borító

630 M 62
Hartman Mátyás (szerk.):
Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában
Budapest : Szaktudás K., 2002. 58 p., ill.
ISBN 963-9422-50-9




Az utóbbi évtizedek intenzív mezőgazdálkodásának eredményeként mára a természetes élőhelyek erősen megfogyatkoztak és elszigetelődtek egymástól. Ennek következtében sok ritka vagy védett növény- és állatfajunk élettere szorult mezőgazdasági területekre. Sokan gondolhatjuk, hogy a fajok védelme érdekében ezeken a területeken lel kell hagyni a műveléssel, pedig épp ellenkezőleg: hagyományos, vegyszerszegény, extenzív mezőgazdálkodással jelentős természeti értékek őrizhetők meg, hiszen nagyszámú növény- és állatfaj alkalmazkodott mára nagyon jól a mezőgazdasági területekhez (gondoljunk csak a túzokra, amely különösen kedveli ezeket az élőhelyeket).
A fajok és az élőhelyek védelmén kívül a mezőgazda tehet a legtöbbet a táj hagyományos képének, a kultúrtörténeti értékeknek megőrzéséért, a gazdálkodási hagyományok ápolásáért, hiszen a mezőgazdaság a termelési feladatok mellett mindig el kell, hogy lásson környezeti és társadalmi feladatokat is. Több mint egyszerű árutermelői ágazat. Napjainkban a környezeti, táji, kulturális szempontokat figyelembe vevő mezőgazdálkodás ritkán tudja biztosítani művelői számára a megélhetést, hiszen az extenzív gazdálkodású területek gyenge termőképességű talajokon találhatók, amelyek nem biztosítanak megfelelő "versenyfeltételeket" az intenzív árutermelő gazdálkodással szemben. Ugyanakkor az értékek megőrzése emberi erőfeszítéseket, sok munkát kíván.
Ennek felismerése vezetett oda, hogy az Európai Unió országaiban - és ez évtől hazánkban is - mezőgazdasági politikai koncepcióváltásra került sor, amely szerint közvetlen fizetség illeti meg azon gazdálkodókat, akik a természeti, környezeti, kulturális értékeink fenntartását segítő gazdálkodási rendszert alkalmaznak. Ez az integrált mezőgazdasági-természetvédelmi-vidékfejlesztési politika alapozza meg a gazdaságilag hatékony és környezeti szempontból fenntartható mezőgazdaság térhódítását.
A könyv segít eligazodni a mezőgazdaság és a természetvédelem bonyolult kapcsolati rendszerében.




TARTALOM

Bevezetés  3

Magyarország ökológiai adottságai  4

Természetvédelem  9
A természetvédelem története  9
A természetvédelem fogalma, célja, feladata  11
A természetvédelem szervezeti felépítése  15

Magyarország ökológiai hálózat 17
Az ökológiai hálózat fogalma, szerepe és célja  17
Miért is van szükség ökológiai hálózatra?  17
Mit értünk ökológiai hálózat alatt?  19
A hálózat épsége, fenntartása  21
A természetvédelem és a mezőgazdálkodás kapcsolata az ökológiai hálózat tükrében  23

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program és az érzékeny természeti területek rendszere 27
Országos (horizontális) célprogramok  28
Térségi (zonális) célprogramok: az érzékeny természeti területek rendszere 28
A programhoz való csatlakozás feltételei  29
A beruházások támogatása  30

Ökológiai gazdálkodás  31

Közösség által támogatott mezőgazdálkodás - CSA  37
A közösség által támogatott mezőgazdálkodás múltja és jövője - "élelmiszer a termelő arcképével"  38
A CSA jelentősége Dél-Kelet-, Kelet- és Közép-Európa számára  38

A közösség által támogatott mezőgazdálkodás típusai  41
Részarányos gazdálkodás  41
Állandó vásárlók rendszere  41
Kiszállítási rendszer  41
Gazdálkodók piaca  42

Az ártéri gazdálkodás  44

Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában  51
Gyümölcsök  51
Extenzív szántók  53
Fás legelők  53
Kaszálók  55
Legelők  56


vissza