E tanulmánykötet a Pécsi Tudományegyetem Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszéke által Andrásfalvy Bertalan vezetése alatt 2002-2005 között elnyert, "Iskolateremtő egyéniségek - Tudományos Iskolák" támogatására kiírt OTKA program kutatási eredményeit tartalmazza. A tudományos vállalkozás célja a Kárpát-medencében az utóbbi 1000 év emberi tevékenysége (különösen az erdőirtás, a vízrendezések, a pusztásodás, a szőlőművelés és a nagyüzemi gazdálkodás) eredményeképp bekövetkezett ökológiai változások történeti-néprajzi vizsgálata volt. A kutatók a gazdálkodás tájra gyakorolt hatásának, ember és ökológiai környezet szerves kapcsolatának a vizsgálata mellett külön figyelmet szenteltek az ott élő népesség történelmi sorsának, társadalmi-kulturális jellemzőinek, a földtulajdon és a földhasználati jog változásainak, a foglalkoztatottságnak, a demográfiai viszonyoknak - azaz minden olyan tényezőnek, amely az emberi tájhasználatot, az ökológiai környezet antropogén átalakítását befolyásol(hat)ta. A vizsgált folyamatokat - elsősorban a Dunántúl, illetve a Kisalföld eddig kevésbé ismert területeire koncentrálva - meghatározott kutatópontokon vizsgálták, törekedve arra, hogy a változásokat a fellelhető történeti térkép és más forrásanyag segítségével időben a lehető legmesszebb visszavetítve nyomon kísérjék és dokumentálják.
A munka a jelenkori emberi beavatkozások történeti előzményeit illetve jövőbeli következményeit, várható hatásait, előnyeit és hátrányait kívánja társadalomtudományi és döntéshozói-politikai szinten egyaránt tudatosítani, egyúttal a jövőbeli beavatkozások tervezéséhez megbízható forrásanyagot, kiérlelt elemzéseket szolgáltatni - ezzel járulva hozzá, az egykor létezett, de mára elszegényített szerves tájak ökológiai rehabilitációjához.

---

TARTALOM

1. Vargyas Gábor: Előszó  7
2. Andrásfalvy Bertalan: Bevezetés - A gazdálkodás következtében végbement földfelszínváltozások vizsgálata a Kárpát-medencében  9
3. Dóka Klára: A Duna-mappáció (1823-1845)   21
4. Fodor Zoltán: Fokok a magyarországi Tisza-szakaszon az átfogó szabályozás előtt  33
5. Kiss Andrea:  "Rivulus namque, qui dicitur Fűk, fluens deprefato lacu" - Fok, Sár, Foksár  49
6. Filep Antal: Víz a "magasban". Megjegyzések az árvízmentes térszínek és a domb- illetve hegyvidékek hagyományos vízgazdálkodásához   65
7. Néma Sándor: Vízibíráskodás a Győr vármegyei Csilizközben. Vizek, árvizek és a társadalmi konfliktusok összefüggései a 18-19. században  109
8. Szabó Péter: Hagyományos erdőgazdálkodás a Kárpát-medencében  129
9. Frisnyák Sándor: Táj- és erőforrás-hasznosítás a Zempléni-hegységben. Tájtörténeti vázlat   145
10. Máté Gábor: A kultúrtáj változásának aspektusai Kárászon  163
11. Hosszú Csaba: Adalékok a határhasználat és a tájátalakulás történetéhez a somogyi Nagy-berek területén  185
12. Béres Sándor: Dánszentmiklós tájtörténete   213
13. Tanai Péter: A nyalkai határ kiélésének vizsgálata kéziratos történeti és mai térképes dokumentumok egybevetése révén   237
14. Géber József: Határhasználati változások Ménfőcsanakon  273
15. Dobai Szilvia: A határhasználat és az életmód változása Fehérvárcsurgón és környékén  293
16. Pákozdi Ildikó: A dunántúli Igar község társadalmának változásai a földtulajdon-szerkezet átalakulása tükrében  315
17. Farkas Judit: "Krisna egyik kertje". Hit-orientált életmód és környezet-átalakítás Somogyvámoson  331
A kötet szerzői  347
Színes táblák  351