Let's Reduce and Recycle: Curriculum for Solid Waste Awarennes
(U.S. Environmental Protection Agency (EPA), 1990)
1-3. fejezet
dr. Adorjánné Farkas Magdolna fordítása
[ Rich Text formátumú, tömörített változatban letölthető. ]


CSÖKKENTSÜK ÉS HASZNOSÍTSUK ÚJRA:
FIGYELJÜNK A SZILÁRD HULLADÉKRA

TANTERV


Első fejezet
Mi a hulladék?

Első feladat: Meghatározza, hogy mi a szemét és elmondja, hogy hol keletkezik.

Kulcsszavak: szemét, hulladék, szeméttelep, hulladékégető

A gyakorlati feladat bevezetéseként beszélgessenek a gyerekekkel a következő kérdések alapján:
K    Ki tudja, hogy mit jelent az a szó, hogy szemét, vagy hulladék?
K    Tudtok-e még ezeken kívül más rokon értelmű szavakat mondani a szemétre?
K    Hova kerül az osztálytermünkből a szemét?

Kapják meg a gyerekek feladatként, hogy magazinokból vágják ki olyan tárgyak képét, amelyeket el szoktunk dobni használat után, vagy ha már nincs rá szükségünk. A képekből készítsenek montázst. Az egész osztály együtt is készíthet egy hatalmas montázst.

Ezután beszéljék meg a gyerekekkel, hogy hova kerül a sok hulladék:
K    Mi történik a szeméttel, amikor elhagyja az iskolát?
K    Otthon mit szoktunk eldobni a szemétbe? (Írjuk fel a táblára!)
K    Hova szállítják az otthoni szemetet?
K    Látott-e már valaki szeméttelepet vagy hulladékégetőt? (Magyarázzuk meg, hogy a szeméttelep egy olyan földterület, ahol felhalmozzák a szemetet. A hulladékégető pedig egy olyan nagy kazán, ahol elégetik a szemetet. A 7. és a 8. feladat mindkettőt részletesen tárgyalja.)

A tanulók le is rajzolhatják, hogy milyennek látták a szeméttelepet. Szervezhetünk tanulmányi kirándulást is egy szeméttelepre, vagy tanulmányozhatjuk a gyerekekkel a magazinokban vagy újságokban megjelenő fényképeket. A gyerekek leírhatják vagy lerajzolhatják a benyomásaikat.

Második feladat: Megismerteti a gyerekekkel a gonosz szemét-manót.

Beszéljék meg a gyerekekkel, hogy milyennek látják a szemét-manó figuráját. Kérdezzék meg tőlük, hogy szerintük miért hívják így ezt a figurát. Meséljük el, hogy a szemét-manó egy képzeletbeli figura, aki nagyon pazarló és lusta. A manó szeret szemetelni és a szemétben lakik. Mondják meg a gyerekeknek, hogy minden leckében fognak találkozni a manóval és nagyon meg kell majd figyelniük, hogy a manó cselekedetei hasznosak-e vagy károsak.

A gyerekek kiszínezhetik a manó képét és megrajzolhatják a saját szemét-manójukat is.

Harmadik feladat: Sokféle típusú szemét meghatározása.

Kulcsszavak: fém, műanyag, papír, keménypapír, üveg, alumínium, bádog, acél

Kérjük meg a gyerekeket, hogy otthonról hozzanak be egy-két szemét-mintát. (Figyelmeztessük őket, hogy mielőtt behoznák ezeket, tisztítsák meg olyan jól, ahogy csak lehet.) A tanár is vihet be néhány fajta szemetet. Jó ha a gyűjtemény sokféle szemetet tartalmaz: műanyagot, papírt, kemény papírt, fém konzervdobozt és üveget. (Kis gyerekeknél érdemes elhagyni az üveget, biztonsági okból.)

A tanár jelöljön meg cédulával dobozokat és helyezze el az osztály előtt. A gyerekek így könnyen tudják osztályozni a különféle szemeteket. El kell dönteniük, hogy az osztályozandó hulladékdarab papír, műanyag, fém, vagy üveg. Miközben a hulladékkal dolgoznak a gyerekek, figyeljék meg alaposan a tárgyak alakját és az anyaguk szerkezetét.

Döntsék el a gyerekek, hogy mely tárgyakat vonz a mágnes. A tanár magyarázza meg a gyerekeknek, hogy az alumíniumot nem vonzza a mágnes. A bádog és a vas tárgyakat vonzza a mágnes.

A fiatal gyerekekkel figyeltesse meg alaposan a szemétbe dobott tárgyak alakját. A gyerekek le is rajzolhatják a tárgyakat és kiszínezhetik a rajzokat.

Második fejezet
Hova kerül a hulladék?

Negyedik feladat: Megmutatja a tiszta levegő, víz és talaj fontosságát.

A nagyobb gyerekek az összegyűjtött hulladékból próbáljanak meg állatfigurákat, vagy más hasznos tárgyat készíteni. Például dekorálják ki a konzervdobozokat, utána ezeket ceruzatartóként használhatják. A műanyag dobozokba növénypalántákat ültethetnek. Ezeknek a tevékenységeknek az a célja, hogy a gyerekek megértsék, hogy a hulladékot értelmes módot újra lehet hasznosítani.

Kulcsszavak: levegő, víz, talaj

Ehhez a feladathoz egy léggömbre, egy papírlapra, egy pohár vízre és egy cserepes virágra lesz szükség.

Egy önként jelentkező tanuló fújja fel a léggömböt. Ezután lassan engedjék ki a levegőt, hogy a gyerekek érezzék a kezükkel a levegő áramlását.

K    Miért van szükségünk levegőre?

Vegyenek a gyerekek egy mély lélegzetet, majd tartsák vissza a lélegzetüket. Így érezhetik, hogy levegő nélkül nem élhetünk. A tanulók hajtogassanak papírból egy legyezőt. Majd mozgassák a legyezőt, így érezhetik, hogy a legyező mozgatja a levegőt

A tanár mutassa meg nekik a vizet.

K    Miért van szükségünk vízre?

Meséljék el a gyerekek, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a vízről. Készítsenek a táblára egy listát azokról a tevékenységekről, amelyekhez vizet használunk.

A tanár mutassa meg a gyerekeknek a cserepes virágot.

K    Mi nő a talajban?
K    Van-e valakinek kertje az osztályból?
K    Ha a földön nem lenne talaj, lenne-e ennivalónk?

Beszélje meg a gyerekekkel, hogy miért fontos a talaj a fennmaradásunkhoz?
Ötödik feladat: Megismerteti a gyerekekkel a környezetszennyezés fogalmát és a különböző fajtáit.

Kulcsszavak: környezetszennyezés

K    Ki tudja, hogy mit jelent az a szó, hogy környezetszennyezés?
K    Láttál-e már szennyezett talajt, levegőt, vagy vizet? Hol láttad?
K    Miért rossz nekünk a környezetszennyezés?

A gyerekek szavazhatnak arról, hogy szerintük melyik a legkárosabb szennyezés (a talajba, a vízbe, vagy a levegőbe kerülő). Nincs nyilvánvalóan helyes válasz, mégis lehetőséget kell biztosítani a gyerekeknek arra, hogy a véleményüket példákkal támasszák alá. Mondja meg a tanulóknak, hogy lesz néhány olyan feladat, amelyet azért fognak előadni, hogy illusztrálják, hogyan hat a szennyezés a talajra, a levegőre és a vízre.

6. feladat: Segíti a tanulókat abban, hogy a különböző fajtájú szemeteket fel tudják ismerni.

Kulcsszavak: szemét, szemét-bogár

Az iskolába és az iskolából hazavezető úton figyeljék meg a gyerekek a környezetszennyezés jeleit. Főként az eldobált szemetekre figyeljenek. A kisebb gyerekekkel érdemes közösen menni "szemét-vadászatra". A gyerekek jegyezzék fel, hogy milyen fajta szemeteket láttak.

K    Mi volt a leggyakrabban előforduló szemét?
K    Hol volt a legtöbb szemét?
K    Mi a szemét-bogár?
K    A könyvben szereplő szemét-manó szemét-bogár-e? Miért?

Szervezzünk meg egy takarítási akciót az iskolában, az iskola környékén vagy egy közeli parkban. Amikor a gyerekek összegyűjtik a szemetet, osztályozzák azokat a megfelelő kategóriákba (papír, műanyag, alumínium, bádogdoboz, stb.) Kikapcsolódásként a gyerekek írhatnak egy szemét-rapet, amit elénekelhetnek az iskolaudvaron. A zenekíséretet hordozható elektromos zongorán játszhatják, miközben mindenféle szemétről rövid, de jellemző verset mondanak. Például:

    Rendetlen az, aki a papírt az utcán elejti,
    Talán akad valaki, aki a szemem elől elrejti.

Rögzítsük magnetofonnal a gyerekek szerzeményeit, vagy maguk a gyerekek írják le azokat. Azután komponáljunk egy közös dalt, amelyet a gyerekek előadhatnak az iskolatársaiknak.

Hetedik feladat: Hasonlítsanak össze a gyerekek egy nyitott szemétlerakó-helyet és egy olyan szeméttelepet, ahol a szemetet rétegenként talajjal borítják.

Kulcsszavak: nyitott szemétlerakó-hely, egészségügyi szempontból biztonságos szeméttelep, szennyez, szivárgás

A gyerekek kis csoportokban alakítsanak ki kis méretű nyitott szemétlerakó-helyet és talajjal borított szeméttelepet. Hasonlítsák össze a kettőt egy több hetes időszakon keresztül.

A szeméttelep elkészítéséhez használjanak a gyerekek egy legalább 2 literes műanyagflakont, amelynek először vágják le a felső harmadát. Az aljára szórjanak talajt, majd felváltva rétegezzenek szemetet és talajt, végül az egészet fedjék be egy réteg talajjal. Mindenféle szerves és szervetlen anyagot tartalmazzon a szemét: újságpapírt, vasat, műanyagot, alumínium fóliát, rágógumi vagy cukorka csomagoló papírt és valamilyen ételmaradványt, például almahéjat. Permetezzük meg az egészet vízzel, a réseket zárjuk le ragasztó szalaggal, majd rakjunk rá egy jól záró fedelet. Körülbelül minden második nap vegyük le a fedelet, hogy bejusson a levegő és ilyenkor locsoljuk is meg a szeméttelepet egy kis mennyiségű vízzel.

A nyitott szemétlerakó elkészítésénél is az előbbihez hasonló műanyagflakont használjunk, amelynek az aljára először talajt szórunk, majd erre tesszük rá a szemetet. Időnként ezt is locsoljuk meg vízzel, azonban ne fedjük be.

A gyerekek mindkét esetben írják le, hogy milyen anyagokból állt a szemét. Két táblázatban rögzítsék, hogy időről időre milyen változásokat figyeltek meg a kétféle szemételhelyezés esetén. A megfigyelési periódus végén beszéljük meg a gyerekekkel, hogy milyen különbségeket figyeltek meg.

A nyitott szemételhelyezés esetén azt vehetjük észre, hogy az ételmaradvány elkezd rothadni és egy kis szaga lesz. A papírdarabok is elkezdenek lebomlani, a műanyag azonban nem. A vas elkezd rozsdásodni, az alumíniummal azonban semmi nem történik. A lezárt szeméttelep esetében ugyanazoknál az anyagoknál alig indul meg a lebomlási folyamat, és szagot sem tapasztalunk.

K    Mit gondolsz, hogy milyen problémát okozhat a nyitott szemételhelyezés? (A válaszok utalhatnak a kellemetlen szagra, vagy arra, hogy a patkányok és más kártevő állatok hozzáférhetnek a nyitott tárolóban lévő szeméthez. Utalhatnak a gyerekek a betegségekre, vagy arra, hogy csúnya és a szemetet a szél más területekre is elsodorhatja, szennyezve azokat. A nyitott tárolókban a szemét több helyet foglal el.)

Mutassunk rá arra, hogy régen főként nyitott lerakóhelyeken helyezték el a szemetet, amely így a lerakó környezetét is szennyezte. A talajjal borított szeméttelepek biztonságosabb elhelyezést tesznek lehetővé. A modern egészségügyi szempontból biztonságos szeméttelepeknél megakadályozzák, hogy a szemét szennyezze a környezetet. Ezeken a szeméttelepeken naponta talajréteggel fedik be a szemetet, és megakadályozzák, hogy folyadék szivárogjon el a környezetbe.

A gyerekek megértik, hogy sok környezeti problémát ki tudunk küszöbölni, ha a nyitott lerakóhelyek helyett zárt telepeken helyezzük el a hulladékot. Sok éven keresztül a jövőben ez lesz a fő szemét-elhelyezési módszer. A gyerekekben azonban azt is tudatosítanunk kell, hogy az ilyen módon elhelyezett szemét nagyon lassan bomlik le.

Nyolcadik feladat: A szemét elégetésének káros következményei és az alternatív lehetőségek

Kulcsszavak: égés, hamu, égetőmű, hulladékból-energiát erőművek

A szabadban történő hulladék-égetés során fellépő problémák egy részét megvizsgálhatjuk egy fémből készült konzervdoboz használatával. A doboz aljához közel lyukakat készítünk, amelyeken keresztül a levegő be tud áramlani. A dobozba tegyünk kevés ételmaradékot (például almamagot, tojáshéjat, kis darab sárgarépát), alumíniumot, műanyagot, üvegdarabot és újságpapírt. Vigyük ki a dobozt a szabadba és gyújtsuk meg a tartalmát. A gyerekek figyeljék meg, hogy mi történik.

K    Melyik anyag ég és melyik nem?
K    Melyik anyag olvad meg?

A papír könnyen elég. Az ételmaradék izzik, de nem gyullad meg. A műanyag megolvad, meggyullad és közben füstöl, ragadós anyag marad meg belőle. A fémek egyáltalán nem égnek.

K    Hova száll a füst, amikor égetjük a szemetet? Szennyezi-e a levegőt?
K    Mi történik velünk, ha túl sok füst kerül a levegőbe?
K    Mi történik a keletkezett hamuval?
K    Fel lehet-e használni a keletkező meleget? Milyen célra?

Magyarázzuk meg a tanulóknak, hogy a hulladékot biztonságos körülmények között is el lehet égetni, és ha jól tervezett és gondosan üzemeltetett hulladékégetőben égetjük el a hulladékot, a környezetre gyakorolt káros hatásokat nagy mértékben le lehet csökkenteni. Az égetőművek működését gondosan ellenőrizni kell, így elkerülhetjük a légszennyeződést. Magyarázzuk meg a gyerekeknek, hogy a hulladék elégetése után hamu marad, amelyet speciális hulladéktárolókban kell elhelyezni.

A modern hulladékégetők energiát is termelnek a szemét elégetése során. Ezt az energiát lakások fűtésére vagy elektromosság előállítására lehet használni. Azokat a hulladékégetőket, amelyek energiát is termelnek, hulladékból-energiát erőműveknek nevezik.

Magyarázzuk meg a tanulóknak, hogy a lakossági hulladékot vagy szeméttárolókban helyezik el, vagy égetőművekben elégetik. A keletkező szemét mennyiségét több féle módon lehet csökkenteni.

Kilencedik feladat: Megmutatjuk, hogyan szennyezi a szemét a vizet

Kulcsszavak: szivárgás

Magyarázzuk el a tanulóknak, hogy a hulladék a természetes vizeket is szennyezheti. Ezt úgy szemléltethetjük a tanulók számára, hogy egy tiszta vizet tartalmazó tálba széttépett papírt, ételmaradékot, fém konzervdobozt, valamilyen sötét folyadékot, például kávét öntünk. A gyerekek mindegyik anyag hozzáadása után figyeljék meg a változást.

Magyarázzuk meg a tanulóknak azt is, hogy a szemét akkor is szennyezheti a vizet, ha nem kerül bele közvetlenül. Egy tálban készítsünk egy kis homokbuckát. Csepegtessünk rá tintát. A tinta jelképezi a szennyeződést. Ezután spricceljünk vizet a homokbuckára, ez az esőnek felel meg. Addig folytassuk a kísérletet, amíg a tintás víz bele nem szivárog a tálba.

Magyarázzuk el, hogy a környezetben a szennyezett víz beszivároghat a folyókba, a tavakba, vagy a talajvízbe és szennyezi azokat. Kérdezzük meg a gyerekeket, hogy van-e valamelyikük házánál kút. Magyarázzuk el, hogy a talajvizet felhasználja az ember ivásra, főzésre, mosásra, stb. A talajvíz szennyezetté válhat a nem megfelelően elhelyezett hulladékból elszivárgó anyagoktól.

Harmadik fejezet
Milyen hatással van a szemét a természeti forrásainkra?

Tizedik feladat: A természeti források fogalmának bevezetése

Kulcsszavak: természeti források

Írják fel a táblára különböző anyagok nevét, amelyek a hulladékba kerülnek. Mindegyikről mondják meg, hogy honnan ered. (Például: a papír fából készül, amely a talajból nő; az üveg homokból készül, amely a Földet felépítő kövekből keletkezik; a fémeket a Föld érceiből állítják elő; a műanyagot pedig a petróleumból, amelyet a Földből kitermelt kőolajból nyernek; az ételünket pedig a Föld állatai és növényei biztosítják.)

Elemezzék, hogy az osztályteremben található tárgyak anyaga honnan származik.
Vezessék be a természeti forrás fogalmát, amely olyan anyagokat jelent, amelyeket a természet biztosít és a növények, az állatok, vagy az emberek használnak fel.

K    Sorold fel a táblán összegyűjtött természeti forrásokat.
K    Miért fontosak a természeti források?
K     Kimeríthetetlenek-e a természeti források?
K     Mi történik akkor, ha továbbra is pocsékoljuk a természeti erőforrásainkat égetéssel, szemeteléssel vagy azzal, hogy eltemetjük a hulladékot?
K     Tudsz-e példát mondani olyasmire, amely nem használ fel természeti erőforrást?

Tizenegyedik feladat: A megújuló és a nem-megújuló természeti források fogalmának bevezetése

Kulcsszavak: megújuló, nem-megújuló, alumínium, petróleum, bauxit

Gyűjtsenek össze olyan anyagokat, amelyekből általában összeáll a szemét. A minta egyaránt tartalmazzon olyan tárgyakat, amelyeket megújuló és amelyeket nem-megújuló természeti forrásokból állítanak elő.

A tanulók azonosítsák, hogy milyen nyersanyagból készülnek a különböző használati tárgyak és határozzák meg, hogy ezek a nyersanyagok megújuló vagy nem-megújuló természeti források-e. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az alumínium, a bádog, az acél vagy a petróleum nem-megújuló természeti források. Magyarázzuk el a tanulóknak, hogy egyes anyagokat azért tekinthetünk nem-megújuló természeti forrásnak, mert évmilliókig tartó geológiai folyamatok eredményeként keletkeztek. A nem-megújuló természeti források korlátozott mennyiségben állnak a rendelkezésünkre, és ha felhasználjuk őket, örökre eltűnnek.

A papírt megújuló természeti forrásból állítják elő (fából), azonban a faanyagot gyorsabb tempóban használjuk fel, mint amilyen tempóban újra termelődik. A megbeszélés eredményeként a tanulók a hulladék minden darabjáról meg tudják állapítani, hogy az megújuló vagy nem-megújuló természeti forrásokból készült-e.

    Alumínium konzervdoboz, bauxitból állítják elő (nem-megújuló)
    Bádog alapú acél konzervdoboz, fémekből (nem-megújuló)
    Üveg, homokból, lúgból és mészkőből (nem-megújuló, de nagy mennyiségben
    állnak a rendelkezésünkre)
    Papír, fából (megújuló)
    Kartonpapír, fából (megújuló)
    Szerves hulladék, például növényi nyesedék és ételmaradék (megújuló)
    Műanyag dobozok és zacskók, petróleumból (nem-megújuló)



A Föld természeti forrásai
nem-megújuló		megújuló
fosszilis energiahordozók	ásványi források	növények	állatok
benzin	fémdoboz	gyümölcs, zöldség	tejtermékek
műanyag doboz	üveg	fából készült szék	gyapjú pulóver
műanyag esőköpeny	kerámia tál	papír	bőráruk



Tizenkettedik feladat: A szilárd hulladék összetevőinek megismerése

Kulcsszavak: lakossági szilárd szemét-áradat

K    A teljes szilárd hulladék mennyiségnek hány százaléka a nem-megújuló természeti forrás?

Mondják el a tanulóknak, hogy az amerikaiak által termelt hulladék mennyisége évenként 180 millió tonna. A tanulók próbálják meg elképzelni, hogy milyen hatalmas terület szükséges ahhoz, hogy ennyi szemetet elhelyezzenek. Arra is hívják fel a tanulók figyelmét, hogy ez csupán a végtermékekből származó hulladék, ennél sokkal több hulladék keletkezik az üzemekben a termelés során.

A lakossági szemétáradatba kerülő anyagok az USA-ban
(A grafikonon szereplő százalékos értékek)

Műanyag - 8,0%
Fémek - 8,5%
Üveg - 7,0%
Papír - 40%
Kerti hulladék - 17,6%
Ételmaradék - 7,4%
Egyéb - 11,6%

Tizenharmadik feladat: A tanulók megismerik a természeti források eredetét és megértik, hogy az egyes erőforrások kis mennyiségben fordulnak elő

Kulcsszavak: nyersanyag, fogyasztás, import (behozatal), export (kivitel)

Egy világtérkép alapján állapítsák meg a tanulók, hogy hol találhatók azok a nyersanyagok, amelyekből papírt, műanyagot, különböző fémeket, gumit, stb. lehet előállítani. A kőolaj lelőhelyeit is jelöljék meg, mert a kőolaj energiaforrásként szolgál ezeknek az anyagoknak az előállításához. Ezt a feladatot a tanulók önálló kutatómunkaként is feldolgozhatják, a megfelelő forrásmunkák felhasználásával. A tanulók hasonlítsák össze néhány ország lakosságának számát és az általuk felhasznált természeti források mennyiségét.

K    Mely országok importálnak nyersanyagokat és honnan?
K    Milyen hatással lehet egy országra, ha importálja vagy ha exportálja a természeti forrásokat?
K    Mi történne akkor, ha minden ország nyersanyag-felhasználása elérné az iparilag fejlett országok szintjét?
K    Mi lesz akkor, ha az elérhető nyersanyaglelőhelyek fokozatosan kimerülnek? Milyen hatással lehet ez a társadalmakra?
K    Milyen hatással lehet a természeti források kimerülése a világ országai közötti kapcsolatra?
K    Hogyan lehetne csökkenteni az egyes országok függését azoktól az országoktól, amelyekből különböző nyersanyagokat importálnak? Ez milyen hatással lehet az egyénekre?

Beszéljék meg ezeket a kérdéseket és azt is, hogyan lehetne csökkenteni a nyersanyag-felhasználást és újra hasznosítani az anyagokat?

Tizennegyedik feladat: A tanulók megértik, hogy az energiahordozók is természeti források, és különböző energiaforrásokkal ismerkednek meg

Kulcsszavak: napenergia, atomenergia, geotermikus energia, energia-megtakarítás

K    Természeti forrás-e az energiahordozó?
K    Milyen energiaforrások állnak az emberiség rendelkezésére? (A válaszokban előfordulhat a kőolaj, a szén, a szél, a víz, a nap, az atom, a geotermikus energia stb.)

A tanár röviden ismertetheti azokat az energiaforrásokat, amelyeket a tanulók nem ismernek.

Napenergia - A Napból származó energia. Emlékeztessék a tanulókat arra, hogy a Nap energiája melegíti a Földet és ez teszi lehetővé az életet a Földön. Magyarázzák el azt is, hogy a napenergiát össze lehet gyűjteni és tárolni, majd fel lehet használni az otthonok fűtésére, melegvíz előállításra és ipari célokra.
Atomenergia - Az az energia, amely akkor szabadul fel, amikor atomhasadás történik. Az atomenergiát fűtésre és áramtermelésre is fel lehet használni.
Geotermikus energia - Az az energiafajta, amelyet a Föld hőjéből nyernek.

K    Van-e olyan a felsorolt energiahordozók között, amelynek a készletei kimerülőben vannak?

Beszéljük meg, hogy a különböző anyagok előállítása során több munkafolyamatnál is felhasználnak energiát: a nyersanyag bányászatánál, a szállításnál és a gyártás során. Mutassunk rá, hogy az anyagok újrafelhasználásával és újrafeldolgozásával energiát is megtakaríthatunk (példa erre az alumínium újrafeldolgozása).

Ismertetés

Katalógus