Roulac, John: Backyard Composting
(Totens, Devon : Green Earth Books, 1996)
Darvas Katalin nyersfordítása

Bevezetés

A Földre az utóbbi időben rájárt a rúd: a szemétlerakók zsúfolásig megteltek, az esőerdők napról napra csökkennek, a levegő szennyezett, a környezetet vegyszerek mérgezik, az ózonréteg pedig kezd eltűnni.

A felsoroltak nagy része életvitelünkből fakad. Ha globális vagy nemzeti szinten akarunk változásokat elérni, nehéz helyzetbe kerülünk: hogyan kezdjünk hozzá? A komposztálás lehetőséget ad arra , hogy valamit tegyünk a Föld azon kis darabjáért, amellyel nap mint nap találkozunk: saját kertünkért.

A házi komposztálás minden bizonnyal a leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit a bolygóért: ritkábban kell majd a szemetet ürítenie (s mellesleg pont a legkellemetlenebb szagú részektől lesz mentes), nem kell többet az egészségtelen és környezetszennyező avarégetéssel foglalkoznia, gyorsabban és egészségesebben fejlődnek majd növényei, hiszen nem lesz többé szüksége a környezetre káros vegyszerekre, mint például a műtrágya és a rovarirtók. A komposztot és a levélhumuszt virágföldhöz is használhatja majd, így nem kell a rohamosan fogyó mocsarak tőzegéhez fordulni segítségért. A kert flórája és faunája - fák, lepkék, giliszták és társaik - pedig hálásak lesznek a komposztálással elért eredményeiért.

Sok sikert kíván a komposztáláshoz:

John Roulac és a
Harmonious Technologies tagjai

Gyorstalpaló tanfolyam a komposztálásról

A komposztálás olyan, mint a főzés: rengeteg recept és variáció létezik. Íme az alapok:

A komposzt "hozzávalói" közül általában mindegyik megtalálható a "barna hulladék" vagy a "zöld hulladék" kategória egyikében. A barna hozzávalók száraz, kemény anyagok, mint például a gallyak, száraz levelek vagy más hasonló növények. A zöld hulladékokek friss, lágy, és nedvdús anyagok, mint például a frissen vágott fű, vagy az ételmaradékok (a húsmaradékokat, zsírokat illete zsiradékokat jobb nem felhasználni, mert ezeket a patkányok és a legyek is kedvelik. Lásd még: Kukacfarm)

1. A komposzthalom elkezdéséhez gyűjtsön össze annyi barna és zöld hozzávalót, amennyit csak tud. Minél nagyobb a halom, annál jobban tartja a nedvességet, és annál gyorsabban bomlik le a tartalma.

2. Körülbelül ugyanannyi barna és zöld hulladékot helyezzen el egy kupacban vagy a komposztládában. Az ételmaradékokat mindig valamelyik másik alapanyaggal fedje.

3. Jól locsolja meg vízzel, hogy egyforma nedves legyen mindenhol (körülbelül annyira, mint egy kicsavart szivacs). A halmot fedje be egy régi szőnyeggel (amely anyaga előnyös ha valamilyen természetes szövet, például gyapjú, len, kender), hullámpapírral, vagy műanyaggal, hogy tartsa a nedvességet, s az eső se tegye túl nedvessé.

Komposztálás gyorsabban (1-3 hónap)
- A hozzávalókat vágja/törje össze kisebb darabokra, és nedvesítse meg!
- Felváltva helyezzen el 7,5 - 15 cm vastagságú rétegeket a zöld és barna hozzávalókból!
- Forgassa át és mozgassa meg a halmot, hogy az anyagok összekeveredjenek!
- Gondoskodjon róla, hogy a halom mindig nedves legyen!

Komposztálás lassabban
- Folyamatosan tegyen újabb anyagokat halomhoz (vagy a komposztládába), majd nedvesítse meg őket! Ugye milyen egyszerű?

Hibakeresés
- Kellemetlen szagok? Forgassa át a halmot, és tegyen hozzá barna alapanyagokat!
- Száraz a halom? Tegyen hozzá vizet, zöld alapanyagokat és forgassa át!
- Muslincák? Keverje össze az alapanyagokat és tegyen bele leveleket vagy füvet!

Kérdések és válaszok

Mi a komposztálás?

A komposztálás a lebomlás természetes folyamatának és a szerves anyagok újrahasznosításának ötvözete, amely során humuszban gazdag, feldúsított földet kapunk, ezt nevezik komposztnak.

Újrahasznosítási folyamat-e a komposztálás?

Igen. A természet a komposztálás segítségével hasznosít újra. A kormány a komposztálást az újrahasznosítás egyik módjaként definiálja.

Szemét-e a nyesedék?

Nem. Egy üres üveg is újrahasznosítható illetve használható, pont úgy, ahogy egy halom nyesedék is. A üveget beolvasztják és újraöntik, a szerves anyagok, mint a levelek, fű, ételmaradékok és papírtörülközők pedig arra várnak, hogy komposzttá alakítsák őket.

Mennyi szerves anyagból lesz házi-komposzt Nyugat-Európában?

Angliában például 400 000 tonna szerves anyagot komposztálnak évente.

Hány százalékát teszi ki Anglia háztartási hulladékának a nyesedék és az ételmaradék?

Körülbelül harminc százalékát.

Miért kellene megakadályozni, hogy a szerves anyagok a szeméttelepekre kerüljenek?

A szeméttelepre kerülő szerves anyagok reakcióba léphetnek más anyagokkal. Ennek eredményeként olyan toxikus lúgok születnek, amelyek beszennyezhetik a közeli patakokat és a talajvizet. A légmentesen zárt szemétlerakókba kerülő szerves anyagok megállítják a természet állandó lebontó folyamatát, pedig ez a körforgás kulcsfontosságú a környezetünk egészségének érdekében. Ha nincsen levegő (anaerob körülmények), akkor az anyagok komposztálódás helyett megrohadnak, amit metángázok felszabadulása kísér. A metán egy robbanékony, üvegházhatást különösen növelő gáz. Sőt mi több, a szemétlerakó területe instabil lesz, és könnyen megsüllyedhet.

Miért kedvez a komposzt a talajnak?

A komposzt kedvez a talaj szerkezetének, szövetösszetételének és a szellőzésnek, továbbá növeli a talaj vízmegőrző képességét. Az agyagos talaj fellazul, a homokos talaj pedig tovább őrzi meg a vizet. A komposzttal kezelt talaj segít az erózió csökkentésében, kedvez a talaj termőképességének, és hatására a gyökerek is egészségesebben fejlődnek. A komposztban gazdag talajban nevelkedett növények erősebbek, illetve ellenállóbbak a betegségek és a kártevők ellen.

Cato és a komposztálás

A római államférfi Marcus Cato több mint kétezer éve vezette be a komposztálást a Római birodalom területén, hogy növelje a talaj termőképességét. A tudós-mezőgazdász Cato hitt abban, hogy a komposzt a legfontosabb eszköz a talaj javításához. Úgy tartotta, hogy az egészséges gazdálkodáshoz szükséges talaj megőrzésének elengedhetetlen feltétele a komposztálás. Cato kitartott amellett, hogy minden nyersanyagot komposztálni kell - még a trágyát és az élő növényzetet is - mielőtt a földbe szántanák.

Megállja-e a helyét a komposzt a szerves alapú műtrágyák mellett?

Igen. Bőségesen adagolt, gazdag komposzttal kiválóan biztosíthatóak az egészséges növényfejlődéshez szükséges tápanyagok, sőt, ha zöld takarmánynövényeket is ültet mellé, mint például a lóhere vagy a bükköny, akkor jelentősen megnöveli a talaj nitrogéntartalmát.

Lehet-e komposztláda/edény nélkül komposztálni?

Igen. A komposztot szabadtéri halmokban is készíthetjük. Az edény vagy láda mellett az szól, hogy segít rendben tartani a halmot, tartja a hőt és a nedvességet, és a céloknak városi környezetben is gyakran megfelel.

Miről ismerhetjük meg a kész komposztot?

A kész komposzt sötétbarna vagy fekete, omlós, humuszban gazdag felső talajréteg-szerű, és édes földillata van.

Mennyi ideig tart a komposzt elkészítése?

A komposztálási folyamat lehet mindössze egy hónap, de lehet akár egy-két év is. Az elkészítés ideje a módszer, a nedvesség, a zöld és barna alapanyagok aránya, és az évszak átlaghőmérsékletének függvénye.

Milyen szerepe van a zöld és barna hozzávalók arányának a folyamatban?

A nedves, zöld anyagok (frissen vágott fű, ételmaradék, trágya) és a száraz, barna anyagok (avar, fás anyagok) egyensúlyának köszönhetően a komposzthalomban megnövekszik a hőmérséklet, a tartalma lassan "megérlelődik", és komposzttá válik. Ha kizárólag barna anyagokat komposztálunk, akkor lelassul a folyamat, mert a halom nem melegszik fel eléggé. Ha pedig kizárólag nedves, zöld anyagokat használunk száraz, barna, táguló anyagok nélkül, akkor a halom könnyen megbüdösödhet.

Mi a szerepe a nedvességnek?

A nedvességet sokszor nem vesszük figyelembe, pedig kulcsfontosságú szerepe van a komposztálásban. A nedves komposzthalom kényelmes és biztonságos környezetet nyújt a mikroorganizmusok számára (gombák és baktériumok), amelyek segédkeznek a lebontásban.

Miért van szükség a komposzthalom lefedésére?

Melegebb környezetben egy műanyagból, szénából vagy gallyakból készült fedél segít megtartani a halom nedvességét. A komposzt így nyáron elég nedves marad, télen pedig nem lesz vizenyős a hótól és esőtől.

Van-e szaga a koposzthalomnak?

A friss komposztnak kellemes illata van, viszont kellemetlen szagok keletkezhetnek akkor, ha a halomban nincsen elég oxigén, vagy ha túl sok zöld, illetve túl kevés barna alapanyag van benne. A szagokat úgy enyhíthetjük, hogy megforgatjuk és megszurkáljuk a halmot, és összekeverjük a barna és zöld alapanyagokat.

Mi az a mulcs?

Ha csökkenteni akarjuk a talaj kipárolgását, a talajeróziót, a gyomnövények elburjánzását, vagy szeretnénk megvédeni növényeinket a hőmérséklet ingadozásától, akkor gallyakkal, kövekkel, újságpapírral, és más anyagokkal fedjük be talajt. Ezt nevezzük mulcsolásnak.

Mi a különbség a komposzt és a mulcs között?

A komposzt nem más, mint a sötét és omlós földhöz hasonló készítmény, ami gazdagítja a talajt. Mulcs minden olyan anyag, amivel a talajt a nedvesség megőrzése, és a gyomnövények visszaszorítása érdekében betakarjuk. Az apróra vágott nyesedékok (kaszálék, levelek, gyomok) például kiválóan használhatóak mulcsnak, de akár komposzttal is mulcsolhatunk.

Mennyi időt vesz igénybe a komposztálás?

Egy időtakarékos komposztálónak elég heti öt percet foglalkoznia a komposztjával, ami jóval kevesebb idő annál, mint amit a levelek vagy fű összegereblyézésével, zsákba helyezésével, és elcipelésével töltene. Egy szenvedélyes komposztáló heti 10-15 perc munkával finomabb összetételű komposztot készíthet, gyorsabban.

1. A komposztálás végtelen története

Ahhoz, hogy megfigyeljük a komposztálás folyamatát, elég csak elsétálni egy zöld erdőbe, és keresni egy nagyobb fát. Ha bekukucskálunk a fatörzs köré lehullott levelek felső rétege alá, rögtön szemünk elé tárul a folyamat. A felső réteg leveleit, gallyait, tűleveleit még felismerhetjük, beljebb azonban az előző ősszel lehullott levelekből keletkezett gazdag, omlós földet találjuk. Ennek az évmilliók óta működő folyamatnak az a neve, hogy lebomlás.

Miközben tovább kalandozunk a komposztálás világában, ne feledjük, hogy komposzt állandóan keletkezik, pontosan az előbb látott erdei levelek mintájára, amelyek a lebomlás során mindig más és más alakot öltenek.

Ha tíz vagy húsz év múlva látogatunk el a zöld erdőbe, ugyanahhoz a nagy fához, ahol korábban jártunk, előfordulhat, hogy a fát kidőlve találjuk. Ekkor már több billió mikroorganizmusnak, földigilisztának és rovarnak fog otthont nyújtani. Meglehet, hogy ezek az aprócska élőlények olyan kiváló munkát végeznek majd a nap, az eső formájában érkező víz, és az élő növényzet oxigénje segítségével, hogy egy gyönyörű fiatal hajtás fog magabiztosan kiemelkedni az öreg fa korábbi helyén levő gazdag, omlós földből.

A lebomlás, természeténél fogva, állandó, legyen szó akár az erdőről, akár egy kiskertről. Minél inkább megértjük ezt az élő folyamatot, annál egészségesebb és gazdagabb lesz a kertünk és a környék.

Lehet-e biológus diploma nélkül komposztálni?

Több kiváló újságcikk és könyv jelent meg a modern komposztálás tudományáról, és egy ember akár élete végéig tanulmányozhatja a baktériumok, pszikrofíliák és actinomycetesek rejtélyeit. Nekünk egyenlőre azonban elég annyit tudnunk, hogy ezek a kedves mikroorganizmusok általában szeretik megenni a leveleket, füvet, trágyát, ételmaradékokat, papírzsebkendőt és más szerves anyagokat is. Amikor készít egy komposztládát a kertjében, akkor a kukacokkal és rovarokkal együtt ők alkotják az önkéntes segítő munkaszolgálatot. Ahhoz, hogy életfunkcióikat működtessék levegőre, vízre és tápanyagra van szükségük. Az ön faladata csupán annyi, hogy egy "öko-otthont" hozzon létre komposzthalom formájában, a többit pedig nyugodtan bízza a természetre. A segítőit nem kell "importálnia", hiszen természetüknél fogva helyben megtalálhatóak.

Az egészséges növénytáp

Úgy képzeljük el, hogy a komposzthalom mikrooganizmusai szabadítják fel a növények egészséges és ellenálló fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Az általuk szabadon bocsájtott tápanyagok csodálatosan megfelelnek a növények szükségleteinek, ezért sokkal jobban gazdagítják a talajt, mint az emberi tervezésű műtrágyák. Ezért is szokták mondani, hogy "a komposzt táplálja a földet". A Föld erdejeit a folyamatosan lebomló anyagok és a talaj termőképességét biztosító nitrogén-megkötő növények tartják életben. Az erdők dús és termékeny növényfejlődést tettek lehetővé évmilliókon keresztül, mindenféle szervesalapú műtrágya segítsége nélkül.

A talajnak pontosan arra van szüksége, amit a komposztálás biztosít: olyan táplálékforrásra, amely kis adagokban, fokozatosan, és hosszú időn keresztül nyújt tápanyagot.

A műtrágya hirtelen adagokban biztosítja a táplálékot a növény gyökereinek, közben azonban magakasztja a gyökerek fejlődését, míg a komposzttal gazdagított föld az egészséges és gazdag gyökérfejlődést stimulálja. A komposztált föld életre kel, és ez az, amiben különbözik a szintetikus anyagokkal trágyázott földtől. Enélkül az életfolyamat nélkül a bolygó növénytakarója gyorsan elsatnyulna, míg végül élettelen és sivár vidékek borítanák.

Egy előre begyűjtött alapnyagokból összeállított halom gyorsan felmelegszik, különösen akkor, ha jól szigetelt (komposzt)ládába rakjuk a hozzávalókat, amelyek lehetőleg nitrogénben gazdag friss és nedvdús zöld anyagokból, és sok-sok jól benedvesített, magas széntartalmú fás anyagból álljanak. Jókora halomra lesz szüksége, ha azt akarja, hogy felmelegedjen: az űrtartalma inkább több, mint kevesebb legyen egy köbméternél. Csak összegyűjti a hozzávalókat, és máris komposztál!

Fedje be a halmot (műanyag lappal, szőnyeggel, hullámpapírral stb)!
Váltakozva helyezzen el nitrogénben gazdag rétegeket (kaszálék fű, nedvdús gyomok),
és magas széntartalmú rétegeket (száraz növényszárak, szalma, összetört fásszárú alapanyagok, papír)!
Jól áztassa el a száraz alapanyagokat!
A csalánfélék, alga, friss trágya és félkész komposzt kiválóan aktiválják a rendszert.

Mennyi időt vesz igénybe a komposztálás?

Számolja csak össze, hogy mennyi ideig tart a nejlonzsákokba és a kukába rakni a kaszálék füvet, lehullott leveleket, s végül az egészet a ház elé cipelni! A nyesedék szerves részeit zsákok helyett rakja a komposzthalomra vagy a komposztládába! Csupán egy kis elkerített területre van szüksége.

A heti kuka-cipeléssel szemben a komposzthalomról elég kéthetenként vagy havonként gondoskodni. Ilyenkor forgassa át, keverje és szurkálja meg a halmot egy ásóval vagy vasvillával, ellenőrizze a nedvességi szintet, adjon friss alapanyagokat a halomhoz, és a szerves anyagok szépen, lassan, különösebb odafigyelés nélkül fognak érlelődni. Mindig rakja és tartsa tele a ládát! Erre azért van szükség, mert a komposztálódó anyagok "összemennek".

Attól függően, hogy melyik módszert választja (lásd 4. fejezet), a komposztja elkészülhet kevesebb mint egy hónap alatt, de a folyamat eltarthat 12-24 hónapig is.

A szenvedélyes komposztművészek két-három naponként újabb és újabb alapanyagokat adnak a halomhoz, s néha még el is beszélgetnek a halommal, vagy legalább is elmormolnak egy komposztáló imát.

Komposztálhat ételmaradékokat (a húsfélék kivételével), papírzsebkendőt és WC-papír gurigát is. Helyezze el őket egy jól záró tárolóedényben, majd tegye a komposzthalomba!

Ha kizárólag nyesedékeket komposztál, akkor még heti öt perc is elég a komposzthalom kezeléséhez. Ha konyhai maradékokat is komposztál, akkor számoljon rá még néhány percet, és ne feledje, heti néhány perc komposztálással a hulladékból kincset varázsolhat.

Arányok a rakásban / Hogyan keverjük a halmot?

Egyetlen nagyon egyszerű különbség van kezdő és tapasztalt komposztáló között: a kezdő kevesebb jótanácsot és tippet ismer a komposzt elkészítéséhez. Egy veterán komposztáló szándékosan próbál ideális környezetet teremteni, hogy a különböző tényezők érvényesüljenek.

Ahány szakács, annyiféle recept egy ízletes marhapörkölt elkészítésére. Ugyanez érvényes egy komposzthalom elkészítésénél is: egy tapasztalt komposztáló talán könnyebben állít elő komposztot, mint egy kezdő. Mégis mindkét eredmény használható lesz, és ugyanúgy gazdagítani fogja a talajt. Minden új halom elkészítésével tökéletesíteni fogja komposztáló tudományát!

Problematikus hulladékok

Még a legelkötelezettebb komposztálók is beismerik, hogy bizonyos anyagokat nem könnyű komposztálni. A fásszárú anyagok elégetésével kis mennyiségű káliumkarbonátot nyerünk ugyan, de az égetés púp a szomszédok hátán, kifejezetten káros az egészségre, és szennyezi a környezetet. Sokkal jobban járunk alternatív megoldásokkal. A legegyszerűbb az, ha olyan tömörre csinálja a halmot, amennyire csak lehet. Ilyen módon a halom menedéket nyújt majd mindenféle rovarnak, farágó bogárnak, békának, varangynak, gőtének és sok más hasznos élőlénynek, akik a kártevők elszaporodását szabályozzák. Vannak gazdák, akik a fásszárú anyagokból kerítésfélét "szőnek", ami nemcsak vadrezervátumként, de szélfogóként is funkcionál. Csinálhat továbbá mesterséges komposzt-dombot is. Ennek a magját fásszárú anyagok alkotják, két ásónyom mélyen, és erre kerülnek az egyre lágyabb, illetve egyre jobban komposztálódott anyagokból álló rétegek. A domb tetejére a fás anyagok helyéről kiásott föld kerül, amit például borsóval vagy babbal lehet beültetni az első évben, mert ezek gyökérzete nem mély, és saját maguknak biztosítják a nitrogént.

A komposztálást nem lehet elrontani, legfeljebb kicsit hosszabb ideig tart. Hiszen ez egy végtelen történet.

Cipő
- Mit is tegyek a hulladékkal...Hmm. Szemétszállítók.
- Nem egészen értem ezt a sajátos hulladék-elhelyezési rendszert. Ha soha semmit nem dobsz ki..akkor mi történik ezzel a sok szeméttel, ami itt van?
- A szemét maga intézi az ügyeit. Az íróasztalomon minden szemét megengedett tárolási ideje nyolc év.
- De mi történik azután?
- Lássuk csak... Komposztálódik.

2. A termékeny föld

A civilizáció és a Föld természetes erőforrásai közti kapcsolat rengeteg féle volt már a történelem során. Egy környezetvédelemre épülő társadalom előtt világos, hogy az embereknek szükségük van egy egészséges és változatos környezetbiológiai rendszer jótékony hatására.

Ötezer évvel ezelőtt a Tigris és az Eufrátesz gazdag folyóvölgyében virágzott fel a mezopotámiai civilizáció, amely születését a nyugati civilizáció születési dátumaként szokták számon tartani. A mezopotámiaiak találták fel a kereket, és először a történelem során ők foglalták írásba a törvényeket, két agyagtáblán. Sok napjainkban is fontos terményt fejlesztettek ki és nemesítettek, ilyen például a datolya, a füge, a faeper és a pisztácia.

John Perlin klasszikus Erdei kirándulása szerint "az akkor uralkodó Gilgames úgy akart hírnevet magának, hogy várost emel saját tiszteletére...szerencséjére azonban egy hatalmas ősrégi erdő az építkezések útjába állt."

"Ha valaki azt állítaná, hogy Dél-Mezopotámia közelében óriási erdők borították a vidéket, azt hihetnénk, képzelődik, hiszen a terület mára kopár. A civilizációk betörése előtt azonban szinte érintetlen erdőségek zöldelltek a folyamközi civilizációt övező dombokon és hegyeken... Gilgamest követően még sok generáció próbálta meg legyőzni az erdőket, szerte a világon, hogy építő- és tüzelőanyaghoz jusson, amellyel a civilizációk folyamatos anyagi fejlődését biztosította."

Később a német-római császárság és az arab birodalom az őshonos erdőket használta fel hajóépítésre, az elpusztított erdőségek helyét pedig az állatok legeltetésére, s ezért a növényzet teljesen eltűnt. Libanon óriási cédruserdejei fokozatosan tűntek el, csakúgy, mint az észak-afrikai Szahara-erdő sűrű faállománya, aminek a helyén ma a Szahara sivatagát találjuk. A civilizációk később Görög- és Olaszországon keresztül bevonultak Európába, tovább pusztítva az erdőket.

Észak-Amerika

Észak-Amerika gazdag földjein két egymással ellentétes felfogás találozott. A telepesek elkezdték megszelídíteni a vadvilágot, hogy termőföldet nyerjenek az állataik és növényeik számára, az őslakos amerikaiak pedig szomorúan látták, hogy a telepesek semmi tiszteletet nem mutatnak a természet iránt.

A lakota indiánok törzsfőnökét, Luther Álló Medvét idézve: "A lakoták igazi természetvédők voltak, azaz inkább természetszeretők. Szerették a Földet, és a Föld minden dolgát, s ez a kötődés a korral egyre erősödött. Az öregek szó szerint beleszerettek a földbe, és a földön üldögélve vagy hátradőlve élvezték az anyaföld erejét és közelségét. Jót tesz a bőrnek, ha a földet éri, ezért az öregek mokaszin nélkül, mezítláb jártak a szent földön...minden élő és fejlődő dolog örök nyugvóhelye volt ez. A föld közelsége megnyugtató, tisztító, gyógyító és erősítő hatású volt."

George Washington és Thomas Jefferson is erősen támogatták a vetésforgó, a komposztálás és minden olyan módszer népszerűsítését, amellyel a földek továbbra is egészségesek maradnak.

Mára azonban Amerika több mint három billió tonna felső talajréteggel lesz szegényebb évente, amiből egyedül a Mexikói-öbölbe 700 millió tonna kerül. Talán itt az ideje megfogadni Franklin Roosevelt elnök szavait: "Önmagát pusztítja az a nemzet, amelyik a földjét pusztítja."

Az 1930-as években, a nagy gazdasági világválság idején Roosevelt olyan törvényeket hozott, amelyek segítségével több mint 3000 talaj- és vízvédelmi kerület jött létre azzal a feladattal, hogy megakadályozza a talajeróziót.

A termőföldek jövője

A történelmet vizsgálva láthatjuk, hogy az erózió és az aszályok mindig az erdők kiirtását, a túllegeltetést, és nagy területek helytelen beszántását követően jelentkezik. Nyilvánvaló, hogy egészséges fák nevelésével, komposzt és mulcs használatával nemcsak a tájképnek, hanem termőföldjeinknek, erdeinknek és legelőinknek is jót teszünk.

Charles herceg nemrég így nyilatkozott egy angliai konferencián, melynek témája a táplálékok tisztán biológiai úton való termelése volt: "Semmi kétség afelől, hogy az elmúlt néhány évben a társadalom minden rétege számára aggodalmat okozott az a kérdés, hogy vajon milyen következményei lehetnek a mai intenzív mezőgazdasági módszereknek. Az emberek egyre inkább érzik, hogy a nagymértékű talajerózió, a természetes élőhelyek pusztítása és a vegyszerek túlzott használata nem folytatódhat változatlanul anélkül, hogy az angol vidéket kár ne érné."

Ha ellenőrzés nélkül, ugyanilyen iramban folytatódnak az erdőirtások és az aszályok, akkor néhány biológus és kutató szerint akár tíz éven belül eltűnhetnek a termőföldek és a megmaradt erdők nagy része. A földdel együtt eltűnnek majd a növények, állatok, s talán az emberek is. Ha elveszítjük a termőföldeket, akkor akár az ember is beállhat a "veszélyeztetett fajok" sorába.

Miért komposztáljak?

A komposztálással pénzt takaríthat meg:
- Kevesebb hulladék
- Ingyen gazdagíthatja földjét
- A talaj jobban tartja a vizet, tehát kevesebbet kell öntöznie

A komposzt kedvezően hat a kertjére:
- Táplálja a talajt
- Megakadályozza a talajeróziót
- Javítja a gyümölcs- és zöldséghozamot, illetve a virág-, és fűszernövénytermést

A komposztálás kedvezően hat a környezetre:
- A hulladékból értékes erőforrást varázsol
- Kevesebb hulladékot fog termelni, s így kevesebb helyet fog igényelni a hulladékelhelyezés
- A tápanyagok visszakerülnek a földbe

Minden kéz számít

Ha végiggondoljuk a megoldandó problémák sorát, könnyen elcsüggedhetünk. Változás azonban csak akkor történhet, ha az egyén a saját életéből kiindulva teszi meg az első lépéseket. Az elmúlt években sokan kezdtek el újrafelhasználni dolgokat. Üvegek, dobozok és papír ma már nem tartoznak a szemét-kategóriába, hanem értékes erőforrások.

A nyesedékeket is szemétnek tartották régebben, mára azonban több millióan gyártanak földet a kertjeikben a komposztálás segítségével. Talán az a legtöbb, amit a Földért tehetünk, hogy gondoskodunk a házunkat körülvevő kis földdarabról. Hiszen az energiadús és élő föld alkotja meg az alapokat életszükségleteinkhez: a táplálékhoz, az oxigénhez és a vízhez. Ne feledje: a komposzt táplálja a földet, a föld pedig minket! A komposztálással ön aratja le a babérokat: szebb kert, kisebb vízszámla, és kevesebb trágya.

És ami még ennél is fontosabb, komposztálóként büszke lehet arra, hogy csökkentette azoknak a földbe vájt gödröknek a számát, amelyeket hulladékkal töltenek meg.

3. Induljunk otthonról

Egy biztos: a komposztálók is újrafelhasználók, így hát nem meglepő, hogy több millió újrafelhasználó kezdett el komposztálni a többi recirkuláló tevékenysége mellett.

Személyes célok

Az a legszerencsésebb, ha sikerül meghatároznia saját céljait a komposztálásban. Miért komposztál? Mert újrahasznosítóként szeretné csökkenteni a szeméttelepekre, szemétégetőkbe vagy szennyvíztisztítókba kerülő hulladék mennyiségét, és mert tudja, hogy a komposztálás mellékhatásaként visszakerülnek a talajba a szerves anyagok?

Vagy talán azért, mert szenvedélyes komposztálóként az az elsődleges célja, hogy minél több csodálatos és tápanyagban gazdag komposztot állítson elő kertje számára?

Egy szenvedélyes komposztáló gyakran jobban figyel a komposztálás finomságaira, mint az időre, míg egy komposzttal újrafelhasználó környezetvédő az idő- és energiatakarékos módszert fogja választani. Ebben a könyvben mind a két féle komposztáló stílussal foglalkozunk.

Komposztálás és környezetbarát életvitel

A komposztálással csökkenti az élete során kitermelt hulladék mennyiségét. Miután csökkentette (azaz komposztált), a komposztot újrahasznosíthatja a kiskertjében. Ezt követően a komposzt az, ami újra feldolgozza a tápanyagokat, amelyek ezzel belekerülnek a talajba és a növényekbe. Most már bizonyára világos, hogy miért tartja számon a kormány a komposztálást az újrafelhasználás egyik módjaként. A növényfejlődés megindul, és a környék egészsége és esztétikai étéke is helyreáll.

A gyerekek és az öko-feladatok

Napjainkban egyre több az ökológiailag tájékozott fiatal, akik nagyszerű segítséget jelenthetnek az otthoni komposztálásban. Pedagógiailag helyes, és a gyerekek számára is érdekes feladat, ha nekik kell a konyhai maradékokat tartalmazó vödröt a komposztládához szállítani és ott kiüríteni. A feladaton keresztül egyszerre kel életre előttük a természet és a biológia csodálatos világa, hiszen a szemük előtt fog a múlt heti maradék gazdag földdé változni.

A szemétlerakók problémája

Egyre kevesebb az olyan hely, ahol hulladékot lehetne égetni. Sok helyen lassan megtelnek a szemétlerakók, és természetesen senki sem akar az ilyen létesítmények közelében élni. Az egyik racionális megoldás az lehet, ha a még működő szemétlerakókba kerülő hulladék mennyiségét megpróbáljuk csökkenteni.

A kormánytervezet szerint az általános hulladék mennyiségét az ezredfordulóra 25%-kal, a kerttel rendelkezők hulladékát pedig, házi-komposztálás segítségével, 40%-kal kell csökkenteni. A helyi önkormányzatok tervezeteket dolgoznak ki, és a komposztálás is a tervezet része. A komposztálás a hulladék kellemetlen szagú, nehezen kezelhető részét iktatja ki, s ezzel megkönnyíti a többi hulladék szétválogatását és újrahasznosítását. A következő legfontosabb dolog a hulladékkezelésben a községszinten történő komposztálás és újrafeldolgozás. A 10. fejezetben fogjuk tárgyalni az olyan támogatott reformintézkedéseket a helyi közösségekben, mint például a komposztládák kedvezményes árusítása.

Takarékoskodj okosan!

Hogyha kevesebb alkalommal kell a kukát a ház elé rakni és a tartalmát elszállíttatni, akkor előfordulhat, hogy kevesebbet szemétdíjat kell fizetni. A levelek, fű, gyomnövények és ételmaradékok elszállítása és nagyüzemi feldolgozása (vagy elégetése) teljesen felesleges és még pénzbe is kerül. Egy számítás szerint, ha az észak-amerikai lakosok nagy része komposztálna, akkor összesen évi százmillió dollárral kevesebb szemétdíjat kellene fizetni.

A komposztálással személyesen is csökkenti a környezeti problémákat: a talajvíz szennyezését és a szemétlerakókból felszabaduló metángázok káros hatását. Az ételmaradékok komposztálása csökkenti a szennyvíztisztító üzemek terheit, s így kevesebb szennyvíz kerül a tavakba és folyókba.

A megfelelő hely kiválasztása

A legpraktikusabb a konyhához és vízhez közel, lehetőleg olyan helyen, ahol átmenetileg tárolhatóak a szerves hozzávalók. A halmot ne helyezzük faház, fakerítés vagy fából készült dolgok közvetlen közelébe, mert a fa idővel elkorhadhat. Fontos, hogy a hely elvezesse a vizet, mert az állóvíz lelassítja az érést. Beton vagy aszfalt felületre nem ajánlatos halmot építeni, mert így a talajban élő mikroorganizmusok nem tudnak munkához látni.

Szárazabb területeken ideális lehet a halom számára, ha egy fa alá helyezzük. A fa árnyéka meggátolja a halom túl gyors kiszáradását, s a lombkorona elegendő napfényt ereszt át nappal. Ha a halom árnyékban van, akkor ritkábban kell megnedvesíteni. Hidegebb területeken ajánlott a halmot a direkt napfénybe állítani. Nem a legfontosabb szempont ugyan, de lehetőleg ne fenyő-, eukaliptusz-, babér-, oleander-, és diófa vagy borókabokor alá állítsa a komposzthalmot, mert ezek a növények olyan savakat termelnek, amelyek gátolhatják a növények fejlődését.

A tapasztaltabb komposztálók gyakran állítják a halmot olyan helyre, ahol a következő évben ültetni szeretnének valamit. Ezzel időt takarítanak meg, és plusz energiát adnak a növénynek. Próbálja csak ki, milyen termékeny lesz a talaj, ha a halmot a kert különböző pontjaira költözteti!

Hó, havas eső, eső

Télen a hőmérséklet csökkenése miatt a komposztálás folyamata jelentősen lelassul. Az egyik megoldás az, ha nagyobb halmot épít, és teljesen betakarja, vagy ha egyszerűen betakarja a korábbi halmot, hiszen a nagyobb rakás tovább tartja a hőt. Ha sok csapadék hullik a lakóhelyén, akkor nem árt letakarni vagy befedni a halmot. A túl sok víz késleltetni fogja a lebomlást, ha azonban szigeteli a halmot, akkor segít aktívabban tartani.

Szellős vagy levegőtlen?

Két különböző mikroorganizmus-család él és dolgozik a komposzthalomban: az egyik az oxigén hiányát, a másik pedig az oxigéndús környezetet kedveli. Az aerob mikroorganizmusok a levegős, oxigénben gazdag komposzthalmokban vagy ládákban munkálkodnak, míg anaerob társaikat a levegőtől elzárt halmokban vagy ládákban találjuk, ahol a műanyag borítás megakadályozza az oxigén áramlását. Mindkét fajta ügyesen bontja le a szerves anyagokat.

Természetesen a levegőtől elzárt halmokban is mindig található némi oxigén, amely a talajon keresztül, illetve a láda vagy borítás felnyitásakor áramlik be, amikor az alapanyagokat pótoljuk. A komposzt-szakértők akár órákon keresztül vitatkozhatnak az aerob és anaerob komposztálás előnyein, illetve hátrányain, de nekünk, kiskerti komposztálóknak elég az alapfogalmakat ismernünk. Attól függetlenül, hogy melyik rendszert választja, biztos lehet benne, hogy a megfelelő mikroorganizmusok fel fogják fedezni a halmot.

Segédeszközök

Sokan a hosszúnyelű vasvillához fordulnak segítségül, mert ezzel könnyű a halmokat megépíteni és az anyagokat alaposan átforgatni. Az ún. szénalazító szerszám szintén alkalmas a halom szellőztetésére és szurkálására. Végül pedig ott van a hosszú szondával rendelkező komposzt-hőmérő, amely pontosan megadja a halom hőmérsékletét.

Szükségem lesz-e komposztládára / edényre?

Ahogy már az első fejezetben is mondtuk, a komposzt állandó és végtelen folyamat. Egy komposztláda, edény vagy hordó mindössze rendben tartja az alapanyagokat. Az ember mindenféle tárolóeszköz nélkül is kiváló komposztot készíthet.

Városi körülmények között azonban egy tárolóedény elegáns és rendezett formát ad a halomnak, tartja a hőmérsékletet, és kellemesebb látványt nyújt, arról nem is beszélve, hogy emlékeztetőül szolgál, ha elfeledkezne a komposztjáról.

Talajelegyítés

A talajelegyítés mindössze abból áll, hogy az ételmaradékokat (mindent, ami nem húsféle, csont vagy zsiradék, mert ezeket a kártevők is kedvelik) és nyesedékeket a kert ugaron hagyott részein, vagy a fák illetve bokrok esővíz elvezető csatornái mentén elássuk. Ásson egy körülbelül 30 cm mély lyukat vagy árkot, majd helyezze bele az ételmaradékokat, vágja apróra (a lapát élével), keverje össze a földdel, és végül temesse be legalább 25 cm vastagon. A lyuk elég mély ahhoz, hogy az állatok ne tudják kiásni a maradékokat.

Komposzthalom

A komposzthalom egy egyszerű módszer, amely lényege az, hogy az anyagokat egymásra rakva-halmozva "kupacot" építünk a földre. Az alapanyagokat akár azonnal is hozzáadhatjuk a halomhoz, de külön is gyűjthetjük őket, amíg elég össze nem gyűlik egy megfelelő méretű halomhoz. A kisebb halmok (60x60 cm) általában nem melegszenek fel eléggé, így az érés folyamatát gátolják. Egy középen körülbelül 150-180 cm magas halom az ideális a gyors lebomláshoz. Ha már elég magas a halom, építsen egy másikat. A halmok gyakran ellaposodnak és kis dombbá zsugorodnak, ezért a komposzt rendezéséhez esetleg kerítsen el egy darab földet.

Komposzt a kukában

Talán akad otthon egy felesleges műanyag szemétláda, amelybe mondjuk a leveleket és a füvet szokta összegyűjteni. Hogyan lesz a kukából komposztáló? Csak vágja le a kuka alját egy fűrész vagy kés segítségével, és valahol a kertben állítsa bele a földbe az új találmányt. Fúrjon minimum 24 maximum 48 6,5 cm átmérőjű lyukat a kuka oldalára, hogy növelje a levegő áramlását, de ha nem gyárt lyukakat, úgy is jó, mert akkor egy levegőtől elzárt rendszert kap (lásd Szellős vagy levegőtlen?)

A kukát esetleg belefúrhatja a földbe 5-10 cm mélyen, a talajt kicsit megdöngölve körötte, hogy biztosan álljon. Ha növelni akarja a szerkezet kapacitását, akkor ássa körülbelül fél méter mélyre. Az ásás megkönnyíti a természet dolgozóinak bejutását, hogy belül lebonthassák és "összezsugorítsák" az alapanyagokat.

Komposztláda építése

Az egyik legkönnyebb módja egy egyszerű és hatékony komposztláda megépítésének az, ha kerít négy használt raklapot, és erősen összeköti őket. Sok nagyáruház és gyártelep raktára mellett találhat felesleges raklapokat, amelyek az új áru leszállítását követően a kutyának sem kellenek. Kérje meg a targoncáslegényeket, hogy adják önnek a felesleges raklapokat. Ilyen módon pontosan azt teszi, amit az erőforrások etikai kódexe diktál: újrahasznosít, hogy újra feldolgozzon, és szépítse a környezetet.

Miután a négy raklapot élére állítva elkészült a négyzet alapú láda, erősítse össze az oldalait kötél, lánc vagy drót segítségével. Egy ötödik raklappal padlót is gyárthat a ládának, hogy jobban átjárja a levegő. Később egy használt szőnyeg vagy egy viaszosvászon terítő kerülhet a tetejére, hogy csökkentse a páratartalom vesztséget, illetve hogy távol tartsa az esőt és a havat. Ha nagy kerttel és sok komposztálnivaló anyaggal rendelkezik, akkor jól jöhet még egy komposztláda. Amikor az első megtelt, hagyja érlelődni, és lásson hozzá a második megépítéséhez.

Esetleg kerítésdrótból is készíthet komposztálót. Vásároljon egy 3 méter 30 cm hosszú, 90 cm széles középvastag kerítésdrót-darabot a helyi gazdaboltban! Erősítse össze a két végét, hogy egy kör alakú szerkezetet kapjon. A tartály készen körülbelül egy köbméter térfogatú lesz.

Hogyan építsünk komposzttartót?

A következőkben ismerteti fogjuk, hogyan kell megépíteni egy fából készült, mozgatható komposzttartót, amely egymásra illeszthető építőelemekből áll. A komposzt zsugorodásával párhuzamosan a felső elemeket leválaszthatja, és hozzáfoghat egy újabb doboz építéséhez. Ha készít néhány plusz elemet, akkor egy igen flexibilis komposztáló rendszert építhet ki magának! Az esőt egy fából készült tetővel, egy régi szőnyeggel, nejlonnal, vagy egy nagyobb darab vászonnal tarthatja távol.

Méretek

Az itt található instrukciók alapján egy 75x75x75 cm-es, négyzet alakú komposzttartó készíthető. A méreteket természetesen igazíthatja saját szükségleteihez, illetve a rendelkezésre álló anyagokhoz. A tartó megépítéséhez kiválóan alkalmasak a használt faanyagok is, például padló-, vagy raklapdeszkák. Ennél kisebb komposzttartót nem érdemes építeni.

Szerszámok és alapanyagok

A tartó egy elemének megépítéséhez szüksége lesz a következőkre:

- 2 db 75 cm hosszú deszkára, melyek szélessége 7.5 cm, és minimum 1.5 cm vastagságúak
- 2 db 72 cm hosszú deszkára, melyek szélessége 7.5 cm és minimum 1.5 cm vastagságúak
- 4 db 5 x 5 cm-es, 5,5 cm hosszú sarokelemre
- 20 db 3,6 cm-es 8-as facsavarra
- csavarhúzó, fúró, fűrész

A 10 elemhez szükséges alapanyagok: - 7,5 cm x 1,5 cm-es fából 30m; 5 x 5cm-es fából 2,2m; 220 db 3,6cm-es 8-as facsavar

A tartó megépítése

1. Vágjon le két 75 cm-es falapot
2. Vágjon le két 72 cm-es falapot
3. Vágjon le 4 db 5,5 cm-es darabot az 5x5 cm-es fából. Ezek lesznek a sarokelemek.
4. Fogjon egyet a két rövidebb oldallap közül, és helyezze el pontosan két sarokelemen. A lap végeinek egy síkban kell lenniük a sarokelemekkel; a sarkok 2 cm-rel legyenek kifelé eltolva az oldallap végétől.
5. Tartsa pontosan az oldallapot a sarokelemen! Fúrjon 3 db 3 cm mély lyukat az oldallap egyik végén, és fúrjon bele a sarokelembe is! Ha készen van, akkor rögzítse három csavarral!
6. Most ismételje meg a 4. és 5. lépéseket az oldallap másik végén is!
7. Most ismételje meg a 4., 5., és 6. lépéseket a másik rövidebb oldallappal is (72 cm)! A következő lépéshez lehet, hogy kerítenie kell egy segítőtársat, aki tartja a darabokat, míg ön összeerősíti őket.
8. A két sarokelemmel ellátott oldallapot állítsa a rövidebbik élére, kb. 75 cm távolságra egymástól úgy, hogy a sarokelemek befelé nézzenek! Helyezze rá az egyik 75 cm-es oldallapot a két függőleges lapra, és ellenőrizze, hogy a harmadik oldallap szélei síkban vannak-e a függőleges oldalak külső szélével!
9. Fúrja ki és csavarozza össze a 75 cm-es oldalt a többivel, ahogyan az 5. lépésben! Most csak két csavarral rögzítse!
10. Fordítsa meg az elemet, hogy a negyedik oldalt is felerősíthesse! Helyezze rá, fúrja át és csavarozza össze úgy, ahogy a 9. lépésben!

Máris készen van a komposzttartó első eleme. Gyártson annyit, amennyit jónak lát!

Műanyag szellőző komposztálók

Ezek az előregyártott szerkezetek általában újra feldolgozott műanyagból készülnek, és javarészük légnyílásokkal is el van látva.

Műanyag zárt komposztálók

Ausztráliában és Németországban mostanában ezek a zárt, műanyag komposztálók a legfelkapottabb modellek. Sokan szeretik, hogy esztétikus, rendezett és zárt. Mivel zárt, jobban tartja a hőt, oxigént pedig a fedél felemelésekor, illetve az alján keresztül, a földből kap.

Forgó komposztálók

Ezek a szerkezetek a saját állványukon állnak, forgathatóak, s ezért gyorsabban állítanak elő komposztot. A hordót ha könnyedén megforgatjuk, akkor belül az anyagok alaposan összekeverednek, és a lebomlás felgyorsul.

A nyesedékeket és az ételmaradékokat egy kis ajtón keresztül lehet behelyezni, s a hordót naponta meg kell forgatni. Hogyha irányítani akarja a folyamatot, és növelni a mikroorganizmusok számát, akkor szórjon be néhány marék kész komposztot, komposzt aktiválót, vagy termőföldet a komposztálás kezdetekor. Kevesebb, mint egy hónap alatt elkészül a komposzt, és már hozzá is kezdhet egy újabb halom komposztálásához!

Kukacfarm és Biotölcsér

A Biotölcsér talán a legegyszerűbb komposztáló, amely segítségével minden ételmaradékát újrahasznosíthatja!

Kukacfarm

A készételek könnyen előcsalogathatják a kártevőket. A kereskedelmileg forgalmazott komposztálók áthidalják ezt a problémát, kiváltképp a forgatható komposztálók. Megoldást jelentenek azonban a saját készítésű kukacfarmok is, amelyek előállítása rendkívül egyszerű. A kukacok, kivéve, ha megfagynak vagy megfulladnak, mindent kibírnak. Az optimális munkafeltételeik 13-25 °C körül biztosítottak. Télen a kukactanyát betelepítheti a lakásba, vagy valamelyik fűtött kiegészítőépületbe. A szagok nem okozhatnak gondot, feltéve, ha a maradékok feldolgozásához elegendő kukaccal rendelkezik (napi fél kiló maradékhoz kb. 1 kiló kukac), illetve hogy nem túl csapadékos a környezet, amiben vannak.

A jó öreg bűvészmutatvány

Amikor először megtölti majd a komposztládát levelekkel és fűvel, biztos arra fog gondolni, hogy a láda nem elég nagy. Ne ijedjen meg, mert a természet jó öreg bűvészmutatványa még csak most kezdődik. Ne felejtse el, hogy a fű 85 százaléka víz. Hat - hét nap múlva nézze meg újra a halmot, hiszen biztos lehet benne, hogy 35 - 50 százalékos tömegcsökkenést fog bekövetkezni, és ez még csak a kezdet. Akár újratöltheti a ládát, de a halom ugyanúgy meg fog csappanni.

4. Felkapott receptek

A komposztálás kicsit olyan, mint a konyhaművészet: egy jó recept csodákat tehet. A következő receptek és arányok a rendelkezésre álló alapanyagokból kihozható kombinációkhoz adnak ötleteket.

A komposztálást újrahasznosításnak tekintő gazdák lehet, hogy egyszerűen azt vallják: elég a komposztládát mindig "telerakni", s így nem valószínű, hogy az itt található receptek és arányok alapján fognak komposztálmi.

Az itt található receptek arányokra épülnek, és a sor fentről lefelé, a legmelegebbtől a legkevésbé meleg komposzthalomig halad.

Komposztálók szakácskönyve

N = kis nitrogéntartalom
NN = közepes nitrogéntartalom
NNN = magas nitrogéntartalom

C = kis széntartalom
CC = közepes széntartalom
CCC = magas széntartalom

Első recept

Második recept

Harmadik recept

Negyedik recept

Ötödik recept

...és persze saját receptjei. Ne felejtsen el vizet adni a halomhoz!

Nincsen konyha fűszerek nélkül

A következőkben olyan "fűszereket" sorolunk fel, amelyek tápanyagokkal gazdagítják a halmot. Ezekre a hozzávalókra nincsen feltétlenül szükség, de a folyamat hasznára válhatnak. Használni utasítás: szórja rá és boronálja bele a halomba!

Fűszerek

Komposztálási útmutató

A komposztálás olyan, mint a főzés: rengeteg recept és variáció létezik. Íme az alapok:

1. Gyűjtsön leveleket, füvet, kaszálékot!
2. Helyezze el egy halomban vagy a komposztládában!
3. Locsolja meg, és tartsa nedvesen!

Komposztálás gyorsabban (1 - 3 hónap):

- Felváltva helyezzen el zöld és barna-típusú alapanyagokat!
- Forgassa és szurkálja a halmot, hogy szellőzzön!
- A hozzávalókat vagdossa apróra, és nedvesítse meg a halmot!

Komposztálás lassabban (3 - 6 vagy több hónap):

- Mindig tartsa tele a ládát, illetve pótolja a halmot!
- Tartsa nedvesen. Ugye milyen egyszerű?

Meszezés

Ellentmondásos kérdés, hogy vajon szabad-e meszet használni a komposztáláshoz. Az újrahasznosítást elsődlegesnek tekintő komposztáló, aki gyors megoldást akar a szagok problémájára, lehet hogy meg fogja hinteni egy kevés mésszel a halmot. Sok tapasztalt komposztáló véli azonban úgy, hogy a mész nem szükséges. A kalciumot is tartalmazó alga magnéziummal és nyomelemekkel is ellátja a komposztot.

Komposzt aktivátorok

Amikor nekilát egy komposzthalom összeállításának, hozzátehet olyan anyagokat is, amelyek növelik a lebomlás mértékét. Ha ez az első komposztja, akkor könnyedén szórja meg jó minőségű kerti földdel, vagy kész komposzttal a halmot. Ha túl sok földet használ, akkor lelassítja a folyamatot. A föld kiváltképp akkor hasznos, hogyha komposztálója forgó-szisztémájú, mert ezek nincsenek közvetlen kapcsolatban a földdel (hiszen állványon állnak).

Több száz féle komposzt aktivátort, serkentőt és erjesztőt lehet kapni a boltokban, amelyek a komposztálódási folyamat felgyorsítását szolgálják. Gyakran tartalmaznak enzimeket vagy baktériumokat, amelyek lebontják a szöveteket és / vagy magas nitrogéntartalommal rendelkeznek, mégsem ajánljuk őket. Világszerte több millióan készítenek kiváló minőségű komposztot, mindenféle aktivátor nélkül.

Akad azonban egy aktivátor, amit az elmúlt ötven évben sikeresen teszteltek természetes körülmények között. A Biodynamic-ot a híres talaj- és biovegyész, Ehrenfried Pleiffer fejlesztette ki. Különféle növényi származékokat tartalmaz, amelyek szinergikus úton aktiválják a komposztálás folyamatát. A német gazdák 10%-a használ Biodynamic készítményeket a komposztáláshoz.

Kaszálék és nyesedék

A levelek, nyírt fű, gyomok, fűszernövények és virágok mind-mind ideális alkotóelemei a komposzthalomnak, és gyorsan lebomlanak. Amikor nedves kaszálékot vagy nyesedéket ad a komposzthoz, jól keverje bele, s így még a nagyobb csomókba ragadt zöld hulladékoknak sem lesz szaga. Megoldhatja a problémát úgy is, hogy a napon szárítja őket egy-két napig, szépen kiterítve valami szilárd felületre, majd barna hulladékként hasznosítja a halomban. A 7. fejezetben egy nagyon felkapott gyepgondozási módszerrel, a fű-újrahasznosítással ismerkedhetünk meg.

A bokrok ágai és az olyan gallyak, amelyek átmérője nagyobb fél cm-nél, csak nagyon lassan bomlanak le. A lebomlás felgyorsításának egyik módja az, ha kés, metszőolló, ásó vagy fejsze segítségével roncsoljuk a vastagabb, fás darabokat. Így nagyobb lesz a felületük, és a mikroorganizmusok is munkához láthatnak.

Ha sok vastag fásszárú hulladékkal rendelkezik, akkor esetleg érdemes lehet egy őrlő- vagy aprítógépet vásárolni. A gépek segítségével a hulladékot olyan méretre darálhatja, amit már könyű komposztálni. A másik megoldás az, ha csinál egy mesterséges komposzt-dombot is (lásd Problematikus hulladékok!)

Rendkívül óvatosan komposztálja a következő anyagokat:

Amikor gyomokat ad a komposzthalomhoz, próbálja meg pár napig 60 - 65 °C-on, vagy hosszabb ideig 49 °C-on tartani a halom hőmérsékletét, hogy a magok elpusztuljanak. A káros gyomok, mint például a kúszótarack, a gyalogbodza, a mezei szulák és a madársóska nem biztos, hogy elpusztulnak a komposztálás folyamán, és így a komposzt begyűjtését követően előfordulhat, hogy újra kihajtanak. Ez elkerülhető, ha belerakja őket egy nagy fekete nejlonzsákba, és néhány hétig a napra helyezi a zsákot. Ezután vágja össze a növényeket, és helyezze a ládába.

Óvatosan bánjon a következő dolgokkal: súlyos rovarfertőzött növények, amelyek közt a peték vagy maguk a rovarok életben maradhatnak, ha a halom hőmérséklete nem elég magas; üszöggombával vagy lisztharmattal fertőzött növények. 52 - 57 °C-on a kártevők és a kórokozók elpusztulnak. Ne felejtse el legalább kétszer a komposztálás során átforgatni a halmot, lehetőleg a kezdeti fázisban, amikor a hőmérséklet még aránylag magas. A halom szélén levő anyagok így bekerülnek középre, ahol a magas hőmérsékleten elpusztulnak belőlük a szennyeződések és a kórokozók. Az oleander, bürök, ricinus és hasonló mérgező növények árthatnak a talajnak, ezért csak kis mennyiségben használjuk fel őket.

A repkényt és a kaktuszféléket jobb apróra vágni komposztálás előtt, mert visszanőhetnek, amikor a komposztot használjuk. Ha gyökeret eresztenek a komposzthalomban, húzza ki és néhány nap alatt szárítsa ki őket a napon, majd újra rakja őket a halomra.

A rostos szövetű levelek, mint például a magnóliáé, csak lassan bomlanak le, azonban meggyorsítja a folyamatot, ha ezeket felaprítjuk.

Bizonyos növények más növényekre és a talajra ártalmas savakat, illetve gyantát tartalmazhatnak. Ilyen az eukaliptusz, a babér, a diófa, a boróka, az akác és a ciprusfa is. A kész termék minőségén nem fog rontani, ha néhány levél kerül a komposztba az itt felsoroltak közül, azonban ha jelentős mennyiségben használja őket, akkor meggátolhatják az egészséges növényfejlődést. A felsorolt növények méreganyaga tulajdonképpen természetes védekezésként szolgál, úgyhogy miért ne mulcsolhatnánk velük saját környezetükben, azaz a cserjék és bokrok tövében? (A Kaliforniai Egyetem kutatásai szerint a megfelelően komposztált eukaliptusz-levelekből készült komposztban kiválóan fejlődnek a növények.)

Óvatosan bánjon az olyan növényekkel, amelyek túl sok savat képezhetnek vagy összetételüknél fogva lelassíthatják a lebomlást, mint például a tűlevél. A savképző anyagok, például levelek és tűlevelek számára speciális komposzthalmot szoktak készíteni. Az ebből készült komposzt csökkenti a talaj pH-értékét és serkenti a savas körülményeket kedvelő növények, mint például az eper, a kamélia, az azálea és a gardéniák fejlődését.

A komposzt-szakember legjobb barátai

Évszázadok óta használjuk a mezőgazdaságban a talaj javítására a trágyát és az almot. Az állati trágya nitrogénben gazdag, és kiválóan fűti a komposzthalmot. A tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyszerűen használható komposztként, és sokszor helyben beszerezhető. Lehetőleg ne használja húsevő állatok ürülékét (kutya, macska beleértve), mert kórokozókat tartalmazhat, amelyek nem mindig pusztulnak el a komposzthalom hőjétől. A háziállatokat tartsa távol a halomtól!

Ételmaradékok

Az ételmaradékok kiválóan komposztálhatóak. Ahelyett, hogy több kilónyi zöldség és gyümölcsszármazékot eldobna, gondolunk itt almacsutkára, hagymalevelekre, banánhéjra, répaszélekre és társaikra, mostantól a földet táplálhatja azzal, amire már úgysincsen szüksége.

Tartson egy zárható vödröt vagy konténert a mosogató közelében, és ebbe dobálja bele az összes zöldség- és gyümölcsmaradékot, kenyeret, tésztát, magokat, kávézaccot és teafiltert, amire már nincsen szüksége. A tojáshéját és a kukoricacsövet ajánlatos kisebb darabokra törni, azaz vágni, mert különben lassabban bomlik le. Tanácsos nem beledobálni húsokat, halat és csontot, mert ezeket a mikrobák mellett más állatok is kedvelik, inkább használjon kukactartót (lásd Kukactartó!)! Ha a maradékokat kisebbre aprítja, akkor gyorsabban fognak lebomlani. Ne felejtse el belerakni a vödörbe vizes papírtörülközőket sem! Vannak komposztálók, akik a hűtőben tárolják a maradékokat, amíg el nem jön a komposzt-feladatok ideje. Két-három naponként vigye ki a vödröt a komposztládához, és ásson egy 15-30 cm mély lyukat. Helyezze el benne a maradékokat, és takarja be komposztálódó anyagokkal.

Komposztáló mellékhelyiség

Kínában legalább 4000 évig komposzt készült az emberi ürülékből, majd jött a "viktoriánus" megoldás, aminek köszönhetően ivóvíz minőségű víz szállítja el a termékeket a szennyvíztisztító üzemekbe, ahol a vizet megszűrik, kezelik és kibocsátják - gyakran vissza az ivóvíz hálózatba. Nyilvánvaló, hogy ezzel a módszerrel rengeteget elpazarlunk a legfontosabb és egyre dráguló természeti erőforrásból. A komposztáló mellékhelyiségek ma már hatalmas előrelépést jelentenek a pottyantós WC-khez képest, és egyre több helyen használják őket, különösen ahol problémák vannak a csatornázással. Egyes modellek kéménnyel rendelkeznek, így biztosítva a szellőzést és a szagmentességet, száraz anyagok adagolásával pedig fel lehet itatni a folyékony tartalmat, ami segít egy aerob környezet kialakításában. Kétfülkés komposztáló mellékhelyiséget könnyen építhetünk. Az egyik fülkét egy évi használat után bezárjuk, és egy évig állni hagyjuk. Az eredmény: édes, erdei földdel egyező illatú komposzt. Legjobb azonban, ha a keletkezett komposztot nem az emberi fogyasztásra váró terményeken használjuk, vagy legalábbis nem azokon a növényeken, amelyekből főzés nélkül eszünk, mivel a kórokozók túlélhetik a komposztálást.

Milyen legyek?

Kezdő komposztálóként biztosan belegondolt már abba, hogy komposztládáját imádni fogják a legyek. A kis muslincák különösen szeretik, ha ételmaradékokat hagyunk a halom tetején. Ne csak kiszórja a maradékokat és már szaladjon is! Inkább ássa el őket 15-30 cm mélyen, vagy borítson rá leveleket, szalmát, komposztálódó anyagokat vagy kerti földet. A legyek, ha nincsen könnyen elérhető táplálékuk, továbbrepülnek.

Vigyázat!

A városban előfordulhat, hogy a komposzthalmot a patkányok is vonzónak találják. Az igazság az, hogy a rágcsálóktól inkább elővigyázatosságból félünk, mint megalapozottan. Abban a valószínűtlen esetben, ha patkányok jelennének meg a halom körül, ne komposztáljon több ételmaradékot, forgassa át a halmot, és szerezzen be valamilyen riasztószert! Megelőző intézkedésként annyit tehet, hogy nem komposztál húsmaradékokat, zsírokat, főzőolajat. Ha a rágcsálók problémát jelentenek, szórja körül a halmot cayenne borssal, az majd elriasztja őket!

Még mit?

Papírtörülközőket, papírgurigákat, kartondobozokat és fahamut is tehet a halomba. A papírt a legszerencsésebb a helyi papír újrafeldolgozási program keretében visszaforgatni (ha van ilyen), és csak eztán komposztálja el a maradék papírjait.

A zöld és barna hulladék egyensúlyáról

A korábban említett recepteket a nitrogén- és széntartalom alapján állítottuk sorba. Ha nem akarunk a tudomány mélyére ásni, akkor elég arra emlékeznünk, hogy nitrogén nélkül nincsen hő. Ha egynegyed rész és fél rész közötti zöld (nitrogéntartalmú) hulladék aránylik fél rész és háromnegyed rész közötti barna (széntartalmú) hulladékhoz, akkor az eredmény egy gyorsan felmelegedő és lebomló komposzthalom lesz.

Szagoknak belépni tilos

Gondot jelenthet a szagképződés is, amelyeknek általában két oka van: túl sok zöld hulladék és/vagy túl kevés barna hulladék; vagy a nagyobb csomókba ragadt zöldek az egyébként arányosan összeállított halom közepén. A megoldás: adjon a halomhoz bőven barna hulladékból, azaz levelekből, szalmából, száraz fűből és fásszárú anyagokból. Az is segít, ha alaposan átdolgozza a halmot egy vasvillával. Ez ugyanolyan, mint a leves fűszer nélkül. Szórjon bele egy kicsit a "barnából" és jól keverje el! Volt szag, nincs szag!

Lelassíthatja, de megállítani nem tudja

Ha a könyv minden tanácsát figyelmen kívül hagyja, a komposzthalom akkor is össze fog zsugorodni és el fog bomlani, idővel. Néhány alapvető trükk segítségével a halom kicsit gyorsabban fog komposztálódni. A keletkező komposzt minősége és a komposztálás gyorsasága csak azon múlik, mennyi energiát fektet bele. De csináljon is bármit, nem érheti csalódás, hiszen a komposztálódás egy állandó, végtelen és automatikus folyamat (ahogy az a komposztálódás szó jelentéséből is kiderül).

A láda mindig legyen színültig

Az újrahasznosító gazda lehet, hogy folyamatosan építeni fogja a halmot, párhuzamosan a hulladékok keletkezésével. Ha az ember elfoglalt, akkor ez a módszer az ideális számára, és természetesen komposzt is keletkezik belőle. A szerves anyagok meglehetősen összezsugorodnak majd, és hat hónaptól egy éven belül a halom alsó része gazdag, omlós komposzttá alakul át. Tehát: a láda mindig legyen színültig, a halom nedves, és önnek nem kell aggódnia a komposztja miatt!

A következőkben tárgyalt rétegelés, keverés és gyors-komposztálás az előbbitől eltérő módszerek, amelyek eredménye szintén jó minőségű komposzt. Kicsivel több odafigyelést igényelnek, így "műkedvelők" előnyben!

A rétegelős módszer

Sokan szeretik előre begyűjteni, és hetekre, hónapokra elrakni a szerves hozzávalókat. Amikor elegendő összegyűlt, kezdődik a halom elkészítése. Az alapját egy barna hulladékból (gallyak, ágak, avar) álló 15 - 30 cm vastag réteg adja, amely a földön nyugszik. A következő réteg zöld származékokból kell hogy álljon, például trágyából, friss kaszálékból, ételmaradékokból, szintén 15 - 30 cm vastagon.

Mindegyik réteghez adjon vizet és "fűszereket", majd folytassa felváltva barna és zöld hulladékból összetevődő rétegekkel. A rétegelős módszer a komposztálás klasszikus, "tankönyvi" példája.

PÉLDA A RÉTEGEKRE FENTRŐL LEFELÉ:
fűrészpor
levelek
konyhai maradékok
állati eredetű trágya
kaszálék és nyesedék
konyhai maradékok
száraz levelek

Hézagok és csomók alakulhatnak ki, amikor nagyobb mennyiségű levelet vagy kaszálékot adunk a halomhoz, és ezek szagokat gerjeszthetnek. Ezt elkerülendő, alaposan keverjük el egymással az alapanyagokat.

A keverős módszer

Néhány elhivatott komposztáló kitalálta, hogy érdemes elkeverni egymással az anyagokat mielőtt a halomra raknánk, mert így egyenlően oszlanak el a mikroorganizmusok, illetve kiegyenlítődik a barna és zöld hulladékok aránya. Ha az anyagokat csak egymásra helyezzük, akkor előfordulhat, hogy egyenlőtlenül fognak komposztálódni. Az újrahasznosító gazdának persze ez semmiféle problémát nem jelent.

Először helyezze el rétegekben az alapanyagokat a halmon vagy komposztládán kívül egy halomban! Most nyúljon bele a halom közepébe a vasvillával, és szórja bele villánként a rétegelt anyagot a ládába. A cél a száraz és a nedves, illetve a barna és a zöld hozzávalók elegyítése. Amikor a halom elkezd érlelődni, hozzáadhatunk még friss zöld hulladékot, amelyet a halom közepén keresztül célszerű ötvözni a többi anyaggal.

Komposztáljunk praktikusan!

Nagyon elterjedt és kifejezetten praktikus megoldás, ha a komposzthalmot olyan pontra helyezzük, ahol a következő évben ültetni szeretnénk. A halmot takarja be egy szőnyeggel, műanyag lepedővel vagy szalmával, a többit pedig bízza a természetre. Hattól tizenkét hónapon belül vegye le a borítást, és már ültethet is a tápanyagban gazdag kerti földbe. Eztán keresse ki a következő pontot, és ringassa téli álomba a következő halmot is.

Szeretne kevesebb, mint 30 nap alatt komposztot gyártani?

Ha kertjének kész komposztra van szüksége azonnali hatállyal, vagy szeretne igazi gyors-komposztálóvá válni, akkor kövesse Victor Dalpadado, a sri lankai komposzt-szakértő jó tanácsait! Victor mezőgazdaság-fejlesztési tanácsadóként dolgozott hazájában, amikor elkezdett a komposztáló-rendszerekkel kísérletezni. Ki akart építeni egy komposztálási hálózatot a sri lankai emberek számára, akiknek nem volt munkájuk és élelmük. A gyors-komposztálásra vonatkozó kutatási eredményei öt aranyszabályban foglalhatóak össze:

1. Különböző alapanyagokat használjon, hogy a mikroorganizmusok táplálékforrása biztosítva legyen!
2. Rétegelés helyett alaposan keverje el az anyagokat!
3. A szárakat és leveleket több ponton vágja be és karcolja meg, hogy a mikroorganizmusok hozzájuk férjenek!
4. Gyakran forgassa, hogy szellőzzön!
5. Mindig tartsa elég párásan!

Azt ajánlja, hogy a zöld és barna hulladék aránya egyharmad legyen a kétharmadhoz. A növényi anyagok bőrének felszakítása nagyon fontos a mikroorganizmusok munkájának szempontjából. Dalpadado szerint az első átforgatás ideje a halomépítéstől számított második napon érkezik el. Forgassa át a negyedik, hetedik és tizedik napokon is! 60 - 71°C-ról körülbelül 38°C-ra kel lehűlnie ennyi idő alatt, amely hőmérsékleten a komposzt el is készült.

Átforgatni vagy nem átforgatni?

Hacsak nem izgága alkat, akkor semmi szükség állandóan átforgatni a halmot. Sokan soha nem forgatják át a komposztjukat. Az átforgatás lényege az, hogy növelje az oxigénáramlást, és elkeverje az anyagokat. A következő részben azt vizsgáljuk, hogyan érhető el mindez. Ha valaki azt találná mondani önnek, hogy feltétlen forgass át a halmot, kérdezzen vissza bátran: "Ugyan hova ez a nagy sietség?"

Légáramlás

Többféle módon is növelheti a halomban található oxigén mennyiségét. A komposztálást öreg rókái faágakat vagy raklapokat szoktak a halomba, illetve alá rakni, hogy növeljék a légáramlást a halomban. Ha a halom már elkészült, akkor egy pálcával, vasvillával vagy szénalazító szerszámmal gyártson lyukakat a halom belsejébe. A gazdaboltokban vagy a prospektusokban bizonyára találni fog magának egy megfelelő és jól működő szerszámot. Megint egy másik módszer teljesen kilapítani és újraépíteni a halmot, s közben elkeverni az anyagokat. Mindenki másképp csinálja, tetszés szerint. Pont ettől érdekes és életszerű a komposztálás: itt mindenkinek ki kell alakítani saját komposztálási szokásait.

Ne felejtse el a vizet sem!

Ideje visszalapozni az 1. fejezethez, és megvizsgálni a Komposztálódás című ábrát. Elég, ha a nyilak tövében levő fogalmakra emlékszik, s máris eleget tud a sikeres komposztáláshoz. A megfelelő páratartalom (nedvesség) kialakítása azért fontos, mert ezzel teremthet barátságos és kényelmes otthont a mikroorganizmusok, földigiliszták és rovarok számára. A halom körülbelül olyan nedves legyen, mint egy kifacsart szivacs. Meleg környezetben egy fedél is elég a nedvesség megtartásához. Ha a komposzthalom kiszáradna, nedvesítse meg, és a folyamat helyreáll. És végül azt is jegyezze meg, hogy egy napról napra túlöntözött halom sem működhet megfelelően!

5. A többit bízd a természetre!

A komposztálás egyik szép oldala az, hogy munka nagy részét a természet végzi el az ember helyett. Az aprócska mikroorganizmusok és a szemmel is látható makroorganizmusok azok, akik lebontják a szerves anyagokat. Nem kérnek sem szabadságot, sem fizetésemelést: íme a huszonegyedik század költségmentes közszolgálati egysége! Ugyanezeket az organizmusokat arra is használják, hogy a szennyező vegyi-kémiai oldószereket ártalmatlan alapelemeikre bontsák.

Mikroorganizmusok

A baktériumok három csoportja sorolható ide: pszikrofilák, mezofilák és termofilák. Ezek a mikroorganizmusok enzimeket választanak ki, amelyek segítségével meg tudják emészteni a ön által nyújtott táplálékot.

Gombák és enzimek

Ők ketten együtt dolgoznak a cellulózhoz és a fásszárú növényekben található ligninhez hasonló, sűrű anyagok lebontásában. Három dolog szükséges a mikroorganizmusok életben tartásához: táplálék (szerves anyagok), levegő és víz. Ha ezek a feltételek adottak, akkor 24 órában fognak dolgozni a kertjében.

A föld újrafeldolgozói

A gilisztafélék különösen nagyok a lebomlás folyamatában levő szerves anyagok újrafeldolgozásban. Munkájuk eredménye: gazdag humusz. A földigiliszta ürüléke tápanyagban igen gazdag, így jót tesz a talaj szerkezetének és termőképességének is.

"A földigiliszták növelik a talajban levő humusz mennyiségét, és fontos szerepük van a tápanyagok növények számára is elérhetővé tételében." - mondta Matthew Werner, a Kaliforniai Egyetem tanára a Santa Cruz-i Gazdaságökológiai Program keretében. Több kertészeti és mezőgazdasági eljárás is káros a gilisztákra és élőhelyükre nézve, ilyen például a túlszántás, és a műtrágya, illetve rovarirtó használat is.

A giliszta vagy kér belőle, vagy köszöni, de nem

Mielőtt bármilyen vegyszert használna a kertjében, gondolja végig, milyen hatással lehet a földigiliszta populációra.

A Kentucky-i Egyetem kutatásai kimutatták, hogy egy közönséges rovarirtó egyszeri, rendeltetésszerű használata a giliszták 60 - 99%-át elpusztítja.

A kertészeti termékek gyakran tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek károsak a gilisztákra. Bármilyen szintetikus, szerves alapú termékre igaz, hogy a giliszták nem bírják megenni. A komposzt, mulcs, alga, kőpor és zöld homok egyszerre táplálják a talajt és a gilisztákat is.

Amikor legközelebb valamilyen termék vásárlásán gondolkodik, kérdezze meg magától vagy az eladótól: "A giliszta vajon kér belőle, vagy köszöni, de nem?" Ha ezt elmulasztja megtenni, akkor a Föld legnagyszerűbb újra feldolgozói talán soha nem térnek vissza a kertjébe...

Vásároljon földigilisztát a kertjébe!

Ha követi ennek a résznek a jótanácsait, akkor a giliszták általában meg fogják találni a kertjéhez vezető utat. Ha ez nem történne meg, akkor még mindig vásárolhat gilisztákat a gazda- vagy a horgászboltban.

A piros földigiliszta termékenységénél fogva népszerű fajta. Miután beszerezte őket, figyeljen arra, hogy mindig elegendő szerves tápanyag legyen számukra, lehetőleg a kiskert hűvös, árnyékos részén (ha akad ilyen). A komposzthalom széle kiváló hely, a közepe azonban már túl meleg.

Egy élő komposzt-rendszer

A természet segítői
- A gilisztafélék és rovarok keresztülrágják magukat a leveleken, füvön és más szerves anyagokon. Eközben légjáratokat gyártanak, és a giliszták ürülékükkel gazdagítják a talajt.
- A baktériumok és gombák hőt termelnek, miközben az anyagokat emésztik.
- A természet segítői folyamatosan keverik a szerves anyagokat és tápanyagot bocsájtanak ki, amit a növények újból magukba szívnak.

Végül, de nem utolsósorban

Említésre méltók a makroorganizmusok is, amik szintén fontos szerepet töltenek be a komposzthalomban. Ők a nagyobb, szabad szemmel is látható élőlények. Rovarok, atkák, fonalférgek, akik szorgosan rágnak és emésztenek.

Kukactartók

A kukacfarmolás kiváló módja az ételmaradékok hasznosításának: még a nehezebb falatokat is élvezettel elfogyasztják, mint hal, húsok, csontok, olaj és főzött ételek. A kukactanya legyen rágcsálóbiztos és lehetőleg meleg helyen. A kukacok nagyon inaktívak lesznek, ha túl hideg van, ezért a kukactartók elkülönítése mindenképp jó ötlet.

Az önkormányzatok azt állítják, hogy több kérdés és probléma merül fel a kukactartókkal, mint a komposztálókkal kapcsolatban. A probléma általában abból ered, hogy a kukacok túl sokat kapnak enni egyszerre, a maradék pedig elkezd anaerob úton komposztálódni. Büdös, nyálkás és a muslincák is imádják. A kukacokat ugyanúgy gondozni kell, mint bármelyik másik háziállatot. Mint ilyen, a legokosabb az, ha általában csak kevés élelmet kapnak. Már jó néhány szabadalmazott kukacfarm található a piacon.

Ha ön a városban, lakásban lakik, és nincsen elég helye egy komposztládához, akkor még mindig újrahasznosíthatja az ételmaradékokat. Egy házi kukacfarm csodálatos trágyát (gilisztaürüléket) fog gyártani a szobanövényeihez!

6. Talajközelben

A komposztáló gazdák rájöttek, hogy megtérülő befektetés komposzttal kezelni a kertet és a földeket.

Bankszámla a talajnak

Komposzttal kezelni a földet olyan, mint bankszámlát nyitni a félretett pénzünknek. A kamat, ami a talaj bankszámlájára érkezik: egészségesebb növények, kisebb vízszámlák és trágyavásárlási költségek, kevesebb kártevő, és a Föld megóvásából származó jóleső érzés.

Milyen előnye származik a talajnak a komposztálásból

- A komposzt növeli a talaj szervesanyag-tartalmát
- A komposzt egészséges gyökérfejlődést biztosít.
- Az agyagos talaj a komposzttól szellős lesz, s így kiszáradhat.
- A homokos talaj a komposzttól darabosabb lesz, s így megtartja a vizet.
- A komposztot a giliszták is kedvelik, mert táplálja őket.
- A komposzt kiegyensúlyozza a talaj pH-értékét.
- A komposzt hatására csökken a fák és a növények vízigénye.
- A komposzt segít a talajerózió féken tartásában.
- A komposzt ellenállóbbá teszi a növényeket az aszállyal és a faggyal szemben.
- A komposzt meghosszabbítja a növényfejlődés idejét.
- A komposzttal kezelt földből származó táplálék vitamin- és ásványanyag tartalma magasabb.
- Ha bőségesen használja a komposztot, akkor nem kell szerves alapú műtrágyákhoz fordulnia segítségért.

A szerves alapú műtrágyák használatának több mellékhatása is lehet. Előállításuk során az atmoszférába veszélyes szennyeződések, a vízháztartásba pedig mérgező nitrátok kerülhetnek, illetve folyamatosan csökkentik erőforrásainkat.

A komposzt betakarítása

A komposzt akkor készült el, amikor a halomba helyezett anyagok omlós, humuszban gazdag földdé alakultak át, illetve elegyültek. A halom hője ekkora már elillan, és a kész komposztnak a jó minőségű föld édes illatát kell árasztania. Sokan néhány napra 5-10 cm magas kupacban hagyják a kész komposztot, hogy a százlábúak és társaik (ha vannak a halomban) visszatérhessenek a még javában komposztálódó újabb halomhoz, hogy munkájukat végezzék.

Egy másik megoldás az, hogy késő ősszel egy új komposzthalmot készít, és a korábbi (elsőszámú) halmot befedi egy darab műanyaggal, szalmával vagy más megfelelő anyaggal.

Amikor a komposzt elkészül, szűrő segítségével tovább finomíthatja. Ez jót tesz a gyökeres zöldségfélék fejlődésének, de nem feltétlenül szükséges. Készítsen saját komposzt-szűrőt 75 x 5 x 10 cm-es falapokból és 0,7 cm lukátmérőjű fémhálóból!

Hogyan használjam a komposztot?

- Keverje bele a földbe az olyan helyeken, ahol ültetni szokott (veteményes, virágágyás), hogy javítsa a talaj egészségét.
- Mulcsként használva szórja meg vele a földet a bokrok, virágok és fák körül!
- Használja virágföldhöz is, házi és kerti növényeknél egyaránt.
- Példa a virágföld összetételére:

1 rész homok
2 rész televény (fertőtlenített föld)
2 rész komposzt

A komposzt segít fellazítani a kemény, agyagos talajt, mivel megnyitja a pórusokat, amelyeken keresztül levegő és víz jut a talajba. Homokos talaj esetében a több finom részecskéből nagyobb darabok állnak össze, amelyek több vizet tudnak felszívni.

Pázsit

Ha olyan pázsitot szeretne, ami kevés öntözés mellett egész nyáron zöld marad, bőkezűen adagolja a komposztot. Amikor új pázsitot csinál, dolgozzon bele a földbe nagyobb mennyiségű komposztot legalább 15 cm mélyen, s csak ezután ültesse el a magokat vagy helyezze el a gyeptéglákat. Egy másik módszer az, ha a szénalazítóval lyukakat furkál, majd ezekbe önti a komposztot.

Egyébként az is elég, ha egy szűrőn óvatosan átszitálva vékony réteget szór a talajra. A következő fejezetben a mulcsoló fűnyíró mellett arról is szó lesz, hogy mit csinálhatunk még a kaszálékkal.

Fák

Ha egy fa gyökereit akarjuk táplálni, akkor adagoljuk széles körben a fa köré a komposztot, arra a helyre, ahová az esővíz szokott lecsepegni. Amikor facsemetéket ültet, keverjen komposztot a földbe, hogy gazdagítsa a talajt a fa számára.

Ha mulccsal vagy félkész komposzttal vesszük körül a fák és növények tövét, akkor csökkentjük a vízigényüket, és megvédjük őket a megfagyástól, illetve a kiszáradástól.

Kertágyások

Adjon egy kis komposztot a növényeknek, bokroknak, virágoknak vagy zöldségeskertnek évente egy-két alkalommal, s látni fogja, hogy a kertje szebb lesz, és a giliszták is imádni fogják. Minél többször használ komposztot, annál jobb. A komposzttal vagy mulcsoljon, vagy dolgozza bele a talajba.

Jó komposzt jót teremt

Ha elkészült egy kupac humuszban gazdag komposzttal, biztos szívesen csinálna egy kis veteményeskertet. A legjobb kora tavaszi és őszi vetés ideje előtt nekilátni az ültetésnek. A kertészkedésről és a veteményeskertekről rengeteg könyvet fog találni könyvtárakban, hát használja őket bátran!

Teaszünet

Sok gazda és kertész készít saját folyékony talajjavító oldatot, amit tápanyagban gazdag komposzt-teának is szoktak nevezni. Elkészítése három nap, használata pedig egyszerű: öntse az adott növényre, ami így gyorsan táplálékhoz jut, és növésnek indul. Elkészítés módja: a kész komposztot vagy trágyát helyezze vászonzsákba vagy perforált nejlonzsákba, és helyezze bele az esővízgyűjtő hordóba.

A Bonn-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy a komposzt-tea csökkenti a penészgomba és a lisztharmat előfordulását bizonyos növényeken, például a szőlőn, kígyóuborkán, babon és epren. A tea továbbá serkenti és gyorsítja a lebomlást, ami jól jöhet, amikor új halmot építünk.

Készíthet teát gyomnövényekből is. Gyűjtsön friss gyomokat (lehetőleg mielőtt a magok beérnének), majd vízzel és komposzttal együtt helyezze őket egy edénybe. A víz négyszerese legyen a másik két alapanyagnak, és az oldatot egy-két hétig hagyja állni. Ha elkészült, öntözze meg a növényeit ezzel a gyomokból készült folyékony trágyával, hogy egészségesebbek és erősebbek legyenek.

Algák

Az algákat ősidők óta használjuk a talaj javítására. Franciaországban 1861-ben még törvényt is hoztak az algák használatára, meghatározva a felhasználási területeket és a típusokat (egész pontosan a barna moszatra vonatkozott a törvény).

Az algák és moszatok ásványi anyagokban és értékes mikrotápokban, mint az algin, rendkívül gazdagok. A gyakorlati kísérletek kimutatták, hogy az alga növeli a csírák és a terméshozam arányát. Használhatjuk talajjavítóként, illetve közvetlen a levekre és a virágokra permetezve is.

Kőpor

A bazaltból, gránitból és más kőzetekből származó finom szemcséjű kőpor kiválóan táplálja a talajt ásványokkal. Európában több tucat cég van, amely a talajjavító kőpor előállításával és forgalmazásával foglalkozik, a kísérletek pedig azt bizonyítják, hogy a kőpor sokat segít a savas eső sújtotta fákon. Az Egyesült Államokban egyre többen választják a kőport, ha kertjüket vagy annak ásványszegény talaját akarják gazdagítani.

A komposzthalomba vagy kész komposztba kevert kőpor nemcsak értékes ásványokkal táplálja a mikroorganizmusokat, de idővel hasznos növényi táplálékká alakul.

Ültessen talajjavító növényeket

A gazdák és kertészek évszázadok óta ültetnek a takarmánynövényeket azért, hogy az atmoszférában levő nitrogént a talaj számára is felhasználhatóvá tegyék. Ha babot, bükkönyt vagy lóherét ültet, majd a talajba szántja őket, akkor a föld szerves anyag- és nitrogéntartalma ugrásszerűen megnő. A növények a napenergia segítségével érik el mindezt.

Az egészség a földnél kezdődik

Az elmúlt ötven évben jelentős változást hozott a mezőgazdaságban az egyre növekvő vegyszerhasználat. Fél évszázada a gazdák még magas tápértékű élelmet termeltek. Senkinek sem volt szüksége üdítőkbe és cukorkákba rejtett ásványokra és vitaminokra, mert a gazdák tápanyagban gazdag komposzttal művelték a földeket, ami magas ásvány- és vitamintartalmú élelmet biztosított. A friss csemegekukoricában például mindig volt szelénium, ami egy fontos ásvány a rák megelőzéséhez. Mára ezek az anyagok kezdenek eltűnni a kimerült földekről származó élelmünkből, amelyeken a komposzt helyét átvette a szerves alapú műtrágya.

"Saját szerény véleményem az, hogy a mezőgazdaság kérdése az egyik legsúlyosabb az összes aktuális probléma közül. Mivel az egészségünket kockáztatjuk, a mezőgazdaság kérdésének első helyen kell állnia. A gazdák orvosaink, a föld pedig táplálékforrásunk. A gazdák és a föld között dől el, hogyan fogunk élni a jövőben." - írja Bernard Jensen a Vibrant Health From Your Kitchen című könyvében. (A cím magyarul körülbelül ennyi: Egészségtől kicsattanó konyha.)

7. Az én füvem a legzöldebb

Hosszú éveken keresztül a minden gazda ezt csinálta: lenyírta a füvet, zsákokba rakta, s elküldte a szeméttelepre. A kerti kaszálék azonban kiváló alapanyaga a komposzthalomak. Fontolóra veheti továbbá a felületi komposztálás módszerét is, amely lényege az, hogy fűnyírás után a füvet a pázsiton hagyjuk. A munkát tovább könnyítheti egy mulcsoló fűnyíró, amely szépen összevágja a lenyírt füvet, és visszaszórja a gyepre.

A fűtermesztő iróniája:
"Az üzlet lényege, hogy több ezer gazda hozzám küldi a betakarított termést. Ez a termés speciális, mert nem hoz jövedelmet a gazdának, nem táplál sem állatot, sem embert, mégis ugyanúgy öntözni és trágyázni kell. A gazdák hetente learatják a termést, és drága pénzen vásárolt műanyag zsákokba rakják. Ezután pénzt fizetnek az államnak vagy valamely magáncégnek, hogy a begyűjtött zsákjaikat hozzám szállítsák, ahol újra fizetnek, hogy a zsákjaikat átvegyem és valamit kezdjek velük, csak tűnjön el a termés. Talajjavítót gyártok belőle, átszűröm, még drágább zsákokba rakom, és eladom a gazdáknak, hogy még többet termelhessenek. A terméstől aztán boldogan megszabadulnak, pénzért."

A történet írója, Jim McNelly, az ipari komposztálás folyamatát meséli el: a füvet begyűjtik, komposztálják, majd szerves talajjavítóként kerül forgalomba.

A felületi komposztálás előnyei

A kaszálék gyakorlatilag ingyenes talajjavító, és jól jöhet, ha kis energia befektetéssel akar gazdálkodni. Akár a felét is biztosíthatja a gyep nitrogénigényének. Ha összegereblyézi, akkor a pázsitot tápláléktól fosztja meg, amit később máshonnan kell pótolnia.

Golfpályákon például gyakran alkalmazzák ezt az időtakarékos és környezetbarát módszert.

A kaszáléktól nem lesz kérges a gyep

Az 1960-as években az a tévhit járta, hogy a zsúpszalma egyik alapanyaga a kaszálék, s mint ilyen, zsúpszerűvé teszi a gyepet, ha nem távolítják el. 1969-ben a Rhode Island-i Egyetem készített egy részletes tanulmányt a zsúpszalmáról, amelyből kiderül, hogy a zsúpszalma a fű gyökérzetéből áll össze.

A Connecticut-i Agrártudományi Egyetem egy másik tanulmánya szintén eloszlatta a félelmeket, amelyek szerint a kaszálék, ha nem gyűjtik be, a gyep elzsúposodásához vezet. Izotópokkal vizsgálva a frissen nyírt füvet kiderült, hogy szinte rögtön megkezdődik a lebomlás. Egy héttel kaszálás után a kaszálékban levő nitrogén az új hajtásokban jelent meg.

A felületi komposztálás egyik eleme a gyepvédelem is. A kaszálék gyors lebomlásához szükség van egy aktív, élő talajrendszerre is, a szerves alapú műtrágyák azonban csökkentik a lebontók - földigiliszták, baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok - populációját.

A felületi komposztálással időt és energiát takarít meg

Egy texas-i kísérlet során kiszámolták, hogy a felületi komposztálást alkalmazó gazdák egy hónap alatt átlag 5,4 alkalommal nyírták a füvet, és 4,1 alkalommal gereblyézték össze és rakták zsákba, amit lenyírtak. Hat hónap alatt azonban, amíg a kaszálék újrahasznosítása folyt, hét órával kevesebb kertimunkát végeztek, mivel lecsökkent a zsákolás ideje.

A felületi komposztálás szabályai

Ahhoz, hogy a felületi, fűvel komposztálás sikeres legyen, megfelelő módon kell a füvet nyírnia. Gyakrabban és több irányban kell a fűnyíróval haladni. Akkor vágja le a füvet, amikor száraz, és soha nem vágjon le többet belőle, mint a fűszál 33%-a. Csak akkor távolítsa el rendszeresen a kaszálékot, ha korábban vegyszereket használt, s főként akkor, ha a gyep már korábban elkezdett csomósodni, szalmaszerű lenni. Az első tavaszi fűnyírást követően gereblyézzen össze, hogy kizöldüljön a gyep, s ugyanígy az őszit követően, hogy csökkentse a betegségek kialakulásának veszélyét. S az utolsó szabály: mindig távolítsa el a lenyírt füvet, ha a szálaknak több mint a felét levágta. (Ha nem elég apró a kaszálék, amit komposztál a gyepen, akkor könnyen kialakulhatnak csomók, illetve elkérgesedhet a fű.)

Hengernyíró kontra benzinmotoros fűnyíró

Emlékszik még azokra az időkre, amikor az emberek ormótlan, kézi-vezérlésű gépekkel nyírták a füvet? Mára megjelent a fűnyírók új generációja: az egyszerű és könnyű kézi hengernyíró. A szerkezet nem motorral működik, így nem okoz sem légszennyezést, sem zajszennyezést.

A hengernyíró karbantartása

Nincs motor, tehát nincs benzin, olaj és gyújtógyertya sem. A hengernyíró karbantartása mindössze annyi, hogy a pengéket nem árt idény elején megélezni. A benzinmotoros fűnyírók pengéit gyakrabban kell élezni, a felületi fű-komposztáláshoz azonban elég ha élesek a pengék, s erre a hengernyíró tökéletesen megfelel.

Hogy miért nyerő egy hengernyíró?

Angol hirdetés az 1830-as évekből: "a hengernyíró szórakoztató, hasznos és egészséges testmozgás a vidéki úriember számára."

8. Mondjon nemet

Nehéz elhinni, hogy kertjeinket és pázsitunkat éri a legnagyobb mennyiségű rovarirtó az összes termőföld közül. Az Amerikai Tudományos Akadémia egy 1980-as tanulmánya szerint azonban a feltételezés megállja a helyét.

Rovar- és baktériumirtó vegyszerek

Az embereket szerencsére egyre inkább foglalkoztatja, hogy mennyi rovar- és baktériumirtót használnak. "Borzasztó nehéz egy kiskertgazdának megtanulni, hogyan bánjon óvatosan a vegyszerekkel," - véli Eliot Roberts, az amerikai Lawn Institution (ha hiszik, ha nem, ez magyarul annyit tesz: Pázsit Intézet) elnöke. "Ennyit egyszerűen nem várhatunk el tőlük. Az emberek vegyszereket használnak, és közben nem is tudják, milyen károkat okoznak hosszútávon saját kertjüknek és a szomszédoknak. Beszennyezik a talajt és a vizet. Nagyon szomorú helyzet, de igaz."

Egyre messzebb a szintetikus mezőgazdasági vegyszerektől

Fordult a kocka: úgy tűnik, hogy a vegyszerekkel történő gyepgondozás ideje lejárt. Az egyetemeken és a kutatóintézetekben a kutatók ma már a vegyszermentes, kevés ráfordítást igénylő technikákat próbálják fejleszteni. A tenyésztők olyan fűfajtákkal kísérleteznek, amelyek jobban ellenállnak a betegségeknek és a kártevőknek.

A trágyameccs: Szerves kontra Mesterséges

Jogilag még nem született döntés arról, hogy mi számít szerves trágyának. Néhány műtrágyagyártó cég úgy próbálja kihasználni a szerves trágyák növekvő népszerűségét, hogy egyszerűen más címkével dobja piacra a műtrágyáját. Ha egy trágyában található szerves anyag, akkor az új címke külön hangsúllyal hirdeti, hogy az egy "szervesanyag alapú" műtrágya.

Nincsen szabályozva azonban, hogy milyen arányban kell egy műtrágyának szervesanyagokat tartalmaznia ahhoz, hogy felruházhassák a "szervesanyag alapú" címmel. Inkább ne vásároljon olyan "szerves" címkével ellátott terméket, amely karbamidot tartalmaz, mert az egy kőolaj deriváns. Ha 100%-ig szerves összetételű trágyát akar vásárolni (amelyben nincsenek kőolajszármazékok), akkor feltétlenül böngéssze végig a címkét, és kérdezze meg a bolti eladót.

Az organikus gazdálkodási módszerek nem igényelnek sem kőolajszármazékokból készült műtrágyát, sem rovar- és gyomirtókat. A legújabb kutatási eredmények megerősítik, hogy a szerves anyagokból származó trágya jobb egy pázsitnak vagy kertnek, mint a mesterséges, amelyekről a kutatók azt is kiderítették, hogy káros hatással van a talajra. Akár most kezd kertészkedni, akár a régi pázsitját szeretné feljavítani, boldogulni fog vegyszerek nélkül is.

"A természetes, szerves anyagokból származó trágyák a legjobbak, mert lassan hatnak." - állítja Eliot Roberts. "Az embereknek azért kell annyi füvet nyírniuk, mert több vizet és extra trágyát használnak, amitől a fű villámgyorsan nő egész nyáron. Ha természetes trágyát használ, akkor a fű természetes sebességgel fog nőni."

9. A mulcs mágikus ereje

A hatodik fejezetben egy hasonlattal éltünk: egy komposzttal bőségesen ellátott föld olyan, mint egy pénzzel dugig tömött bankszámla. A mulcs esetében olyan, mintha biztosítást kötnénk a kert egészségére, ami majd meg fogja védeni a perzselő melegtől, a metsző hidegtől, és az esőzésektől.

A természet is mulcsol

Ha megfigyeljük mi történik a természetben láthatjuk, hogy a növények és a fák a száruk illetve törzsük köré hullajtják leveleiket. Ez segíti őket a folyamatos fejlődésben, hiszen ez a réteg szerves eredetű hulladék az, ami védi a talajt a nyári hónapokban: csökkenti a hőmérsékletet, a párolgást és az elgazosodás esélyeit. A mulcstól a talajban élő organizmusok populációja is megnő: a giliszták például kifejezetten kedvelik. Ha eltűntetjük a mulcsréteget, akkor a növények teherbírása csökken, vízigényük pedig megnő.

Egy erős szélvihar vagy zivatar akár el is fújhatja, illetve moshatja a fedetlen felső talajréteget. Egy mulcsréteg ezt is megakadályozza.

Komposztáljak vagy mulcsoljak?

Vannak olyan mulcs-rajongók, akik soha még csak ki sem próbálják a komposztálást. Szeretik vékony rétegekben beborítani kertjüket szerves anyagokkal, s megvárni, amíg a természet szépen lebontja és gazdag humusszá alakítja a mulcsot. Célkitűzéstől függően, ez is egy jó stratégia lehet, s ráadásul nem igényel sok munkát.

A természet az erdőbe megy mulcsolni

"A természet azért tervezett egy erdőt, hogy a kiszámíthatatlannal kísérletezzen. Mi ezzel szemben kiszámítható erdőket akarunk tervezni." (Chris Maser, a The Redesigned Forest írója)

Amit gondolunk a földről, az meghatározza, hogyan fogunk bánni vele.

Hadd szóljanak a mulcsolók!

Booher, Dorothy, az oregoni Curtinből: "A spárgától az eperig mindenfélét termesztünk, és mindent mulcsolunk. A mulcs kevesebb munkát és kártevőt, illetve egészségesebb növényeket eredményez."

Wolf, Dick, a kaliforniai Thousand Oaks-ból: "A mulcstól még a pénztárcám is dalra fakad. A vízszámla már a harmada annak, ami régen volt."

Martin, Bryce, a kaliforniai San Gabrielből: "A szokásos 8-9 cm vastag mulcsréteg nélkül nem ültetnék rózsákat. Mulcs nélkül minden nap locsolnom kellene, így azonban elég heti kétszer."

Hildreth, Dick, a utah-i Állami Arborétum dolgozója: "Az összes ágyásunkat mulcsoljuk. Így kevesebb vizet kell használni, ritkábban. A mulcs ráadásul tetszetős, energiatakarékos és segít legyőzni a gyomokat."

(Az idézetek a Sunset Magazine 1988 augusztusi számából valók, a cikk Mulcs: az év hőse címen jelent meg - a ford.)

A mulcs használata

A mulcsréteg 7 - 15 cm magas mély lehet. Ne ássa el, vagy fúrjon bele a mulcsba, csak tartsa a felszínen! A mulcsolás ideális páratartalmat biztosít az egészséges mikro- és makroorganizmus populációk számára. A földigiliszták pedig szíves-örömest elvégzik a föld szellőztetését, ha engedi őket.

10. A komposztálás és a jövő

Lassan hozzá fogunk szokni ahhoz, hogy sok helyen láthatunk újrafeldogozó és hasznosító központokat, amelyek papírral, üveggel, fémmel esetleg ruhákkal foglalkoznak. Mindenki ismeri az ajtókon kopogtató általános iskolásokat, akik az iskolai papírgyűjtési versenyre gyűjtenek. Lehet, hogy az ön utcájában is van már papírgyűjtő láda. Sok kezdeményezés, de sajnos kevesebb megvalósult program van, mégis, valami mozgásba lendült. Vannak azonban még kihasználatlan területek, és ilyen a komposztálás is.

A kilencvenes évek az Egyesült Államokban a "komposztálás évtizede" volt környezeti szempontból. Az otthon termelt hulladék 25-30%-át visszafordíthatja azzal, hogy elkomposztálja a kaszálékot, ételmaradékokat és papírhulladékot. Ebben a fejezetben néhány érdekes, közösségre épülő komposztálási programról fog hallani.

Amerika és a komposztálási hullám

Észak-Amerikában a 80-as évek végén kezdték komolyan venni a házi komposztálást, és ekkor adták el az első komposztládákat. Ami azt illeti, 23 államban kitiltották a szeméttelepekről a kaszálékot, máshol pedig igyekeznek komposztálásra ösztönözni a lakosságot.

A jól működő, liberális közösségek hamar rájöttek, hogy elég a polgárok kezébe adni egy könnyen használható komposztládát és némi információt ahhoz, az emberek kivegyék részüket a fenyegető ökológiai és hulladékválság megoldásából. A felmérések szerint az kiskerti komposztálással Anglia több mint 400 000 tonna újrahasznosítható anyagot komposztál el évente, ami az összes háztartási hulladék 2%-a. A hulladék-felmérések szerint még 4 000 000 tonna olyan anyag kerül évente a szeméttelepekre, amelyet jobb lenne elkomposztálni.

A közvélemény formálása

"A hulladék csökkentéséhez az emberek hozzáállásának megváltoztatására van szükség." - mondja Lewis Herbert, az essex-i városi tanács hulladék-stratégiai embere. "A város még csak nem is remélhet sikereket, hacsak nem tanítjuk meg az embereket arra, hogy mindenki felelős azért a hulladékért, amit ő maga termelt. Bár a komposztálás lassú folyamat, egyértelmű hosszú távú előnyök származnak belőle, nem úgy, mint más alternatívákból, például az utcai szemétgyűjtésből. A kiskerti komposztálás nem fogja megoldani az összes területen, például egy tizenegyedik emeleti lakásban a problémát. De első helyen kell szerepelnie, mielőtt, és nem miután, a tanács dönt a gurítható szerves hulladék gyűjtők vásárlását illetően. Több helyi önkormányzat terjesztett komposztálást ismertető szórólapokat, de kevés olyan hely van, ahol koncentráltan figyelnének és komoly pénzügyi hátteret biztosítanának a kérdéshez, ami ezen feltételek nélkül csekély hatást fog elérni."

Ezzel azonban a korlátozott számú szemétlerakók élete hosszabbodik. Az önkormányzatok engedményes áron ajánlanak komposztládákat a lakosoknak, amelyek évekig gazdag komposzttal fogják ellátni őket. A szemétdíj bevezetése után a házi komposztálók szemétdíját felére csökkentik. Ha ilyen, és ehhez hasonló programterveket szeretne látni a községében, falujában, közösségében, akkor adja tudtára kéréseit és kérdéseit az önkormányzati képviselőknek! Az ön szava talán egy lehet a sok közül, amely segíti beindítani a házi komposztálási programot. Az önkormányzat feladata, hogy a lakosságot szolgálja, és ha a polgárok segítségért fordulnak hozzá, akkor kötelessége, hogy feleljen, és ha úgy ítéli, támogatást nyújtson.

Közparkok

Az emberek sok helyen parkosítanak. Magánszemélyek előfordulhat, hogy túl nagy kerttel rendelkeznek, amit szívesen felajánlanak közhasználatra, főleg ha kapnak valamit cserébe. Néha szervezetek is rendelkeznek parlagon heverő földekkel, amelyeket szívesen bérbe adnának.

Van egy egyszerű és közvetlen módszer, amely segítségével nagyon közeli kapcsolatba kerülhet a Földdel: éljen önellátó életet! Ha komposztot használ, gazdagítja és egészségesebbé teszi a talajt. Ahogy a komposztálásban úttörő közösségek már bebizonyították: az egszséges földön nevelkedett emberek lesznek a legegészségesebbek.

Faültetési program

Ahogy egyre több ember kapcsolódik be a komposztálásba, a komposzt kiválóan hasznosítható egy faültetési program keretében. A komposzt és a mulcs könnyen hozzáférhető tápanyagot biztosít a facsemetéknek, gazdagítva a talajt és csökkentve a vízszükségletet. Ezek a programok környezetpedagógiai szempontból is hasznosak, öregek és fiatalok számára egyaránt.

Komposztáljunk együtt!

Angliában egyre gyakoribb a közösségi komposztálás jelensége. Főleg a külvárosban alakulnak a komposzt-csoportok, ahol a helyi hatóságok valamilyen eszközzel, például egy aprítógéppel is támogatják az ügyet, ami segíti a csoportot a keményebb anyagok komposztálásában. A csoportok ún. újrafeldolgozási kreditet kapnak, ami azt a tonnánkénti összeget jelenti, amit az önkormányzat a hulladék elhelyezéséért fizetett volna. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a csoportok pénzt kapnak, amiből fedezni tudják a komposztálás költségeit. Az ismerősök körében pedig mindenkit biztasson a házi vagy csoportos komposztálásra!

Komposztálás a lakásban

Akkor is részt vehet a komposztálásban, ha lakásban vagy házban lakik, kert nélkül. A svájci Zürichben 482 közösségi komposztálási program működik lakásokban, van amelyik három, van amelyik pedig több mint kétszáz résztvevővel.

Zürich példája bebizonyította, hogy egy 2,5 x 3 m-es hely is elegendő. A halmot gallyakkal szellőztetjük, a komposztálási feladatokat pedig a házimunkák sorába vesszük, és már működik is. A lakástulajdonosok és a szomszédok is profitálnak bérlőjük komposztálásából, hiszen kevesebb szemétdíjat kell fizetni. A kész komposztot virágföldnek használhatjuk.

Kerületi / községi komposztálás - több forrásból

Annak ellenére, hogy a kiskerti komposztálás olcsóbb és több ökológiai előnnyel jár, mint a központosított komposztálás, sok közösségben mindkettő megtalálható. Egy központi létesítmény fogadja be a kereskedelmi és lakossági zöld hulladékot és éttermi maradékokat, amelyeket külön erre a célra tervezett "zöld" tartályokban gyűjtik a járda szélén.

A központi komposztálóban a anyagokból hosszú, vékony bálákat készítenek, vagyis szénarendbe rakják őket. Különleges komposztálógépek forgatják és szellőztetik az anyagokat. Körülbelül egy hónap után a bálák feleakkorára zsugorodnak, és még néhány hónap elteltével a komposzt elkészül.

Bár a lakosság zöld hulladékának központi komposztálása sokkal jobb megoldás, mint a szemétlerakás, a kiskerti komposztálással szemben az a hátránya megvan, hogy a működtetési költsége (begyűjtés, feldolgozás és forgalmazás) magas. A kiskerti komposztálás minden kerületi és községi komposztálási program része kell hogy legyen.

Kukacos komposztálás

A kukacokkal történő komposztálás, vagy féregkomposztálás módszere sokkal ritkábban fordul elő a nagy komposztáló központokban. A módszer kukacokra épül, és nem a szupermagas hőmérsékletre, ami a hagyományos nagyipari komposztálást jellemzi. A féregkomposztálás egyik nagy előnye, hogy a kész termékben magas lesz a féregürülék aránya. A férgek, giliszták és kukacok ürüléke ajándék a növények számára. A növényi élet csak úgy bugyog a kukacürülékben gazdag talajban.

Charles Darwin élete nagy részét a kukacoknak szentelte. A földigilisztákról szóló könyvét fontosabbnak tartotta az emberiség számára, mint később híressé vált munkáját, Az emberi faj eredetét. Kérdezze meg egy faiskolában, hogy tudnak-e szerezni kukacürülék komposztot. Növényei ugrásszerűen nőni kezdenek majd az örömtől!

A szerves anyagok utaztatása

Környezeti szemszögből nézve a központi komposztálás több benzint vesz igénybe, mint a kiskerti. A szerves anyagot elvesszük a kertből, megutaztatjuk, míg végül a komposztgyárban feldolgozzák. Az újrahasznosítás segít a természetes körforgás fenntartásában. Azonban ha eltávolít valamit a kertjéből, azzal gyengíti a természetet, illetve elpazarolja a vizet, az energiát és a tápanyagokat.

Az MSW-rendszer és a komposztálás

A városokban előfordul egy másik hulladékfeldolgozási módszer is: a szemetet összegyűjtik, de nem a szeméttelepre, hanem egy hatalmas MSW feldolgozóba kerül (a rövidítés az angol mixed solid waste-ből származik, ami körülbelül annyit jelent, hogy ömlesztett szilárd hulladék). Itt óriási mágnesekkel kiemelik a fémeket, kézzel a műanyagokat, és így tovább, míg végül nem marad más csak kaszálék, ételmaradék, papír és vegyes hulladékok. Ezeket hatalmas halmokba rakják, és hagyják lebomlani.

Az eredmény rosszabb minőségű komposzt lesz. A rendszer bírálói azt nehezményezik, hogy a tintából, elemekből, műanyagokból, ipari vegyszerekből és más forrásokból származó szennyeződések sorsa nem tudni mi lesz. A módszert Nyugat-Európában fejlesztették ki, a legtöbb cégnek azonban csak nehézségek árán sikerült forgalomba hoznia a végterméket. Mostanra inkább a szelektív hulladékgyűjtés irányába tolódott az ügy, ahol külön kategóriába kerülnek a "komposztálható" hulladékok, hogy a végén tiszta, tápanyagban gazdag komposzt szülessen.

Az MSW-rendszer védelmezői azzal érvelnek, hogy a feldolgozási rendszer sokkal higiénikusabb, mint a szemétlerakók, a végterméket pedig rosszabb minőségű földeken és a kertészeti iparban is fel lehet használni. Minthogy egyre több szemétlerakót zárnak be, a különböző komposztálási lehetőségek közül fognak kinőni a megoldások az általános hulladékválságra.

Egy komposztáló és újrahasznosító társadalom ismertetőjelei: igyekszik megőrizni a természetes erőforrásokat és hosszúra nyújtani a szemétlerakók életét; tiszta levegőt, vizet és humuszban gazdag talajt szeretne unokáinak; és csökkenteni próbálja az olajszükségletét.

10. Komposzt ügyek

Most, hogy már láttuk a kiskerti komposztálás ökológiai előnyeit, ideje felfedezni a regionális és a planetáris egészség, és a szerves lebomlás kapcsolatát. Az elpusztult élőlények lebomlása mindenki számára fontos, aki a Földön él. 1987 február 12-én a New Scientist magazinban a következő jelent meg: "A mostanában egyre súlyosabb eróziós kitörések közül akár több is visszavezethető a talaj szervesanyag tartalmának csökkenésére. Minél több szerves anyag található a földben, annál stabilabb."

"A talaj termőképességének legfontosabb indikátora a talaj szervesanyag tartalma." - írja R.A. Simpson, a Farmland or Wasteland: A Time to Choose szerzője.

A Worldwatch Institute mérései szerint 1990-ben a Föld felszínéről 480 billió tonna felső talajréteg tűnt el. A föld a folyókba és tengerekbe kerül, a túlzott vegyszerhasználat, az elsivatagosodás és az olcsó mezőgazdasági megoldások miatt.

Szerves gazdálkodás

A szerves gazdálkodás művészet, amely rovar- és baktériumírtók, illetve műtrágya és gyomírtók nélkül próbál élelmet termelni. A komposzt és a zöld takarmánynövények segítik a talaj gazdagításában. A vetésforgó, a növények nagy diverzitása és a hasznos rovarok mind-mind a segítségére sietnek, hogy egészséges termés szülessen.

Biodinamika
(Biodynamics)

A biodinamika alapötlete az 1920-as évekből, a német Rudolf Steinertől származik, aki elismert tanára és előadója volt korának. Steiner véleményét több gazda is kikérte arról, mi lesz a mezőgazdaság jövője, mivel észrevették, hogy terményeik és állataik már nem olyan egészségesek, mint régen. Steiner sokat tett, hogy megoldja a problémát. A biodinamikai módszer kitűzött célja az, hogy a lehető legjobb minőségű élelmet állítsa elő ember és állat számára egyaránt. Ehhez ideális mennyiségű és minőségű humuszra van szükség, minthogy a humusztól függ a talaj termékenysége. A biodinamika tulajdonképpen tudományos úton akarja helyreállítani és fenntartani a talaj termőképességét. A biodinamikai úton készült komposztok jelentős szerepet játszanak ebben az összetett mezőgazdasági felfogásban. A komposztot bizonyos gyógyfüvekből készítik, amelyek hosszas érlelésen mennek keresztül, hogy gazdagabbak és még serkentőbb hatásúak legyenek. Kicsit úgy viselkednek, mint az élesztő: felgyorsítják és irányítják a fermentációt, ami persze humuszban gazdag komposztot eredményez.

Permagazdaság
(Permaculture)

A permagazdaság (permanens mezőgazdaság) lényege, hogy a gazdák tudatosan terveznek meg és tartanak fenn mezőgazdaságilag produktív ökoszisztémákat. A módszer harmonikus integrációja a természetnek és az embernek, aki számára az élelem, energia, búvóhely és más szükségletek fenntartható módon biztosítottak.

A permagazdaság mögött rejlő filozófia az, hogy a természettel összhangban kell dolgozni, és nem ellene. A következő illusztrációkon megfigyelheti, milyen fontos szerepe van a lebomló anyagoknak, hiszen életet lehelnek az egész rendszerbe. Ha megzavarja a folyamatot, akkor a természet gyenge és erőtlen lesz. Erre jó példa egy erdős terület elsivatagosodása, ahol a talajerózió embertelen méreteket ölt.

Erdőkertészet

A permagazdaság ötlete Ausztráliából származik, ahol elsősorban trópusi és szubtrópusi helyzetekre szabták. Angliában is akadt azonban egy ember, Robert Hart, aki évtizedeken át kifejlesztette az egyedülálló erdőkertjét. Az erdőkert alapja néhány gyümölcsfa, amelyeket hagyományos módon kell elültetni, akár egy gyümölcsösben. A nagyobb fák közé további gyümölcsfákat kell ültetni, lehetőleg kisebbeket. A fák közé később gyümölcsbokrok, s mindenhova ehető növények kerüljenek, a fák és bokrok között tekeregve, vagy a fákra felvezetve. A rendszer tulajdonképpen egy erdő kicsinyített mása. Hart szerint ha az erdő egyszer elkészül, akkor fenntartja önmagát, s a kertésznek csak metszegetnie kell a burjánzó ágakat és indákat. Lesznek növények, amelyek nem bírják a sok árnyékot, s ezért az erdő melletti kis tisztáson ütnek tanyát.

Famentes papír

Egyre több helyen használunk újra feldolgozott papírt, azonban az ötödik felhasználás után a fából készült papír elveszíti tartását, és többet nem lehet feldolgozni. Vagyis, ugyanazt a fát mindössze néhány alkalommal használhatjuk. A "rövid rostok", amelyek túl rövidek ahhoz, hogy újra visszakerüljenek a papírba, jó esetben egy közösségi vagy házi komposzthalmon kötnek ki.

A rostszálas növényekből, például lenből és kenderből famentes papír gyártható, ami több környezeti előnnyel is jár. A ligninszegény, famentes rostszálak összetöréséhez kevesebb vegyszerre van szükség, mint a fa rostjai esetében. Ha kevesebb vegyszert használunk, kevesebb szennyvíz kerül ki a papírgyárakból. Mivel a növényi rostok általában fehérebbek, mint a farost, kevesebb fehérítőszerre van szükség, s néhány esetben egyáltalán nincs is szükség fehérítőre. Ez csökkenti a dioxin és papírgyártás során keletkező vegyi melléktermékek mennyiségét is.

12. Bajkeverők