borító

502[33] K 38
Kerekes Sándor - Fogarassy Csaba:
Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlődés
Gödöllő : Szent István Egyetemi K., 2006. 141 p., ill.




TARTALOM

BEVEZETÉS  6

1. A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI  7
1.1. Globális és lokális környezeti problémák  7
1.2. A termelés és fogyasztás környezeti problémái  8
1.3. A légkör mint szennyezést befogadó közeg, a levegő szennyeződései   8
1.4. A légkör kémiai összetétele  9
1.4.1. A levegő szennyeződései  9
1.4.2. Globális légszennyeződések  9
1.4.3. Rövidtávú, helyi légszennyezők  11
1.4.4. A légkör mint szennyezőanyag befogadó  13
1.4.5. A levegőszennyeződés csökkentésének, kiküszöbölésének lehetőségei   13
1.5. A vízszennyezés és szennyvizek elhelyezésének problémaköre  14
1.5.1. A víz szennyeződései  17
1.5.2. A szennyvizek kezelése  19
1.5.3. A szennyvizek elhelyezése  23
1.6. A talajjal összefüggő környezeti problémák  24
1.6.1. A talajt terhelő hatások: ipari eredetű emissziók hatásai  25
1.6.2. A mezőgazdasági tevékenység hatása a talajra  25
1.6.3. Öntözés, gépesítés, intenzív fajták, fejlett technológiák és hatásuk a környezetre  28
1.7. A hulladékok keletkezése és környezeti hatásai  28
1.7.1. A hulladékok keletkezése, összetétele  28
1.7.2. A hulladékok ártalmatlanítása a talaj öntisztulásával  30
1.7.3. Az ipari és a települési hulladékok kezelése  30
1.7.4. A hulladék megsemmisítésének módozatai  31
1.8. A zaj és a zajártalmak  32
1.8.1. A zajártalmak elleni védekezés  32

2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS A VÁLLALKOZÁSOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE   34
2.1. A fenntartható fejlődés értelmezése  34
2.1.1. A fenntartható fejlődés és a felelős gondolkodás vállalati dimenziói   35
2.1.2. A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata  39
2.1.3. A fenntarthatóság esély és értékvizsgálata  41
2.2. A gazdasági teljesítmény mérésének alapproblémái  43
2.2.1. A GDP alapvető hiányosságai  43
2.2.2. A fenntartható társadalmi jólét mérése és mutatószámai  48
2.2.3. A Fenntartható Gazdasági Jólét Mutatója (ISEW)  50
2.2.4. A Valódi Fejlődés Mutatója (GPI)  51
2.2.5. Az Emberi Fejlődés Indexe (HDI)  53
2.2.6. Az ökológiai lábnyom fogalma és mérése  54
2.2.7. Többdimenziós alternatív mutatórendszerek  55
2.3. A természetes kapitalizmus alapelvei, az ipari ökológiai rendszerek működése  55
2.3.1. Az öko-hatékonyság fogalma és mérése  57
2.3.2. Az ipari ökológia jellemzői  57
2.3.3. Az ipari ökológia eszköztára  59
2.3.4. Életciklus elemzés  60

3. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA  62
3.1. A természeti erőforrások típusai  62
3.1.1. A nem megújuló természeti erőforrások optimális használata  62
3.1.2. Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk  64
3.2. A környezeti probléma megjelenése  66
3.3. Közjavak tragédiája  69
3.3.1. Nem kitermelhető természeti javak  70
3.4. A környezet értékelése  70
3.4.1. Az élvezeti ár módszer vagy hedonikus ár módszer  73
3.5. Feltételes értékelés  74
3.6. Az utazási költség módszer  74
3.6.1. Környezeti kárértékelés módszere  75

4. KÖRNYEZETI EXTERNÁLIÁK  77
4.1. A környezetszennyezés gazdaságtana  77
4.2. A külső gazdasági hatások típusai  78
4.2.1. A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje  81
4.3. Az externália optimális nagysága  82
4.4. Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletekben  83
4.4.1. Apigou-i adó nagysága  83
4.4.2. ACoase-tétel  85
4.4.3. A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén  88
4.4.4. A szennyezés-elhárítási kötelezettségek költség-hatékony megosztása több szennyező, vagy több szennyezés-elhárítási lehetőségek között  89
4.4.5. A környezetpolitikai eszközök (adók és mennyiségi szabályozás) kiválasztási szempontjai  90

5. A KÖRNYEZETPOLITIKA ESZKÖZEI, A KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSA   95
5.1. Közvetlen (vagy normatív) szabályozás  95
5.1.1. Nyílt tiltás  97
5.1.2. Engedélyeztetési eljárás  97
5.1.3. A közvetlen szabályozás hátrányai  98
5.2. Közvetett (vagy gazdasági) szabályozás  99
5.2.1. Adók, díjak, járulékok  100
5.2.2. Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés  103
5.2.3. Letét-visszafizetési rendszer  103
5.2.4. Piacteremtés (piaci és hatósági eszközök kombinálása)  104
5.3. Szén-dioxid kereskedelem  106
5.3.1. A CO2 kereskedés hazai megjelenése  107
5.4. Önkéntes környezeti megállapodások  110
5.4.1. Ágazati önkéntes megállapodások  110
5.4.2. Önkéntes megállapodások jogilag nem szabályozott területen  111
5.4.3. Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat (SKV)  111
5.4.4. Az SKV szerepe a fenntartható fejlődésben  113
5.4.5. Az SKV szabályozása az Európai Unió Tagállamaiban  114

6. KÖRNYEZETBARÁT VÁLLALATIRÁNYÍTÁS  117
6.1. A vállalatok környezeti kockázatainak becslése  117
6.2. Vállalati felelősség  119
6.3. Környezeti menedzsment alkalmazása és lehetséges funkciói  120
6.4. A vállalkozások környezeti kockázatának endogén és exogén összetevői   122
6.5. A környezeti funkció szerepe a vállalatnál a tevékenység változó környezeti kockázatának függvényében  125
6.5.1. A vállalati környezetvédelmi funkció támogató szerepkörben  125
6.5.2. A vállalati környezetvédelmi funkció üzemi, gyáregységi szerepkörben   126
6.5.3. A vállalati környezetvédelmi funkció állandóan változó szerepkörben   126
6.5.4. A vállalati környezetvédelmi funkció stratégiai szerepkörben   126
6.6. Környezeti menedzsment rendszerek a gyakorlatban  128
6.6.1. A vállalati környezeti menedzsment eszközei  128
6.6.2. A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR)  128
6.6.3. A KIR-re vonatkozó nemzetközi szabványok  130

7. KÖRNYEZETPOLITIKAI ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS DILEMMÁI AZ EZREDFORDULÓ UTÁN  132
7.1. A környezetpolitika nemzetközi fejlődési irányai  132
7.2. A környezetpolitika hazai jellegzetességei  134
7.3. Az EU tagságot követő környezetpolitikai dilemmák  136

FELHASZNÁLT FORRÁSOK  138


vissza