Miért fontos a környezeti nevelés? Jelen pillanatban, több mint 5,3 milliárd ember használja a föld természetes erőforrásait. A föld minden szegletében az emberek vágják a fákat, bányásszák az ásványokat és az energiaforrásokat, szennyezik a vizeket és a levegőt, veszélyes hulladékot állítanak elő. A túlnépesedés nyomása, az egyre nagyobb mérvű fejlődés egyre bonyolultabbá teszi az emberek akaratának és igényeinek ellátását. A különböző környezeti hatások elől sem tudunk elbújni: a fajok kiirtása, a terjedő sivatagok, a növekvő népegészségügyi gondok, éhezés, szegénység és az emberi élet hiánya. Sok szakértő attól tart, hogy, ha a környezetpusztítást ilyen ütemben folytatjuk, látni fogjuk az életünket fenntartó rendszerek összeomlását.

  A környezeti nevelés egy folyamat, ami javítja az élet minőségét azzal, hogy ellátja az embereket azokkal az eszközökkel, amire szükségük van a környezeti gondok megoldásához. A környezeti nevelés segít összegyűjteni a tudományt, a készséget, a motivációt, az értékeket és a kötelezettséget, amire szükségük van, hogy sikerüljön a földi erőforrásokat fenntartani, és a természet minőségét megőrizni.

  A gyerekek fontos hallgatóságot jelentenek a környezeti nevelés számára, mert ők lesznek a jövő vezetői és a források használói. Sok esetben a gyerek tud hatni a szülőkre és a környezetük más tagjaira. Az iskolákban dolgozó tanárok szerepe kiemelkedő. Őket igen éberen figyelik a gyerekek, elsősorban ők tudnak hatni rájuk. Azt is fontos felismerni, hogy a földön elsősorban a nők a természeti források használói, így rájuk ebből a szempontból jobban kell figyelni. Az is fontos, hogy a környezeti nevelésnek nem csak egy módja van. Továbbá, a környezeti nevelés nem "agymosás", hanem azt szeretné elérni, hogy az emberek megtanuljanak gondolkodni, beleértve a problémák megoldását, a döntéseket, a lehetőségek mérlegelését és cselekvést az értékek függvényében.

Megtapasztalni a körülöttünk levő világot rendkívül fontos az életünkben. A környezeti nevelés egyik legfontosabb programja, olyan tevékenységeket és játékokat tanítani a gyerekeknek, amely során fejleszthetik a látó, halló, szagló, ízlelő képességeiket mind a szabadban, mind pedig a szobában. Így tudnak igazán jó és hasznos élményeket, érzéseket szerezni a környezetükről.

  A következőkben két mintát láthattok az érzékelés és az éberség fejlesztésére. Az egyik egy folyamatos tevékenység, a megfigyelő képességet és az összpontosítást fejleszti. A neve: fogadj örökbe egy fát! A másik egy memóriajáték, a neve pedig: párosítsd össze!
 

Fogadj örökbe egy fát!
 

Ez a játék az osztályokkal játszható, a gyerekek hármas-négyes csoportokban, vagy egyedül dolgozhatnak.
Szükséges eszközök: fa (jó, ha van: napló, magnó, fényképezőgép)
A játék egy iskolához közeli fa örökbefogadásával kezdődik. Ha nincs fa az iskola környékén, próbálkozhatunk cserepes növénnyel, de jobb, ha fákat ültetünk az iskolaudvarba (ami szintén élmény a gyerekeknek).
Ha megtörtént az örökbefogadás elkezdhetjük tanulmányozni a fánkat.
 

Első találkozás:

• Jól nézd meg a fát!
• Írd le milyen most ez a fa!
• Nézd meg kívülről! Milyenek a levelei (alakja, mérete, színe stb.)? Milyen a törzse, termése?
• Nézd meg, hogy él-e! Honnan tudod megmondani?
• Nézd meg: vajon alszik, vagy ébren van? Honnan tudod megmondani?
• Hallgasd meg: ad-e hangot?
• Szagold meg: van-e szaga? Szagold meg a különböző részeit is! Gondold meg: vajon a különböző évszakokban különböző szaguk van?
• Gondolkozz el azon, vajon hogy került oda ez a fa?
• Milyen élőlényekre van szüksége az életben maradáshoz?
• Milyen más dolgokra van szüksége az életben maradáshoz?
• Meddig él egy fa?

Figyelem: Ne kóstold meg a fa részeit!

Ismételd meg ezeket a látogatásokat az év folyamán minél többször, és hasonlítsd össze a tapasztalataidat!

• Nézd meg, hogyan változott meg a fa!
• Nézd meg, mely részei nem változtak!
• Beszéljétek meg a többiekkel, hogy fog kinézni a legközelebbi látogatáskor!
  
  A találkozások után:

Most hogy már örökbe fogadtatok egy fát, kérdezd meg a diákjaidtól, hogy mi jut eszükbe egy fáról. Írd fel, amit mondanak, és beszéljétek meg! Amikor egyetértetek, a megbeszélt megállapításokat függesszétek ki a teremben, pl. poszter, táblázat formájában.
Néhány egyszerű megállapítás:

A fa egy élő dolog.
A fának ugyanúgy, mint az embernek, vannak részei.
A fának (embernek) van törzse, kérge (bőre), ágai (végtagjai), levelei (haja).
A fáknak van nevük. (A gyerekek soroljanak fel néhány fafajtát!)
A fának sok haszna van. (Soroljatok fel néhányat közösen!)
A fa sok állattal is kapcsolatban áll, pl. rovarokkal, madarakkal, emlősökkel. (Hogyan?)
 

Párosítsd össze!
 

Ez egy kisgyerekekkel játszható játék. Nagyon jó játék arra, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését a kövek, növények és az állatok iránt. Mielőtt elkezdenél játszani a gyerekekkel, titokban a gyűjts össze tíz ismert dolgot a környékről! Ezek lehetnek, pl. magok, különböző termések, a növények egyéb darabjai, állatok jelei (csigaház). Tedd ezeket egy zsebkendőre, és fedd be egy másik zsebkendővel! Hívd össze a gyerekeket és mond nekik: "Ezek alatt a zsebkendők alatt tíz természetes tárgy található, amelyeket itt a közelben lehet megtalálni. 25 másodpercre fel fogom emelni a zsebkendőket. Ez alatt az idő alatt jól nézzétek meg ezeket a tárgyakat. Próbáljatok meg minél több dologra emlékezni, és olyan párokat keresni nekik, ami minél jobban hasonlít rájuk. Miután megnézték, a gyerekek szétszélednek, és próbálnak önállóan párokat keresni. Öt perc múlva hívd vissza őket! Azután egyenként húzd elő a tárgyakat, amit elrejtettél és mesélj mindegyikről valami izgalmasat! A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatják majd.
Többször megismételve a játékot, a gyerekek memóriája és koncentráló képessége láthatóan javulni fog.

Figyelj arra, hogy ritka és élő dolgokat ne gyűjtsetek!
 

 Az órákat versekkel, zenével, bábjátékkal, vagy színjátékkal sokkal érdekesebbé, ezáltal hatékonyabbá lehet tenni. Sőt színjátékot írathatsz a gyerekekkel is, meghatározott környezeti témában, amit később eljátszhatnak.

 Sok országban felhasználják a zenét, a drámát, és a táncot az írott anyagok mellett a tanításra, különösen azokon a területeken, ahol a szóbeli kommunikáció az elterjedtebb.
 
A példa színjátékban a levegőszennyezésről lesz szó.
 

A borzalmas nyolcak
 

  A játék során a gyerekek a fő levegőszennyezőkről tanulhatnak. A játék előadásával pedig más emberekkel is meg tudják ismertetni a levegőszennyezés problémáit.
  Mielőtt játszotok, beszéljetek a fő levegőszennyezőkről és ezek hatásairól, az okozott károkról. Ezután válasszátok ki a szereplőket (a szereplők számát hozd összhangba a csoport tagjainak számával)! Adj időt a gyerekeknek, hogy megtanulják a szerepüket, megtervezzék a ruhájukat és kitalálják, hogy adják elő a szövegeiket, milyen hatásokat szeretnének alkalmazni.
  Miután eljátszottátok a játékot, ismételjétek át a nyolc alapvető légszennyező nevét és hatásait! Ebbe az ismétlésbe bevonhatjátok a nézőközönségit is.

Szereposztás:
Tartalmazza a szereplők számát és néhány jelmez- és kelléktippet.

Tüdő Timi: riporter (kellékek: mikrofon, jegyzetfüzet)
Asztmás Andor: riporter (kellék: mint előbb)
Szilárd szennyezők: (3; jelmez: koszos nadrág, barna póló, kis piszok az arcon)
Szén-monoxid: (1; jelmez: tornacipő, kalap, esőkabát, napszemüveg)
Mérgező anyagok: (5; kellék: olajos kannák, amit kartonpapírból lehet készíteni, halálfej és csontváz minta a nyak közelében; jelmez: fekete ruházat)
Kén-dioxid: (1; kellék: vízipisztoly, vagy vízzel töltött spray; jelmez: szakadt póló, fehér és sárga szalagok)
Nitrogén oxidok: (5; kellékek: száraz faágak; jelmez: mindenki a "nitro" szó egy betűjét viselje)
Rossz ózon: (1; jelmez: napszemüveg, nagyvárosi kinézet)
Jó ózon: (1; jelmez: napszemüveg, világos ruházat, néhány helyen vászondarabokkal a felhőt jelképezve)
Freonok: (4; jelmez és kellék: minél több habosított műanyag, ételek csomagolóanyagai – "hungarocell")
Környezetvédelmi Hivatal munkatársai: (2; kellék: jegyzetfüzet)
Szén-dioxid: (2; jelmez: póló és sort, helyenként fekete foltokkal)

A szennyezők készítsenek transzparenseket a tüntetéshez (a feliratokat nézd meg a játékban). Ha kevés a hely, akkor csak kevesebb szennyező tüntessen. Azokat a gyerekeket is be tudod vonni a játékba, akik nem szeretnek beszélni. Ők lehetnek az operatőrök, hordhatnak transzparenseket, de nekik adhatod a díszlettervező, vagy jelmeztervező feladatokat.
 

A Játék:
A Környezetvédelmi Hivatal előtt vagyunk. Néhányan transzparenseket hordoznak "Mocskos levegő – maradjon így!", "Le a tiszta levegővel!" és hasonló feliratokkal. A két TV riporter a középpontban áll. A játék során minden szennyező ide jön az interjúra, amíg a többiek a háttérben tüntetnek.

Timi: (köhög) Sziasztok! Tüdő Timi vagyok.
Andor: És én Asztmás Andor vagyok. Itt vagyunk a Környezetvédelmi Hivatal előtt. Nyolc levegőszennyező tüntetést szervezett. Céljuk: a tiszta levegő mozgalom beszüntetése.
Timi: Ma este egy különleges riportot készítünk Önöknek, amely során bemutatjuk a szennyezőket. Honnan jöttek és hogyan károsítják az embereket és a többi élőlényt
Andor: Először készítsünk interjút a szilárd szennyezőkkel!
Szilárd szennyezők: Pernye, Korom, Por, a környezetszennyezés nem gond.
Timi: Szóval – ti vagytok a szilárd szennyezők.
Szennyező 1: Igen – Pernye vagyok, ez itt Korom és ő Por.
Andor: Ti vagytok, fiúk, azok a pici dolgok, amitől a levegő igazán piszkosnak látszik?
Korom: Igen! Néhányunk felkavarodik egy építkezés, vagy a bányászat során. (kevés piszkot szór a levegőbe)
Pernye: De a legtöbbünk akkor kerül a levegőbe, mikor valami ég. Például a gázolaj az autóban és a buszokban, vagy a szén a hőerőműben, sőt akkor is, ha fát égetnek.
Por: És nagyon szeretünk a szemetekbe kerülni, hogy könnyezzetek, és a torkotokba, hogy köhögjetek, és...
Korom: (félbeszakítja) Gyere Por, fejezd be a hencegést! Vissza kell menünk tüntetni.
(A szilárd szennyezők visszamennek tüntetni, Szén-dioxid settenkedik Andor mögé.)

Andor: Hadd mutassam be a következő szennyezőt, a Szén-monoxidot. Hé, hová lettél? Ó, itt vagy. Kis sunyi Szén-monoxid!
Szén-monoxid: Igen, belelopakodok az emberekbe, ezt csinálom legjobban. Akkor kerülök a levegőbe, mikor az autók és más járművek elégetik az üzemanyagukat, de nem láthatsz, vagy érezhetsz engem.
Timi: Akkor honnan tudjuk, hogy ott vagy?
Szén-monoxid: Kitalálod, ha belélegzel. Szörnyű fejfájást okozok, és igazán fáradt leszel. (Gonosz nevetést hallat.)
Andor: (ásít) Ó, azt hiszem értem, mire gondolsz. (Ásít megint.)
(A Szén-monoxid visszamegy tüntetni.)

Timi: (nézi a noteszát) Most szeretnénk néhány igen veszélyes szennyezővel találkozni. Ők a mérgező anyagok. (A Mérgező anyagok előresétálnak)
Andor: Ti, Mérgező anyagok, mindenféle mérget tartalmaztok. Honnan kerültök a levegőbe?
Mérgező anyag 1: Ember! Szinte akárhonnan a levegőbe juthatunk, vegyi üzemekből, vegytisztítókból, olajfinomítókból, veszélyes hulladéklerakókból, festékgyárakból...
Mérgező anyag 2: Igen! És ott vagyunk a benzinben! Az autók sokunkat a levegőbe pumpálnak.
Mérgező anyag 3: Ez biztos! Ott van a benzol és a toluol, micsoda remek dolog, a gázokban.
Timi: A tudósok azt mondják, rákot és más betegséget okoztok. Mit gondoltok erről?
Mérgező anyag 4: Nem tudják bizonyítani!
Mérgező anyag 5: Ezért vagyunk itt. Biztosítanunk kell, hogy az emberek ne hozzanak több olyan törvényt, amivel kitiltanak minket a levegőből. Gyerünk, Mérgezők, dolgunk van!
(A Mérgező anyagok visszatérnek tüntetni. Kén-dioxid lép elő)

Timi: Most pedig beszéljünk egy kicsit a Kén-dioxiddal. (a Kén-dioxid felé fordul) Biztos vagyok benne, hogy a tévé előtt ülők tudni szeretnék, hogy kerülsz a levegőbe.
Kén-dioxid: Hát nem olvasnak újságot? Minden héten benne vagyok! Általában akkor kerülök a levegőbe, amikor a hőerőműben szenet égetnek, hogy áramot állítsanak elő.
Timi: És milyen undorító dolgokat csinálsz?
Kén-dioxid: Undorító? Ez én vagyok! (vihog) Azt gondolom, jó érzés megnehezíteni az emberek légzését. És a fák és egyéb növények növekedését is le tudom lassítani. De a legmocskosabb dolog, amit csinálok: Ha feljutok a magasba, ott összekeveredek a vízzel, és tessék! Savas esőt kaptok! (lefröcsköli vízzel a közönséget)
Andor: A savas eső nagy gond. Megölheti a halakat és más állatokat, amik a vizekben élnek, és néhány tudós azt gondolja, hogy a fákat is megbetegítheti. A savas eső tönkreteszi az épületeket és a szobrokat is.
Kén-dioxid: (büszkén) Ez mind igaz. Sőt rengeteget utazhatok a felhőkkel, hogy a piszkos munkámat végezhessem. Felszállok az egyik helyen, és több száz kilométerrel arrébb esik a savas eső.
(Visszamegy tüntetni. A Nitrogén-oxidok jönnek elő)

Andor: (a közönség felé) Igazán undorító ez a Kén-dioxid.
Nitrogén-oxidok: (együtt) Gondolod, hogy a Kén-dioxid undorító? Nem láttál még minket!
Timi: Ti lehettek a Nitrogén-oxidok.
Nitrogén-oxid 1: És ez mit jelent?
Többi Nitrogén-oxid: MOCSKOS LEVEGŐT!!
Timi: Szóval, hogy kerültök a levegőbe?
Nitrogén-oxid 2: Akkor, mikor valami ég. Például, az autók, repülők üzemanyagot égetnek, vagy, mikor a hőerőmű üzemel.
Andor: Mi történik akkor, ha a levegőben vagytok?
Nitrogén-oxid 3: Tönkretesszük az emberek tüdejét, amikor lélegeznek, főleg azokét, akik asztmásak.
Nitrogén-oxid 4: És, mint a Kén-dioxid, összekeveredünk a vízzel, és jó kis savas eső lesz belőlünk.
Nitrogén-oxid 5: Még más módon is tudunk szennyezni. Itt van ő: Rossz ózon.
(Rossz ózon integet, és előrelép. A Nitrogén-oxidok visszamennek.)

Rossz ózon: Városi élet – imádom! A napfény, a por, a kipufogók illata! Ez az, ami életre kelt.
Timi: Pontosan, hogyan is "kelsz életre"?
Rossz ózon: Nos, mikor a barátaim, a Nitrogén-oxidok a levegőbe kerülnek, összekerülnek más szennyezőkkel. A nap süti ezeket az aranyos szennyezőket, felmelegíti őket – és életre kelek. Ahol pedig ózon van, ott szmog is van.
Andor: (a közönség felé) A szmog alapvetően ózont tartalmaz.
Timi: Ez igaz, Andor. A szmog a városi életet kibírhatatlanná tudja tenni. Égeti az emberek szemeit, fejfájást okoz és tönkreteszi a tüdőt.
Andor: De, ha az ózon ilyen káros, akkor miért aggódnak az emberek az "ózonlyuk" miatt?
(A Jó ózon elősétál a színfalak mögül)

Jó ózon: Ez az alacsony légköri ózon az én romlott ikertestvérem. Ő egy jó gáz, rossz helyen. Én a jó ózon vagyok, és egy réteget alkotunk magasan a föld felett. Segítek felfogni a nap káros sugarait.
Rossz ózon: (gúnyosan a Jó ózonnak) Hát te mit keresel itt, tesó?
Jó ózon: Azért vagyok itt, hogy támogassam a tiszta levegő törvényeket. Ha továbbra is ugyanilyen vegyszerek kerülnek a levegőbe, el fogok tűnni. Nélkülem pedig a káros sugarak meg fognak ölni néhány növényfajt, nektek pedig bőrrákot és szembetegségeket okoznak.
Andor: De milyen vegyszerek tüntetnek el titeket?
Jó ózon: Azok a szörnyű freonok!
(A freonok kilépnek a tüntetők közül)

Freon 1: Hé, mi azért nem vagyunk olyan rosszak! Az emberek szívesen használtak minket, készítettek csomagolást (a jelmezére mutat), a hűtőkben és a légkondicionálókban mi hűtöttünk, és még sok minden másra is használtak. (kis hungarocell darabokat hajigál a nézőtérre)
Freon 2: És akkor mi van, ha egy kevés ózont megsemmisítünk. Van elég belőlük évekig.
Freon 3: Igen, kinek van szüksége ózonra?
Jó ózon: Az embereknek szükségük van ránk! Mondd el nekik, hogy ti, freonok mit okoztok még!
Freon 4: Amiről Ózon most beszél – globális felmelegedés?
(A Környezetvédelmi Hivatal munkatársai – továbbiakban tudósok – besétálnak a színfalak mögül. A Jó és a Rossz ózon kisétálnak a színről.)

Tudós 1: Bocsánat, de jól hallottam, hogy a globális felmelegedésről beszéltetek?
Freon 2: Igen. De te mit akarsz itt?
Tudós 2: Éppen a globális felmelegedés szakértői vagyunk.
Timi: A freonok tényleg megváltoztatják a föld éghajlatát.
Tudós 1: Nem tudjuk biztosan, de azt igen, hogy az utóbbi száz évben rengeteg gázt engedtünk ki, olyanokat is, mint a freonok, vagy a szén-dioxid.
Tudós 2: És ahogy beépülnek az atmoszférába, úgy viselkednek, mint az üveg az üvegházon.
Tudós 1: Ez így igaz. Átengedik a napsugárzást, de a hőt nem engedik ki. Ez azt okozhatja, hogy felmelegszik a föld.
Andor: Azt olvastam, hogy, ha a hőmérséklet emelkedik, akkor a tenger szintje nőhet. Néhány város víz alá kerülhet.
Tudós 1: Ez könnyen megeshet.
Tudós 2: Hát, jó volt veletek beszélgetni, de mennünk kell. Még el kell végeznünk néhány kísérletet, hogy visszaszoríthassuk ezeket a szennyezőket. (A Freonokra mutat. A Freonok csúnyán néznek a tudósokra, és kinyújtják a nyelvüket. A tudósok elhagyják a színt.)

Freon 1: Hé, nem mi vagyunk a felmelegedés legnagyobb okozói. A másik nagy szennyezővel is kellene beszélnetek.
Andor: Már csak egy szennyező maradt a listán. A Szén-dioxid.
(A freonok visszamennek tüntetni. Szén-dioxid 1 és 2 lép elő)

Szén-dioxid 1: A nevünket említettétek? Minket eddig nem soroltak a rossz gázok közé. Száz éve még normális mennyiség volt belőlünk a levegőben.
Szén-dioxid 2: De az emberek elkezdték a dolgokat égetni. Erőműveket építettek, ahol a szenet égetik, a járművek pedig az üzemanyagot égetik. Ezenkívül elkezdték az erdőket irtani, és égetni. Minden égésnél, még az egész kicsinél is, a levegőbe kerülünk.
Szén-dioxid 1: Ahogy egyre többen kerültünk a levegőbe, az emberek elkezdték mondani, hogy melegszik a föld – miattunk!
Szén-dioxid 2: Igen – mintha a mi hibánk lenne! (a közönség felé) Annak az oka, hogy bajban vagytok, az, hogy túl sok üzemanyagot használtok, és túl sok erdőt vágtatok ki.
Timi: Igazad van Szén-dioxid. Talán egy különleges riportot kellene az emberekkel is készíteni, végül is mi okozzuk a levegőszennyezést.
Andor: De az emberek képesek megváltozni! (a közönség felé fordul) Ti hogy vagytok ezzel? Tudtok pár dolgot mondani, amivel az emberek csökkenteni tudják a levegőszennyezést?
(A közönség válaszol. Olyan ötletek hangzanak el, hogy vezessünk kevesebbet, használjunk kevesebb áramot, ültessünk fákat, és így tovább.)
Timi: Ez a riportunk vége. A végszó? Ezek a szennyezők egy szép nagy csoportot alkotnak, de mi, az emberek állítjuk elő őket, és megszabadulhatunk tőlük. Köszönöm, és jó éjszakát!

A szennyezők "függönyt" kiáltanak.

VÉGE

  A szimulációk és szerepjátékok aktívan elfoglalják a tanulókat, akik teljesen beleélik magukat azokba a dolgokba, amiket meg akarsz tanítani. Ezáltal képesek lesznek bonyolultabb folyamatok megértésére is. Azonban a gyerekek bele is keveredhetnek, és elveszíthetik a fonalat. Ekkor hatástalan ez a módszer. Annak megállapítására, hogy mennyire hatékony szimulációkat tartasz, több osztállyal végeztesd el a feladatokat, utána pedig próbáld kideríteni, mennyit értettek belőle.
 
A szerepjáték abban különbözik, hogy a gyerekek belebújnak az eljátszott alak "bőrébe", átérzik az érzéseit, gondolatait. Ezt azonban bonyolultabb szerepeknél itt sem tudják megtenni, főképp az illető értékrendjét és a gondolkodásmódját nem értik. Például, ha a munkanélküliség környezeti hatásait akarod bemutatni, az a gyerek, aki a munkanélkülit játszza, nem fogja igazán átérezni, mit jelent elveszíteni a munkát. Azt sem fogja érezni, hogy neki el kell tartania a családját, főleg, ha ennek a gyereknek a szülei soha sem voltak munkanélküliek, vagy nem voltak anyagi gondjaik. A szerepjátékok feladata, más szemszögekből vizsgálni a környezeti problémákat, és egy kicsit megértetni az összefüggéseket.

  Ez a közös gond a népesség növekedése és a források fogyatkozása. Mindenki szeretne minél több hasznot nyerni, de a környezet kiaknázása nem tarthat örökké. A kérdés: magánakció, vagy együttműködés, a legtöbb egyéni haszon, vagy a források közös felügyelete.

Ebben a szimulációban a gyerekek lehetőséget kapnak ennek a problémának az átélésére. Ez fogja bemutatni a probléma lényegét, amit egyébként nem biztos, hogy el tudnak képzelni. Szükség lesz négy diákonként egy tálra (ez fogja a tavat jelképezni) és sok mogyoróra (ezek lesznek a halak).

A foglalkozást a játékszabályok ismertetésével kezdd! Csak annyi információt közölj velük, amennyi az induláshoz feltétlenül szükséges! A probléma és a lehetséges megoldások a játék közben fognak a felszínre kerülni. Oszd fel a tanulókat négyes csoportokra, és adj minden csoportnak egy tálat és 16 "halat"!
 
Játékszabályok:

1. A játék célja, hogy minél több halat kifogjál.
2. Mint a tó eltartó képessége, 16 hal "fér" bele a tálba.
3. A gyerekek minden 4 kifogott hal után kapnak egy pontot. Minél több halat fogsz ki, annál több pontot kapsz.
4. A játék során kifoghatod az összes halat, néhányat, de lehet, hogy nem fogsz egyet sem.
5. Húsz másodpercet kaptok minden egyes játékra. A tanárod jelzi a játék elejét és végét.
6. Ha marad a tóban hal, akkor a következő játékban annyival több halatok lesz, amennyi a tóban maradt. Tehát, ha négy halatok maradt a játék végére, akkor a következő játék elején nyolc halatok lesz. Azonban a tóban levő halak száma nem haladhatja meg a tizenhatot (a tó eltartó képességét).

Ismételjétek meg a játékot nyolc fős csoportokkal, szimulálva ezzel a népesség növekedését. Minden más tényezőt hagyjatok a régiben.
 
Kérdések:

• Mekkora volt az a legnagyobb pontszám, amit egy gyerek elért? Mekkora volt az a legnagyobb pontszám, amit egy csoport elért?
• Miért lesz több hal a tóban, ha maradtak még halak? (Természetes feltételeket szimulált: ha nincs hal a tóban, nem fognak újak születni.)
• Mi történik, ha a csoport tagjai nem működnek együtt?
• Mi volt a legjobb stratégia a halászatoknál? (Nyolc hal minden játékban.)
• A gyerekek megtanulják jók kihasználni ezt a forrást. Soroljatok még fel hasonló forrásokat!
• Hogyan hat a népességnövekedés a természeti forrásokra, és ezek felügyeletére?

Megjegyzés: Ezt a játékot Robert Gifford találta ki. Az ő adatai szerint a gyerekek csoportjai együttműködnek, vagy nem sikerül együttműködniük, de részleges együttműködést sehol nem tapasztalt. Az együttműködés képessége nő a korral, de az együttműködés minősége visszaesik a 14-16 éves korosztálynál.

 Az olvasás és az írás fejlesztése az egész világon az egyik legfontosabb tanári feladat. Sokszor a környezeti nevelés módszerei motiválják a tanulókat arra, hogy fejlesszék az író- olvasó képességeiket. A környezeti témák bevezetése élénkíti a tanulókat, változatossá teszi az órát. Rengeteg lehetőség kínálkozik arra, hogy az írási, olvasási feladatok érdekesebbek, életszerűbbek legyenek a kitalált történetektől a kitalált újságcikkeken át, a megjelent (érthetőbb) cikkek elemzéséig, amik pl. a helyi környezetvédelemről szólnak.
Ezek a témák hasznosak és motiválók lehetnek idegen nyelvek tanulásakor. Az újságírás ösztönzi őket arra, hogy minél többet írjanak, anélkül, hogy megijednének a feladattól.

A tücsök
 

"Egy napon ebédelni mentem a barátommal a nagyvárosban, ahol éltem. Ebédidő volt, és mi az egyik legforgalmasabb utcán sétáltunk. A nagyváros minden zaját hallhattuk: az autók dudáltak, a talpak csoszogtak, az emberek beszéltek. A sok zaj közepette a barátom felém fordult, és azt mondta:
– Egy tücsök hangját hallottam.
– Nem lehet, – mondtam – Nem hallhattad meg egy tücsök hangját ekkora zajban. Csak képzelődtél. Mellesleg sohasem láttam még tücsköt ebben a városban.
– Nem, én tényleg hallottam a tücsköt. Megmutatom. – A barátom megállt egy pillanatra, majd átvezetett az úton egy fához. A levelek alatt ott volt a tücsök!
– Ez csodálatos! – mondtam – Bizonyára természetfeletti hallásod van. Mi a titkod?
– Az én hallásom pontosan olyan, mint a tied. Nincs titka. Figyelj, megmutatom. – Keresgélt egy kicsit a zsebében, kivett némi aprópénzt és az utcára dobta. A város zaja közepette ötven méteren belül minden fej arra fordult, hogy lássák, honnan jön a pénz hangja.
– Látod? – mondta – az a fontos, hogy mire figyelünk."
 
Feladatok a történethez kapcsolódóan:

Válaszd ki a mesélőt és a két barátot. Játsszátok el a történetet! A közönséget is vond be a játékba, három csoportra osztva. Az egyik csoport utánozza a dudáló autókat, a másik a beszélő embereket, a harmadik a csoszogó lábakat. Amikor a történet az ő feladatukhoz ér, utánozhatják a hangokat.

Színek megfigyelése:

Miközben a természetben sétáltok rengeteg lehetőség van arra, hogy a tanulók odafigyeljenek arra is, amit egyébként meg sem néznének. Erre két példa:

A. Adj mindegyik gyerek kezébe egy-egy színes lapot. Ezek lehetnek, pl. egy színkatalógus színei. Kérd meg a gyerekeket arra, hogy találjanak azonos színű dolgokat a természetben. Késztesd őket gondolkodásra! Például a kék lehet az ég színe, zöld a fű, vagy a fák levelei, stb.
 
B. Adj mindegyik gyerek kezébe egy kártyát, vagy titokban mondj neki valamit, amit szeretnél, ha találna. Például mondhatod, hogy találjon valamit, ami

• annyi idős, mint ő
• bolyhos, vagy szőrös, ha közelről nézi
• síkos, csúszós
• három árnyalata egy színnek
• egy állat bizonyítéka
• három dolog párban
• jó illata van

Emberi fényképezőgép:

Ezt a játékot érdemes a szabadban játszani. A tanulók párban legyenek. Az egyik szeme bekötve legyen, a másik látni fog, ő lesz a vezető. A vezető odavezeti a társát egy alkalmas tárgyhoz, vagy élőlényhez, amit a társa nagyon közelről meg fog nézni. Ezután a társ kötését leveszik 5 másodpercre. Ez pont elég idő arra, hogy "lefényképezze" a látott dolgot. Ezután a vezető visszavezeti a társát a találkozóhelyre, ahol végleg le lehet venni a kötést. A "fényképező" emberek megbeszélhetik, amit láttak. Kérheted tőlük, hogy rajzolják le, amit láttak, írjanak róla leírást, vagy találjanak ki történetet és írják le.
 

Naplókészítés
 

 A környezeti nevelés során a tanulóknak szükségük van arra, hogy lelassuljanak, és "lássák", "érezzék" és "tudják" azt, amit tapasztalnak. Szemmel láthatóan kivirágzanak, ha lehetőséget adunk nekik arra, hogy lerajzolják, lefessék, leírják, amit tapasztaltak, összegyűjthessék élményeiket.
Néhány ötlet, hogy élvezetes legyen a naplóírás:

• Pozitív dolgokat írj bele! A rossz dolgoknak is nézd a jó oldalát!
• Próbálj ki új dolgokat, új színeket. Próbálj minél több, és különbözőbb eszközökkel írni, rajzolni.
• Használd a könyv (füzet) másik oldalát! Ragaszthatsz bele, pl. képeslapot.
• Rajzolj, fess, ragassz bele minél több dolgot! Ezáltal is színesebb lesz.
   

A különböző rajzfigurák, karikatúrák felélénkítik az órát és motiválják a gyerekeket. Továbbá fejlesztik a kritikai és a kreatív gondolkodást. Például politikai karikatúrák elemzése a kultúra és az életformák figyelembevételével képessé teszi a tanulókat arra, hogy össze tudják hasonlítani a különböző kultúrákat, lássák a különbségeket, és meg tudják beszélni az eltérő véleményeket. Az érték és az elv vizsgálatát, megértését segíti.
A fantázia használata segít megérteni azt, amit tanulnak. (Például egy elképzelt bolygó, elképzelt lényekkel.)
 

Rajzok és címek
 

Kérd meg a tanulókat, hogy írjanak nem-valószínű-hogy-bekövetkezik címeket, és hozzá tartozó első bekezdéseket néhány erdészeti témában. Néhány példa:

• Arattak a favágók a nemzeti parkokban
• Az élőlényeket nem lehet egy erdőből kipusztítani

További lehetőségek:

Kérd meg a diákokat, hogy tanulmányozzanak hasonló témájú rajzokat, beszéljetek ezek értékeiről, hasznáról és kommunikációs szerepéről! Ezután rajzoljanak ők is vicces rajzokat, vagy már meglevőt alakítsanak át. A téma itt is lehet helyi problémák vizsgálata, újrahasznosítás, földművelés, állatok, növények védelme, stb.

A rajzok még a nagyon nehéz tudományokat is segítenek megértetni és megtanulni. Rajz nézése közben hallgatni a történetet, követhetőbbé teszi azt. Így a tanulók könnyebben el tudják képzelni, pl. azt, hogyan teszik tönkre az ózonréteget a fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC, vagy freonok más néven).

Először magyarázd el nekik, hogy mi az ózonréteg, hogyan véd meg minket a káros ultraviola sugárzásoktól. Mondd el nekik, hogy a tudósok felfedezték, hogy a freonok károsak az ózonrétegre. Ezután oszd ki 00 oldal fénymásolatát mindenkinek, magyarázd el, hogy a kör alakú figurák jelölik a freonokat (CFC), a háromszögek pedig az ózonmolekulákat. Mondd nekik, hogy most egy történetet fognak hallani, és ezt a történetet kövessék a kiadott rajzon. Ezután mondd el nekik az "ózon sztorit", kérd meg őket, hogy figyeljenek jól, mert még szükségük lesz az információra! Miután felolvastad nekik, válaszolj a kérdéseikre. Bizonyosodj meg arról, hogy értik a válaszaidat és tisztában vannak az ózon "helyzetével". Megbeszélhetitek, mit tehet az emberiség az ózonréteg védelmében. Ezután ossz szét papírt, rajzeszközt, és mondd meg nekik, hogy lehetőségük van egy saját illusztráció készítésére, amin ábrázolhatják a freon – ózon viszonyt.
 
Az "ózon sztori":

Szia! Én vagyok az ózon molekula. 20-25km magasan a föld felett élek, és azzal töltöm az időmet, hogy megfogjam az UV sugarakat, mielőtt elérnek titeket ott a földön. Mi ózon molekulák nagyon büszkék vagyunk a munkánkra, de valami történik velünk. Már nem vagyunk annyian, mint régen. Eljöttem, hogy elmondjam nektek: miért?
Tudjátok az egész akkor kezdődött, amikor ti emberek elkezdtetek olyan anyagokat használni, amit úgy hívnak: freonok. Lehet, hogy nem vettétek észre, de minden nap használtatok valamit, amiben freon volt. Csak egy kicsit, de minden nap. Freonokat használtak, pl. a hűtőszekrények és légkondicionálók hűtőfolyadékaként, ezek voltak a spray-k hajtógázai és megtalálhatók a habosított műanyagokban.
Ám a freonok nem maradnak örökké ezekben a termékekben. Nézd az öreg légkondicionált autókat a roncstelepen, a habosított műanyagokat! Látod a gyárat is? Mindegyik freont bocsát ki. Ha a freonok a levegőbe kerülnek, ott egyre magasabbra jutnak. Elég sokáig, 10-15 évig is eltarthat, amíg eljut olyan magasra, ahol mi vagyunk. Mindegy meddig tart a feljutás, ha odaér, akkor baj van.
Amíg elérnek oda, ahol mi vagyunk, megvédjük őket az ultraviola sugárzástól, de, ha átjutnak rajtunk, már nem védi semmi őket az ultraviola sugárzástól. Ezek a sugarak borzalmasan megváltoztatják a freonokat. Ózonevőkké válnak. MEGESZNEK MINKET!

Ha egyszer már ózonevővé váltak, nagyon sok kárt csinálnak. Olyanokról is hallottam, akik képesek voltak százezer ózonmolekulát elfogyasztani. Mégpedig minél többet esznek meg közülünk, annál vékonyabb lesz az az ózontakaró, ami titeket véd a káros UV sugaraktól.
Az Antarktisz felett élő társaimnak még nagyobb a problémájuk. A nagyon hideg hőmérsékletnek köszönhetően még több ózonevő keletkezik. Úgy hallottam, hogy az év egyes időszakaiban az összes ózonmolekula felét is megeszik. Jó, hogy nem élek ott.
Nos, ez a történetem vége. Most már tudjátok, mi történik idefent. Biztosak vagyunk abban, hogy megpróbáltok nekünk segíteni. Ha sikerül, még sokáig védhetjük a bőrötöket!
 
Az ózonról bővebben:
 
Az ózon az oxigén egy formája. Attól függetlenül, hogy az ózonréteg a földre érkező UV sugárzás nagy részét kiszűri, az atmoszférának csak kis részét alkotja. Az ózonréteg folyamatosan megújul: ha egy molekula UV sugarat köt meg, kettéválik, és belőle újak keletkeznek. Amennyiben egyéb hatás nem lép fel, az ózonmolekulák bomlása és keletkezése egyensúlyban marad.

A klórozott-fluorozott szénhidrogéneket (freonokat) 1930-ban fedezték fel. Azóta nagyon sok fajtáját előállították. Mivel nagyon stabilak (nem reagálnak könnyen más vegyszerekkel) és emberre nem veszélyesek, előszeretettel alkalmazták őket.
Amikor a freon az ózonréteg fölé kerül, UV sugarak fogják bombázni, aminek hatására a freonmolekulák bomlanak és klóratom szabadul fel belőlük. Ez a klóratom támadja meg az ózonmolekulát. Úgy bontja az ózont, hogy az nem képes regenerálódni, ezzel felborul az ózon egyensúlya és az ózonréteg vékonyodni kezd.

Tudósok megállapították, hogy egy egyszerű klóratom akár 100 000 ózonmolekulát is képes megsemmisíteni, mielőtt inaktívvá válik. Ez azt jelenti, hogy kis mennyiségű freon is jelentősen megkárosítja az ózonréteget. A tudósok azt is megállapították, hogy a freonok egyes fajtái különösen hosszú ideig megmaradnak az atmoszférában (kb. 100 évig), több klóratomot bocsátanak ki, így ezek kiemelten veszélyesek.
Az ózonréteg elvékonyodását először az Antarktisz felett észlelték, majd nem sokkal később az északi pólus felett is megjelent az "ózonlyuk". Az Antarktisz felett júniustól augusztusig nagyon hideg van, ami kedvez az ózonbontásnak. Ekkor az ózontakaró ötven százaléka is eltűnhet. Szeptemberre a "lyuk" nagyobb, mint Európa, de, ha a hőmérséklet emelkedik (november vége felé), eltűnik.

Az utóbbi években az enyhébb sarki teleknek köszönhetően télen csak az ózonréteg 5-10 százaléka tűnik el. A tudósok az összes földi ózon 2-3 százalékos csökkenését is megfigyelték, ezért több káros UV sugárzás jut a földre. A tudósok nagy része ebben látja a növekvő bőrrákos megbetegedések okát.
A tudósok figyelmeztetésére reagálva, több ország betiltotta a freonok gyártását. A használatát közösen kell beszüntetnünk! A vásárlóknak különösen el kell kerülnie a CFC-11; CFC12; CFC-113; CFC-114 anyagokat tartalmazó árucikkeket, mert ezek különösen veszélyesek.
 

 "Csukd be a szemed, és lazulj el. Most elutazunk egy másik világba." Így kezdődik egy szokásos "hipnotizáció", ami egy mély, sötét helyre viszi el a tanulókat. Ez a "hipnotizálás" segít a gyerekeknek abban, hogy úgy képzeljék el a tanult dolgokat, ahogy nem szokták.
A tanárok sok ilyen "hipnotizációt" készíthetnek, hogy segítsenek a gyerekeknek az érzelmeikre összpontosítani, fogalmakat megérteni, vagy egy korábban tanult dolgot átismételni. A környezetünkben rengeteg lehetőség adódik ilyen foglalkozások anyagának elkészítésére – a biológiai folyamatoktól kezdve, a környezetvédelmi problémákon keresztül a politikai beavatkozásokig. Például írhatsz a kukába kerülő szemét sorsáról, vagy a madarak vándorlásáról.
 Erre a "hipnotizálásra" legyen példa az alábbi kettő foglalkozás anyaga. Az első leírja, miben különböznek a madarak az emberektől, a másik pedig a víz körforgásáról szól.

 Vajon milyen lehet a felhők felett szárnyalni? A foglalkozás során a csoportnak lehetősége lesz arra, hogy elképzelje, milyen érzés lehet repülni. A gyerekek csukják be a szemüket és vegyenek pár mély lélegzetet. Mondd nekik, hogy lazítsák el a testüket és engedjék szárnyalni a fantáziájukat, miközben ezt a különös történetet hallgatják.

A képzelet szárnyalása

Egy utazásra készülsz, olyan helyekre, ahol még soha sem jártál, nagyon magasan a föld felett. Először a testednek meg kell változnia, mert most még túl nehéz ahhoz, hogy felemelkedjen.
Gondolj a lábfejeidre, képzeld el mit éreznek! Mozgasd meg a lábujjaidat és a bokáidat! A lábfejeid egyre melegebbek. Mindkét bokád szoros lesz és nyúlni fog, mígnem elég vékony és hosszú lesz. Egy lábujjad eltűnik, és csak négy marad, de máshogy áll ez a négy. Három előre néz, egy pedig hátul áll ki a lábfejedből. Mindegyik lábujjad végén nagyon éles, görbített köröm van. Érzed, ahogy a bőröd egyre érdesebbé, göröngyösebbé válik. Egy ülőrudat látsz magad előtt. Felugrasz rá, és megmarkolod a lábaiddal. Érzed, ahogy a lábujjaid körülfonják. Most ott gubbasztasz rajta.
Mindkét lábad egyre rövidebb lesz, a térded a törzsedhez egész közel kerül. Érzed, ahogy a törzsed előredől és sokkal kisebb lesz. Belül is mindened kisebb lett, ahogy a tested vékonnyá és kicsivé vált.
Hirtelen melegség járja át a kezeidet és a karjaidat. Az ujjaid majdnem szétválnak, a kezeid nagyon hosszúra nyúlnak, lapossá és szélessé válnak. Szárnyaid vannak. Néhány szárnycsapást csinálj, érezd, ahogy mozognak.
Egy szemvillanás, és az egész fejedet melegnek érzed, minden változik. A fogaid eltűnnek, a szád az orroddal összenő, és hosszú és kemény lesz. Végül éles erős hajlított csőrré válik.
Az állad is eltűnik, és minkét füled leesik. A szemeid oldalra csúsznak, és nehezebben forognak. Forgasd körbe a fejedet, hogy körülnézzél! A füllyukad közel kerül a szemedhez, alá és mögé.
Most nagyon gyorsan változol. A tüdőd is megváltozik, és sok helyen légzsákok jelennek meg a testedben. Ezek kis lufiknak tűnnek, és a tüdődhöz vannak kapcsolva. A tömör csontjaidba levegő tör be, és a csontjaid sokkal könnyebbek lesznek. Az egész testeden elkezd nőni a szőr. De várjunk csak! Ez nem szőr! Toll borítja a testedet, a csőröd és a lábad kivételével. Puha alsó tollak vannak közel a testedhez, kívül pedig hosszú, széles tollak, ezek adják a szárnyad alakját, és egy széles farkat képeznek. Amikor megpróbálsz beszélni, csak hangos, rekedt kiáltás jön ki a szádon.
Hatalmas vágy kerít hatalmába, hogy kijussál, és te leugrasz az ülőrúdról, elugrálsz a legközelebbi ajtóig. Ahogy kinézel, a szél hívó hangját hallod. Kiugrasz, a szárnyaidat nagy erővel és gyorsan csapkodod. Felemelkedsz – a fák és az épületek fölé az égbe. A szél a szárnyad alá kap, és egyre magasabbra emel. Olyan magasra, ahonnan a fák csak apró pöttyöknek látszanak.
Egy egér szalad a mezőn mélyen alattad, de te jól látod az alakját, attól függetlenül, hogy nagyon magasan vagy. Lent a földön gyönyörűek a színek – a zöld levelek, a barna földek és a kék vizek. Az épületek és az autók rengeteg színben pompáznak, az utak kis vonalaknak látszanak.
Ahogy körözöl a levegőben, a lélegzeted szétáramlik a testedben. Meglátsz egy pufók fehér felhőt. Néhány szárnycsapás, egy billentés a farkaddal, és máris a fehérségben vagy. Belül hideg és nedves minden, sajnálod, hogy bejöttél. Kijössz a másik felén, és gyönyörű hegyek látványa terül eléd.
A hegyek és az ég az új otthonod. Ahogy ott repülsz magasan a föld felett, agy hangos, hosszú kiáltást hallatsz. Most sas vagy.

A gyerekek képzeljék el, hogy visszatértek a székükbe, ahonnan indultak. Mondd nekik, hogy lassan nyissák ki a szemeiket. Utána mindenki álljon fel és nyújtózzon egyet.
Kérdezd meg tőlük, hogy melyik volt az utazás legjobb része. Beszéljétek meg a történt változásokat! Rajzoltasd le velük, amit fentről láttak. Hogy néznek ki felülről az épületek, az utak, a fák, a folyók? Írjanak folytatást a történethez!
Hasonlítsátok össze az ember és a sas fesztávolságát (2,1m)!
 

A víz körforgása
 

A földön a vizek kapcsolatban vannak egymással. A víz a körforgása során egyik helyről a másikra kerül. Például: a víz párolog a tengerekből, tavakból folyókból. Ez a víz felszáll az égbe, lehűl és felhő lesz belőle. Ha sok víz párolog el a felhő nagyobb és sötétebb lesz. Eső fog belőle esni, de nem mindig és nem csak oda, ahonnan elpárolgott.
A növények is aktívan részt vesznek a víz körforgásában. Gyökerükkel felszívják a talajból, a leveleik felületén pedig elpárologtatják.

Az emberek is szorosan kötődnek a vízhez, mivel testünk 75%-át a víz alkotja. Az a vízmolekula, ami most bennünk van, régen az óceán része lehetett, patakok, folyók vitték magukkal, felszállhatott az égbe, majd eső, vagy hó formájában visszahullhatott a földre. Az emberhez hasonlóan az állatok is vízhez kötöttek, köztük vannak olyanok is, amelyek közvetlen vannak vízhez kötve, más szóval, csak vízben tudnak élni, vagy szaporodni. Az élőlények egy részét a víz alkotja: minden életforma valamilyen módon függ a víztől.
A víznek ezt a folyamatos mozgását nevezzük a víz körforgásának. A foglalkozás célja, hogy a gyerekek megértsék és átlássák ezt, hogy lássák: a földön minden formája a víznek kapcsolatban van egymással.
 
A foglalkozás:

1. Ha lehetséges, látogassatok meg egy igazi forrást, folyót, vagy tavat. Próbáld olyan helyre vinni őket, ahová az emberi zaj legkevésbé hallatszik el. Ha lehetséges és nem veszélyes, engedd meg nekik, hogy megérintsék a vizet, vagy folyamatosan érezzék a foglalkozás "hipnotizáló" része alatt. Vigyetek magatokkal elemmel üzemelő magnót, hogy szalagra vehessétek a természet és a víz hangját, amit a gyerekek ott hallanak. Ezt később a teremben visszajátszhatjátok.
 
2. Ha ez a kirándulás nem lehetséges, magnóról játsszál le természeti hangokat, elsősorban a vizek (folyók, patakok, óceánok, tengerek) hangjait. Ilyen kazetták megvásárolhatók könyvesboltokban, hanglemezboltokban, de a legjobb, ha magad veszel fel egy kazettára ilyen hangokat.
 
3. Kérd meg a gyerekeket, hogy kényelmesen és csendben helyezkedjenek el. Kezdd el a "hipnotizálást"! Mondd nekik, hogy lazuljanak el, és figyeljenek jól a víz hangjaira. Ezek a hangok csak a hátteret képezik, de segítenek abban, hogy könnyebben elképzeljék a gyerekek a hallottakat.

Megjegyzés: változtasd meg úgy ezt a szöveget, hogy alkalmazkodjon a helyhez, ahol vagytok.

"Próbáld meg elképzelni, azokat a dolgokat, amiket hallani fogsz. Helyezkedj el kényelmesen és hunyd le a szemed…Lazulj el, tegyél meg mindent, hogy minél jobban elképzeld, amit mondok…A patak (folyó, tó) szélén ülsz… A lábad himbálózik a tiszta vízben…Jó érzés, de a víz kicsit hideg…Érzed, hogy mossa a lábad a víz, húzza egy kicsit…Gondolj bele: a víz, ami a lábad mellett elfolyik, egy nagyobb patakba ömlik bele…Aztán még nagyobba…Aztán egy folyóba… Érzed, ahogy erősebben sodor, nagyobb az ereje…Látod a part menti fákat, a házakat, a kerteket, városokat és a gyárakat, amíg a folyó eléri a tengert… A lábadon és az áramláson keresztül el tudod képzelni, hogy érzed a tengert… Most tágítsd ki az agyad és vedd észre, hogy a föld minden tengerével és óceánjával kapcsolatban vagy… Most megérintetted a föld víztömegét, ami együtt egy nagy testet képez… Az a víz, amit a tested tartalmaz is ennek a rendszernek a része… Az érintésed elér a görög fiúhoz, aki a halászhálóját meríti bele a meleg Földközi-tengerbe, San Francisco partjaihoz, Norvégia fjordjaihoz… Ez a víz, amibe a lábad lógatod,  kapcsolatban áll földünk összes folyójával, mert miden folyó az óceánba folyik… Elérheted a patakokat a kontinensek szívében… Érezheted az aligátorokat, a sirályokat, a delfinek és a bálnák ölelését… Kapcsolatban vagy olyan misztikus lényekkel, amik az emberek agyában születtek, mint a Loch Nessi szörny…Ugyanúgy érzed a Dunát, mint a Nílust, vagy a Mississippit… A vizes ölelésed magába foglalja a földet… És természetesen érzed azokat is, akik most a vízparton ülnek,  a lábuk a vízbe ér és azon töprengenek, vajon hova megy a víz… Itt az idő, hogy visszatérjünk… Hozd vissza az érzékelésed határait a folyóktól és óceánoktól… Hozd vissza a lábadhoz… Vissza oda, ahol most vagy… Ha kész vagy, kinyithatod a szemeidet."
 

4. Ha kész vagytok, a gyerekek mind nyissák ki a szemeiket. Mondd nekik, hogy ez az utazás mindenkinek személyre szóló volt, attól függetlenül, hogy ugyanazt hallották. Kérdezd meg tőlük, hogy melyik volt szerintük az utazás legjobb része, és kérdezd meg tőlük, hogy milyen volt a kép, amit akkor láttak!
 
5. Kérd meg őket, hogy lazuljanak el megint, és próbálják felidézni, amit láttak. Figyeljenek a látott színekre, állatokra, helyekre. Legyenek különösen tekintettel a víz szerepére a látott élőlények életében.
 
6. Ha úgy érzed, elég idejük volt, kérd meg őket, hogy nyissák ki a szemeiket, adj nekik rajzoló, vagy festőkészletet, hogy lerajzolhassák a kedvenc képüket. Néhányan közülük elő is adhatják röviden, hogy mit láttak.
 
 Megjegyzés: Ha a kirándulást választottátok, vigyél víz alapú festéket, és az ott levő víz segítségével fessenek a gyerekek. Ha az osztályteremben maradtok, említsd meg, hogy most a víz egy része segít festeni a képeiket.
 
7. Ha a rajzok (képek) kész vannak, írathatsz velük kisebb történetet, vagy verset az utazásról, amiben kifejezik az utazás során átélt érzéseket.
 
8. Az elkészült műveket, rögzítsd fel egy világtérképre, Ha van helyszín, akkor oda.
 
9. Beszélgessetek a "víz egy test" metaforáról! Hangsúlyozzátok ki a kapcsolatokat! Ne feledd megemlíteni, hogy a légkör is a kapcsolat része! A levegő szállítja a tenger felől vissza a folyó felé a vizet.
 
10. A foglalkozás végén próbáljátok meg összefoglalni a víz körforgását, és, ha lehet, ábrázoljátok is. Rámutathatsz arra, hogy a víz, ami elpárolgott a rajzlapokról, már újra bent van a körforgásban. Írjatok fel néhány példát a mindennapos vízhasználatra!

A bemutatók segítenek a gyerekeknek abban, hogy elképzeljék a természeti jelenségeket, ötleteket, technikákat. Ez egy jó módszer arra is, hogy motiváld a gyerekeket, vagy bevezess egy új témát. Egy jó bemutatóhoz szükséges a motiváló új technikák használata. Ilyenek például: modellek, videók, fényképek, számítógép. A bemutatókat általában egy ember a többi előtt tartja. Ez nagyon hasznos, ha a téma túl veszélyes, vagy nincs elég anyag, hogy mindenki egyedül kipróbálja a feladatot.

A bemutató készítése során gondolj arra, hogy a hatás növelhető élénk színek, érdekes hangok használatával. Természetesen segít, ha párszor elpróbálod, mielőtt a diákok elé állsz. A bemutató előtt feltehetsz néhány élénkítő kérdést, hogy az előkészületek alatt elfoglald a gyerekeket.

Kérd meg a diákokat, hogy hozzanak három erdőhöz kapcsolódó terméket. Ezeknek nem okvetlenül kell fából lennie, lehet, pl. erdőben élő állat bőréből készült kesztyű.
Kérd meg a gyerekeket, hogy ezek közül válasszanak egyet, amit majd megvizsgálnak. Írják fel az előállítás lépéseit, amikor a nyersanyagból késztermék lesz. Valamint írják fel azokat a lépéseket, amely során ez a termék visszakerül az erdőbe, vagyis "újrahasznosul". Kérd meg őket, hogy ábrázolják a kiválasztott termék "életciklusát", nevezzék meg az egyes megállókat.
Ha kész vannak az ábrákkal, beszéljétek meg:

• Hányféle járműn utazhatott és hányszor? Utazott-e teherautón, hajón, vonaton?
• Vajon nehéz munka-e visszaalakítani az erdő termékeit? Miért?
• Vajon a termékek, amiket hozatok felhasználható-e még egyszer? Visszakerül-e az erdőbe? Mit gondoltok, egyáltalán vissza kell-e kerülnie? Miért?
• Mit gondoltok, mi adhatna esélyt e terméknek arra, hogy valaki újrahasznosítsa?
• Melyik "életciklus" a leggazdaságosabb?
• Mit tudnátok tenni, hogy még gazdaságosabbak (energiatakarékosabbak) legyenek?
• Keressétek meg a legenergiapazarlóbb "életciklust" is!

Mondd nekik, hogy próbáljanak ki néhányat az ötleteik közül! Néhány hét múlva térjetek vissza a témára, érdeklődd meg az eredményeiket!
 

Hogyan lehet a kiömlött olajat eltávolítani? Hogyan hat a savas eső a növényekre? Mi lehet hatással egy növény növekedésére? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre segítenek válaszolni ezek a vezetett gyakorlatok, kísérletek. Ezenkívül fejlesztik a tanulók gondolkodási készségét, segítenek következtetéseket levonni, elméleteket megfogalmazni, észrevenni a hasonlóságokat és különbségeket. Általában a kísérletek a természettudományokra korlátozódnak, de lehet kísérleteket vezetni szociális, egészségügyi, vagy történelmi témában is. A kísérleteken és felfedezéseken keresztül a tanulók megtanulnak adatot gyűjteni, elemezni, és az eredményeket ábrázolni.
 

A savas eső

Azzal kezdd a foglalkozást, hogy elmondod, hogy keletkezik a savas eső. Ezután mondd meg a gyerekeknek, hogy most néhány kísérlet során megláthatják a savas eső hatásait.

Először magyarázd el nekik a pH és a pH-skála értelmét! A skála 0-tól 14-ig terjed. A pH 1-es oldat nagyon savas, a pH 12, 13-as pedig nagyon bázikus. A pH 7-es a semleges. A normál esővíz kicsit savas, pH-ja 5,0 és 5,6 között van. A pH skála logaritmikus, ami azt jelenti, hogy pl. egy 4-es pH-jú oldat tízszer olyan savas, mint egy 5-ös pH-jú.

Azt is magyarázd el, hogy a pH-t egy speciálisan kezelt papírral fogjátok mérni. Ha ezt a papírt oldatba mártják, a pH-nak megfelelően elszíneződik. A gyerekeknek ezt a színt azonnal össze kell hasonlítaniuk a papír színskálájával. Így tudják megállapítani az oldat pH-ját. Ezt a folyamatot mutasd be nekik, és győződj meg arról, hogy mindenki érti a pH papír használatát!
Ezután oszd fel a gyerekeket kis csoportokra! És kezdjétek el a kísérletezést!

• Figyelmeztesd a gyerekeket, nehogy a szemükhöz, vagy a szájukhoz érintsék a pH papírt, vagy az oldatos kezüket! Győződj meg arról is, hogy a gyakorlat végén megmossák a kezüket!
   

A pH skála:

AMIRE SZÜKSÉGETEK LESZ: pH papír, 10 kicsi pohár, alkoholos filc, vagy matrica, ecet, citromlé, csapvíz, tej, szénsavas üdítő (kóla pl.), kávé, desztillált víz, szódabikarbóna és vizes oldata (1/4 teáskanál szódabikarbóna 2/3 csésze vízben), mészpor és vizes oldata (1/4 teáskanál mész 2/3 csésze vízbe), folyékony savkötő szer.
 
AMIT TEGYETEK:
1. Minden oldatból öntsetek ki egy-egy pohárba. Írjátok rá a folyadék nevét a poharakra, használjatok matricát, vagy alkoholos filctollat!
2. Mártsatok pH papírt az oldatokba (körülbelül 0,5-1cm-e érjen be a pH papírnak). Figyeljetek oda, hogy hova teszitek és hova dobjátok ki a használt pH papírt, mert foltot hagyhat! Az egyszer használt papír már nem használható fel még egyszer! Bizonyosodjatok meg róla, hogy mindig újat téptek le. Soha ne fogjátok meg a pH papírnak azt a felét, amivel mértetek, vagy mérni fogtok! Minden egyes alkalommal írjátok fel a kapott pH értéket!

MI TÖRTÉNT?
Rakd sorba a poharakat a legsavasabbtól a leglúgosabbig (növekvő pH sorrendben)! Hasonlítsátok össze a többi csoport eredményeivel!

GONDOLJ BELE:
Mindenki ugyanazt az eredményt kapta? Ha nem, mit gondoltok, mi az eltérés oka?
 

Nőni, vagy nem nőni?

AMIRE SZÜKSÉGETEK LESZ: magok (mustármag a legjobb, de jó a retek, vagy a borsó is), nagy tartóedény, desztillált víz, 20 kiürült tejfölös doboz, virágföld, matrica, filctoll, ecet, vonalzó, mérőpohár, pH papír.

AMIT TEGYETEK:
1. Töltsétek 3/4-ig földdel a tejfölös dobozokat. Minden dobozba tegyetek magot!
2. Jelöljetek meg 10 dobozt S betűvel (savas), 10 dobozt DV betűkkel (desztillált vizes).
3. Készítsetek egy kb. 3-as pH-jú oldatot: öntsetek össze 1 pohár ecetet 4 pohár vízzel! Mérjétek meg a pH-ját! 4. Mérjétek meg a desztillált víz pH-ját is! Írjátok fel az eredményeket! Helyezzétek a dobozokat napos helyre a szobában, vagy a teremben. Az S jelűeket önözzétek az ecetes oldattal, a DV jelűeket pedig desztillált vízzel!
5. A következő három héten keresztül öntözzétek meg a kis növényeket, mindig, mikor száraznak látszanak Minden dobozba ugyanannyi vizet öntsetek! Minden növénynél írjátok fel a kibújás időpontját! Néhány naponként mérjétek meg a növény magasságát! Írjátok fel az adatokat!

MI TÖRTÉNT?
Mely növények nőttek a leggyorsabban? Melyikek a leglassabban?

GONDOLJ BELE:
Miért volt fontos szobában (teremben) tartani a növényeket? Mit gondolsz a kísérletet miért végeztétek több maggal? Ha a savas eső olyan savas, mint az ecetes oldatotok, hogyan befolyásolja a növények növekedését?

A nagy fagyok:

AMIRE SZÜKSÉGED LESZ: 2 jégkockatartó, desztillált víz, citromlé, mélyhűtő, pH papír, 2 tartóedény, matrica, filctoll, kanál és pohár, amivel mérni tudtok.

AMIT TEGYETEK:
1. Mérjétek meg a desztillált víz pH-ját, és írjátok fel! Ezután öntsetek a jégkockatartóba annyi vizet, hogy 3 jégkockátok legyen! Jelöljétek meg ezt a jégkockatartót a DV (desztillált víz) felirattal és rakjátok a mélyhűtőbe!
2. Öntsetek 1-1/2 teáskanál citromlevet 2/3 pohár vízbe, hogy egy kb. 3-as pH-jú oldatot kapjatok! Mérjétek meg a pH-t és írjátok fel! Öntsetek annyi oldatot a másik jégkockatartóba is, hogy 3 jégkockátok legyen: Jelöljétek meg S (savas) felirattal ezt a jégkockatartót és tegyétek a mélyhűtőbe!
3. Ha a jégkockák elkészültek, öntsetek mindkét tartóedénybe azonos mennyiségű, kb. 3 pohár desztillált vizet!
4. Tegyétek bele az edényekbe a jégkockákat, egyikbe a 3 savasat, a másikba a 3 desztillált vizeset! Hagyjátok, hadd olvadjanak meg a jégkockák!
5. Ha a jégkockák megolvadtak keverjétek össze mindkét edény tartalmát! Mérjétek meg mindkét edényben a pH-t és írjátok le az eredményeket!

MI TÖRTÉNT?
Milyen lett a jégkockák olvadása után a pH az edényekben?

GONDOLJ BELE:
Néhány helyen, télen savas hó esik. Tavasszal, ha elolvad a hó, a patakokba, folyókba, tavakba folyik. Ez alapján a kísérlet alapján, mit gondoltok, hogyan befolyásolja a savas hó az élővizek pH-ját? Ennek a pH változásnak milyen következményei lehetnek?
 

 A kréta beszél:

AMIRE SZÜKSÉGED LESZ: pH papír, citromlé, desztillált víz, 2 egyenlő nagyságú kréta, 2 kicsi tartóedény, gémkapocs, matrica, filctoll, pohár és kanál, amivel mérni fogtok.

AMIT TEGYETEK:
1. Mérjétek meg a desztillált víz pH-ját és írjátok fel!
2. Készítsetek egy pH 3 körüli oldatot, úgy, hogy másfél teáskanál citromlevet kevertek 2/3 pohár desztillált vízbe!
3. Hajlítsátok ki a gémkapcsot, karcoljatok az egyik krétára vonalat! Tegyétek ezt a krétát az edénybe és öntsetek rá annyi savas oldatot, hogy éppen ellepje! Figyeljétek meg mi történik, írjátok fel, majd jelöljétek meg az edényt S felirattal!
4. A gémkapocs segítségével karcoljátok meg a másik krétát is, tegyétek a másik edénybe és öntsetek rá desztillált vizet, hogy éppen ellepje! Figyeljétek meg mi történik, és írjátok fel! Az edényt jelöljétek DV, vagy V felirattal!
5. 24 órán keresztül hagyjátok ázni a krétákat az edényekben!
6. Ha letelt a 24 óra, öntsétek le a folyadékot a krétákról, és nézzétek meg közelről a krétákat!
MI TÖRTÉNT?
Van különbség a két krétadarab között? Magyarázd meg a válaszodat!

GONDOLJ BELE:
Nagyon sok szobor és épület márványból készült. A kréta ugyanolyan ásványokat tartalmaz, mint a márvány, de a márvány keményebb. A kísérlet eredményeit felhasználva, mit gondoltok, mi történik ezekkel a szobrokkal és épületekkel, ha savas eső esik rájuk?
 

A savas eső gyakorlat "megoldásai":

pH SKÁLA:
Citromlé – 2, ecet – 2, vagy 3, kóla – 4, kávé – 5, csapvíz – 5, tej – 6, desztillált víz – 6, vagy 7, szódabikarbóna oldata – 7, savlekötő – 9, vagy 10, mész oldata – 12.
Néhány gyerek más adatot kaphatott, mert különbözőképpen olvasta le a színekhez tartozó pH értékeket, vagy, mert a pH papírok között vannak különbségek.

NŐNI, VAGY NEM NŐNI:
A desztillált vízzel öntözött növényeknek kellene először kibújni, és ezeknek kellene gyorsabban nőni. A savas oldattal kezelt növények nem bújnak ki, vagy láthatóan betegek (sárga levelek pl.)
A növényeket szobában kell tartani, nehogy az esővíz meghamisíthassa az eredményt.
Mutass rá, hogy az alkalmazott ecetes oldat csak szimulálja a savas esőt, de nem az. Más komponensek vannak benne. Ugyanakkor mutass rá, hogy a savas eső ritkán ennyire savas, általában pH-ja 4-es körül van.
Magyarázd el nekik, hogy a természetben sokszor nem következik be látható változás, főleg, ha egy növény csak rövid ideig van kitéve a savas eső hatásának. A talaj semlegesítheti a túl savas pH-t. A fákra a savas eső különösen veszélyes lehet, mert a fák hosszú ideig élnek, tehát hosszú ideig lehetnek kitéve a savas eső hatásának. Másrészről a savas eső kimoshatja a növények létfontosságú, és vízben kevésbé oldódó, ásványait. Ezek nélkül a fa lassabban nő és sokkal sebezhetőbbé válik.
 
A NAGY FAGYOK:
A víz pH-ja kisebb a savas jégkocka olvadása után, míg a másik rendszer pH-ja elvileg nem változik.
Ezt a jelenséget "tavaszi sokknak" is nevezik. A pH ilyen hirtelen változása megölhet néhány speciális halfajt, vagy a szaporodásukat gátolja. Néhány halfaj és vízi állat kora tavasszal rakja le a petéit. Ezek a peték és a fiatal állatok különösen sérülékenyek. Amelyik pete megmarad és kikel, sokszor deformált marad.

A KRÉTA BESZÉL:
A gyerekek elvileg buborékolást észlelnek, mikor a krétára savas oldatot öntenek. Az éjszaka során a savba mártott kréta, kissé feloldódik, és a karcolt vonal kevésbé látszik. A másik edényben a kréta jobban egyben van, és a karcolt vonal jól látszik.
Magyarázd el, hogy a savas eső nem annyira savas, mint a kísérletben alkalmazott oldat, de ha sűrűn esik, hosszú idő alatt megrongálja (feloldja) a szobrok, épületek felületét.

Hogy lehet egy olajfoltot eltávolítani?
 

 Abban a pillanatban, amikor kiömlik az olaj, a természet elkezdi a tisztítást. Ez viszont nagyon lassú folyamat. Az olajos madarak látványa, az olajos tengerpart türelmetlenné tesz minket. A természet túl lassú, az olajat most kellene eltűntetni. De hogyan?
A foglalkozás során a gyerekek maguk készítenek egy olajfoltot, majd különböző módon megpróbálják megtisztítani a területet.

I. Az olaj összegyűjtése:

Ha az olaj egy helyre koncentrálódik, kevésbé környezetszennyező, és könnyebb összegyűjteni és megtisztítani. Az összegyűjtésnek azonnal meg kell kezdődnie, ahogy felfedeznek egy olajfoltot.

1. Öntsetek egy sütőbe (tepsibe) kb. 2 cm vizet! Ez lesz a tó.
 Egy tankhajó elsüllyed a "tó" közepén. Két csepp olajat cseppentsetek a tepsi közepére!
 Egy madzaggal a víz felületén próbáljátok meg "befogni" az olajfoltot! Képezzetek a madzagból kört, közepén az olajjal. Lassan cseppentsetek még két csepp olajat a kör közepére! Húzzátok az olajat a tepsi egyik végéhez!

 Megjegyzés: A tepsin kívülre ömlött olajat azonnal takarítsátok fel, mert felesleges baleseteket okozhat!

2. Megtartotta a madzag az olajat, tudott-e az olaj tovább terjedni? Mennyire működött a madzag "gátként"?

 Megjegyzés: Az ilyen dobozokban a tanárok információi találhatók.
 T2.  A madzagnak meg kell tartania az olajat. Ennek ellenére, ha túl sok olaj került a vízbe, átfolyhat a gáton. Segíts a gyerekeknek megfelelő olajmennyiséget adni! A jobban terjedő, könnyebb olajokból kevesebbet kell adni.

3. Az olaj egy része további használatra kinyerhető. Egy cseppentő segítségével próbáljatok meg olajat kinyerni a körből! Körülbelül mennyi olajat lehet visszanyerni?

T3. A válasz attól függ, milyen alaposak a diákok. Az olaj nagy része kinyerhető, de ez az olaj vizes marad. Hosszabb kezelés szükséges az olaj kinyeréséhez.

II. Az olaj eltávolítása a vízből:

Mindegy, hogy az olaj össze van-e gyűjtve, vagy szabadon van a nagyobb környezeti károk megelőzése érdekében azt a vízből el kell távolítani. Sok módszert fejlesztettek ki az olaj eltávolítására, néhány elég egyszerű módszert ma is széles körben alkalmaznak.
 

ELTÁVOLÍTÁS ÉGETÉSSEL:

1. Vegyétek ki a madzagot a vízből! Öntsetek 5 ml olajat a víz felszínére!
2. Vegyetek fel védőszemüveget, és gyújtsatok meg egy borszeszégőt! Ennek segítségével gyújtsatok meg egy hurkapálcát! Próbáljátok meggyújtani az olajat!
3. Ég az olaj? Ha igen, mennyi ideig ég? Mennyi olaj maradt, miután elaludtak a lángok? Ha nem gyulladt meg az olaj, próbáljátok megmagyarázni, miért!

 T3. Az olajnak nem kell égnie. A magyarázatok keresésénél a gyerekek előállnak majd azzal, hogy nedves. Valójában nem ez az oka. Néhány olaj nem tartalmaz könnyen gyulladó komponenseket.

4. Ha az olaj elég a vízen, milyen környezetszennyezéssel járhat?

 T4. Az olajégetés környezetszennyező hatása a levegőszennyezésen keresztül érvényesül.

5. Az olaj elégetése hatásos módja-e az olaj eltávolításának? Magyarázd!

T5. Nem. Az olaj nem minden fajtája ég el, és, ha elégnek is, nagy kárt okozhat a légszennyezés.
 

ELTÁVOLÍTÁS SÜLLYESZTÉSSEL:

Normál esetben az olaj a víz feszínén úszik, mert a sűrűsége kisebb a víz sűrűségénél. A sűrűség növelésével az olaj elsüllyeszthető.

1. Ha elégett az olaj, az előző kísérlet során, öntsetek 5 ml olajat a "tóba"!
2. Szórjatok annyi homokot az olajra, hogy elsüllyedjen! Eltávolította-e ez az eljárás az olaj nagy részét?

 T2. Az olaj nagy része elsüllyed. Ennek ellenére akadhatnak olajcseppek, amelyek megszöknek és visszajutnak a víz felszínére.

3. Ha ezt a módszert alkalmazzátok, milyen hatások érhetik a természetet?

T3. A tengerfenéken élő élőlények megfulladhatnak. Beásódhat az olaj a fenékbe, ami később az üreglakó állatokat megmérgezheti.

4. Mit kell tudnod ahhoz, hogy biztonsággal alkalmazhasd ezt az eljárást?

 T4. Tudniuk kell, hogy milyen fenéklakó állatok pusztulnak el az eljárás következményeként. Tudni kell továbbá, hogy mennyire könnyű az olaj, milyen könnyen jön vissza a felszínre.

5. Jó módja-e a süllyesztés az olaj eltávolításának?

T5.  Nem. Túl sok tengerfenéki állat pusztul el. Ezenkívül nem garantálja a hosszú távú olajmentességet.
 

ELTÁVOLÍTÁS FELÜLETI MEGKÖTÉSSEL:

Néhány természetes anyag képes arra, hogy a felületén megkösse az olajat (ezt a kötődést adszorpciónak hívják).

1. Öntsetek 5 ml új olajat a "tóba"! (Az előző kísérletből a tóban maradt homokos olajat nem szükséges eltávolítani, csak akkor, ha zavarja a felszínt.)
2. Helyezzetek el egy kis szalmát az olaj tetején! Mi történik?

 T2. Az olaj hozzáragad a szalma felületéhez.

3. Hogyan tudnátok most az olajat eltávolítani a tóból? Ötleteiteket beszéljétek meg a tanárotokkal! Ha engedi, próbáljátok megvalósítani! Működik-e az, amit kigondoltatok?

T3. A szalma kivétele és az olajos szalma elégetése a leginkább alkalmazott eljárások. Mindkettő jól használható, a legjobb megoldás, ha mindig tiszta szalmát adunk, az olajosat pedig eltávolítjuk.
Megjegyzés: Ha a gyerekek el szeretnék égetni az olajos szalmát, az udvaron végezzétek a füst miatt.

4. A felületi megkötés módszere jó módszer-e az olaj eltávolítására?

T4.  Jelenleg ez a legjobb, ismert megoldás, főleg, ha nem égetik el az olajos szalmát, hanem mechanikusan eltávolítják.

ELTÁVOLÍTÁS DETERGENSEKKEL:

A háztartási detergensek (mosópor, különböző tisztítószerek) arra valók, hogy a ruháinkból, edényeinkről, stb. eltávolítsuk az olajat. Ezek úgy működnek, hogy az olajat cseppekre oszlatják, a cseppeket körülfogják, és a vízben tartják.

1. Öntsétek ki a tó tartalmát oda, ahova a tanárotok mutatja! Tisztítsátok meg a tepsit, és öntsetek bele tiszta vizet!
2. Tegyetek a vízbe egy csepp olajat és egy csepp folyékony detergenst (mosogatószer, vagy folyékony szappan), keverjétek össze egy fakanállal! Mi történik?

 T2.  Áttetsző szuszpenzió keletkezett. Egyik cseppet sem lehet látni már.

3. Detergens alkalmazásával könnyen meg tudjátok tisztítani a tavat? Magyarázzátok meg a választ!

 T3. Ez a módszer egyáltalán nem tisztítja meg a tavat az olajtól. Csak kisebb cseppekre diszpergálja, és nem látszanak. Detergenseket általában a természet tisztító folyamatainak felgyorsítására használnak.

4. Hogyan károsítják meg a természetet ezek a detergensek?

T4. A detergensek árthatnak a vízi állatoknak, továbbá a kacsák és egyéb vízi madarak tollának víztaszítását gátolja.
 

Hogyan tudnál segíteni a diákjaidnak abban, hogy fejlettebb erkölcsi gondolkodásuk legyen? Az egyik lehetőség, ha fejlettebb erkölcsű tanulókkal kerülnek kapcsolatba. Ez olyan, mint mikor a sportolók náluk jobb sportolókkal érintkeznek, hogy elleshessenek tőlük valamit, hogy tanuljanak tőlük. Másik módja a folyamatos példamutatás, – amit a tanár tudatosan tesz. Például ilyen az emberi méltóság, az igazságosság és a következetesség példája, amit a tanár a mindennapi tanítás során átadhat.

A harmadik lehetőség erkölcsi gondolkodásuk fejlesztésére, ha kitalált konfliktusok elé állítjuk őket, és hagyjuk, hogy harcoljanak magukkal. Ez a belső harc segíti őket, hogy megbirkózzanak a saját értékrendjükkel és erkölcsileg magasabb szintre kerüljenek.

Amikor ilyen problémákat találsz ki, figyelj arra, hogy azok a lehető legegyszerűbbek legyenek, egyetlen főszereplőt, vagy szereplők csoportját állítva a középpontba. A probléma legyen nyitott végű. Például a szereplő egy fontos döntés előtt áll, ami befolyásolhatja az életét, családját, vagy környezetét. A foglalkozás végén a gyerekek döntsék el, mit csináljon a szereplő.

A foglalkozások során próbálj semleges maradni. Bátorítsd a gyerekeket, hogy beszéljék meg egymással a problémákat, hallgassák meg egymás véleményét. Kérdezzenek egymástól és válaszoljanak a nekik feltett kérdésekre. Nagyon fontos, hogy figyeljenek egymásra. A példák alapján találj ki időszerű problémákat a gyerekeknek.

Denevérek a Zöld szigeten

 
Alex, amióta az eszét tudja denevérekre vadászott. Ezt tette már az apja és a nagyapja is. Nagyon sok évig ették a denevéreket, a halászott halakkal és a kertben termett zöldségekkel együtt. De néhány éve eladják az elejtett állatokat a kereskedőknek, akik a szomszédos Piros szigetre szállítják őket. Alex úgy tudja, a Piros szigeten kipusztultak a denevérek, mert túl sokat ejtettek el belőlük és mostanra egyetlen élő példány sem maradt. Ezért a Piros szigeten élő emberek nagyon sok pénzt fizetnek a denevérekért.

Alexnek és a családjának szüksége van a pénzre, különösen, mióta a halászat nem megy olyan jól a faluban. A halak kisebbek lettek, és a legízletesebb halak eltűntek a vízből. Alex azt is tudja, hogy a családja sokat aggódott amiatt, hogy nem ad el annyi halat a piacon, mint régen. Tudja, hogy a denevérek eladásából szerzi meg a pénzt, hogy ennivalót és ruhát vegyen.

Néhány hónapja, Alex tanára azt mondta az osztályban, sok ember vadászik a denevérekre a szigeten, aminek következtében kipusztulhatnak ezek az állatok. Alexet ez nagyon aggasztotta, mert ő szeretné, hogy mindig legyenek a szigeten denevérek, amire ő és a családja vadászhat. Alex azt is megtanulta a tanárjától, hogy a denevérek más okból is fontosak a szigeten. Vonzzák a turistákat, akik sok pénzt elköltenek az országban. Ezenkívül segítenek a növények beporzásában. Ezeket a növényeket, gyümölcsöket Alex családja is szívesen fogyasztja.

Alex továbbra is vadászott a denevérekre, és eladta a zsákmányt a kereskedőnek. Egyik nap azonban egy táblára lett figyelmes a kedvenc vadászterületén. A táblán ez állt: "A denevérek vadászatát a törvény tiltja! Akit vadászaton kapnak, megbüntetik és a denevéreket elkobozzák." Alex tudja, hogy tőle függ a családja. Azt viszont nem tudja, hogy megszegje-e a törvényt. Azt sem akarja, hogy a denevérek eltűnjenek a szigetről.

Kérdések:

1. Folytathatja-e Alex a vadászatot?
2. Meg kell-e beszélnie az új törvényt a családjával?
3. Milyen más úton tudna Alex pénzt szerezni?

A foglalkozás során a gyerekek megvitathatják, a tiltott gombaölő szerek használatát. Beszéljétek meg az első kérdéscsoportot, mielőtt továbbhaladnátok a történet olvasásával! Bizonyosodj meg arról, hogy értik a tanulók a helyzetet, tisztában vannak a lehetséges következményekkel, hatásokkal!

Amikor az egész történetet ismeritek, beszéljétek meg a második kérdéscsoportot, bocsássátok szavazásra a dolgot, döntsetek a bíróság helyett.

A történet:

Kovács József nem tudta megfelelően tárolni a gabonát. Mindig megpenészedett. A vásárlók kezdték lemondani a megrendeléseket, az üzlet pedig hamar a mélypontra került. Valamit tenni kell!

Kovács József megpróbálta kiküszöbölni a hibákat, de semmi sem működött. Tudta, régen volt egy szer, heptakloridnak hívták, amit mindenütt, a házak táján, a földeken, gombaölőként alkalmaztak. Ezt a szert 1983-ban betiltották, májkárosodást, születési rendellenességeket, rákot írtak a számlájára.

József tudta, a heptaklorid hatásos és olcsó volt. Használta is évekig, semmi rossz hatását nem tapasztalta, meg is kérdőjelezte a szer betiltását. Mielőtt betiltották József hatalmas mennyiséget vásárolt belőle. Megnézte a raktárt és pár száz zacskónyi heptakloridot talált ott. Azon gondolkodott, mi lenne, ha az állatok takarmányába heptakloridot keverne? Evett egy adag marhahúst abból a marhából, aminek a takarmányába heptakloridot kevert, és nem lett baja tőle.

József szembenézett a hanyatló üzlettel. Ha nem tesz valamit nagyon gyorsan, ő is és az emberei is tönkremennek. Azt is tudta, hogy a törvény bünteti a tiltott anyag használatát. Akár börtönbe is kerülhet.

Kérdések:

• Milyen tényezőket kell Józsefnek mérlegelnie?
• Melyek ezek közül a legfontosabbak?
• A heptaklorid nem bizonyíthatóan káros az emberre, csak gyanítják. Jelent-e ez valamilyen különbséget? Miért?
• Józsefé-e a felelősség? Mindent meg kell-e tennie, hogy mentse a helyzetet? Miért?
• Kötelező-e megmentenie az emberei munkáját?
• Számít az, ha József megszegi a törvényt? Miért?
• Van e felelőssége a vásárlókkal szemben? Ha igen, ez miben nyilvánul meg?
• Mit kellene tennie Kovács Józsefnek?

József úgy döntött, ad egy esélyt magának. Nem vont be senki a törvénybe ütköző cselekedetbe. Minden éjjel heptakloridot kevert a gabona közé. Mivel senki sem dolgozott éjjel, mindenki aludt, senki nem tudta, mi történik. Ezt a "mentést" közel két évig folytatta. Ez alatt az idő alatt úgy tűnt, József egészséges, nincs a dolognak következménye. Egészen addig, amíg...

László és Erzsi egy kis földet műveltek meg, itt éltek, két éve már. Nem voltak gazdagok, rengeteget dolgoztak, de boldogok voltak. "Végre levegőhöz jutottunk", mondta László.
"Igen, és friss ételhez és friss tejhez a saját teheneinktől", mondta erre Erzsi. "A kisbabánk pedig nemsokára megszületik, és egészséges lesz.

A kisbaba megszületett, a szülők pedig büszkék és boldogok voltak. Ahogy telt-múlt az idő, Erzsi azt vette észre, hogy a gyerekük nem fejlődik olyan gyorsan, ahogy kellene. Erről szólt a férjének is.
Bevitték a csecsemőt a nagyvárosba. A legrosszabb érzésük igazolódott be. A gyerek agya részlegesen sérült. Az orvos nem talált rá magyarázatot.

"Mit csinálhattunk rosszul?" sírta Erzsi. "A terhességem alatt nem ittam alkoholt, nem dohányoztam, még egy bögre kávét sem ittam. Nem végeztem kemény munkát, nem fordult elő senkivel ilyen a családban. Miért történt ez így?"
"Lehet, hogy a doktor tévedett" mondta László. "Várjunk, nézzük meg mi történik."

Néhány héttel később, László bejött a házba. "Nem értem" mondta "megint beteg egy tehén. Ez már a negyedik. A másik három elpusztult. Mi lehet ez?"

Heptakloridot találtak az elpusztult állatok testében. Ezek a tehenek nem voltak az egyedüliek a vidéken. Nem sokkal később Kovács József beismerte, hogy belekeverte a heptakloridot a takarmányba. József a környék összes gazdájának eladta ezt a takarmányt. Tehenek ezreit fertőzte meg.

Mikor László és Erzsi megismerte a heptaklorid hatásait, elkezdték gyanítani, hogy mi okozta gyermekük agyának sérülését. Erzsit megfertőzte saját teheneik "tiszta és teljes értékű" teje. Tudta nélkül megkárosította a gyerekét. "Ennek a gyereknek esélye sem volt" mondta.

A gyerekük helyett Erzsiék indítottak pert. Azzal érveltek, hogy a gyerekük egészségét tönkretette a heptakloriddal, ezzel az illegális és káros anyaggal kezelt takarmány. Kovács József ügyvédje azzal érvelt, hogy nem bizonyított és nem bizonyítható, hogy a heptaklorid okozta a gyermek agyának sérüléseit. Megjegyezte továbbá: "Az ügyfelem elismerte a szer használatát. Ezzel ő megmentett egy csomó munkásembert a munkanélküliségtől és a környéknek továbbá is biztosítani tudta a takarmányt. Senki nem bizonyította, hogy a heptaklorid káros az egészségre. A kormánynak csak feltételezései voltak, mikor betiltotta ezen anyag használatát. Azt sem követelte meg, hogy a boltok polcairól eltűnjenek az ilyen tehenektől származó tejek. Csak felszólította az embereket, hogy ne igyanak belőle. Ügyfelem sajnálja a gyereket, de nem érzi magát bűnösnek az állapota miatt."

László és Erzsi ügyvédje a következő módon érvelt: "Hány csecsemőnek kell még megbetegednie ahhoz, hogy valami történjen? Bőséges információ áll rendelkezésre, amelyből kiderül, hogy a laboratóriumi állatok máját és veséjét károsította a heptaklorid. Ezeken az állatokon rákos daganatokat is kimutattak. Muszáj ezeknek az apró gyermekeknek meghalniuk? Nem kérdés, hogy Kovács József felelős e gyermek állapotáért."

Kovács József ügyvédje a következőt nyilatkozta: "Nem állíthatjuk a laboratóriumi állatok adatai alapján, hogy a heptaklorid káros az emberre. Az állatok és az ember különböznek. Mellesleg a laboratóriumi tesztek során az állatok nagy mennyiségű mérget kapnak, nem olyan kis mennyiséget, amit az ügyfelem kevert a takarmányba. Ez alatt az idő alatt a környék javát szolgálta. Ne hagyják cserben!"

Kérdések:

• Milyen tényezőket kell a bíróságnak figyelembe vennie?
• Melyik a legfontosabb tényező? Miért?
• A munka fontos dolog a falu életében. Vállalhatnak-e ezért ilyen kockázatot az ott élő emberek? Miért?
• Tartoznak-e az ilyen gazdák felelősséggel a környezetüknek? Miért?
• A kutatókat sokszor azzal vádolják, hogy a kísérleti állatokkal kapott eredményeket emberekre is értelmezik. Mit gondoltok, helyesek ezek a feltételezések? Miért?
• Mit gondolok, hogy döntsön a bíróság? Kovács József, vagy a sérült gyermek szülei javára?
   

Nehéz döntés

Kérd meg a gyerekeket, hogy olvassák el és gondolkodjanak az alábbi kitalált történeten:

"Ezeket a rovarokat meg kell fékezünk, mielőtt elpusztítják az egész erdőt" mondta az Erdészeti Rt. Elnöke. "Elpusztítják a fákat, ha nem permetezzük le azonnal DDT-vel.  Akkor fautánpótlás nélkül maradunk, és akár be is zárhatjuk a boltot."

"Megértem a problémáját," válaszolt a helyi konzervgyár vezetője, aki lazacok konzerválásával foglalkozik. "De nem használhatnak DDT-t. Néhány éve használták ezt a szert a rügyek kártevőinek irtására. Akkor az éves lazacállomány a hatodára csökkent. Ha ez most bekövetkezik, az én vállalatomnak annyi."

"De a DDT az egyetlen olyan szer, ami elég gyors és hatásos" érvelt az erdészek elnöke. "Nem akarom elpusztítani a halaidat, de nekem is megvan a vállalatom, és ha nem intézkedek, csődbe jutok."

Beszéljétek meg az alábbi kérdéseket:

• Mennyire informált a két szereplő?
• Mit tehetnek a problémáik megoldása érdekében? Mik a lehetőségeik?
• Nem valószínű, hogy az erdész használhatja a DDT-t, mert már betiltották. Mi lehetett ennek az oka?
• Milyen rovarölő- és permetezőszereket engedélyeznek, és milyen feltételekkel?
• Milyen előnyei és hátrányai vannak a permetezőszerek használatának? Milyen hatásai lehetnek?
• Milyen előnyei és hátrányai vannak a vegyszerek nélküli problémamegoldásnak?
• Hogyan oldanátok meg ezt a problémát? Milyen információkra van szükségetek a döntéshez? Mi alapján döntötök?
• Milyen egyéb lehetőségek lehetnek? Ezek közül melyik a legokosabb?
  

Térképek készítésével a gyerekek megtanulják a kapcsolatok felismerését a fogalmak, folyamatok, események között. Ez a technika fejleszti a kreativitást, a leírás és az írás készségét és a megértést segíti.

Sok tanár ezt a módszert használja, probléma-fákat készít, hogy a gyerekek problémamegoldó készségét fejlessze. A fák segítségével a gyerekek külön tudják elemezni a problémát, annak kiváltó okát és lehetséges megoldásait.

A víz központi tényező minden élőlény életében. A földfelszín 75%-át víz borítja. Minden élőlény közvetlenül, vagy közvetve függ a víztől. A vizet sok minden szállíthatja. A szárazföldön a patakok, a folyók szállítják. A fák a talajból szívják fel, a leveleiken keresztül pedig elpárologtatják a levegőbe. A levegőben a felhők szállítják egyik helyről a másikra.

A természetben vadon élő élőlényeknek tiszta, szennyezésektől mentes vízre van szüksége. Az emberek az iváson kívül rengeteg más célra hasznosítják a vizet. Ezeknek a vizeknek ügyelni kell a minőségére, nehogy szennyezetten kerüljön vissza a természetbe.

A víz a szépség és a felfrissülés forrása. Víz növeli az ételünket, hűti az autónkat, és a víz az első dolog a listán, amire az űrhajósok felírják, hogy mire lesz szükségük az űrben. A legszárazabb sivatagban is van víz, az óceánok pedig rengeteget tartalmaznak. Az óceánokban élő pici planktonok sokasága termeli a földi oxigénkészlet 1/3-át.
 
A foglalkozás 

1. Hozass a tanulókkal újságokból olyan képeket, amelyek a vizet ábrázolják. Kérd meg őket, hogy főleg olyan képeket hozzanak, amelyeken látszik, hogyan függ egy élőlény élete a víztől. Tegyétek ki ezeket a képeket valami jól látható helyre, és a foglalkozás során használjátok fel!
 
2. Kérd meg a gyerekeket, hogy gondolkozzanak el azon, hogy mire használtak aznap vizet és hogyan. Hogyan kapcsolódnak az élőlények a vízhez? A víz fontos dolog. Valamilyen módon minden élet függ tőle.

3. Hosszú papírt, vagy nagy táblát használva írjatok fel legalább 100 szót, aminek köze van a vízhez. Különös tekintettel legyetek azokra a szavakra, amelyek azt fejezik ki, hogy valamely élőlény (lehet ember is) függ a víztől. Ha lankadnak, segíts nekik, vezess be új területeket, mesélj példákat!
 
Megjegyzés: kisebb gyerekeknél használj képeket, vagy szavakat és képeket egyszerre!
 
4. Az összegyűjtött szavak segítségével rajzoljatok szófákat, először egyszerűbbeket, (mint fentebb) majd kicsit bonyolultabbakat.
 
5. Amikor a tanulók elkészültek, nézzétek át közösen, mit csináltak. Írjanak néhány mondatot a vízről a kapcsolatok alapján. Ezeknek nem okvetlenül kell szabályos definícióknak lenniük, legyen az, ami eszükbe jut a fáról.
 
6. Amikor a mondatokkal elkészültek, adj nekik különböző árnyalatú, kék, zöld, szürke és fehér lapot. Mondd nekik, hogy vágják ki a lapokból az ötleteiknek megfelelő formát, helyezzék el és ragasszák fel ezeket szintén a gondolataiknak megfelelően, majd írjanak bele, vagy akárhova a lapon gondolatokat a vízről.

Megjegyzés: Néhány tanuló a folyók, patakok alakját szemlélteti, mások a víz körforgását mintázzák meg, megint mások egy vízcsepp alakú papírra írják a gondolataikat.
 

További lehetőségek:

Készítsetek egy osztálykönyvet, amiben minden tanulónak van egy oldala. Az oldal aljára írják a megfogalmazott mondataikat, felülre pedig ragasszák be a képeiket, mintegy illusztrációként.

Ellenőrző kérdések:

• Te hogyan használod a vizet? Sorolj fel három módot!
• Hogyan használják a növények a vizet?
• Hogyan használják az állatok a vizet?
• Miért fontos a víz?

Egy csendes tó. Egy túlburjánzott mező. Egy patakpart. A helyi töltés. A mostanában kiirtott erdő. A leghatékonyabb tanítás az osztálytermen kívül folyik. Amikor elviszed a tanulókat egy ilyen kirándulásra, ők első kézből szerezhetnek tapasztalatokat, a környezet helyzetéről, problémáiról, és egyéb környezeti témákról. Mielőtt elindulsz, meg kell csinálnod a házi feladatodat. Néhány ötlet és trükk a kiránduláshoz:

• Írjál fel egy vagy több speciális feladatot a kirándulásokra. Ez az általad fontosnak ítéld dolgok felé fordítja majd a tanulók figyelmét, és hatékonyabban fogsz tudni tanítani.
• Előre döntsd el, mit szeretnél megtanítani, és kösd össze a kirándulás élményeit a tanítandó dolgokkal.
• Előre szerezd be a szükséges engedélyeket a földtulajdonosoktól, hatóságoktól és egyéb szervektől!
• Egy héttel előbb menj ki a kiválasztott helyre a gyerekek nélkül, hogy tudomást szerezz a váratlan eseményekről! Nézd meg a helyet biztonsági szempontból, például nézd meg van-e csúszós lejtő, mély víz, vagy mérgező növény a helyszínen!
• Magyarázd el a gyerekeknek, hogy milyen ruhát vegyenek fel, és mit hozhatnak magukkal egy ilyen kirándulásra.
• Szerezd be az iskolai és a szülői engedélyeket is!

Kutatások bizonyítják, hogy az osztálytermen kívüli kirándulások a tudást növelik, a készségeket fejlesztik és segítenek megérteni az összefüggéseket, főleg átlagos és kissé átlag alatti tanulók esetében. Ezek a kirándulások növelik a tanulók érdeklődését a természet iránt, és első kézből nyújtanak konkrét és személyes élményeket, tapasztalatokat. Abban is segítenek, hogy a gyerekek pozitívan álljanak hozzá a tudományokhoz.

Fontos megjegyezni, hogy ezeket a kirándulások bárhol meg lehet tartani – városokban az épületeket, mint környezetet nézve, közeli erdőben, mezőn, szennyvíztisztító telepen, vagy akár múzeumokban, arborétumokban, állatkertben, vagy természetvédelmi területen.

A példa egy szemétlerakó látogatásáról szól.
 

A szemétlerakónál

 A kirándulás során a gyerekek a munkafüzetekbe dolgozhatnak.

1. Írd fel a tíz leggyakrabban előforduló dolgot a szeméttelepen!
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
 
2. Ezek közül pipáld ki azokat, amiket te is dobtál ki a múlt hónapban.
 
3. Karikázd be azokat, amiket újra fel lehet hasznosítani.
 
4. Hogyan hat ez a szemétlerakó:

a. a közösség földjének mennyiségére? ______________________________________
 ___________________________________________________________________
____________________________________________________________________
 
b. a környéken élő emberekre? ____________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
 
c. a közeli folyókra, vagy tavakra? __________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________

5. Ha az emberek száma növekszik __________________-ban (-ben), akkor mit javasolsz, mit kellene a több szeméttel tenni?

_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________


2. munkafüzet
 

Dátum:____________________  Neved:______________________________________

1. Írd le, hol van helyileg ez a szemétlerakó! Mekkora a lerakó mérete?
 
 
2. Hogyan élnek a környékbeli emberek?
 
   
3. Mely kategóriába tartozik ez a szemétlerakó? (Nyitott, föld alatti, félig van a föld alatt)
 
 
4. Törvényes szemétlerakó ez itt?
 
 
5. Vannak errefelé állatok? Ha igen, milyen állatok? Vannak-e egészségi, vagy biztonsági problémáik?
 
   
6. Röviden írd le, hogy milyen földek találhatók a környéken! Okoz-e valamilyen gondot a gazdáknak a szemétlerakó?
 
 
7. Vannak-e csatornák a szemétlerakó környékén? Ha a lerakóból kiszivárgó víz a csatornákba jut, milyen gondokat okozhat?
 
 
8. Szennyezett-e bizonyíthatóan ez a környék? (Levegő, zajok, látvány)
 
 
9. Milyen hosszú ideig működhet ez a lerakó? Ha bezár, utána mi lesz a környék szemetével?
 
 
10. Van más lehetőségük azoknak, akik ide rakják a szemeteiket a lerakásra? Ha igen, mik ezek?
 
 
11. Helyre lehet-e hozni majd a szemétlerakót? Ha igen, hogyan? Vannak helyi szabályozások, tiltások a szemétlerakóval kapcsolatban?
 
 
12. Tudna-e az osztályotok valamit tenni a környék problémáinak orvoslására? Ha ez egy illegális szemétlerakó, rész kell-e vennetek a vitában? Miért?
 

A legtöbb környezeti probléma összetett. Ezek a feladatok segítenek a problémákat boncolgatni, fejlesztik a kommunikációs és kritikai készségeket. Ha a tanulókat érdeklő témákat választasz, bátorítod őket, hogy megkeressék és azonosítsák a pro- és kontrákat a témában, megbeszéljék az eltérő véleményeket. Az ilyen feladatok ugyanakkor fejlesztik az írás, olvasás, valamint a közönség előtt való szereplés készségét.

Választásokon keresztül
 

Környezeti döntéseket hozni nehéz dolog. Például, melyik jobb a környezet szempontjából: a papír táskák, vagy a műanyag szatyrok használata? A rengeteg választási lehetőség bonyolulttá teszi a probléma megoldását. Néha nem is egészen érthető, a megoldási módok pedig sokszor nem tiszták.

Előkészületek:

Oszd fel a gyerekeket csoportokra, majd ismertesd velük a témát. Minden csoport a saját témájában vitázzon! Például, az egyik csoportnak a papírzacskók, vagy a műanyagzacskók használata között kell dönteni. A csoport néhány tagja a papírzacskók, mások a műanyagzacskók mellé fognak állni.

Mondd a gyerekeknek, hogy olvassák el a kérdést, és döntsék el, hogy melyik oldalra fognak állni. Mondd nekik, hogy mindegy melyik oldalon állnak, a foglalkozás célja, hogy vitázzanak.
Azt is közöld velük, hogy mindkét fél időt fog kapni arra, hogy bemutassák az érveiket, érveljenek, és esetleg cáfolják a másik fél érveit.  Azt is említsd meg, hogy a csoport minden tagjának részt kell vennie a vitában.

A vitára készülve a gyerekek utánajárhatnak a témának, felhasználhatnak újságcikkeket, könyveket és egyéb forrásokat. Magyarázd meg, hogy szükségük van az információ összegyűjtésére, mert ez segíti megérteni a pro- és kontrákat. Tényeket kell gyűjteniük az érveik alátámasztására.

Mielőtt elkezditek, tűzd ki az időkorlátot. Adj néhány támpontot a sikeres vitához! Ezek lehetnek:

• Bizonyosodj meg arról, hogy az érveid világosan érthetőek, logikusak és a valóságnak megfelelnek.
• Magyarázd meg, miért fontosak az érveid. Mondj példákat, ha tudsz!
• A legfontosabb dolgot mondd először, és ne ugrálj az érvek között!
• Lassan és érthetően beszélj, hogy a többiek is tudjanak követni!
• Légy nyugodt, meggyőző és kreatív

A vita formáját is rögzítheted. Ennek egyik módja lehet:

1. Első csoport tárja fel a helyzetet.
2. Második csoport tárja fel a helyzetet.
3. Első csoport érvel és cáfol.
4. Második csoport érvel és cáfol.

Magyarázd el, hogy a kívülállóknak is jelentős szerepük lesz. Ők a vita hallgatása közben elgondolkozhatnak az alábbi kérdéseken:

• Meggyőzőek voltak-e az érvek? A felhasznált információk megbízhatóak voltak? Miért? (Állításaidat próbáld meg konkrét példákat alátámasztani!)
• Minden fontos részletre kitértek a vitázók? Érzed-e, hogy az egyik megoldás jobb a természet számára? Miért?
• Szükséged van-e még információra annak eldöntéséhez, hogy melyik elképzelést támogassad? Ha igen, mi ez az információ?
• Melyik csoport volt a meggyőzőbb?

Minden egyes vita után a kívülállók (közönség) kommentálják az elhangzottakat! Ezután kérdezd meg a vitázókat a reakcióikról! Kérdezd meg a csoportot, hogy tudnak-e más megoldást a témára, és erről mi a véleményük! Például, a műanyag és a papír szatyor mellett harmadik (környezetvédelmi szempontból a legjobb) megoldás az újrafelhasználható vászon szatyrok használata. Mutass rá, hogy a televíziós híradások és az újságok is sokszor kihagynak fontos dolgokat, lehetőségeket.

Amikor minden vita elhangzott, beszéljétek meg általánosságban a szilárd hulladék problémáit. Említsd meg, hogy nem csak egyetlen út a helyes, a megoldások kombinációit kell keresni. Összefoglalásként írjatok egy listát az általatok helyesnek ítélt megoldások lehetőségeiről. Ennek alapjául szolgálhat:

• Próbáljatok minél több információt összegyűjteni a különböző lehetőségekkel kapcsolatban, ha lehet, vonjatok be szakértőket is.
• Döntsétek el, hogy ki húz hasznot, illetve ki károsodik egy bizonyos lehetőség alkalmazásánál!
• Minden esetben nézzétek meg, milyen hatással van döntésetek a környezetre!
• Írjátok fel az előnyeit és a hátrányait a lehetőségeknek!
• Mérlegeljétek ezeket az előnyöket és hátrányokat!

1. vita: Zacskó gond
 
Kérdés: Ha választhatnál a boltban, műanyag szatyorba, vagy papír szatyorba csomagolnál?
 
Papír szatyor:
 
ELŐNYEI: megújuló forrásból származik, biológiailag lebomlik, újrahasznosítható, többször felhasználható
HÁTRÁNYAI: általában a nagy részét, vagy az egészet új alapanyagból gyártják az újrahasznosítás helyett, az alapanyag fákat sokszor permetezik vegyszerekkel, a papírgyártás igen környezetszennyező eljárás (levegő és vízszennyezés), nagyméretű, a szemétlerakókon több helyet foglal.
 
Műanyag szatyor:
 
ELŐNYEI: könnyebb, a gyártása olcsóbb, vízálló, kevesebb helyet foglal a szemétlerakókon, néhány közülük újrahasznosítható, néhányuk a kőolajipar melléktermékeiből készül
HÁTRÁNYAI: árthat a természetnek, a legtöbb újrahasznosítható szatyrot nem hasznosítják újra, egyes részei bomlás közben a vízbe mosódnak, a legtöbb műanyag nem megújuló forrásból származik, a műanyaggyártás környezetszennyező (levegő és vízszennyezés)
 
A környezetvédők a többször felhasználható vászon szatyrot ajánlják, a minden egyes vásárlásnál új műanyag, vagy papír szatyrok vásárlása helyett.
Néhány szakértő azt állítja, hogy mindkét megoldás egyformán káros, de, ha egyszer már ilyeneket használsz, győződj meg arról, hogy újrahasznosíthatók legyenek. Mások mindig a papír szatyrot választják a műanyag helyett.
 
 
2. vita: Nincs szárazabb és boldogabb baba... a pelenkákról
 
Kérdés: Melyiket válasszák az emberek: a ruhapelenkát, vagy az eldobható pelenkát?
 
Ruhapelenka:
 
ELŐNYEI: sokszor olcsóbb, többször használható, megújuló forrásból készül, biológiailag lebomló, az emberi végtermék a csatornatisztítóban végzi, ahelyett, hogy a szemétlerakóba kerülne, néhány babát megvéd a kiütésektől.
HÁTRÁNYAI: sok energiát fogyaszt a gyártás és a mosás-tisztítás folyamata, az energiahasználat levegő és vízszennyezéssel jár, a mosószerek szennyezik a vizeket, a pelenka alapanyagait vegyszerekkel permetezik
 
Eldobható pelenka:
 
ELŐNYEI: kényelmes (szülőnek is), szárazabban tartja a baba popsiját
HÁTRÁNYAI: az emberi végtermék fertőzéseket, betegségeket terjeszthet, ez kockázatot jelent a szemét kezelőinek, nem megújuló forrásból származik, nem bomlik le biológiailag, a gyártása környezetszennyező (levegő és vízszennyezés), sok helyet foglal a szemétlerakókon, a bomló részei a vízbe mosódhatnak

A környezetvédők és az egészségügyiek zöme a ruhapelenka mellett foglal állást. Mások úgy érzik, hogy nem tudunk eleget ahhoz, hogy eldönthessük, hosszú távon melyik a jobb.
 
 
3. vita: Télen-nyáron frissít... az üdítők
 
Kérdés: Vajon az üdítődet műanyag palackban, vagy üvegben kellene vásárolnod?
 
Műanyag palack:
 
ELŐNYEI: olcsó, könnyű, néhányuk újrahasznosítható, semleges a szemétlerakókon
HÁTRÁNYAI: nem megújuló forrásból készül, nem bomlik le biológiai úton, a gyártás környezetszennyező (levegő és vízszennyezés), bomlása során a termékek bemosódhatnak a vízbe, nehéz szétválogatni és újrahasznosítani, az újrahasznosított műanyag rossz minőségű, és kevés helyen használható
 
Üvegek:
 
ELŐNYEI: olcsóbb, többször felhasználható, rengetegszer újrahasznosítható szerkezeti károsodás nélkül, bőséges természeti forrásból származik
HÁTRÁNYAI: nehéz, törékeny, nem bomlik le biológiailag, többe kerül a szállítása, az újrahasznosítás művelete sok vizet használ, vízszennyezés léphet fel
 
A legtöbb környezetvédő nem támogatja a műanyag csomagolást, beleértve a műanyag üdítős palackokat. Az ő javaslatuk, az üveg üdítősüvegek vásárlása és az üveg újrahasznosítása. Sok környezetvédő, úgy érzi, hogy bár megvannak a műanyagnak a problémái, fontos dolog a műanyag újrahasznosítására törekedni.
 
 
4. vita: Tűz van, babám... a hulladékégetésről

Kérdés: Melyik a jobb megoldás a kidobott hulladék kezelésére: elégetni az égetőműben, vagy lerakni a szeméttelepeken?

Égetés:

ELŐNYEI: nagyon lecsökkenti a szemét mennyiségét, több hely lesz a lerakókban, energiát és alapanyagot nyerhetünk vele, nem árasztják el patkányok, csótányok és egyéb kártevők a területet
HÁTRÁNYAI: drága a felépítése és az üzemeltetése, elveszi az emberek kedvét az újrahasznosítástól, mérgező hamu keletkezik, ami a vízbe mosódhat a lerakáskor, az emberek nem szeretnék a környékükön tudni, szükséges a szemét szétválogatása éghető és nem éghető elemekre

Lerakó:

ELŐNYEI: nem kell szétválogatni a szemetet, metán keletkezik, ami tüzelőként felhasználható, néhány esetben a telek másra is használható
HÁTRÁNYAI: veszélyes anyagok mosódhatnak a vízbe, a keletkező metángáz felrobbanhat, ha nem figyelnek rá, értékes földeket használ fel, az elásott biológiailag lebomló anyagok nem bomlanak le biológiailag, az emberek nem szeretnének a környékén lakni

Sok környezetvédő úgy gondolja, hogy a szemetünk nem kevesebb, mint 65%-át újra kellene hasznosítani, hogy kézben tarthassuk a szilárd szemét problémáját.
Sok ember azzal érvel, hogy a jól karbantartott szemétlerakók környezetbarátabbak, mint az égetők. Mások úgy vélik, mindkét megoldás egyformán rossz, de tudásunk szerint mindkét tényező fontos szerepet játszik a hulladék kezelésében.
 

A játékok motiválják a tanulókat, megszakítják az óra menetét, felüdülést jelentve két téma között. Segítik a környezeti nevelést a speciális tananyagra, gondolkodási készségekre összpontosítva.

Habár fontos a hagyományos óra szórakoztató játékokkal való fűszerezése, lényeges, hogy ne keverd össze a szórakozást a játékkal. Sok játék esetében a gyerekek sokkal jobban nyerni akarnak, és nem tanulnak. Ezért légy óvatos, ne játsszatok ugyanazzal a játékkal túl sokat, és túl bonyolult se legyen. A legjobb, ha a gyerekek egyszerre szórakoznak és tanulnak.

Szennyezés rejtvény
 

Segíthetsz a gyerekeknek megtanítani a szennyezéssel kapcsolatos szavakat ezzel a játékkal. Egy 5x5-ös táblára írd fel a szavakat véletlenszerűen. Ezután olvasd fel a szavakhoz tartozó definíciókat. Aki kitalálja a szót, egy jelet rakhat az illető szóra. Az nyer, aki először kirak egy sort (lehet átlósan is).

Szótár:

Savas eső: csapadék, ami a szennyezők és a víz összekeveredéséből keletkezik. Lehet hó, eső, köd, jég. A fő forrásai a kén-dioxidot és a nitrogén-oxidokat emittáló fosszilis tüzelőanyagokat égető helyek, és a közlekedés.

Biológiailag lebomló: képes lebomlani egyszerű alkotóelemekre élő szervezetek hatására.

Freonok: vegyszerek, amiket a habosított műanyag gyártásához, hűtőközegként és egyéb célokra használnak. Ők a fő okozói az ózonréteg elvékonyodásának, és az üvegházhatásnak.

Fosszilis tüzelőanyagok: szén, olaj és egyéb energiaforrások, amik évmilliók alatt keletkeztek a valamikori növényekből és állatokból. Ezek használata a szennyezés fő okozója.

Globális éghajlatváltozás: előre jósolt változás a föld éghajlatában, amit a szennyezők légtérben való felhalmozódása okoz. Ez időjárásbeli változásokkal és tengerszint emelkedéssel jár.

Üvegházhatás: a hő benntartása a földi atmoszférában. Ezt például a szén-dioxid és más gázok okozzák.
 
Talajvíz: az a víz, ami kitölti a teret a kövek és a talajrészecskék között, a földfelszín alatt. A talajvizet az eső pótolja. A felszíni vizeket, mint például a folyók és tavak vizét is sokszor az esővíz pótolja.

Beoldódás: folyamat, amely során az anyagok oldatba kerülnek, és a vízzel együtt a talajba szivárognak. Ez a folyamat megfertőzheti a talajvizet is.

Ózon: Az oxigén egy formája. Az alacsony légköri ózon a szmog fő összetevője, a napsugárzás és a szennyezők kölcsönhatásából keletkezik. A magas légköri ózon rétege megvéd minket a nap káros ultraviola sugaraitól. Az "ózonlyuk" e réteg elvékonyodását jelenti, amit a klóratomok okoznak. Klóratomok különböző vegyszerekből (freonok pl.) szabadulnak fel.

PCBk: Vegyszerek, amik például az olajok hőtűrő képességét javították. Ezek a vegyszerek felhalmozódhatnak az állatok szöveteiben, annyira, hogy megmérgezik őket.

Pontforrás: A szennyezés forrása helyhez köthető. Például, ilyen egy gyárkémény. A diffúz forrás, pedig nem köthető helyhez, más szóval, nem tudom konkrétan megmutatni azt a helyet, ami szennyezőket bocsát ki. Ilyen például, a közlekedés.

Környezetszennyezés: Ember-okozta változások a természet fizikai, kémiai, vagy biológiai tulajdonságaiban. Ez nemkívánatos hatással van az élőlényekre.

Megújuló források: Olyan természeti erőforrások, amelyeket a felhasználást követően a természet azonnal, vagy viszonylag gyorsan pótol. Ilyenek például, a fák, vagy a napsugárzás. Nem megújuló források pedig nem pótlódnak csak több ezer, százezer, vagy millió év alatt. Ilyenek a fosszilis tüzelőanyagok.

Kockázatbecslés: Olyan folyamat, természetes technológiákkal vizsgálja a hosszú és a rövid távú kockázatok lehetőségeit.

Szmog: Az alacsony légköri ózon, a por, a kéntartalmú gázok és egyéb szennyezők okozzák. A szmogban az ember rosszul lát és az egészsége is károsodik.

Szilárd hulladék: Kidobott szilárd anyagok, mint például, a papír, vagy a fémhulladék.

Fenntartható fejlődés: Olyan fejlődési folyamat, amelynek során a természeti forrásokat úgy használjuk fel a lehető leghatékonyabban, hogy azok ne károsodjanak, legyen lehetőség az utánpótlásra. Például, a talaj- és vízszennyező permetezőszerek használatának megszüntetése.

Toxikus anyagok: A mérgező anyagokat jelenti.
 

Egyes adatok szerint a föld népessége 2025-re elérheti a 8,2 millárdot. A túlnépesedés főleg a városokat érinti. A szakértők úgy vélik, hogy ez a népességrobbanás,

• főleg a fejlődő országok városaiban fog érvényesülni.
• végigsöpör a városiasodott területeken, a kisvárosoktól az óriás városokig.
• a szegénységet az ipari vidékekről a városokba költözteti. (A jövő évszázad elején a szegények 57%-a fog nagyvárosokban élni.)
• növeli a városi-környezetvédelmi gondokat, beleértve a növekvő levegő és vízszennyezést, a szilárd és veszélyes hulladékok problémáit, a zajszennyezettséget és egyéb súlyos gondokat.

Vandalizmus: a zavaros mondanivaló
 

Sok környezetvédő úgy találja, hogy a vandalizmus a környezet bemocskolása.  Néha a látogatók is kárt tesznek más városokban. Azzal viszont, hogy egyszerűen azt mondjuk: a vandalizmus, és ezáltal a vandálok is rosszak, nem érhetünk el semmit, nincs hatása. Ebben a feladatban résztvevők megismerhetik a vandalizmus okát: miért teszik tönkre az emberek a közös tárgyakat.

Nagyon fontos a környezeti nevelő számára, hogy ne mutassa ki az ítéleteit, maradjon tudományos és a tárgyhoz ragaszkodjon. A résztvevők csak így fognak szabadon beszélni erről a témáról.
 

A foglalkozás:

1. Kérj meg minden résztvevőt, hogy nevezzen meg egy olyan dolgot a környezetében, amit különösen szépnek tart, vagy számára különleges jelentéssel bír. Mondd nekik, hogy ez a foglalkozás arról szól, hogy miért károsítanak meg emberek akarattal rengeteg értékes dolgot. Figyelmeztesd őket, hogy kellemetlennek érezhetik azt a beszélgetést, de bátorítsd őket, hogy gondolkodjanak és mondják is ki, amit gondolnak. Biztosítsd őket, hogy nem lesznek kritizálva a véleményük miatt.
 
2. Kérdezd meg, hogy valaki tudja-e, hogy melyik szóval mondják azt, hogy valaki elcsúfítja, vagy tönkreteszi az értékeket. (vandalizmus) Írd fel a szót a táblára.
 
3. Nézd meg, hogy a tanulók tudnak-e példát mondani a vandalizmus jelenségére lakóhelyük, vagy az iskola környékéről. Írd fel ezeket egy listára!

4. Gondolj vissza, szerepel-e a listán az 1. pontban felsorolt szép és értékes dolgok valamelyike! (Ha van képed, vagy diád, ami a vandálok "munkáját" ábrázolja, most mutasd be!)
 
5. Menj végig a listán, és minden eleménél kérdezd meg: Miért gondolod, hogy ez egy vandál műve? Írd fel a táblára a válaszokat! (Lehetséges, hogy a tanulóknak szükségük lesz segítségre.) Néhányuk motivációként a szerelmet jelöli meg, (János + Mari), mások az agressziót, vagy politikai utalást. Előfordulnak illetlen feliratok (elsősorban a WC-ben), és lopások is.
 
6. Mondd el a résztvevőknek a vandalizmus fajtáit, kivéve a lopásokat. Tudják-e azonosítani ezeket?
Az első két okra jellemző, hogy közölni akarnak valamit, ezért jól látható helyre írják. Például gyönyörű helyekre, műemlékekre, hidakra, hogy sok ember láthassa minden nap. Ez az oka annak, hogy az emberek gyűlölik a vandalizmust – néha a legszebb dolgokat használják fel a környezetünkben arra, hogy a sokszor gusztustalan és közönséges véleményüknek hangot adjanak.
A harmadik faktornál az író általában névtelen. A legtöbb helyen büntetik a vandálokat, különösen a politikai tartalmú üzenetek szerzőit. A negyedik tényező meglehetősen állandó. Nehéz leradírozni.
A lopások kicsit különböznek a hagyományos vandalizmustól, mert a kiváltó oka sokszor a pénz (vezetékek, rézkábelek eltulajdonítása, pl.). Nincs tekintettel arra, hogy az emberek egyetértenek-e a tolvajok "pénzszerzési" módszereivel.
 
7. Most, hogy a részvevők tisztában vannak a vandalizmus kiváltó okaival, hogy ez egy érzés, vagy gondolat közlésére irányuló törekvés, már gondolkodhatnak más megoldásokon, amivel ugyanezt el lehetne érni, károsodás nélkül. Például, egy politikai szöveget lehet ruhára festve az utcára, vagy magánterületre függeszteni, ahelyett, hogy egy falat firkálnának össze vele.
 
8. Mondd a tanulóknak, hogy vegyenek elő papírt és tollat! Írjanak le három példát a vandalizmusra, írják fel ezek kiváltó okait, és alternatív megoldásait! Tíz percet adj nekik!
 
9. Gyűjtsd össze a papírokat! Olvass fel néhány megoldást a csoportnak, és beszéljétek meg őket! Készülj fel a tréfás, a kínos, vagy felháborító megoldásokra is!

Elárasztott utcák
 

Az emberek rettenetes folyamatokat indítottak el a földeken a tudomány és a technológia szolgálatában. Ezek a folyamatok egyre jobban felborítják a természet egyensúlyát. A termőföldek általában rosszul kezeltek és túlterheltek. Ez a talaj romlásához vezet.

A mezőgazdasági műveletek során vegyszereket, különböző műtrágyákat és permetezőszereket alkalmaznak. A nehéz mezőgazdasági gépek alkalmazása tömörré teszi a talajt, aminek következtében csökken a talaj adszorpciós és vízvisszatartó képessége.

Sokszor az esővíz nem szivárog be a talajba, hanem a felszínen maradva összegyűlik. Az emberi települések útjait általában beton, aszfalt borítja. Ha egy városban nem tartják rendben a csatornákat, és a víz a talajba sem szivárog be, a nagyobb esők elönthetik az utcákat.

Mindenki átélhette már az elöntött utcák "élményét". A foglalkozás során a gyerekek ilyen szempontból is feltérképezhetik a környezetüket.
 

A foglalkozás:

Mielőtt esik az eső, a gyerekek kis csoportokban járják be a környéket! Készítsenek egy térképet, amin ábrázolva vannak a házak, az utak és a terek. A térképnek nem kell méretarányosnak lennie, csak az utak nyomvonalát és minőségét (aszfalt, beton, kavicsos, föld) mutassa. A tanulók figyeljék meg, hogy hol vannak a csatornák, és, hogy tiszták-e!

Az eső után (lehetőleg kiadós eső legyen) a gyerekek még egy sétára menjenek el ugyanarra a területre, amiről a térképet készítették. Nézzék meg, milyen úton folyik az esővíz a házaktól és az utakról a csatornákba.
Az utakat elárasztotta az esővíz? Ha igen, miért?

A következő kérdések kapaszkodóként szolgálnak, azt nézve, hogy mire figyeljetek:

• Alkot pocsolyákat az esővíz? Hol?
• Hol gyűlik össze az esővíz? Az út szélén, vagy a közepén?
• Lefolyik-e a víz a csatornákba?
• Ha jól csatornázott területről van szó, mennyi idő alatt ürül ki a csatorna?
• Ha a talaj beépített, és nincs jól csatornázva, mennyi ideig tart az "árvíz"?
• Milyen mély a víz az elárasztott területeken? (Egy bottal meg lehet nézni, majd vonalzóval lemérni, meddig nedves a fa.)
• Ha élővilág van a talajon, van-e valami különbség az eső után?
• Hogyan jutnak keresztül az emberek és az állatok a vízborított területeken?

Minden tanuló, vagy csoport írjon egy rövid beszámolót az eredményeiről!
 

Habár fontosak a kirándulások, a terepgyakorlatok az iskolától távol, az is fontos, hogy a gyerekek az iskola környékén is szerezzenek tapasztalatokat, beleértve az iskolaudvar felfedezését is. Nagyon sok elfoglaltság van, amit a közvetlen környéken lehet végezni, majdnem minden témában. Nagyon sok területen a város olyan gyorsan fejlődik, hogy a gyerekek nem ismerik a környezetüket, nincs lehetőségük kint játszani. ezáltal elszigetelődhetnek a többi embertől és a természettől.

Az időjárás nyomai
 

Vidd el az osztályt egy kirándulásra, ahol megfigyelhetik az időjárással összefüggő természeti jelenségeket, az állatok, növények reakcióit. Használd az ide tartozó kapaszkodót a kirándulás során.

Oszd fel az osztályt csoportokra, minden csoportnak adj egy rajztáblát, ceruzákat, néhány papírlapot és egy másolatát a kapaszkodónak, vagy az általad összeállított feladatsornak. Magyarázd el a gyerekeknek, hogy néhány talált dolgot eltehetnek egy szatyorba, vagy táskába, de amit nem hozhatnak el, rajzolják le, vagy írják le milyen tulajdonságokkal rendelkezik (színe, szaga, tapintása, alakja, stb.).

Kisebb gyerekeknek adj könnyebb feladatot!

Beszéljétek meg, hogy mennyi időt kapnak a csoportok. Ennyi idő múlva találkozzatok a kiindulási helyen. Majd beszéljétek meg, hogy mit találtak a gyerekek. Néhány érdekes helyre el is mehettek.

Megjegyzés: Mielőtt elindulnak a csoportok, lásd el őket a megfelelő utasításokkal, figyelmeztetésekkel! Például: Ne szedjenek virágot, vagy ne kóboroljanak el a csoport többi tagjától.
 
A kapaszkodó:

1. Valami, ami a nap felé nő.
2. Valami, ami elbújik a napfény elől.
3. Valami, ami a felhő része lehet.
4. Valami, ami megmondja neked, hogy fúj a szél.
5. Valami, amit az eső maga után hagy.
6. Annak az állatnak a jele, ami a hagyomány szerint az időjárást jósolja. Melyik ez az állat?
7. Ide nem jó elbújni a vihar elől.
8. Hely, ahol jégcsapok keletkezhetnek.
9. Hely, ahol az időjárás tönkretett egy építményt.
10. Egy állat jele, amelyik szereti az esőt.
11. Egy hely, ahol hűsölhetünk.
12. Hely, ahol az eső elmosta a talajt.
13. Hely, ami kevés napfényt kap.
14. Valami, ami elhajlik a szélben.
15. Valami, ami nem hajlik el a szélben.
16. Valami, ami a napsugarak nagy részét visszaveri.
17. Valami, ami a napsugarak nagy részét elnyeli.
18. Valami, ami felszívja az esővizet.
19. Hely, ahol loccsan az eső.
20. Valami, ami megvédi az embereket az esőtől.
21. Valami, aminek a működéséhez napsugár, vagy szél, vagy víz kell.
22. Valami, aminek eső után jobb illata van.
23. Egy jó szélfogó
24. Valami, amit a szél, vagy a víz formált.
25. Villám nyoma.
26. Valami az ég színében.
27. Valami a hó színében.
28. Valami, ami megolvasztja a havat.