502[34] G 35 Gellérthegyi István: Az engedély szerepe a környezetvédelemben Budapest : HVH-ORAC, 2009. 297 p. ISBN 978-963-258-070-8 A gazdaság minden szereplője számára alapvető jelentőségű annak ismerete, hogy a folytatni kívánt tevékenység milyen engedély birtokában végezhető. Annak a gazdálkodó szervezetnek ugyanis, amely a környezet valamely elemével (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) kapcsolatba kerül, és működése egyben környezethasználatot is eredményez, be kell szereznie a tevékenység formájának megfelelő engedélyt az illetékes környezetvédelmi hatóságoktól. A környezetvédelmi jogi szabályozás az elmúlt évtizedben olyan nagymértékű fejlődésen ment keresztül, hogy kizárólag a környezetvédelmi hatóságok által kiadandó engedélyek ma már igen magas számot érnek el. Ennek a ténynek egyik kézenfekvő oka az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő jogközelítés. A jogharmonizációs kötelezettség teljesítéseként a magyar környezetvédelmi jogi szabályozás alapvetően átalakult, a joganyag a korábbi többszörösére növekedett; melynek jelentős részét teszik ki a gazdálkodó szervezetekre nehezedő, egyre bővülő terhek, köztük az engedélyköteles tevékenységekre vonatkozó előírások. Ezek a folyamatok kihatnak az engedélyek jogosultjaira és kötelezettjeire is, hiszen tőlük is megkövetelik az újabb jogi helyzethez történő folyamatos alkalmazkodást. Az engedélyezéssel kapcsolatos jogszabályok ismerete azonban nemcsak a gazdálkodó szervek biztonságos, átlátható működéséhez elengedhetetlen, hanem az új, korszerű környezetvédelmi jogszabályok alapján történő jövőbeni működéshez is. Ma már a környezetvédelmi és egyéb hatóságok széleskörű jogosítványokkal rendelkeznek a megelőzés, a közvetlen beavatkozás és a szankcionálás területén abban az esetben, ha a tevékenységet nem az engedélyben foglaltaknak megfelelően, vagy engedély nélkül folytatják. Ez adott esetben a tevékenység felfüggesztéséhez vagy attól való eltiltáshoz is vezethet. A kézikönyv tehát összefoglalja a környezetvédelem területén meglévő engedélyekre vonatkozó fontosabb anyagi és eljárási jogszabályokat, közérthető módon bemutatja az ide vonatkozó kérdéseket különböző jogeseteken, a mindennapi élet példáin és a bírói gyakorlaton keresztül; mindezzel iránymutatást ad az esetlegesen felmerülő problémák megoldására. TARTALOMELŐSZÓ 11BEVEZETÉS 13 I. A KÖRNYEZET VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ENGEDÉLYEKRŐL ÁLTALÁBAN 15 II. AZ ENGEDÉLYEZÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK (A KET., A PP. ÉS KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK) 18
1. Az eljárás megindítása 18
2. Az ügyfél értesítése az eljárás megindításáról 18
2.1. Az ügyfél értesítése hirdetményi
úton, illetve közhírré tétel útján
19
3. Az eljárás illetéke 202.2. Az ügyfél tájékoztatása az ügyfél kérelmére indult eljárás esetén 19
3.1. Az általános tételű eljárási
illeték mértéke 20
3.1.1 Egyes környezet- és természetvédelmi,
valamint vízügyi hatósági eljárási
illetékek 21
3.2. Értékhez igazodó államigazgatási
eljárási illeték 233.1.2 Az építésügyi hatósági eljárás illetéke 21 3.1.3 A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások illetéke 22 3.3. Az illeték megfizetésére kötelezettek köre 23 3.4. Az illeték visszatérítése 24 3.5. Illetékmentesség 24
4.1. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése
25
5. A kérelem 264.2. Az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése 25
5.1. A kérelem formája 26
6. A kérelem sorsa az eljáró hatósághoz
való beérkezés után 275.2. A kérelem tartalmi elemei 26 5.3. A kérelem előterjesztése 27 7. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 28 8. Az eljárás megszüntetése 28 9. Az eljárás felfüggesztése 29 10. Ügyintézési határidő 30
10.1. Az ügyintézési határidő kezdete
30
11. Képviselet 3110.2. Az ügyintézési határidő meghosszabbítása 31 12. A szakhatóság közreműködése 32 13. Bizonyítás 33
13.1. Az ügyfél nyilatkozata 34
14. Jogorvoslatok 3913.2. Az irat 35 13.3. A tanúvallomás 35 13.4. A hatósági tanú 36 13.5. A szemléről készült jegyzőkönyv 36 13.6. A szakértői vélemény 38
14.1. Jogorvoslati eljárások kérelem alapján
40
14.1.1. A fellebbezés 40
14.2. Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati
eljárások 5614.1.2. Bírósági felülvizsgálat 43 14.1.3. Újrafelvételi eljárás 54 14.1.4. Méltányossági eljárás 55
14.2.1. A döntést módosítása vagy visszavonása
56
14.2.2. Felügyeleti eljárás 56 14.2.3. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján 57 14.2.4. Ügyészi óvás 58 16. A döntés kijavítása, kicserélése, kiegészítése 60 III. A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS ÉS ENGEDÉLYEZÉS 61
1. Adatkezelés 62
2. A környezetvédelmi hatósági együttműködés 65 3. A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése 66 4. Előzetes vizsgálati eljárás 67 5. A környezeti hatásvizsgálati eljárás 72
5.1. Általános szabályok 72
6. Határozatok 805.2. Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás 77 5.3. Eljárás kibocsátó félként 77 5.4. Eljárás hatásviselő félként 79 7. Az egységes környezethasználati engedély 82
7.1. Általános szabályok 82
8. A környezeti hatásvizsgálati eljárás
és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárás összevonásának szabályai
867.2. Engedélyezési eljárás 83 7.3. A nyilvánosság bevonása 83 7.4. A próbaüzemre és az ellenőrzésre vonatkozó szabályok 85 7.5. Adatszolgáltatás 85 9. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összekapcsolásának szabályai 89 10. Környezetvédelmi felülvizsgálat 90 11. A környezetvédelmi teljesítményértékelés 92 12. A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai 92 13. Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) 94 14. Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés 96 15. Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése 101 16. Határértékek 103 17. A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai 104 18. Elintézési határidők 104 19. Végrehajtható határozatok 104 20. Eljárási költségek 106 21. Felügyeleti díj 107 IV. AZ EGYES KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKTERÜLETEKRE, ILLETVE A KÁROS TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYEK 108
1. Hulladék-gazdálkodással kapcsolatos engedélyek
108
1.1. Általános szabályok 108
1.1.1. Hulladékkezelés 108
1.2. Települési hulladékokkal kapcsolatos szabályozása
1161.1.2. Hulladékgyűjtés és begyűjtés 109 1.1.3. Hulladékszállítás 109 1.1.4. A hulladék behozatala, kivitele ás átszállítása 110 1.1.5. Hulladékhasznosítás 110 1.1.6. Hulladékártalmatlanítás 111 1.1.7. Veszélyes hulladék 111 1.1.8. Hulladékgazdálkodási bírság 112
1.2.1. Eljáró hatóságok 120
1.3. Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenysége
szabályozása 1211.2.2. Meglévő hulladékártalmatlanítók további üzemeltetésének felülvizsgálata 121 1.3.1. Engedélyezés 127
1.4. A szennyvizek és szennyvíziszap mezőgazdasági
felhasználása. 130
1.5. Elektromos és elektronikai berendezések hulladékai
133
1.5.1. A gyártó visszavételi, begyűjtési,
hasznosítási és ártalmatlanítási
kötelezettsége 134
1.6. A hulladéklerakás és -lerakók szabályozása
1371.5.2. A gyártó, valamint a koordináló szervezet nyilvántartásba vétele 136 1.5.3. Jogkövetkezmények 137
1.6.1. A hulladéklerakó bezárása 139
2.1. A zajvédelem általános szabályai 140
3. Természetvédelemmel kapcsolatos engedélyek 150
2.2. Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok 141 2.3. Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások 142 2.4. Közlekedési vonalas létesítmény létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások 143 2.5. A csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület 143 2.6. Zaj- és rezgésbírság 144 2.7. Légi közlekedés vonatkozó szabályai 145 2.8. A zaj- és rezgésterhelési határértékekről 147 2.9. Egyes kültéri berendezések zajkibocsátása 148 2.10. A háztartási gépek zajkibocsátása 149
3.1. Általános szabályok 150
3.2. Eljárási rendelkezések 156 3.3. Tájvédelmi szakhatóságok 157 3.4. Természetvédelmi bírság 158 3.5. Polgári jogi felelősség 159 3.6. A nádgazdálkodás szabályai 160 3.7. Allatok védelme és állatokkal kapcsolatos tevékenységek szabályozása 160
3.7.1. Az állatkísérlet általános
szabályai 162
3.8. A levegő védelmének szabályai 168
3.7.2. Állatkert, cirkuszi menazséria és kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítésének és fenntartásának általános szabályai 165 3.7.3. Állatpanzió és állatmenhely létesítése 165 3.7.4. Állatvédelmi bírság 167 3.7.5. Büntetőjogi felelősség 167
3.8.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrásra
vonatkozó szabályok 168
3.9. Hulladékégetés szabályai és
a határértékek 177 3.8.2. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásra vonatkozó szabályok 171 3.8.3. Légszennyezési bírság és egyéb jogkövetkezmények 172 3.8.4. A levegővédelmi ügyekben eljáró hatóságok 174 3.8.5. Előírások az engedély tartalmára 1 77
3.9.1. Az engedélyezési eljárás sajátos
szabályai 178
3.10. Tüzelőberendezések szabályozása
1803.9.2. Az üzemeltetés sajátos feltételei 180 3.11. A légszennyezési bírság kivetésének sajátos szabálya 182 3.12. Az üvegházhatású gázokkal és ózonréteggel kapcsolatos védelem 182
3.12.1. Eljáró szervek, szervezetek és egyéb
szabályok 183
3.13. A veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések
1873.12.2. A felügyelőség 185
3.13.1. Új anyagok törzskönyvezése 188
3.13.2. A bejelentési és törzskönyvezési eljárás közös szabályai 190 3.12.3. A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei 191
4.1. A víz védelme 194
4.3. A felszíni vizek védelme 1994.2. A vízügyi hatósági jogkör 197
4.3.1. A kibocsátó általános kötelezettségei
200
4.4. A felszín alatti vizek védelme 2074.3.2. Szennyvízkibocsátás engedélyezése 201 4.3.3. Ellenőrzés 203 4.3.4. Bírságok és egyéb jogkövetkezmények 205
4.4.1. Vízkivételek engedélyezésére
vonatkozó egyes szabályok 207
4.5. A vízjogi létesítési és használati
engedélyek 214 4.4.2. Szennyező anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése 208 4.4.3. Az engedélyköteles tevékenység bejelentése és az adatszolgáltatása 210 4.4.4. Kármentesítés és bírság 212
4.5.1. A vízjogi engedélyek 215
4.6. A vízi közlekedéssel kapcsolatos engedélyek
220 4.5.2. A vízjogi engedély módosítása, visszavonása és a tevékenység szüneteltetése 219
4.6.1. Az úszólétesítményekre vonatkozó
szabályok 221
5. A környezetvédelemmel összefüggő egyes
sajátos engedélyezési eljárások 224
4.6.2. A hajózási tevékenység engedélyezése 222
5.1. Bányaengedélyek 224
6. Energiával kapcsolatos engedélyezések 245
5.2. Erdőterület igénybevételével kapcsolatos engedélyek 226 5.3. A vad védelmével, a vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos engedélyek 229 5.4. A növényvédelemmel kapcsolatos engedélyek 231 5.5. Repülőtér létesítésének és üzemben tartásának engedélye 241 5.6. Vasúti építményekkel kapcsolatos engedélyek 243
6.1. A földgázellátással kapcsolatos engedélyezési
eljárás és engedélytípusok 246
7. Építési engedélyezési és
használatbavételi eljárás 259 6.2. Atomenergiával kapcsolatos engedélyek 249 6.3. Villamos-energiával kapcsolatos engedélyek 255
7.1. Elvi engedélyezési eljárás 261
8. Környezetvédelemben meglévő különös
engedélyezési eljárás, az ún. telepengedély
2687.2. Építési engedélyezési és bejelentési eljárás 262 7.3. Használatbavételi engedélyezési és bejelentési eljárás 265 V. AZ ENGEDÉLYEZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK MEGSZEGÉSE MIATTI FELELŐSSÉG 274
1. Alapvető jogszabályi rendelkezések 274
2. Polgári jogi felelősség 276 3. Környezetvédelmi bírság 276 4. Büntetőjogi felelősség 276
4.1. Környezetkárosítás 276
5. Államigazgatási felelősség 279
4.2. Természetkárosítás 277 4.3. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése 279 6. Az ügyész szerepe a környezetvédelemben 282 7. Az állampolgárijogok országgyűlési biztosa és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának szerepe a környezetvédelemben 282
7.1. Állampolgári jogok országgyűlési
biztosa 282
7.2. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa 286 VI. A KÖRNYEZETVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐ LEGFONTOSABB HATÓSÁGOK 291
1. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi,
Vízügyi Főfelügyelőség 291
2. Területi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Vízügyi Felügyelőség 291
2.1. A felügyelőség feladatai 292
3. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi
Igazgatóság 2932.2. Eljárásjogi rendelkezések 292 4. Területi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 294 5. Nemzeti Park Igazgatóságok 294 6. A 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 12. számú melléklete a közreműködő hatóságokról 294 |