A környezetgazdaságtan alapjai

Előszó 11

1. A fenntartható fejlődés 15

1.1. A bioszféra, a gazdaság és a jólét kapcsolata 17
1.2. A fenntartható fejlődés fogalmának értelmezése 24
1.3. A Föld eltartóképessége 29
1.4. A fenntartható fejlődés elvei 31

2. A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata 37

2.1. A Földet érő környezeti terhelés változása 39
2.2. A gazdasági növekedéshez kapcsolt optimizmus elméleti gyökerei 41
2.3. A környezeti Kuznets görbék 45

3. A jólét jellemzése, jóléti mutatók 57

3.1. Gazdasági makromutatók (GDP, GNP) és fogyatékosságaik 59
3.2. A jövedelemelosztás egyenetlenségének jellemzése 61
3.3. A humán fejlődés mérése 64

3.3.1. Az életminőség modell 65
3.3.2. A társadalom minősége modell 66

3.4. A UNDP humán fejlődés indexe 67
3.5. Az ökológiai lábnyom 72
3.6. Az ökológiai lábnyom számítása 75

3.6.1. A biokapacitás számítása 77
3.6.2. Ökológiai deficit és túlfutás 78
3.6.3. Az ökológiai lábnyom számítás megbízhatósága 81

4. A természeti erőforrások 83

4.1. A természeti erőforrások fogalma 85
4.2. A közjavak túlhasználata, "a közlegelő tragédiája" 85
4.3. A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások 88

4.3.1. A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások készlete 88
4.3.2. A kimerülő természeti erőforrások optimális használata 91

4.4. Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk 93
4.5. Nem kitermelhető (in situ) természeti javak 102
4.6. A környezet monetáris értékelése 104

4.6.1. Az élvezeti (hedonic) ár módszer 108
4.6.2. Feltételes értékelés (contingent valuation) 108
4.6.3. Az utazási költség módszer 109

4.7. A monetáris értékelés néhány hazai tapasztalata 110
4.8. A növény- és állatfajok eszmei értéke 112

5. A környezetszennyezés gazdaságtana 115

5.1. Külső gazdasági hatások 117
5.2. A külső gazdasági hatások típusai 119
5.3. A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) és felhalmozódó (stock) típusú szennyezés 121
5.4. Az externális hatások közgazdasági következményei 123
5.5. A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 124
5.6. Az externália optimális nagysága 125
5.7. Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletben. A pigoui adó nagysága 126
5.8. A Coase-tétel 128
5.9. Pigou és Coase elméletének néhány környezetpolitikai következménye 131
5.10. A szennyezés csökkentésének két módja, egy szennyező esetén 132
5.11. A szennyezéselhárítási kötelezettségek költség-hatékony megosztása több szennyező, vagy több szennyezéselhárítási lehetőség között 135
5.12. A környezetpolitikai eszközök (adók és mennyiségi szabályozás) közötti választás 136
5.13. Az externáliák hatása monopolista piacon 141
5.14. A direkt és indirekt eszközök együttes alkalmazásának esete 142
5.15. Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöld adóknál 144
5.16. Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás 146

5.16.1. A direkt szabályozás következménye 147
5.16.2. A gazdasági szabályozás következményei 148
5.16.3. A magáninnováció csapdája 150

5.17. A normatív szabályozás eredményesebben ösztönzi az innovációt 152
5.18. Környezeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén 154

6. A Föld légköre és a klímaváltozás 159

6.1. A földi légkör szerkezete és összetételének változása 161

6.1.1. A légkör szerkezete 161
6.1.2. A légkör kémiai összetétele 163
6.1.3. A légkör szennyeződései 163

6.2. A klímaváltozás és az ellene történő védekezés 166

6.2.1. A klímaváltozás várható hatása 166
6.2.2. A klímaváltozás elleni védekezés 168
6.2.3. A klímapolitika gazdasági hatásai 170

6.3. A szén-dioxid kibocsátás mint új típusú externália 171

7. A környezetvédelem szabályozásának eszközei. Az EU környezeti törekvései 175

7.1. A szabályozással szemben támasztott követelmények 177
7.2. Direkt beavatkozáson alapuló, közvetlen, vagy normatív szabályozás 178

7.2.1. A normák rendszere 178
7.2.2. A közvetlen szabályozás további eszközei 180
7.2.3. A közvetlen szabályozás hátrányai 181

7.3. Ösztönzésen alapuló közvetett, vagy gazdasági szabályozás 181

7.3.1. A termékdíj és hazai alkalmazása 181
7.3.2. A kibocsátás egységére kivetett adó, a környezetterhelési díj 184
7.3.3. Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés 185
7.3.4. Letét-visszafizetési rendszer 186
7.3.5. A szennyezési jogok piaca (piaci és hatósági eszközök kombinálása) 186

7.4. Az önszabályozás elméleti gyökerei és megjelenése a gyakorlatban 192
7.5. Az EU környezetpolitikája 193
7.6. Az EU környezetpolitikájának az Ötödik és Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramokban megcélzott változása 196
7.7. A környezetszabályozás decentralizálása: a környezeti föderalizmus 199
7.8. Az ágazati jellegű környezetvédelmi irányítás ellentmondásai 202
7.9. A környezeti szabályozás vállalati támogatottsága 206

8. A vállalkozások környezeti kockázatai, környezetbarát termékek 213

8.1. A vállalkozások környezeti kockázatai 215
8.2. A vállalkozások környezeti kockázatainak endogén és exogén összetevői 219
8.3. A környezeti funkció szerepe a vállalkozás kockázatainak függvényében 221

8.3.1. A vállalati környezetvédelmi funkció támogató (support) szerepkörben 221
8.3.2. A vállalati környezetvédelmi funkció üzemi (factory) szerepkörben 222
8.3.3. A vállalati környezetvédelmi funkció változó (turnaround) szerepkörben 223
8.3.4. A vállalati környezetvédelmi funkció stratégiai (strategic) szerepkörben 223

8.4. Környezetbarát technológiák, környezetbarát termékek 225

Felhasznált és tanulmányozásra ajánlott irodalom 229

TARTALOM