ) 1. FÖLD - VÍZ - LEVEGŐ Föld Ha vermet ásunk különböző helyekre, mezőre, erdőbe vagy épp kertészkedés közben, választ kaphatunk a következő kérdésekre: - milyen anyagú a föld - hol vannak és milyenek a növények gyökerei - milyen élőlények élnek a földben (férgek, pocok-félék, rovarok) - milyen a föld különböző összetevőinek tapintása, anyaga (kő, humusz, homok, agyag...) - piszok-e a föld - milyen földben érzik magukat legjobban a növények A föld anyagai kőből keletkeznek aprózódással és szerves anyagokból rothadással. Anyagedények készítése közben láthatjuk, hogy hogyan keletkezik a földből újra kemény "kő" az égetés által. Feltehetjük a kérdést, hogy miből készítették az utat, ki készítette és hogyan. Eredetileg utak ott keletkeztek, ahol járható volt a terep. És hogy van ez manapság? Agyag Akár nyáron a vízparton és nekifoghatunk agyagot keresni és ha rátalálunk meg is formázhatjuk azt. Az agyagból formált figurák készítésénél hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a kiálló részeket ugyanabból az agyagdarabból csinálják, mint a figurát, máskülönben a kiszáradás után ezek könnyen leválhatnak. A csalódás szomorúságot okozhat. Készíthetünk fantáziaállatokat, portrékat és absztrakt formákat, melyek bizonyos hangulatokat ábrázolnak. Az agyagból építhetünk kicsike házikókat, de elkészíthetünk akár egy egész falut is. Jégkockakészítő tálka segítségével apró téglákat formázhatunk, melyekből, ha megfelelő módszerrel kiégettük őket falat építhetünk. Az összeillesztéshez az egyszerű csempehabarcs is kiválóan megfelel. Az agyaggal nyugodtan összekenhetjük vagy befesthetjük arcunkat, hátunkat, hasunkat, mivel az vízzel könnyen eltávolítható. Agyagiszappal lehet festeni más felületekre is, így például az aszfalton valódi műalkotásokat hozhatunk létre belőle. Földszínek A különböző színű agyagokból és más földszerű anyagokból kiszárítással és aprítással földfesték port nyerhetünk, amivel az udvar földjére festhetünk. A legjobb anyagokat kiásott építési területekről és árokpartról szerezhetjük be. A festményt díszíthetjük apró kaviccsal, szárazvirággal, tobozokkal. Kövek A kövek nagyon öregek. Történetük van, ami kitalálható és elmesélhető. A sima, kerek kövek más módon formálódtak, mint a szögletes és durva felszínűek. A kövek felületét vizsgálva elgondolkodhatunk azok összetevőiről. A különböző kőfajtákat megkülönböztethetjük úgy, hogy osztályozzuk őket. A leggyakoribb ásvány a kvarc, a földpát és a csillámpala. Ezeket sokszor majdnem teljesen tiszta állapotban is megtalálhatjuk a természetben. A fehér "tűzkő" a kvarc. A világos rózsaszín vagy sárgás, kocka alakúan töredezett kis kövek általában tiszta földpátok. A csillámpala lemezes szerkezetű, csillogó felszínű ásvány. Ezekből tevődik össze a gránit és a gneisz. A gránit lapos kristályos, a gneisz gyakran csíkos és eres szerkezetű. Követ sokat találhatunk az épített környezetben is. Mire használhatók a kövek? A kőalapzatok, utcakövek, kőpadlók és – lépcsők jó kutatási objektumok. Ugyanazok a kövek találhatók-e bennük , mint a természetben is? Kőgyűjteményt sokféle szempont szerint készíthetünk. Ezeket a gyerekeknek kell kitalálniuk. Tárolásukhoz legjobb az alacsony kartondoboz, amibe kis papírzsebeket is barkácsolhatunk. Földképződés A földképződést figyelemmel kísérhetjük saját komposztunkon vagy az ősztől tavaszig lehullott falaveleken. A levelekről készíthetünk sziluettet festékszóróval, így vizsgálva a bomlás különböző fázisait. Mely részek bomlanak el először és melyek utoljára? Találunk-e ,más-más korú leveleket vagy mind egyidős? Más anyagok (papír, műanyag, fém, üveg) elbomlását is figyelemmel kísérhetjük úgy ha eltemetjük őket. Ezek lebomlási sebességét (el nem bomlását ) össze is hasonlíthatjuk a növények rothadási sebességével. Az elhullott állatok tetemei is jól szemléltetik mindezt. Az otthoni konposzton könnyen megfigyelhetjük a természet körforgását. Talán a hulladékot is jobban tudjuk majd értékelni, ha meglátjuk, hogy mi keletkezik a krumpli +héjból és az ételmaradékból és milyen jól hasznosítható a végeredmény. Víz Az eső Egy nagy üvegedényben mi is előidézhetünk esőt és megfigyelhetjük a víz körforgását. Ehhez szükségünk van egy nagy üvegedényre, egy darab nedves hártyára, forró vízre és hóra vagy jégkockára. Az edénybe beleöntjük a forró vizet és erősen lezárjuk a hártyával. A havat vagy jeget a hártya tetejére tesszük. A gőzölgő pára felszáll a hártya alsó felére, ott cseppfolyósodik és eső formájában leesik. Az edény belső falán is lecsapódik a pára és ott is azonnal vízzé válik. A szaunában is megfigyelhető az esőképződés folyamata, amikor a forró gőz felszáll a szauna kályháról. Kisebb fáradsággal otthoni terráriumunkban is előidézhetjük és megfigyelhetjük az időjárás jelenségeit. A terrárium aljára vékony réteg aktív szenet helyezünk. Erre kerül a föld, amit előtte 2-3 órán keresztül melegítünk 50-60 fokos sütőben. Kis növésű szobanövényeket ültetünk bele locsoljuk. A terráriumot egy üveglemezzel vagy egy hártyával letakarjuk és úgy hagyjuk. A nedvesség kicsapódik az üvegfalakon és a fedőlapon. A terrárium méretétől, a növények számától függően egy kis szerencsével a körforgás magától működni fog. Időnként egy kis víz hozzáadásával szabályozzuk a folyamatot Akvárium készítés Akváriumot könnyen készíthetünk egy nagy üvegedényben. Tavasszal és nyáron akár egy nagyobb pocsolya vagy tó vizéből is előállítható. Az aljára iszapot vagy más föld-szerű (vízben nem oldódó ) anyagot tegyünk. Helyezzünk el néhány nagyobb követ búvóhelynek, vízinövényeket és természetesen vizet. A vízzel együtt különböző élőlényeket is be fogunk gyűjteni, ha a vizet és az iszapot egy sűrűszemű hálóval átszűrjük. Az iszapot természetesen merőkanállal is meríthetjük. A vízinövények szárán és a kövek alatt gazdag zsákmányra lelhetünk. Legalábbis a tóparti iszapból bőségesen kerülnek elő a különféle kinézetű férgek, sokszor kis halfiókákat is találhatunk. Az élőlényeket megfigyelhetjük másnap is, de aztán vigyük vissza őket oda, ahonnan begyűjtöttük. Ha az akváriumba halak is kerültek, arra is kell figyelnünk, hogy így a vízben levő oxigén hamar elhasználódik. Ilyenkor a vízet állandóan cserélnünk kell. Ezt megtehetjük esővízzel, tóvízzel vagy állott csapvízzel, naponta legalább egyszer. Az oxigénhiány első jele, hogy a halak a felszínre jönnek és a levegőből próbálnak oxigénhez jutni. (16. oldal kép : akvárium és a hozzá szükséges eszközök) Fogadást köthetünk arra, hogy bizonyos tárgyak lebegnek-e a víz felszínén vagy elsüllyednek. Vödörbe vízet töltünk és olyan kis tárgyakat teszünk bele, amit a gyerekek szeretnének kipróbálni. Mielőtt beletennék a tárgyakat mindenki tippelhet, hogy elsüllyed-e vagy sem. Osztályozzuk az elsüllyedő és el nem süllyedő tárgyakat és gondolkodjunk azon, hogy van-e köztük valami hasonlóság. Csepegtetés Amikor valami a vízbe esik, gyűrű alakú hullámok keletkeznek és továbbterjednek a vízben, míg bele nem ütköznek valamibe és vissza nem fordulnak. A különböző hullámjátékokat ki lehet próbálni más-más alakú edényekben úgy, hogy tárgyakat dobálunk a vízbe. Érdekes dolog megfigyelni, hogyan terjednek és verődnek vissza a hullámok a négyszögletes vagy kör alakú edényekben. Hó és jég Hóeséskor érdemes fekete papírral kezünkben kimenni a szabadba és megcsodálni a hópelyhek fantasztikus formagazdagságát. Mélyhűtőben vagy fagyos időben készíthetünk jégvirágot. Kisebb üvegedénybe kevés forróvizet cseppentünk, lezárjuk és rögtön fagyos helyre tesszük. Az edény falán keletkező vízgőz megfagy és jégvirág keletkezik, amit akár lupéval is megvizsgálhatunk. A hópelyhek hatszögű szimmetrikus csillag képét adják ki. Ha le akarjuk rajzolni azokat, először érdemes egy 6-szögű vázat készíteni, úgy, ahogy az ábra is mutatja. (a szöveg végén) Vitázhatunk arról, hogy van-e két egyforma alakú hópehely. A hóvár építés a gyerekeknek mindig nagy élmény,amit könnyen összekapcsolhatjuk az állatok áttelelésének kérdésével. A nagyobb hóvárakat fedél nélkül építsük, mert beomolhat. Tetőnek esetleg egy nagy lepedőt használjunk. Egy mosdótál alján vékony jéglemezt fagyaszthatunk, amit beépíthetünk a jégvár falába ablaknak. A jéglemezt lyukakkal díszíthetjük úgy, hogy rálehelünk, ujjunkkal vagy nyelvünkkel megérintjük... Időjárás és időjóslás Próbáljunk magunktól felfedezni az időjárás változás jeleit a természetben. Használjuk az egyszerű jelképeket (különböző színű felhőket, villámot, napot, esőcseppeket, hópelyheket...). Öntözés Nedvesítsünk be különböző tárgyakat, felületeket és figyeljük meg hogyan változnak azok. A köveken a színek a víz hatására jobban elválnak egymástól. A finomabb, apróbb kavicsokat szárazan be lehet olajozni, így a színek sokáig látszanak. Legjobb a parafinolaj, mivel az nem avasodik úgy, mint az étkezési olaj. Mottó: Csillogó követ vízből kivenni butaság. Esőfürdő Meleg nyári esőben a gyerekek szaladgálhatnak az udvaron és az ereszcsatorna nyílása alatt. Amikor bemennek ott megint meleg van. A víz párolgása felfrissíti a bőrt. Az esőfürdő után gondolkodhatunk azon, hogyan tisztálkodnak a madarak és más élőlények az esőben. Képzeljük csak el, hogy egy picike élőlénynek egy csepp eső olyan, mint nekünk egy egész vödör víz. Az udvaron eső után illetve tavaszi hóolvadáskor készíthetünk kis patakot vagy csatornát. Ha erősen és hosszan esik érdemes esőtúrát tenni. Az esőt hallgatni és nézni egyaránt érdemes. A víz felszíne közelről nézve nagyon szép, amikor csendes időben nagy esőcseppek hullanak rá. Az esőcseppek apró gyöngyök formájában visszapattannak a víz felszínéről, ilyenkor a cseppek egy pillanatra fejjel lefelé láthatók. A különböző fákra, gyepre vagy aszfaltra eső cseppek más-más hangot adnak. az aszfalt fénylik esőben. Az ereszcsatorna levő kavicstörmelékek közül a kisebb darabok arrébb vándorolnak, míg a nagyobbak a helyükön maradnak. Esö után a homokban ösvények keletkeznek, a gyepen gyémántok ragyognak. A levegő Léggömb és vödör A levegőt általában nem tartjuk anyagnak, de azért mégis más kategória, mint az "üres". A levegő teszi a léggömböt gömbölyűvé és feszessé illetve ha vízbe kerül buborékká alakul. Gyakorlatok: Vegyünk egy vödör vizet és egy üres léggömböt. Fújjuk fel a léggömböt úgy, hogy az a víz alatt van. Figyeljük meg a vízszint emelkedését. Csövön keresztül fújjunk levegőt a vízbe. Figyeljük meg, hogy meleg nyári napon hogy rezeg a levegő az aszfalt felett. Röptetés A papírsárkány röptetést gyakorolhatjuk sajátkészítésű sárkánnyal. A zsinórra felfüggeszthetjük a holdnak vagy a madaraknak szóló üzenetünket is. Zsebkendő, madzag, kis erszény és kő segítségével készíthetünk ejtőernyőst is. Az ejtőernyős maga lehet egy kisebb játék baba. A játék során megfigyelhetjük, hogy mit bír el a levegő és mennyi ideig. A különböző növények is a magvak "repítő készülékei" segítségével tudnak újabb területekre szétszóródni. Jó repülők például a gyermekláncfű és az erdei deréce pihéi, a juhar szárnyas magvai vagy a hárs propellerei. megvizsgálhatjuk, hogy a különböző tárgyak mennyi ideig képesek a levegőben maradni. Madártollat, vékony papírlapot vagy a pitypang magját hosszú ideig a levegőben tarthatjuk, úgy, hogy alulról rájuk fújunk. Következő oldal: Papírsárkány készítésének rajza Vihar A dörzsöléssel előállított elektromos tér segítségével villámot idézhetünk elő. Ez legjobban száraz fagyos időben szőrös ruhadarabok összedörzsölésével érhető el. Régi macskabőr is megfelelő. A mennydörgés egy nagy kartonpapír segítségével idézhető elő. Beszélgessünk az viharról és a félelemről. 2. ÁLLATOK Empátia és alkalmazkodás Az állatok viselkedését és egymással való kapcsolatát játékos formában utánozhatjuk. a játékhoz kijelölünk egy ismert erdőrészt és úgy helyezkedünk el, hogy mindenki jól lássa a másikat. Mindenki megkapja a maga állatszerepét, úgy, hogy senki sem tudja a másikét. A mikor a játék elkezdődik mindenki a szerepe szerint kezd viselkedni. Beszélni nem szabad. A játék minden alkalommal más-más módon alakulhat. Vad fogócska kerekedhet belőle akkor, amikor a ragadozók üldözőbe veszik a zsákmányt. Máskor minden pici és ijedt állat elrejtőzik vagy összegyűlik egy nagy szénakupacban. A játék végén mindenki elmondhatja, hogy melyik állat szerepét játszotta. A másik terepjáték szemlélteti az állatok rejtő színeit és azt, hogy mit jelent az állatok számára a természet színeihez való alkalmazkodás. Kiválasztunk egy megfigyelőt, aki úgy helyezkedik el a kijelölt területen, hogy ő maga nem látja a többi játékost, viszont azok jól látják őt. A megfigyelő mozoghat a helyén, de csak úgy, hogy egyik lába mindig egy helyben marad. Közben be kell csuknia a szemét. Eközben a játékosoknak meg kell próbálni egyre közelebb jutni a megfigyelőhöz. Mielőtt a megfigyelő kinyitná a szemét mindig kiabálnia kell egy számot 10-től 0-ig, hogy a játékosok elbújhassanak. Ha a megfigyelő észreveszi az egyik játékost, akkor kiabálja a nevét. Ilyenkor az kiesik a játékból. Az nyerte a játékot, aki legközelebb tudott eljutni a megfigyelőhöz. Gyakran az nyer, aki a leginkább rejtő színű ruhát viseli. Téli terrárium készítés Terráriumot akármilyen kissé nagyobb, átlátszó edényből készíthetünk rovarok, férgek és más apró élőlények számára. Nyáron ebben pár napig tarthatunk lepkehálóval fogott élőlényeket is. Télen a terráriumot hosszabb ideig is fenntarthatjuk, egészen addig, míg minden szükséges feltételt biztosítani tudunk az állatok fennmaradásához. A terrárium készítéshez szükségünk van egy átlátszó edényre, például akváriumra vagy nagyobb méretű befőttes üvegre. A terrárium tetejére erősítsünk gézt egy gumiszalag segítségével. Az edény aljára pár centiméternyi száraz homokot szórunk. Ennek tetejére jön az erdőből, hó alól kibányászott nagyobb méretű mohapárna és korhadt fakéreg. Ezekel együtt gyűjthetjük be a betokozódott és téli álmukat alvó pici élőlényeket, melyek a melegben hamarosan felébrednek és kikelnek. A mohából bújnak elő a szárnyas hangyák, szúnyogok, legyek, pókok és az apró pillangók. A terrárium nedvességtartalmát állandóan pótolni kell, hogy a mohák ne száradjanak ki túlságosan. Ha meg szeretnénk válni a terráriumtól, akkor a mohát vigyük vissza az erdőbe. Az élőlények egy része ilyenkor elpusztul, de sokan újra téli nyugovóra térnek. A madarak téli elesége A legtöbb óvodában és otthonban már található madárpad, melynek segítségével könnyen megfigyelhetjük a különböző madárfajokat. Figyelemmel követhetjük az egyes madárfajok közötti versengést (egyebek között az, hogy nem mindig a nagyobb győz, széncinege, kékcinege), azt, hogyan különülnek el a fogyasztott táplálék szerint (például a citromsármány csak zabot eszik), illetve az egyes madárfajok egymáshoz való viszonyát, viselkedését (civakodás, incselkedés, "táplálkozási rend", figyelmeztető jelzések, ragadozó-zsákmány viszony...). Az időjárás meghatározza a madarak táplálkozását, ilyenkor fagyos időben energiatakarékosságból napjában kétszer esznek, először kora reggel, másodszor pedig alkonyatkor. A Helsinki Egyetem kapcsolatban áll a European Garden Bird Survey-al aminek keretében egész télen figyelik a madárpadok eseményeit. Az útmutatók és a teljes anyag az érdeklődők rendelkezésére áll a Helsinki Egyetemen (cím: Pohj. Rautatienkatu 13,00100 Helsinki, kuoreen Ruokintatutkimus). Minden madárfajnak van kedvenc étele. Ezt etetés közben megfigyelhetjük. A madárpadon érdemes több különféle ételféleséget elhelyezni (például mogyorót, napraforgómagot, zabot és más magvakat), így többféle faj is látogatni fogja etetőnket. Gyakran más élőlényeket is megfigyelhetünk, hiszen odaszokhatnak többek között mókusok, patkányok és egerek is. A rovarfogó-háló A rovarfogó-háló segítségével április közepétől októberig gyűjthetünk rovarokat. A hálót magunk is elkészíthetjük lepedővászonból, 5-6 mm vastag alumínium vagy vasdrótból és faágból. A háló segítségével a növényzetről véletlenszerű hadonászással gyűjthetünk apró állatokat. A háló erős háló-gyűrűből, vászonból és nyélből áll (lásd 22. oldalon a képet). A hálóval úgy csapunk, hogy a gyűrű van elől így az élőlények arról a zsákba hullanak. Ahhoz, hogy a különböző területek gyűjtési eredményeit össze tudjuk hasonlítani egy-egy területen meghatározott számú mintát vegyünk séta közben. 20 csapás már meghatározó eredménnyel szolgálhat az adott területre vonatkozólag. Mindig figyeljünk arra, hogy a gyűjtés befejeztével bezárjuk a háló száját, nehogy elszökjenek az állatok. A hálóban sok állatot fogunk találni, és még több hulladékot. Amennyiben a gyűjteményt pontosan fel szeretnénk dolgozni, szórjuk a háló tartalmát egy műanyag zacskóba, melybe előzőleg pár csepp ecetétert tettünk. (Étert a gyógyszertárból szerezhetünk be, de ne felejtsük kis cédulán feltüntetni az üvegen, hogy mérgező.) Az ecetéter enyhe méreg, ami nem való gyermek kezébe. A műanyag zacskóból az élőlényeket érdemes egy fehér papírra önteni, így könnyebben osztályozhatjuk őket. Az alvó állatokat ki kell válogatnunk a többi hulladék közül. Az állatok idővel felébrednek és továbbállnak. Figyeljünk arra, hogy ne tartsuk őket túl sokáig a műanyag zacskóban. A zacskón keresztül körülbelül megbecsülhetjük, hogy hány állatot fogtunk. A műanyag zacskó egyébként nem feltétlenül szükséges, a zsákmányt önthetjük nyugodtan egyből fehér papírra vagy vászonra. A repülő rovarok ilyenkor hamar elrepülnek, de a többiek tanulmányozása is érdekes feladat lehet. A bogarak egy része ilyenkor olyan kábulatba kerül, hogy könnyedén megfigyelhetővé válik. A zsákmányt csoportosítsuk faj szerint. A gyerekek jól felismerik a rovarok ismertebb fajait, úgy mint a lepkéket, legyeket, hangyákat, bogarakat...különböző területek rovarösszetételét és az egyes fajok számát hasonlítsuk össze. A nyár különböző időszakaiban más-más élőlényeket gyűjthetünk ugyanarról a területről. Csoportosítás közben beszélgessünk az állatok szokásairól, életfeltételeiről és táplálkozásáról. Megtanulhatjuk, hogy a kisállatok között is vannak ragadozók, hogy a hernyóból valami egészen más élőlény születik, hogy csiga élhet a szárazföldön, de vízben is... KÉP 22. oldal lepkehálók Fészek építés Próbáljunk fészket építeni, úgy, ahogy azt a természetben megfigyelhetjük. A méret lehet természetes vagy felnagyított. Így megismerhetjük a különböző fészekrakási technikákat és fészekrakó helyeket, illetve elgondolkodhatunk azon is, hogy miért pont oda és miért épp abból az anyagból építik fészküket az állatok. Megismerkedhetünk a fészekrakókkal és a különböző fészek típusokkal (pézsma, pocok, vakond, egér, bagoly, veréb, fecske). Miért van az, hogy a különböző élőlények más-más anyagot használnak fészeképítéshez? Télen a hóba építhetünk pocok-ösvényt vagy alagutat nagyobb méretben a gyerekek számára... A hangyák Ha hangyafészekre lelünk, válasszunk ki egy a fészektől elfelé igyekvő hangyát és kövessük addig, amíg csak tudjuk. Ha a hangya a fészek felé igyekszik, rájöhetünk, hogy mit keresett odakinn. A hangyafészek megfigyelésekor próbáljunk rájönni, hogy mit esznek a hangyák. A fészekből gyakran csoportokban távoznak különböző irányokba. Próbáljuk követni a vonulás irányát és felfedezni mi lehetett a céljuk. Sokszor önmaguknál is nagyobb terheket hordanak a fészekbe (ételt, fészekhez való anyagot, férgeket, hangyatetemeket). Nyomok Keressünk és kövessünk különböző nyomokat (ember, róka, egér, varjú...) A hóban jól megmaradnak a nyomok, így mókus, nyúl vagy madár nyomokat könnyedén találhatunk. Érintetlen hófelületen eljátszhatunk történeteket is, úgy, hogy a többieknek ki kell találniuk a nyomok alapján, hogy miről szól. Fontos, hogy ne zavarjuk össze a helyes nyomokat. A földön talált ép láb nyomokat kiönthetjük gipsszel, ha a forma elég mély. Jól megmaradnak a lábnyomok az agyagos talajon vagy a nedves tóparton. A gipsz használatára vonatkozó utasításokat bármely barkács újságban megtalálhatjuk. Az évszakok körforgása Az udvarban, kertben vagy az óvoda, iskola környékén gyakran találkozhatunk olyan állatokkal, melyek újra és újra visszatérnek oda. Próbáljuk megfigyelni viselkedésüket az év folyamán. Az állat lehet nyúl, szarka, varjú, veréb, egér, mókus, cinke... Jól megfigyelhetők a fészkek, mint például a darázsfészek, madárfészek, mókusodú, egérlyuk... 3. NÖVÉNYEK Fák, cserjék, lágyszárúak Gyűjtsünk össze különböző alakú és méretű növényeket és hasonlítsuk össze őket. A cserjék olyan fásszáru növények, amelyeket könnyedén, kézzel letörhetünk. A fák is növények, ha ez sokszor nem is oly egyértelmű. Miből tudjuk, hogy a fák is a növények közé tartoznak? Fák A fákat sok szempontból és sokféleképpen vizsgálhatjuk. A végeredmény mindig az erdő táplálékláncának ábrázolása. Kezdjük a megfelelő faj kiválasztásával. Ez mindig olyan fa legyen, ami az adott területen tipikus és a leggyakoribb. A nagy, idős fák a megfigyelés szempontjából érdekesebbek, mint a fiatal magoncok. Ha ugyanazt a kutatást végezzük a különböző fafajokon, jól összehasonlítható anyagot kapunk a különböző erdőtípusokról. A vizsgálódást kezdjük azzal, hogy verset írunk a fáról. Megtalálhatjuk a megfelelő szavakat akkor, ha a fát több különböző szempontból figyeljük. A szavakat írjuk le és belőlük verset állíthatunk össze. Az összeállításnál felnőtt is segíthet. Ezután dolgozzunk egyenként vagy kis csoportokban. Kutatási program: Szedjünk össze a fa alatt és törzsén minden ott található állatot a madarak kivételével. Írjuk össze, mit találtunk. Keressünk a fa alatt, a törzsön az ágakon és a leveleken olyan jeleket amik arra utalnak, hogy állatok jártak ott. Készítsünk egy nagy képet a fáról úgy, hogy azon jól látszódjanak a gyökerek és a föld felszíne is. Gyűjtsünk ág- és levélmintát, becsüljük meg a fa magasságát és kerületét. A mértékegység lehet arasz vagy öl. Vizsgáljuk meg a fa törzsét és a földet alatta. Milyen ismert és ismeretlen növényeket találunk? Vegyünk mintát a három leggyakoribb növényfajból. Csendben hallgatózzunk a fa alatt. Milyen madárhangokat hallunk? Felismerjük-e őket? Végül együtt utánozhatjuk is őket. Ha minden csoport elvégezte a dolgát, gyűljünk össze és beszéljük meg tapasztalatainkat. Készítsünk kiállítást a fa környezetének élővilágáról. Olvassuk fel a verseket és gondolkodjunk el azon, hogy miben más például egy erdei fenyves hangulata, mint egy lucfenyvesé. A munkát végezhetjük apránként, úgy, hogy az év folyamán az említett módon összegyűjtjük észrevételeinket és tapasztalatainkat. Növények gyűjtése Gyűjtsünk a természetből különböző növényeket és hasonlítsuk össze őket egyes tulajdonságaik alapján. Összehasonlítási alap lehet a növény mérete, a levelek és magvak alakja, nagysága és száma, a virágok színe és formája vagy a szirmok száma. De lehet őket csoportosítani más szempontok szerint is: ehető-e, milyen a tapintása és illata illetve felhasználás szerint. A növények nagy része a népi gyógyításban illetve időjóslásban jól használható. Ne felejtsük el, hogy bármilyen, általunk kitalált szempont használható a csoportosításnál. Néhány "alapnövény"-ről (pitypang, réti boglárka, harangvirág, lóhere, margaréta, kakukkfű, búzavirág, parlagi eper) készíthetünk fénymásolatot, minek segítségével megkereshetjük a természetben. Így ismerhetjük meg alaposabban a növényeket: mi a növény, mi minden tartozok a növények csoportjába, mire használhatók... Vadon élő növények termesztése A természetből könnyedén gyűjthetünk magokat az ismert növényekről. Ezeket érdemes olyan helyre ültetni, ahol 1-2 évig figyelemmel kísérhetjük növekedésüket, fejlődésüket. Néhányat közülük virágcserépben is nevelhetünk. Megfelelő erre többek között a juhar, a tölgy, a nyír, a deréce vagy az árvácska magja. Bizonyos magvak érzékenyek a "teleltetésre" így azokat hűtőszekrényben kell tárolnunk. Mindig vegyük figyelembe, hogy növényeink milyen feltételeket kívánnak (megfelelő fényviszonyok, víz , hőmérséklet, tápanyag és helyigény). Tartsuk mindig szem előtt, hogy a növények is élőlények éppúgy, mint az állatok, a különbség csak annyi, hogy nem szaladnak el előlünk. A magvak elterjedésének módjai Erdőn-mezőn jártunkban biztos sokszor tapasztaltuk már, hogyan gyűjti össze gyapjú zoknink a különböző magvakat. A különböző magvakból rendezhetünk mag-repülőversenyt. Ejtünk le a magasból juhar magot és a hárs szárnyas bogyóit, közben figyeljük meg esésük vonalát. Rajzoljuk le a látottakat. A magvakat nagyító alatt is megvizsgálhatjuk. Próbáljuk meg kitalálni, hogy milyen elv szerint repülnek és terjednek. Ha mogyorót vagy diót eszünk, zöldborsó vagy berkenye hüvelyét hasítjuk fel, akkor sem feledkezzünk meg arról, hogy a termésben ott húzódnak a magvak. Virággyűjtés A felnőttek nagy része még emlékszik a virágkoszorú készítés technikájára, nem így a mai gyerekek és fiatalok. A koszorú készítés lehet egy szertartás mellyel megtisztelünk valakit a születésnapján. Nyáron a szabadból gyűjthetünk virágokat, télen pedig száraz növényeket használhatunk. A tavasz beköszöntésének ünnepén az idősebbek és a gyerekek készíthetnek egymásnak koszorúkat. Nyáron egy virágcsokor szép asztaldísz lehet. Különböző szempontok szerint gyűjthetjük őket: - színük szerint (például csupa fehér virágot) - virág típus szerint (gombvirágzat) - a csokorban minden virág más-más faj - minden második virág kék színű - minden virág 5-szirmú ... Ha a csokrot felfüggesztve megszárítjuk, sokáig szép marad. Szárazvirág csokrainkat össze is gyűjthetjük, így nyár végén megláthatjuk, hogyan nyílnak egymásután az egyes növényfajok. Virágos rét otthon Kertünknek vagy udvarunknak egy kisebb területén meghonosíthatjuk a mező leggyakoribb virágos növényeit. Magvakat könnyen találhatunk a réten. A kis földdarab gondozása nem nagy munka. A területen nem szükséges levágni a füvet. Megfelelő fajok a harangvirág, lóhere, rétilednek, bükköny, margaréta és a száraz talajon az aranyvessző. A turbolya általában magától megtelepedik. Az erdei gólyaorr a rét peremén terem az erdő közelében. Megfelelően száraz helyen próbálkozhatunk a macskatalppal és a vérehulló fecskefűvel. A növényeket érdemes rúdra fűzve megszárítani. A virágokból fonhatunk koszorút, megpihenhetünk a rét szélén és megihatunk egy pohár gyümölcslevet. A növényekkel díszíthetjük a nyaralót, elvihetjük kedvesünknek, megszárítva pedig tengerimalacot, hörcsögöt, tyúkot, libát etethetünk vele. A széna használható barkács alapanyagnak is. Ősszel a lekaszált szénából építhetünk szénakazlat és azok, akiknek nincsen szénanáthájuk, kedvükre ugrándozhatnak benne. Az évszakok körforgása Válasszunk ki kint az udvaron vagy a lakásban egy kedvenc növényt, melyet az év során folyamatosan megfigyelünk. Az év folyamán végig kísérhetjük a növény növekedését, virágzását, a megtermékenyülést, a magvak érését, a hervadást és az áttelelést. Virágzás: miért van a növényeknek virágjuk, milyen szerepet töltenek be a virágok...Megtermékenyítés: figyeljük meg azt, hogyan repül a dongó egyik virágról a másikra, miért száll a dongó sok virágra, mit csinál a virág szirmai között, mit keres... Magvak: mi a mag, az ember is fogyaszt magokat, például melyeket... A mezőről gyűjthetünk különböző gabonakalászokat. Próbáljuk megkülönböztetni egymástól a rozs, árpa, zab, búza és más gabonafélék kalászait. A konyhában biztosan találunk csíráztatni való borsót, babot. 3. ÉLETTAPASZTALAT vagyis ismerkedés a környezettel gyermekkorban A gyermek az utcán vagy az udvaron olykor ki van téve egyes felnőttek rosszindulatának. Előfordul, hogy a gyermekeket megpróbálják elcsábítani, ártani nekik. A szülők és tanárok feladata, hogy megtanítsák a gyermeket a védekezésre és a veszélyhelyzetben való helyes viselkedésre. Ehhez nyújthatnak segítséget a következő támpontok: Fontos, hogy a gyermek tudja saját nevét, pontos címét és telefonszámát. Ismernie kell a telefon használatát és a segélyhívó számokat. Meg kell tanítanunk arra, hogy ha eltéved az erdőben, kövesse az ösvényt vagy a patakot, másszon fel egy magasabb dombra, ahol könnyebben megtalálják. Ne ijedjen meg, ha lámpával, kutyával vagy helikopterrel jönnek segítségére. Ha tűz üt ki valahol, azonnal hagyja el a terepet, lehetőleg csukja be az ajtókat maga mögött és kiabáljon segítségért. Ha egy felnőtt szokatlan dolgokra akarja rávenni, esetleg el akarja csalogatni, határozottan NEM-et kell mondani és azonnal szólni kell egy felnőttnek, akiben megbízik. Ha egy felnőtt nem hiszi el a mondottakat, mondja el másnak egészen addig, míg valaki el nem hiszi. A készenlét fokozható gyakorlással: Saját érzéseink pontos megismerése (mit szeretnénk, mit nem szeretnénk) Az élő szervezet megismerése és a saját szervezetünk megismerése. Az önismeret megerősítése és a fejlődés elősegítése. A helyeshez illetve a helytelenhez való viszony. Meglepetés és titok. A működési mód felderítése:" mi van akkor, ha ..." - mondatok . A minta a "NEM" kimondásának, a távozásnak és az elmesélésnek a gyakorlása. Kitartónak és bátornak lenni. Útvonalak megtanulása és begyakorlása, környezetünkben fellelhető lényeges részletek felismerésének begyakorlása. (térképismeret) Nagyon fontosak a "mi van akkor, ha .." - mondatok. Segítségükkel megismerhetjük a gyerekek gondolkodás-módját. Például: Mi van akkor, ha... az iskolában valaki zaklat, molesztál és ráadásul azt kéri tőled, hogy ne mond el senkinek bejön egy mókus az ablakon egyedül vagy otthon és rendőrök kopognak az ajtón, hogy be akarnak jönni egy ismerős felnőtt folyton csiklandoz akaratod ellenére az áruházban elveszíted szüleidet kirándulni indulsz és az elemózsiát otthon felejted egy antipatikus felnőtt ölelget, simogat valaki megkér, hogy segíts megkeresni elveszett kutyáját az erdőben szüleid leszaladtak a közértbe és észreveszed, hogy a konyhában tűz ütött ki valaki felhív és félelmetes, ijesztő dolgokat mond a telefonba nagymama azt mondja neked : "olyan drága vagy, hogy mindjárt megzabállak " és elkezdi rágni a füledet a barátod pénzt ígér, ha megeszel egy gilisztát (vagy más olyan dolgot megteszel, amihez nincs kedved) vízbe esel. Nem az a legfontosabb, hogy helyesen válaszoljanak a gyerekek, hanem az, hogy a különböző válaszokat kielemezzük és mérlegeljük. Kitalálhatunk játékokat ezek begyakorlására. Gyerekeknek és szüleiknek önvédelmi kurzusokat is szerveznek, ahol ezekről a problémákról beszélgetnek, begyakorolják és el is játszák őket. További felvilágosítással Aila Juvonen szolgál a 90 5653235-ös telefonszámon. 4. EMBER ÉS KÖRNYEZET Az ember természettől való függősége és a természettel szembeni felelőssége Minden, az ember által felhasznált nyersanyag az élő vagy élettelen természetből származik. Mindezt jól szemléltethetjük játék segítségével, melynek során minden gyereknek nem természetes alapanyagú dolgokat kell találnia. Szemléltessük, hogy minden, amit az ember nyersanyagként felhasznál az élő vagy az élettelen természetből való. Növényekkel való festés (színezés) Mit színezhetünk növényekkel? Növényekkel színezhetünk gyapjút selymet és lent. Legkönnyebb a kész fonalat festeni. A gyapjúfonalnak legalább 85%-osan tiszta gyapjúnak kell lennie. Birkagyapjút is ugyanilyen eljárással festhetünk. Azt színezés előtt gyapjúmosó szerrel tisztára kell mosni. A festett birkagyapjú jól használható szövéshez felvetőszálnak. A lenfonalnál a színeknek több árnyalata is megjelenhet. A selyem drága. A fonalak előkészítése A fonalakat mindig felgombolyítva fessük. A gombolyagot úgy készítjük, hogy minden irányban lazán egymásra tekerjük a rétegeket. Pácolás Azért, hogy tartós színeket kapjunk a fonalat pácolni kell. A pácolás során a gyapjúszálak lemezkéi kinyílnak s ezáltal megnő annak festék felvevő képessége. A pácoláshoz hat liter vízben keverjünk el 20 gr timsót. Hat liter vízben 4 gombolyag fonalat vagy 400 gr gyapjút pácolhatunk. A fonalat a vízbe tesszük és 90 fokig melegítjük s kb. 45 percig ezen a hőfokon tartjuk. Ha a fonalat rögtön pácolás után, még melegen színezzük, akkor a festő lének is forrónak kell lenni. Festő lé Fiatal nádszálat gyűjtünk, annyit, hogy felaprítva körülbelül egy vödörnyi legyen. A feldarabolt nádat 6-8 liter vízben bő egy órán át főzzük. Ugyanezzel az eljárással készíthetünk festőlevet más lágyszárú növényből is. A tobozokat, fakérget és más fás anyagokat hosszabb ideig kell főzni. Hasznos tanácsokkal szolgálnak a festő növényekről szóló kézikönyvek. Festés A forró, pácolt fonalat vagy gyapjút a 90 fokos festő lébe helyezzük. Ha az anyagot nem rögtön pácolás után színezzük, akkor hagyjuk a festőlevet is kihűlni és a fonallal együtt melegítsük fel újra. A festőlevet tartsuk 90 fokon és ügyeljünk arra, hogy az jól elmerüljön benne. Állandóan kevergessük. Ha a fonal nem ér bele teljesen a lébe, a színek nem lesznek egyenletesek. Főzés után az egészet hagyjuk kihűlni, majd tiszta vízben kimossuk. Mosószer nem szükséges hozzá. A festéshez használt növény egész idő alatt a festő lében maradhat. Táplálék Áruházi kirándulás Ha áruházban jártunkban több különböző dolgot figyelhetünk meg: Melyek a feltétlenül szükséges árucikkek az ember számára? Miért vásároljuk a különböző dolgokat? (szükséglet, kedv, divat...) Egybe esnek-e kívánságaink szükségleteinkkel? Miből készülnek az egyes árucikkek? Honnan érkeznek ezek a boltokba? (távolról vagy közelről) Hogyan és ki készítette azokat (géppel vagy ember által készült), illetve egyenesen a természetből kerültek-e a közértbe? Mely dolgok ártalmasak a környezetre? Környezetszennyező termékek: elkészítése, használata vagy mint hulladék -ártalmas a környezetre - veszélyezteti az egészséget - aránytalanul sok energiát használ elkészítése, használata túl sok szemetet termel veszélyeztetett fajból, veszélyeztetett környezetben készül kísérleti állatokon tesztelt Az áruházban rákérdezhetünk minden olyan dologra, amit nem tudunk. Az eladók vagy a vásárlók biztosan szívesen válaszolnak kérdéseinkre. A vásárlók sokszor eltérő válaszokat adnak arra vonatkozólag, hogy bizonyos anyagok károsak-e vagy sem a környezetre nézve. Arról is beszélgethetünk, hogy a régi, még jól használható dolgok helyett vásárolnak-e újat. Az áruházban vásárolható dolgok sok mindent elárulnak az emberekről. A kutatást a gazdasági szemponton kívül földrajzi aspektusból is végezhetjük. Ezek összekapcsolódnak, amikor megvitatjuk, hogy milyen hatással vannak a hosszú áruszállító utak a természetre. A választást gyakorolhatjuk is "melyiket vennéd?" - játékkal (melyiket és miért vagy miért nem). Mindenki választ három olyan dolgot, ami számára feltétlenül szükséges (miért), akár három olyat, ami nélkül ragyogóan meglehetünk a mindennapi életben. Megfigyelhetjük, hogy azok a dolgok amelyeket a mindennapi életben használunk, kevésbé veszélyesek a környezetre, mint azok, amelyek különleges igényeinket elégítik ki. 30. oldal után: kép (szemeteszsák készítése) Leírás: Három egymásra helyezett, dupla újságoldalból (kb. Magyar Hírlap nagyságú) megfelelő erőségű és vastagságú szemeteszsákot hajtogathatunk, olyat, amely a nedvességnek is jól ellenáll. Hajtsuk be a szájrészét, hogy a szemét biztosan célba találjon. Az oldalán és az alján hajtsuk vissza a széleket. Az autóhasználat megfigyelése Esti sétánk során számoljuk meg, hogy hány ember utazik egy-egy autóban. Számoljunk meg 20 autót. Ha autóbusz jön szembe a létszámot megbecsülhetjük. Az eredményből arra következtethetünk, hogy az emberek nagyon gyakran egyedül utaznak az autóban. Elgondolkodtató az, hogy a 20 autó összes utasa elférne egyetlen autóbuszban, és egyben a fordítottja is, hogy egy busznyi utas szállításához hány személyautóra lenne szükség. Hova tudok eljutni buszon otthonról? Utazzunk buszon és érdeklődjünk az emberektől, hogy ki miért használja szivesen a tömegközlekedési eszközöket. Mindenki gondolkodjon el, hogy az ő családja hova és miért jár autóval. Figyeljük meg, hogy ki mire használja az autóját. Saját bögre Agyagból készíthet magának mindenki saját bögrét. Egy fazekasműhelyben ki is égethetjük. Ezt használhatjuk hosszú ideig ellentétben az egyszer használatos műanyagpoharakkal. A sodort technika jól megfelel a bögrekészítéshez. Azért, hogy a gyerekek ihassanak is a bögréből, jól meg kell erősíteni azt. Fontos, hogy a vékony anyaghurkákat jó erősen tegyük egymás fölé, az összeillesztéseket odafigyelve, gondosan kell csinálni, illetve a bögre belső felületét belülről érdemes elegyengetni, lesimítani. Újságpapírból készült szemetes zacskó Régi újságpapírból könnyedén hajtogathatunk szemeteszsákot. Így a szemét nem marad a szemétlerakó helyen műanyagzsákban eltemetve, hanem elbomlik. A minta az előző oldalon látható. A napközi otthon /otthon környezetvédelmi terveinek elkészítése Megfigyelve a mindennapok menetét, könnyen megtalálhatjuk azokat a pontokat, ahol takarékoskodhatnánk, vagy bizonyos dolgokat megváltoztathatnánk. A gyerekekkel való beszélgetések során gyakran előkerülnek ilyen jellegü feladatok és problémák. Gondolkodjunk el azon, hogy min tudnánk helyesen változtatni. Ehhez van egy összegyüjtött emlékeztető lista arról, hogy mire kell fokozottan odafigyelnünk akkor, amikor a tervet készítjük, valamint támpontok ahhoz, hogy a napközi vagy saját otthonunk működését gazdasági szempontból megfigyelhessük. Kis lépésekben érdemes kezdeni és apránként haladni előre. A lista olyan terjedelmes, hogy abból biztosan találunk valami hasznosíthatót. Ha meg akarjuk változtatni a helyzetet, akkor az érezhető. Sokszor elég az elhatározás. MIRE SZENTELJÜNK FOKOZOTT FIGYELMET? Udvar - lehetne-e az udvar egy része teljesen természetes, például virágos rét, ahova a méhek és más rovarok is odajárnak - milyen fajok találhatók az udvaron, megfigyelés - milyen növényápoló szereket használunk - van-e elég madárpad és madáretető, gondosokunk-e a madarak téli eleségéről és ha igen, akkor megfelelő módon-e - van-e komposzt az udvarban - Praktikusak és elegendők-e a szeméttárolóink Energia - az általunk választott energiahordozó és felhasználás a legtakarékosabb-e - a kazánunk gazdaságosan ki van-e használva és jól rendben van-e tartva - milyen a lakás szigetelése - szellőztetünk-e eleget - megfelelő-e az alaphőmérséklet vagy túl magas (18-20 fok) - égetjük-e a villanyt feleslegesen - folyatjuk-e a hideg vagy meleg vizet feleslegesen Takarítás és hulladék-gondozás - környezetbarát módon tisztítjuk-e lakásunkat (padlót, kárpitot) - környezetre ártalmas, mérgező tisztító- és mosószereket használunk-e, vagy természeteseket (fenyőszappan, ecet...) - szétválogatjuk-e a hulladékot anyaguk szerint - van-e külön helye a papírhulladéknak - az elemeket és más problémás hulladékokat el tudunk-e különíteni megfelelően Konyha - milyen nyersanyagokból dolgozunk a konyhában - milyen jellegű ételeket fogyasztunk, tartunk-e zöldség- vagy hal-napot... - nagy kiszerelésben vagy kis csomagokban vesszük az árut - használunk-e egyszer használatos dolgokat, például műanyagtányért vagy poharat... - hogyan adagoljuk az ételt - komposztba kerül-e vagy takarmányként felhasználjuk-e a háztartási hulladékot A dolgok működése - újrafelhasznált papírt használunk-e amikor csak lehetséges - fénymásolásnál mindkét oldalra másolunk-e - újrafelhasznált anyagokból dolgozunk-e többek között barkácsoláskor - hogyan viszonyulunk a tárgyakhoz - értünk-e az elromlott dolgok megjavításához - beillesztjük-e a környezet centrikus szemléletet mindennapjainkba Játékcsere-nap Minden gyerek hoz magával egy olyan játékot, amit valaha szeretett, de ma már nem játszik vele. Ezeket cserélgetjük egymás között. Gyakran a régi így újra értéket nyernek. Ezután újra visszacseréljük az egészet. A ruhadarabokat ugyanilyen módon cserélgethetjük. Szemétvadászat Keressünk a természetből vagy bárhonnan máshonnan szemetet. Gondolkodjunk el azon, hogy mely hulladékok veszélyesek és melyek ártalmatlanok a természetre nézve. Mely anyagok bomlanak le gyorsabban és melyek lassabban. Mi a szemét? Miért épp azon a helyen volt olyan sok hulladék? Milyen messzire van tőled a legközelebbi szemétdarab? Hol található sok szemét és miért épp ott (lacipecsenyés, buszmegálló...)? Szemétszínház A szemétszínház tréfát űz a pazarlásból. Sokszor új értékeket találhatunk a kidobott tárgyak között, vagy egyszerűen kicsit több figyelmet szentelünk az elszemetesedésre. A saját belátás többet javít a helyzeten, mint a veszekedés és a kardoskodás. Intelmül bemutatunk egy tragédiát és egy komédiát a szemétről. A hecegkisasszony meséje egyfajta "asztalszínház", ami a bábszínház utánzata és amelynek szereplői az út mellett vagy a papírkosárban talált hulladékok. Az asztalszínházat 2-6 fős csoportokban játszhatjuk. Minden résztvevő keres valamilyen hulladékot, vagy más eldobott dolgot. Aztán a csoport összeül kitalálni a történetet. A darabot asztal körül játsszuk, hogy mindenki jól látsszon. Az előadás után általában parázs vita alakul ki akörül, hogy az épp eljátszott színdarabnak mi legyen a befejezése. Gyakran az így bemutatott darabok leánykérő versenyek, melyekben a nem tipikus limlomok bizonygatják saját felsőbbségüket mások alábbvalóságával szemben. A győztes herceg elnyeri jutalmául a fele szemétdombot. Kellemes játék ezen kívül a szépségkirálynő választás, ahol ki kell választani a legszebb hulladékot. Csendéletek Gyűjtsük össze a különböző, használatból kivont tárgyakat és anyagokat. Ezek bármilyen méretűek lehetnek. A talált tárgyakat méretüktől függően válogassuk ki díszletnek az üres színpadra, ami lehet vászonnal vagy műanyaggal borított asztal, üres szoba...stb. Az egyik csoport tagjai kezdik a játékot úgy, hogy elhelyeznek a színpadon egy-egy tárgyat és közben néhány mondatban elmesélik, hogy miért épp az a tárgy került oda. A soron következők az egyes tárgyakat mindig úgy helyezik el, hogy azok valamilyen módon kapcsolódjanak az előzőkhöz. A fantáziánk felélénkítése érdekében betehetünk valamilyen háttérzenét, a falra ragaszthatunk plakátokat. A drámaiságot a tárgyak, azok egymáshoz való viszonya és mozgása, a beszéd, egyes hangok vagy akár a csend szüli. A hercegkisasszony-mesék gyakran egy kisebb közösség humorából születnek és jól megfelelnek a tízórai szünet kitöltéséhez és motivációnak. Újrafelhasznált papír készítése A következő oldalon részletes, magyarázó képekkel mutatjuk be a papírkészítés technikáját. ugyanezzel az eljárással készíthetünk a papírmasszából műanyagpohár belső falán virágcserepet. A masszából a víz nagyobbik részét kicsavarjuk és ezután tapasztjuk 3-5 mm vastagságban a műanyagpohár belső falára. Amikor a massza kiszáradt, kész is van a cserép. 34.oldal túloldala: Újrafelhasznált papír Hozzávalók: papírhulladék, víz, turmixgép vagy habverő, teknő, egy darab merev, apró lyukú háló, újságpapír és nehezék Elkészítési mód: A papírhulladékot szaggassuk apró darabokra és tegyük azt egy nagy tálba. 4-5 dupla újságoldal elegendő 1 liter vízhez. Adjuk hozzá a vizet és addig kevergessük vagy turmixoljuk, míg a papír fel nem oldódik. Tegyünk a teknő aljára 3-5 cm vizet és merítsük a merev hálót az aljára. Tegyük az ázott papírmasszát a hálóra és egyengessük el vékony rétegben. Így emeljük ki a vízből a hálót és helyezzük két újságlap közé. Hajtsuk össze az újságpapírt úgy, hogy a háló az új papírréteg fölé kerüljön. Nehezék segítségével a felesleges vizet nyomjuk ki. Nyissuk ki az újságpapírt és a hálót vegyük ki. Egy éjszakán keresztül hagyjuk száradni a papírt. Az új papírra rajzolhatunk, festhetünk és ragaszthatunk... 5. KIRÁNDULÁS Erdeimadár-nézőben Ha az erdőbe készülünk madárnézőbe, mindenképpen vigyünk magunkkal távcsövet és ne felejtsük el a gumicsizmát sem, függetlenül attól, hogy száraz vagy nedves az idő. Az erdőben elfogyasztott elemózsia nagyon jól tud esni. Az év különböző szakaszaiban az erdőben más-más madárfajok figyelhetők meg és viselkedésük is eltérő. Legmegfelelőbb időszak erre a nyár, mivel a madarak ilyenkor a legaktívabbak és ilyenkor énekelnek a legtöbbet. Ősszel kezdik elhagyni Finnországot, de azért ilyenkor is előfordulnak kisebb számban. Még a tél folyamán is találunk madarat az erdőben, de ilyenkor elég keveset mozognak és számuk is kisebb. A kirándulás során mindenki megfigyeléseket tesz és a legtöbb gyerek által észrevett madarat próbáljuk meg regisztrálni mind hang, mind kép alapján. Senkinek az észrevételét ne kicsinyeljük le, legyen az bármilyen közismert és gyakori faj is. Sétánk során mindig a kitaposott ösvényen járjunk, hogy ne keletkezzen új csapás. Igyekezzünk elkerülni a zajt és a dübörgést, próbáljunk meg mi is éppoly csendben lenni, mint minden más az erdőben. Próbáljuk meghallani és meglátni a különbséget a különböző hangok és madarak között. Egyik így énekel "fitfuj "a másik így" tsililili" . Az erdő madarait nem érdemes számolni, sokkal fontosabb, hogy észrevegyük a méret-, alak-, szín- és hangbéli különbségeket. Nyáron kellemes időtöltés leülni és hallgatni a madárkoncertet és közben megpróbálni megkülönböztetni az ismerős, ritka példányokat. Ha ez nem is sikerül, a koncert hallgatása is kielégítő élmény lehet. A madaraknak adhatunk saját kitalált nevet. Ezek legalább annyira érdekesek és jók, mint a rendszertani elnevezés. A madárdal hallgatása közben megfigyelhetjük viselkedésüket is (hogyan borzolják fel tollaikat, a dal erősségét és lendületét...). Az erdei pinty egy ismert és gyakori faj, amely a leggyakrabban és a legközelebbről megfigyelhető. Ezenkívül jólismert fajok még a széncinege, kékcinege, csilpcsalp füzike, toboz harkály, színes légykapó, fűzfapinty és a fűzfa-illetve feketerigó. a madarakon érdemes megfigyelni bizonyos részleteket is például a farkat, a szárny formáját, az alapszínt vagy a csőrt. Hogyan különböznek egymástól az egyes fajok bizonyos testrészeik tekintetében, például a farktollak színe, mérete és alakja tekintetében? A feketerigónak a harkálynak és a karvalynak hosszú farkuk van és mind híresek arról, hogy ügyesen mozognak a fészkek és faágak között. Az erdei pinty és a veréb magevő madarak, ami csőrükön is jól látszik, a tobozharkálynak vaskos, erős szájszerve van, olyan, amellyel a fák törzsét is fel tudja törni. Ilyesfajta kérdéseket bátran feltehetünk a gyerekeknek. Figyelmesen hallgassuk meg, hogy ők mivel indokolják ezeket a jelenségeket. Sétánk lehetőség szerint többféle élőhelyen keresztül vezessen, hogy minél több madárfajt megfigyelhessünk. A mocsaras területeken, lombos- és fenyőerdőkben, a sziklás vidékeken, tó- és folyóparton más-más madárfajok élnek. A kirándulás során beszélgethetünk a gyerekekkel az állatok "személyes teré"-ről. Ez kis gyermekek számára is könnyen érthető és jól elmagyarázható dolog. A "személyes tér" az állatok saját területe, ugyanúgy, ahogyan ez az embernél is megfigyelhető. A kirándulás után érdemes szavakkal felidézni a látottakat, hogy jobban az eszünkbe vésődjön. Sokszor minden gyereknek más-más ragadja meg a fantáziáját, más-más dologra figyelnek fel a séta során. Mindezt könnyedén felmérhetjük a kirándulásról készített rajzok segítségével. Valakinek az uzsonnaszünet hagyott legmélyebb nyomot az emlékezetében, másnak az, hogy átnedvesedett a gumicsizmája. Madárlesen a nagyvárosban A városi madárleshez nem szükséges semmilyen komoly felszerelés. Sétálhatunk a város bármely részén, madarakat mindenütt találunk. A legfontosabb, hogy észrevegyük, a városlakó madarak nagy fajgazdagságát. A városlakó madarak az ember számára sokkal ismertebbek, mint az erdei fajok. A városi séta során érdemes megkeresni azokat a helyeket, ahova az egyes családok fészküket rakják és mindazokat a különös szokásokat, amiket a városlakó madarak gyakorolnak. A madarak általában a könnyebb táplálékszerzési lehetőségek miatt költöznek a városokba. A galamb a veréb és a varjú erre nagyon jó példák. Kérdezzük meg a gyerekektől, hogy szerintük vajon miért szeretnek a madarak városban fészkelni, illetve azt, hogy ők maguk hol szeretnének inkább lakni, városban vagy vidéken, és miért. A városi madárfajok menekülési távolsága sokkal kisebb, mint az erdőben élőké. Enek oka, hogy azok megszokták az ember jelenlétét és azt is, hogy az ember közelsége számukra gyakran táplálékot jelent. Van-e ennek valami hátrányos következménye akár a madarak, akár az ember szempontjából? Nézzük meg, hogy mit csinálnak a madarak az év illetve a nap bizonyos szakaszaiban, hogyan viselkednek különböző időjárási viszonyok között. Hol éjszakáznak a városi madarak? A madarak minden leleményességüket latba vetve megkeresik a jó, meleg és biztonságos helyeket. a városban jól megfigyelhető egyes fajok (például galamb, varjú, csóka, szarka...) csoportos viselkedése is. A városbéli madárleső túrán sok ismerős madárfajjal van alkalmunk találkozni. Ilyenek például a veréb, a varjú, a széncinege, a kékcinege, a csóka, a tőkés réce, az ezüst és a halász sirály, a szarka, a fekete rigó, a barázdabillegető és a szürke légykapó. Városi természetjárás A természet nem csak a nemzeti parkokban és a természetfilmekben létezik, hanem ott van a hátsó kerttől kezdve az utcai aszfaltszegélyekig mindenütt. Városi sétánk során vizsgálhatjuk akár a következő dolgokat: - Hány növényfajt találunk adott távolságon az út mellett? - Mi nő a fák törzsén? - Miféle gombák találhatók a parkban? És milyenek a kutyaürüléken? - Miben különbözik az aszfaltszélen növő kerti székfű vagy útilapu a laza talajon élőtől? - Hány fafajt találtunk sétánk során? Honnan ismerhetjük őket? - Milyen gyorsan népesítenek be a növények egy darab üres földterületet? - Milyen apró élőlényeket találunk a parki ültetvényekben? Hol szeretnek legjobban lenni a pillangók? - Mi a mókus, sün, rigó... kedvenc helye? Kalandkeresés A kalandkereső kirándulás kisebb izgalomban tartja a gyerekeket, hiszen előfordulhat, hogy új dolgokra bukkanunk. Akár embertelen körülmények közé is kerülhetünk (patakon való átkeléskor vagy ha kötél segítségével kell felmászni egy hegyoldalon...). Kirándulhatunk úgy is, hogy az erdőben előre megjelölünk egy jól bejárható területet, amin a gyerekek nem csoportosan, hanem egyesével, vagy párosával mennek végig, úgy, hogy követik a megadott jeleket. Ilyenkor minden érzékszervüket használniuk kell. Ha mindenki kiért az erdőből sorban meséljük el megfigyeléseinket, észrevételeinket. Útközben lehet négykézláb mászni, szimatolni, csukott szemmel tájékozódni, hallgatózni, ízlelgetni... Növénytúra Egy virágos rét jól megfigyelhető objektum a növénymegfigyeléshez. Itt találhatunk sok fűfélét, virágos lágyszárút és gyakran bokrot is. Egyazon helyen összehasonlíthatjuk kisebb területek növényesedési fokát, a különböző növényeket és az azokat beporzó rovarokat is. A réten kijelölhetünk egy 1x1 km-es területet, amin megpróbálhatjuk összegyűjteni a lehető legtöbb különböző növényfajt. a növényeket nem szükséges letépni (kivéve, ha a gyökerüket szeretnénk megvizsgálni), hiszen azok , ha elég közel vannak egymáshoz könnyedén összehasonlíthatók. Ha egészen közel hajolunk a földhöz, egészen biztosan sok új fajt is felfedezhetünk. A növényfajokat nem szükséges megszámolni, sokkal hasznosabb, ha beszélgetünk felépítésükről és élőhelyükről. A virágok nyújtotta esztétikai élmény önmagában is elgyönyörködtető. Egy virágos réten bőven találhatunk különböző fajhoz tartozó növény párokat (pitypang-réti boglárka, mezei komócsin- háromszínű árvácska, csalán- bojtorján...). Lassanként kezd kialakulni a kép a növények általános felépítéséről, egyes részeik jelentőségéről. Gyűjtögető túra (38. oldal) 6. JÁTÉKOK Tavasz-váró képek, tavasz-váró kártyák Képek, festmények Rajzoljuk vagy fessük le közeli környezetünket egy nagy méretű papírlapra. Amikor megjelenik a tavasz első hírnöke, a gyerekek megfigyelései alapján rajzoljuk le azt, majd az elkészült képek közül egyet ragasszunk a festmény megfelelő részletére. Az újabb és újabb fajok megjelenésük szerint sorban kerüljenek fel a képre. Minden alkalommal más-más gyereket válasszunk a rajzoláshoz. Kártyák Ehhez a játékhoz először készítsünk egy faliújságot, amire majd sorban felfüggesztjük kártyáinkat. Ha tavasz elején új növény vagy állatfajt figyelünk meg rajzoljuk vagy fessük le azt egy kártyára és jelöljük meg rajta a megtalálás idejét, helyét és körülményét. Ezeket sorban rakjuk fel a faliújságra, így jól követhető lesz az egyes fejok megjelenésének sorrendje. A nyár közeledtével gyűjtsük össze kártyáinkat és alakítsunk ki számukra egy kártyadobozt. Így megmaradnak emlékeztetőül a következő tavaszra. A következő tavasszal is jelöljük meg a kártyán az első megfigyelés időpontját és kommentáljuk a körülményeket, az új fajokról pedig készítsünk új kártyát. Tavasszal jól megfigyelhető a rügyező nyír, a marti lapú, a katicabogár, a kis rókalepke és a citrom lepke, a darázs, a légy, a gyermekláncfű, az erdei pinty illetve a zsurló és sok más lágyszárú növény. Papírból készült madár-bábú Készítsünk kartonpapírból egy jól ismert madárfajról olyan sablon bábút, melyet az egyes testrészekből részenként állítunk össze. Így könnyedén megtanulhatjuk az egyes testrészek neveit és gyakorolhatjuk a különböző fajok azonosítását. A forma legyen méretarányos, a könnyebb azonosítás végett. A bábút megfigyelés alapján állítsuk össze. Rajzoljunk az ábra szerint megfelelő méretű madarat, úgy, hogy az egyes könnyedén hozzáilleszthessük. A testrészek hátsó oldalára érdemes apró fület ragasztani, így jól egymáshoz illeszthetjük őket. Ábra a következő oldalon található. Mókus-, nyúl-, hófajd-... öltöztetős papírbábok A bábokat először színezzük ki és csak azután vágjuk körül ollóval. A színezéskor figyeljünk az évszaknak megfelelő bundaszínre. Mintát találunk a különböző, állatokat bemutató kézikönyvekben. Következő oldal: ábrák TAVASZ-VÁRÓ TÁBLÁK Képaláírás: Megfigyelés után illesszük a képeket a megfelelő helyre. TAVASZ-VÁRÓ KÁRTYÁK Következő oldal: ábrák PAPÍRBÓL KÉSZÜLT MADÁRBÁBÚ képaláírások: cserélhető fej cserélhető csőr cserélhető mell cserélhető láb cserélhető farok cserélhető szárny és tollak Az összes testrészt azonos méretűre tervezzük! Jól megfigyelhető és ábrázolható fajok például az erdei pinty, a cinege, a harkály, a barázdabillegető... v Következő oldal: ábrák AZ ÁLLATOK VÁLTOZÓ VISELETEI Figyelem! Először színezzük az állatokat, csak azután vágjuk őket körbe ollóval! A vízi távcső készítéséhez: (40. oldal) Vízi távcső készítéséhez szükségünk van egy mindkét felén nyitott bádog uborkásdobozra, egy benedvesített hártyára és egy erős zsinórra vagy gumira. Ha a távcsövet a hártyával fedett végével vízbe merítjük, akkor a víz nyomásától feldomborodó hártya nagyítólencseként szolgál. Igy sekély vízben nagyon jól használható nagyítót kapunk. A képen tanulmányozhatjuk működését. Kép: A vízi távcső használata. Megfigyelő keret Bármilyen keret segítségével elhatárolhatunk a tájból egy kisebb területet. Az elhatárolt területről kitalálhatunk történeteket, megszámolhatjuk benne a tereptárgyakat, vagy akár megkereshetjük az azonos illetve az eltérő dolgokat... A keret segítségével fel is oszthatjuk a tájat. Figyeljünk arra, hogy a ráma mindig szemmagasságban legyen. Megfelelő méret az A3-as. IV. ETIKA, AVAGY A MENNYBE JUT-E A JÁVORSZARVAS? A természet és a környezet dolgaival kapcsolatban rengeteg morális kérdés merül fel, melyekben az ember etikai és morális viszonya és állásfoglalása nyilvánul meg. A következőknek nem célja a készen kapott válaszok megadása, hanem a maga módján szeretné felszínre hozni azokat a szempontokat melyek a gyermek számára a természethez való viszonyulásnál jó útravalók lehetnek. Mindenkinek megvan a maga véleménye ezekről a kérdésekről, bár sokszor másképp cselekszünk, mint ahogy gondolkodunk. Mindenki maga választhat. Az ilyesmit is érdemes meghallgatni: - szabad-e megölni az állatokat és mikor szabad - mi történik az elhullott állatokkal, növényekkel és a halottakkal - szabad-e gyűjteni a pillangókat - szenved-e a pillangó ha elaltatjuk - van-e az akváriumi halaknak honvágyuk - képes-e a macska szeretni - szabad-e fákat kivágni és mikor szabad - szabad-e szennyezni a levegőt - szabad-e az üresen járatott autó kipufogócsövébe burgonyát dugni - mit tegyek, ha szemtanúja vagyok helytelen viselkedésnek - szabad-e gilisztát enni Növények és állatok halála Minden élőlény halandó. Azt, hogy mi történik az elhullott állati és növényi tetemekkel, már bemutattuk korábban a földképződés folyamatával kapcsolatban. A halál a gyerek számára nem ijesztő dolog, amíg nem kerül közeli kapcsolatba a halálélménnyel. Mindenki beszélhet a halál utáni elképzeléseiről saját meggyőződése alapján, de ilyenkor mindig fel kell hívnunk figyelmét arra, hogy ez csak a saját elképzelésük és azt is fontos tisztázni, hogy min alapul az elképzelésük. Milyen emlékek maradnak az ember után? Test, melyet halála után sírba temetnek, és a rengeteg emlék. Gondolkodjunk azon, hogy mi okozza a szomorúságot halálesetkor. Szabad-e elpusztítani az állatokat ? Az ember jogot formált magának arra, hogy táplálékszükségletét kielégítendő állatokat tenyésszen és öljön. Régen az ember a függő viszonyban élt a természettel. Ma sokszor szórakozásból, vadászat címén gyilkolja az állatokat. A tudomány oltárán áldoznak fel sok millió kísérleti állatot, egereket, nyulakat, patkányokat... A lepke nem szenved altatáskor. A lepkegyűjtés azonban csökkenti a ritka lepkefajok számát, így jó okunk van kétségbe vonni azt, hogy jogos dolog-e csupán a gyűjtés miatt feláldozni azokat. Amennyiben összegyűjtésük kutatási célból történik, a dolog más elbírálás alá esik. A lepkék vizsgálata és megfigyelése más módon is történhet, nem feltétlenül szükséges elpusztítani azokat. Vannak más eljárások is, olyanok melyek nem járnak együtt sok ezer példány felesleges elpusztításával! Az ember sokszor könnyen fejet hajt azon élőlények elpusztítása előtt, melyekből neki magának is közvetlen haszna származik. Ilyen például a róka és más prémes állatok vadászata. A mennybe jut-e a jávorszarvas? Mindenkitől megkérdezhetjük, hogy mi az a mennyország és milyennek képzeli. Szabad-e fákat kivágni? Régebben a fát tűzrakáshoz, építkezéshez, kátrány égetéshez vagy bútor készítéshez vágták. Napjainkban a favágást és az erdő karbantartását az erdőgazdaság végzi. Az áldozatok, melyeket az életszínvonalunk emelése érdekében hozunk talán mégis csak túl nagyok. Finnországban a természet adta lehetőségekkel már többszörösen visszaéltünk. Kivágtuk az összes fát, amit kivághattunk. Az erdőirtás következménye az, hogy felborul az ökológiai egyensúly és a hajdan volt erdő kirándulásra gombászásra bogyógyűjtésre alkalmatlanná válik. Fát ki szabad vágni, de meggondolandó, hogy milyen célból tesszük. A gyerekekkel elgondolkodhatunk azon, hogy mit jelent az erdőirtás és a favágás, és mik a következményei. Tudatosítanunk kell velük azt is, hogy a kivágott fák helye hosszú ideig üres marad. Beszélgessünk arról is, hogy a fáknak meg van az ökológiai helyük a természetben és számos növény és állat életfeltételei is egyben. Állatokkal és növényekkel való bánásmód Ha megfigyelés céljából állatokat gyűjtünk, mindig figyelnünk kell arra, hogy a lehető legmesszebbmenőkig biztosítsuk számukra a megfelelő életfeltételeket. A vizsgálat végén az élőlényeket mindig eredeti helyükre vigyük vissza! Előfordulhat, hogy a póknak letörik a lába begyűjtés közben. Szerencsére ők hét lábbal is ragyogóan elélnek, viszont ilyenkor hagyjuk eredeti környezetükben. Van-e az akváriumi halaknak honvágyuk? Azt állítják, hogy a halaknak három másodperces emlékezetük van, vagyis azok nem képesek emlékezni anyjukra, régi lakhelyükre. A halak idegrendszere és agya olyan egyszerű felépítésű, hogy nem képesek érzelmekre. A fájdalmat és más kellemetlen érzéseket a halakon ki lehet próbálni. A növények begyűjtésekor is legyünk mértékletesek! Az állatok elpusztítása és annak jelentése Az emberi kultúra minden tekintetben függ az élő és élettelen természettől. Az emberiség szaporodik, száma egyre nő, és ezzel a föld és annak működési rendje megváltozik. A földet következmények nélkül nem változtathatjuk a végletekig, így az ember gondolkodásmódjának megváltozása a megoldás. Tehát a fogyasztók és a fogyasztási szokások megváltoztatása. Újrafelhasználás és a fogyasztás csökkentése gazdasági célszerűség. A természetben minden körbe jár. Az ökológiai rendszerek anyagi viszonylatban önellátóak. Az emberen keresztül vezet az anyagáramlás az egyik rendszerből a másikba, az ember vágja el ugyanakkor az anyagok körforgásának lehetőségét (szemét felhalmozás). Minél kevesebb nyersanyagot rabolunk el a természettől, annál kisebb mértékben zavarunk bele az ökológiai rendszerbe. Az újrafelhasználás és a fogyasztás csökkentése méltányos cselekedet. Minden embernek joga van az élethez és annak alapfeltételeihez. Ha valaki túl sokat fogyaszt, az a másik jogos részéből vesz el. A nyugat-európaiak által elfogyasztott déligyümölcs a fejlődő országokban vadon nő. A hazai termékek fogyasztása gazdasági érdek. Az újrafelhasználás megóvja természeti tartalékainkat. A meg nem újuló természeti tartalékaink kiapadóban vannak, és a megújulók termelékenysége is vészesen csökken. Az újrafelhasználás többek között energiatakarékos. Ugyanúgy a termelés csökkentése és a jobb technológia. Az újrafelhasználás csökkenti a szemétképződést. A jóravaló nyersanyag nem szemét. Az újrafelhasznált nyersanyag csökkenti a gyártási folyamat során képződő szemét mennyiségét. Az újrafelhasználás népgazdasági érdek. A fokozott szemét felhalmozódásból egészségügyi problémák és kellemetlenségek származnak és ezekből lesznek az új fogyasztáscsökkentők.