Archie, Michele: The Wetland Issue: What Should We Do
With Our Bogs, Swamps and Marshes?
(Troy, OH, NAAEE, 1992)
5-7. oldal.
Schmidt Sára nyersfordítása
[ Rich Text formátumban, tömörítve letölthető ]

A VIZES ÉLŐHELYEK FONTOS FUNKCIÓI

A Világ Megőrzésének Stratégiája, a mintegy 450 kormányzati és nem-kormányzati szervezet közös munkáját reprezentáló 1980-as dokumentum a vizes élőhelyeket kulcsfontosságú, életet támogató rendszerekként határozta meg, melyek segítenek fenntartani bolygónkat. Mi teszi őket olyan fontossá?

Árvíz visszafogása/Talajvíz újratöltés

Vízvisszatartó képességük miatt a vizes élőhelyek a partmenti területeknél csökkenteni, pufferolni tudják a viharok hatását. Képesek lelassítani az érvizek előrehaladását is és újratölteni a földalatti víztartalékokat.

Vadvilág és halászat

A vizes élőhelyek sokféle növény- és állatfajt tartanak fenn, beleértve számos ritka és veszélyeztetett fajt. Az Egyesült Államok partjain halászott hal és rák 90 százaléka a nedves élőhelyeken rakja le ikráit. Mint táplálékszerző és fészkelő területek, valamint vándorlás közbeni megállópontok, a vizes élőhelyek fontosak a vízi-, és egyéb madarak számára. Sok prémes és vadászott faj, mint pl. a nyúl, őz, hód és pézsmapatkány függ a nedves élőhelyektől táplálék és búvóhely szempontjából.

Vízminőség

A vizes élőhelyek a vizet egy növényi életben és mikroorganizmusokban gazdag környezeten keresztül haladó úton lassan végighaladva nyerik. Ez a folyamat segít fenntartani és javítani a víz minőségét. A vizes élőhelyi rendszerek képesek asszimilálni a fölös mennyiség tápanyagokat, úgy mint a mezőgazdasági vízlevezetőkből származó nitrogént és foszfort, lehetővé teszik, hogy a vízből leülepedjenek a benne levő szedimentek, valamint képesek feldolgozni egyes kémiai és szerves hulladékokat.

Klimatikus stabilitás

A vizes élőhelyek módosítják az atmoszféra alsó rétegének hőmérsékletét és nedvességtartalmát. Egyes helyeken lényegesen hozzájárulnak a helyi felhő-, és csapadékképződéshez. Még szélesebben, a vizes élőhelyek a gázok, úgy mint szén, nitrogén, oxigén és metán ciklusaiban betöltött szerepe fontossá teszi azokat a Föld atmoszférikus stabilitása szempontjából.

Oktatás és kutatás

A vizes élőhelyek élő laboratóriumok jónéhány tudományos kutatási és környezeti oktatási program szempontjából. Ezek a tevékenységek szűken egy speciális növény-, vagy állatfajra összpontosulhatnak, vagy egyes vizes élőhely funkciókra. Vagy szélesebb megközelítést alkalmazhatnak - például kereshetik a kapcsolatot a vizes élőhelyek és a globális klímában bekövetkezett változások között. A vizes élőhelyek ahhoz is helyet biztosítanak, hogy az új fajokat, vagy ismert fajok új alkalmazásait kipróbálhassák.

Pihenés és esztétika

A vizes élőhelyek olyan felüdülést jelentő lehetőségeket kínálnak, mint vadászat, horgászat, fényképezés, kenuzás és vadfigyelés. Segítenek teljesíteni az emberek nyílt tér, környezeti változatosság, természeti szépség és magány iránti igényét.

Közvetlen gazdasági előnyök

A vizes élőhelyek forrásainak használatából és betakarításából jelentős jövedelem származtatható. A források közé tartoznak a turizmus, szabadidős tevékenységek, kereskedelmi célú halászat, erdőgazdaság, tőzeg-kitermelés, szőrme-kitermelés, vadrizs termesztés, szezonális szénagyűjtés, legeltetés.

A TERMÉSZETES VIZES ÉLŐHELYEK ELŐNYEI

A vizes élőhelyek ügyének kérdése részben abból fakad, hogy jobban megértjük, a vizes élőhelyek milyen szerepet játszanak életünkben és környezetünkben. Tudjuk, hogy a vizes élőhelyek táplálékszerző és telelő területek vízi-, és partmenti madarak számra. Pótolhatatlan természetes környezetet kínálnak a vadvilág számára, valamint utódnevelő helyeket, melyek kereskedelmi célú halászatunk gerincét biztosítják. A vizes élőhelyek csökkentik az árvízkárokat, újratöltik ivóvizünk földalatti forrásait és segítenek visszafogni a környezetszennyezést. Gazdag és változatos tájképeik pihenési lehetőségeket és esztétikai élvezetet kínálnak.

Nehéz pénzértékben kifejezni a vizes élőhelyek számtalan "szolgáltatását" és funkcióját. De az, hogy Kanadában a kormán 5-10 milliárd dollárra becsüli éves szinten a vizes élőhelyek hasznát, önmagában erős érv ahhoz, hogy bölcsen használjuk azokat. Ezek a számok magukban foglalják a vizes élőhelyekkel összefüggő tevékenységekből (úm. vadászat, halászat, prémvadászat, turizmus és pihenés) származó pénzt és felbecslik az olyan természetes funkciók, mint árvízvisszafogás és víztisztítás értékét is.

Az US.Fish and Wildlife Service becslése szerint 1985-ben 141 millió amerikai állampolgát 55 milliárd dollárt költött a vadvilággal valahogyan kapcsolatos pihenésre. Ezen tevékenységek közül sok, úm. vadászat, horgászat, madármegfigyelés, az egészséges vizes élőhelyektől függ.

Vita kérdése, hogy a vizes élőhelyek egyes funkcióit nem lehet, vagy nem kellene dollár-értékben kifejezni. Például a vizes élőhelyek a felhőképződéshez nedvességforrásként jelentkeznek, ezáltal befolyásolva a helyi és regionális időjárási mintákat. A vizes élőhelyek által szabályozott eső a víz kulcsforrása lehet a prérik mezőgazdasága számára. Ezen túl a vizes élőhelyek szerepet játszanak a globális klíma szabályozásában: segítenek megfelelően egyensúlyban tartani az atmoszferikus gázokat azáltal, hogy tárolják a szenet, metánt és semlegesítő nitorgén-oxidot bocsátanak ki.

Emellett a vizes élőhelyek rendkívüli mértékben produktív ökoszisztémák: egy sekély ingovány több mint nyolcszor hatékonyabb tud lenni, mint egy búzamzező a napenergia növényi anyaggá történő átalakításban. A vizes élőhelyek nagyon változatos növényi és állati életet tartanak fenn. Sok tudós gondolja azt, hogy ez a biológiai sokféleség kritikus a földi élet szempontjából a változó feltételekhez való igazdodást és adaptálódást tekintve.

Így a vizes élőhelyek - mint számos faj otthonai, ideértve a ritka, vagy veszélyeztetettnek ismert fajokat - kritikusak lehetnek a bennünket fenntartó környezet hosszútávú egészségére nézve.

A FÖLD A VÍZ ALATT

A természetes vizes élőhelyek előzőekben kifejtett értéke nem teljesen árulja el azt, hogy mit érnek. A vizes élőhelyeket "nedvessé" tevő víz alatt föld van. S az a föld saját joga szerinti értékkel bír.

Egyes esetekben ez az érték magában a földben van. A kertészek számára jól ismert talajerősítő, a tőzeg, a vizes élőhelyekről származik. A kutatók a tőzeg üzemanyag-, gyógyszer- és kemikália-forráskénti lehetőségeit tárják fel. 1991-ben a Kanadából származó tőzegtermékek értéke meghaladta a 100 millió kanadai dollárt. Tőzegforrás biztosítása mellett a vizes élőhelyek időnként más források - vasm szén és foszfátok - bányászható üledékei felett terülnek el.

A vizes élőhelyek értéke néha az elhelyezkedésükkel kapcsolatos. Városokban például esetenként csupán a nedves területek maradnak meg elég nagy méretűnek olyan fejlesztési projektekhez, mint irodaépítések, raktározási létesítmények, vagy pihenőterületek építése. A külvárosokban a nedves területek kiváló helyeket kínálnak fejlesztésekhez, vagy bevásároló központokhoz.

A vizes élőhelyek "földjéhez" kapcsolat legáltalánosabb érték azonban vitathatatlanul azok mezőgazdasági használhatósága. Michael Keating, környezeti kérdésekkel foglalkozó riporter emlékeztet arra, hogy "néhány ingoványból kiváló farm válik, miután lecsapolták, s az így felszínre hozott gazdag talaj ideális olyan terményekhez, mint a sárgarépa és a hagyma. A Torontótól északra fekvő Holland Marsh-ot az 1930-as években csapolták le és ma egyike a leggazdagabb termelő kerteknek Kanadában." Nem minden vizes élőhelyből lesz jó gazdasági föld. De az 1950-es évek közepétől az 1970-es évek közepéig csupán az Egyesült Államokban több mint 11 millió acre (4,4 millió hektár) vizes élőhelyet alakítottak át mezőgazdasági használatra. Kanadában a vizes élőhelyek több mint 85 százaléka veszett el mezőgazdasági csatornázás következtében az európaiak 1800-as évek eleji letelepedése óta.

Egyes vizes élőhelyeket más okok miatt változtattak meg, nem az alattuk levő szárazföld értéke miatt. Például a Mississippi folyó mentén épült árvízvédelmi gátak a delta vizes élőhelyeit elvágták a folyótól. A parti vizes élőhelyeken a folyó által természetesen lerakott üledékek hiányában azok kezdenek alámerülni és nyíltvizű területekké válni. Más vizes élőhelyek azért száradnak ki, mert vízforrásaik lecsökkentek. Az Államok nyugati részén a nagy tárolók és vízelosztók például képesek elzárni a távolabbi folyamszakaszok vizes élőhelyeihez jutó vizet.