TARTALOMElőszó 7 1. A Föld mint egységes rendszer 9
1.2. A környezeti rendszerek tulajdonságai 11 1.3. A modellek, modellalkotás 13 1.4. A szellemi (gondolati) és anyagi rendszerek kapcsolata 15 1.5. Földi rendszerek és kapcsolataik 15
1.5.2. Az élő földi rendszer 17 1.5.3. A "társadalmasított" földi rendszer 19
1.6.2. Oxigén-ciklus 25 1.6.3. Víz (hidrogén)-ciklus 26 1.6.4. Nitrogén-ciklus 28 1.6.5. Az anyag- és energiaciklusok vizsgálatának néhány konklúziója 30 2. A környezeti alapprobléma történeti megközelítésben
31
2.2. A fémek használatának kezdetétől a történelmi középkorig 34 2.3. A történelmi középkortól a 20. századig 37 2.4. A 20. század 41 2.5. A környezeti alapprobléma 44 3. A kömyezetvédelem mint a környezeti alapprobléma
megoldására szerveződött cselekvési rendszer
47
3.2. A környezetvédelem, a környezetgazdálkodás, a természetvédelem és más alapfogalmak viszonya 49 3.3. A tudományok szerepe a környezetvédelemben 55
3.3.2. A földtudományok és a földrajzi környezet 59 3.3.3. A kémia, biológia, orvostudományok 62 3.3.4. A fizika és a műszaki tudományok 63 3.3.5. Matematika, számítástechnika 63 3.3.6. Agrártudományok 64 3.3.7. Közgazdaságtan és jogtudomány 65 3.3.8. Politikatudomány, szociológia, demográfia 65 3.3.9. Neveléstudomány (Pedagógia) 66 4. A környezeti alapprobléma feltárása, megoldási
kísérletek és lehetőségek 67
4.1.2. A népesedési folyamatok területi különbségei és ezek kölcsönkapcsolata a természeti környezettel. A Föld eltartóképessége 76 4.1.3. Az urbanizáció környezetre és emberre gyakorolt hatása 81 4.1.4. A város mint rendszer és mint ökológiai rendszer 94 4.1.5. Környezeti stressz index és a Green Cities Index 96 4.1.6. Teendők a jövőben (A népesedéssel, urbanizációval kapcsolatos problémák megoldásának útjai) 97
4.2.1.2. Megoldási lehetőségek 109 4.2.1.3. Az érckészletek várható élettartama 113 4.2.2. Az energiaipar és a közlekedés 116
4.2.2.2. A fosszilis tüzelőanyagok hatása a környezetre és az emberre 118 4.2.2.3. A nukleáris energiatermelés hatása a környezetre és az emberre 120
b) A nukleáris balesetek valószínűsége és környezeti hatásai 125 4.2.2.5. A környezetkímélő energiatermelés és -fogyasztás a környezetvédelem kulcskérdése 133
b) Az energiafelhasználás csökkentéhének lehetőségei és az energiaigények mérséklése 141 c) A közlekedés energiafelhasználásnak csökkentési lehetőségei 143 d) Az emberiség energiaigényének jövőbeli alakulása 147 4.2.4. Mezőgazdaság és környezet 152
4.2.4.2. A talajművelés környezeti hatásai 155 4.2.4.3. A műtrágyázás környezeti hatásai 156 4.2.4.4. A növényvédő szerek (peszticidek) főbb környezeti hatásai 164 4.2.4.5. Néhány egyéb mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásai 165 4.2.4.6. A mezőgazdasági termelési rendszerek alaptípusai és a környezet 166 4.2.4.7. Újra szennyezés nélküli mezőgazdaság? 170
4.3.2. A háztartások hulladékai és szennyező anyagai 178 4.3.3. A háztartási hulladék és szennyvíz kezelése 179 4.3.4. A rekreáció hatása a környezetre 183
4.3.4.2. A fenntartható turizmus elvei 189 4.3.4.3. A sport hatásai a környezetre 191 5. A környezetre káros folyamatoknak, a károsítás
formáinak és az ellenük való védekezés
módjainak rendseres áttekintése 193
5.1.2. Túlhalászás 198 5.1.3. Túllegeltetés 202 5.1.4. Földhasználat-váltás 202 5.1.5. Egyéb formák 202
5.2.2. Sókiválás-másodlagos szikesedés 207 5.2.3. Egyéb folyamatok 210
5.3.2. A szennyezők rendszerezése 212 5.3.3. A környezetszennyezés hatósugara 216 5.3.4. A szennyeződések terjedésének néhány szabályszerűsége 217 5.3.5. Az ember és az élővilág érzékenysége a szennyeződésekre 223 5.3.6. Az egészségügyi határérték kérdése. A "maximális szennyező" törvénye 225 5.3.7. A természeti környezet, a táj és az építeti környezet érzékenysége a szennyeződésekre 227 5.3.8. Az emissziók csökkentésének módjai 228
5.4.2. A hulladékok kezelése, elhelyezése és ártalmatlanítása 232 5.4.3. A hulladékok exportja és importja 234 6. A földi rendszer állapota: módosult működésének
jelei 237
6.1.2. A földfelszíni légréteg hőmérsékletének növekedése 240 6.1.3. Antropogén vagy természetes klímaváltozás? 241 6.1.4. A sivatagosodás (desertification) 249
6.1.4.2. A sivatagosodás okai 251 6.1.4.3. A sivatagosodás megakadályozásának lehetőségei 253 6.3. Elsavasodó környezet 259 6.4. A világóceán szennyezettsége 265 6.5. A bioszféra állapota: a génkészlet pusztulása, génerózió 268 7. A környezetvédelem alapelvei 271
7.2. Az élet tiszteletének és védelmének elve 272 7.3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve 273 7.4. A visszaforgatás (recycling) elve 274 7.5. A takarékosság elve 274 7.6. Az elővigyázatosság elve 275 7.7. Az alkalmazkodás elve 275 7.8. A harmonikus (fenntartható) fejlődés/fejlesztés elve 275 7.9. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve 276 7.10. Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve 276 7.11. Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve 277 7.12. Az együttműködés elve 277 7.13. A nemzetközi együttműködés elve 278 7.14. Az életminőség javításának elve 278 7.15. A távlati gondolkodás elve 279 7.16. Az információk szabad áramlásának elve 279 7.17. A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve 280 8. A környezetvédelmi szabályozás 283
8.2. A környezetvédelmi szabályozás módszerei (Szász Tibor) 285
8.2.2. Közvetlen piackonform gazdasági szabályozás 288
b) Az adómegoldásokon alapuló szabályozás funkciói 290 c) Az adómegoldások előnyei és hátrányai 293
b) A szennyezési jogok modellje 295
b) A rugalmas kompenzációs szabályozás 300
8.2.3.2. A jótállási kötelezettség 301 8.2.3.3. Megállapodások 302 8.2.3.4. Adókedvezmények, szubvenciók 302 8.2.3.5. Környezetvédelmi informálás és tanácsadás 303 8.2.3.6. Környezetvédelmi emblémák, megkülönböztetések 303
8.3.2. A környezetszabályozó eszközök gazdaságpolitikai összeférhetőségének vizsgálata 305 8.3.3. A kömyezetszabályozó eszközök gazdasági-környezeti hatékonysága 305 8.3.4. A kömyezetszabályozó eszközök értékelése a jogi-intézményi alkalmazhatóság és a társadalmi-politikai megvalósíthatóság kritériumai szerint 306
8.4.2. A környezethez való jog 308 8.4.3. Az egyes jogterületek szerepe a környezetvédelemben 309
8.4.3.2. Kötelezések, korlátozások, ellenőrzés 314 8.4.3.3. Közigazgatási jogi szankciók 315 8.4.3.4. A polgári jog lehetőségei 316 8.4.3.5. Büntetőjog 319
8.4.4.2. A nemzetközi szervezetek 322 8.4.4.3. Az Európai Unió (korábban: Európai Közösség) környezetvédelmi joga 324 Függelék 335 |
