502 K 39
Kerényi Attila:
Általános környezetvédelem
Szeged : Mozaik Oktatási Stúdió, 1995. 383 p., ill.
ISBN 963-8024-75-5







TARTALOM


    Előszó  7
    Bevezetés  8

    1. A Föld mint egységes rendszer  9

      1.1. A rendszerek ismérvei és fontosabb típusai  9
      1.2. A környezeti rendszerek tulajdonságai  11
      1.3. A modellek, modellalkotás  13
      1.4. A szellemi (gondolati) és anyagi rendszerek kapcsolata  15
      1.5. Földi rendszerek és kapcsolataik  15
        1.5.1. Az élettelen földi rendszer  15
        1.5.2. Az élő földi rendszer  17
        1.5.3. A "társadalmasított" földi rendszer  19
      1.6. Anyag- és energiaciklusok  21
        1.6.1. Karbon-ciklus  23
        1.6.2. Oxigén-ciklus  25
        1.6.3. Víz (hidrogén)-ciklus  26
        1.6.4. Nitrogén-ciklus  28
        1.6.5. Az anyag- és energiaciklusok vizsgálatának néhány konklúziója  30

    2. A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben  31

      2.1. Ember és környezete a fémek használatának kezdetéig  31
      2.2. A fémek használatának kezdetétől a történelmi középkorig  34
      2.3. A történelmi középkortól a 20. századig  37
      2.4. A 20. század  41
      2.5. A környezeti alapprobléma  44

    3. A kömyezetvédelem mint a környezeti alapprobléma megoldására szerveződött cselekvési rendszer  47

      3.1. A környezetvédelem fogalma  47
      3.2. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya  49
      3.3. A tudományok szerepe a környezetvédelemben  55
        3.3.1. Az ökológia és a fontosabb ökológiai fogalmak  58
        3.3.2. A földtudományok és a földrajzi környezet  59
        3.3.3. A kémia, biológia, orvostudományok  62
        3.3.4. A fizika és a műszaki tudományok  63
        3.3.5. Matematika, számítástechnika  63
        3.3.6. Agrártudományok  64
        3.3.7. Közgazdaságtan és jogtudomány  65
        3.3.8. Politikatudomány, szociológia, demográfia  65
        3.3.9. Neveléstudomány (Pedagógia)  66

    4. A környezeti alapprobléma feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek  67

      4.1. Népesedés és környezet  67
        4.1.1. A népesség növekedése a Földön a 21. század végéig  67
        4.1.2. A népesedési folyamatok területi különbségei és ezek kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltartóképessége  76
        4.1.3. Az urbanizáció környezetre és emberre gyakorolt hatása  81
        4.1.4. A város mint rendszer és mint ökológiai rendszer  94
        4.1.5. Környezeti stressz index és a Green Cities Index  96
        4.1.6. Teendők a jövőben (A népesedéssel, urbanizációval kapcsolatos problémák megoldásának útjai)  97
      4.2. A termelés hatása a környezetre és az emberre  103
        4.2.1. Bányászat és fémfeldolgozás  103
          4.2.1.1. Környezeti károk  103
          4.2.1.2. Megoldási lehetőségek  109
          4.2.1.3. Az érckészletek várható élettartama  113

        4.2.2. Az energiaipar és a közlekedés  116

          4.2.2.1. Energiaforrások  116
          4.2.2.2. A fosszilis tüzelőanyagok hatása a környezetre és az emberre  118
          4.2.2.3. A nukleáris energiatermelés hatása a környezetre és az emberre  120
            a) A nukleáris fűtőanyagciklus potenciális veszélyei  122
            b) A nukleáris balesetek valószínűsége és környezeti hatásai  125
          4.2.2.4. A megújuló energiaforrások hatása a környezetre és az emberre  123
          4.2.2.5. A környezetkímélő energiatermelés és -fogyasztás a környezetvédelem kulcskérdése  133
            a) A környezetkímélő energiatermelés lehetséges módjai  134
            b) Az energiafelhasználás csökkentéhének lehetőségei és az energiaigények mérséklése  141
            c) A közlekedés energiafelhasználásnak csökkentési lehetőségei  143
            d) Az emberiség energiaigényének jövőbeli alakulása  147
        4.2.3. A vegyipar (Borda Jenő)  148
        4.2.4. Mezőgazdaság és környezet  152
          4.2.4.1. A mezőgazdaság és környezeti kapcsolatainak sajátosságai  152
          4.2.4.2. A talajművelés környezeti hatásai  155
          4.2.4.3. A műtrágyázás környezeti hatásai  156
          4.2.4.4. A növényvédő szerek (peszticidek) főbb környezeti hatásai  164
          4.2.4.5. Néhány egyéb mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásai  165
          4.2.4.6. A mezőgazdasági termelési rendszerek alaptípusai és a környezet  166
          4.2.4.7. Újra szennyezés nélküli mezőgazdaság?  170
        4.2.5. A termelési folyamatok környezeti hatásainak intenzitása  176
      4.3. A fogyasztás hatása a környezetre  178
        4.3.1. A lakossági fogyasztás növekedésének jellemzői  178
        4.3.2. A háztartások hulladékai és szennyező anyagai  178
        4.3.3. A háztartási hulladék és szennyvíz kezelése  179
        4.3.4. A rekreáció hatása a környezetre  183
          4.3.4.1. Turizmus és környezet  184
          4.3.4.2. A fenntartható turizmus elvei  189
          4.3.4.3. A sport hatásai a környezetre  191

    5. A környezetre káros folyamatoknak, a károsítás formáinak és az ellenük való védekezés módjainak rendseres áttekintése  193

      5.1. Az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján  193
        5.1.1. Erdőirtások  193
        5.1.2. Túlhalászás  198
        5.1.3. Túllegeltetés  202
        5.1.4. Földhasználat-váltás  202
        5.1.5. Egyéb formák  202
      5.2. Az ember által létrehozott vagy felgyorsított káros környezeti folyamatok  203
        5.2.1. Talajerózió és defláció  203
        5.2.2. Sókiválás-másodlagos szikesedés  207
        5.2.3. Egyéb folyamatok  210
      5.3. A környezetszennyezés  211
        5.3.1. A szennyező(dés) és a szennyezés fogalma  211
        5.3.2. A szennyezők rendszerezése  212
        5.3.3. A környezetszennyezés hatósugara  216
        5.3.4. A szennyeződések terjedésének néhány szabályszerűsége  217
        5.3.5. Az ember és az élővilág érzékenysége a szennyeződésekre  223
        5.3.6. Az egészségügyi határérték kérdése. A "maximális szennyező" törvénye  225
        5.3.7. A természeti környezet, a táj és az építeti környezet érzékenysége a szennyeződésekre  227
        5.3.8. Az emissziók csökkentésének módjai  228
      5.4. A hulladékok  230
        5.4.1. Alapfogalmak és a hulladékok rendszerezése  230
        5.4.2. A hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása  232
        5.4.3. A hulladékok exportja és importja  234

    6. A földi rendszer állapota: módosult működésének jelei  237

      6.1. Globális klímaváltozás  237
        6.1.1. Az üvegházhatású gázok gyarapodása a légkörben  237
        6.1.2. A földfelszíni légréteg hőmérsékletének növekedése  240
        6.1.3. Antropogén vagy természetes klímaváltozás?  241
        6.1.4. A sivatagosodás (desertification)  249
          6.1.4.1. A sivatagosodás fogalma és földrajzi elterjedése  249
          6.1.4.2. A sivatagosodás okai  251
          6.1.4.3. A sivatagosodás megakadályozásának lehetőségei  253
      6.2. Az ózonpajzs elvékonyodása  255
      6.3. Elsavasodó környezet  259
      6.4. A világóceán szennyezettsége  265
      6.5. A bioszféra állapota: a génkészlet pusztulása, génerózió  268

    7. A környezetvédelem alapelvei  271

      7.1. Az egzakt megismerés elve - Környezeti monitoring  271
      7.2. Az élet tiszteletének és védelmének elve  272
      7.3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve  273
      7.4. A visszaforgatás (recycling) elve  274
      7.5. A takarékosság elve  274
      7.6. Az elővigyázatosság elve  275
      7.7. Az alkalmazkodás elve  275
      7.8. A harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve  275
      7.9. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve  276
      7.10. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve  276
      7.11. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve  277
      7.12. Az együttműködés elve  277
      7.13. A nemzetközi együttműködés elve  278
      7.14. Az életminőség javításának elve  278
      7.15. A távlati gondolkodás elve  279
      7.16. Az információk szabad áramlásának elve  279
      7.17. A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve  280

    8. A környezetvédelmi szabályozás  283

      8.1. A környezetvédelmi szabályozás céljai (Szász Tibor)  284
      8.2. A környezetvédelmi szabályozás módszerei (Szász Tibor)  285
        8.2.1. A közvetlen törvényi szabályozás  285
        8.2.2. Közvetlen piackonform gazdasági szabályozás  288
          8.2.2.1. Adójellegű szabályozás a környezetvédelemben  288
            a) A környezetvédelmi adók definíciója és osztályozása  288
            b) Az adómegoldásokon alapuló szabályozás funkciói  290
            c) Az adómegoldások előnyei és hátrányai  293
          8.2.2.2. Piaci módszerek a környezetvédelmi szabályozásban  294
            a) A szennyezési jogok piaca  294
            b) A szennyezési jogok modellje  295
          8.2.2.3. A közvetlen törvényi és a piaci szabályozás összekapcsolása a környezetvédelemben. (Regionalizálás)  298
            a) "Emissions Trading" rendszer  298
            b) A rugalmas kompenzációs szabályozás  300
        8.2.3. Egyéb szabályozó eszközök  301
          8.2.3.1. A kizárólagos tulajdonjogok  301
          8.2.3.2. A jótállási kötelezettség  301
          8.2.3.3. Megállapodások  302
          8.2.3.4. Adókedvezmények, szubvenciók  302
          8.2.3.5. Környezetvédelmi informálás és tanácsadás  303
          8.2.3.6. Környezetvédelmi emblémák, megkülönböztetések  303
      8.3. A környezetszabályozó eszközök ki/megválasztásának szempontjai (Szász Tibor)  304
        8.3.1. A környezetszabályozó eszközök vizsgálatának ökológiai kritériumai  304
        8.3.2. A környezetszabályozó eszközök gazdaságpolitikai összeférhetőségének vizsgálata  305
        8.3.3. A kömyezetszabályozó eszközök gazdasági-környezeti hatékonysága  305
        8.3.4. A kömyezetszabályozó eszközök értékelése a jogi-intézményi alkalmazhatóság és a társadalmi-politikai megvalósíthatóság kritériumai szerint  306
      8.4. A környezetvédelem jogi szabályozása (Bándi Gyula)  307
        8.4.1. A környezetvédelem kortárs szabályozása  307
        8.4.2. A környezethez való jog  308
        8.4.3. Az egyes jogterületek szerepe a környezetvédelemben  309
          8.4.3.1. A közvetlen megelőzést szolgáló közigazgatási eszközök (KHV)  310
          8.4.3.2. Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés  314
          8.4.3.3. Közigazgatási jogi szankciók  315
          8.4.3.4. A polgári jog lehetőségei  316
          8.4.3.5. Büntetőjog  319
        8.4.4. Nemzetközi környezetvédelmi jog  320
          8.4.4.1. A nemzetközi környezetvédelmi jog története és szabályozási rendszere  320
          8.4.4.2. A nemzetközi szervezetek  322
          8.4.4.3. Az Európai Unió (korábban: Európai Közösség) környezetvédelmi joga  324
      8.5. A tudatformálás szerepe a környezetvédelmi szabályozásban  328

    Függelék  335
    Irodalom  344
    Kislexikon  363
    Név- és tárgymutató  369
    Global Problems - Possible Solutions (General Questions of the Environmental Protection) Summary  381