Murdoch, Kath:
Ideas for Environmental Education in the Elementary Classroom
(Portsmouth, NH : Heinemann, 1994)
40-40., 51., 77-78., 90-90. és 110-111. oldalak
Szabó Judit nyersfordítása
ÖTLETEK
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSHEZ
1.2 tevékenység – Élő és élettelen
Célkitűzés
Ez a tevékenység ideális az 1.1 tevékenység, a "Mit jelent élőnek lenni?" kiterjesztéseként. A diákok világképét gazdagítja azzal kapcsolatban, hogy mit jelent élőnek lenni, és próbára teszi őket, hogy mennyire értik a témát.
Tantervi kapcsolatok
Nyelvek, természettudományok, matematika.
Készségek
Hipotézisek felállítása, megfigyelés, egyszerű adatfelvétel, rendszerezés.
Előkészületek
Szükség lesz egy cserepes növényre, és páronként egy-egy mappára és lapra. A lapokat tollal 8-10 részre kell osztani (az ábrán látható módon), vagy a diákok maguk is behajtogathatják őket. A tevékenység egy részét az iskolaudvaron kell végezni.
Művelet
Áttekintés
Először kérje meg a gyerekeket, hogy csukják be a szemüket, és gondoljanak valamilyen élőlényre. Néhány gyereket szólítson fel, hogy játsszák el, amire gondoltak, a többiek pedig találják ki.
Kérdésfelvetés
Magyarázza el, hogy a tanáron és a diákokon
kívül még van valami más élő is
a teremben. Kérje meg a tanulókat, hogy találják
ki, mi lehet az. Adjon nekik időt arra, hogy körülnézzenek
az osztályban. Ha valaki rájött, hogy a növény
a válasz, kérdezze meg, hogy miért gondolja úgy,
hogy a növény él. A megvitatás hangsúlyát
arra a tényre kell helyezni, hogy a növény növekszik.
Azt is megmagyarázhatja, hogy a növény "lélegzik"
de ez alkalommal nem szükséges belemenni a bonyolultabb részletekbe.
A dolog lényege az, hogy az állatokhoz hasonlóan a
növényeknek is szükségük van bizonyos dolgokra
az életben maradáshoz.
Tegye fel a legfontosabb kérdést: Mit gondoltok, mire van
szüksége ennek a növénynek ahhoz, hogy életben
maradjon? Kis csoportokban dolgozva, a tanulók írják
össze ötleteiket. Emellett felhasználhatják a korábbi
tevékenységek során tanultakat is.
Szabadtéri megfigyelések
Vigye ki a gyerekeket az udvarra, és mindenki vigye magával az előre elkészített lapokat. Válasszon ki egy olyan területet, ahol élő és élettelen dolgokat is könnyen meg lehet figyelni. Bármit írjanak vagy rajzoljanak le, amit maguk körül látnak. Adjon nekik néhány percet arra, hogy ki tudják tölteni a lapon lévő rubrikákat.
Megbeszélés és csoportosítás
Az osztályterembe visszatérve kérje meg a tanulókat, hogy beszéljék meg lapjaikat egy barátjukkal. Ezután mindenki vágja fel a kitöltött lapot a kijelölt vonalak mentén kisebb részekre, és a barátok keverjék össze ezeket a kis kártyákat. Ezután csoportosítsák őket annak megfelelően, hogy élők vagy élettelenek. Ezt úgy is meg lehet tenni, hogy szétválogatott kártyákat felragasztják két nagy lapra (élő és élettelen), és ezt kiteszik az osztály falára. Tegyenek kijelentéseket a poszterekkel kapcsolatban, például: "Minden élő dolog nő."
Ábra: A játszótéren található
élő és élettelen dolgok csoportosítása
Élő: méhecske, lepke, madár, fű, fák,
hangya
Élettelen: ház, kuka, autó, mászóka,
repülő, felszerelés
1.10. tevékenység – A kapcsolatok áttekintése
Célkitűzés
Annak érzékeltetése, hogy a gyerekek mennyire egyedül vannak a környezetben, és segíteni nekik abban, hogy megértsék, emberiség milyen szoros kapcsolatban van a természettel.
Tantervi kapcsolatok
A személyiség fejlődése, nyelvek.
Készségek
Áttekintés, visszaemlékezés, független munka.
Előkészületek
Ez egy szabadtéri tevékenység, és legjobban egy olyan csendes, természetes környezetben lehet elvégezni, ahol viszonylag dús a növényzet. Szükség lesz valamilyen jeladó eszközre, például furulyára, sípra, vagy egy csengettyűre. Minden tanulónak ki kell osztani egy előre elkészített lapot (lásd ábra), ceruzát, és egy kemény mappát, amin dolgozhatnak.
Művelet
Bemelegítés
Vigye el a tanulókat erre a természeti helyre, és végezzenek néhány bemelegítő tevékenységet (a 2. fejezetben adunk erre néhány ötletet). Miután a gyerekek levezették a fölösleges energiát, kérje meg őket, hogy körben üljenek le.
Találj egy csendes zugot!
Magyarázza meg, hogy hamarosan egy olyan helyet fognak keresni a területen, ahol egy darabig teljesen egyedül lesznek. Olyan helyet kell keresniük, ahol a lehető legkevesebb a zavaró hatás. Ha megtalálták, helyezzék magukat kényelembe, és alaposan figyeljék meg a körülöttük lévő dolgokat. Ön is tegyen így! Próbálják meg a legapróbb dolgokat is észrevenni!
Gondolkodás, és az ábra elkészítése
A tanulóknak végig kell gondolniuk, hogy mennyiben és hogyan van szükségük a körülöttük lévő dolgokra. Milyen kapcsolat fűzi őket a fákhoz, a füvekhez, vagy más növényekhez? Mi közük van a madarakhoz? A földön szaladgáló hangyákhoz? Ahogy ezt átgondolták, ábrázolják a kapcsolatokat, és szavakkal magyarázzák meg a maguk és más élőlények között felfedezett kapcsolatokat. A többi megfigyelt dolog között is képesek kapcsolatot találni, például a fa és a hangya, vagy a madár és a fű között?
Megbeszélés
Jelezze a tanulóknak, hogy ideje visszatérni a körbe, és kérje meg őket, hogy osszák meg a kapcsolatokat bemutató ábráikat társaikkal. Az osztályba visszatérve, letisztázhatják és kiállíthatják az ábrákat. Beszéljék meg együtt, hogy hogyan érezték magukat csöndben üldögélve a természetben!
Ábra: A kapcsolatokat bemutató ábrát így is meg lehet tervezni. (középen: én)
4.1. tevékenység – Energiavonalak
Célkitűzés
A tevékenység célja a gyerekeknek energiával kapcsolatos tapasztalatain és érzésein keresztül vita indítványozása, és annak bemutatása, hogy energiára van szükségünk az élethez. A tanár azt is megtudhatja, hogy milyen fogalmuk van a tanulóknak az "energiáról". A tevékenység azzal a további haszonnal is jár, hogy segít a gyerekeknek jobban megismerni saját energiaszintjüket, és segíthet nekik napi tevékenységeik hatékonyabb megtervezésében.
Tantervi kapcsolatok
Matematika, a személyiség fejlődése.
Készségek
Visszaemlékezés, sorba rendezés, idő rögzítése.
Előkészületek
Minden gyereknek szüksége lesz hosszú papír vagy karton csíkokra, filctollra, vagy más íróeszközre, és az osztálytermi feldolgozáshoz nagy papírlapokra.
Művelet
Megvitatás és átgondolás
A gyerekek gyűljenek össze a padlón, és gondolkodjanak az "energia" szóról. Mit jelent ez számukra? (A legtöbb gyereknek ismerős lesz a szó, még akkor is, ha csak a televíziós hirdetésekben hallották.) Készítsen egy listát az ötletekről, és a továbbiak miatt minden gondolat alá írja oda, hogy kitől származik. Ezen a szinten fogadjon el minden választ. Röviden vitassák meg, hogy a nap mely időszakában érzik úgy a gyerekek, hogy tele vannak energiával, és mikor érzik magukat fáradtnak és kedvetlennek. Magyarázza meg, hogy ezek az időszakok személytől függően változnak.
Energiavonalak készítése
Mutassa be a gyerekeknek az időegyenes fogalmat azáltal,
hogy olyan kártyákat ad pár diáknak, melyekre
különböző időpontokat írt. Ők
ezután csendben helyezkedjenek egy vonalba a szerint, hogy ki milyen
időpontot kapott. A legkorábbi álljon legelőre,
a legkésőbbi pedig hátra. A többiek az időegyenes
mentén olyan helyekre álljanak, ahol úgy érzik,
hogy a legtöbb az energiájuk, vagy ahol úgy gondolják,
hogy a legtöbb energiát használják.
Ezt követően a tanulók készítsenek időegyenest
a papírcsíkokra. Ez azzal kezdődjön, hogy reggel
felkelnek, és az az időpont legyen az utolsó, amikor
lefekszenek. Az időegyenes mentén ábrázolják
a nap folyamán végzett különböző tevékenységeket,
annak megfelelően, hogy mennyire érzik magukat energikusnak.
Próbáljanak meg minden eseményt a megfelelő
időponthoz helyezni! Azt, amikor úgy érzik, hogy sok
az energiájuk, ábrázolhatják az egyenes fölött;
amikor fáradtak az egyenes alatt, a "köztes" állapotokat
pedig rajzolják a vonalra.
Összehasonlítás
Amikor a gyerekek ezt befejezték, kérje meg őket, hogy hagyják az energiavonalakról készített rajzot az asztalukon. Majd sétáljanak körbe a teremben, és vizsgálják meg az összes különböző energiavonalat. Amikor ezeket összehasonlítják kérje meg őket, hogy keressenek köztük hasonlóságokat vagy mintázatokat.
A tapasztalatok megosztása és továbbgondolása
A gyerekek az energiavonalakat ábrázoló rajzaikkal tapasztalataik megvitatásához gyűljenek kis csoportokba. Vitassanak meg bármilyen felfedezett mintázatot. Például közös lehet a rajzokon, hogy iskola után mindenki fáradtnak érzi magát. Kérdezze meg a gyerekeket, hogy szerintük mi lehet ennek az oka. Tegye fel a következő kérdéseket is: A nap során milyen tényezők befolyásolhatják azt az időtartamot, amíg úgy érezzük, hogy fel vagyunk töltődve energiával? Miből nyerjük az energiát? Az energiaforrásokkal kapcsolatban más ötleteket is hozzá lehet tenni a korábban talált gondolatokhoz.
Ábra: Be vagyunk kapcsolva - az energiával kapcsolatos gondolataink bevezetése
A walkmanek az elemekből kapják az energiát.
- Huney
A járáshoz és a mozgáshoz mindennek energiára
van szüksége. - Christopher
Az elektromosságból energiához jutunk. - Dita
Az elektromosság energia. - Hande
A napból nyerünk energiát. - Vincent
A fényekhez energiára van szükség. - Nicole
Az elektromos kártyák segítségével
jut az energia például a rádióhoz vagy a TV-hez.
- Fotini
Az embereknek energiára van szükségük a testükben,
hogy a vérük keringhessen. - Zaklina
A repülőgépeknek energia kell, hogy eljussanak helyekre.
- Tony
Energiára van szükségünk az agyunkban, hogy
használni tudjuk. - Mark
Ábra: Energiavonalak
Reggeliztem. Sok energia.
Éppen odaértem az iskolába. Nem túl sok energia.
Ebédeltem. Sok energia.
Nem sok energia.
Uzsonnáztam. Sok energia.
Nem sok energia.
Vacsoráztam. Sok energia.
Hosszú napom volt. Egyáltalán nincs energiám.
4.8. tevékenység – Íme, itt jön a Nap
Célkitűzés
E tevékenység célja az, hogy bemutasson a gyerekeknek egy egyszerű példát a napenergia felhasználására. Ezenkívül olyan szemszögből mutatja be a technológiát, mint a problémák megoldására alkalmas módszert.
Tantervi kapcsolatok
Természettudományok, matematika és technológia.
Készségek
Problémamegoldás, mérés, grafikus ábrázolás.
Előkészületek
Sokféle anyagot a tanulók rendelkezésére
kell bocsátani, mivel a napenergia különböző
begyűjtési módjaival fognak kísérletezni.
A következő dolgokra lesz szükség (ezeket általában
minden háztartásban meg lehet találni): műanyag
fólia, fekete papír és festék, újságpapír,
alufólia, szigetelő szalag, dobozok, és sokféle
fém-, műanyag-, gumi-, és üvegedény. Olyan
dolgokat is biztosítson, melyekkel egymáshoz lehet rögzíteni
a tárgyakat, mint például gumiszalagokat, ragasztószalagot
és kapcsokat. Minden csoportnak szüksége lesz egy hőmérőre
is.
A tevékenységet legjobb meleg, napos időben elvégezni.
Az az ideális, hogy miután a tanulók elkészítették
a tartóedényeket, helyezzék ki őket a napra.
Ha nem tudnak megfelelő helyet választani, egy olyan pad
is megfelel az osztályteremben, ahova odasüt a nap.
Művelet
Mit tudunk?
Ha eddig nem tette meg, tudja meg most, hogy a tanulóknak milyen elképzeléseik vannak a napenergiáról. Láttak-e már napelemet? Láttak már napenergiával működő berendezést? A napelem a napfény energiájának segítségével működtet dolgokat. Magyarázza meg a tanulóknak, hogy azt fogják kideríteni, hogyan lehet a napenergiát felfogni és fűtésre felhasználni! Egy olyan edényt kell készíteniük, melybe vizet tesznek. Ezt a vizet a Nap fogja a lehető legmagasabb hőmérsékletre felmelegíteni. Többféle rendelkezésükre álló alap-anyagból válogathatnak, és olyan találékonyak legyenek, amennyire csak tudnak. Szabjon ki valamennyi időt az eszköz elkészítésére, és mondja el, hogy az edényeket a legmelegebb órákban - délelőtt 10-től délután 3-ig - fogják a napon hagyni.
Kreatívnak lenni
Adjon a gyerekeknek időt arra, hogy megtervezzék, majd
elkészítsék a tartóedényeket. Ezután
töltsék meg őket vízzel, és helyezzék
a napra. Minden csoport mérje meg, hogy kezdetben milyen meleg a
víz, és ezt követően ellenőrizzék
a hőmérsékletet minden fél órában,
amíg csak össze nem gyűjtik az edényeket. Kérdezzen
meg mindenkit, hogy szerintük milyen meleg lesz a víz, és
mennyi idő kell ahhoz, hogy ezt a hőmérsékletet
elérje. Ezt az információt jegyezze fel. Helyezzenek
ki egy közönséges tartóedényt (például
jégkrémes dobozt) is a többivel, és hasonlítsák
össze az eredményeket.
Hasonlítsák össze az egyes edényekben a víz
hőmérsékletét úgy, hogy a maximális
hőmérsékleti értékeket veszik figyelembe.
Hasonlítsák össze azt is, hogy milyen gyorsan melegedett
fel a víz az egyes edényekben. Adjon a gyerekeknek időt
arra, hogy megvitassák, és feljegyezzék azokat a tényezőket,
melyek szerintük közrejátszottak abban, hogy bizonyos
edények jó napenergia kollektorokká váltak.
A tanulók az eredményeket grafikus formában is ábrázolhatják,
és írásos értékelést is készíthetnek.
További feladatok
Hatékony vízmelegítő edényt lehet készíteni úgy, hogy feketére festünk egy melegvizes palackot, és ezt egy újságpapírral és alufóliával kibélelt dobozba helyezzük. A dobozt ezután valami átlátszó anyaggal kell befedni, például műanyag fóliával vagy üveggel.
A napenergia felhasználása
Kérje meg a gyerekeket, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan lehetne a felmelegített vizet felhasználni. Készítsenek egy csésze Nap-teát, vagy mossák le az osztályban a padokat! A tevékenység hasznos kiegészítése lehet, ha ellátogatnak egy olyan házba, ahol napelemek szolgáltatják az energiát. Számos államban vannak olyan helyek, ahol bemutatják a napenergia felhasználását. Hívja fel a helyi felügyelőséget vagy az elektromos társaságot!
Ábra:
1. Te mit fedeztél fel a Nappal kapcsolatban? Mi azt, hogy ha
a Nap fölöttünk van, akkor van a legmelegebb. Reggel a víz
hőmérséklete csak 4 fokkal emelkedett, mert nem volt
olyan meleg.
2. Te mit fedeztél fel az edénnyel kapcsolatban? Mi azt,
hogy minél több vizet teszünk az edénybe, annál
több idő alatt melegszik fel. Szükségünk volt
valamilyen fényvisszaverő felületre ahhoz, hogy fel
tudjuk melegíteni. Ha ez nem lett volna, a Nap nem lett volna elég
erős ahhoz, hogy ilyen gyorsan felmelegítse a vizet.
3. Hogyan változott a víz hőmérséklete?
A tükörben visszaverődő napfény változtatta
meg. Délután változott, mert délután
melegebb volt, mint reggel.
Az eredményeket különböző módon lehet
ábrázolni.
Oszlopdiagram - A délelőtt 10 és délután
3 között mért különböző vízhőmérsékletek
ábrázolása
Vonalas grafikon - A délelőtt 10 és délután
3 között mért különböző vízhőmérsékletek
ábrázolása
6.5. tevékenység – A természet éjjel
Célkitűzés
A tevékenység célja azon változások felfedezése, melyek éjszaka játszódnak le a természetben, és annak megértése, hogy sok élőlény éppen akkor válik aktívvá, amikor mi, emberek lefekszünk aludni.
Tantervi kapcsolatok
Nyelvek, művészetek.
Készségek
Hallgatás, türelem, megfigyelés, emlékezés.
Előkészületek
Ez a tevékenység tökéletesen elvégezhető az osztálykirándulás alkalmával, de az iskolában is el lehet végezni úgy, hogy a gyerekek ott alszanak. A tevékenység minden korosztály számára megfelelő; egy kellemes éjszakai séta kisgyerekekkel nagyszerű élmény lehet, ha megfelelően kezelik, és jól megszervezik. Ne felejtsék el a zseblámpákat, és meleg ruhát, ha hűvös az éjszaka.
Mielőtt az éjszakai sétára indulnának, kérdezze meg a gyerekeket, hogy szavak vagy képek segítségével mondják el, szerintük milyen állatokat fognak látni vagy hallani. Beszéljenek arról, hogy milyen érzéseik vannak az éjszakai sétával kapcsolatban; tudja meg, hogy mit várnak ettől az éjszakától. Kérdezze meg tőlük, hogy miért ez a véleményük. Bátorítsa őket kérdésekkel! Mennyiben lesz más ez a séta, mintha nappal tennék? Ha lehetséges, napközben menjenek el arra a területre, amit majd éjszaka fognak meglátogatni. Ezáltal a tanulók jobb alappal fognak rendelkezni a változások felismeréséhez.
A sikeres éjszakai séta titka az a modell, amit a kísérő felnőttek mutatnak. A lehető legkevesebbet beszéljenek; amikor beszélnek, suttogva tegyék. Halkan és puhán járjanak; próbálják meg a tiszteletteljes várakozás légkörét megteremteni.
Az éjszakai sétának nemcsak a látnivalókkal kell foglalkoznia. A tevékenység célja az, hogy a tanulók mindenféle változást észrevegyenek, beleértve a hőmérsékletet, a hangokat és a szagokat. Segítse őket abban, hogy észrevegyék ezeket a dolgokat. Ha elértek a kitűzött célhoz, ideje kikapcsolni a zseblámpákat (esetleg össze is kell gyűjtenie ezeket), és töltsenek el valamennyi időt azzal, hogy hozzászoknak az éjszaka hangjaihoz és a szagokhoz. Minden gyereket kérjen meg arra, hogy találjanak ki egy szót a tapasztaltak leírására, és ezt körben állva osszák meg egymással. Beszéljék meg, hogy mennyiben más ez a hely éjszaka, mint nappal. Ha elég szerencsések ahhoz, hogy egy parkban lehetnek, vagy valahol a természetben egy iskolai kirándulás alkalmával, esetleg belepillanthatnak az éjszakai állatok életébe is.
Nagy könyv
A gyerekek élményeiket a következő célravezető technika segítségével ábrázolhatják. Ez egy régi, de jó módszer. Fedjen be egy papírlapot több árnyalatban zsírkrétával. Ezt fesse le feketével, és amikor megszáradt, az éjszakai képet bele lehet karcolni a fekete festékbe, és így az alatta lévő réteg fog kibukkanni. Ezeket a rajzokat fel lehet használni egy nagy könyv illusztrációiként, melynek címe az lehet: "A mi éjszakai sétánk'. Kisgyerekek részére össze lehet állítani egy ismétlő szöveget, amely az éjszakát és a nappalt hasonlítja össze.
Ábra:
Nappal a Nap melegét érzem a bőrömön.
- Éjjel libabőrös leszek a szellőtől.
Nappal az oposszumok odvaikban alszanak. - Éjjel az ágakon rohangálnak.