1.1. Az exponenciális populációnövekedés   22
1.2. Az ökológiai tűrőképesség   29
1.3. A populációk növekedése és korösszetétele   33
1.4. A növénydemográfia legfontosabb specifikumai   41

2.1. A fajok elterjedési határai és az ökológiai tolerancia   45
2.2. Invázió   51
2.3. A terjedés sebessége   55

3.7. Véletlen tömegjelenségek   64
3.2.Statisztikai eszközök   65
3.3. Modellezés és statisztika   71
3.4. Az ökológiai kutatások fajtái   72

1.1. A növekedésszabályozás alapjai   78
1.2. Populációnövekedés és szabályozás: a logisztikus modell   82
1.3. Populációnövekedés és szabályozás: tápanyag-limitáció   84
1.4. Populációnövekedés és szabályozás: ragadozó-zsákmány kölcsönhatás   91
1.5. A növekedésszabályozás jellemzése   93

2.1. Elterjedés és versengés   100
2.2. Verseny egyetlen szabályozó tényező esetén   105
2.3. Verseny több közös szabályozó tényező esetén   109
2.4. A fajok közti verseny erőssége és az együttélés robosztussága   119
2.5. Niche és a realizált ökológiai toleranciatartomány   120

3.1. Térbeli kényszerek   124
3.2. Térbeli populációdinamikai modellek   126
3.3. Együttélés térben inhomogén környezetben   131
3.4. Együttélés térben heterogén környezetben   132
3.5. Térbeli kényszerek és együttélés homogén környezetben   136
3.6. Együttélés időbeli elkülönülés révén   139
3.7. Együttélés a környezet időbeli fluktuációja révén   140
3.8. Együttélés térben és időben heterogén környezetben   141

4.1. Populációk kölcsönhatásai ökológiai hálózatokban   143
4.2. Közvetett populációs kölcsönhatások   147
4.3. A táplálékhálózat, a közösség váza?   152
4.4. Fajok és közösségek: funkció és jelentőség   154

5.1. A populációk, társulások, mint nemlineáris rendszerek   157
5.2. Előrefelezhetőség az ökológiai rendszerekben   161
5.3. Kaotikus viselkedés a természetben   164

1.1. Az öröklődő sokféleség fajtái   168
1.2. Molekuláris genetikai változatosság   169
1.3. Genetikai sodródás, beltenyésztettség és a térbeli differenciálódás vizsgálata semleges molekuláris jellegek alapján   178

2.1. Az ökológiailag fontos mennyiségi jellegek öröklődő változékonysága   186
2.2. Gyors szelekciós folyamatok   194
2.3. Térbeli differenciálódás és szelekció   201

3.1. Adaptáció és optimalizáció   206
3.2. Fajon belüli versengés és az optimális életmenet   213
3.3. Adaptációs stratégiák   216
3.4. Együttélés és gyakoriságfüggő szelekció   218
3.5. Csereviszonyok és együttélés   220

1.1.Hány faj él Földön?   227
1.2. A lokális fajgazdagság   231
1.3. A fajgazdagság nagy, földrajzi trendjei   235
1.3. A Föld leggazdagabb élőhelyei   237
1.4. Európa és Magyarország biodiverzitási szempontból   239
1.5. A fajgazdagság csökkenésének értékelése - ami a fajszámon túlmutat   240

2.1. A textúra   246
2.2. A diverzitás   252
2.3. A kotextúra   255

3.1. Zónák, foltok, szintek   262
3.2. A mintázatok keletkezése   270
3.3. A mintázatok jelentősége   271

1.1. Az elsődleges szukcesszió   284
1.2. A másodlagos szukcesszió   286
1.3. A finommintázat változásai   294
1.4. A bolygatások szerepe a vegetációdinamikában   299
1.5. A vegetáció hosszú távú története   305

2.1. Kis populációk problémái   312
2.2. Metapopulációk   316
2.3. Metaközösségek   320
2.4. Közösségek szigeteken   324
2.5. Elszigetelődés, összeolvadás   327
2.6. Védett területek hálózatának tervezése   329

1.1. A szerves anyagok keletkezése   339
1.2. Energiaáramlás   347
1.3. Anyagforgalom: a biogeokémiai ciklusok   350
1.4. A szén körforgása   351
1.5. A víz körforgása   353
1.6. A nitrogén körforgása   354
1.7. A foszfor körforgása   357
1.8. A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma működése   358

2.1. Az emberi hatások fokozati sora   364
2.2. Az agroökoszisztéma   366
2.3. Az urbán ökoszisztéma   368

3.1. A klímaváltozás tényei   371
3.2. A légkör szén-dioxid-háztartásának megváltozása   373
3.3. Várható klímaváltozás   374
3.4. A klímaváltozás ökológiai következményei   378
3.5. A klímaváltozás, illetve kedvezőtlen ökológiai hatásainak csökkentése   380