
502 B 70
Boda Zsolt:
Globális ökopolitika
[Bp.] : Helikon, 2004. 252 p.
ISBN 963-208-886-7
Ökológiai szempontból nem tartható fenn az,
ahogyan ma az emberiség a Földdel bánik. Korunk ökológiai
válsága arra kényszerít bennünket, hogy
újragondoljuk, átalakítsuk viszonyunkat a világhoz.
Ezzel a társadalmi változással foglalkozik az ökopolitika –
nemzetközi összefüggéseivel pedig a globális
ökopolitika.
A könyv megközelítése arra a gondolatra épült,
hogy jelenleg nem azonosítható egyértelműen
az a szereplő vagy az a társadalmi cselekvési mező,
amely a globális ökopolitika dimanikáját uralná.
A könyv három, nagyjából egyforma súlyú
részre tagolódó tárgyalása azt hivatott
kifejezni, hogy a globális piacon, a globális politikában
és a globális társadalomban egyszerre zajlanak olyan
intézményi változások és politikai cselekvések,
amelyek az ökopolitika számára meghatározó
jelentőségűek.
Boda Zsolt 1969-ben született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi
Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát, majd politikatudományi
doktorátust (PhD). A Magyar Tudományos Akadémia Politikai
Tudományok Intézetének, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi
és Államigazgatási Egyetem Gazdaságetikai Központjának
munkatársa, a hazai zöld mozgalom aktív résztvevője.
TARTALOM
Bevezetés: a közjavak válsága és a
globális kormányzás kihívásai 5
A kollektív cselekvés problémája 9
A globális kormányzás és a környezeti
javak 12
ELSŐ RÉSZ
A globális piac 21
1. A "zöld" piac 23
Környezetvédelem és versenyképesség
25
A fenntartható vállalat felé 32
A "zöld" piac? 36
2. Globalizáció és ökológia 41
A környezetvédelem neoliberális modellje 41
A gazdaság globalizációjának ökológiai
kritikája 49
3. A biológiai sokféleség feletti tulajdonjogok
60
A biodiverzitás mint biológiai erőforrás 61
A biológiai erőforrások feletti tulajdonjog 64
A biológiai információk feletti szellemi tulajdonjog
69
Összefoglalás 75
4. Az éghajlat és a víz piaca 78
A Kiotói Jegyzőkönyv és az emissziókereskedelem
78
Esély vagy fenyegetés-e a klímavédelem piacosítása?
83
A víz: közjószág vagy magántulajdon 88
MÁSODIK RÉSZ
A globális politika 97
5. Az államok a nemzetközi ökopolitikában 99
Környezetvédelem és biztonságpolitika 100
A nemzetközi környezetvédelmi egyezmények érdek
alapú magyarázata 105
Ahiányzó ,hegemón' 111
6. A nemzetközi környezeti együttműködés
117
A környezeti rezsimekről 121
Az ökopolitika elvei 131
7. Az Észak-Dél problematika és a globális
környezeti kormányzás eszméinek változása
139
Stockholm és a fejlődés ígérete
142
A fenntartható fejlődéssel a neoliberális
globalizáció felé 146
Rio és a neoliberális környezetvédelem 149
Johannesburg: globalizáció és fejlődés?
152
8. A szabadkereskedelmi rezsim és a környezet 156
Egyoldalú kereskedelemkorlátozás a környezet
érdekében 158
Szuverén környezetpolitika? 166
A WTO és a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények
169
A szabadkereskedelmi rezsim reformja 171
HARMADIK RÉSZ
A globális társadalom 177
9. A globális civil társadalom megjelenése 178
A civil társadalom felemelkedése 178
A globális civil társadalom 185
Turbulencia: káosz és rend 188
10. A nem kormányzati szereplők a globális környezeti
kormányzásban 193
Diszkurzív és szimbolikus politizálás 196
A policy befolyásolása 201
Szabályozás, végrehajtás és ellenőrzés
205
Gazdálkodás a közjavakért 210
11. A lokálistól a globálisig és vissza
215
A lokális a globális politikában 216
A lokális közjavak közösségi kezelése
219
Közösségek és fenntarthatóság
222
Összefoglalás 229
A gyakrabban használt rövidítések jegyzéke
236
Köszönetnyilvánítás 237
Irodalomjegyzék 238
|