Herlt, Brigitta - Krisch, Nadja: Wald Entdeckungen.
Arbeitsmappe für Kindergarten, Volksschule, Hauptschule und Unterstufe der AHS
(Wien : ARGE Umwelterziehung in der Österr. Gesellschaft für Natur- und Umweltschutz, 1991)
Kosztolányi András fordítása
[ Rich Text formában - tömörítve - is letölthető! ]



FELFEDEZÉSEK AZ ERDŐBEN
Munkafüzet az óvodák, az általános iskolák alsó és felső tagozatai és az AHS alsó tagozata számára

Az osztrák Környezet-, Ifjúság-, és Családvédelmi és az Oktatási, Művészeti Szövetségi Minisztériumok kezdeményezése



A kartonborító ötletét a német Schulpraxis-Verlag-tól "lestük el". Köszönjük a kiadónak a beleegyezését.

IMPRESSZUM:
Tulajdonos, szerkesztő és kiadó:
ARGE Umwelterziehung in der Österreichischen Gesellschaft für Natur- und Umweltschutz, Hegelhgasse 21, 1010 Wien

Minden jog fenntartva!

2. kiadás
Bécs, 1991. Október
ISBN 3 900 717 11-7

Tartalom:

Bevezetés

I. AZ ERDŐ ÁTÉLÉSE

1. A látás
A forma, a szín és a felépítés felismerése * Összehasonlítani és megtalálni * Mindent megnézni, semmit sem elfelejteni * Képexpedíció * Fantáziaerdő - fantasztikus erdő * Különös dolog a földön * Keresd a párját játék természetes tárgyakból
2. Hallás
Odalopózás * Hallgatózás * Verseny * Zajok érzékelése, létrehozása, felsorolása * Állat-kitalálósdi * Társkeresés * Hangvadászat
3. Szaglás
Mindig az orrunk után * Illatorgona * Illatgyűjtemény * Készítés * Milyen szaga van hát? * Palackokban az erdő - kritikus szemlélődés
4. Tapintás
Tárgyak meghatározása tapintás útján * Egerek felfedező vadászaton * Tapintás a lábbal Az erdőnek, mint az állatok élőhelyének a megismerése

II. AZ ERDEI ÖKOSZISZTÉMA

Az erdő felépítése * A nagy körforgások
1. Táplálékláncok
Táplálékláncok felkutatása a tanteremben / séta közben * Mobil * Erdőpiramisok
2. A fa
"Erdei fák" téma az óvodában
Egy faév * A fák megismerése * Foglalatoskodás természetes anyagokkal * Határozólap (M) * Keresd a párját (M) * Erdei séta * Erdei zene * Érzékelési játékok
Fakorongok
Egy fa korának meghatározása
Levelek
Miért vannak a fáknak leveleik? (M) * Miért vesztik el a lombos fák a leveleiket? (M) * Leveles könyv és műalkotások * Levélcsempe * Levélváz
Ágak
Rügyfakadás
Fafajok
Erdei fenyő, lucfenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő, tölgy (kocsányos tölgy), bükk, juhar * Lombos és tűlevelű erdők szerinti felosztás * Fákat határozunk (M) * Kéregmintázat készítés * Fakörözőlevél * Fanaptár egy tanévre * Egy erdőrész átkutatása * Fácskát ültetünk
3. A talajban és a talajon
Talajszint * Lágyszárú szint
Moha
Mohák gyűjtése és megfigyelése * Mohák nevelése * Mohadzsungel a terráriumban * Mohapréselés * Tápláléklánc a mohában (M)
Avar
Az avarból humusz képződik * Rendszerezés szemmel * Táplálékláncok a mohában * Állatok az avarban (M)
Erdei konyha
A természet megteríti az asztalt * Gyűjtögetés és fogyasztás
Gombák
Gombák megismerése * Spóralenyomat
Páfrányok
Páfránynevelés * Különböző páfrányok
Hangyák
Hangyák megfigyelése * Hangyák látogatóban * A hangyagyilkos (Mm)
Földigiliszták
Földigiliszták gyűjtése és megfigyelése
Pókok
Pókokat és pókhálókat keresünk
Csigák
Mit tudunk a csigákról? * Csigatempó * Csigaházak
4. Más erdei állatok
Ki vagyok én? (M) * Mi nincs itt rendben? (M) * Az erdei élőhely (Erdőt festünk, Olvasmány, Erdei állatok, Még több erdőlakó, Táplálékláncok)1 (M)
Madarak az erdőben
Madártoll gyűjtés * Madárfészkek * Köpetek * Étkezés! (M) * Ki ez a levéllakó? (M)

III. AZ ERDŐ JELENTŐSÉGE ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGE

Az erdő funkciói * Az erdő veszélyeztetettsége
Szükségünk van az erdőre! (M) * A fa, mint nyersanyag (M) * A fa nem egyszer használatos áru egy szék története (M) * Az új lucfenyves (M) * Őzek és nyulak és a fiatal fák (M) * Erdőművelés és erdőültetés (M) * ott egy csodaszép rét
Az erdőpusztulás témája az órán
Valentin és az erdőpusztulás

FÜGGELÉK

1. Játékok és hasonlók
2. Ábrajegyzék
3. Kiegészítés: faanyag
4. Irodalomjegyzék



BEVEZETÉS

1. ábra: egy életfa

Az erdei ökoszisztémában számos növény- és állatfaj áll egymással sokrétű kapcsolatban. Az ökológiai egyensúly fenntartásában specifikus együttműködésük döntő jelentőségű. Az erdő természetes élőhely, amit egészében kell megértenünk.

Ha felismerjük az erdő jelentőségét és forrásainak korlátozottságát, akkor kezdjük megérteni az emberi beavatkozások gyakran végzetes következményeit. Az erdők Földünk zöld tüdejei és a védőburkai. Oxigént termelnek, szabályozzák a vízháztartást, és kiegyensúlyozzák az éghajlatot. Védelmet nyújtanak a tájnak és a talajnak, a növényeknek és az állatoknak. Ezenkívül az ember számára kedvelt és fontos pihenési lehetőséget nyújtanak. Egy szóval: erdők nélkül a Földünk egy sivár, barátságtalan hely lenne.

Mielőtt olyan témákba kezdünk, mint az erdőpusztulás és a savas esők, vagy olyan problémákkal foglalkozunk, amelyeket pl. a tarvágások, monokultúrák, az erdőterületek csökkentése stb. okoz, elkerülhetetlen, hogy az erdőt teljességében megértsük.

Ennek a munkafüzetnek a célja, hogy az erdőt lépésről lépésre sok személyes tapasztalton keresztül ismerjük meg. A tevékenységek és új bepillantások segítségével olyan képességeket sajátítunk el, amelyek megváltoztatják hozzáállásunkat és a cselekvések új lehetőségeit nyitják meg számunkra.

Ezért az első fejezetben mindenekelőtt egy erdei sétára, egy nem egészen mindennapi felfedezőtúrára hívunk. Az elején az öt érzéken kívül semmit sem kell magunkkal vinnünk. A játékos bevezetés és a sok egyéni tevékenység lehetővé teszi, hogy hozzákezdjünk a témához.

A további "séták" során az erdő sok területét fogjuk közelebbről szemügyre venni: a fákkal és bokrokkal, a talajjal és az aljnövényzettel, a mohákkal és gombákkal éppúgy találkozni fogunk, mint az erdei madarakkal és egyéb kisebb-nagyobb állatokkal. Eközben újból és újból hangsúlyozni fogjuk, hogy a növények és állatok különböző módon egymással kapcsolatban állnak. Ha mindez fogékonnyá tett minket az erdő belső felépítésének megértésére, akkor az utolsó fejezetben különböző szemszögekből fogjuk szemügyre venni az erdő jelentőségét a Föld és az ember számára és az erdőt veszélyeztető hatásokat.

A mindenkori témák elején többnyire "infókat" (zöld papíron) találunk, amelyek célja, hogy értékes háttér-információkat szolgáltassanak. Közvetlenül ezután sok, érdeklődést felkeltő anyagot kínálunk, pl. tevékenységeket, kísérleteket, rajzoláshoz és barkácsoláshoz leírásokat, elolvasásra, felolvasásra, megvitatásra szánt történeteket (ezek is zöld papíron), és végül másolható munkalapokat (világosszürke papíron). Így a téma eleven és élénk formában kifejthető "helyben", de akár a tanteremben is.

Az irodalomjegyzék, valamint a játékok felsorolása a füzet végén található, a forrásokat a szövegben megadtuk, hogy megkönnyítsük a további munkát.

A "Felfedezések az erdőben" munkafüzetnek semmiképpen sem célja a teljesség. Javaslatokat és tapasztalatokat mindig szívesen várunk. Részünkről nem maradt más hátra, mint hogy Önöknek/Nektek élvezetes erdei sétát kívánjunk - sok felfedezéssel...

Köszönetet mondunk
Mag. Wilhelm Linder-nek,
Dipl. Ing. Dr. Herbert Scheiring-nek és
Dipl. Ing. Thomas Stemberger-nek
a javaslatokért és a kézirat átolvasásáért



I. AZ ERDŐ ÁTÉLÉSE

Az erdő minden érzékkel való átélése a környezeti nevelésben annyit jelent, hogy a gyerekek számára lehetőséget nyújtunk megismerni, közvetlenül megtapasztalni az erdei életközösséget annak minden növényével és állatával együtt. A gyerekek pontosan akarják tudni, hogy valami hogy néz ki és hogy hogyan működik, hogy milyen tapintású és hogy milyen szaga van, hogy mi a célja, és még ennél sokkal többet is.
Mindenek előtt időt kell hagynunk a gyerekeknek, hogy minden érzékük segítségével egyedül szerezzék meg ezeket a tapasztalatokat és segítenünk kell nekik az érzékeik érzékennyé tételében, mivel csupán az információk átadása aligha lesz elegendő ahhoz, hogy pozitív kapcsolatot alakítson ki bennük a környezettel szemben.

AZ ERDŐ ÁTÉLÉSE

LÁTÁS - a formák, a színek, a felépítés érzékelése, összehasonlítása, lerajzolása; tárgyak gyűjtése, megfigyelése, felismerése, művészi megmunkálása

TAPINTÁS - formák, felületek, hőmérséklet érzékelése kézzel és lábbal; tárgyak meghatározása

SZAGLÁS - szagok megkülönböztetése

ÍZLELÉS - erdei növények gyűjtése, feldolgozása és fogyasztása ( lásd "Kis erdei konyha")

HALLÁS - zajok érzékelése, meghatározása, lokalizálása, utánzása

TERMÉSZETES TÁRGYAK MEGISMERÉSE

A következőkben bemutatott tevékenységek és érzékelési játékok egy emocionális bevezetést biztosítanak az "erdő" témába. Ezenkívül fennáll a lehetőség, hogy mindezeket az új ismereteket nyújtó tevékenységekkel párhuzamosan végezzük, és ezzel a tematika iránti érdeklődést előmozdítsuk.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a játékokat és tevékenységeket gyakran nem lehet pontosan a merev szabályok szerint elvégezni, hanem mindig a helyzetnek megfelelően, a gyerekek befogadó- és koncentrációs képessége szerint rugalmasan kell alkalmazni és változtatni.

A látás, hallás, szaglás, tapintás és ízlelés általi érzékelés ebben a sorrendben egy a távolból a közelbe vezető skálát alkot:

* A szem nagy számban észlel tárgyakat több száz és ezer méteres távolságokból
* A hallóérzék ugyancsak jelentős távolságokat hidal át, azonban az érzéki benyomások nagy része aránylag rövidebb távolságból érkezik.
* A szaglóérzék az érzéki benyomások nagy részét nagyon közeli, centiméterekben és méterekben mérhető távolságokból észleli.
* A tapintóérzék tapasztalási tartománya karhosszúságnyira csökken
* Az ízérzék a legszorosabb kapcsolatba hozza a szerveztet tárggyal.


1. A LÁTÁS

A FORMA, A SZÍN ÉS A FELÉPÍTÉS FELISMERÉSE
Kiválasztunk tetszés szerinti tárgyakat (pl. leveleket, füveket, állatokat, köveket, folyadékokat vagy épületeket, járműveket, arcokat), és gondosan szemügyre vesszük őket. Eközben hasonlóságokat és különbségeket fedezhetünk fel, és a tárgyakat színük, formájuk és felépítésük alapján külön csoportokba sorolhatjuk.
Meglepő dolgokat eredményezhet, ha megváltoztatjuk a helyzetünket vagy a nézőpontunkat pl. egy tükörrel, vagy ha a részleteket nagyító segítségével figyeljük meg.

1. ábra: Jegenyefenyő toboza

ÖSSZEHASONLÍTANI ÉS MEGTALÁLNI
Főleg a fiatalabb gyerekeknek jelenthet szórakozást a növények megismerése a következő módon:
Egy kosárból, amibe bizonyos leveleket vagy növényeket tettünk, minden gyerek kikereshet valamit, majd meg kell találnia a falon kifüggesztett, ahhoz illő képet.
A feladat változata: A képekre helytelen megnevezések vannak felerősítve, a gyerekeknek még ezeket is ki kell cserélniük.

MINDENT MEGNÉZNI, SEMMIT SEM ELFELEJTENI
Egy kendőre kb. olyan 10 tárgyat helyezünk, amiket vagy egy séta során gyűjtöttünk, vagy a gyerekek a teremben használnak. A tárgyakat tíz másodpercig lehet szemügyre venni. Utána letakarjuk őket, és mindenki megpróbálja a tárgyakat felsorolni és jellemezni. A letakarás után eltávolíthatunk vagy odatehetünk tárgyakat, a változást a gyerekeknek fel kell ismerniük.

KÉPEXPEDÍCIÓ
Egy séta kezdetén borítékokat osztunk szét, amikben képek találhatók növényekről, állatokról, vagy más dolgokról is, mint kerítések, útjelzők, kövek, barlangok stb. Ezenkívül mellékelünk anyagokat, mint pl. földet, homokot, tűleveleket, leveleket, virágokat és más egyebet.
A feladat abban áll, hogy a képen szereplő helyet, az állatot vagy a növényt meg kell keresni, és a közvetlen környezetében megtalálni a megkapott anyagokat.

FANTÁZIAERDŐ - FANTASZTIKUS ERDŐ
A tanulókat arra buzdítjuk, hogy fessenek egy képet az "erdő" témához. A fantáziájukat semmiben sem korlátozzuk. A munkák befejezése után minden, a képeken szereplő állatot, növényt, tájformát stb. feljegyzünk a mindenkori gyakoriságukkal együtt (pl. összesen öt rókát számoltunk meg).
Ezután az erdőben ellenőrizzük, hogy megtalálható-e tényleg minden, amit megrajzoltunk. Mit vagy kit találunk meg gyorsan és gyakran? Ki az, akit szinte sose látunk? És mit felejtett el voltaképpen mindenki?
A műalkotásokat természetesen kiállítjuk az osztályteremben vagy a folyósón.

KÜLÖNÖS DOLOG A FÖLDÖN...
Egy erdei séta vagy tartózkodás során irányítsuk a figyelmet a gyakran figyelmen kívül hagyott erdei tárgyakra!
Mindenki gyűjt a kosarába mindent, aminek furcsa vagy pedig szabályos alakja, szép vagy sajátos színe van. Például kavicsok, ágacskák, ág- vagy kéregdarabok, elszáradt virágok és levelek, döglött rovarok vagy rovardarabok, gyökerek, termések, rügyek, héjak, csontok (ezeket papírba csomagoljuk és később gondosan megtisztítjuk).
A tanteremben összehasonlításokat végzünk és megszemléljük a tárgyakat.
A fantáziánk segítségével sok olyan dolgot fedezhetünk fel, hogy pl. egy kéreg úgy néz ki mint egy arc, egy ágacska szénavillához hasonlít stb. És honnan származnak ezek a tárgyak? Mi történne, ha továbbra is az erdőben maradnának?
Végül a természetes tárgyakat kiállítjuk vagy a felismert forma- és színgazdagságukban ("természetmúzeum"), vagy befestve őket, vagy barkácsolunk belőlük egy erdőt.
Szükséges anyagok: fonalak, olló, papír, ragasztó, alaplap.

KERESD A PÁRJÁT JÁTÉK TERMÉSZETES TÁRGYAKBÓL
Sok különböző természetes tárgyat duplán összegyűjtünk: diókat, magokat, tűleveleket, köveket, leveleket, csigaházakat, fenyőtobozokat, tobozpikkelyeket, ürülékgolyócskákat stb. A játék során mindig egy joghurtos poharat (vagy egy előzőleg készített papírzacskót) helyezünk rájuk. A játékot megnehezíthetjük, ha a poharakba sok különböző levelet vagy akár erdei állatok és fák képeit ragasztjuk, amelyeket meg kell nevezni a tárgyak felvétele előtt.

2. HALLÁS

ODALOPÓZÁS
Ehhez a játékhoz kimegyünk a szabadba, és keresünk egy egyenetlen, füves területet levelekkel, kis ágakkal, amelyek a megnehezítik a járást.
Mindenki feláll egy nagy körben, egy ember középre ül. A játékszabályok ismertetése után bekötjük az ő szemét.
A játékvezető rámutat egy játékosra a körből, aki a kör közepe felé lopódzik, és megpróbálja észrevétlenül elérni a kör közepén levő játékost. Ha ő meghallja a lopakodót, akkor a kezével jelzi az irányt. Ha jó irányba mutat, akkor a lopakodónak vissza kell mennie a helyére, és ki kell jelölnie egy másik játékost. Ha valakinek sikerül elérnie a kör közepén lévő játékoshoz, akkor cserélnek.
Ezzel a játékkal a hallóérzéket trenírozzuk a különösen halk zajok érzékeléséhez; azonban a halk menés, lopakodás és egy helyben állás által a test feletti önuralmat is megtanuljuk.
(ötlet: Buntes Dorf)

HALLGATÓZÁS
Ahol éppen vagyunk, megállunk vagy leülünk, és csöndben hallgatózunk, hogy mi mindent lehet azon a helyen hallani.
Kezdetben elég egy percig csöndben figyelni, később megpróbáljuk hosszabb ideig. A hallgatózás után beszámolunk egymásnak arról, hogy mit hallottunk, és hogy mi tűnt fel kiváltképp.

VERSENY
Ebben a versenyben mindenki megpróbálja egy bizonyos, előre meghatározott idő alatt, egy erdei tartózkodás során a lehető legtöbb zajt észlelni. Minden zaj egy pontot ér.
Példák: szél, madárhangok, más állathangok, víz (patak, folyó stb.), rovarok zümmögése, állatok mozgása, ember által okozott zajok (járművek, motorfűrész, túrázók, osztálytársak), reccsenések...

ZAJOK ÉRZÉKELÉSE, LÉTREHOZÁSA, FELSOROLÁSA

ZAJOK ÉRZÉKELÉSE:
Kis csoportban dolgozva megadjuk a zajok lehető legteljesebb felsorolását. Hogy a lehető legtöbbet halljuk, lefekhetünk a földre, a fülünket egy fatörzshöz nyomhatjuk, becsukhatjuk a szemünket, és sok egyebet csinálhatunk még.

ZAJOK LÉTREHOZÁSA:
Az egyes zajokat felváltva utánozzuk, illetve hangokat hozunk létre úgy, hogy mindenki szökell, ide-oda mászkál, fatörzset dörzsöl, száraz ágat kettétör, az avarban megy.

ZAJOK FELSOROLÁSA: Az osztályteremben vagy egy magunkkal vitt papírlapon egy listát készítünk:
Mikor melyik zajt ki vagy mi okozza?

Madarak - Rovarok - Növények - Emberek - Technika

Mely zajok dominálnak?
Melyek hangosak/halkak? Melyeket találjuk zavarónak/kellemesnek? Mely állatok mely okból nem adtak hangot egyáltalán?

ÁLLAT-KITALÁLÓSDI
Egymással szembenálló csoportok kölcsönösen hangokat mutatnak be egymásnak. A másik csoportnak ki kell találnia, hogy kit mutattak be a hanggal.

TÁRSKERESÉS
Kártyákon például három-három azonos erdei állatot, vagy háromszor az erdőt viharban, háromszor ... (olvashatatlan) stb. ábrázoljuk. Mindenki húz egy kártyát, megnézi, majd máris elrakja.
A kezdőjelre mindenki elkezdi a kártyájának megfelelő zajokat, hangokat a lehető legjobban utánozni. Így kell megtalálnia egymást a három társnak.
Közben nem szabad beszélni. Ha úgy gondolják, hogy megtalálták egymást, akkor zajosan elhagyják a játékteret és bemutatják a játékvezetőnek a kártyákat.
Ehhez a játékhoz egy nagy teremnek kell rendelkezésre állnia, hogy lehetőség legyen az igazán szabad, féktelen keresgélésre és rátalálásra.
A játék változata:
A játékosoknak bekötjük a szemét, és két-két azonos hangszert osztunk ki nekik. Ahhoz, hogy megtalálják a társukat, mindenki játszik a hangszerén, és közben nagyon, nagyon óvatosan körbejár a teremben.

HANGVADÁSZAT
Idősebb tanulókkal hangvadászatra is mehetünk. Egy kazettás magnóval és mikrofonnal hangokat veszünk fel.
Ahhoz, hogy sok különböző madárhangot tudjunk felvenni, egy kora nyári napfelkelte az ajánlatos. A felvett hangokat állathang-kazetták segítségével rendszerezzük.

3. SZAGLÁS

MINDIG AZ ORRUNK UTÁN
Kis zacskókba (összekötött zsebkendőkbe) különböző anyagokat (pl. zsályát, lestyánt, levendulát, kamillát, gyantát, méhviaszt) kötünk, és jól láthatóan ágakra akasztjuk őket. Ezek töltik be az útjelző szerepét. A gyerekek kis csoportokban mennek végig a kijelölt úton.
A játék végén megállapítjuk, hogy mi van a zacskókban és ellenőrizzük, hogy jól szimatoltuk-e ki.

ILLATORGONA
A fák, bokrok, virágok levelei és virágai különböző illatúak. Ezek segítségével változatos illatokat tartalmazó illatorgonát építhetünk fel.
Ki melyik szagot szereti a legjobban?

ILLATGYŰJTEMÉNY KÉSZÍTÉS

6. ábra: Moha, Kéreg, Gyanta, Páfrány

Amire szükségünk van:

* zárható üvegek
* moha, kéreg, virágok, gyanta, páfrány stb.

Az erdei anyagokat felaprítjuk, szétdörzsöljük, mivel csak így lehet jól érezni az illatokat, és a gyűjtőüvegekben hazavisszük.
Az illatgyűjtemény alkalmas kitalálós játékhoz vagy sajátos ajándéknak.
Az egyes illatok különböző ideig tartanak, belátható időn belül elbomlanak az illatforrások...

MILYEN SZAGA VAN HÁT?
Az alább felsorolt dolgokat megkeressük. Utána megpróbáljuk a jellemző szagokat szóban vagy írásban jellemezni.

napsütötte erdei talaj; száraz és nedves moha; fiatal fenyők alóli talaj; határkövek; felkapart föld; egy fenyőtoboz pikkelyei; fakéreg; szétdörzsölt, friss levelek; száraz levelek; szétdörzsölt magvak; gyanta

PALACKOKBAN AZ ERDŐ - KRITIKUS SZEMLÉLŐDÉS
A tanulókat arra kérjük, hogy hozzanak otthonról olyan kozmetikumokat, fürdőhabokat, légfrissítő spray-ket, italokat, tisztítószereket, amelyek állítólag erdei anyagok esszenciáit tartalmazzák.
Együtt megvizsgáljuk a szagokat, és minden egyes termékről beszélgetünk. Pl. mely anyagokból állítják elő a "WC fenyőillatát", mit keresni valója van egyáltalán ennek az illatnak éppen ott?

4. TAPINTÁS

TÁRGYAK MEGHATÁROZÁSA TAPINTÁS ÚTJÁN
Az erdőben előzőleg gyűjtött anyagokat (ágacskák, levelek, homok, föld, kövek, tobozok, fenyőtűk, kéreg, bogyók, moha, csigaházak stb.) kartondobozokba tesszük. A dobozok valamelyik oldalára egy ököl nagyságú lyukat vágunk.
Mindenki, aki belenyúl a dobozba felír egy megfelelő melléknevet az odatűzött papírra: nedves, száraz, kerek, szögletes, sima, érdes, hideg, meleg, lágy, kemény, vékony, vastag, nehéz, könnyű, sertés, feszes, furcsa stb. Így megy mindenki dobozról dobozra. A végén megállapítjuk, hogy mi van az egyes dobozokban.

A játék változata:
Több anyag van egy nagyobb dobozban, amelynek tetején két nyíláson lehet benyúlni. Mindenki jellemzi, hogy mit tart épp a kezeiben.

EGEREK FELFEDEZŐ VADÁSZATON
A játékosok bekötött szemekkel körben felállított asztalokat járnak körül. Az asztalokon az erdőből származó anyagokat terítünk szét.
Vezényszóra a játékosok gyorsan megfognak egy tárgyat, és megpróbálják kitalálni, hogy miről van szó. Mihelyt valaki kitalálta és megnevezte, szabaddá teheti a szemét és a tapintás során még bizonytalan dolgokat megnézheti.

TAPINTÁS A LÁBBAL
Két körülbelül 3 méter hosszú csomagolópapír szalagból egy "mezítlábas folyosót" építünk. A két papírszalag közé kb. 50 cm távolságokra különböző tárgyakat helyezünk (pl. fenyőgallyat, kérget, mohát, egy kis birkagyapjút stb.).
A játékosok mezítláb és csukott szemekkel leülnek a folyosó elé, és tolják előre a lábukat a két szalag között.
A tárgyakat egymás után meg kell tapintani. Csak akkor szabad továbbcsúszni, ha kitaláltuk, hogy mi az. Ezt a játékvezető határozza meg, akinek a megnevezést a fülébe súgjuk. (ötlet: Naturschutzzentrum Wetzlar, Hessen, 1988)
A játék változata:
A tárgyak (körben vagy egymás után) felállított asztalok alatt vannak, minden asztalnál van egy szék. A székeket elfoglaljuk. Minden játékos megpróbálja a helye alatt lévő tárgyat kitalálni. Amikor a játékvezető jelt ad, mindenki felírja az előtte fekvő papírlapra, hogy szerinte mit tapintott.
Ezután mindenki úgy hajtja hátra a papírt, hogy az utána következő ne láthassa, hogy mit írt fel.
Most mindenki továbbcsúszik egy székkel. Ha már mindenki ült minden helyen, kihajtjuk a papírokat, és felolvassuk, hogy az egyes játékosok mit jegyeztek fel.

AZ ERDŐNEK, MINT AZ ÁLLATOK ÉLŐHELYÉNEK A MEGISMERÉSE

A következő metodikai utalásokat az óvodás gyerekekkel végzett munkához szánjuk, de minden további nélkül alkalmazhatók az általános iskolában is ahhoz, hogy belekezdjünk az "erdő" témába.

BEVEZETÉS a témába képek és képeskönyvek nézegetésével vagy történetekkel.

SÉTA a gyerekek egy kisebb csoportjával egy erdőben vagy egy parkban előre kiválasztott lehetőleg kicsi területhez (pl. egy öreg fához):

* A fát megfigyeljük, megtapintjuk, megszagoljuk.
* Elmeséljük, hogy mi tűnik fel rajta különösen: odú , madár, madárfészek, bogár, hernyó, mókus...
* Elgondolkozunk rajta, hogy kié a fészek, ki lakik az odúban, miért nem látható sok erdei állat napközben.
* Körülnézünk, hogy látunk-e még hasonló fákat.
* Megmondjuk a fa nevét.

ELMÉLYÜLÉS:

* Erdei állatok képeit akasztjuk a falra.
* Lefestjük a benyomásainkat.
* Meglátogatunk egy vadaskertet, megnézzük az etetést, megfigyelünk kicsi és nagy állatokat.
* Összehasonlítjuk az ember életét egy állatéval (táplálékszerzés, családi élet stb.).
* Megismételjük a sétáinkat a fánkhoz, átéljük és megfigyeljük az évszakos változásokat, és elgondolkozunk rajta, hogy a mindenkori évszak mit jelent az erdei állatok számára.


II. AZ ERDEI ÖKOSZISZTÉMA

Az erdei vegetáció megjelenési képét a fák nagy száma határozza meg annak jellemző következményeivel. Nem látni a fától az erdőt, ahogyan egy ismert közmondás szól, azt jelenti, hogy nem értjük az erdei ökoszisztémát, mivel a mohák, gombák, páfrányok, cserjék, lágyszárú növények és az állatok éppúgy hozzátartoznak, mint a fák.

Az erdei ökoszisztémában majdhogynem átláthatatlan számú különböző szervezet működik közre. Közülük a legtöbb egymással kölcsönös függőségi viszonyban áll, és a keletkezés és elmúlás körforgásban sokrétűen együttműködik. Kölcsönösen elősegítik vagy gátolják egymást, magasabb rendszerek felépítését szolgálják, vagy az elhalt részek lebomlásához vezetnek.

Ezek az összetett egybefonódások a klimatikus és geológiai, azaz a természetes feltételektől függően különböző erdei közösségek felépítéséhez vezetnek. Kialakul a felépítő és lebontó erőviszonyok egyensúlyi állapota, ami egy állandó, természetes változás alapját képezi.

AZ ERDŐ FELÉPÍTÉSE

Az erdő különböző szintekre tagolódik. Ez a tipikus emeletes felépítés felülről lefelé magába foglalja a fa- és lombkorona szintet vagy koronatetőt, egy középső szintet a fiatal fákkal és a bokrokkal, az úgynevezett lágyszárú szintet és végül a talajszintet (B).
(Lásd a "Talajban és a talajon" fejezetet is, továbbá az "Erdei élőhely" munkalapokat)

9. ábra: Lombkoronaszint, Fatörzsek szintje, Cserjeszint, Lágyszárú szint, Mohaszint, Gyökérszint, Ásványos talaj

1. Lombkorona szint
A fényintenzitás és a csapadék áteresztőképesség az erdőben a lombkorona tömörségétől függ. A lombkorona ideális élőhely különböző állatfajok számára, mint pl. a ragadozó és énekesmadarak, rovarok, mókusok és még más egyéb fajok. A humuszképződés függ a lombkoronaszint jellegétől, azaz a lombhullástól, a lomb fajtájától és még más egyebektől.

2. Középső szint
Ezt a szintet, amit a fiatal fák és mindenek előtt a cserjék alkotnak, a fényviszonyok miatt leggyakrabban az erdőszéleken és a tisztásokon találjuk meg. Az erdőszéli cserjeszegély sok állatfajnak nyújt táplálékot, védelmet és fészkelő helyet. Ezenkívül védi az erdő belső területeit a széltől.

3. Lágyszárú szint
A lágyszárú szintből, amit a mindenkori fény-, klíma- és talajviszonyoknak megfelelően különböző növények népesítenek be, a specifikus növényzet alapján gyors következtetéseket vonhatunk le az erdő jellegéről. Lágyszárúak, füvek, páfrányok, kisméretű bokrok ideális életfeltételeket nyújtanak csigáknak, pókoknak, bogaraknak, hüllőknek és kétéltűeknek.

4. Talajszint
A növények és állatok elhalt anyagait nagyszámú talajlakó élőlény bontja le. A talajszint "hulladékokat" vesz fel és tápanyagokat nyújt a növényeknek.
Megkülönböztetjük a mohaszintet, a gyökérszintet és az ásványos talajt.

A NAGY KÖRFORGÁSOK

1. Vízkörforgás
Víz nélkül nincs élet. A csapadék és a párolgás állandó körforgásban van. Egy sűrű, sok szinttel rendelkező erdő sok vizet tud tárolni és meg tudja akadályozni a talaj lemosódását (erózió). Sok növény, mint például a mohák és a páfrányok különösen jól nőnek nedves termőhelyeken.
Ha esik, a víz először a fák koronájára jut, ahol máris egy része elpárolog. A maradék minden növénynek javára válik, amelyek a vizet a gyökérrendszeren keresztül a levelekbe szállítják, ahol az kis nyílásokon (gázcsere-nyílások) keresztül elpárolog (transpiráció). A növények által nem tárolt víz a talajban marad, mint kötött víz, a maradék elszivárog a talajvízbe, ami száraz időszakokban olykor a fák utolsó vízkészleteit adják.

10. ábra:
párolgás és transpiráció; csapadék; felszíni víz
kötött víz, szivárgó víz; növények vízfelvétele
talajvíz; a talajban lefelé mozgó víz


Mivel a víz körforgása az ARGE Umwelterziehung "Víz felett - víz alatt - Munkafüzet az általános iskolák számára" kiadványában részletesen szerepel, a következőkben nem fogjuk közelebbről tárgyalni.

2. Szén- és oxigénkörforgás
A zöld növények a napfény segítségével vízből és a levegő széndioxidjából (CO2) szerves anyagokat tudnak előállítani; ezeket a tápanyagokat (keményítő, fehérje, zsír, cukor) eltárolják a szervezetükben.
Az anyag-átalakítás folyamatát fotoszintézisnek nevezzük. Ezalatt oxigén szabadul fel, amit mi belélegzünk.
A növények és az állatok szerves anyagokat égetnek el az anyagcseréjük során, ekkor az oxigén újra elfogyasztódik, széndioxid és víz kerül vissza újra a körforgásba.

3. Nitrogénkörforgás
A nitrogén a növényi és állati élet számára nélkülözhetetlen. A levegőben bőségesen rendelkezésre álló nitrogén azonban a növények számára közvetlenül nem hozzáférhető. A talajban és a növények gyökerein élő (gümőbaktériumok) mikroorganizmusok azonban meg tudják kötni az atmoszférikus nitrogént, és tovább tudják adni a növényeknek, ami később a táplálékláncon tovább adódik.
A baktériumok és gombák (detritivorok, lebontók) működése során az elhalt állatokból, levelekből, hulladék anyagokból stb. kémiai folyamatok során ismét olyan nitrogén jön létre, amit a növények újra fel tudnak venni.

4. Tápláléklánc
A tápláléklánc a tápanyagok felépítésével kezdődik, amit a zöld növények végeznek, ezekből táplálkoznak a növényevők, amik a ragadozóknak szolgálnak táplálékul. Az állati tetemeket és a kiválasztott anyagokat végül a baktériumok és a gombák bontják le, és az anyagok így a zöld növények számára újra felvehetővé válnak, mint tápanyagok. A lánc körré zárul.

12. ábra:
Növényevő (elsődleges fogyasztó); ragadozó (másodlagos fogyasztó)
Zöld növények; elhalt szerves anyag (kiválasztott anyagok, tetemek)
Energia + CO2 a levegőből; Baktériumok, gombák (detritivorok)
Talaj (nyersanyag, ásványok, víz)


1. TÁPLÁLÉKLÁNCOK

Táplálékláncokat az erdő minden területén találunk, a táplálékláncok sokrétűen behálózzák az erdő összes szintjét. Mivel "Az erdei ökoszisztéma" fejezet során újra és újra találkozni fogunk ezzel a jelenséggel, ezt ismertetjük legelőször.

TÁPLÁLÉKLÁNCOK FELKUTATÁSA

a tanteremben
A táplálékfelvétel körforgásának megismeréséhez a tanulókat arra kérjük, hogy adják közre az eddig összegyűjtött tudásukat. Biztosan mindegyikük tud egy vagy több állatról, és a táplálkozási szokásaikról valamit mondani. Egy tápláléklánc minden tagját, még a legkisebbet is jegyezzük fel. A felsorolások az erdő téma kifejtése során teljessé válnak, úgyhogy a tanulók nemsokára sok táplálékláncot fognak ismerni.

séta közben
Egy behatárolt erdőterületen a tanulók megfigyelik, hogy milyen élőlények találhatók ott. Fokozatosan egyre több növényt és állatot tudnak majd megnevezni. Mindent, ami figyelemre méltó, jegyezzünk fel.

* Mit csinálnak az egyes élőlények?
* Miből élnek? Hogyan befolyásolják a környezetük többi lakóját?

A gyerekek meg fogják állapítani, hogy szinte minden növény és állat valamilyen formában tagja egy táplálékláncnak.
Egy egyszerű példa: Egy cserje alatt növő kis növényt megrágnak a csigák vagy rovarok. Ez a növény egy vagy több táplálkozási lánc elején áll. A következő tag a láncban pl. egy csiga lehet. Őt mezei pockok, sünök, egerek, madarak és más állatok fogyasztják el - a táplálkozási lánc több irányba szétágazik.
Kövessük a példánkban a mezei pockot. Ő is egy tag egy táplálékláncban. A pocok egy bagoly, egy menyét vagy egy róka zsákmányává válik. A róka ezenkívül madarakat is fogyaszt, ezek a madarak rovarokkal és lárvákkal táplálkoztak, amelyek ugyancsak a mi növényünket fogyasztották.
Olyan sok keresztirányú kapcsolat áll fenn, hogy inkább táplálékhálózatról kellene beszélnünk a tápláléklánc helyett.

MOBIL
A gyerekek megfelelő képeket tartalmazó kis kártyákból tápláléklánc-mobilt készítenek. Mintaként szolgálhat a baloldali alsó ábra.

ERDŐPIRAMISOK
Kartongurigákat (WC papír) állatok és növények ábráival vagy csak neveivel látunk el, és elrendezzük őket a táplálkozási szokásoknak megfelelően.
Így építünk egy erdőpiramist. A különböző élőlények közötti függőségi viszonyokat most elmagyarázhatjuk.

14. ábra:
Uhu
Nyest, Róka
Denevér, Cickány
Éjjeli lepke, Csiga, Gubacsdarázs, Bogár
Csalán, Fagyal, Tölgy, Vadrózsa, Ászka


15. ábra: Trágyázás

A csalán táplálék az éjjeli lepkék hernyói számára, az éjjeli lepkék egy bizonyos denevérfaj táplálékai, a denevért talán egy nyest fogyasztja el, a nyestet egy uhu. A madár ürüléke, ami leesik a talajra, a csalán tápanyagává lesz.
Vagy: a róka cickányt fogyaszt, a cickány bogarat, a bogár fagyallevelet.

Ha egyetlen egy gurigát kiveszünk a piramisból, a piramis (részben vagy teljesen) összeomlik. Hasonlóképpen működnek a körforgások a természetben. Ha csak egyetlen körforgást is megzavarunk, mi történik?

2. A FA

Minden fának vannak gyökerei, törzse és koronája. A gyökerek szívják fel a nedvességet és az oldott ásványokat a talajból, és továbbítják a törzsbe. Általában azt mondjuk, hogy a gyökerek olyan messzire nyúlnak, mint a korona. ........(olvashatatlan). A nyugalmi időszakban a gyökerek tárolják a ........(olvashatatlan) anyagokat.
A törzs tartja a koronát. A belsejében egymástól elválasztott csatornákban a gyökerekből folyadék továbbítódik felfelé, és a napfény segítségével a levelekben előállított táplálék lefelé.
A törzs több rétegből áll: A legkülső a héjkéreg, ami már elhalt. Ezalatt található a kéreg, amit a kambium- vagy növekedési zóna követ. Itt képződik az új faanyag. Ezután jön a szijács. Ez sok kicsi csatornát (edényt) tartalmaz, amelyek a vizet felfelé vezetik. A szijács azonban már nem élő anyag.

16. ábra: Héjkéreg, Élő kéreg (háncs), Szijács, Geszt, Évgyűrűk

A középen elhelyezkedő geszt olykor sötétebb. Az itteni edények már nem vezetnek, a geszt azonban szilárdságot kölcsönöz a törzsnek. A külső szélen évente hozzárakódó farétegeket ismerjük fel keresztmetszetben "évgyűrűkként" (lásd "Fakorongok").
Minden fa virágzik, ami általában nem feltűnő; hacsak nincsenek a rovarok vagy madarak általi megporzásra utalva. Sok fajnál a szél felelős a beporzásért, ezért ezeknek a fáknak nagyon sok hím ivarsejtet (pollent) kell előállítaniuk.

FIGYELEM: "A FA" FEJEZETHEZ LÁSD A "FAANYAG" KIEGÉSZÍTÉST A 89. ÉS KÖV. OLDALAKON!!!

"ERDEI FÁK" TÉMA AZ ÓVODÁBAN

EGY FAÉV
Közvetlenül az évkezdésekor a gyerekek keresnek egy fát a parkban vagy a környéken. Ez a fa a csoport fája lesz, és egész éven át figyelni fogják.
A gyerekek élőlényként képzelhetik el a fát; megértik, hogy hogyan mozog egy fa, hogyan szomjazik a víz és a napsugarak után. Beleélhetik magukat a fa szerepébe, és utánozhatják a mozgásait.
Minden nap valamivel többet mondunk el a gyerekeknek a fájukról: Gyökerekkel rendelkezik, amelyek rögzítik a helyén. Alkalmazkodik az adottságokhoz, a kedvezőtlenekhez is.
Majd a gyerekek hallanak arról a sok különböző erdőlakóról, amelyek egy fán találnak otthonra. Az első "lakásokat" a hangyák építik maguknak, majd jön a harkály és a bogár. Olykor más állatok, mint pl. az egerek és a mókusok érkeznek, és elkergetik a harkályt. Talán jön egy bagoly is, és elfoglal egy korhadt odút. Így osztozik meg sok erdőlakó egyetlen fán.

17. ábra: Meg tudja mondani nekem valaki, hogy hányadik emeleten lakik Ernestine erdei egér asszony?

Mielőtt a gyerekek elindulnak kikeresni egy fát, lerajzolják, hogy milyen fát szeretnének. A rajzokat később össze lehet hasonlítani azokkal az egyre több részletet feltáró képekkel, amiket az év folyamán a fájukról készítettek.
A gyerekeket a sétára kincskereséssel ösztönözhetjük. Teszünk egy jelet, amely a célhoz vezet, ahol egy kis ajándék található. Szavakat tartalmazó papírokat erősíthetünk a fákra, amelyekből egy kis történet áll össze a célban.

Miközben egy jellegzetes fát keresünk, talán rábukkanunk egy természeti emlékműre, vagy egy különösen ferde, egy nagyobb, vagy egy öreg fára..., és kitalálunk neki egy nevet. Ehhez kigondolunk egy történetet. Egyébként a szobában is vannak természeti és szobaemlékművek: egy nagy fikusz, egy ciprus stb.
Ősszel lassan megváltoznak a levelek, és felkészülnek életük egyetlen utazására, az utazásra a földre. Táncolnak és lebegnek a levegőben, mintha örülnének a megszerzett szabadságuknak. A gyerekek szívesen tesznek úgy, mintha levelek lennének a szélben.
A földön fekvő levelek a hazája milliónyi kis rovarnak, de a mókusok és egerek is ide-oda suhannak itt és magokat, diókat és bükkmakkokat keresnek. A leveleket az ellenségek elöli rejtekül használják.
A rovarok megrágják a leveleket. A levelek az idő múlásával elkorhadnak és talajjá válnak. A fa évről évre elhullajtja a lombozatát. Mekkora hegyek keletkeznének, ha a levelek nem szóródnának szét, és nem dolgozódnának fel tovább!

Ha a fa lekopaszodott, megvizsgáljuk az ágakat. Már látjuk a rügyeket, amelyekből az új levelek nőnek majd tavasszal. Előre örülhetünk, ha felvágunk egy rügyet és óvatosan kibontjuk: már fel lehet ismerni egy parányi levelet.
Nemsokára rügyezni és virágozni kezd a gyerekek fája. A gyerekek lerajzolják a fát tavasszal, és összehasonlítják a képeket az őszi és a téli képekkel. Koranyáron mindenki a fája árnyékában ül, a gyerekek is nőttek, és a fájuk is nőtt.
Egy éven keresztül törődtek a gyerekek újra és újra a fájukkal. Eközben nem szükséges, hogy megnevezzük a botanikai nevén...

A FÁK MEGISMERÉSE
A gyerekek megismerik a fákat: a juhart, a bükköt, a tölgyet, a lucfenyőt (lásd a munkalapot); felismerik, hogy a fák terméseinek szerepük van mint állati táplálékok, hogy a fák fontosak az állatoknak mint búvóhelyek, hogy a fák lassan nőnek, és segítenek a levegő megújulásában.
A fák megismeréséhez a faleveleket szétválogatjuk és a határozólap segítségével hozzárendeljük a megfelelő fához. A legjobban máris egy felfedezősétán együtt gyűjtött természetes anyaggal dolgozhatunk.

FOGLALATOSKODÁS TERMÉSZETES ANYAGOKKAL

* Rajzolás és barkácsolás
Különböző fákat festünk az ablakokra, egy közös munkára leveleket is ragaszthatunk. A levelek formáit természethűen papírra rajzoljuk (a leveleket erős papírra fektetjük és ceruzával körberajzoljuk a szélüket) és kivágjuk. Így jobban rögzülnek a formák.
Termésekből láncokat, luctobozokból baglyokat készíthetünk.
További példák: Barkácsolás ágakból, tobozokból, diókból saját fantázia szerint (gerely, kis helikopter, kéregből vagy levelekből készült hajócskák), levél kollázsok stb.

20. ábra:
Munkalap
Határozólap
Juhar (hegyi juhar)
Bükk
Lucfenyő
Tölgy (kocsánytalan tölgy)


21. ábra:
Munkalap
Keresd a párját
Tölgy, Lucfenyő
Bükk, Mogyoró
Hegyi juhar
Bodza

* Puzzle, játékok
Természetes anyagokból készíthetünk keresd a párját és más játékokat (l. "Keresd a párját") Újra és újra elkészíthetünk egy játékasztalt erdei állatokkal, fákkal, erdésszel, szerszámmal és még más egyéb dolgokkal és később kis szerepjátékokat adhatunk elő.
Könnyen készíthetünk egy erdei motívumot ábrázoló puzzle-t úgy, ha egy naptárból vagy valami hasonlóból egy megfelelő képet kiveszünk, felragasztjuk egy kartonra, és szétvágjuk.

* Kísérletek
- Lucmagokat ültetünk, és megfigyeljük a növekedésüket.
- Együtt elkészítünk egy madárodút, kihelyezzük az erdőben (az erdő tulajdonosával való megállapodás szerint), és megfigyeljük, hogy elfoglalja-e valaki.
- Makk-kávét készítünk:
Eltávolítjuk a termések héját, apróra vágjuk a terméseket, és egy serpenyőben barnára pirítjuk a darabokat. Egy mozsárban durva porrá törjük. Egy csészényi vízhez egy csapott teáskanál port adunk, egyszer felfőzzük, és fahéjjal, tejjel, mézzel ízesítjük.

ERDEI SÉTA
Egy erdei séta során három-, négyszemélyes csoportokban addig barangolnak a gyerekek az erdőben, míg kis állatokat nem találnak. Ezeket alaposan megfigyelik, és a többieknek bemutatják az állatok mozgását. Vajon kitalálják-e a többiek, hogy melyik állatról van szó?
Talán egy erdész kész arra, hogy a gyerekekkel egy erdőterületet bejárjon. Előtte beszéljük meg vele, hogy mit szeretnénk megtekinteni.
Ha van a közelben egy fűrésztelep, annak meglátogatása és az ott történő dolgok megtapasztalása biztosan örömet szerez a gyerekeknek.

ERDEI ZENE
Összeállítunk egy erdei zenekart: fadarabokat, köveket ütögethetünk egymásnak, bükkmakkal, makkal, tobozpikkelyekkel és egyéb mással töltött dobozból csörgőt készíthetünk, és egy odaillő dalhoz ezzel adhatjuk az ütemet.

ÉRZÉKELÉSI JÁTÉKOK
Az "erdő átélése" fejezetben bemutatott érzékelési játékokon kívül a következő játék is hozzájárulhat az erdő érzékeken keresztüli megismeréséhez:

TALÁLKOZÁS EGY FÁVAL
Valakit bekötött szemekkel egy fához vezetünk. Ő megtapogatja és megszagolja azt, majd elvezetjük onnan. Melyik fa volt az?

FAKORONGOK
Az évgyűrűkről leolvasható a fa kora. A színük, a vastagságuk, a formájuk alapján következtetések vonhatók le a fa történetéről.
Évről évre új fasejtek keletkeznek: tavasszal a világosabb, puha, vizet jól vezető, nagypórusú "korai pászta", nyáron és ősszel a sötét, kemény, finompórusú "késői pászta". Ezután következik a téli nyugalom ideje.
Azokban az években, amikor sok eső és napsütés van, széles sáv keletkezik, míg a keskeny sáv a rossz növekedési feltételeket jelzi. Leolvashatóak az éghajlati és fényviszonyok, a rovarvész, az ágak eredési helyei, különböző események, de még az égtájak is (délen szélesebb sáv, északon keskenyebb sáv). Iparvidékről származó fakorongok mindenek előtt az utóbbi évtizedben jól felismerhetően csökkent növekedést mutatnak.
Itt látható egy példa, amely bemutatja egy fa eseményekben gazdag életét:

1913 - A fa (egy erdei fenyő) megszületett, a mag kicsírázik
1918 - A fa először zavarások nélkül, viszonylag gyorsan nő. Tavaszonként és nyaranta elég esőt és napfényt kap. Az évgyűrűk szélesek és egyenletesek.
1923 - Amikor a fa 6 éves, valami nekinyomódik. Az oldalra hajlik, és "támasztófát" képez, aminek feladata, hogy erősebben támasszon.
1933 - A fa újra egyenesen nő, de a szomszédai is növekednek, amelyek korona- és gyökérrendszerei megfosztják őt a víztől és a napsütéstől.
1936 - A körülötte lévő fákat egy kitermelés során kivágják. A több táplálék és napfény hatására újra gyorsabban növekedhet.
1939 - Talajtűz fut keresztül az erdőn. Szerencsére a fa túléli. A kérge megvédi az alatta fekvő élő réteget. Megsérült. A sebet évről évre újabb faanyag fedi be; a seb beheged.
1951 - Valószínűleg egy hosszabb száraz időszak eredményezi ezeket a keskeny évgyűrűket. Egy vagy két csapadékban szegény nyár magában aligha száríthatta ki ennyire a talajt, és csökkenthette ilyen jelentősen a fa növekedését.
1966 - A keskeny évgyűrűk egy másik csoportját rovarvész okozhatta. Egyes rovarlárvák sok tűlevelű fafaj leveleit és rügyeit fogyasztják.
1975 - Az erdei fenyő 62 éves volt, egy betegség miatt kivágták.

EGY FA KORÁNAK MEGHATÁROZÁSA

1. Élő fák A fák igen öregek, több száz évesek is lehetnek - a fajnak megfelelően.
Ha egy fát nem vágtak ki, akkor mérőszalag segítségével hozzávetőlegesen meg tudjuk határozni a korát.
Egy fa kerülete minden évben 2-3 cm-rel növekedik...

Példa:
egy fa kerülete 100 cm
100 : 2 = 50 év
100 : 3 = 33 év

A fa eszerint 33 és 50 év között van, avagy kb. 40 éves. Mivel azonban a növekedés sok tényezőtől függ, mint pl. a fényviszonyoktól, egy jó fényviszonyokkal rendelkező fa esetén (egy réten, tisztáson álló fa) inkább néhány évvel kevesebbet feltételezhetünk, egy rossz fényviszonyokkal rendelkező fa esetén inkább valamennyivel többet.
Ha azonban teljesen professzionálisan akarunk dolgozni, akkor először minden egyes fa jellemző növekedési szokásaival kell foglalkoznunk, ami azt jelenti, hogy mérni, mérni, mérni...

2. Elpusztult fák
Egy kivágott fáról könnyebb megállapítani, hogy hány éves volt, amikor kivágták.
Ehhez szerezzünk be fakorongokat, amelyeket jól le kell csiszolni, hogy az évgyűrűk könnyen felismerhetők legyenek. Az erdőben a fatönkökön dörzspapír segítségével próbálhatjuk meg az évgyűrűket láthatóvá tenni.
Együtt megállapítjuk a kort az évgyűrűk megszámlálásával. Áttekinthetőbb, ha minden tízedik vagy húszadik évgyűrűbe egy gombostűt szúrunk.
Majd megvizsgáljuk az évgyűrűket: különböző események, szűkös és gazdag évek, égtáj stb.
A fa életében megállapított jellegzetes pontok segítségével mindenki ír egy dolgozatot arról, hogy mi minden történhetett ezekben az években. Ha ismerjük a kivágás időpontját, akkor megkérdezhetünk idősebb embereket, hogy például az időjárás-elemzésünk helyes-e...
(lásd a "Gondolkozzunk visszafelé!" részt is - a lucfenyő példájánál)

LEVELEK
A levelek nagyon fontos növényi részek, mivel ezek tartalmazzák a zöld színanyagot (klorofillt), amely a fény hatására képes a levegőből származó széndioxidot és a földből származó vizet építőanyagokká alakítani. Minden élőlény, legyen az növény vagy állat, közvetlenül vagy közvetve ebből a levélben lezajló, fotoszintézisnek nevezett folyamatból szerzi be a táplálékát. A folyamat során oxigén szabadul fel.
A leveleknek igen eltérő formája, felépítése és színe lehet, amit gyakran az a környezet határoz meg, amihez alkalmazkodtak:

Egyes leveleket egy védőréteg von be, ami óvja őket a fagy ill. a kiszáradás ellen; más levelek képesek vizet raktározni. A levélél esetén is megfigyelhetünk környezethez való alkalmazkodásokat, pl. a szél esetében, amely ellenkező esetben rojtossá tenné a leveleket. Némely levél rossz ízű, némelyik tüskés vagy éles szélű, ami által védettek az ellenségeikkel szemben.
A fényviszonyoknak megfelelően keskeny vagy nagy felületű levelek képződnek.
Ha egy levél megsérül vagy elpusztul, a levélnyélnél ülő rügyből új fejlődik. Dugványozáskor csak a csomóknál - ezek azok a megvastagodások, amelyekből a levelek és a szárak erednek - tudnak új hajtások vagy gyökerek képződni.
A levelek fonákján találhatók a gázcsere-nyílások, amelyeken keresztül a fel nem használt víz elpárolog. Ezeken a helyeken juthatnak be a levelekbe vagy tűlevelekbe káros vegyületek a levegőből.
A tűlevelek is "levelek" és azonos a feladatuk. A legtöbb tűlevelű fa télen is megtartja a leveleit. Egyenként és egymásután azonban ezek is megújulnak, pl. az erdei fenyőnél minden 3-5. évben.

Munkalap
Miért vannak a fáknak leveleik?
A fa a levelei segítségével lélegzik és táplálkozik. Ezen az oldalon megtudod, hogy hogyan történik ez. Olvasd el a szöveget a számok szerinti sorrendben, és jelöld meg nyilakkal, amit az egyes pontoknál megtudsz.
1. A gyökerek vizet szívnak fel a talajból.
2. A víz a szijács edényein keresztül a törzsben felfelé jut.
3. A levelek levegőt (széndioxidot) vesznek fel.
4. A levelekben lévő zöld színanyag napfényben levegőből és vízből táplálékot készít a fa számára.
5. A tápanyagok jellegzetes edényeken keresztül elszállítódnak a fa más részeibe. Ezek az edények szorosan a kéreg alatt helyezkednek el.

A fa tehát vizet vesz fel a gyökereken keresztül, és finom csövecskékben a törzsben felfelé pumpálja a levelekbe. Ha a víz az általa szállított tápanyagokat "leszállította", elpárolog a levél kis pórusain, a gázcsere-nyílásokon keresztül. Egyetlen forró nyári napon pl. egy 200 ezer levéllel rendelkező nyírfa 300 - 400 liter vizet tud elpárologtatni...
Ezt a folyamatot is rajzold be, és írd le egy levél szemszögéből, hogy mi mindent csinál, és tud csinálni.

Munkalap
Miért vesztik el a lombos fák a leveleiket?

Ezüstjuhar, Paraszerű réteg

I. Ősszel nincs elég meleg a leveleknek. A fagyott talajból túl kevés vizet kapnak. A szél és a hideg is kárt tenne a lágy levelekben.

II. A levélnyél eredési helyén egy paraszerű réteg nő át. Ez megszakítja az ágtól a levél felé irányuló vízszállítást. A levél elveszti a színét.
Ez azt is jelenti, hogy a fa a levél felé irányuló vezetést lezárta. A levél kiszárad és elhal. A szél lefújja a fáról.
A különböző fafajok levelei másképpen színeződnek el. Te melyik színeket és színárnyalatokat ismered?

Írj le egy őszi erdei sétát. Az egyes fák korábban vagy később hullajtják-e le a leveleiket? Minden benyomásodat írd le.
III. Ha a levél lehullott, a régi levélripacsból egy új levélrügy fejlődik.

27. ábra: Új levélrügy

IV. A fa most kipiheni magát tavaszig. Rajzolj le egy fát nyáron, ősszel, télen. Jellemezd!

LEVELES KÖNYV ÉS MŰALKOTÁSOK
Leveleket gyűjtünk, és lepréseljük őket.
Először egy leveles könyvet készítünk: a leveleket elrendezzük, papírra ragasztjuk, és névvel látjuk el őket. Egy leveles könyv elkészítéséhez inkább egy gyűrűs mappát használjunk, vagy A4-es lapokat lyukasszunk ki, és az elkészítés után kössük össze őket egy színes zsinórral.
A levelekből készíthetünk üdvözlőkártyát úgy, ha egy "levélcsokrocskát" ragasztunk az elülső oldalra, és ezt bevonjuk fóliával.
Milyenek lennének kollázsok bizonyos témákhoz? A levelek közti teret színes ceruzával kiszínezzük.
Végül a leveleket be festhetjük.

LEVÉLCSEMPE
A "agyagot" két csésze lisztből, egy csésze sóból és egy csésze vízből, továbbá két evőkanál étolajból keverjük.
A masszát alaposan átgyúrjuk és gömb alakúra formáljuk.
Utána 2 cm vastag lepénnyé gyúrjuk és a levelet az erezett oldalával belenyomjuk.
Ha elkészült a lenyomat, eltávolíthatjuk a levelet. Az "agyagtáblát" két órán keresztül enyhén meleg sütőben "kiégetjük".
A kész csempét befesthetjük vagy belakkozhatjuk.

LEVÉLVÁZ
A levelet sok ér, a levélerek szövik át. Ezeken keresztül osztódik el a víz a levélben. Most ezeket akarjuk jól láthatóvá tenni:

Amire szükségünk van:
Levelek (különösen jól sikerül tölgy- és nyárlevelekkel), itatós- vagy újságpapír, könyvek a levelek préseléséhez, ruhakefe, higított nátriumkarbonát.

Hogyan járjunk el:
A leveleket gondosan kiterítjük , jó nedvszívó papírok közé tesszük, és két-három napig préseljük (könyvekkel terheljük ). Majd a száraz leveleket óvatosan egy ruhakefével "kiporoljuk" vagy gyenge lúgba (nátriumkarbonát oldat) helyezzük.

Amit a levélvázakkal csinálhatunk:
Fekete nyomdafestéket vagy temperafestéket egy üveglapon (lehetőleg egyenletesen) elkenünk, a levélvázat rátesszük, papírral lefedjük és erősen lesimítjuk. Kész a természetes lenyomat!

ÁGAK
Az ág meglehetősen szabályos távolságokban megvastagodásokkal rendelkezik, amiket csomóknak neveznek. Ezek számából leolvashatjuk az ág korát, mivel minden csomó egy éves növekedést jelez.
Kis hegek (levélripacsok), amelyek minden növénynél máshogy néznek ki, utalnak a lehullott levelekre. A rajtuk felismerhető parányi pontok azoknak a finom csöveknek a maradványai, amik valaha a nedvet a gyökerekből a levelekhez és más növényi részekhez szállították.
Szorosan a ripacs felett gyakran egy levélrügy ül. Télen, hogy védve legyen a széltől és az időjárástól, még jól be van csomagolva; egy bolyhos, szőrös vagy lakkszerű burok veszi körül.
A rügyben szorosan összehajtogatva találhatók az apró levelek vagy virágok. Amíg tavasszal a gyökerekből fel nem emelkedik a nedv, nyugalmi állapotban maradnak. Ekkor megcsavarodnak, és a burok szétreped.
Egy ág vágási felületén láthatóvá válnak a növekedési gyűrűk, a kéreg, a puhafa és a keményfa. A legjobban nagyítón keresztül vizsgálhatjuk meg ezeket.

29. ábra: Levélripacs, Rügy

RÜGYFAKADÁS
A lombos fák téli rügyei tartalmazzák a jövő évi levelek kezdeményeit. Ezért jól védettek a hideg széllel szemben. A tavasz kezdetekor néhány ágat vizespohárba teszünk és megfigyeljük őket.
Példák:
* Kocsánytalan tölgy
* Kecskefűz
* Bükk
* Hárs

Télen, amikor a fákon és cserjéken nincsenek levelek, virágok és termések, a fajok felismerhetők a rügyeik alapján.

FAFAJOK

MEGJEGYZÉS:
Az alábbi rövid leírásoknál a következőkre helyeztük a hangsúlyt: a kéreg, a termések, a tűlevelek/levelek természete, a faanyag sajátosságai, továbbá az előfordulás, az élettartam, a magasság.
Minden rövid leírásnál az éppen tárgyalt fafajhoz mellékeltünk speciális munkajavaslatokat.
A fahatározáshoz a munkalapokat és a munkajavaslatokat a rövid leírások után találja.

A. ERDEI FENYŐ
Kor: 200 évig
Magasság: kb. 40 m
Az erdei fenyő nagyon fényigényes, kisigényű és jól nő nagyon száraz talajokon is. Az erős karógyökere segítségével az erős viharokat is kiállja. Kérge vörösesbarna, mélyen repedezett, világosszürke pararétegekkel. Minden vele azonos nembe tartozó fenyő fájának általános ismertetőjele a sötétebb geszt és a világosabb szijács közötti különbség, továbbá a sok széles gyantajárat. A gyantát a kéreg bevágásával nyerik ki. Főzéssel és átszűréssel kapjuk a fenyőszurkot. Az erdei fenyő fája közepesen nehéz, igen rugalmas és jól megmunkálható (pl. bútornak és épületfának).

BARKÁCSOLÁS:
A kivágott erdei fenyők vastag kérgéből hajók vagy kiskacsák faraghatók. Az úszóképességet utána kipróbálhatjuk. Az olyan hajóknál és kacsáknál, amelyek nem akarnak úszni, megkereshetjük és kijavíthatjuk a "konstrukciós hibákat".

VIZSGÁLAT:
Az erdei fenyő tobozai jelzik az időjárást. Ha száraz az idő kinyílnak, ha azonban nedves, bezáródnak. Ennek szemléltetésére tobozokat benedvesíthetünk, majd fűtőtestre helyezhetünk.

B. LUCFENYŐ
Kor: 400 évig
Magasság: kb. 40 m
A lucfenyő a legelterjedtebb erdei fa. A kérge vörösesbarna és lekerekített pikkelyei vannak. Mivel a lucfenyő gyökérzete lapos, nem áll ellent a viharoknak. A tobozai lógnak, és egyben hullanak le. A tűlevelek mindkét oldalukon sötétzöldek, kemények és hegyesek. Az ág körül kör alakban állnak. A faanyag egyöntetű világos színű - a geszt és a szijács között nincs különbség -, puha, rugalmas és nem igazán tartós. Sokféle alkalmazása van, pl. használják épületfának, papírgyártáshoz, játékszerek gyártásához és karácsonyfának.

GONDOLKOZZUNK VISSZAFELÉ:
Egy kis lucfenyő korát a főágai segítségével számoljuk ki. A számolást szintről szintre végezzük. Először nyugodtan megjelölhetjük az éves növekedést táblácskákkal. Ha elérkeztünk a talajhoz, még négy évet hozzá kell adnunk a korhoz, mivel ez az az idő, ami az első éves hajtás képződéséig eltelik.
Idősebbek számára: Ha kiszámoltuk az átlagos éves növekedést, összehasonlíthatjuk különböző példányok növekedését, és magyarázatokat kereshetünk rá (éghajlat, erdőritkítás stb.).

C. JEGENYEFENYŐ
Kor: 600 évig
Magasság: 50 m felett
A jegenyefenyő a védett, párás helyeket részesíti előnyben. Egyenes, szürkésfehér kérgű törzse van, karógyökeret képez. A tűlevelek laposak és a csúcsukon bemetszettek, az alsó oldalukon két szürkésfehér viaszcsík található. A tobozok felfelé állnak az ágakon, a tengelyük toboz szétesése után az ágon marad. A jegenyefenyő fája puha, könnyű, gyantamentes és szürkésfehér színű.

LUC- VAGY JEGENYEFENYŐ:
Először körbeadunk és alaposan megszemlélünk egy-egy luc- és jegenyeágat. Utána kell válaszolni a következő kérdésekre:

1, Mi a különbég a tűlevelek között?
Megoldás: A luctűk minden oldalukon zöldek, a jegenyetűk szélesebbek és két világos, hosszú csík van az alsó oldalukon.
2, Hogyan néznek ki a csupasz ágak?
Megoldás: A csupasz lucágak reszelőszerűen érdesek, mivel a tűlevelek lehullása után a levelek nyelecskéje az ágon marad. Ezzel szemben a jegenyetűk korong alakú nyelecskéi a tűvel együtt lehullanak; az ágak ezért simák.
3, Mit lehet mondani a tobozokról?

Megoldás: A luctobozok lógnak az ágakon és sértetlenül hullanak le. A jegenyetobozok felfelé állnak, és elveszítik a pikkelyeiket, míg csak a csupasz tengely marad meg.

D. VÖRÖSFENYŐ
Kor: 600 évig
Magasság: kb. 40 méterig
A vörösfenyő eredetileg hegyi fafaj, azonban időközben síkságokon is ültetik. A fiatal vörösfenyők kérgének színe a zöldestől barnásszürkéig terjed és a kéreg sima, később rozsdabarna mély, pikkelyes repedésekkel. A tűlevelek késő ősszel lehullanak. Belőlük nem olyan nyers humusz keletkezik, mint más tűlevelű fák tűiből, hanem jó erdőtalaj. Ezért a vörösfenyvesek aljnövényzete majdnem olyan, mint a lombos erdőké. A vörösfenyő felfelé álló tobozokat képez. A fáját gyantatartalma miatt korábban a hajógyártásban használták fel. Fájának vöröses színárnyalata szép és jól illik faburkolatokhoz, küszöbökhöz, padlókhoz (igen keveset is "dolgozik"). A tűlevelekből terpentintartalmú, éterikus olaj nyerhető.

A VÖRÖSFENYŐ ÉLETRAJZÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA:
Ehhez a legjobb időpont április/május - a virágzás után. A vörösfenyő a tűlevelek kihajtásával egy időben virágzik. Ekkor az előző évi tobozokat is megtaláljuk.
Összeállítás: hímivarú virágzatok, nőivarú virágzatok, előző évi tobozok, ágak bojtos rövid hajtásokkal, egy ágvégi hosszú hajtás.

E. TÖLGY (KOCSÁNYOS TÖLGY)
Kor: 500 évig
Magasság: 50 méterig
A tölgy hatalmas koronát növeszt (Vesd össze a kocsányos tölgy különösen göcsörtös faalakjaival!) A fiatal fák kérge sima, színe zöldestől szürkésfehérig változik, később sötét mélyen repedezett kéreg képződik. A hosszú kocsánnyal rendelkező termések alapján lehet a legbiztosabban megkülönböztetni a kocsánytalan tölgytől, amelynek a kupacsai közvetlenül az ágakon ülnek. A termése korábban keresett volt a sertéshizlalás számára, ezért az erdőket a tölgyállományuk alapján ítélték meg. A tölgy fája különösen szilárd és tartós, és ezért a legértékesebb haszonfa. A sötét geszt különösen vízálló (csersav).

Lásd a "Ki is hát ez a levéllakó?" részt (egy történet, ami a gubacsdarázzsal foglalkozik), illetve a "Kis fát ültetünk" részt is (annak leírása, hogy hogyan nevelhetünk fel egy tölgyet).

F. BÜKK
Kor: kb. 200 év
Magasság: 30 méterig
A tölgy mellett a bükk az erdeink legfontosabb lombos fája. A bükk igen jól viseli az árnyékot és mivel erős árnyékot ad, a legtöbb más fát elnyomja. Így tiszta bükkerdők jönnek létre. Az ezüstszürke, egészen sima kéreg gyakran kis kéregzuzmókkal fedett. A fiatal ágak szőrősek. Minden 5-10. év jó bükkmakkév. A bükk fája nehéz, keménységével, ütő- és nyomásszilárdságával tűnik ki. A magokból sajtolással olaj nyerhető.

BÜKKMAKKOK MEGMUNKÁLÁSA:
* A bükkmakk burkából gyertyatartó készíthető
* A bükkmakk magok lánccá fűzve nagyon tetszetősen néznek ki.
* Ha a bükkmakkokat összegyűjtjük és megszárítjuk, télen kiszórhatjuk madáreleségként.
* A bükkmakkok a barna héjuk lehúzása után megehetők, mint a dió. Meg is pirithatók.

G. JUHAR
Kor 400 évig (Hegyi juhar)
Magasság: 25 m
A gyakoribb hegyi juhar mellett létezik még mezei juhar és korai juhar is. A hegyi juhar levelei meglehetősen nagyok és ötosztatúak. A szeptember-októberben érő termések szárnyas kis makkocskák, amelyeket a szél tovafúj. A hegyekből származó fa a városokban is megtalálható. A fáját hegedűvonók és fagottok készítéséhez használják fel.

ORRCSÍPTETŐ:
A juhartermés felét az alsó végén szétnyitjuk, és kész az orrcsíptető. Hátratett kezekkel versenyezhetünk, hogy ki tudja a többiek orrcsíptetőjét lelökni. Óvatosan játsszunk!
Egyébként a juhar szárnyas terméséből is készíthetők szép láncok.

H. LOMBOS ÉS TŰLEVELŰ ERDŐK SZERINTI FELOSZTÁS
Az erdő két alaptípusát különböztetjük meg: a tűlevelű erdőket, amelyek főként a hűvösebb északon és a hegyekben nőnek, és a lombos erdőket, amelyek a mérsékelten meleg területeken fejlődnek legjobban. A csak tűlevelűekből álló erdőnél érdekesebb a lombos erdő.

Ahhoz, hogy ipari hasznosításra alkalmas fát nyerjenek, nálunk sok gyorsan növekvő tűlevelű erdőt ültettek. Természetesen sok kevert erdő is van, amelyeket sok ember különös becsben tart, mivel ezek a legváltozatosabbak pl. az állat- és növényállományuk megjelenésében. A legtöbb lombos fa ősszel lehullajtja a leveleit, ezért a lombos erdő a különböző évszakokban átalakul. Tavasszal az első levelek megjelenésekor világos és fényáteresztő, nyáron hűvös és árnyas, az ősz ragyogó színpompában mutatja.
Télen azonban szívesen megyünk a tűlevelű erdőbe, és örülünk az örökzöld lucoknak és jegenyefenyőknek, különösen akkor, ha az ágaikat vastagon fedi a hó.

MELY FÁKAT ISMERJÜK?
A tanulók felsorolják az összes általuk ismert fát. A leírásokat feljegyezzük, majd rendszerezzük a fákat. Lombos, vagy tűlevelű fáról van-e szó?

Tűlevelű fák
Jegenyefenyő, Vörösfenyő, (olvashatatlan) Erdei fenyő, Lucfenyő

Lombos fák:
Bükk, Nyír, Juhar, Tölgy stb.

Munkalap
Fákat határozunk
Ezen a két oldalon néhány fontos erdei fa látható. Nézzétek meg alaposan, és próbáljátok meg megjegyezni a levél- és tűlevélformákat! A virágok és a termések ismerete is igen hasznos lehet az erdei felismerés során. Ha felismertetek egy fát az erdőben, hasonlítsátok össze a kéregmintázatot is!
Ha más fákat és bokrokat is találtok, nézzetek utána együtt határozókönyvekben.

1. Erdei fenyő
2. Lucfenyő
3. Jegenyefenyő
4. Vörösfenyő
5. Tölgy (Kocsányos tölgy)
6. Bükk
7. Juhar (Hegyi juhar)

KÉREGMINTÁZAT KÉSZÍTÉS
A lenyomat elkészítéséhez szükségünk van egy nagy papírlapra, egy vastag zsírkrétára és kötöző madzagra, amivel a papírt a törzshöz erősítjük. Ha a papírt úgy felerősítettük, hogy nem tud elcsúszni, a zsírkrétával bedörzsöljük: Megjelenik a kéreg mintázata.

FAKÖRÖZŐLEVÉL
Különböző lombos és tűlevelű fákról esetleg cserjékről is körözőleveleket készítünk együtt. Minden fának egy nagy csomagolópapír lapot szentelünk, amit a tanterem falára akasztunk. A körözőlevélnek a következőket kell tartalmaznia:

* név
* préselt levelek (lehetőleg egy fiatal és egy őszi már elszíneződött) ill. rajz róluk
* a kéreg lenyomata (l. fent)
* virágok, termések, tobozok, amelyeket vagy felerősítünk, vagy lerajzolunk
* egy egész fa nyári, őszi, téli rajza vagy fotója
* egy ág rajza
* egy külön naptárat is készíthetünk, amelyben a év során fellépő legfontosabb változásokat tüntetjük fel.
* egyéb megjegyzések

A körözőleveleket készítése kis csoportokban folyhat, így a későbbi vizsgálatokhoz már igazi szakembereink lesznek.

32. ábra:
Vizsgálta: Nikola és Leila, 1988/89
Név: XYZ
Őszi levél
Egyebek
A virág májusban
Kéregmintázat
A termés szeptemberben
Téli ág
Naptár

FANAPTÁR EGY TANÉVRE
A naptárat vagy a tanév elején készíthetjük el, vagy az év során apránként. A második esetben csak a következő tanévben lehet felhasználni.
Fákat, cserjéket, ágakat, virágokat, leveleket és még más egyebet rajzolunk, vagy a hónapot kollázsok formájában jelenítjük meg. Fogalmazásokat ("A kedvenc fám") éppúgy beleveszünk, mint rajzokat, amelyek pl. a téli benyomásokat adják vissza.
Egyébként a keltáknak volt fanaptáruk. Minden hónapot egy olyan fának szenteltek, ami akkor virágzik ill. akkor hozza a termését, vagy valamilyen más sajátossággal rendelkezik. A hónap hossza a Hold keringési ideje volt. December 24-ével kezdődően a naptár a következő fákat tartalmazta: nyír, egybibés galagonya, kőris, éger, fűz, galagonya, tölgy, magyal, mogyoró, szőlő, borostyán, nád, bodza.

EGY ERDŐRÉSZ ÁTKUTATÁSA
Kiválasztunk egy erdőrészt, és egy zsinórral körülhatároljuk. Egy sematikus térképet készítünk, és az egyes fákat meghatározzuk, kiszámoljuk a korukat, megbecsüljük a magasságukat. Előzőleg olyan kritériumokat állapíthatunk meg, mint nagyon kicsi, kicsi, közepes, nagy, nagyon nagy, extrém nagy. A vizsgálatokat kiegészíthetjük néhány ebben a füzetben említett munkajavaslattal és kísérlettel.

33. ábra:
Az XY erdőrész térképe
Kiértékelés:
1. kb. 40 éves...
2. kb. 30 éves...
3. kb. 10 éves...
4. kb. 30 éves...
5.
A Madárberkenye, nagyon kicsi...
B Bodza, kicsi...

Jelmagyarázat:
Bükk, Juhar, Fűz, Luc, Jegenyefenyő, Egyéb, Rét, Ház, Patak, Kerítés, Út

FÁCSKÁT ÜLTETÜNK
Amire szükségünk van: egy virágcserép, föld, zsineg, műanyag zacskó, kövek, magok (makkal próbáljuk!), türelem

Előkészület: A makkokat egy éjszakán keresztül nem túl hideg vízben áztatjuk. A virágcserépbe egy maréknyi kavicsot helyezünk, hogy a fölösleges víz könnyebben el tudjon folyni; efölé földet teszünk (a cserép 2/3-áig). A földet megöntözzük...

Az ültetés menete: 1. Cserepenként egy makkot teszünk a talajra és 5 cm vastag talajréteggel fedjük (2.). 3. Egy műanyag zacskót zsineggel a cserépre erősítünk, hogy a talaj nedves maradjon. 4. Mihelyt a magonc megjelenik, a zacskót eltávolítjuk és a fácskát hetente kb. kétszer meglocsoljuk (Nem vízbe fojtjuk!). 5. Nyáron a szabadba tehetjük a növénykét és ősszel vagy tavasszal kiültethetjük. 6. Egy elegendően nagy lyukat ásunk, a növénykét földlabdával együtt elültetjük és jól meglocsoljuk.

34. ábra: 3. Zsineggel vagy gumi gyűrűvel rögzítjük

A TALAJBAN ÉS A TALAJON

TALAJSZINT
Közvetlenül a legfelső talajrétegben az elrothadt növényeken és állati maradványokon mohák, gombák és zuzmók nőnek. Közöttük számos kis élőlény nyüzsög, mint pl. hangyák, bogarak, csigák, ászkák, pókok, férgek, ezerlábúak és még sok más.

A mohaszintben máris megkezdődik a holt szerves anyag humusszá alakítása. Dög- és korhadékevők (dögbogarak, légynyűvek, ugróvillások, ászkák, százlábúak) felaprítják az állati hullákat és a növényi részeket, és ürülékké alakítják azokat. A gombák és baktériumok által egész ág- és törzsdarabok korhadnak el.

A gyökérszintben intenzív élet folyik. Itt alakul ki és használódik fel a talaj. Az erdei talaj egy négyzetméterén olykor több mint egymillió kisméretű állatot is számlálhatunk: földigilisztákat, kerekesférgeket, csigákat, rovarokat, atkákat, pókokat és ászkákat, de nagyobb állatokat is, mint pl. vakondokot és borzot. Mindezen állatok fellazítják a felaprított és elrothadt szerves anyagot és összekeverik a szervetlen részecskékkel, vagy elfogyasztják azt és ürülékként újra kiválasztják.

35. ábra:



Talajállatok	Egyedszám	Gramm
Mikroorganizmusok (baktériumok és algák)	1,5 billió	200
Kerekesférgek	25.000	0,01
Fonalférgek	1 millió	1
Atkák	100.000	2
Ugróvillások	50.000	0,6
Sertelábú férgek	10.000	2
Csigák	50	10
Pókok	50	0,2
Ászkák	50	0,5
Bogarak, bogárlárvák	100	1,5
Kétszárnyúlárvák	100	1
Földigiliszták	80	40



A növények gyökereikkel rögzülnek a talajban. Különösen a magas, szélnek erősen kitett fák számára nélkülözhetetlen a jól kifejlett, mélyre hatoló gyökérzet. Ugyanakkor a gyökerek segítségével szívják fel a növények a vizet és a tápanyagokat.

Az ásványos talaj az alapkőzetből és az abból levált részekből áll. A talajhőmérséklet ingadozásai és a talajvíz hatásai által a kőzettalapzat legfelső szintje elmállik és a fent leírt módon, a szerves anyagokkal együtt talajjá válik.
Általában érvényes, hogy egy erdei talaj mélyebben lakott és megmunkált, mint egy azonos éghajlati körülmények közötti réti vagy szántóföldi talaj.

LÁGYSZÁRÚ SZINT
Az erdő lágyszárú szintje virágos növényekből és harasztokból áll. A legtöbb növény esetében olyan lágyszárúakról van szó, amelyek föld feletti részei ősszel elhalnak és tavasszal újra kihajtanak. Ezek közül sok földalatti gumókból és hagymákból hajt ki.
A cserjeszinthez hasonlóan a bükkerdőkben a lágyszárú szint is csak csekély mértékben fejlett, és a sűrű tűlevelű állományokban egyáltalán nincs meg.
Legjobban a kevéssé lelegelt tisztásokon és ott alakul ki, ahol az egyes fák közötti nagyobb távolságok megfelelő fényviszonyokat biztosítanak.
Hogy mely virágfajok nőnek a lágyszárú szintben, nagymértékben függ az uralkodó talajtípustól és annak nedvességtartalmától.

MOHA
A moha egy virágtalan növény, amely sok helyen (fán, kövön, falakon, talajon), gyakran sűrű párna formájában nő. Különösen jól fejlődnek nedves és árnyékos helyeken. A sajátos felépítésük nagy segítségükre van a víz raktározásában.
A szaporodáshoz olyan nyelek fejlődnek, amelyeken spórákat tartalmazó tokok vannak. Ha a spórák, amelyek száraz időben jutnak a szabadba, nedves helyre kerülnek, akkor ott egy új növényke fejlődhet.

38. ábra:
Érett tok lehulló süveggel
Nyitott tok (a spórák már kiszóródtak)
Nyél

MOHÁK GYŰJTÉSE ÉS MEGFIGYELÉSE
Nagyító segítségével megvizsgáljuk a növénykéket és a kis mohalakókat, összehasonlítjuk és lerajzoljuk a spóratartó tokokat és a növénykék teljes megjelenését.

MOHÁK NEVELÉSE
Spóratartó tokokat gyűjtünk, a fedelüket óvatosan eltávolítjuk, és a bennük található spórákat nedves talajra vetjük.

MOHADZSUNGEL A TERRÁRIUMBAN
Az egyes mohanövénykéket óvatosan elválasztjuk a talajtól, és egy üvegfedővel zárható terráriumba (résnyire hagyjuk nyitva!) nedves talajra ültetjük.
A mohatájat kézi permetszóróval tartsuk nedvesen, és ügyeljünk arra, hogy ne kezdjen penész képződni. Ha az üvegek bepárásodnak, jól átszelőztetjük az edényt.
Előnyös a föld alá kavicsréteget tenni, hogy az öntözővíz lefolyását biztosítsuk.

MOHAPRÉSELÉS
Az egyes növénykéket egy könyvben lepréseljük. A formákból sokat asszociálhatunk. Ennek megfelelően erdei tájakat és hasonlóakat ragaszthatunk.

Tápláléklánc a mohában
A mohában tipikus táplálkozási lánc található. Lásd a "TÁPLÁLKOZÁSI LÁNCOK A MOHÁBAN" MUNKALAPOT.

AVAR

AZ AVARBÓL HUMUSZ KÉPZŐDIK
Hogy miért és hogyan hullanak le a levelek ősszel a földre, már tudjuk. Most tovább kutatjuk a lombot.
Egy őszi közös séta során, ami az avar - anyagforgalom - humusz közötti összefüggések megértését kell hogy szolgálja, egyből kihasználjuk az alkalmat vidám, az avarral kapcsolatos játékokra:
Avarhalom összehordása, lefekhetünk erre a puha "matracra", hentereghetünk rajta, "avarcsatát" játszhatunk és más egyebeket csinálhatunk.
Egy megfelelő helyen kézzel megtapintjuk az avart és beleszagolunk. Az avar többszintes, lefelé egyre nedvesebb lesz; legalul van a nedves talaj.

Az avar felderítése:
Különböző szintekből származó leveleket összehasonlítunk: a színüket, egész és szétdarabolt leveleket, száraz és nedves leveleket, a szerkezetüket stb.
Megállapítjuk, hogy különböző kisméretű állatok laknak az avarban (lásd az "ÁLLATOK AZ AVARBAN" MUNKALAPOT), és megpróbálunk néhányat megfogni (lásd a "Rendszerezés szemmel" részt is), és üvegcsében magunkkal haza vinni.

Avargyűjtés:
Minden bomlottsági állapotból gyűjtünk avart és egy kevés humuszt is, ezeket külön műanyag zacskókban ill. üvegekben haza visszük.

Avarrendszerezés:

- Otthon a gyűjtött anyagot a lebomlottsági fok szerint rendszerezzük. A rendszerezett állapotokat összekeverjük, a tanulók önállóan megmutatják a lebomlási sorrendet.
- Értelmezzük a rágási nyomokat az egyes leveleken.
- A begyűjtött állatokat kiállítjuk és alaposan megfigyeljük (Használjunk nagyítót!). Ne felejtsük el visszavinni az állatokat egy olyan helyre, ahol van avar!

A szerves anyag lebomlásának komplikált eseményeiből itt csak egy olyan kicsi részaspektust mutatunk be, amelyet a fiatalabb diákok is megértenek nagyobb segédanyagok nélkül.
Az állatok gyűjtése igen különböző eredményességű lehet, sok állatot azonban csak ritkán találunk. Pl. csigák, bogarak, férgek, ászkák, ezerlábúak előfordulását várhatjuk.
Egy beszélgetés során ismertetjük az állatok (melyek közül csak a nagyobbak láthatók) hatásait és a kapcsolataikat a begyűjtött állatokkal (a korhadékevők mellett ragadozók is jelen lehetnek.).
A lombhullásnak köszönhetően jó erdei talaj keletkezik, ami a növényeknek táplálékot ad. Nincs szükség trágyázásra. Az avar télen meleg takarót képez az állatok és a gyökerek számára.

41. ábra: Gyorsan el innen!

RENDSZEREZÉS SZEMMEL
Az avart egy finomszemű szitára helyezzük és ezt egy fehér műanyag tál vagy egy fehér papír fölé tartjuk.
Ha az avart felülről megvilágítjuk egy asztali lámpával, az állatok elkerülik a fényt és a meleget és eközben a szitán keresztül az alátétre hullanak.
A talajállatokat most jól megfigyelhetjük és meghatározhatjuk.

Munkalap
Táplálékláncok a mohában
Itt a mohában újra tipikus táplálkozási láncokat ismerhetünk fel. A nyilak mutatják, hogy mi mit fogyaszt.

42. ábra
Pók
Százlábú
Légylárvák, Ezerlábú, Szövőcsévés
Ugróvillás, Zsinórférgek
Mohapárna

Egészítsd ki!
Százlábú: "Ma reggelire egy ...............-t fogyasztottam, és tegnap egy..........-t."
Pók: "Áh, ott sétál egy ........ közvetlenül a ........-om felé. Korábban láttam, ahogy a mohapárnán nassolt."
Ugróvillás: "Én is nagyon jól járok a ........-val. Csak résen kell lennem, hogy meg ne lásson a ........, mert akkor pórul járnék."
És mit mond a zsinórféreg, a szövőcsévés, az ezerlábú, a légylárva?
Kinek van a legnagyobb választéka a táplálkozási láncunkban a menüje összeállításánál?
Egyébként sem a százlábúnak nincs 100 lába, és az ezerlábúnak annál kevésbé 1000.

Munkalap
Állatok az avarban
Ősz van, és sok avar van a földön. Szórakoztató séta közben a száraz levelek zizegését hallgatni.
Átgondoltad már egyszer is, hogy mi lesz a száraz lombból? Senki sem viszi el. Tulajdonképpen az avarrétegnek évről évre vastagabbnak kellene lennie. Már régóta az elhalt növényeknek és állatoknak kellene beborítania a Földet.
Azonban ez nem így van! Egy "egészségügyi rendőrség" gondoskodik erről, amióta élőlények vannak ezen a Földön. Ez a rendőrség különböző kis növényekből és állatokból áll.
A legegyszerűbben ezt úgy tudod megfigyelni, ha egyszer valamilyen edényben hazaviszel avart, és ezt egy nagydarab papíron szétteríted. Nemsokára látni fogod, hogy hogyan futnak szét a kis állatok.

Itt az erdei talaj néhány állatát látod. Sajnos valaki összekeverte őket. Rendezd el őket újra!

43. ábra:
Ezerlábú
Ászka
Földigiliszta
Bogár
Atka
Ugróvillás
Százlábú

A s.........., az á.......... és sok b........... kis állatokkal táplálkozik, az összes többi a növényi táplálékot részesíti előnyben.

ERDEI KONYHA

A TERMÉSZET MEGTERÍTI AZ ASZTALT
Egy jól előkészített kirándulás során (a határozókönyvek se hiányozzanak) vadon növő zöldségeket, bogyókat és gyógynövényeket keresünk, gyűjtünk, rendszerezünk és értékelünk.
Mindenek előtt a mérgező/nem mérgező, ehető/fogyasztásra alkalmatlan növények közötti különbségeket kell megbeszélnünk.

Táplálék az ember és az állat számára
A tanulók tapasztalják, hogy az ember számára nem hasznosítható növények, növényi részek az állatok számára nagyon fontosak lehetnek. Az "ökológiai érték" fogalmát konkrét példák segítségével mutatjuk be, és az "ökonómiai értékkel" egyenjogúként kezeljük.
A gyűjtés mértéke a gyerekek korától és a felkészültségi fokától függ.

A természet védelme
Az akciót feltétlenül meg kell előznie egy beszélgetésnek a növények (a gombákkal együtt) védelméről és minden, a természet által nyújtott dologgal szembeni szükséges tiszteletről.

A gyűjtött anyag
A gyűjtés után az összegyűjtött anyagot az iskolában/az óvodában lehetőleg maguk a diákok által választott ismérvek (pl. szín, növényi részek, állati táplálék, gyógyhatás, fűszer, mérgező, nem mérgező stb.) alapján rendszerezzük. A tanulók élménye és egyéni tevékenysége áll az előtérben.
Az anyagot gyűjteményként kiállítjuk. Ezenkívül megpróbáljuk megnevezni az ismeretlen növényeket képeskönyvek és határozófüzetek segítségével (Ne törekedjünk tökéletességre!).

44. ábra: Fekete bogyók? , Piros bogyók?

A kiállítás és a rendszerezés az óvodában kiegészíthető hozzárendelő játékokkal és rajzokkal, az iskolában rajzokat és neveket tartalmazó jegyzetekkel. Esetleg körözőleveleket készíthetünk ahhoz hasonlóan, mint a "Fafajok" fejezetben.

45. ábra:
Erdei szamóca
Virág (préselt) Egyebek: sok C vitamin, jó lekvár
Termés = áltermés
júniustól az erdőben gyakran
rajz, a mintát megettük

FIGYELEM!!
SOHA NE KÓSTOLJUNK MEG, ÉS FŐLEG NE EGYÜNK MEG OLYAN NÖVÉNYT, AMIT NEM HATÁROZTUK MEG EGYÉRTELMŰEN!

GYŰJTÖGETÉS ÉS FOGYASZTÁS

BODZA
Élőhely: erdőszélek, ligeterdők, sövények, nedves lombos és kevert erdők
Virágzás: június - július
Termés: ősszel; Figyelem: a bogyók nyers, főként éretlen állapotban mérgezési tüneteket válthatnak ki, ezért mindig főzzük meg!
Egészség: magas ásványi anyag és vitamin tartalom
Felhasználás:

Bodzatej
1/2 liter tejet két bodzavirág ernyőre öntünk és 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük és két evőkanál mézzel és vaníliával elkeverjük.

Bodzaleves
1 tál bodzát 2-3 evőkanál mézzel és egy kevés fahéjjal puhára főzünk és átpasszírozunk. Adhatunk hozzá citrom- vagy almalevet. A masszát feloldott zselatinnal enyhén besűrítjük és hidegre tesszük. A gyümölcslevest tejszínhabbal, banánnal, dióreszelékkel, kókuszreszelékkel tálalhatjuk.

ERDEI SZAMÓCA
Élőhely: erdők, napos erdőszélek, útszélek, cserjések
Virágzás: május - június
Termés: áltermés (=epertermés) júniustól
Egészség: értékes ásványi anyagok, sok C vitamin
Felhasználás:
Ízletes erdei gyümölcs útközben, lekvárhoz, kompóthoz; az egészen fiatal levelek használhatók salátákba

CSIPKEBOGYÓ
Élőhely: erdőszélek, rézsűk, útszélek
Termés: szeptembertől novemberig
Egészség: sok C vitamin, értékes ásványi anyagok
Felhasználás: süteményekhez pikáns gyümölcsízként, lekvárnak, teának

ERDEI MADÁRSÓSKA
Élőhely: nedves, humuszban gazdag lombos és tűlevelű erdők, cserjések, lápok
Virágzás: április, május, olykor ősszel még egyszer
Felhasználás: A gyerekek szívesen fogyasztják a leveleket frissítőként nyersen; felhasználható salátákhoz, zöldséglevesekhez és főzelékekhez; a leveleket cukorral eltehetjük télire; nagyobb mennyiségben mérgező hatású (oxálsav).

MEDVEHAGYMA
Élőhely: elszórtan, azonban nagy állományokban az árnyékos, humuszban gazdag, lombos erdőkben, ligetekben, patakpartokon
Virágzás: április - június
Egészség: vitamindús
Felhasználás: FIGYELEM: HASONLÍT A MÉRGEZŐ GYÖNGYVIRÁGRA!!! EZÉRT CSAK AKKOR SZEDJÜK LE, HA TELJESEN BIZTOSAK VAGYUNK BENNE!
A virágzás előtti fiatal leveleket leszedve, összeaprítva salátákhoz, szószokhoz, levesekhez, főzelékekhez adhatjuk; az íze a fokhagymáéra hasonlít.

Medvehagyma krém
Egy maroknyi medvehagyma levelet megmossunk, felaprítunk, és 250 g túróval, 2 evőkanál tejföllel, egy teáskanál citromlével, sóval, mustárral és borssal elkeverünk.

MÁLNA
Élőhely: erdők, cserjések, sövények
Termés: nyáron
Egészség: Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag
Felhasználás: A bogyókat fogyaszthatjuk útközben, kompót, lekvár készíthető belőle; a fiatal levelek (tavasszal) salátákhoz, vagy fűszerként krémekhez használhatók.

TÜDŐFŰ
Élőhely: lombos erdők, cserjések, sövények
Virágzás: március - május
Egészség: ásványi anyagok, mindenek előtt kovasav
Felhasználás: finomra aprítva levesekben és salátákban

MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK!!
Mérgező növények, melyekkel gyakran találkozhatunk:

* Csíkos kecskerágó
* Nadragulya
* Ükörkelonc
* Farkasszőlő
* Fagyöngy

GOMBÁK
A legismertebb gombák bizonyára az ősszel, lombhulláskor a földből mindenhol előbújók.
A gombák elhalt növények és növényi részek szerves anyagaiból táplálkoznak, és a baktériumokkal és számos más apró élőlénnyel (engedelemmel legyen mondva) együtt hozzájárulnak ezeknek az anyagoknak a lebontásához. Ritkán támadják meg az élő fát.
Az, amit általában gombának nevezünk a termőtest, a rejtett rész a micélium, egy vékony, fehér, szálakból álló fonat, ami újra és újra termőtestet képez. Ha az őszi avart tüzetesebben megvizsgáljuk, felfedezhetjük a micéléiumot.
A gombáknak nincs se levelük, se viráguk, a szaporodásuk spórákkal történik: néhány nap után a gomba, azaz a termőtest beérik és spórák millióit szórja szét, amelyekből új fonatok képződhetnek.

53. ábra:
NE ÉRINTSÜK MEG AZ ISMERETLEN GOMBÁKAT!
NE TÉPJÜK KI A GOMBÁKAT!


GOMBÁK MEGISMERÉSE
A sok különböző gomba közül egyesek ehetőek, azonban sok fogyasztásra alkalmatlan vagy akár még mérgező is (vö. az "Erdei konyha" fejezettel is). Az olyan faktorokat is feltétlenül figyelembe kell venni, mint pl. a nehézfémek felhalmozódása és a radioaktív sugárzás.
Csak alapos előkészületi szakasz után gondolhatunk egy gombaragura. Máskülönben meg kell elégednünk az egyes gombák megkeresésével, vizsgálatával, lerajzolásával. Emellett beszéljünk a gombák szükségességéről az erdőben és jegyezzük fel az élőhelyeiket!

SPÓRALENYOMAT
Hogy elképzelést kapjunk a gombák óriási spóraszámáról, egy gombakalapot néhány órára egy fehér papírdarabra helyezünk. Vigyázat a spórák könnyen elszállnak!

PÁFRÁNYOK
A páfrányok inkább a nedves és árnyékos területeket részesítik előnyben. Nincsenek se virágaik, se terméseik - spórákkal szaporodnak, amelyek a levelek alsó oldalán képződnek.

PÁFRÁNYNEVELÉS
A legjobban úgy figyelhetjük meg egy páfrány keletkezését, ha magunk neveljük.
A páfránylevelek alsó oldalán gyorsan felfedezhetők a spóratok csomók, amelyek a spórákat tartalmazzák. Egy tetővel rendelkező üvegedénybe földet teszünk, és erre szórjuk a spórákat. A földet nedvesen tartjuk.
Néhány hét után szív alakú előtelepek fejlődnek (az ábrán erősen felnagyítottak!), és azokból a kis növények. VIGYÁZAT: Ne fojtsuk vízbe a növényeket!

55. ábra:
Kifejlett páfránylevél
Spóratok csomó
Spórák
Növekvő előtelep
Fiatal páfránylevél az előtelepen

KÜLÖNBÖZŐ PÁFRÁNYOK
A "spóraadók" után kutatva a tanulók fel fogják ismerni, hogy sok különböző páfrányfaj létezik. A különböző levélformákat lerajzoljuk/lepréseljük és meghatározzuk.
A fejlődési formák is jó motívumot adnak, mivel az összepöndörödött levél először kitekeredik.

55. ábra: Édesgyökerű páfrány, Bordapáfrány, Gímpáfrány, védett!

HANGYÁK
A hangyáknak több ezer különböző faja és alfaja van. Mindegyikükben közös az "államok" alakítása; a viselkedési módjaikban és a környezethez való specifikus alkalmazkodásukban különböznek.
Minden bolyhoz tartoznak szaporodásra képes királynők, dolgozók, akik az utódokkal, az építéssel, a védelemmel, röviden a "nép" jólétével törődnek és végül hímek, amelyek a párzás után elpusztulnak.
Az erdei hangyák az erdei ökoszisztéma számára döntő jelentőségűek. A talaj fellazításával és trágyázásával hozzájárulnak a talaj javításához. Elhullott és élő rovarokkal, lárvákkal és bábokkal táplálkoznak. A kártevők elleni védekezésben betöltött szerepük miatt Ausztriában védettek.
A hangyák azonban "állattenyésztést" is űznek. Tetveket tartanak, amelyeket gondoznak, védenek és fejnek.
A koordináció működését a hangyák jellegzetes kommunikációs rendszere biztosítja. A legkülönbözőbb üzeneteket, mint az éhséget, a prédatalálást, a veszélyt stb. érintéssel, hangadással illatanyagok szétpermetezésével adják tovább.
A hangyáknak sok ellenségük van. Az énekesmadaraknak, a harkálynak, a szitakötőnek és más állatoknak szolgálnak táplálékul.

HANGYÁK MEGFIGYELÉSE
Az erdőben újra és újra hangyabolyokra bukkanunk. Érdemes ezeket a felettébb szorgalmas állatkákat a fészeknél és annak közvetlen környezetében pontosan megfigyelni.
- Hogyan szállítják a tárgyakat?
- Hogyan győzik le az akadályokat? Óvatosan egy kis botocskát fektethetünk egy hangyaútra. Miként sikerül a koordináció?
- Mi történik, ha egy zsákmányt (egy legyet, egy hernyót vagy hasonlót) helyezünk a fészek közelébe?
- Mely anyagokból áll egy hangyaboly?
- Rövid ideig egy zsebkendőt tartunk a hangyaboly fölé, majd megszagoljuk a zsebkendőt: a hangyasav szagát érezzük.
- A fészek közelében keresünk egy bokrot, amin növénytetvek vannak. Mi történik ott?
A megfigyelések során ügyelni kell arra, hogy egy hangyát se tapossunk el feleslegesen. A nyugodt viselkedés a megfigyelőnek javára válik, mivel a hangyákat inkább a mozgó dolgok érdeklik.
A vizsgálatok után megbeszéljük a látottakat. Megpróbáljuk a hangyák életét a lehető legpontosabban jellemezni: ellenségek, táplálék, élőhely, életkörülmények, hasznosság és még sok más. Hány különböző hangyát ismerünk csak az erdőben?

VIGYÁZAT!
Az erdei vöröshangya csípése különösen fájdalmas lehet!

58. ábra: nagy tál, kis tál, üveglap

HANGYÁK LÁTOGATÓBAN
Szükséges anyagok:
- két különböző nagyságú, lapos tál
- föld, víz
- üveglap, amelynek kisebbnek kell lennie mint a nagy tál

A tálakat egymásba állítjuk, a külső tálat vízzel, a belsőt földdel töltjük meg. Itt elengedünk néhány hangyát. A kis tálra jön az üveglap.
Az egészet sötétbe kell helyezni, mert különben a hangyák máris elássák magukat. Egy kevés elkevert mézcseppel, néhány kenyérmorzsával, döglött léggyel vagy hasonlóval etetjük őket. Nem kell túl sok eledelt adni, mert különben elrohad. A földnek kicsit nedvesnek kell lennie.
Most megfigyelhetjük a hangyákat: hogyan építenek kis alagutakat, kis kamrákat a tojásoknak és a báboknak; megfigyeljük és lerajzoljuk a hangyákat. Fogtunk be királynőt is? Ő jóval nagyobb...

59. ábra: Hím, Királynő, Dolgozó

A hangyákat vissza kell vinni oda, ahonnan elhoztuk őket!!!
Különböző hangyák nem viselik el egymást!!!
Lásd "A hangyagyilkos" munkalapot is.

FÖLDIGILISZTÁK
Egy földi giliszta teste sok, azonos egymás utáni szelvényből áll. Csak két jellegzetes hely van rajta. Elől található a szájüreg és körülbelül középen a szaporítószerv. A giliszta testének alsó felén sok kis serte található, amelyek a haladást szolgálják. A haladás során a giliszta az elülső részét megnyújtja, majd a sertékkel rögzíti magát, hogy a hátsó részét maga után húzza.
A földigiliszta bőre átengedi a nedvességet kifelé és befelé. Ha a föld túl száraz, megdöglik a giliszta, ha túl nedves, a felszínre menekül. Egy esős időszak után az álatokat a földfelszínen találjuk - még az utakon is.

60. ábra: Szájnyílás, Szaporítószerv

A földi giliszták úgy állítják elő a járataikat, hogy miközben előre kúsznak a földet lenyelik, ezt nyálkával összekeverik, kiválasztják és a járat oldalán elhelyezik. Az ürülékük kiváló humusz, olykor a talajfelszínen kis halmokként találhatók meg.
A talajt átjáró járatok, egy méter mélységig találhatók. Minél sűrűbb a járatrendszer, annál könnyebben tud a levegő és a víz a talajba jutni.

FÖLDIGILISZTÁK GYŰJTÉSE ÉS MEGFIGYELÉSE
* A tanulók földigiliszták után ásnak a szabadban.
* A gilisztákat egy nagy, lefedett tartóba rakjuk, amit 10 cm vastag földből és tőzeglisztből készült keverékkel töltöttünk meg. Tartsuk nedvesen!
* Az ásás során megszemléljük a gilisztákat és megnézzük, hogy kokonokra és utódokra is bukkanhatunk-e.
* Az egyes gilisztákat nagyítóval megszemlélünk (serték, szaporító gyűrű, szájnyílás).
* Egy földigilisztát üveglapra helyezünk. Tud sima alapon is haladni?
* Etetés: kukoricaliszt, kis kenyérdarabok, fű (csak éjszaka esznek).
* Egy botot dugunk a tartóba, és ide-oda mozgatjuk. A rázkódásnak tulajdonképpen a felszínre kellene hajtania a földigilisztákat. A giliszták reagálnak a rezgésekre.
* Egy véletlenül kettévágott gilisztának meg van a képessége a regenerálódásra.
* A földigilisztákat lerajzoljuk, a megfigyelt dolgokat leírjuk, esetleg utánozzuk a haladásukat; beszélünk a földigiliszta ellenségeiről és roppant nagy hasznosságáról.

PÓKOK
A pókoktól nem kel félni. Ausztriában nincs olyan pók, amelynek harapása valóban veszélyes lenne (gyenge állkapocs, csekély mérgező hatás).
A pókok felettébb hasznos állatok, mivel sok rovart elpusztítanak. Ehhez a legtöbb közülük hálót épít; mindegyiknek saját hálókészítési módszere van.

PÓKOKAT ÉS PÓKHÁLÓKAT KERESÜNK
* Pókhálókat keresünk, leírjuk a helyet (talaj, füvek, bokor, fa stb.), minden hálónak megszámoljuk a rögzítési pontjait és lerajzoljuk a hálót. A háló láthatóbbá tehető úgy, ha nagyon nagyon óvatosan vízzel bespricceljük, kétségtelenül ezzel egy időre elkergetjük a pókot.
* Mi van a hálóban? Hol tartózkodik éppen a pók? Egy kevés türelemmel megfigyelhető táplálkozás közben. Ha egy állat került a hálóba, a háló mozgása által riadóztatott pók odajön és egy harapással megbénítja a zsákmányállatot, hogy aztán kiszívhassa azt.
Nyugodtan kell viselkednünk, mert különben a pók máris újra visszahúzódik. Elvégre nem akar zsákmánnyá válni.

A tanulók megpróbálják az erdőben a lehető legtöbb, különböző pókot és pókhálót találni. Mely különbségek vannak közöttük?

* Pókfogás: Hogy egy pók testét pontosan szemügyre vehessük, megfogjuk és üvegbe rakjuk, majd megfigyeljük (nagyítóval) és lerajzoljuk. Soha ne tegyünk két pókot egy üvegbe!

- Mennyi lába van egy póknak?
- Hány részből áll a teste?
- Milyen sajátos ismertetőjelei vannak?
- Tudja valaki a nevét? (esetleg használjunk határozókönyveket)

* Hálóépítés: Beható megfigyelés után a pókok építési módjának megfelelően hálót építünk fonalból pl. fák vagy székek között. Az előre elkészített vázlatok szolgálnak mintaként.

61. ábra:
a) Először egy szálat húz két ág között, amit a szél tart.
b) A pók középen egy szál segítségével leereszkedik és egy harmadik kapcsolatot hoz létre egy ággal vagy egy levéllel.
c) További küllőket húz, és az első csavarmeneteket a központból kezdve csinálja.
d) Végül egy fogószálat húz, ami a rovarfogást szolgálja.


* Beszélünk a pókok életközösségben betöltött szerepéről (mint zsákmányoló, mint táplálék), a hálóépítési képességükről, a pókoktól való félelemről és mások dolgokról.

CSIGÁK
Csigák már több mint 550 millió éve léteznek. A múzeumban kövületeket avagy fossziliákat láthatunk. (Tengeri csigák)
A legtöbb csiga héjjal vagy házacskával védi a testét. Az emberek mindig is gyűjtötték ezeket, és ékszereket csináltak belőlük, vagy akár pénzként is használták.
A csigáknak sok nedvességre van szükségük - víz nélkül a nyálkás bőrük kiszáradna és elpusztulnának. A puhatestűekhez tartoznak.
Nálunk sok különböző faj fordul elő: pl. az éti csiga és a rokonai, a kisebb, sárga, vöröses vagy fehér házacskákkal rendelkező csigák, amelyek házán sötétbarna vagy fekete spirálvonalak vannak; egy másik rokon a meztelen csiga: nincs háza, csak egy hátpajzsa, amely közvetlenül a feje mögött van.

MIT TUDUNK A CSIGÁKRÓL?
* Milyen időben érzi magát legjobban a csiga? Ekkor fogunk csigalesre menni.
* Mit csinál pl. az éti csiga, hogy védje magát a naptól és a melegtől? (Elzárja a házát megszilárduló nyálkával vagy hűvös falra tapad, és vár az esőre.)
* Hány tapogató ("szarv") van a csiga fején és mit tud azokkal csinálni?
* Miért eszik olyan sokat az éti csiga ősszel? (téli álom)
* Milyen ellenségeik vannak a csigáknak? (pl. fekete rigó, futrinkák, sün, seregély, varangy, gyík, varjú, némely ember)

CSIGATEMPÓ
"Lassú, mint egy csiga" a közmondás szerint. De milyen gyorsak a csigák valójában? Mindenki keres egy csigát, és versenyezni küldi.
Egy versenykúszás során az éti csiga egy 50 cm hosszú szakaszt 12 perc alatt tesz meg... Állandóan ugyanazzal a sebességgel halad előre árkon-bokron keresztül. Még a dörzspapír vagy az üvegszilánkok sem okoznak neki problémát. Egy a talpán lévő mirigyen keresztül nyálkát választ ki, és ezzel teszi sikamlóssá az útját.

CSIGAHÁZAK
Talán sok üres csigaházat találunk. Ezekből ékszert készíthetünk, vagy egyszerűen csak szemügyre vehetjük őket.

Munkalap
Egy elolvasásra, felolvasásra és megoldásra szánt krimi

A hangyagyilkos
Már júniusban jönnek a nyári vendégek a fajdkakaserdei Erdeipatak településre. Örül a fogadós, mivel az ágyai foglaltak és a kocsma tele van. Örül a polgármester, mivel bekerül a TV-be - az idegenforgalmával. Örül a gazda, mivel a tejét közvetlenül a tehénből árulja, és mivel a vendégek körében keresettek a biokertészetéből származó salátafejek.
Csak egy valaki bosszankodik júniustól szeptemberig. A "Nyughatatlan" főerdész: a vendégek eltapossák a növedékerdőt, a piknikezéshez tüzet raknak az erdőben (ami egyébként is tilos) és botokkal csapdosnak a hangyabolyokba. "Mivel a bestiák úgy csípnek, ha lefekszünk a fűbe" és "mert a hangyák undorítóak" hallja az erdész aztán. Azonban még senkit sem sikerült rajtakapnia a tettén.
Szerencsére ott van Károly, aki lesben áll. Az erdei iszalag és a málnabokor fedezékében szemmel tartja az erdei vöröshangyákat. Forróság van, az idő megáll.
A müncheni "Főrandalírozók" haladnak el előtte és énekelnek: "Kié vagy te szép erdő ...". Nem szépen, azonban hangosan énekelnek. A távolban látja Károly Konrádot, a fogadós fiát, a tisztáson. Egy csokor harangvirágot szedett.
- Bizonyára nem önként - gondolja Károly -, hanem csak azért, mert asztali díszre van szükségük a vacsorához.
Ott jön még Szabina is. Mérgesen bottal csapkod az útszéli bokrokba. Újra a testvérén bosszankodik.
Károly jóízűen megeszi az almás lepényt, kényelmesen elhelyezkedik a fűben és elalszik. Amikor felébred, nem hisz a szemének. A hangyabolyt valaki szétrombolta. A tettesnek semmi nyoma...!
Este elviszi magával az apja Károlyt a vendéglőshöz. Már meg vannak terítve az asztalok a nyári vendégek vacsorájához, virággal díszítve. Harangvirágokkal. Piros harangvirágokkal!!! Ekkor mintha hályog esne le Károly szeméről:
- Ő volt az!
A tettes lelepleződött.

KÉRDÉS: HOGYAN LEPLEZŐDÖTT LE A TETTES? BESZÉLJETEK RÓLA ÉS SZAVAZZATOK!

Megoldás: Konrád, a fogadós fia rombolta szét a hangyabolyt. Mielőtt Károly elaludt, látta őt egy csokor kék harangvirággal az erdőben. Este ugyanezek a harangvirágok pirosak voltak. Nagyon jól következtet Károly: Konrád rombolta szét a hangyabolyt és közben letette a virágokat, hogy szabad legyen a keze. A harangvirágok ellen a hangyák ugyanúgy védekeztek, mint minden ellenség ellen: savtámadással. Ehhez felemelik a hátsó testrészüket és szétfecskendeznek egy folyadékot, amely főleg hangyasavat tartalmaz. A kék harangvirágok érzékenyen reagálnak erre: a sav szétrombolja a kék színanyagukat, és pirossá változtatja azt. Csináljatok egy kísérletet lakmuszpapírral: ha lúggal kerül kapcsolatba, kékre színeződik, ha savba tartjuk a tesztcsíkot, pirosra színeződik.

Munkalap
4. MÁS ERDEI ÁLLATOK

Néhány állattal már közelebbről megismerkedtünk. A következő "Ki vagyok én?" kitalálós játékban néhány viszonylag ismert erdei állat mutatkozik be úgy, hogy mesélnek nektek az életükről, azaz hogy hol laknak, mit esznek szívesen stb. Néhány megmutatja a lábnyomát is, amelyeket később talán az erdőben is keresni fogtok.
Nektek ki kell találnotok, hogy kiről van szó. Szóhoz fog jutni a borz, egy mókus és egy bagoly, a róka és a szarvasbogár, egy mogyorós pele és egy gímszarvas, egy foltos szalamandra és egy kakukk, a vak lábatlangyík és a harkály és Szabina...
És most jó szórakozást a játékhoz.

KI VAGYOK ÉN?
1. Hosszú, éles rágófogaim vannak, hogy fel tudjam törni a mogyoróhéjat, és hogy meg tudjam rágni a fenyőtobozokat. Azonban nem vagyok tisztán vegetáriánus: olykor rovarokat és madártojásokat is eszem.
Gyors vagyok! Hogy gyorsan és biztosan tudjak mozogni a fákon, erős karmaim és egy óriási, bozontos farkam van.
A lábnyomom így néz ki:

63. ábra:
Első láb (körülbelül 4 cm)
Hátsó láb (körülbelül 5,5 cm)

Egyébként néha nagyon feledékeny vagyok. Itt-ott téli készletnek mogyorókat helyezek el magamnak, és aztán később gyakran nem tudom, hogy hova dugtam el őket. Csak később, amikor egy kis mogyoróbokor nő ott, válik minden világossá.

2. Vörösesbarna bundám és egy hosszú, viszonylag bozontos farkam van.
Elsőként az "újlenyomataimat" akarom megmutatni nektek:

64. ábra:
Ha futok
Ha ballagok
(Egy nyom nagysága: 5 cm)
Annak az állatnak a nyoma, amit olykor pórázon magatokkal visztek az erdőbe.


Noha a lakóüregem sötétjében ez alig látható, sokat járok ki-be.
A legszívesebben nyulakat, madarakat, csigákat és más kis állatokat fogyasztok, olykor a falusi szeméttelepet is felkeresem...
Ha párt találtam magamnak, az egész életem során hű maradok hozzá. Ravaszság ez?
Sok barátomat, rokonomat és ismerősömet sokáig üldözték az emberek, mivel a veszettség hordozóinak számítottunk. Manapság beoltanak minket, vagy gyógyszert adnak nekünk egy húsdarabban, amit aztán megehetünk...

3. Az egész családommal egy sok alagúttal rendelkező a föld alatti odúban, egy úgynevezett "katlanban" élek.
Számunkra csak éjszaka kezdődik az élet igazán. Kis állatokkal és növényekkel táplálkozunk. A nyomunk így néz ki:

65. ábra: A nagysága elől kb. 4,5 cm, hátul kb. 4 cm
A bundánk nagyon szép szürke és a pofánkon egy jellegzetes rajzolat van.
Mi gyerekek gyakran nagyon féktelenül játszunk, és ezért egyesek azt állítják, hogy szemtelenek vagyunk...

4. Szürkésbarnában és kékesszürkében csillogok. Szívesen fogyasztok éjszakai csigákat és férgeket.
A legjobban azt szeretem, ha nedvesség van. Kövek, deszkák alá és üregekbe bújok, és csak akkor jövök elő, ha szürkül, vagy ha zivatar volt.
Lábnyomot sajnos nem tudok bemutatni, mivel sem menni, sem szállni nem tudok. És még valami: Valójában nem vagyok vak!

5. A hangomat bizonyára mindenki ismeri, de látni a legkevesebben láthatnak közületek, ugyanis nagyon félénk vagyok.
Nem építek saját fészket, hanem egyszerűen idegen fészkekbe rakom a tojásaimat, abban a reményben, hogy ezt nem veszik észre a jövőbeni nevelőszülők. Ha a kicsinyem kikelt, az összes többi tojást és fiatal madarat kidobja a fészekből.
Most már nem szerettek többé? De a hangomat azért még szeretitek, amikor a fából készült unokatestvéreim minden egész órában sok órából előjönnek, hogy bejelentsék nektek az időt?

6. Szívesen eszek rovarokat és a lárváikat (télen a mogyoróval is megelégszem). A hosszú és nagyon erős csőrömmel a fakérgekből csipegetem ki a táplálékom.
A csőrömmel olyan hangosan kopácsolok, hogy egy fajtársam sem merészkedik a revierembe. Másrészről a partnernőmet is ezzel találom meg.
Majd kivések magunknak egy fészekodút egy fatörzsben. Ha a tojások már megvannak, mindketten osztozunk a kotlási és táplálékhordási munkában.
Ahhoz, hogy jól tudjunk kapaszkodni a fákon, erős lábujjaink és nagyon kemény farktollaink vannak, amelyeknek nem kell mindig tarkának lenniük.

7. Én csak akkor leszek éber, amikor szürkülni kezd, amikor mindenki nyugovóra tér, aki napközben dolgozott. Nappal jól álcázva és egész mereven egy ágon ülök és alszom.
Most a sötétben kockán forog az élete az olyan kis állatoknak, mint pl. pockok, és olykor a békáknak és a rovaroknak is.
A vadászat során a nagyon nagy és nagyon szép szemeim vannak segítségemre. Ezeket tollak koszorúja veszi körül, amit emberek fátyolnak neveznek.
Mivel a szőrt és a csontokat nem tudom jól megemészteni, ezeket a maradékokat a táplálkozás után "köpet" formájában kiköpöm.

8. Télen mélyen és folyamatosan alszom. De amikor épphogy újra melegedni kezd az idő, kezdődik a munka. Ekkor egy új fészket építek. Ezt sűrű cserjésben a talajon helyezem el, és fakéregből, fűszálakból és mohából építem.
Számomra az éjszaka az, ami az embereknek a nappal. Ekkor keresem a táplálékomat: rügyeket, bogyókat és (Hmmmmmmmm!) mogyorót! Olykor kis rovarokat is.
A lábnyomaim így néznek ki. Nem sokkal nagyobbak annál, mint amekkoráknak itt ábrázolva vannak.

9. A kedvenc eledelem a megvágott tölgyekből kiserkenő édes, erjedő nedv.
Ha evés közben egy hím fajtársam útjába egy másik hím kerül, akkor harcra kerülhet sor. Ekkor megragadják egymást a nagy rágóikkal ("agancsokkal", amelyek nekünk nőstényeknek nincsenek), és megpróbálják egymást lelökni a törzsről. Sok minden nem történhet, mert mindannyian jól páncélozottak vagyunk.
Sajnos egyre kevesebb tölgy van (Tudod, miért?) és emiatt és más okok miatt egyre kevesebben leszünk.

10. Tudok két lábon állni és járni, de úszni is. A testemen csak kevés szőrzet van, úgyhogy könnyen fázom.
A legszívesebben spenótot eszem. A fajtársaim közül egyeseknek más kedvenc ételeik vannak, lényegében mindenevőknek lehet minket nevezni.
Nagyon alkalmazkodóképesek vagyunk, és igen különböző vidékeken élünk.
Az én szemeim kékek, de lehetnének szürkék vagy zöldek vagy barnák is. A szőrzetem barna, de lehetne fekete vagy szőke vagy vörös is. A legjobb barátnőmet Szuzinak hívják.

11. Engem csak vizek közelében vagy egy nedves, árnyékos erdőben láthattok eső után. Akkor azonban nem lehet nem észrevenni engem. Ugyanis fénylő, narancssárga foltjaim vannak. A madarak, akik látnak, ezáltal rögtön tudják, hogy nem vagyok ízletes. A folyadék ugyanis, amit a bőröm mirigyei kiválasztanak, érintéskor éget.
Mivel nem vagyok nagyon gyors, csigákkal és földigilisztákkal táplálkozom.

12. Errefelé az ember az egyetlen barátom.
A kicsinyeim hosszú foltosak, amíg ki nem nő a téli bundájuk. Én valamivel nagyobb vagyok, erős sörényem van és egy hatalmasabb, íves agancsom, mint a közeli rokonomnak, akire talán gondolsz.
Különösen ismert vagyok a bőgésemről. Ha egy hím fajtársam válaszol erre a hangra, kegyetlen harcra kerülhet sor.
A lábnyom, ami itt látható, természetesen sokkal nagyobb, legalább 8 cm.

MI NINCS ITT RENDBEN?
Macska disznó, Földi fakopáncs, Erdei lábatlangyík, Szúpele, Őzsikló, Nagy bagoly, Kerti giliszta, Vízi róka, Vörös bogár, Vadbogár, Szarvashangya, Vak bak

MI NINCS ITT RENDBEN?
A földi giliszta...bújik...egy fán.
A harkály...lopakodik...a földben.
A róka...mászik...az erdőn keresztül.
A mókus...repül...fáról fára.
A vakond...csúszik...virágról virágra.
A keresztes vipera...röpköd...a füvön keresztül.
A pillangó...ás...egy fűszálon.
A katica...mászik...egy járatot a földbe.

Munkalap
AZ ERDEI ÉLŐHELY
Az erdő sok szintből áll:
Ott van egyszer a talajszint az azt befedő mohaszinttel. Efölött találjuk a lágyszárú szintet. Sorolj fel néhány növényt, amelyek ebben a két szintben nőhetnek:

Most jön a cserjeszint. Mely cserjéket ismered?

A koronaszint képezi az erdő tetejét. Sorolj fel néhány fát:

Az erdő olyan, mint egy nagy ház - sok emelettel. Minden emeleten más-más erdőlakókat találunk...

1. ERDŐT FESTÜNK
Fesd/Rajzold le egy nagy papírlapra (esetleg csomagolópapír ívre) azokat a növényeket, amelyeket ismersz! Próbáld meg kiemelni az erdő négy szintjét. Ha már nem jut eszedbe több növény, akkor fess fantáziavirágokat, fantáziabokrokat, fantáziafákat...

68. ábra: Koronaszint, Cserjeszint, Lágyszárú szint, Talajszint

2. OLVASMÁNY
Olvasd el a következő szöveget, és húzd alá benne az összes előforduló állatnevet!
Szarvasok, őzek és vaddisznók élnek az erdő földszintjén. A mókus és a menyétfélék jól tudnak mászni, ezért, mint a legtöbb madár és rovar is, a fák koronájában vannak otthon. Itt se szeri se száma a tápláléknak.
A zöld növények a nap energiáját tápanyagokká képesek alakítani. Ezekből nemcsak maguk a növények élnek, hanem minden állat is - mindegyik a saját módján.
Ha például egy hernyó megeszik egy levelet, a tápanyagok a levélből a hernyóba kerülnek. A hernyó továbbadja ezeket a madárnak, amely őt elfogyasztja, és a madár a rókának, ami őt kapja el. Ezalatt minden állat elhasználja a tápanyagok egy részét a maga számára, és egy részét továbbadja.
A legtöbb állat növényevő. Nemcsak a szarvasok, őzek és nyulak, erdei egerek és pockok tartoznak ide, hanem mindenek előtt számtalan rovar. Szinte minden állatnak vannak természetes ellenségei. Az erdőlakók közül a ragadozók gondoskodnak arról, hogy egy állatfaj se szaporodjon túl gyorsan. A rókák, menyétfélék, cickányok és ragadozó madarak, a pókok és sok rovar ugyanis húsevő. A vaddisznók és a borzok mindenevők. A mókus és sok madár szintén kedveli mindkettőt, a hús tartalmú és a növényi táplálékot is.

3 ERDEI ÁLLATOK
Fesd az erdei képedre a szövegben szereplő erdei állatokat. Ha mások is eszed bejutnak, azokat is fesd le.

4. MÉG TÖBB ERDŐLAKÓ
Itt még sok kis állatot ábrázoltunk. Vágd ki azokat az állatokat, amelyeket még nem rajzoltál be, és a kártyácskákat az állatok élőhely igényeinek megfelelően helyezd el a képeden.
Nézz utána, hogy hívják őket!

1. Darázs
2. T-betűs pávaszem
3. Farkaspók
4. Erdei vöröshangya
5. Fürkészdarázs
6. Bőrfutrinka
7. Pinceászka
8. Földigiliszta
9. Apácapille hernyója
10. Csodáspók
11. Erdei cickány
12. Erdei meztelen csiga
13. Közönséges fülbemászó
14. Ezerlábú
15. Pajzsos poloska
16. Bábrabló
17. Apácapille
18. Fenyőpohók
19. Nagy gyöngyházlepke
20. Fenyvesormányos

5. TÁPLÁLÉKLÁNCOK
Fel tudsz ismerni táplálékláncokat a képeden? Jegyezd fel őket!

Munkalap
MADARAK AZ ERDŐBEN

70 ábra:
Erdei madarak
Sárgarigó, hím (Mänchen), tojó (Weibchen)
Nagy fakopáncs
Zöld küllő, hím, tojó
Széncinege
Csuszka
Kis fakopáncs, tojó, hím
Örvös galamb
Erdei fakúsz
Keresztcsőrű, hím, tojó
Sárgafejű királyka, hím, tojó
Erdei pinty, tojó, hím, hím télen
Fülemüle
Zsezse, hím, tojó

A madarak a legfeltűnőbb állatok az erdőben. Nem tudunk anélkül az erdőbe menni, hogy ne hallanánk a madarakat, még ha ugyanakkor nem is látjuk őket. Néhány fajt ábrázoltunk itt a sok különböző madárfajból. Némelyek, mint pl. a sárgarigó és a zöld küllő igen könnyen felismerhetők, mások azonban nehezebben.
Aki közelebbről akar a madarakkal foglalkozni, annak szüksége van egy jó határozókönyvre!
Az erdőben a madárfajok az énekük alapján is meghatározhatók. Lemezek/Kazetták segítenek ebben.
Könnyen felismerhető a csilcsalp füzike, mivel a hangja majdhogynem úgy hangzik, mint a nevének állandó ismétlése; a fülemüle, a kakukk, az örvösgalamb (egy öt hangból álló lágy ének, amelynél a második hang hosszú és hangos, utána egy szünet következik az utolsó hangok előtt: ku-ku-ru-ku-ku); a nagy fakopáncs kopogása kopácsolása.

MADÁRTOLL GYŰJTÉS
Az erdei séták során összegyűjtjük az olykor a földön fekvő tollakat. Talán találunk egy olyan helyet, amit egy madár a vedlésekor keresett fel. A tollakat egy könyvbe erősítjük, ha lehetséges, rendszerezzük őket.

Evező vagy farktollak
Ezek a tollak, amelyeket a repüléshez használ a madár, a fedőtollakhoz tartoznak. Az alsó részükkel, a tollcsévével rögzülnek a bőrben. A tollszáron állnak az ágak, amelyek sok vékony sugarat tartanak. Ezeket a sugarakat parányi horgok kötik össze. Így jön létre az összeszőtt felületi szerkezet, ami ezeknek a tollaknak a stabilitást adja ahhoz, hogy a madarat megtartsák repülés közben.

71. ábra: Tollszár, Zászló, Jegyzetfüzet

Tippek a tároláshoz
A tollakat az ábra szerint fonallal rögzíthetjük. Vagy: két hasítékot vágunk a papírlapba, és a tollakat felülről lefelé beletoljuk. Vagy: egy kis fúróval óvatosan kis lyukat fúrunk egy dugóba, és a tollat beledugjuk. A dugóra közvetlenül írhatunk.

Repülés
A gyerekeket egy erős evezőtollal a kinyújtott kezükben futni hagyjuk egy rövid távot, hogy érezzék az ellenállást, amit egy ilyen toll a széllel szemben tanúsít.

Tollak vizsgálata
- Addig dörzsöljük a tollakat, míg a sugarak közötti kapcsolat megszűnik, majd addig simítjuk őket addig, míg a zászló felszíne vissza nem nyeri előző felépítését.
- Megnézzük a tollakat nagyító alatt.
- Egy pehelytollat, egy könnyű fedőtollat majd egy evező- vagy farktollat a levegőbe fújunk. Hogyan viselkednek? Hogyan állnak ellen a szélnek?
- Egy csepp vizet cseppentünk egy tollra. Megfigyelhetjük, ahogyan lepereg és a toll száraz marad.

Barkácsolás tollakkal
Tollakból lehet ékszert vagy kalapdíszt készíteni. Más anyagokkal kombinálva, erdei állatok készítéséhez szolgálhatnak. Nem utolsó sorban fejdíszként használhatók egy indiánjáték során.

MADÁRFÉSZKEK
A sok fészeképítő állat közül a madarak számítanak a legszorgalmasabb és legügyesebb építőművészeknek. A fészkek nem csak a tojásokat és fiókákat védik a kihullástól, hanem a helyzetük, építési módjuk és színezetük által védelmet nyújtanak az ellenségekkel és a kedvezőtlen időjárással szemben.
Minden madárfajnak megvan a saját fészeképítési módszere, és mindegyik bizonyos anyagot részesít előnyben. Egyesek a földre építenek, mások odvakba, megint mások fákra, bokrokra és esőcsatornákba stb. Egyeseknél a tojó építi a fészket, másoknál a hím, vagy együtt építenek. Egyes fészkeket nagy gondossággal készítenek, mások csak lapos mélyedések a talajban.

Madárfészek keresés
A keresést egy beszélgetés előzi meg a fészkekről. Azt is hangsúlyozzuk, hogy soha nem viszünk haza vagy fogunk meg még használatban lévő fészket. A megtalált fiatal állatokat nem szabad megérinteni, mert a madárszülők különben nem fogadják el őket többé.

Az elhagyott fészkeket a helyszínen szemügyre vesszük. Megmutatjuk a fészek szélén körben lévő fehér ürüléket, és elmagyarázzuk, hogy a madarak tisztán tartják a fészket, hogy a kicsik ne legyenek koszosak.

- Hova építették a fészket? Álcázva van?
- Mi van a fészek körül a földön?

Ha a fészket a vizsgálathoz haza visszük, először néhány napig hagyjuk egy fehér papíron a szabadban, mivel atkák lehetnek benne.

- Miből áll a fészek?

A fészket óvatosan szétbontjuk, és csoportosítjuk az egyes alkotóelemeit. Hasonló anyagokból megpróbálunk egy fészket építeni.

72. ábra: Ágak és gallyak, Zuzmók, Tollak, Moha, Papír, Madzag, Levelek

Ha a fészek még lakott:
- Megfigyeljük, hogy az apa és az anya hogyan hozza a táplálékot (tartsunk távolságot és maradjunk nyugodtan).
- Óvatosan megközelítjük a fészket, és egy pillantást vetünk rá (ne nyúljunk hozzá); megszámoljuk a tojásokat, és jellemezzük őket.
- Az idősebb gyerekek meghatározhatják, hogy egy meghatározott idő alatt a madarak hányszor repülnek oda fészekhez és el onnan.

Új lakók
Ha a harkálycsalád kiköltözött az odvából, más állatok költöznek bele: pl. a nagy korai denevér, vagy egy erdei egér, amely itt tudja gyűjteni a készleteit. Talán találunk egy harkályodút...

KÖPETEK
A köpetek hurkaalakú, legfeljebb 6 cm hosszú tápláléklabdacsok, amelyek a zsákmányállatok nem megemésztett szőr-, toll- és csontmaradványaiból állnak.
A legismertebbek a baglyok köpetei. Ezeket gyakran találjuk az alatt a fa alatt, ahol a bagoly táplálkozott, vagy öreg pajtákban, elhagyott épületekben.

73. ábra: A macskabagoly köpete, A gyöngybagoly köpete

* A köpeteket egy papírba csomagoljuk.
* Otthon egy papírra fektetjük és egy csipesszel óvatosan szétbontjuk. Vízbe is áztathatjuk, amíg a csontocskák elvállnak a szőrtömegtől.
* Ha meg akarjuk tisztítani a csontokat, helyezzük őket kb. egy órára gyenge hidrogén-peroxid oldatba.

A legtöbb csont erdei egerektől, pockoktól és cickányoktól származik, de madarak csontvázmaradványait és csőrét, vagy egyes bogarak tartós szárnyait is felfedezhetjük.
Nem csak a baglyok hagynak maguk után köpeteket, hanem sok ragadozó madár, sirály, sőt némely énekesmadár is.
A kis madarak köpetének tartalmát azonban sokkal nehezebb meghatározni, mert főleg rovarok nem megemésztett maradványaiból állnak.

Munkalap
ÉTKEZÉS!

Ezek egykor luctobozok és mogyorók voltak. Most már csak a maradványaik vannak előttünk.

Ki munkálkodott itt?
A neveket írd a megfelelő számok mögé!
A. Az erdei egér megrágja a tobozpikkelyeket. Nagyon alaposan dolgozik. A mogyorón egy simaszélű lyukat rág, hogy hozzáférjen a maghoz.
B. A harkály a tobozt egy kéregrepedésbe szorítja, és csak a magokat szedi ki óvatosan. A mogyorót kivési.
C. A mókus megrágja a tobozpikkelyeket. Ami visszamarad inkább úgy néz ki, mint amit szétcafrangoltak. A mogyorót két részre bontja, hogy a maghoz jusson.
Biztosan tudod, hogy hol élnek ezek az állatok. Írd le!.....................................................................
......................................................................................................................................................

A mókus és az eltűnt világ
Ezen a télen a mókus nem akart téli álmot aludni.
- Egyszer át akarom élni a havat és a ködöt - mondta.
Kezdetben minden jól ment, de ahogy hidegebb lett, siralmasan egyedül érezte magát - hiszen minden más mókus a meleg téli fészkében aludt!
Egy reggelen, amikor lemászott egy fáról, semmit sem látott.
- Óh jaj, óh jaj - siránkozott -, eltűnt a világ!
Botorkált az erdőben, de sem fát, sem bokrot nem látott. A bajuszszőrei remegtek a félelemtől és félve összegömbölyödött.
Hosszú idő után odaugrált hozzá egy vörösbegy.
- Mit látok hát itt? - mondta. - Egy mókus kinn az erdőben, késő ősszel, ebben a ködben...?
- Tehát így néz ki a köd - gondolta a mókus. - Ez úgy néz ki, mintha eltűnt volna a világ!!!
A félelemtől és a hidegtől remegve hazament a téli ágyába. A télből semmi sem akart már látni, és addig aludt, amíg elérkezett az idő, hogy a mókusok felébredjenek.

Munkalap
KI EZ A LEVÉLLAKÓ?
Hannes és Koko mennek az erdőben. Amikor egy tölgyfa alatt állnak Hannes pillantása egy tölgylevélre esik.
Több levélen nagy, zöld gömböket fedez fel.
- Hogyan kerülnek ezek oda? - kérdezi. - És miért mindig a levelek alján ülnek, és nem egy nyélen?
- A gubacsok nem igazi termések, mint a makkok. Titokzatos módon keletkeznek. Egy kis darázs az oka ezeknek a különös képződményeknek.
- Tehát akkor ezek ennek a darázsnak a petéi? - kérdezi Hannes.
- Nem - válaszol nevetve Koko -, ennyire nem egyszerű a dolog. Kétségtelenül..., de szép sorjában akarom neked elmondani: Ez a kis darázs iderepül, egy megfelelően puha, zöld tölgylevelet keres magának, hogy leszálljon a fonákjára. Kiváltképp a levélbordákat, tehát a levél ereit kutatja át, amíg egy olyan helyre nem bukkan, ami tetszik neki. Itt beleszúr a levélbe, és egy petét helyez a sebbe. A levél megduzzad, és a tölgy különösen sok nedvet kezd erre a helyre küldeni.
Ebből a nedvből táplálkozik a kis lárva. Minél nagyobbra nő, annál nagyobb lesz a gubacs is, amelyben tartózkodik. Így alakul ki egy olyan szép, nagy gömb, mint amilyet itt látsz.
Ha ősszel, amikor a levelek a gubacsokkal együtt lehullanak, felvágsz egy gubacsot, a lárva helyett már a kész gubacsdarazsat fogod benne találni, ami azonban nem tud repülni. A darázs a gubacsban telel át a hidegtől és az ellenségektől védve, amíg a jövő évben el nem jön az idő, hogy kifúrja magát és elrepüljön.
Ez tényleg titokzatos - álmélkodik Hannes. - Különös alkalmazkodások vannak a világban...

Helyezd el a megfelelő elnevezéseket!
A gubacsdarázs tavasszal egy .... -t rak le egy tölgylevélbe. Ebből fejlődik egy .... és ősszel egy .....
Különböző gubacsdarázsfajok és sok különböző gubacsforma létezik. Nézd meg egyszer, pl. a legközelebbi sétád során, hogy találsz-e néhányat. Vizsgáld meg a képződményt nagyító segítségével és óvatosan vágj fel egyet.

III. AZ ERDŐ JELENTŐSÉGE ÉS VESZÉLYEZTETETTSÉGE

Miután az előző fejezetekben bepillantást nyertünk az erdő belső felépítésébe, és felismertük az erdőben élő növények és állatok együttműködésének szükségességét a természet háztartásának fenntartásában, most az erdő jelentőségével az ember számára és az erdő ember általi veszélyeztetettségével kell közelebbről foglalkoznunk.

AZ ERDŐ FUNKCIÓI

A következő felsorolás nagy része levezethető az eddig feldolgozott anyagból:
Az erdő...
... szabályozza a talaj vízháztartását,
... véd az eróziótól - elsztyeppesedés, elkarsztosodás, elsivatagosodás,
... a talajvízkészleteket állandó értéken tartja,
... véd az árvíztől, áradástól, szárazságtól,
... befolyásolja az éghajlatot,
... megakadályozza a lavinaképződést és a földcsuszamlást,
... véd a kőomlástól,
... oxigént szabadít fel, és megköti a széndioxidot,
... kiszűri a port és a füstgázt a levegőből,
... csillapítja a zajt,
... fékezi a szélsebességet.

Az erdő...
... nyersanyagokat szolgáltat,
... munkahelyeket biztosít,
... haszonterületeket szolgáltat,
... pihenési lehetőséget nyújt.


AZ ERDŐ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

Az emberiség nagy károkat okozott a történelem során
Óriási erdőterületek estek áldozatul a benépesítésnek. Később a terjeszkedő civilizáció tarvágásokat hozott létre: utak, ipari létesítmények, távvezetékek, sípályák és még mások. A kíméletlen erdőirtások még ma is világszerte jelentős elemét képezik az erdők veszélyeztetettségének. Ez elsődlegesen a trópusi esőerdőket érinti.
A fahasználat során az erdő haszonfunkciója jelentősen előtérbe kerül. A természetközeli erdők a mi régiónkban már csak ritka látványosságok. A kultúrerdők vannak túlsúlyban, amelyek részben igen intenzív művelés alatt állnak.

Egy további, egyre nagyobb méreteket öltő veszély az erdőpusztulás:
Az első látható károk a jegenyefenyőknél több mint tíz évvel ezelőtt bukkantak fel. Rövid idő múlva már a lucokat és az erdei fenyőket is érintette a fapusztulás, és nem sokkal később már a lombos fákat sem kímélte. Sok fa már jó ideje beteged, amikor a jellemző tünetek, mint pl. a levelek és tűlevelek megbarnulása és lehullása stb. jelentkeznek A levegőből a káros anyagokat kiszűrő fák ereje a végét járja.

Az erdőpusztulásért a fő felelős a légszennyezés (az ipar és az erőművek füstgázai, kipufogógázok, háztartások fűtése). A fák pusztulására nemcsak a szennyezők közvetlen közelében kerül sor, a szél a káros anyagokat hosszú távolságokra szállítja. Új, gyakran még mérgezőbb származékok keletkeznek.

Ha az olyan szennyező anyagok, mint a kéndioxid és nitrogénoxid vízcseppekkel vegyül, létrejön a gyászos hírnévre szert tett savas eső. Ha ez behatol a talajba, az elsavanyodik, ami a talajban található élőlényeket a végsőkig veszélyezteti.
Hogy milyen katasztrofális következményei lehetnek az erdő-, illetve talajpusztulás terjedésének, bizonyára nem kell hangsúlyozni.

A fent említett dolgokkal összehasonlítva a polgárok környezet ellen elkövetett apró bűnei, amelyek az erdőt sitthalommá változtatják, vagy amelyek tudatlanságból és érdektelenségből a sétautak melletti növényeket és állatokat zavarják, jelentéktelen beavatkozásoknak látszanak. Azonban hiányos környezeti tudatról tanúskodnak, amit meg kell változtatni.

Következmények az állatvilágban
Nemcsak a növényeket veszélyeztetik az imént felsorolt közvetlen és közvetett beavatkozások, hanem a veszélyeztetett vagy kipusztított állatfajok száma is egyre erősebben növekszik.
Az összes gerinces állat több mint felének állománya ma már veszélyeztetett. Visszafordíthatatlanul eltűntek olyan hazai emlősök, mint a farkas, a vadmacska, a hód (Azokat a hódokat, amiket ma a Duna ligeterdeiben láthatunk úszkálni, már Kanadából importálták.).
A múlt században még vadásztak az erdeinkben medvére, hiúzra és farkasra. Sajnos a vadászatot túl intenzíven űzték.
Ehhez jön még, hogy az állatok élőhelye egyre kisebb lett. Sok rovarfaj tűnt el, amikor 1900 környékén kivágták nálunk az utolsó őserdőket. Az ősi előhelyet, a korhadt fát, a halott faanyagot megsemmisítették. Ha hiányoznak a rovarok, hiányzik a madarak tápláléka is...

Munkalap
SZÜKSÉGÜNK VAN AZ ERDŐRE!
1. A hegyekben az erdő megtartja a hótömeget. Képzeld el, ha nem állnának többé itt fák. Írd le:
(Kulcsszó: lavinák) 2. A sziklás lejtőkön a fák és bokrok megkapaszkodnak a gyökereikkel. Ezzel összetartják a kőzetet. Hogyan lenne fák nélkül? Írd le:
(Kulcsszó: kőomlás)
3. A nyílt tenger és a síkságok felett nő a szél sebessége. Ha erdőkkel és sövényekkel találkozik, gyengül a szél, mérséklődik az ereje. Mi történik, ha valaki kivágja a képen látható fákat?
(Kulcsszó: széllel szembeni védelem)
4. Itt egy meredek és labilis hegyoldalt látsz. A fák megakadályozzák a víz túl gyors behatolását a talajba.
Ha nem lennének fák,...
(Kulcsszó: földcsuszamlás)

Munkalap
Most még többet fogsz megtudni az erdőről. Olvasd el a szövegeket és rajzolj hozzájuk egy képet!
5. Az erdő olyan, mint egy mosdószivacs
Amikor esik, vagy amikor tavasszal olvad a hó, az erdő felszívja a vizet, és csak lassan ereszti ki újra.
Ha nem lenne erdő, minden nagyobb eső után, vagy minden hóolvadáskor árvíz lenne: a réteket és a földeket elárasztaná a víz, állna a pincékben, a jószágok a legelőkön és az istállókban veszélyben lennének, mert a kis patakok áradáskor rövid idő alatt sebes folyókká válnának.
6. Az erdő szabályozza a levegő nedvességtartalmát
Az erdő árnyékos talajából és a levelekből láthatatlanul nedvesség száll fel.
Így felhők jönnek létre, és esik az eső.
Ahol nincs erdő, a talaj kiszárad, és már nem ad több nedvességet.
Ott, ahol már nincs erdő, egyre ritkábban esik. A Föld aszályos területein, például Afrikában, először az állatok halnak éhen és szomjan, majd az emberek.
7. Az erdő úgy működik, mint egy nagy szűrő
A növények levelei és tűlevelei felveszik a port és a káros, gázhalmazállapotú anyagokat.
Mi lenne, ha már nem lenne erdő?
8. Az erdő oxigént állít elő. És mi ezt használjuk a ....-hez.

SZÜKSÉGÜNK VAN AZ ERDŐRE
Már sokat olvastál az erdő funkcióiról. Foglald össze:
Az erdő véd a lavinaképződéstől. Az erdő...

Munkalap
A FA, MINT NYERSANYAG
1. Fess be minden fából készült tárgyat a képen.
2. Készíts egy listát a fából készült tárgyakról, és gondolkozz rajta, hogy vajon ki munkálta meg a fát. Hány állomása lehetett a feldolgozásnak az erdész és a favágó munkájától a termék elkészítéséig? Beszéljetek minden tárgyról és írjatok egy kis történetet egy fából készült dologról.
3. Mire lehet még használni a fát?
4. Hogyan tudunk hozzájárulni a fával, mint nyersanyaggal való takarékoskodáshoz? Gondoljatok a papírgyártásra, a túl magas szobahőmérsékletekre és mindenre, ami Titeket otthon körülvesz.

Munkalap
A FA NEM EGYSZER HASZNÁLATOS ÁRU
EGY SZÉK TÖRTÉNETE

(1895 - 1939 - 1950 - 1965 - 1980 - holnap)

Találj ki, és rajzolj le egy másik fatörténetet!

Munkalap
AZ ÚJ LUCFENYVES
Eredetileg a lucfenyő hegyi fa volt, a domb- és hegyvidékek lombos erdeiben szórványosan fordult elő.
A gazdasági előnyök miatt az erdész gyakran kénytelen oda is lucot ültetni, ahova természeténél fogva nem való. A természetes termőhelye 700 méterrel a tengerszint felett kezdődik.
A lucok "gyorsan" nőnek ("csak" 70 év), és jól eladhatók épületfának. Az őzek és a szarvasok is kevésbé szívesen rágják meg a lucokat, mint más fákat.
Fák, mint az ólomkatonák, közöttük semmi: ez a telepített lucerdő.
De nem csak a növény-, hanem az állatvilág is teljesen összezavarodik a telepített lucerdőben. A kártevők tömeges elszaporodására kerül sor, mivel kedvenc táplálékukat most a lehető legnagyobb bőségben találják meg.

ERDŐ ÉS VAD:
A nagyméretű erdős területeken "újraélesztési kísérleteket" folytatnak, olyan állatokkal, amelyek valaha honosak voltak. Pl. a karintiai Turrachban. Itt 16 hiúzt engedtek szabadon, ezt nevezik "újrahonosításnak".
Kétségtelenül nem a vadászok örömére, mivel a hiúzok ragadozó állatok, és így "vetélytársak". Megakadályozzák, hogy túl sok őz és szarvas legyen az erdőben. Ugyanis a túl sok vad súlyos károkat okozhat: lerágják a fiatal fák rügyeit és hajtásait.
Az erdő szintezett felépítéséhez fontos természetes megújulás gyakran elmarad, mert a vadak az összes fiatal növényt lerágják.
A vadetetők közelében különösen jól felismerhetők a rágási károk. A legtöbbször a fa csúcsa hiányzik, a fácska csenevészen néz ki.

A ragadozók története
A rókát azért nevezzük ragadozónak, mert a nyulakat eleszi előlünk.
Az ölyvet azért nevezzük ragadozónak, mert a foglyot ellopja tőlünk.
A feketerigót azért nevezzük ragadozónak, mert a földigilisztát előlünk...
HOPPÁ, hiszen ezt egyáltalán nem mondjuk!
TEHÁT: A feketerigót azért nem nevezzük ragadozónak, mert nem eszünk földigilisztákat !?

Munkalap
ŐZEK ÉS NYULAK ÉS A FIATAL FÁK
- Ma felmegyünk a faiskolába - mondta papa -, ott még nem voltunk.
- Már megint sétálni menni! - morgott Valentin. Ő inkább almát szedett volna Mónival. De aztán kíváncsi lett. Mi is egyáltalán egy faiskola?
A községi erdőn mentek keresztül. Valentin elképzelte a kis fagyerekeket a faiskolában. Természetesen nincs iskolatáskájuk, azonban tanáruk csak van. Egy nagy, öreg jegenyefenyő...
A faiskola egy nagy terület volt. A fagyerekek egy alacsonyan kifeszített drót mögött álltak sorokban. Közöttük rózsaszín barátszegfűk és kék baracklevelű harangvirágok nőttek. A faiskola szélén magas fák álltak, közöttük egy nagy jegenyefenyő. Valentin megnézte a kis fákat a faiskolában. A legtöbb kisebb volt, mint ő.
- Elsős - mondta Valentin. Majd a dróton keresztül bemászott a fagyerekekhez.
- Azonnal gyere ki! Egy faiskolában nem szabad átmászni a dróton, mert azzal zavarjuk a kis fákat a növekedésben! - szólt papa.
Valentin meglapult a kis lucok és jegenyefenyők között, és mozdulatlanul ült. Szamóca illat volt. Egy dongó süvített el mellette. Majd mozgott valami a fűben... Egy kígyó???
Valentinnak eszébe jutott, amit Móni mondott neki:
- Húzzál gumicsizmát, ha szamócásba mész.
De hiszen ez itt egyáltalán nem szamócás volt, ez egy faiskola volt.
A valami már nem mozgott... De mégis! Hirtelen megmozdult az egyik kis jegenyefenyő. Egy jegenyefenyő-kígyó? Nem, azért olyan még sincs.
Egy nyúl volt az. Megnézte Valentint, és elment. A kis jegenyefenyő rezgett még egy kicsit.
Amikor visszamentek a tanyára, Valentin elmesélte Móninak:
- Egy nyulat láttam a faiskolában. Egy kis jegenyefenyőt rángatott?
- Rángatta? - mondta Móni - Nem rángatta, hanem ette. Meg kell mondanom apának. Akkor holnap rögtön mehetünk bekenni a fák csúcsát.
- A fák csúcsát bekenni? - kérdezte Valentin.
Azonban nem kapott választ, mert Móni sietett. A tehénistállóba kellett mennie, hogy elmossa a fejőedényeket.
A következő napon Móni korán felkeltette Valentint.
- Jössz bekenni a fák csúcsát? Apa felvezeti a traktort, hogy ne kelljen cipelnünk a vödröket.
Mésszel teli nagy vödrökkel és két nagy ecsettel mentek a községi erdőn keresztül fel a faiskolához.
Móni megmutatta Valentinnak, hogy hogyan kenik be mésszel a kis fák csúcsát a faiskolában, hogy védjék őket az éhes nyulaktól és őzektől. Ez nem árt a fáknak, azonban a nyulak és az őzek nem szeretik a meszet.
- És az ágakat nem mázoljuk be? - kérdezte Valentin.
Ha az állatok néhány ágat lerágnak, az nem olyan nagy gond - válaszolta Móni. - Azonban a csúcsot nem szabad megenniük. Mert akkor a fa nem tud magasra nőni. Ha nem figyelünk oda a vadak lerágják a kis fákat. Már olyan sok olyan erdő van, amelyben nincsenek alacsony fák, csak csupa magas fatörzsek. Egy ilyen erdő több pénzt hoz. A nyulak és őzek azonban nem szeretik az ilyen erdőket, mert ott nem tudnak úgy elbújni, mint a mi községi erdőnkben. Ezért jönnek most mindenhonnan hozzánk.
- Nagyon jó - mondta Valentin.
- Egyáltalán nem jó - válaszolta Móni. - Túl sokan jönnek, nem találnak elég táplálékot. Így pont a mi fáinkat rágják meg.

Beszéljetek a történetről, rajzoljatok néhány képet hozzá és próbáljatok meg a következő kérdésekre választ adni!
- Mire kell vigyázni, ha kis fákat látunk az erdőben?
- Mitől félt a kis zöld fenyő?
- Miért rossz, ha pont a fák csúcsát rágják le?
- Nemcsak a nyúl eszi szívesen a fiatal fák csúcsát. Ki szereti még?
- Hogyan lehet a fáknak segíteni?
- Árt ez az erdei állatoknak?
- Milyen természetes ellenségei vannak a nyúlnak, őznek és szarvasnak? És: Léteznek ezek még?
- Hol maradt a farkas, a hiúz, a medve?
- Ki próbálja meg átvenni a "munkájukat"?

Munkalap
ERDŐMŰVELÉS ÉS ERDŐÜLTETÉS
Itt egy hegyi tájat látsz. Fesd ki és írd le az ember összes beavatkozását az erdős tájba. Beszélgessetek erről közösen.

OTT EGY CSODASZÉP RÉT
A történetet felolvassuk és vitára bocsátjuk:

Noha a következő történet egy rétről szól, mégis jó lehetőséget kínál arra, hogy hozzákezdjünk az "emberi beavatkozások a természetbe" témához.

Vasárnap a városi emberek vidékre utaznak. Ahol tetszik nekik, megpihennek.
- Ez egy csodaszép rét - mondja Timtim úr - jó levegővel és virágillattal. Árnyas fákkal és álmodozáshoz való felhőkkel. Feketerigókkal, lepkékkel és földigilisztákkal.
- Rendben van! - mondja a többi városi ember is. - Egy ilyen szép kis rét. Itt maradunk.
- Nincsenek autók és utcák - mondja Timtim úr. - Nincsenek szürke épületek és bűzt árasztó gyárak.
- Nincsenek - mondja a többi városi ember is. - Itt nincs semmi más csak rét. Itt kell maradnunk.
- Mindenesetre - mondja Timtim úr - ilyen sok ember egy ekkora helyen, hiszen ez nem praktikus. Így egymás lábát tapossuk. Mit csináljunk? Megvan: Kerítéseket kell építenünk!
- Rendben van! - mondja a többi városi ember is. - Aranyos, kis kerítéseket. A kerítések praktikusak. Mindenkinek meg kell lennie a saját helyének. Végülis elég nagy ez a rét.
- Mindenesetre - mondja Timtim úr - mindig ez az átmászkálás a kerítéseken keresztül, ez nem praktikus. Mit csináljunk? Megvan: Utakat kell építenünk!
- Rendben van! - mondja a többi városi ember is. - Aranyos, kis utcákat. Az utcák praktikusak. Mindenkinek egész könnyen kell a saját területéhez eljutnia. Végülis ez a rét elég nagy.
- Most szép itt - mondja Timtim úr -, most akár autóval is ide tudunk jönni.
- Rendben! - mondja a többi városi ember is. - És magunkkal hozunk mindent, amire szükségünk van egy réten: egy összecsukható asztalt, egy felfújható halat, néhány fekvőaljat és egy műanyag tálat és egy kemping WC-t és egy rádiót. Mindenkinek kényelembe kell tudnia helyezni magát. Végülis ez a rét elég nagy.

Tényleg elég nagy ez a rét?
Minek örült Timtim úr és a városi emberek az elején?
Minek örülnek most?
Ha tovább maradnak a már kiparcellázott réten, mi minden fog még eszükbe jutni?

Témák, amelyeket megbeszélhetünk:
* Az ember meggondolatlan viselkedése a természetben
* Az erdő visszaszorulása, a természet lebetonozása
* Rossz fogyasztói gondolkodás
* Üdülés - turizmus; kihatások
* Párhuzamok felállítása a történelem és az erdős területek túlzott mértékű sípályákká alakítása között
* Az erdő jóléti feladata

Együtt "zöld parancsolatokat" készíthetünk. Pl.:

1. Bánj felelősségteljesen az állatokkal és a növényekkel!
2. Tartsd tiszteletben az élőhelyeket (erdőt, rétet stb.)!
3. Figyelj oda, hova lépsz!
4. Viselkedj nyugodtan az erdőben!
5. Ne rakj tüzet az erdőben!
6. Ne hagyj magad után szemetet!
7. Vedd figyelembe az útbaigazító táblákat!
8. Ne mássz át a vadkerítéseken!
9. Ne közlekedj járművel az erdei utakon!
10. Tartsd a kutyádat pórázon!
11. És így tovább


AZ ERDŐPUSZTULÁS TÉMÁJA AZ ÓRÁN

Együtt beszélünk az erdőpusztulásról. Biztos mindenki hallott már róla és tud róla valamit mondani.
Az idősebb diákokat arra kérjük, hogy egy meghatározott időn belül gyűjtsenek újságcikkeket a témához.
Kezdésként, de akár a beszélgetés során is felolvashatjuk a "Valentin és az erdőpusztulás " történetet (l. később).

Vitapontok:
- Mi az erdőpusztulás? Hogyan nyilvánul meg?
- Kik a levegőszennyezés fő okozói?
- Ki tud valamit a savas esőről? (vö. a "Savas eső" fejezettel is az ARGE Umwelterziehung "Víz felett - víz alatt - Munkafüzet az általános iskolák számára" kiadványában)
- Ki látott már beteg fákat? Mi különösen feltűnő a városi fákon?
- Mi köze van az erdőpusztulásnak hozzánk? Hozzuk összefüggésbe a magas energia-felhasználással, a magas életszínvonallal!
- Ki szenved még a levegőszennyezéstől? (Állatok, emberek, épületek stb.)
- Mit kellene tenni?

(Az erőművek és az ipar kénmentesítése, szűrők beépítése, a lakóépületek fűtésénél kevés kenet tartalmazó tüzelőanyagok alkalmazása (kénben szegény szén és fűtőolaj, gáz, fa), kevesebb autó - tisztább motorok, energiatakarékosság)

Egy csomagolópapírra képet festünk és nyilakkal és más eszközökkel bejelöljük a megbeszélt dolgokat; megtárgyaljuk, mit tehetnek az egyes emberek, mely akciókat lehet közösen megcsinálni; egy kis kiállítást készítünk az iskolában, és meghívjuk rá a szülőket.

Erdőjáték:
(G. Käb után az Umweltspielbuch-ból)
Az "erdőjáték" során (játék 2-6 5 évesnél öregebb gyerek számára) a gyárkémények, erőművek és autók által létrejött füstfelhőket oszlatjuk el.
A játék útmutatója és a játéktábla (összesen 6 oldal) lemásolható az ARGE Umwelterziehung-ban. Ha ez megvan, utána készítjük el az erdőjátékot: A játékhoz szükségünk van játékfigurákra (pl. kavicsok), 10 füstfelhőre (pl. filcből), amik a levegőszennyezést szimbolizálják.
A játék célja a füstfelhőket a lehető leggyorsabban eloszlatni, és új fácskákat ültetni. Ezen mindenki együtt munkálkodik.
A játékszabály csak egy javaslat, kedvünk szerint továbbfejleszthető.

Miről ismerhetők meg a beteg fák?

84. ábra: Figyelem! Évjáratról évjáratra változik az ágvastagság

1. Tűlevélévjárat / ritkulás
Az ágak végén minden évben új hajtások nőnek új tűlevelekkel. Az egészséges fa 7-10 évig tartja meg a tűleveleit, majd ezek lehullanak.
A károsodott fák gyakran már 2 vagy 3 év után elveszítik a tűleveleiket.
A fák ritkásak lesznek = kiritkulás; szó szerint át lehet rajtuk látni.

82. ábra: Egészséges ág, Beteg ág

2. Lametta szindróma
(Lásd az ábrát a következő oldalon.)
A Lametta szindróma jellemző jele a lucfenyők károsodásának. A tűlevelek elvesztése miatt az ágak részben kopaszon lefelé lógnak, már csak néhány ág visel tűket.

83. ábra: Lametta szindróma, Kiritkult jegenyefenyő, Csúcskárok

3. Más tünetek
Sok lucfenyő ziláltan néz ki. Az ágak látszólag össze-vissza állnak. Ennek egyik oka, hogy az ágak növekedése zavart. Sok rügy nem hajt ki, más hajtások ezért gyorsabban nőnek.
A károsodott fák gyakran "félelemhajtásokat" képeznek. Ezek olyan helyeken nőnek, ahol normális körülmények között nem nőnének, pl. a lucoknál az ágak felső oldalán.
A károsodott fa tűlevelei sokszor kisebbek, olykor fakózöld vagy sárga színűek.
Sok sérült lucfenyőnek a csúcsa károsodik. (lásd az ábrát).

A lombhullató fák tünetei: A levelek túl korán hullanak le (vö. mindenek előtt a városi fákkal), gyakran csavarodottak; a korona ritka; az ágak szárazak; a károsodott fák olykor teljesen rendellenesen túl erősen virágoznak.
Ahogy már a "Fák" fejezetben leírtuk, a betegség gyakran felismerhető az évgyűrűkön (szorosan egymás mellett).

4. Zuzmóteszt
A zuzmók talajon, köveken, fakérgeken nőnek. Gombák és algák kombináció, amelyek együtt egy szoros táplálkozási közösséget alkotnak. Az algák tápanyagokat szállítanak a gombáknak, a gombák vizet és abban oldott ásvány anyagokat juttatnak az algáknak, tartást kölcsönöznek nekik, és védik őket a kiszáradástól.
A zuzmók különösen érzékenyek a levegőszennyezésre. Az olyan területet, ahol már nincsenek zuzmók, "zuzmósivatagnak" nevezzük.
1 m-től 1 m 40 cm magasságig zuzmókat keresünk, megszámoljuk őket, leírjuk, hogy mely zuzmófajok fordulnak elő.
Ha a zuzmókat pont kéndioxid károsítja, akkor elvesztik a színüket és elhalnak. Az elszíntelenedés a kívül a széleken kezdődik, és közép felé halad.

VALENTIN ÉS AZ ERDŐPUSZTULÁS
EGY FELOLVASÁSRA SZÁNT TÖRTÉNET
Valentin odament egy nagy jegenyefenyőhöz, és a következőt mondta:
- Kedves Jegenyefenyő úr! Mondja meg a többi fának, hogy olyannak kell lenniük mint Ön!
Móni látta Valentint, és valami olyat mondott, ami Valentint nagyon meglepte:
- Inkább ne!
- Hogyhogy ne?
- Nézd meg a fát tüzetesen! - mondta Móni. - A fa beteg.
- De nem beteg - válaszolta Valentin -, nagy és sűrű.
Móni ingatta a fejét:
- Belül nem, nézd meg belül, ott már teljesen csupasz és száraz, egy tűlevele sincsen már. Mind lehullott. Kívülről sokszor nem látható, hogy a fa már beteg.
Valentin az ágak között bedugta a fejét a sűrű fába, és ott látta, hogy a törzsnél az ágakon már nem voltak tűk, vagy csak néhány vékony, barnásfekete. Kívülről ez nem látszott.

85. ábra: Juj!

Kihúzta a fejét és ezt mondta:
- Biztosan meggyógyul.
Móni ingatta a fejét:
- A papa azt mondja, hogy nem. Meg fog halni. Öt vagy tíz év múlva halott lesz. Úgy gondolja, ezt ki lehet számolni. Ez a levegőszennyeződéstől és a savas esőtől van.
- De hát hogyhogy? Kívül még egész zölden nő!
- Ez nem segít rajta, ezek csak "félelemhajtások" - mondta Móni.
- De hát egy fa nem félhet!
- Ezt én nem tudom. Ezt így nevezik - válaszolta Móni. - A TV-ben is mondták. A fának akkor lesznek "félelemhajtásai" ha már beteg. Még egyszer megpróbálja, hogy tud-e nőni. A filmnek az volt a címe, hogy Óh, fenyőfa.
Ebben látható volt, hogy hogyan pusztulnak mindenhol a fák és az erdők. Voltak a filmben lombos fák, amelyeknek már egyáltalán nem voltak leveleik, és tűlevelű fák, amelyeknek már nem voltak tűleveleik. Egész erdők váltak már kopasszá és száradtak el, mert a levegőt megmérgezi az, ami a kéményekből és az autók kipufogójából jön. Az eső kimossa a mérget a levegőből, és savas esőként hullik a fákra. Ez megöli a leveleket és tűleveleket, amikkel a fák lélegeznek. A levelek lehullanak. A talajt is megmérgezi és egész keménnyé teszi a savas eső. A földigiliszták elköltöznek, mivel ebben a kemény földben már nem tudnak élni. Ha azonban a földigiliszták már nem lazítják a földet, az még keményebb lesz és a fák gyökerei elhalnak.
Tűlevelek vagy levelek nélkül a fa nem tud lélegezni, gyökerek nélkül nem tud élni, és ha a fák elpusztulnak, az nem csak nekik rossz, hanem az egész világnak...
- Ez rettenetes - szakította félbe Valentin-, tennünk kell valamit.

FÜGGELÉK

1. Játékok és hasonlók

A. Saját quiz és kockajáték
Egy téma kezdéséhez vagy lezárásához egy quizt vagy egy kockajátékot készíthetünk (állíthatunk össze). Ehhez kérdéseket írunk fel kártyákra.

Példák:
* Melyik fától származik ez a termés ("orrcsíptető")?
* Melyik bogyó halálosan mérgező? (pl. nadragulya)
* Melyik gomba kalapja piros fehér pontokkal?
* Nevezz meg két ehető gombát!
* Miért kopácsol a harkály?
* Hogy hívják a fiatal őzet?
* Melyik madár rakja a tojásait idegen fészkekbe?
* Hol nőnek a legjobban a mohák és a páfrányok?
* Ki szabad tépni egyszerűen a gombákat?
* Hol élnek a hangyák?
* Nevezz meg két tűlevelű fát!
* Védettek a hangyák?
* Mit jeleznek az évgyűrűk?
* Hogyan hívják a bükk termését?
* Melyik tűlevelű fa hullajtja le a tűit télen?
* Hol él a földigiliszta?
* Nevezz meg öt erdei állatot!
* Mit eszik szívesen a mókus?
* Hány lába van a póknak?
* És így tovább

1. változat:
Lefordítva sok kártyát lefektetünk. Sorban mindenki húz egyet. Aki tud válaszolni a kérdésekre, megtarthatja a kártyát.
Ehhez a játékhoz sok olyan kártyának is rendelkezésre kell állnia, amelyekre nagyon könnyű válaszolni.

2. változat:
Két csoport játszik egymás ellen. Egy játékos az egyik csoportból mindig megnevezi azt a játékost a másik csoportban, akinek válaszolnia kell az akkor húzott kártyára. Ha helyes a válasz, akkor az ő csoportja kapja meg a kártyát, ha nem, akkor meg kell tartani azt.
Majd a másik csoport következik.

3. változat:
Egy kockajátékhoz játékteret rajzolunk. Minden eseménymezőben húzni kell egy kártyát. Ha nem tudjuk megválaszolni a kérdést, akkor egyszer kimaradunk. A kártyákat mindig alulra rakjuk.

4. változat:
A gyerekek egyedül egy képet festenek az erdő témához és szövegeket találnak ki az egyes mezőkhöz.
Példák:
A piknik után az erdei tisztáson összegyűjtöd a keletkezett szemetet, hogy később egy szemétvödörbe dobd. Még egyszer dobhatsz.
Az erdei út közepén egy hangyaboly található. Hogy ne zavard a hangyákat, ki kell kerülöd őket.

B. "Ha egyszer úgy akarunk enni, mint az állatok" játék
Először együtt felsorolunk sok különböző állatot és a táplálékukat.
Az állati étkeket mindig felírjuk egy cédulára, és összehajtjuk azt. Pl. a gilisztát, amit sok állat fogyaszt, ennek megfelelően sok cédulára írjuk fel.
Két csoportot alkotunk: a játékosok és a megfejtők csoportját. Egymástól nem messze egymással szemben áll a két csoport. A játékosok csoportjában lévő emberek számának megfelelő cédulát kell húzni.
Az első játékos fog egy cédulát, széthajtja, és megpróbál egy olyan állatot utánozni, amelyik az említett táplálékot fogyasztja. Ha a megfejtők csoportja kitalálta az állatot, a következő játékos van soron. Ha egy játékosnak nincs ötlete, akkor vehet egy új cédulát, az előzőt az utána következő játékosnak kell elvennie. Mivel az utolsó játékosnak nincs választási lehetősége, és a kívánt állatot el kell játszania, a végén olyan játékosnak kell állnia, aki jól ismeri az állatokat.
Ha minden állatot eljátszottak és megneveztek, akkor cserél a két csoport.

C. Az Umweltspielbuch-ban (Környezeti játékok könyve) a már említett erdei játék (57-61. old.) mellet a következő témához illő játékok leírásai találhatók:
Természetdominó (62-64 old.; egy önállóan játszható játék; a növényfajok megismerését szolgálja), Természetes tárgyak, Ökö-keresd a párját, Zöld futam (66-69 old.).
Egy Öko-futam, nem csak sok örömet okoz a gyerekeknek; a verseny során néhány dolgot meg is tanulnak. A futamot mindig a gyerekek korának és tudásának megfelelően kell kialakítani. Senkitől sem szabad túl sokat követelni. Inkább arról van szó, hogy játékos keretek között együtt feladatokkal birkózzunk meg.
A résztvevők feladatlapokkal és írószerszámmal ellátva kis csoportokban indulnak. Egy megfelelően jelölt úton bizonyos kitűzött helyeken feladatokat kell teljesíteniük, ill. kérdésekre kell válaszolniuk.
Egy ily módon kivitelezett futamhoz alapos tervezésre van szükség. A terepet át kell kutatni, az utat egyértelműen és környezetbarát módon (pl. fűrészporral) kell jelölni, minden csoport számára kell készíteni egy térképet. Elég időnek kell rendelkezésre állnia, és úgy kell megtervezni a futamot, hogy az egyes csoportok ne együtt érkezzenek ugyan ahhoz az állomáshoz. Az étkező-állomások sem hiányozhatnak.
Állomáspéldák:
* Milyen öreg az a fa, amelyet az első állomásnál kivágtak?
* Hozzatok magatokkal egy lucfenyőtobozt!
* Gyűjtsetek útközben 20 olyan dolgot, ami nem való az erdőbe (csoportonként egy szemeteszsák)
* stb.

D. Növekedünk
Avagy: Hogyan tudjuk együtt eljátszani a növekedést?
1. Famagok hullanak a talajra - minden gyerek nyugodtan fekszik a földön.
2. Egy év múlva a csírák tétován a fényre merészkednek - egy ujjunkat óvatosan felemeljük.
3. Három év múlva a fiatal növények 30 centiméter magasak - térdelve a lábunkon ülünk, a karjainkat lazán lelógatjuk.
4. Tíz év múlva a fácskák kb. 3 méteres magasságot érnek el - a térdünkre emelkedtünk és a karjainkat ferdén lefelé tartjuk.
5. Harminc év múlva a fiatal fák magassága 9 méter - állunk, a kezünket még mindig lefelé tartjuk.
6. Hetven év múlva a fák csúcsa 18 méterrel emelkedik a föld fölé - karunkat magasban tartva körben állunk.
7. Száz év múlva a fák sűrű levélkoronát viselnek és majdnem 30 méter magasak - lábujjhegyen állunk, a karjainkat, amennyire bírjuk, a magasba nyújtjuk, a kezeinket széttárjuk.
8. A gyönyörű fát 20 másodperc alatt motorfűrésszel kivágják - összeesünk, összegörnyedve fekszünk a földön.
9. Mi marad? Ültessünk új fákat! - óvatosan mindenki elültet egy csíranövényt.

2. Ábrajegyzék

Abb. = ábra
aus Lit. x.y. = az x.y. irodalomból
nach Lit x.y. = az x.y. irodalom szerint
Ab...bild (olvashatatlan)

3. Kiegészítés: Faanyag

Nagyon sokféle fafaj létezik. Az egyes fafajok fájának színe, súlya, rugalmassága, keménysége, szaga, az évgyűrűik elrendeződése különböző.

A fának sok évre van szüksége a növekedéshez
A faanyag a természetben nő. Faanyagot nem lehet gyárban előállítani. Ha ma elültetünk egy fát, sok évet kell várnunk arra, hogy a törzse elég vastag legyen a fa további feldolgozásához. És ha ma elültetünk egy fát, és kb. ötven évig nőni hagyjuk, mi, a gyerekeink és az unokáink talán annyira megszeretjük, hogy soha sem szeretnénk kivágni.

A fa meleg tapintású
Megfogunk különböző fából készült tárgyakat, kézzel végigsimítunk faasztalokat és fából készült szekrényeket.
Játék: Csukott szemekkel megtapintunk különböző fából, műanyagból, gumiból, fémből, üvegből, szövetből stb. készült tárgyakat és érzékeljük a különbségeket.

A fa jó szagú
- A fűrészüzemben érezni lehet a frissen fűrészelt fa erős illatát.
- Napsütéses napokon a tűlevelű erdők kellemes gyantaillatot árasztanak.
- Ugyanez az illat árad a nyílt láng fölé tartott fenyőágból.

A fa érdekes és eleven
A világos és sötét gyűrűk, amelyek a fa keresztmetszetén középről kifelé a fa növekedését jelzik, adják a fa szépségét. A fűrészelt fánál általában nem gyűrűket látunk, hanem vonalakat, amelyek egymástól különböző távolságokban futnak és gyakran gyönyörű mintázatot alkotnak (erezet). Több színárnyalat váltakozik. Egyetlen fadarab sem hasonlít egy másikhoz.
- A lakásban/az iskolában/az óvodában az összes fából készült tárgyon megkeressük a növekedési vonalakat és egymással összehasonlítjuk azokat. Melyek hasonlóak? Melyek különböznek nagyon?
- Különböző fákból gyűjteményt állítunk össze: deszkák, uszadékfa, korhadó fa, elszenesedett fa, szújáratos fa, lakkozott fa. Egymással és műanyag tárgyakkal összehasonlítjuk őket.

A fa hangot ad
A fának és más anyagoknak a hangját összehasonlítjuk egymással úgy, hogy vonalzóval rájuk ütünk.
Játék: Csukott szemekkel különböző anyagokat a hangjuk alapján megkülönböztetünk.
Különböző fákat felakasztunk és megütjük azokat. Azonos hangjuk van?
Tud ugyanaz a fa különböző hangokat adni? (rövid/hosszú darab, száraz/nedves, tömör/odvas fa)
Ki ismer fából készített hangszereket?

A fa úszik
Előbb egy követdobunk vízbe, majd egy fadarabot. Mi történik?
Mi történik, ha fadarabokat víz alá merítünk, és elengedjük azokat?
Egy tutajt egyre több súllyal terhelünk. Mi történik a tutajjal?

A fa ég
A fával és a tűzzel kísérletezni a gyermekek számára lebilincselő. Azonban mindig jelen kell lenniük felnőtteknek.
Az "Erdőtűz veszély" plakát nyomatékosan óv a következményektől, amiket a tűz egy száraz erdőben okozhat. Valaki egyszer azt mondta, hogy egy fából egy millió gyufát lehet készíteni, de egyetlen gyufa elegendő, egy millió fa elpusztításához. Erről kimerítően beszélgethetünk.

Hogyan rakjuk a fát a tűzrakó helyen, hogy jól égjen?
Mit látunk, hallunk, érzünk, amikor a fa ég?
Mi marad a fából, ami egy tűzrakó helyen elégett?
Szénnel befestve a gyerekek gyorsan rablóvá változtathatók, vagy a legközelebbi sziklára vagy egy falra szénnel falrajzot készíthetünk.

A fa rugalmas
A rugalmasságából fakadóan a fa nagy terhelés esetén görbülni tud, és mihelyt a terhelés megszűnik az eredeti helyzetébe vissza tud térni. A fa emiatt tartós és sokoldalúan felhasználható építőanyag. A rugalmassága az előfeltétele annak is, hogy a fa rezgéseket tud továbbítani és ezért ad hangot.
Erős szélben egy karcsú, magas fa mozgását megfigyeljük.
Mogyoróbokrok fájából játékíjak készíthetők (nyílvesszők nádszálból, hegyek bodzafából).
A fából készült lépcsők és a padlók recsegnek, amikor megyünk rajtuk

A fa tágul és összehúzódik
A fa nedvességet vesz fel a levegőből. Ha a fa érintkezésbe kerül a vízzel, teleszívja magát, megduzzad. A száradásakor a fa összehúzódik, zsugorodik. A rostjai irányában repedések keletkeznek. Azt mondjuk: A fa "dolgozik".
Egy konyhai deszkát egyik oldalával vízbe helyezzük. Mi történik?
Egy finomra csiszolt fadarabot benedvesítünk. A fa rostjai újból előbukkannak.
Egy olyan fatörzsnek, amelyet kivágtak, és a kérgét lehántották, a külső rétege gyorsan kiszárad a napon, és repedések keletkeznek rajta. Ki fedez fel egy ilyen fatörzset a séta során?

A fa még sokkal több!
Végül röviden felsoroljuk a fa néhány más tulajdonságát és olyan javaslatokat teszünk (címszavakban), amelyek segítségével számos ezzel a "hétköznapi" anyaggal kapcsolatos játék- és alkotási lehetőséget fedezhetünk fel és élhetünk át és sok tapasztalatot szerezhetünk.

A fa kemény: keményfa - puhafa; beleharapunk egy ceruzába; a keménységet fúrással, fűrészeléssel, szögeléssel ismerjük fel; a fa mint építőanyag.

A fa terhelhető: Összehasonlítunk fagerendákat, hidakat; különböző fahidakat építünk magunk (fatuskók, pálcikák, lécek stb.); kötéllétrával vizsgáljuk a terhelhetőséget.

A fa megmunkálható: A fát kiszárítjuk és megmunkáljuk; szükséges szerszámok és gépek; furulyák, főzőkanalak, álarcok stb. előállítása.

A fa elkorhad és törékennyé válik: elkorhadt fatönkök és ágak; Ki fészkeli be magát oda?; Mi nő rajta?; Mi történik a kertkerítések, a fagerendák, a fészerek fájával?; Száraz fa és a tűz...

86. ábra: A fát bemetszük

4. IRODALOMJEGYZÉK

1. GYERMEKKÖNYVEK

1.1. Ott egy csodaszép rét
Timtim úr a gyerekekkel elköltözik, hogy találjanak egy rétet, amin játszani lehet. A rét újra és újra sűrűn lakott területté válik. Újra nincs hely a gyerekek számára. Ekkor újra elköltöznek, és újra találnak egy rétet...
Egy a gyakorlattban a legjobban bevált könyv, ami tudatosítja, hogy milyen értékes mindenki számára a természetes, nem elpusztított táj.

1.2. A kis zöld fenyőfa
Valentin elvállalja egy kis fenyő gondviselését, amit egy faiskolából hoz haza és elültet. Megtanulja megérteni azokat veszélyeket, amelyeknek a fa a tönkretett környezetében ki van téve.

1.3. A városka körül
A kis Hullewulle asszony segítségével a kisváros gyerekei megakadályozzák, hogy eltűnjön az erdő. Az új városrészek a kedvelt erdő köré épülnek. Jól eljátszható.

1.4. Gyere Hom!
Hom egy napon igen különös felfedezéseket tesz. Találkozik a víziemberrel a folyómederben, a tenger királyával a tengerfenéken, erdőn-mezőn a hegyi óriásokkal, szörnyekkel, manókkal, vízi tündérekkel és sárkányokkal . Mindannyian az élőhelyek emberek általi elszennyeződéséről és szétrombolásáról panaszkodnak. Végül Hom elvállalja a közvetítő szerepét a teremtmények és az ember között azáltal, hogy az érintettekkel együtt elmegy az emberekhez.

1.9. Itt összeomlik egy ház, ott áll egy daru és állandóan fenyeget a kotrógép - avagy hogyan változik a város
Nyolc-nyolc poszteren egy város- ill. egy tájrészletet tekínthetünk meg egy kb. húsz éves időtartam során. A posztereken az építési intézkedések és a iparosodás hatására bekövetkező változásokat ábrázolják kitűnő képekkel. Ideális korhatárok nélüli csoportmunkához.

1.10. Grabowski a vakondok
Ebben a bevált képeskönyvtörténetben egy "jelentéktelen vakondok" élőhelyét építkezési gépek veszélyeztetik. A "veszélyeztetett élőhely" témához korán felhasználható könyv.

1.12. A csigák világa
A könyv segítségével a gyerekek megtanulják látni a hétköznapi állatokat. Kezdeti, egyszerű információk.

1.13. Maja nyomon van
Például ezeket a témákat tartalmazza: Hogyan énekelnek a madarak? Hogyan emelkedik fel a víz a levelekbe? Mi szúr, harap, éget? - Az információk mellet mindig cselekvésekre való felszólítások is találhatók. Maja az a típúsú gyerek, aki naivan, kiváncsian és vállalkozó szelleműen áll hozzá a külvilág jelenségeihez. Maja javasolja, hogy a gyerekek menjenek ki a természetbe és figyeljék meg azt.

1.14. A lábakra szert tett hárs
Egy szeretetre méltó kis utópia: Megvilágítja az autótulajdonos és a fákat kedvelő lakosok közötti vitában a különböző álláspontokat. Aki az elején nem csodálkozik különösebben, hogy egy hárs járni kezd, azt is el fogja hinni, hogy a hársat pártoló embereknek sikerülni fog a fa kivágását megakadályozni.

1.15. Az utolsó fa
Történet egy kisvárosról, amely az erdejét idegen kereskedőnek adja el. Az erdőt kivágják, a falut a terjeszkedő sivatag veszélyezteti. A lakosok megtanulják magváltoztatni gondolkodásukat és újra ültetnek egy erdőt.

2. IFJÚSÁGI KÖNYVEK

3. PEDAGÓGIAI IRODALOM / TANULÁSI JÁTÉKOK

4. TOVÁBBI SPECIÁLIS IRODALOM

5. PROJEKTEK

5.1 Házi feladat
Az erdő témát a következőképpen kezelték házi feladatként egy általános iskola felső tagozatában a projektorientált, több tárgyat felölelő oktatásban: "Az erdei élőhely jelentősége a burgenlandi Glashütten/Lockenhaus térségében megfigyelt bükkös alapján (?)". A házi feladat többek között tartalmaz játékokat, egy kirándulás leírásást és egy hangos diashow-t. Közelebbit az ARGE Umwelterziehung-ban tudhat meg.

5.2 Az erdőnek élnie kell - projektleírás
Ebbe a kitünő projektjelentésbe az ARGE Umwelterziehung könyvtárában lehet bepillantást nyerni.

6. ALKALMAZOTT IRODALOM

Ismertetés

Katalógus