A pálya kialakítása:

• Lehetőleg csak a helyben található látnivalókra építsünk! (Ne rendezzünk be múzeumot az erdőben.)
• Olyan dolgokra hívjuk fel a gyerekek figyelmét, melyekkel más alkalmakkor is találkozhatnak (otthon, a ház körül vagy ha szüleikkel kirándulnak.)
• A csoportok szétszórása érdekében kezdetben legyen több állomás
• A sportos feladatok (pl. egy köbméter fa felrakodása) levezetik a mozgásigényt és fellelkesítenek.
• Az állomások egymástól való távolsága legalább 100, de inkább 200 méter legyen. Az állomásokat a terepen meg kell jelölni: nem biztos, hogy a gyerekek csak a térkép segítségével megtalálják őket. Legjobb a színes festék: a táblákat, számokat, stb. szívesen megmásítják vagy megrongálják... és ráadásul a program végeztével össze is kell szedni őket. (A legeslegjobb persze egy eltéveszthetetlen tereptárgy, pl. útkereszteződés: ez a tájékozódást is segíti.)
• Az egyes feladatok csak az állomás közvetlen közelére vonatkozzanak: egy pontról figyelmesen körülnézve meg lehessen őket válaszolni. A kérdések olyanok legyenek, amiket nem lehet teremben, könyv segítségével megválaszolni. A legjobb a rövid tájékoztatás, majd egy-két hozzáfűződő kérdés.
• A változatosság kedvéért állandóan váltogassuk az érzékelő, cselekvő, menet közben elvégezhető és gondolkoztató feladatokat.

• Legjobb időpont: szeptember, és október első hete: szép a növényzet, jó az idő, stb.
• A meghívást lehetőleg 3-4 hónappal korábban küldjük el.
• A meghívő tartalmazza:
  - az időpontot
  - a célcsoportot (kiket várunk?)
  - jelentkezési lapot (lásd a Függelékben)
  - jelentkezési határidőt
  - részletes tájékoztatást (lásd Függelék)
• Ha egész iskolák vesznek részt, jó, ha az adott napot kirándulónapnak jelölik ki: ebbe jobban belefér a program, mint egy hatórás tanítási napba.
• A meghívókkal egyidejűleg meghirdethetjük az eseményt a helyi sajtóban; ezt érdemes a jelentkezési határidő előtt egy héttel megismételni.
• A bejelentkezett csapatok két héttel a futam előtt kapjanak egy levelet, a következő tudnivalókkal:
  - pontos hely, megközelítés (térképvázlattal)
  - rajtidő és előrelátható időtartam (ráhagyással)
  - ajánlott ruházat és felszerelés;
  - nélkülözhetetlen:
  esőkabát,
  erős, kényelmes, lehetőleg vízálló túracipő,
  alátét (amin írni lehet),
  ceruza (a golyóstoll, filctoll vizes papíron szétkenődik) hátizsák,
  enni- és innivaló

• a menetrend végleges megbeszélése
• feladatok végleges kiosztása
• a kérdések és válaszok pontos megbeszélése (javítókulcs kiosztása)
• minden szervezési részlet tisztázása
• a felmerült kérdések tisztázása.

• A résztvevők köszöntése
• Tájékoztatás
• Csoportalakítás
• Feladatlapok kiosztása (minden gyerek kapjon egyet)
• Rajtoltatás
• Célba érkezők fogadása
• Kiértékelés
• Eredményhirdetés: legyen minél ünnepélyesebb, hogy maradandó emlék legyen. Tarthatjuk 1-2 héttel később is, külön rendezvény keretében, film- vagy diavetítéssel; hívjuk meg a szponzorokat is, adhassák át ők a saját díjaikat. Ne feledkezzünk meg a sajtóról sem: ki nem örül (pláne a gyerek!) ha nyomtatásban látja a nevét?
• A pálya végigellenőrzése (elhagyott tárgyak begyűjtése)
• "Hogyan tetszett? kérdőívek kiosztása

• Mindenki tapasztalatainak összegzése
• A vélemények, kritikák megbeszélése
• Jobbítási javaslatok, ezek leírása
• A következő erdő-megismerési futam időpontjának rögzítése

Kár lenne, ha egy jól megtervezett erdő-megismerési pályát csak egyszer használnánk!
A további felhasználás előfeltétele, hogy az állomásokat (ha nem egyértelmű a tereptárgy) tartósan megjelöljük. Fontos továbbá, hogy a feladatlapok, ne csak az erdészetnél és a szervezőknél, de ott a helyszínen is hozzáférhetők legyenek (vendéglők, turistaházak, bolt). A gyerekeknek tervezett feladatlapokból sok felnőtt is tanulhat! Turisták is használhatják a pályát.

1. A dobozokba a természetből származó dolgokat rejtettünk. Tapintás után találd ki, mi az!
2. Kezeddel próbáld megbecsülni a víz hőmérsékletét! Írd fel! A stég (faág, stb.) alatt találsz egy hőmérőt. Mérd meg a vízhőmérsékletet! Írd ide!
3. Jelöld be a térképen, hol állsz most!
4. Néhány fát számokkal megjelöltünk. Tapogasd meg alaposan a kérgüket, és jellemezd egyetlen találó szóval! (1. .... 2...... stb.)

1. Gyűjts 10 tobozt! Dobj velük célba az X-szel jelzett fára! Hányszor találtad el?
2. Egy kötelet feszítettünk ki az erdőben. Bekötött szemmel tapogatózz végig mellette (a kötél mindig a jobb oldaladon legyen). Írd fel, mit éreztél, szagoltál, hallottál, tapintottál!
3. Egyensúlyozz végig a kidőlt fatörzsön. Bejelöltük rajta a métereket. Melyik méter után érintette lábad először a földet?
4. Íme, egy köbméter fa: 1x1x1 méteres kockába felrakva. Hordjátok el 8 méter távolságra, ott ugyanígy építsétek fel. Idő: ....
5. Fűrészeljétek el ezt a fatörzset (párokban)! Idő:
6. A földön heverő fakorongokból (fatörzs-szeletek) milyen magas tornyot tudsz építeni? ....db
   (Az eredetiben ezek a kérdések egy csoportban szerepeltek — ford.)

1. A 20 megszámozott fakorongok 4 különböző fajú fából származik. Melyik melyikből?
   Bükk .... ..... ..... ..... ...... Fenyő ... .... .... .... .... Tölgy .... .... .... .... .... Nyír .... .... .... .... ....
2. Ez a fa egy duglászfenyő. Észak-amerikai fafaj, mely a jégkorszak előtt Európában is élt. Dörzsöld meg a tűleveleit! Milyen az illata? Írd ide! Toboza más, mint az erdei fenyőé. Írj ide két dolgot, amiben különbözik!
3. Jelöld meg, hogy a képeken látható páfrányok közül melyiket találod meg itt! (Más növénnyel is játszható)
4. Milyen fán/bokron van az állomást jelző tábla/jel?
5. Itt többféle fafajt/cserjét is látsz. Melyikeket ismered fel? Miért nőnek itt olyan szépen a fák?
6. Ezek a fák Amerikából származó vörös tölgyek. Levelük, kérgük, makkjuk más, mint a mi kocsánytalan tölgyünké. Írd le a különbségeket! (levél, kéreg, makk)
7. A legtöbb fafaj már kérgéről megismerhető. 15 méteres körzetben hány különböző fafajt látsz?
8. Az út baloldalán, a kerítésen egy futónövény kapaszkodik felfelé. Fákon, bokrokon is láthatod felfutni. Mi a neve?
   Miért törekszenek a növények felfelé?
9. Három különböző (tűlevelű) fát számokkal jelöltünk. Az alábbi leírásokat párosítsd össze a megfelelő fa számával és nevével (fa fajnevek)
   Tűlevél: négy élű, tűhegyes, merev, levélpárnán ül
   Toboz: barna, lecsüngő, hosszúkás, egészben hull le
   Kéreg: vörösesbarna
   Száma: Neve:
   Tűlevél: világoszöld, ágy, vékony, ősszel aranysárga, lehulló
   Toboz: kicsiny, tojásdad, világos- vagy barnásszürke, a felálló tobozpikkelyek kifelé öblösek
   Kéreg: eleinte szürkésbarna, sima, később világosbarna, barázdált
   Száma: Neve:
   Tűlevél: lapos, nem áll fel, jó illatú, alsó oldalán két kékesfehér hosszanti csík
   Toboz: lecsüngő, fahéjbarna, a tobozpikkelyek háromcsúcsúak
   Kéreg: eleinte sima, olajzöld, gyantacseppekkel; később sötétebb, repedezett, a repedésekben okkersárga
   Száma: Neve:
10. Ez a fa üreges (nyúlj bele nyugodtan!)
    Él még? Igen — Nem
    A törzs melyik részében szállítódik a víz és a tápanyagok?
11. Ezen a fán több odút is látsz.
    Ki készítette őket?
    Miért?
12. Az erdei fenyők között néhány lucot is látsz (nálunk más fajokkal) hasonlítsd össze a két fajt, és az alábbi fogalmakat írd a megfelelő helyre:
    fogalmak.....
    1. fafaj levele..................
    2. fafaj levele..................
    1. fafaj kérge...................
    2. fafaj kérge...................

1. Az út mellett drótkerítést látsz.
   Miért kell a fiatal fákat kerítéssel óvni?
   Mit gondolsz: a kerítésen belüli kis fákat ültették vagy maguktól keltek ki (természetes erdőfelújítás)? Miért?
2. Ezt a fát nagy sebhely ékteleníti. Mi okozatta?
   Hogyan próbálja a fa begyógyítani?
3. Az erdészek az erdőt erdőrészletekre osztják. Itt két erdőrészlet találkozásánál állsz. Számukat a fákra festették fel. Mi ez a két szám?
4. Ez egy fiatal erdőtelepítés.
   Milyen messze vannak egymástól a sorok?
   Milyen messze állnak a sorokban a fák?
5. (Szél döntötte fáknál)
   Mi történhetett? Miért? (Figyeld meg a gyökérzetet!)
6. Az úttól balra eső erdőrészben sok különböző fafajt megfigyelhetsz. Hogyan hívják az ilyen sok fafajból álló erdőt?
   A különböző fafajok egymást jól kiegészítik, védik és segítik, ezért az ilyen erdő jobban ellenáll a különböző veszélyeknek.
   Hány különböző fafajt látsz? Figyelj a kérgükre!
7. Most kiérünk az erdőből. A saját bőrödön érezheted a különbséget! Az alábbi jelzőket írd a megfelelő helyre:
   hidegebb, melegebb, szelesebb, világosabb, szélcsendesebb, sötétebb
   Erdő:
   Rét:
8. Kivágott fákra írt számok — mi jelentenek nálunk?
9. Az erdésznek néha tudnia kell, hány fa él egy hektáron (100x100 méteres területen). Ehhez meg kell becsülni két-két fa átlagos távolságát.
   Ezután Te is kiszámíthatod:
   100:X (átlagos távolság) = Y
   Y x Y = a fák száma egy hektáron
10. Figyeld meg alaposan az itt növő fákat. A lap aljára rajzoltunk három fatörzset. A Te feladatod lesz az ágak berajzolása:
    Erdő belsejében álló fa
    Erdő szélén álló fa
    Nyílt területen álló fa
11. Itt jól megfigyelheted az erdő "emeleteit". Minden szintnek nevezd meg egy-egy növényét!
    Lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint, talaj
12. Lombos- és tűlevelű erdő határán állunk. Melyiknek dúsabb az aljnövényzete? Miért?
13. Egy fatörzs árát kiszámíthatjuk, ha ismerjük, hogy mennyibe kerül az adott fából egy köbméter (1x1x1 méteres kockányi térfogat). Számold ki a megjelölt farönk árát, ha köbméterenként ára: ...Ft. A fa metszéslapján megtalálod a rönk hosszát méterben, és az átmérőjét centiméterben. A térfogatát a következő közelítő képlettel számíthatod ki:
    
    hossz x átmérő x átmérő x 0,8 = térfogat (m3)
    térfogat x köbméterenkénti ár = a rönk ára

1. A legszebb erdei utakat turistajelzésekkel látják el, hogy a látogatók ne tévedjenek el.
   Milyen turistajelzést látsz itt?
   Öt évvel ezelőtt milyen magasan volt ez a jelzés, ha a fa évente 20 cm-t nő?
2. Az erdő legtöbbet látogatott helyeinek külön neve is van. Ezt a helyet hogy hívják?
   A látogatók kényelme érdekében az erdészet elhelyezett itt néhány berendezési tárgyat. Sorold fel őket!
3. Itt egy tűzrakó hely. Mik az erdei tűzgyújtás szabályai?
4. Miért pont itt állították fel ezt a padot?
5. Itt egy menedékház. Találsz-e olyan tárgyakat, amik nem ide valók?
6. Innen jól látható (valami nevezetesség a távolban, pl. TV torony, egy település, jellegzetes épület, stb.) Mi a neve? (Segít a térkép!)
7. Itt egy határkő. Minek a határát jelzi?
8. Ezen a kis sima, kerek helyen korábban egy faszénégető állt. A bükkfákból régebben faszenet égettek.
   Találsz-e még a környéken faszenet?
9. Olvasd le a térképről, hogy hívják ezt a települést/patakot/hegyet stb.!
10. Ez egy sportlétesítmény. Micsoda? (Sípálya)
11. Egy kis, elhagyott bányagödörnél állunk. (Szemétlerakó) Milyen szagot érzel?
    Amit itt leraktak, azzal mást is lehetne kezdeni. Szerinted mit?
    Elégetni, elásni, komposzttá feldolgozni, állatokkal megetetni

1. A fenyők korát könnyű megállapítani: többségük minden évben új ágorvot fejleszt. Mennyi idős a jobboldalt látható fenyő? (A legalsó, már nem látható ágörvök miatt számolj hozzá még öt évet!)
   Vizsgálj meg egy ágat: az utolsó hány évből vannak még zöld tűlevelek?
2. Lombos fák korát csak az évgyűrűkből határozhatjuk meg. Mennyi idős volt ez a fa, mikro kivágták? (Hány évgyűrűje van?)
3. Ez egy jó öreg fa!
   Becsüld meg a kerületét! Vagy kiterjesztet karjaiddal mérd körbe (egy kartávolság = kb. 1,20 méter) vagy az araszoddal (a oldalt kinyújtott hüvelyk- és kisujjad hegyének távolsága). Az araszod hosszát lemérheted az alábbi "mérőszalagon".
   Mennyi a fa kerülete?
4. Az öreg tölgyfán egy mesterséges fészekodú lóg. Milyen magas, széles, mély? Mennyi a röpnyílás átmérője? Milyen madárfajnak készülhetett?
5. Ennek a fának a térfogata kb. két köbméter. Mennyi a tőle balra eső tölgyfáé? Milyen magasak?

1. (Magasles) Erről szoktak vadászni a vadászok. Miért?
   Miből készült?
   Hány létrafok vezet fel rá?
   Miért pont ide építették?
2. Ez egy dagonya. Írd le saját szavaiddal, hogy ez mit jelent!
   A vadak (vaddisznó, szarvas) szívesen fürdenek, hempergőznek benne, majd a környező fákhoz dörgölőznek. Honnan ismered fel, hogy melyik fákhoz?
3. (Sózó)
   Mi ez?
   Milyen színű?
   Miért tették ki?
4. (Etető)
   Milyen részekből áll?
   Miért van rá szükség?

1. Ha visszanézünk, jól láthatjuk a kis patakot, melynek mentén felkapaszkodtunk. Egyetlen szóval jellemezd az útját!
   Ki alakította ki a patak útját?
   Az ember, a természet
2. Már biztosan több hangyabolyt is láttál az út mentén. Ebben élnek-e hangyák?
   Ép-e ez a hangyaboly?
   A hangyák nagyon fontos szerepet töltenek be az erdő életében. Mi a szerepük?
   Ezért az erdészek gyakran védik a hangyabolyokat. Ezt pl. hogyan?
3. Mivel a legtöbb kezelt erdőben nincs elegendő öreg, odvas fa, melyben a madarak fészkelhetnének, egyes madárfajok megtelepedésének elősegítése érdekében mesterséges fészekodúkat akasztanak ki. melyik égtáj felé néz a fészekodúk röpnyílása?
   Hányas számot látsz rajta?
   Melyik madárfaj számára készülhetett?
4. Ez egy védett növény, mely egyben gyógynövény is. Rajzold le (közben nehogy károsítsd!)
   Mi a neve? (De ezt meg is adhatjuk).

A gyerekek nagyon szeretnek keresni-kutatni, valamit megtalálni: erre adnak lehetőséget a menet közbeni feladatok, melyek egyik állomástól a következőig tartanak. Az első megtalálandó dolog legyen könnyű: sikerélmény! A többit már elrejthetjük. Ha betűkkel jelöljük őket, ez kövesse az ábécé rendjét.

1. Az út mentén néhány fát betűkkel jelöltünk. Határozd meg őket a kiadott levélrajzok/határozó segítségével!
   a. ................................... b. ......................................... c. ........................................
   
2. 1. Az út mentén néhány fát betűkkel jelöltünk. Határozd meg őket a kiadott levélrajzok/határozó segítségével!
   a. ................................... b. ......................................... c. ........................................
   
3. Kb. két méteres magasságban nem ideillő tárgyakat akasztottunk fel. Miket találsz meg közülük?
   
4. Mivel a művelés alatt álló erdőkben kevés az öreg, odvas fa, az odúban költő madarak (pl. kékcinke, széncinke, csuszka) nehezen találnak fészkelő helyet. A fenti madarak sok kártevő rovart elpusztítanak, ezért mesterséges fészekodúk kihelyezésével igyekszünk segíteni a fészkelésüket.
   Hány tönkretett fészekodút találsz a következő állomásig?
   Ha egy fészekodú .... Ft-ba kerül, mennyi az így okozott kár?
   Vajon ki tehette tönkre ezeket a fészekodúkat és miért?
   Mi történt a madárfiókákkal, ha a fészekodúkat költési időben tették tönkre?
   
5. Hogy a turisták könnyebben tájékozódhassanak az erdőben, sok erdei utat jelzésekkel láttak el. Jegyezd fel, hogy a következő állomásig milyen különböző turistajeleket látsz!
   
6. Az út mellett hat lágyszárú növényt betűkkel jelöltünk. Melyik növénynévhez melyik szám tartozik? (6 növénynév)
   
7. A következő állomásig több különféle termést találhatsz. Miket találtál?
   
8. Utunk egy mélyúton vezet. Milyen állatnyomokat tudsz itt felfedezni? (tollak, megrágott növények, ürülék, csontok, lábnyomok)?

Hogy tetszett? Hogy érezted magad?
Melyik feladato(ka)t élvezted a legjobban?
Melyik(ek) nem tetszett(ek)?
Mit kellene legközelebb másként csinálnunk (nekünk, szervezőknek)?
Mit kellene legközelebb is feltétlenül ugyanígy csinálnunk?
Beszélgettetek-e már az iskolában/klubban/csoportban az "Erdő" témáról?
Ha igen, közelebbről miről?

mely tanúsítja, hogy
..........................................................................................
ismeri a térképet, tud az erdőben tájékozódni;
ismeri az "Erdei ötparancsolat"-ot, és ennek megfelelően viselkedik;
esőben-szélben is járta az erdőt;
minden érzékszervével kész a Természet befogadására;
sok fát, cserjét és virágot ismer;
és szereti a Természetet,
vagyis:

Meghívó
Tájékoztató (3 oldal)
Jelentkezési lap
Második értesítés
Meghívó a zárórendezvényre (ünnepélyes eredményhirdetés)