borító

502[34] G 35
Gellérthegyi István:
Az engedély szerepe a környezetvédelemben
Budapest : HVH-ORAC, 2009. 297 p.
ISBN 978-963-258-070-8




A gazdaság minden szereplője számára alapvető jelentőségű annak ismerete, hogy a folytatni kívánt tevékenység milyen engedély birtokában végezhető. Annak a gazdálkodó szervezetnek ugyanis, amely a környezet valamely elemével (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) kapcsolatba kerül, és működése egyben környezethasználatot is eredményez, be kell szereznie a tevékenység formájának megfelelő engedélyt az illetékes környezetvédelmi hatóságoktól.

A környezetvédelmi jogi szabályozás az elmúlt évtizedben olyan nagymértékű fejlődésen ment keresztül, hogy kizárólag a környezetvédelmi hatóságok által kiadandó engedélyek ma már igen magas számot érnek el. Ennek a ténynek egyik kézenfekvő oka az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő jogközelítés. A jogharmonizációs kötelezettség teljesítéseként a magyar környezetvédelmi jogi szabályozás alapvetően átalakult, a joganyag a korábbi többszörösére növekedett; melynek jelentős részét teszik ki a gazdálkodó szervezetekre nehezedő, egyre bővülő terhek, köztük az engedélyköteles tevékenységekre vonatkozó előírások. Ezek a folyamatok kihatnak az engedélyek jogosultjaira és kötelezettjeire is, hiszen tőlük is megkövetelik az újabb jogi helyzethez történő folyamatos alkalmazkodást. Az engedélyezéssel kapcsolatos jogszabályok ismerete azonban nemcsak a gazdálkodó szervek biztonságos, átlátható működéséhez elengedhetetlen, hanem az új, korszerű környezetvédelmi jogszabályok alapján történő jövőbeni működéshez is. Ma már a környezetvédelmi és egyéb hatóságok széleskörű jogosítványokkal rendelkeznek a megelőzés, a közvetlen beavatkozás és a szankcionálás területén abban az esetben, ha a tevékenységet nem az engedélyben foglaltaknak megfelelően, vagy engedély nélkül folytatják. Ez adott esetben a tevékenység felfüggesztéséhez vagy attól való eltiltáshoz is vezethet.

A kézikönyv tehát összefoglalja a környezetvédelem területén meglévő engedélyekre vonatkozó fontosabb anyagi és eljárási jogszabályokat, közérthető módon bemutatja az ide vonatkozó kérdéseket különböző jogeseteken, a mindennapi élet példáin és a bírói gyakorlaton keresztül; mindezzel iránymutatást ad az esetlegesen felmerülő problémák megoldására.




TARTALOM

ELŐSZÓ  11

BEVEZETÉS  13

I. A KÖRNYEZET VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ENGEDÉLYEKRŐL ÁLTALÁBAN  15

II. AZ ENGEDÉLYEZÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK (A KET., A PP. ÉS KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK)  18
1. Az eljárás megindítása  18
2. Az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról  18
2.1. Az ügyfél értesítése hirdetményi úton, illetve közhírré tétel útján   19
2.2. Az ügyfél tájékoztatása az ügyfél kérelmére indult eljárás esetén  19
3. Az eljárás illetéke  20
3.1. Az általános tételű eljárási illeték mértéke  20
3.1.1 Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárási illetékek  21
3.1.2 Az építésügyi hatósági eljárás illetéke  21
3.1.3 A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke  22
3.2. Értékhez igazodó államigazgatási eljárási illeték  23
3.3. Az illeték megfizetésére kötelezettek köre   23
3.4. Az illeték visszatérítése  24
3.5. Illetékmentesség  24
4. Az igazgatási szolgáltatási díjakkal kapcsolatos szabályok  24
4.1. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése   25
4.2. Az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése   25
5. A kérelem  26
5.1. A kérelem formája  26
5.2. A kérelem tartalmi elemei  26
5.3. A kérelem előterjesztése  27
6. A kérelem sorsa az eljáró hatósághoz való beérkezés után  27
7. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása  28
8. Az eljárás megszüntetése  28
9. Az eljárás felfüggesztése  29
10. Ügyintézési határidő  30
10.1. Az ügyintézési határidő kezdete   30
10.2. Az ügyintézési határidő meghosszabbítása   31
11. Képviselet  31
12. A szakhatóság közreműködése  32
13. Bizonyítás  33
13.1. Az ügyfél nyilatkozata  34
13.2. Az irat  35
13.3. A tanúvallomás  35
13.4. A hatósági tanú  36
13.5. A szemléről készült jegyzőkönyv   36
13.6. A szakértői vélemény  38
14. Jogorvoslatok  39
14.1. Jogorvoslati eljárások kérelem alapján   40
14.1.1. A fellebbezés  40
14.1.2. Bírósági felülvizsgálat  43
14.1.3. Újrafelvételi eljárás  54
14.1.4. Méltányossági eljárás  55
14.2. Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások  56
14.2.1. A döntést módosítása vagy visszavonása   56
14.2.2. Felügyeleti eljárás  56
14.2.3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján  57
14.2.4. Ügyészi óvás  58
15. Semmisség  59
16. A döntés kijavítása, kicserélése, kiegészítése  60

III. A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS ÉS ENGEDÉLYEZÉS   61
1. Adatkezelés  62
2. A környezetvédelmi hatósági együttműködés   65
3. A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése  66
4. Előzetes vizsgálati eljárás  67
5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás   72
5.1. Általános szabályok  72
5.2. Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás   77
5.3. Eljárás kibocsátó félként   77
5.4. Eljárás hatásviselő félként   79
6. Határozatok  80
7. Az egységes környezethasználati engedély  82
7.1. Általános szabályok  82
7.2. Engedélyezési eljárás  83
7.3. A nyilvánosság bevonása  83
7.4. A próbaüzemre és az ellenőrzésre vonatkozó szabályok  85
7.5. Adatszolgáltatás  85
8. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásának szabályai   86
9. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összekapcsolásának szabályai   89
10. Környezetvédelmi felülvizsgálat  90
11. A környezetvédelmi teljesítményértékelés   92
12. A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai  92
13. Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)  94
14. Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés   96
15. Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése  101
16. Határértékek  103
17. A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai  104
18. Elintézési határidők  104
19. Végrehajtható határozatok  104
20. Eljárási költségek  106
21. Felügyeleti díj  107

IV. AZ EGYES KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKTERÜLETEKRE, ILLETVE A KÁROS TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYEK   108
1. Hulladék-gazdálkodással kapcsolatos engedélyek   108
1.1. Általános szabályok  108
1.1.1. Hulladékkezelés  108
1.1.2. Hulladékgyűjtés és begyűjtés   109
1.1.3. Hulladékszállítás  109
1.1.4. A hulladék behozatala, kivitele ás átszállítása   110
1.1.5. Hulladékhasznosítás  110
1.1.6. Hulladékártalmatlanítás  111
1.1.7. Veszélyes hulladék  111
1.1.8. Hulladékgazdálkodási bírság   112
1.2. Települési hulladékokkal kapcsolatos szabályozása   116
1.2.1. Eljáró hatóságok  120
1.2.2. Meglévő hulladékártalmatlanítók további üzemeltetésének felülvizsgálata   121
1.3. Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenysége szabályozása  121
1.3.1. Engedélyezés  127
1.4. A szennyvizek és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása. 130
1.5. Elektromos és elektronikai berendezések hulladékai   133
1.5.1. A gyártó visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettsége  134
1.5.2. A gyártó, valamint a koordináló szervezet nyilvántartásba vétele  136
1.5.3. Jogkövetkezmények  137
1.6. A hulladéklerakás és -lerakók szabályozása   137
1.6.1. A hulladéklerakó bezárása  139
2. Zajvédelemmel kapcsolatos engedélyek 140
2.1. A zajvédelem általános szabályai  140
2.2. Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok  141
2.3. Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások   142
2.4. Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások  143
2.5. A csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület  143
2.6. Zaj- és rezgésbírság  144
2.7. Légi közlekedés vonatkozó szabályai   145
2.8. A zaj- és rezgésterhelési határértékekről   147
2.9. Egyes kültéri berendezések zajkibocsátása   148
2.10. A háztartási gépek zajkibocsátása   149
3. Természetvédelemmel kapcsolatos engedélyek  150
3.1. Általános szabályok  150
3.2. Eljárási rendelkezések  156
3.3. Tájvédelmi szakhatóságok  157
3.4. Természetvédelmi bírság  158
3.5. Polgári jogi felelősség  159
3.6. A nádgazdálkodás szabályai  160
3.7. Allatok védelme és állatokkal kapcsolatos tevékenységek szabályozása  160
3.7.1. Az állatkísérlet általános szabályai  162
3.7.2. Állatkert, cirkuszi menazséria és kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítésének és fenntartásának általános szabályai   165
3.7.3. Állatpanzió és állatmenhely létesítése   165
3.7.4. Állatvédelmi bírság  167
3.7.5. Büntetőjogi felelősség  167
3.8. A levegő védelmének szabályai  168
3.8.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrásra vonatkozó szabályok  168
3.8.2. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásra vonatkozó szabályok  171
3.8.3. Légszennyezési bírság és egyéb jogkövetkezmények  172
3.8.4. A levegővédelmi ügyekben eljáró hatóságok  174
3.8.5. Előírások az engedély tartalmára 1  77
3.9. Hulladékégetés szabályai és a határértékek  177
3.9.1. Az engedélyezési eljárás sajátos szabályai  178
3.9.2. Az üzemeltetés sajátos feltételei   180
3.10. Tüzelőberendezések szabályozása   180
3.11. A légszennyezési bírság kivetésének sajátos szabálya  182
3.12. Az üvegházhatású gázokkal és ózonréteggel kapcsolatos védelem  182
3.12.1. Eljáró szervek, szervezetek és egyéb szabályok  183
3.12.2. A felügyelőség  185
3.13. A veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések   187
3.13.1. Új anyagok törzskönyvezése  188
3.13.2. A bejelentési és törzskönyvezési eljárás közös szabályai  190
3.12.3. A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei  191
4. Vizek használatával kapcsolatos engedélyek  192
4.1. A víz védelme  194
4.2. A vízügyi hatósági jogkör  197
4.3. A felszíni vizek védelme  199
4.3.1. A kibocsátó általános kötelezettségei   200
4.3.2. Szennyvízkibocsátás engedélyezése   201
4.3.3. Ellenőrzés 203
4.3.4. Bírságok és egyéb jogkövetkezmények   205
4.4. A felszín alatti vizek védelme  207
4.4.1. Vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok  207
4.4.2. Szennyező anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése  208
4.4.3. Az engedélyköteles tevékenység bejelentése és az adatszolgáltatása  210
4.4.4. Kármentesítés és bírság   212
4.5. A vízjogi létesítési és használati engedélyek  214
4.5.1. A vízjogi engedélyek   215
4.5.2. A vízjogi engedély módosítása, visszavonása és a tevékenység szüneteltetése   219
4.6. A vízi közlekedéssel kapcsolatos engedélyek   220
4.6.1. Az úszólétesítményekre vonatkozó szabályok  221
4.6.2. A hajózási tevékenység engedélyezése   222
5. A környezetvédelemmel összefüggő egyes sajátos engedélyezési eljárások  224
5.1. Bányaengedélyek  224
5.2. Erdőterület igénybevételével kapcsolatos engedélyek  226
5.3. A vad védelmével, a vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos engedélyek 229
5.4. A növényvédelemmel kapcsolatos engedélyek   231
5.5. Repülőtér létesítésének és üzemben tartásának engedélye  241
5.6. Vasúti építményekkel kapcsolatos engedélyek 243
6. Energiával kapcsolatos engedélyezések  245
6.1. A földgázellátással kapcsolatos engedélyezési eljárás és engedélytípusok  246
6.2. Atomenergiával kapcsolatos engedélyek  249
6.3. Villamos-energiával kapcsolatos engedélyek  255
7. Építési engedélyezési és használatbavételi eljárás  259
7.1. Elvi engedélyezési eljárás  261
7.2. Építési engedélyezési és bejelentési eljárás  262
7.3. Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás  265
8. Környezetvédelemben meglévő különös engedélyezési eljárás, az ún. telepengedély 268

V. AZ ENGEDÉLYEZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK MEGSZEGÉSE MIATTI FELELŐSSÉG  274
1. Alapvető jogszabályi rendelkezések  274
2. Polgári jogi felelősség  276
3. Környezetvédelmi bírság  276
4. Büntetőjogi felelősség  276
4.1. Környezetkárosítás  276
4.2. Természetkárosítás  277
4.3. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése   279
5. Államigazgatási felelősség  279
6. Az ügyész szerepe a környezetvédelemben  282
7. Az állampolgárijogok országgyűlési biztosa és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának szerepe a környezetvédelemben  282
7.1. Állampolgári jogok országgyűlési biztosa  282
7.2. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa  286

VI. A KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐ LEGFONTOSABB HATÓSÁGOK  291
1. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Főfelügyelőség  291
2. Területi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség 291
2.1. A felügyelőség feladatai  292
2.2. Eljárásjogi rendelkezések  292
3. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság  293
4. Területi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság  294
5. Nemzeti Park Igazgatóságok  294
6. A 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 12. számú melléklete a közreműködő hatóságokról   294


vissza