borító

502 F 83
Földi László - Halász László:
Környezetbiztonság
Budapest : CompLex, 2009. 419 p.
ISBN 978-963-295-020-4




A környezetbiztonság egyrészt a környezeti elemek biztonságos használatát, másrészt az azokkal való célszerű gazdálkodást jelenti Jelen könyv e koncepcióból kiindulva tekinti át a környezetvédelem főbb területeit (levegőtisztaság-, víz-, talajvédelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem), valamint a környezetbiztonságot veszélyeztető hiányokat (energiaellátási problémák, vízhiány stb.), és eligazítást ad a környezetbiztonság tervezésére és megvalósítására.
A könyv főként a vállalati környezeti problémákkal kíván foglalkozni, ezért hasznos olvasmány lehet a vállalati management minden tagjának Igyekszik a problémás területeket feltárni, útmutatást adni a teendőkről Összefoglalást ad a műszaki és szervezési teendőkről Mindemellett azonban a tudományos ismeretterjesztés iránt érdeklődő, nem hivatásszerűen ezzel a területtel foglalkozó olvasó is minden bizonnyal választ talál könyvünkben az őt foglalkoztató környezetbiztonságot érintő kérdéseire.



TARTALOM

A szerzőkről  13


1. A biztonság értelmezése  15
1.1 A biztonság elemei  17
1.1.1. A biztonságot veszélyeztető tényezők osztályozása (tipológiája)   18
1.1.2. A biztonság elemei nemzeti dimenzióban (nemzeti biztonság)  19
1.1.3. A biztonság elemei nemzetközi dimenzióban (nemzetközi biztonság)   21
1.1.4. A biztonság elemeinek további szintjei  22
1.2. A környezetbiztonság definíciója, értelmezése  23
1.3. A fenntartható fejlődés és a környezetbiztonság  29
1.3.1. A Föld eltartó képessége  33
1.3.2. A fenntartható fejlődés kilenc alapelve  34

2. Veszélyhelyzeteket okozó környezeti folyamatok  37
2.1. Klímaindikátorok  42
2.1.1. Elsődleges klímaindikátorok  44
2.1.2. Másodlagos klímaindikátorok  44
2.2. Az elsődleges hatások  46
2.2.1. Extrém magas/alacsony hőmérséklet  47
2.2.2. Extrém mennyiségű csapadék  50
2.2.3. A szélvihar  52
2.3. A másodlagos hatások  54
2.3.1. Árvíz  54
2.3.2. Belvíz  58
2.4. Az extrém időjárási események hatásainak elemzése  60

3. A környezetbiztonságot veszélyeztető tényezők  67
3.1. Légszennyezés  67
3.1.1. A levegő összetétele és szerepe életünkben  67
3.1.2. A levegő szennyeződései  69
3.1.2.1. Globális légszennyeződések  69
3.1.2.2. Rövid távú, helyi légszennyezők  71
3.1.3. A levegőszennyezés forrásai és fajtái  75
3.1.4. A légkör, mint szennyezőanyag-befogadó  76
3.1.5. A légköri környezet szabályozásának eszközei  86
3.1.5.1. Emissziócsökkentés  86
3.1.5.2. A transzmisszió csökkentése  88
3.1.5.3. Az immisszió csökkentése  88
3.1.6. A jogi szabályozás  89
3.1.6.1. A lokális légszennyeződés szabályozása  89
3.1.6.2. A hatályos levegővédelmi tárgyú rendeletek  98
3.2. Vízszennyezés  103
3.2.1. Vízforrások jellemzői  104
3.2.1.1. Csapadékvíz  105
3.2.1.2. Felszín alatti vizek  106
3.2.1.3. Felszíni vizek  108
3.2.2. A vizek minősége  109
3.2.2.1. Kémiai (és fizikai) vízminősítés  110
3.2.2.2. Biológiai vízminősítés  116
3.2.2.3. Bakteriológiai vízminősítés  118
3.2.2.4. Vízminőségi osztályok  119
3.2.3. Vízszennyeződést okozó emberi tevékenységek  121
3.2.3.1. Az ipari eredetű szennyvizek hatása a vizek minőségére  122
3.2.3.2. A mezőgazdasági eredetű szennyvizek hatása a vizek minőségére   123
3.2.3.3. A kommunális eredetű szennyvizek hatása a vizek minőségére   124
3.2.4. A vízszennyezés és hatása  125
3.2.5. A hazai szabályozás rendszere  126
3.2.5.1. A vízminőség-szabályozás műszaki eszközei  127
3.2.5.2. A jogi szabályozás rendszere  130
3.2.5.3. A legfontosabb vízellátási, vízhasználati jogszabályok  134
3.3. Talajszennyezés  137
3.3.1. A talaj fontosabb jellemzői  139
3.3.1.1. A talaj szemcsézettsége és az egyes szemcsefajták tulajdonságai, szerepe  139
3.3.1.2. A talaj pórusvolumene  140
3.3.1.3. A talaj permeabilitása  140
3.3.1.4. A talaj kapillaritása  141
3.3.1.5. A talaj vízkapacitása  141
3.3.1.6. A talaj hőmérséklete  141
3.3.1.7. A talajvíz  143
3.3.1.8. A talajlevegő  145
3.3.2. A talaj természetes összetevői  146
3.3.2.1. A talaj mikroorganizmusai  146
3.3.2.2. A talaj természetes ásványi anyagai  149
3.3.2.3. A talajban levő radioaktív izotópok  149
3.3.3. A talaj szennyeződései 150
3.3.3.1. A talaj szennyező ásványi anyagai  150
3.3.3.2. A mezőgazdasági tevékenységből eredő talajszennyeződés  150
3.3.3.3. A talajban előforduló policiklikus szénhidrogének  152
3.3.3.4. A talaj detergens szennyeződése  153
3.3.3.5. A talaj ásványolaj eredetű szennyeződése  154
3.3.3.6. Hulladékokból és hulladékkezelésből eredő talajszennyezés   154
3.3.4. A talaj öntisztulása  156
3.3.5. A talajszennyezők mozgása  158
3.3.5.1. Vízmozgás vízzel nem telített (háromfázisú) talajban  158
3.3.5.2. Vízmozgás vízzel telített talajban  158
3.3.5.3. A kőolaj és a kőolajszármazékok előfordulási formái a felszín alatt  161
3.3.5.4. A kőolaj és kőolajszármazékok beszivárgása a talajba  161
3.3.5.5. A kőolaj és a kőolajszármazékok lebomlása  163
3.3.6. A talajtisztítás fizikai, kémiai, fiziko-kémiai és biológiai módszerei  166
3.3.6.1. A kőolaj és kőolajszármazékok ártalmatlanítási módszerei talaj- és felszín alatti vízszennyezés esetén  166
3.3.6.2. A kőolaj és kőolajszármazékok által okozott talaj- és talajvízszennyezések fontosabb tisztítási technológiái  167
3.3.7. A talaj szennyezés szabályozása  172
3.3.8. A talajszennyezésre vonatkozó fontosabb jogszabályok  176
3.4. Hulladékokkal kapcsolatos problémák  179
3.4.1. A hulladék fogalma és osztályozása  179
3.4.2. A hulladék minősége és minősítése  180
3.4.3. A hulladékgazdálkodás rendszere  182
3.4.3.1. Szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban   182
3.4.3.2. Hulladékok szállítása  185
3.4.3.3. Válogatómű  185
3.4.4. A hulladékok hasznosítása  187
3.4.4.1. Termikus hasznosítás  187
3.4.4.2. Az alapanyagok visszanyerése hulladékokból és más hasznosítási módszerek  196
3.4.4.3. Hulladéklerakás (deponálás)  206
3.4.4.4. Települési hulladékok kezelése és elhelyezése  211
3.4.4.5. Veszélyes hulladékok kezelése  217
3.4.5. A Bázeli Egyezmény  225
3.4.6. Hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási jogszabályok  226
3.5. Tájrombolás, tájvédelem  227
3.5.1. A táj  227
3.5.1.1. A táj alkotóelemei  228
3.5.1.2. A táj esztétikai értéke (tájkép, a táj látványa)  228
3.5.1.3. A táj gazdasági értéke (tájpotenciál)  229
3.5.1.4. Tájformák  229
3.5.2. Tájrombolás  230
3.5.2.1. Alternatív kár-költség  232
3.5.2.2. Hatásmátrix  233
3.5.2.3. Bányanyitás pontszerű tájromboló hatása  234
3.5.2.4. Vonalszerű tájromboló hatás  235
3.5.3. Tájvédelem  235
3.5.3.1. Az Európai Táj Egyezmény  236
3.5.3.2. Az általános tájvédelem érvényesítése a hatósági munkában Magyarországon  238
3.6. Zaj és rezgések hatása  240
3.6.1. A zaj jellemzői  240
3.6.2. A zaj emberre gyakorolt hatása következtében jelentkező károsodások   245
3.6.3. A lakosság zajterhelése és a zaj forrása  248
3.6.3.1. Közlekedési zajok  248
3.6.3.2. Ipari zajok  250
3.6.3.3. Zaj- és rezgéscsökkentés  251
3.6.3.4. Jogi szabályozás  254

4. A környezetbiztonságot veszélyeztető hiányok  269
4.1. Energiaellátási problémák  269
4.1.1. A megújuló energiaforrásokról általában  271
4.1.1.1. Helyzetkép az Európai Unióban  271
4.1.1.2. Magyarországi szabályozás, támogatások, tervezetek  277
4.1.2. A megújuló energiafajták ismertetése  280
4.1.2.1. Biomassza  280
4.1.2.2. Biogáz  288
4.1.2.3.Bioetanol  291
4.1.2.4. Biodízel  294
4.1.2.5. Geotermikus energia  296
4.1.2.6. Napenergia  300
4.1.2.7. Szélenergia  312
4.1.2.8. Vízenergia  323
4.1.3. Energiahatékonyság, nevelés, oktatás  327
4.1.4. Az energiabiztonsággal, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos legfontosabb feladatok  331
4.2. Vízhiány  334
4.2. l A víz mint környezeti erőforrás jellemzői  334
4.2.2. Hazai vízgazdálkodás  338
4.2.3. Az Európai Unió vízhasználatra vonatkozó szabályozása  343
4.2.4. Magyarországon kitermelhető vízkészletek  345
4.3. Talajpusztulás, termőtalaj hiány  347
4.3.1. A talajok szennyeződése és leromlása  347
4.3.2. A talajszennyezés, talajerózió és másodlagos szikesedés mértéke hazánkban  352
4.3.2.1. A talajok állapota  352
4.3.2.2. Talajdegradáció  353
4.3.2.3. A talaj tápanyag ellátottsága  354
4.3.3. Védekezés a káros hatások ellen  355

5. A környezetbiztonság tervezése és megvalósítása  361
5.1. Környezettervezési szempontok  365
5.2. Környezeti minőségügy  369
5.3. Környezetközpontú irányítási rendszer, környezeti audit  371
5.3.1. A környezetirányítás szabványai (EMAS rendelet és az ISO 14000-es szabványsorozat)  373
5.3.1.1. Az ISO 14000-es szabványsorozat áttekintése  373
5.3.1.2. Az EMAS rendelet  375
5.3.2. A környezettudatos vállalatirányítás eszközei és módszerei  377
5.3.3. Környezetközpontú irányítási rendszer kiépítése  378
5.3.3.1. Elkötelezettség és politika  378
5.3.3.2. Tervezés  379
5.3.3.3. Bevezetés, működtetés  382
5.3.3.4. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység.  384
5.3.3.5. Átvizsgálás és javítás  387
5.4. Környezeti hatásvizsgálat  389
5.4.1. A környezeti hatásvizsgálat végrehajtásának lépései  390
5.4.1.1. Hatótényezők meghatározása  390
5.4.1.2. A hatásfolyamatok feltérképezése  390
5.4.1.3. Hatásterület előzetes behatárolása (hatásterület-becslés)   390
5.4.1.4. A környezetállapot leírása  391
5.4. l 5. A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése  391
5.4.1.6. Az állapotváltozások értékelése  392
5.4.2. Környezeti hatásvizsgálati módszerek  392
5.4.2.1. Ellenőrző jegyzékek  392
5.4.2.2. Mátrixok  393
5.4.2.3. Kvantitatív módszerek  397
5.4.3. Környezeti hatásmátrix felépítése és alkalmazása  398
5.4.3.1. A hatásmátrix alkalmazása  399
5.4.3.2. Az oszlop megnevezések és a felosztás magyarázata  401
5.4.3.3. A mátrix sorai  412

Irodalomjegyzék  415



vissza