656.18 V 51
Város és kerékpározás
Ahogy a hollandok csinálják...
Budaörs : Magyar Közlekedési Klub, 1993. 79 p. ill.
ISBN 963-04-3341-9




TARTALOM


    Ajánlás a magyar kiadáshoz  3

    Előszó  4

    Tartalomjegyzék  5

    Alapfogalmak  8

    1. Bevezetés  9

    2. A kerékpárpolitika alapjai  11

      2.1. Háttérinformációk  11
        2.1.1. A kerékpár mint közlekedési eszköz 11
        2.1.2. A kerékpáros  11
        2.1.3. Motivációvizsgálatok  12
        2.1.4. Közlekedéstudományi vizsgálatok 12
      2.2. A kerékpárpolitika alapjai  13
        2.2.1. A kerékpározást akadályozó tényezők csökkentése  13
        2.2.2. A kerékpárút-nyomvonalak megválasztásának szempontjai  14
        2.2.3. A közlekedési tervek alapkérdései  14

    3. Amszterdam kerékpárpolitikája a gyakorlatban  16

      3.1. A kerékpárpolitika szervezése  16
      3.2. Az amszterdami kerékpárút-hálózat  17
      3.3. Hogyan kezdjünk hozzá a kerékpárút-hálózat fejlesztéséhez?  17
      3.4. A kerékpárpolitika egyéb elemei  18

    4. A kerületi önkormányzatok kerékpárpolitikája  19

    5. Kerékpárutak, kerékpársávok és a vegyes közlekedés  20

      5.1. Az utak csoportosításának kritériumai  20
        5.1.1. Az út szerepe a gépjármű-közlekedésben  20
        5.1.2. Az út szerepe a kerékpár-közlekedésben  20
        5.1.3.Parkolási viszonyok  21
        5.1.4. A területadta lehetőségek  21
      5.2 Az útfelosztás lehetőségei  21
        5.2.1. Kerékpárutak  21
        5.2.2. Kerékpársávok és nem valódi kerékpársávok  22
        5.2.3. Vegyes közlekedés  22
      5.3. Az útfelosztás megválasztása  22
      5.4. Kerékpárutak létesítése  23
        5.4.1. Egyirányú kerékpárutak  23
        5.4.2. Kétirányú kerékpárutak  23
        5.4.3. Egyirányú alakon lévő kerékpárutak a forgalommal azonos irányú, vagy a forgalommal ellentétes irányú közlekedéssel  24
      5.5. A kerékpársávok és a nem valódi kerékpársávok alkalmazása  24
        5.5.1. Kerékpársávok a forgalommal egyező irányban  24
        5.5.2. Kerékpársávok a forgalommal szemben  25
        5.5.3. Nem valódi kerékpársávok a forgalommal azonos irányban  25
        5.5.4. Nem valódi kerékpársávok a forgalommal szemben  25
      5.6. A vegyes közlekedés alkalmazása  25
        5.6.1. Fontos kerékpárközlekedési szereppel bíró utcák  25
        5.6.2. Lakóutca rendeltetésű utcák a kerékpárközlekedésben  26
        5.6.3.Párhuzamos szervizutak  26

    6. Méretezés  27

      6.1. A kerékpárutak és a kerékpáros átkelőhelyek szélessége  27
        6.1.1. Egyirányú kerékpárutak  27
        6.1.2. Kétirányú kerékpárutak  28
        6.1.3. Kerékpáros átkelőhelyek  28
      6.2. A kerékpársávok és a nem valódi kerékpársávok szélessége  28
        6.2.1. A forgalom irányával egyezőirányú kerékpársávok  29
        6.2.2. A forgalommal ellentétes irányú kerékpársávok  29
        6.2.3. A forgalommal egyező irányú nem valódi kerékpársávok  29
        6.2.4. A forgalom irányával ellentétes irányú nem valódi kerékpársávok  29
      6.3. Az útszélesség  30
        6.3.1. Kerékpár-közlekedés nélküli utak  30
        6.3.2. Utak kerékpár-közlekedéssel  30
        6.3.3. Különleges útprofilok  31
      6.4. A kerékpárutak elkülönítése  32
        6.4.1. E1választósziget  32
        6.4.2. A homorú oldalú elválasztószegély  32

    7. Kereszteződések, csomópontok  33

      7.1. A kereszteződési módok megválasztása  33
        7.1.1. Biztonság és áteresztőképesség  33
        7.1.2. Kereszteződési módok  33
        7.1.3. A kereszteződési módok megválasztása  34
      7.2. A kereszteződések tervezésének irányelvei  34
      7.3. Kereszteződések kerékpárutakkal  35
        7.3.1. Kifelé, befelé kanyarodó, illetve végetérő kerékpárutak  35
        7.3.2. A kerékpárosok megállóhelye  36
        7.3.3: Széles kerékpárutak a kereszteződés után  37
        7.3.4. A hágai domb  37
      7.4. Jelzőlámpás kereszteződések  37
        7.4.1. Közlekedési lámpák  37
        7.4.2. Besorolósávok  38
      7.5. A körforgalom  40
      7.6. Közlekedési lámpák nélküli kereszteződések  42
        7.6.1. A kerékpárosok elsőbbsége  42
        7.6.2. Szigetek  42
      7.7. Kerékpárutak kereszteződése  43
      7.8. Sétálóutcák és kerékpárutak kereszteződése 43

    8. Folytonos és biztonságos kerékpárút  44

      8.1. Kereszteződések  44
      8.2. Kanyarodási sugár  44
      8.3. Hiányzó átkelőhelyek  45
      8.4. Alkalmatlan átkelőhelyek  45
      8.5. Bajonett-összekötés (kettős T-kereszteződés)  46
      8.6. Szükségtelen átkelőhelyek létesítésének elkerülése  46
      8.7. Egyirányú utcák  47
      8.8. Védelem a gépkocsik ellen  47
        8.8.1. Visszasorolás-védelem  47
        8.8.2. A kanyarok levágása  47
        8.8.3. Az utak szűkítése  47

    9. Zavarják-e a sebességcsökkentő módszerek a kerékpárosokat?  48

      9.1. Bevezetés  48
      9.2. Sebességcsökkentó módszerek az utak keresztmetszeti nézete szerint  48
        9.2.1. Az útszakaszok közepén elhelyezkedő szigetek  48
        9.2.2 Irányváltással kombinált szűkítés  48
      9.3. Sebességcsökkentő módszerek az utak oldalnézete szerint  49
      9.4. Küszöbök és egyéb magasítások  49
        9.4.1. Bevezetés  49
        9.4.2. Az SVT-küszöb  49
        9.4.3. A rövid küszöbök  50
        9.4.4. Küszöbök, középen platóval hosszabbított küszöbök  50
        9.4.5. Emelt kereszteződések  51
        9.4.6. A meghosszabbított járda  51
        9.4.7. Burkolási munkák  52
      9.5. Következtetések  52

    10. Szabálytalanul parkoló autók és szabálytalan autóközlekedés  53

      10.1. Bevezetés.  53
      10.2. Az útprofil  53
        10.2.1. Egyirányú utcák  53
        10.2.2. Kétirányú utcák  54
      10.3. Az utcasarki parkolás, lekerekítési sugarak  55
      10.4. Parkolásellenes intézkedések a kerékpárutak és a járdák mellett  55
        10.4.1. Cölöpök a járdán vagy az elvalasztósávon  55
        10.4.2. Parkolást gátló szegélyek  55
        10.4.3. A homorú oldalú elválasztó szegély  56
        10.4.4. Parkolást gátló betontuskó  56
      10.5. Cölöpök a kerékpárúton  56
        10.5.1. Általános rész  56
        10.5.2. A cölöpök helye és egymás közötti távolsága  57
        10.5.3. Cölöpök a kerékpárút irányára merőlegesen  57
        10.5.4. A cölöpök előjelzése  57
        10.5.5.10 példa az ajánlások kivitelezésére  58

    11. Aluljárók és felüljárók  61

      11.1. Választás azonos és nem azonos szintű kereszteződések között  61
      11.2. Választás felüljáró és aluljáró között  61
      11.3. Lejtőszög  62
      11.4. Az aluljárók kialakítása  62

    12. Az úttest, az útburkolati jelek és az útfenntartás  63

      12.1. Bevezetés  63
      12.2. A kerékpárutak építése  63
        12.2.1. Az alapozás  63
        12.2.2. Föld alatti kábelek és vezetékek  63
      12.3. Az útburkolat anyagai  64
        12.3.1. Aszfalt  64
        12.3.2. Járdalapok és kövek  64
        12.3.3. Beton  64
      12.4. A vörös aszfalt használata  64
      12.5. Az útburkolati jelek anyagai  65
      12.6. Fenntartás  65
      12.7. Úttisztítás  65
      12.8. A síkosság elleni küzdelem  65

    13. Megvilágítás, zöldterület-rendezés, útfelszerelések  67

      13.1. Megvilágítás  67
      13.2. Zöldterület-rendezés  67
      13.3. Egyéb köztéri felszerelések 67

    14. A közbiztonság  69

      14.1. A közbiztonság  69
      14.2. Egymással szembenálló kívánalmak?  69
      14.3. Újonnan tervezett útvonalak  70
      14.4. A már meglévő útvonalak jobbá tétele  70
      14.5. Alternatív útvonal létesítése  70

    15. A kerékpárosok és a gyalogosok  71

      15.1. A hely megosztása  71
      15.2. Kerékpárút a járdán  71
      15.3. A gyalogút, a kerékpárút és az úttest elválasztása  71
      15.4. Kerékpározás az autómentes bevásárló utcákban  71
        15.4.1. Engedélyezzük vagy tiltsuk a kerékpározást?  71
        15.4.2. Különféle rendezési elvek az autómentes területeken  72

    16. A kerékpár és a motorkerékpár  73

      16.1. Tilos motorkerékpárral közlekedni a kerékpárúton  73
      16.2. A motorkerékpárosok biztonsága a kerékpárutakon  73
      16.3. A motorkerékpáros küszöb  73

    1.7. A kerékpárok tárolása és parkolása 75

      17.1. Bevezetés  75
      17.2. Hosszú ideig tartó parkolás: kerékpártárolás  755
        17.2.1. A lakás előtt  75
        17.2.2. A munkahely, az iskola, az egyetem előtt  76
        17.2.3. Tömegközlekedés  76
        17.2.4. Egyéb célok  76
      17.3. Rövid időtartamú parkolás  76
        17.3.1. A kerékpártartók kiválasztása  76
        17.3.2. A kerékpártartók elhelyezése  77

      17.4. Kerékpárparkolási terv  78

    18. Ideiglenes rendezések  79