502 H 95
Nánási Irén (szerk.):
Humánökológia
Bp. : Medicina, 2005. 543 p., ill.
ISBN 963-242-960-5






TARTALOM


    Előszó  1
    Bevezetés (Nánási Irén)  3

    A FÖLD GLOBÁLIS FOLYAMATAI

    1. A természet és az ember viszonyának történetisége, fordulópontok a természet rendjében (Nánási Irén)  9

      Az ökológiai krízis létrejöttének okai  9
      Intuitív humánökológiai szemlélet az ókori keleti kultúrákban  9
      Intuitív humánökológiai szemlélet az ókori görög kultúrában. Hasadás a harmóniaeszményen belül  13
        A természet leértékelődése  17
      A középkori zsidó-keresztény szemléletuniformizáló holizmusa  18
      A természet és az ember felértékelődése a reneszánsz kultúrában  20
        A középkori gazdaság átalakulása  21
      A modern természettudomány és az. ökológiai látásmód  22
        A modern természettudomány  22
        Az ész és a nevelés mindenhatósága  25
        Nyereséges gazdálkodás, korlátlan gazdasági növekedés  27
      A XIX. század paradigmatikus forradalma, a tudományos ökológiai szemlélet körvonalazása  28
        Gondolkodási stílusok a XIX-XX. században: korlátlannak hitt racionalitás. Irracionalitás  28
        A tudományos igényű, valószínűségi szemléleten nyugvó ökológiai látásmód megalapozása, globális-bioszférikus szempontok a természetkutatásban  31
        Az emberi tevékenység korlátai  32
        Evolúciós és evolúciós antropológiai szempontok a természetkutatásban  32
        Darwin evolúciós antropológiai szempontjai  33
        A globális problémák felismerése, a megoldások keresése  34
      Humánökológia  36
        Természettudományi, társadalomtudományi, embertudományi ismeretek integrációjának szükségessége és lehetősége  36
        Humánökológia mint transzdiszciplína  36
        A humánökológia vizsgálati objektuma  38
        A transzdiszciplináris humánökológia fogalmi váza  39
          Interakció  39
          Szerveződési szintek  40
          Funkcionalizmus  40
          Holizmus  40
        Konklúziók  40
      Irodalom 41

    2. Alapvető földtani folyamatok (Nagymarosy András)  43

      A Föld szerkezete  43
      Magmás folyamatok  43
        Vulkanizmus  44
          A vulkanizmus hatása a földi atmoszférára és klímára  44
      Lemeztektonika  46
        Az óceánfenék szétterülése  46
        Szubdukció  46
        Kontinensvándorlás  46
        Hegységképződés (orogenezis)  47
      Üledékképződés  48
      Globális eusztatikus tengerszintváltozások  49
      Földtörténet és globális klímaváltozás  51
      Irodalom        52

    3. Az élet mint globális folyamat (Vida Gábor - Kalapos Tibor - Szabó Mária)  53

      A bioszféra evolúciója, a biodiverzitás (Vida Gábor)  53
      Bioszféra, a hierarchikus biológiai szerveződés csúcsa  53
        A bioszféra története  55
          A Föld kialakulása és az élet megjelenése  55
          A bioszférás Föld  56
          Az oxigénes légkör kialakulása  58
          A szárazföldi élet  59
        A biodiverzitás  6l
          A biodiverzitás fogalma, szintjei és mérése  61
          A biodiverzitás dinamikája  63
          A biodiverzitás funkciója, illetve hatása  69
      Irodalom  69
      Társulások szerveződése, működése, az ökológiai rendszer (Kalapos Tibor - Szabó Mária)  71
        Ökológiai alapfogalmak  71
          A környezet és a tűrőképesség. Az ökológiai tényezők  71
          Indikáció, indikátor szervezetek  72
          A környezeti tényezők korlátozó hatása: limitáció és limitáltság  72
        A populációk sajátságai  73
          A populációk csoporttulajdonságai  74
          A populációméret változása az időben: populációdinamika  75
          Korszerkezetes populációnövekedés: demográfia  79
          Egyedszámváltozás természetes populációkban  82
          A populációk térszerkezete  83
          Versengés a populáción belül (intraspecifikus kompetíció)  84
          A populációk környezet -tolerancia kapcsolatai  86
        Az élőlényközösségek  87
          A társulások szerveződése 88
          A közösségek textúrális sajátságai  89
        Cönológiai alapjelenségek  91
          A társulások szerkezete  94
          Populációs kölcsönhatások  94
          Az interspecifikus kompetíció (fajok közötti versengés) és a stabil koegzisztencia  95
          Az ökológiai niche  98
          A ragadozó-zsákmány kapcsolat  101
        Az élőlényközösségek anyagforgalma és energiaáramlása  102
          A biológiai produkció alapjai  102
          Az elsődleges (primer) produkció  103
          A táplálkozási szerkezet, táplálékláncok és táplálékhálózatok  105
          A másodlagos (szekunder) produkció, a piramisok és az efficiencia  106
          A detritusz és a lebontó szervezetek  108
          A primer produkciót korlátozó környezeti tényezők  109
            A fény, a szén-dioxid és a hő  109
            A víz és a tápanyagok  110
          A tápanyagok körforgalma: a biológiai ciklus  113
          Az élőlényközösségek dinamikája  115
          Stabilitás és a degradáció néhány kérdése  117
          Az idegenhonos fajok problémája  124
          Az inváziós képesség  126
          A behurcolt fajok hatásai  127
          Az idegen fajok terjedése 1 28
        Az ökológiai folyosók szerepe és típusai  139
          A folyosókról általában  129
          Folyó menti zöldfolyosó  130
          Migrációs folyosó  131
          Rekreációs zöldfolyosó  133
      Irodalom  133

    4. Biogeokémiai ciklusok (Márialigeti Károly - Nagymarosy András)  137

      Biogeokémiai ciklusok  137
      A szén biogeokémiai ciklusa  137
        Nitrogénciklus  140
        Kénkörforgalom  143
        A foszfor és a fémek ciklusai  144
      Irodalom 145

    5. Az éghajlat mint rendszer, globális klímaváltozások (Bartholy Judit - Pongrácz Rita)  147

      Az éghajlati rendszer belső folyamatai, változásai (Bartholy Judit)  147
      Globális klímaváltozás, az éghajlati rendszer elemei  147
        A légkör  148
        Az óceán  148
        A krioszféra  151
        A bioszféra  151
        A geoszféra  152
        Tér- és időskálák  152
      A légkör sugárzási egyenlege, az üvegházhatás  152
        A napsugárzás elnyelődése a légkörben  152
        A földfelszín kisugárzása  154
        A földi légkör sugárzásegyenlege, üvegházhatása  154
      Visszacsatolási mechanizmusok a légkörben  154
        Vízgőz visszacsatolási mechanizmusok  155
        Hó-jég albedó visszacsatolási mechanizmusok  155
        Felhő visszacsatolási mechanizmusok  155
      Természetes eredetű éghajlatváltozások  156
        Régmúlt idők éghajlatváltozásai, kutatási módszerek  157
      Az emberi tevékenység hatása a légköri összetevőkre, az üvegházgázokra  160
        Szén-dioxid (CO2)  161
        Metán(CH4)  163
        Dinitrogén-oxid (N2O)  164
        Halogénezett szénhidrogének  164
        Ózon (O3)  164
      Az antropogén eredetű klímaváltozás regionális következményei, az alkalmazkodás lehetőségei
      (BartholyJudit - Pongrácz Rita)  167
      A légkör válasza a sugárzási kényszer megváltozására  168
        A globális éghajlatváltozások modellezése, a kisebb térségekre való értelmezés módszertana  168
        Jövőkép a várható változások tendenciáiról  168
        A felszín-légkör kölcsönhatások éghajlatalakító szerepe, fokozódó emberi jelenlét környezetre gyakorolt hatása  177
          Légköri aeroszolok, erdőirtás, levegőminőség-romlás  177
          Sivatagosodás, aszályok, a földfelhasználás változásai  178
          Savas esők, erdőpusztulás  178
        Modellezési kísérletek  181
      A klímaváltozás következményei, a legérzékenyebb régiók veszélyeztetettsége. Alkalmazkodási lehetőségek  182
        Új tudományos megállapítások  183
        A várható klímaváltozások hatásai a természetre és a társadalomra  188
        Egészségügyi problémák  190
      Irodalom 191

    AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSA A GEOSZFÉRA-BIOSZFÉRA FOLYAMATAIRA

    6. Környezetföldtan (Orsovai Imre)  195

      A felszín alatti régió tulajdonságainak környezet-földtani szempontú vizsgálata  195
      A szilárd fázis fizikai, kémiai, kolloidkémiai tulajdonságai  195
        A fluidum és az esetleges szennyezők akkumulációjának és migrációjának törvényszerűségei  196
      Környezetföldtani érzékenységi fogalmak és összefüggések  197
      A környezetföldtani állapotfelmérés  199
        A környezetföldtani információszerzés sajátosságai  199
          Környezetföldtani célú mintaelőkészítés  199
          Hidrológiai vizsgálatok  200
          A környezetföldtani állapotfelmérés céljai  203
          A feltárópontok számának és helyének meghatározása  204
          A feltárás végrehajtása és mintavétel  205
            Feltárás ásással, árkolással, aknázással, fúrással  205
          Vízmintavétel kútból  205
      A felszín alatti víz védelme  206
        Talajvíz, parti szűrésű víz  206
        Talajvíz felszín alatti mélysége  208
        Rétegvíz  208
        Karsztvíz  209
      Környezetföldtani technika  209
        Hulladékelhelyezés  210
        Hulladéklerakásra alkalmas területek kiválasztásának elvei és módszerei, településminősítési rendszerek  210
          Hulladéklerakók szigetelése  210
            Szigetelő anyagok  210
          Hulladék elhelyezése bányászati térségekben és egyéb rekultiválandó üregekben  211
          A folyékony hulladék elhelyezési lehetőségei  211
            Szennyvíz felszíni elszikkasztása  211
            Szikkasztás mezőgazdasági hasznosítással  211
            Szikkasztás mezőgazdasági hasznosítás nélkül  212
      A bányászat környezeti problémái  213
        Mélyművelés (működő)  213
          Felszínsüllyedés  213
          Bányavízvédelem  213
          Kémiai hatások  214
        Mélyfúrás  214
        Külfejtés  215
          Rekultiváció  215
          Rekultiváció a külszíni üreg meghagyásával  215
            Földtani bemutató terep kialakítása  215
            Rekultiváció "jóléti" környezet kialakításával  215
          Rekultiváció külszíni üreg feltöltésével  216
            Üregfeltöltés inert anyaggal  216
            Üregfeltöltés kommunális hulladékkal  216
        Meddőhányók környezeti ártalmai és azok megszüntetése  216
          A meddőhányó anyagának másodnyersanyagaként való hasznosítása  216
      A környezetgazdálkodásban használatos ásványi eredetű anyagok  217
        Talajjavító és karbantartó ásványi anyagok  217
          Talajvízháztartást javító anyagok  217
          Pufferkapacitást növelő anyagok  217
          Nyomelempótló anyagok  219
          Szervesanyag-pótló kőzetek  219
        Szennyvíztisztításban használható ásványi anyagok  221
          Lúgosító anyagok  221
            Szorpciós és derítő anyagok  221
          Szűrőágyhoz szükséges anyagok  224
        Kárlokalizálás és kárelhárítás  224
          Kárlokalizációs módszerek  224
            Lokalizálás szilárdítással  224
            Lokalizálás vegyi reakciókkal  225
            Lokalizálás résfallal és függönyfallal  225
            Lokalizálás hidraulikus módszerrel  226
          Kárelhárítási módszerek  226
            Kárelhárítás átlevegőztetéssel  226
            Kárelhárítás termikus módszerekkel  227
            Kárelhárítás extrakciós eljárásokkal  227
            Kárelhárítás talajátmosással  228
            Kárelhárítás biodegradációval  229
      Irodalom 230

    7. Talajtan, talajvédelem Magyarországon (Papp Sándor)  231

      A talajképződés tényezői  231
        Földtani tényező  231
        Domborzati tényező  231
        Az éghajlat mint talajképző tényező  233
        Vízrajzi tényező  234
        Biológiai tényező  234
        A talajok kora mint talajképződési tényező  235
        Az emberi tevékenység hatása a talajképződésre  235
      Talajképződési folyamatok  237
        Magyarország legfontosabb talajtípusai és képződésük feltételei  237
          Az éghajlat hatására kialakult (zonális) talajok  240
            Barna erdőtalajok  240
            Kőzethatású talajok  242
            Csernozjom talajok  243
          Azonális talajok  243
            Váztalajok  243
            Folyóvizek és tavak üledékeinek, valamint lejtők hordalékainak talajai  244
          A víz hatására kialakult intrazonális, hidromorf talajok  244
            Mocsári és ártéri erdők talajai  244
            Láptalajok  244
            Réti talajok  244
            Szikes talajok  245
      Talajpusztulás, talajvédelem  247
        Talajjavítás, melioráció  247
       Irodalom  249

    8. A bioszférát szennyező anyagok környezetanalitikai vizsgálata (Torkos Kornél - Záray Gyula)  251

      Környezeti minták szerves mikroszennyezői és meghatározási módszerei  251
        Legfontosabb környezetszennyező vegyületek típusai  252
          Alifás és monoaromás szénhidrogének és halogénezett származékaik  252
            Illékony monoaromás szénhidrogének (BTEX)  252
            Illékony alifás halogenidek  252
            Aromás halogénezett szénhidrogének  253
            Klór-fluor-szénhidrogének (CFC)  253
          Poliaromás szénhidrogének (PAH-ok)  254
          Poliklórozott bifenilek (PCB)  255
          Dioxinok  257
          Peszticidek  258
          Egyéb jelentős környezeti kockázatot jelentő szerves mikroszennyezők  258
            Benzidinek  258
            Fémorganikus vegyületek  259
            Klorál-hidrát  259
      Mintaelőkészítések, mintakezelési eljárások  259
        Folyadék-folyadék extrakció  259
        "Purge and trap" módszer  260
        Gőztéranalízis (head space)  260
        Szilárd fázisú extrakció (SPE; solid phase extraction)  262
        Szilárd fázisú mikroextrakció (SPME; solid phase microextraction)  263
        Soxhlet-extrakció  263
        Szuperkritikus fluid extrakció  263
      Mérési módszerek  265
        Gázkromatográfia  265
          Gázkromatográfiás detektorok  266
        Folyadékkromatográfia  268
      Környezeti minták elemanalitikai vizsgálata  268
        Atomabszorpciós spektrometria  269
        Lángatomabszorpciós spektrometria  270
        Grafitkemencés atomabszorpciós spektrometria  271
        Hidridképző elemek meghatározása atomabszorpciós spektrometriai módszerrel  272
        Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria  273
        Induktív csatolású plazma tömegspektrometria  274
        Totálreflexiós röntgenfluoreszcens spektrometria  276
      Elemspecieszek meghatározása  279
      Irodalom 280

    9. Energia és környezet (Kerényi Attila)  283

      A fosszilis energiahordozók hatása az emberre és a földi környezetre  283
      Az atomenergia-termelés hatása az élő szervezetekre, különös tekintettel az emberre  285
        A reaktor-balesetek hatásai az emberre  288
        A fűtőanyag-ciklus befejező szakaszának problémái  290
      A megújuló energiaforrások hatása a környezetre és az emberre  291
        Kísérletek a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentésére  292
        A környezetkímélő energiatermelés néhány technológiai lehetősége  295
      Az energiafelhasználás csökkentésének néhány lehetősége a közlekedésben és a lakossági-intézményi energiaellátásban  297
      Irodalom 299

    10. Biotechnológia a mezőgazdaságban (Gyurján István)  301

      A növényi biotechnológia fogalma  301
      A biotechnológia molekuláris biológiai alapjai  302
        Plazmid vektorok  304
        Idegen gének bevitele növényi sejtbe: transzgénikus növények előállítása  307
          Agrobacterium által közvetített génbevitel  308
          Vírus vektorok  310
          Protoplasztok felhasználása direkt génátvitelnél  311
            Génbevitel polietilén-glikol közvetítésével  311
            Génbevitel elektroporációval  311
        Elektrofúzió  312
        Génbevitel liposzómákkal  312
        Ultrahanggal történő génbevitel  313
        Génbevitel mikroinjekcióval  313
        DNS bejuttatása génbelövéssel  314
        Transzformáció szilikon-karbid tűk felhasználásával  315
        Szárított embriók DNS-oldatban történő áztatása  315
        A transzformáns növények in vitro szelekciója  315
        A transzformáció hatékonyságának mérése riportergénekkel  316
        In vitro növényi rendszerek felhasználása géntranszformációhoz  316
        Szomatikus embriogenezis  318
        Mesterséges mag előállítása  319
      A biotechnológia alkalmazási lehetőségei a növénynemesítésben  320
        In vitro mikroszaporítás  320
          Hajtástenyészetek  321
          Járulékos szervtenyészetek  321
        Portok- (antera) kultúra  322
        Növényi sejttenyésztés bioreaktorban  322
      Irodalom 326

    AZ EMBERISÉG GLOBÁLIS PROBLÉMÁI

    11. A népesség fejlődése és mozgása a Földön, Európában és Magyarországon (Hablicsek László - Illés Sándor)  329

      Demográfia  329
        Demográfiai alapfogalmak  329
        A népesség növekedése  330
        A világ népességének területi eloszlása  333
        Demográfiai átmenet  334
        Demográfiai átmenet Magyarországon  335
          A halandóság alakulása, 1876-2000  336
          A termékenység alakulása 1876-2000 között  337
          A népesség számának, nemek és korcsoportok szerinti összetételének alakulása 1881-2000 között  338
        Népességi folyamatok Európában és a világban  342
          A világnépességi robbanás  342
          Európa a világban  342
          Törésvonalak Európán belül  343
        A Föld, Európa és Magyarország demográfiai helyzete és kilátásai  346
          A világnépesség változásának tendenciái  347
          A népesség öregedése  349
          A HIV/AIDS járvány demográfiai következményei  349
          Magyarország demográfiai jövője  351
      Migráció  352
        Definíció és tipizálás  352
        Belföldi vándormozgalom mennyisége Magyarországon  356
        A vándorlók nemek szerinti összetétele  359
        A vándorlók korösszetétele  360
        A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlások  360
        "Puha"jelzőszámok  361
        A vándormozgalom jellegzetességei az európai országokban  365
        A migráció és Európa-a migráció és az Európai Unió  368
        Világméretű migráció-a migráció világa  369
      Irodalom 371

    12. Ökológiai antropológia (Nánási Irén)  373

      Ökológiai orientáció az antropológiában  373
        Az ökológiai antropológia szükségessége  373
        Az ökológiai antropológia alapelvei  374
        Az emberi karakterisztikumok rendszerjellege  374
        A tevékenység  376
        Biológiai kapacitás  378
        A biológiai kapacitás és a történelem  380
      Biológiai-kulturális koevolúció  381
        A jellegek humánspecifikus rendszerré szerveződése az emberré válás folyamatában és a közvetítő rendszerek létrejötte  381
      Biológiai kapacitás és az egyedfejlődés: egészség, alkotóképesség, értékrend  388
        Az egyedfejlődés kritikus korszakai  388
        Az ivarsejtek keletkezése, kiterjesztett egyedfejlődés  388
        Az embrionális fejlődés  390
          A zigóta barázdálódása  390
          A biológiai érés  391
        A posztembrionális fejlődés  392
          A biológiai érés és a tanulás  392
          Az érés-tanulás kritikus fázisai  393
            Az első kritikus fázis a születéstől a 18 hónapos korig tartó időszak: az érző rendszerek elsődleges érése  393
            Az érző-motoros autonómia, a 1,5-től 6 éves korig tartó időszak a tanulás második kritikus fázisa  396
            Az érés-tanulás harmadik kritikus fázisa a 6-tól 20 éves korig tartő időszak  398
      A fenntartható megélhetés antropológiai-etikai összetevői: Homo eocologicus  401
        A fenntartható megélhetés összetevői  401
        Geológiai-ökológiai fenntarthatóság  402
        A fenntartható megélhetés gazdasági tényezői  402
        A világgazdaság és a társadalmi sokféleség  404
          Tevékenységtípusok és a "termelékenység"  404
        A világgazdaság és a kultúrák sokfélesége  404
        A fenntartható megélhetés antropológiai, etikai faktorai. Homo eocologicus  405
        A társas lét szerveződése  406
          Humánspecifikus társas lét  406
          A társas lét ökologikus szerveződése  406
          A társas lét atomisztikus szerveződése  408
          A társas lét ökologikus szerveződésének lehetősége a XXI. században  409
        Alkotóképesség, az agy differenciális specializációja  410
          Nemi különbségek az agy működésében  411
        Értékrend, a fenntartható megélhetés etikai tényezői  412
      Irodalom 414

    13. Környezet és egészség, civilizációs betegségek (Erdei Anna - Rajnavölgyi Éva - Bárdos György)  417

      Az immunrendszer és az egészség (Erdei Anna - Rajnavölgyi Éva)  417
        A szervezet védelmi rendszerei, az antigén fogalma  417
          Az immunrendszer feladata  417
          Patogének, antigének  417
        Az immunrendszer felépítése  418
          Az immunrendszer szervei  418
          Az immunrendszer sejtjei  420
        Természetes (veleszületett) és szerzett (adaptív) immunitás  422
        Az immunválasz szakaszai  423
          Afferens, centrális és efferens fázisok  423
          Humorális és celluláris immunválasz  424
        Az ellenanyagok (Ig-ok) szerkezete, funkciója és kialakulása  424
          Az Ig-molekula szerkezete és funkciója  425
          Az ellenanyag-molekulák sokféleségének genetikai alapja  426
        A T-limfociták antigén felismerő működése  427
          Az MHC-molekulák szerkezete, funkciója  428
          Az antigén átalakításának és bemutatásának folyamata  430
          Az antigén-prezentáció endogén, citoplazmán át vezető útja  430
          Az antigén-prezentáció exogén, vezikulákon át vezető útja  43l
        Immunológiai tolerancia és autoimmunitás  431
          A tolerancia kialakulása  431
          Autoimmun folyamatok kialakulása  432
        Kórokozók ellen kialakuló immunválasz  432
          Védelem az extracelluláris baktériumok ellen  432
          Védelem intracelluláris kórokozók ellen  433
        Tumorok ellen kialakuló immunitás  435
        Túlérzékenységi reakciók  435
          Azonnali túlérzékenységi allergiás reakció  435
          Késői típusú túlérzékenység  437
      A környezet és a belső állapot, pszichovegetatív folyamatok, pszichoszomatikus betegségek (Bárdos György)  438
        A külső környezet tagozódása és főbb jellemzői  438
          1. főszint: természeti környezet  438
            1.1. szint: természetes környezet 438
            1.2. szint: gondozott környezet  439
            1.3. szint: megművelt környezet  439
          2. főszint: épített (mesterségesen létrehozott) környezet  440
            2.1. szint: települések  440
            2.2. szint: munkahelyi környezet  440
            2.3. szint: lakóhelyi környezet  441
          3. főszint: mentális környezet  441
            3.1. szint: társadalmi és szociokulturális környezet  442
            3.2. szint: munkahelyi viszonyok  442
            3.3. szint: családi környezet  442
        A belső környezet szabályozásának alapjai  443
          A zsigeri afferentáció (viszcerocepció)  443
            Ingerfelvétel (recepció)  443
            Elsődleges ingerfeldolgozás, érzékelés (szenzáció)  444
            A zsigeri ingerek észlelése, tudatosodása (percepció)  444
            Késztetések, hajtóerők, érzelmek (drive, motiváció, emóció)  445
          Efferentáció a zsigerek felé  446
            Idegpályák  446
            Reflexek  446
            Centrumok  447
          A pszichofiziológiai reaktivitás  447
        A pszichoszomatikus (pszichovegetatív) betegségek keletkezése  448
          A betegségek keletkezésére vonatkozó általános elképzelések  448
            Pszichoanalitikus megközelítés  448
            Pszichofiziológiai megközelítés  449
          A dinamikus-pszichopatológiai irányzatok  449
          Néhány szó magukról a kórképekről  450
          A pszichoszomatikus jellegű kórképek etiológiája  451
        Terápia  452
          Hagyományos orvosi eljárások  453
          Speciális (viselkedés terápiás) eljárások  453
            Szimptomatikus eljárások  453
            Viselkedési eljárások  454
            Életmód-terápiák  455
        Befejező gondolatok  456
      Irodalom 457

    14. A döntéselmélet alapjai (Hegyi Ferenc)  459

      Az emberi tevékenység és a döntés kapcsolata. A döntéselmélet helye és szerepe a tudományok rendszerében és a társadalmi gyakorlatban  459
      Az alkalmazott klasszikus döntéselmélet felépítésének főbb módszertani kérdései  464
      A döntési folyamat általános jellemzése és az optimális döntés kiválasztásának klasszikus módszerei  468
        A döntési folyamat általános szerkezete  470
        A probléma helyzet és a célkitűzés  472
      A lehetséges döntések kialakításának folyamata  475
      A bináris csoportos döntések dilemmái  482
      A modellezés, mint az alkalmazott döntéselmélet egyik módszere  486
      A mérés problémája a döntéselméletben  492
      Irodalom  501

    15. A környezetjog (Karcza Mariann)  503

      A környezetvédelem jogi alapjai  503
        Fogalmak, általános társadalmi és jogi kérdések  503
        A környezetvédelmi szabályozás kialakulása értörténeti áttekintése  503
        Környezetvédelmi jogi alapelvek  504
        A környezet védelmének általános szabályai - a környezetvédelmi kerettörvény  505
        Az egyes környezeti elemek védelme  506
          A föld védelme  506
          A felszíni- és talajvízvédelem  506
          A levegő minőségének és a légkörnek a védelme  507
          Az élővilág, a természetes élőhelyek és a biodiverzitás védelme  508
          A magyar természetvédelmi szabályozásban lefektetett és érvényesítendő alapelvek  508
        A természeti értékek és területek általános védelme  509
          Tájvédelem  509
          A vadon élő állatvilág általános védelme  509
          A természeti területek védelme  509
          Az élőhelyek általános védelme  509
          A földtani természeti értékek általános védelme  509
          A természeti területek és értékek kiemelt oltalma  509
          Védett növény- és állatfajok, illetve társulások védelme  510
        Az épített környezet védelme  510
        A veszélyes anyagok és technológiák  511
        Hulladékok  512
          A hulladék meghatározása  512
            A települési szilárd hulladékra vonatkozó szabályok  512
            A veszélyes hulladékra vonatkozó szabályok  512
          A hulladékszabályozás elvei  513
        Zaj és rezgés  514
        A radioaktivitás és egyéb sugárzások  515
        A környezetvédelmi igazgatás  515
          Az egyes állami és az önkormányzati szervek feladat- és hatásköre  516
          A környezethasználat szabályozása: a hatósági engedélyezés, az egységes környezethasználati engedély, a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés  517
            Az előzetes környezeti tanulmány  518
            A részletes környezeti hatástanulmány  519
        A környezetvédelmi minősítés  519
        A környezetért való jogi felelősség  520
          A közigazgatási szankciók, a környezetvédelmi bírság  520
          A környezet büntetőjogi védelme  520
          A polgári jogi felelősség, a környezeti kár megtérítése  520
      Nemzetközi környezetvédelmi jog  522
        Nemzetközi egyezmények és jogi dokumentumok  522
        A nemzetközi szervezetek szerepe  523
        Az Európai Unió környezetvédelmi jogi szabályozása  534
          Az Európai Közösségek intézmény- és jogrendszerének alapvető ismérvei  524
          A környezetvédelem jogi szabályozásának alapjai az Európai Közösségekben  525

      Irodalom  527

    Tárgymutató  529