borító

631 J 15
Makkai Gergely:
Ökológiai gazdálkodás
Marosvásárhely : Mentor, 2008. 271, [8] p., ill.
ISBN 978-973-599-335-1




TARTALOM


ELŐSZÓ  7

1. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FOGALMA  9
1.1. Az ökológiai gazdálkodás időszerűsége, létjogosultsága  9
1.2. Az ökológiai gazdálkodás fogalmának kialakulása  10
1.3. Az ökológiai gazdálkodás meghatározása  12
1.4. Az ökológiai gazdálkodás célkitűzései  14
1.5. Az ökológiai lábnyom  15
1.6. Az ökotermék  18
1.6.1. A fogyasztók el varasai  19
1.6.2. Az ökotermékek forgalma  22
1.7. Az átállás az ökológiai gazdálkodásra  26
1.8. Miért nem gyorsabb az átállás?  27
1.9. az ökológiai gazdálkodás helyzete Romániában  29
1.9.1. A romániai ökogazdálkodás feltételei  29
1.9.2. A romániai ökogazdálkodás indulása és fejlődése  30
1.9.3. A romániai ökogazdálkodás számokban  31
1.9.4. A romániai ökotermékek forgalma  34
1.9.5. A romániai ökotermelés jövője  35

2. TALAJMŰVELÉS, TALAJMŰVELÉSI RENDSZEREK AZ ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN 37
2.1. A talajművelés célja  37
2.1.1. Kímélő, takarékos, fenntartó talajművelés  37
2.2. Talaj művelési rendszerek az ökológiai gazdálkodásban  39
2.2.1. Szántásos, csökkentett rendszer  39
2.2.2. Nehézkultivátoros rendszer  40
2.2.3. Középmélylazításra alapozott rendszer  41
2.2.4. Tárcsás rendszer  42
2.2.5. Kombinált művelés és vetés  42
2.2.6. A bakhátas művelés és vetés  43
2.2.6. Sávos művelés és vetés  44
2.3. talajtakarás a zöldség- és gyümölcstermesztésben  44
2.3.1. Talajtakarásra használatos, szerves eredetű anyagok  45
2.3.2. Talajtípusok és talajtakarás  46
2.3.3. Ajánlott takaróanyagok  47

3. A TALAJTERMÉKENYSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN 50
3.1. Talajkészleteink ésszerű hasznosítása  50
3.2. Vetésforgó, vetésváltás, visszatérülési idő  51
3.2.1. A vetésforgó/vetésváltás természettudományos alapjai  52
3.3. Talajerő-gazdálkodás, trágyázás  56
3.3.1. Az istállótrágya  57
3.3.2. A hígtrágya  57
3.3.3. A komposzt  57
3.3.4. A szennyvíziszapok  57
3.4. a zöldtrágyázás szerepe az ökológiai gazdálkodásban  58
3.4.1. A zöldtrágyázás fogalma  58
3.4.2. A zöldtrágyázás módjai  60
3.4.3. A zöldtrágya bedolgozása  62

4. A KOMPOSZTÁLÁS VAGY A "NEMES ROTHASZTÁS"  63
4.1. A komposzt meghatározása  63
4.2. A komposztálás fogalma  64
4.3. A komposztálás biokémiai alapjai  65
4.4. A komposztálás optimális feltételei  66
4.5. A komposztálási folyamat főbb szakaszai  67
4.6. Komposztálási rendszerek  70
4.6.1. A felszíni komposztálás  70
4.6.2. Nyílt rendszerű komposztálás  71
4.6.3. Félig zárt rendszerű komposztálás  71
4.6.4. Zárt rendszerű komposztálás  71
4.7. A komposzt fel használása  72
4.8. A komposzt növényvédelmi hatásai  73

5. NÖVÉNYVÉDELEM AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN  75
5.1. a növény védelem feladata az ökológiai gazdálkodásban  75
5.2. növényvédelmi eljárások  76
5.2.1. Növénytársítások  77
5.2.2. Megfelelő tápanyagellátás  79
5.2.3. A biológiai védekezés  79
5.2.4. Növényi levek használata  84
5.2.5. Engedélyezett növényvédő szerek használata  86
5.2.6. Sajátos technikai megoldások  87

6. GYOMSZABÁLYOZÁS AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁSBAN  88
6.1. Agrotechnikai eljárások  89
6.2. A mechanikai gyomszabályozás  90
6.2.1. A kultivátorokra szerelt kapák  90
6.2.2. A gyomkefe  91
6.2.3. A gyomfésű vagy fésűborona 91
6.2.4. Küllőskapa vagy csillagkapa  92
6.2.5. Rotációs gyomirtók  92
6.2.6. Forgóboronák  92
6.3. A termikus gyomszabályozás  92
6.4. A biológiai védekezés  93

7. ÖKOLÓGIAI VETŐMAG ÉS SZAPORÍTÓANYAG  94
7.1. Az ökológiai vetőmag- és szaporítóanyag-előállítás szabályozása 94
7.2. Az ökológiai növénynemesítés és vetőmagellátás  95
7.3. Az ökológiai és a génkezelt vetőmag viszonya  96

8. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ÉS A GÉNMÓDOSÍTÁS  97
8.1. Mi a genetikai módosítás?  97
8.2. A géntechnológia előnye és hátránya  99
8.3. A géntechnológia és az ökológiai gazdálkodás viszonya  100
8.3.1. Ellentmondások az egészség alapelvével  100
8.3.2. Ellentétek az ökológia elvével  103
8.3.3. A méltányosság elvének semmibevétele  107
8.3.4. A gondoskodás elvének megkerülése  113
8.4. A génmanipulált termékek elleni harc  113
8.5. A génmódosított szervezetek helyzete Romániában  117

9. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS TUDOMÁNYKÖZI HELYZETE  120
9.1. Az ökológiai gazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolata  120
9.1.1. A mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatása  120
9.1.2. Mi a teendő?  121
9.1.3. Környezetbarát gazdálkodási formák  122
9.1.4. Az ökológiai gazdálkodás környezeti hatásai  124
9.1.5. Az ökológiai gazdálkodás szerepe az éghajlatváltozás mérséklésében 125
9.2. Az ökológiai gazdálkodás és a vidékfejlesztés kapcsolata  126
9.2.l. Ökotermeiési központok  126
9.2.2. Foglalkoztatottság  127
9.2.3. Támogatások  127
9.2.4. Az ökológiai gazdálkodás kapcsolódása a környezeti-társadalmi-gazdasági rendszerhez  128
9.2.5. Vidéki turizmus  129
9.2.6. Ökogazdálkodási rendszerek  129
9.2.7. Az életigenlő gazdálkodás  130
9.3. Az ökológiai gazdálkodás és a tájökológia kapcsolata  131
9.4. Az ökológiai gazdálkodás és az agrárpolitika kapcsolata  133
9.4.1. A vidék visszanépesítése  134
9.4.2. Fogyasztók nevelése  134
9.4.3. A GM-szervezetek  135
9.4.4. Kutatásfejlesztés  135
9.4.5. Fejlesztési politikák  136
9.4.6. A KAP hiányossága  136
9.4.7. Pénzügyi támogatás  137

10.AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ESZMERENDSZERE  138
10.1. A gazdálkodás rendszerelméleti megközelítése  138
10.1.1. Az agrárökológia fogalomköre  139
10.1.2. Az agrár-ökoszisztémák sajátosságai  140
10.2. az ökológiai gazdálkodás alapelvei 141
10.2.1. Az egészség elve  142
10.2.2. Az ökológia elve  142
10.2.3. A méltányosság elve  143
10.2.4. A gondoskodás elve  143
10.3. az ökológiai gazdálkodás elvei  144
10.3.1. Általános elvek  144
10.3.2. A gazdálkodásban alkalmazandó konkrét elvek  145

11.AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS IRÁNYZATAI  146
11.1. Biodinamikus gazdálkodás  147
11.2. Szerves-biológiai gazdálkodás  152
11.3. Soil association  154
11.4. Permakultúra  155
11.5. Fenntartható gazdálkodás (sustainable agriculture)  157
11.6. Fukuoka-elmélet  159
11.7. Agroforestry  160

12.AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS SZABÁLYOZÁSA  164
12.1. Az IFOAM szabályozási rendszere  165
12.1.1. Az IFOAM-szabályzatok  165
12.1.2. Az IFOAM-védjegy  166
12.1.3. Az IFOAM által elfogadott nemzeti és regionális tanúsítási szabványok  166
12.2. Élelmiszer törvénykönyv (codex alimentarius) szabályozása  166
12.3. Az Európai Unió szabályozási rendszere  167
12.3.1. Az ökológiai növénytermesztés  169
12.3.2. Az ökológiai állattartás  169
12.3.3. Az ökológiai víziállattartás  170
12.3.4. Az ökológiai élelmiszerek feldolgozása  170
12.3.5. Az ökotermékek címkézése  170
12.3.6. A logók  171
12.3.7. Az ökotermékek szabad áramlása az Unió területén  171
12.3.8. Az ellenőrzés és tanúsítás  171
12.3.9. Az átállási időszak  172
12.4. Az ökológiai gazdálkodást szabályzó más rendszerek  173
12.5. nemzeti szabályozások  173
12.5.1. Környezet-és természetvédelem  174
12.5.2. Növénytermesztés szabályozása  174
12.5.3. Jelölés és logóhasználat  175
12.6. Az ökológiai gazdálkodás szabályozása Romániában  175

13.AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE A VILÁGBAN  179
13.1. Az ökoterületek nagyságának és az ökogazdaságok számának a fejlődése 179
13.2. Avilág ökotermék-kereskedelme  184
13.3. az ökológiai gazdálkodás helyzete a földrészeken  185
13.3.1. Ausztrália és Óceánia  185
13.3.2. Latin-Amerika  186
13.3.3. Észak-Amerika  188
13.3.4. Ázsia  188
13.3.5. Afrika  190

14. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS EURÓPÁBAN  192
14.1. Az ökoterületek nagyságának és az ökogazdaságok számának a fejlődése 193
14.2. Az ökotermék-kereskedelem  195
14.3. Az ökológiai gazdálkodás helyzete néhány európai uniós tagállamban 197
14.3.1. Olaszország  197
14.3.2. Spanyolország  198
14.3.3. Németország  199
14.3.4. Az Egyesült Királyság  200
14.3.5. Franciaország  200
14.3.6. Ausztria  201
14.3.7. Csehország  202
14.3.8. Magyarország  203

15.AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI AZ ERDÉLYI-MEDENCÉBEN  205
15.1. A Kárpát-medence adottságai az ökológiai gazdálkodás számára  205
15.2. Az Erdélyi-medence adottságai az ökológiai gazdálkodás számára 207
15.3. Az erdélyi ökogazdálkodás mellett szóló érvek  210
15.4. Zárószó  211

VÁLOGATÁS A FELHASZNÁLT ÉS KAPCSOLÓDÓ SZAKIRODALOMBÓL  215
I. Melléklet A TANÁCS 834/2007/EK RENDELETE (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről  227
II. Melléklet: Az ökológiai gazdálkodásba vont területek (ha) nagyságának alakulása az EU27-ben  272


vissza