1.1. A növényi élet és az ökológiai tényezők törvényszerűségei  15
1.2. A klíma és a globális felmelegedés hatása a növényekre  21
1.3. Hazánk klímájának sajátosságai   22
1.4. Idegen növényfajok, -fajták és a magyar klímatípusok összeférhetősége  23

2.1. Talajok élettani jellemzői  25
2.2. Termesztett növény hatása a talajra  25
2.3. Az elővetemény élettani hatása  26
2.4. A vetésforgó élettani hatása  26
2.5. A talajegyenetlenségek hátrányos hatása a kertben  27
2.6. Az ásás élettani hatása a talajra  28

3.1. Hőmérsékleti optimum a fejlődés alatt  32
3.2. Az alacsony hőmérséklet hatása a növényekre   33
3.3. A növények egyes szerveinek fagyérzékenysége   34
3.4. Évszakos fagyok hatása  34
3.5. A télre való felkészülés folyamata   35
3.6. Sejtélettani vonatkozások  36
3.7. Sejtek megfagyása  36
3.8. A téli időszak káros jelenségei  37
3.9. A fás növények megfagyásának módjai   38
3.10. A kitavaszodás jelensége  40
3.11. Időszakos fagyok hatása  40

4.1. A magas hőmérséklet hatása a növényekre   43
4.2. A vízhiány és az átlagnál magasabb hőmérséklet következményei  45
4.3. Az aszályok hatása  46
4.4. Az aszály elhárításának lehetőségei   47
4.5. A természetes csapadék és a kertészeti termesztés  49
4.6. A növények védekezése a vízvesztés ellen  49
4.7. A szél élettani és hasznos hatásai  50
4.8. A vontatott fejlődés következményei  51

5.1. Állománysűrűség  53
5.2. Mesterséges gyomirtás a kertekben  54
5.3. A gyomnövények közvetlen kártétele   54
5.4. A gyomnövények közvetett kártétele   55
5.5. Gyomirtó szerek hatása a növényekre  56
5.6. A herbicid bejutása a növénybe (penetráció)   57
5.7. A vegyszeres gyomirtás hatása az élő környezetre   61
5.8. Az öntözés élettani alapjai  64
5.9. Élettani szempontból előnyös az esőztető és csepegtető öntözés  65
5.10. A vízfelesleg hatására bekövetkező növényi károsodás  66

6.1. A fák környezetvédelmi szerepe  68
6.2. A fák anatómiai szerkezete  72
6.2.1. A gyökérzet  72
6.2.2. A fatörzs  74
6.2.3. A lombkorona  75
6.3. A fák életműködésének feltételei   79
6.4. A légszennyeződések és forrásaik   83

6.5. A levegő szennyezettsége és a növényi élet  87
6.6. Helyi szennyeződés (szmog)  88
6.7. Szmog okozta fiziológiai hatások  89
6.8. A fák értékmegőrző szerepe  89

7.1. A fák méretei és növekedésük üteme  91
7.2. A kerti fák formaváltozásai  93
7.3. Gyümölcsfák a kertekben  94
7.4. Díszcserjék, bokrok, sövények  95
7.5. Futó- és kúszónövények  96
7.6. A növényzet árnyékbetöltő szerepe a kertekben  98

8.1. A növényi érzékelés és stresszellenállóság  103
8.2. A növények napfény- és árnyékigénye   106
8.3. A növényzet hatása a környezetére  107
8.4. A kerti növényzet és a légmozgás kapcsolata  108
8.5. A kerti növényzet szélcsökkentő hatása   110
8.6. A növényzet légszennyezés- és zajcsökkentő hatása  111

9.1. A víz növényélettani szerepe  112

9.2. A talaj és a víz viszonya  114
9.3. A gyökerek vízfelvétele, a növények vízszállítása  115
9.4. A szélsőséges vízellátás következményei az ártéri területeken  117

10.1. A gyökerek által kiválasztott anyagok  122
10.2. A levelek által kiválasztott anyagok  122
10.3. Magvakból és termésekből kiválasztott anyagok  122
10.4. A kolin szerepe természetes környezetben  123
10.5. Az allelopathikus anyagok ható területei  123
10.6. Allelopathia a vegyes termesztésben  124
10.7. Allelopathia a négyéves vetésforgó alkalmazásakor   125

11.1. Egyes fák "órarendje"  127
11.2. Virágos és örökzöld növények a lakásokban és épületekben  128
11.3. Mérgező növények  130
11.4. Arnyéktűrő növények  131

12.1. A vadon termő és a termesztett növények közötti különbség  136
12.2. A növényi magvak, termések tápértékeinek hatása az emberi táplálkozásra  136
12.3. A mikroelemek tulajdonságai és hatásai  137
12.4. A mikroelemek és emberi betegségek közötti összefüggések  138
12.5. Allergiát okozó növények  140

12.6. Növényi vitaminok, tápelemek az immunrendszer erősítésében  145