712 C 31
Cros Kárpáti Zsuzsa – Gubicza Csilla – Ónodi Gábor:
Kertségek és kertművelők. Urbanizáció vagy vidékfejlesztés?
Bp. : Mezőgazda, 2004. 183 p., XXVIII t., ill.
ISBN 963-286-054-3

Bevezetés

A könyv címében szereplő "kert" megnevezés a korábban "zártkert" kategóriába sorolt telkeket jelenti – nagyjából.

A bizonytalanság abból fakad, hogy a zártkert elnevezés sokkal inkább egy korszakot jelent, mint pontosan definiált terület felhasználást, telekméretet vagy gazdálkodási módot. Ráadásul a zártkert, mint földnyilvántartási, és ennek nyomán terület felhasználási és szabályozási kategória mára már meg is szűnt. Tehát ha ma kertekről, azok szerves fejlesztési lehetőségeiről akarunk beszélni, akkor a kerteknek a "zártkertesítést" megelőző jellemzőit is ismernünk kell, különben nem tudjuk, hogy voltaképpen miről is beszélünk. Az alcímben felvetett kérdést, miszerint a kertek és művelőik a vidéki, a természetközelségből fakadó értékeket erősítő fejlődési irány eszközei és céljai-e, vagy pedig az urbanizációs folyamatok tartalékterületei, nyertesei vagy éppen áldozatai-e, egyrészt a fenti, a kertekkel kapcsolatos meghatározási bizonytalanságok vetik fel, másrészt egy súlyosabb bizonytalanság, mégpedig a kertek iránti mai, jövőbeli igények tisztázatlansága.

A könyv a kérdést nem válaszolja meg, nem tudja megválaszolni.
A könyv a kérdést felvetni kívánja, és konkrét példákkal, illusztrálva bemutatni, hogy a kérdésre az egyetlen lehetséges válasz a következő:
Attól függ!

Attól függ a válasz, hogy hol van a kert, amiről beszélünk, milyen a múltja, jelene, kik és mit akarnak a használóik, tulajdonosaik és milyen szándékaik vannak a tágabb környezetük fejlődését meghatározni képes erőknek.

A kutatómunka célja, amelynek eredményei a könyvünkben közlésre kerülnek, nem a kertekkel kapcsolatosan felvethető kérdések teljes körű és rendszerezett megválaszolása volt, hanem aktuális, a terület- és településrendezés feladatköreibe tartozó feladatokkal kapcsolatos kérdések felvetése és megoldási lehetőségek bemutatása. Helyi konfliktusok elemzése, önkormányzati, hatósági munkát végző szakemberek ajánlásai, tervek tanulmányozása alapján válogattunk ki tipikusnak tekinthető fejlődési pályákat, a fejlődéssel kapcsolatos konfliktusokat és példaértékűnek tekinthető megoldásokat.

A könyv első része olyan áttekintő fejezeteket tartalmaz, melyek a kertek, kertegyüttesek, kertségek köznyelvi és jogszabályi fogalmait, történeti fejlődésük fő állomásait, tipizálási lehetőségeit mutatják be.

Ezek a fejezetek szolgálni kívánják azt az általánosabb célt, hogy a korábban egységesen a "zártkert" kategóriába sorolt és eképpen fejleszteni, szabályozni kívánt kertek, kertségek történeti eredetét, településszerkezeti-, gazdálkodási és egyéb célokat szolgáló jellemzőit-ha vázlatosan is leírja, bizonyítva, hogy a kertek és kertségek fejlesztési programjai, rendezési szabályozása szükségképpen ennek a sokszínűségnek megfelelően lehet csak sikeres.

A könyv második része esettanulmányok gyűjteménye, melyek konkrét kertegyüttesek kialakulását, aktuális jellemzőiket, a területeikre vonatkozó településrendezési szabályozás egyedi megoldásait ismertetik, és a velük készített interjúk alapján bemutatják a kertek művelőit is.

TARTALOM

Köszönetnyilvánítás  7

Bevezetés  9

I. Kinek mit jelent a kert?  11

I.l. Kertek a köztudatban  13
I.2. Kertek a hivatalos nyilvántartásban  15
I.3. Kertművelők kertjeikről  15

II. A kertművelés kezdetei  19

II.1. A kertművelés kezdetei  21
II.2. A természetközelség vonzerői  27

III. Kiskertek Nyugat-Európában  35

III.1. A kertségek és a kertművelés újkori története Nyugat-Európában  37
III.2. A kertségekre vonatkozó törvények, rendeletek  40
III.3. A kiskertek társadalmi jelentősége  41
III.4. A kiskertek településszerkezeti jelentősége  42
III.5. A kiskertek rendeltetésének változása, jövője  43

IV. Kertek, kertségek Magyarországon  45

IV.1. A kertművelés hagyományai hazánkban  47
IV.2. A Kert-Magyarország gondolata  50
IV.3. A zártkertek kialakulása  51
IV.4. A kertbarát mozgalom  57
IV.5. Zártkertek a földprivatizáció után  60

V. A kertségek típusai  63

V.1. A kerttipológia előzményei  65
V.2. A kertségek tipizálásának további lehetőségei  66
V.3. A tipizálás szempontjainak indoklása, az egyes kerttípusok jellemzői  67
V.4. Urbanizáció vagy vidékfejlesztés?  71

VI. A kertségek a település- és területrendezésben  73

VI.1 A kertek, kertségek tervezéséről általánosságban  75
VI.2. A kertek, kertségek tervezésének szabályai  78
VI.3. A kertségek településrendezési szabályozásának általános tanulságai  79

VII. Szemelvények a kertek sokszínű világából  83

1/l. Szőlőskertek – Csókakő  85
1/2. Szőlőskertek – Lesencefalu  91
1/3. Szőlőskertek – Palkonya  96
2/1. Vegyes kertek – Mezőberény  102
3/1. Városi polgárság kertjei – Sopron  108
3/2. Városi polgárság kertjei – Budakeszi  116
3/3. Városi polgárság kertjei – Veszprém  122
4/1. Iparváros kertjei – Miskolc és Diósgyőr  128
5/1. Bányaváros kertjei – Tatabánya  134
6/1. Üdülőkertek – Nagymaros  145
7/1. Horgászkertek – Szalkszentmárton  154
8/1. Lakóterületté alakuló kertek – Szeged - Baktói és Marostői kiskertek  160
9/1. Közösségi kertek – Miskolc-Arborétum kertek  168
9/2. Közösségi kertek – Babatpuszta - "Nyitott kert"  173

Összefoglalás  178
Zusammenfassung  179
Summary 180
Resume  181

A kertek irodalma  182