Pesti László - Tarjányi Ferenc

Városmajor


Fery Antal metszete
Fery Antal (1908-1994) fametszetei

Budapest első közparkja, a XII. kerületben, az Isten-hegy és a Martinovics-hegy (Kis-Svábhegy), valamint a Rózsadomb között fekvő terület, melyből 100.381 négyzetméter kiterjedésű rész a park, hozzáértve a Szent János kórház előtti kisebb teret is, a villamos végállomással. Határvonalai a Szilágyi Erzsébet fasor, a Csaba utca, a Maros utca, a Városmajor utca; a korábban Klára, most Ignotus utca a Moszkva tér felé zárja le a teret. A Szamos utca, a Temes utca és az Acsády Ignác utca keresztezik a parkot.

A terület a török hódoltságig kaszáló volt s a rajta áthaladó Ördögárok árterülete. Az Ördögárok Nagykovácsi község határából indul s útját a Dunában, az Erzsébet-híd fölött fejezi be. A park fái e pataknak köszönhetik átlagosnál nagyobb méretüket. A hely később a várbeliek szántóföldje volt.

Buda visszafoglalásakor a vértesek a mai Alma utca torkolatánál, a Városmajor utcai iskola helyén megverték á török lovas segédcsapatokat, megakadályozva evvel a felmentő sereg várba jutását. 1686 után a katonaság használatába került, a várparancsnokság és Buda város tanácsa között tulajdonjogáért pereskedés folyt. 1724-ben Daun Henrik József várparancsnok majorságot és villát épített az Ördögárok partján, és a terület többi részét átengedte a városnak. Daun telke pontosabban a Fővárosi Kertészet telepe és az iskola helyén volt, támpilléres fala ma is látható a kertészet egyik épületébe foglaltan. A telek körül nagy rét terült el, amit jóval később is Ecce Homo-rétnek neveztek az azóta is itt álló szoborról.

Daunt 1730-ban áthelyezték, birtokait a Tanács 3000 forintért megvásárolta, így az egész Városmajor Buda tulajdona lett. Az Ignotus utca és a Szilágyi Erzsébet fasor közötti házsor helyén 1740 és 1780 között temető volt. A Csaba utca és a Krisztina körút közötti házak helyén volt a Bors-rét, a Városmajor így a Vérmezővel és a későbbi Horváth-kerttel egybefüggő, szabad terület volt. II. József császár a Budára jött tisztviselők kényelmére az Egyetem áttelepítésével a Krisztinavárosból áthelyezett Botanikus Kert helyén közkertet akart létrehozni, de Buda Tanácsa ezt a helyet házhelynek kívánta felosztani és cserébe Niczky Kristóf és Pavianovics János javaslatára a Városmajort engedte át közkert céljára, mely indítványba az uralkodó beleegyezett. Használatát illetően több terv született, így téglaégető, takácsműhely, kórhát építése került szóba.

A parkot francia kert stílusban kezdték építeni. A Városmajor utcai oldalon eperfa-iskola volt, ahol az ültetendő fákat termelték. A város a területet 1731 és 1783 között kertészeknek adta bérbe, de mivel mindig kevesebbet fizettek - többek között az itt gyakorló katonaság tönkretette a veteményeket -, 1783-ban el akarta adni. Ezt a császár megtiltotta és 1785-ben üdülőkert építését rendelte el, s az építésre 6982 forintot adott. A telepítést Tallherr tervei alapján Kock Antal városi kertész kezdte el, de az alapmunkákat se fejezte be. A terv egyenes utakat, sövényeket, virágágyakat írt elő. A szükséges fákat - hárs, nyár, szil - a város a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből hozatta, ezeket a major közepén fasorokba ültették. Tallherr József Schönbrunnban ismerte meg a kertépítést. Az elképzelés szigorú mértani beosztás szerint Daun vendéglővé alakított nyaralóját lépcsős terasszal emelte ki, az egyenes utakat köröndök tagolták. Egy 1786-os térkép a park területét 332.351 négyzetméter nagyságúnak ábrázolja. A telepítés 1787-ben 3000 facsemete ültetésével el is készült. Ekkor vált a Városmajor azzá a parkká, mely, most egyharmadára zsugorodva, már két évszázada felüdülést nyújt Buda lakosainak.

1780-tól rendszeres mulatságokat szerveztek. 1791-ben a hivatalába iktatott Sándor Lipót nádor 19. születésnapját itt ünnepelték. 1814-ben a Bécsi Kongresszus résztvevői is meglátogatták a kertet. Második virágkorát az 1830-as években élte, ekkor Kock Antal városi kertész irányította a munkákat. 1831-ben Baczó József városi mérnök tervet készített a Városmajornak a Krisztina-kőrúttal való összekapcsolására, ez nem valósult meg, a területet parcellázták, sőt 1825-től mutatványos bódék felállítását is engedélyezték. Az utolsó népünnepély 1849-ben volt Budavár visszafoglalásának emlékére. A szórakozóhely, ahová különösen a várbeli Nádor-laktanya bosnyák helyőrsége járt mulatni, lassan lezüllött. Később megalakult a Városmajori Intéző Bizottság, vezetője Schwartzer Ferenc volt. A park fenntartása 1879-ben 5-6 ezer forintba került. A Városmajor híres volt kútjainak jó vizéről, ezek egyikéből meg a Várba is hordták a vizet. E kutak jó hírére alapozta dr. Siklóssy Károly a Városmajori Vízgyógyintézetet, melynek parkjaként az egész Városmajort ki akarta bérelni. A kutakat az első világháború után betemették.

1885-ben a Székesfőváros Tanácsa elhatározta a Városmajor kertészeti rendezését, sétányokat építettek és parkosították a régi, majd 1934-ben az új templom környékét. 1890-ben parcellázták a Klára (Ignotus) utca és a Széll Kálmán (Moszkva) tér közötti területet, az itt épült pompás villák előkertjei részben pótolták a park területveszteségeit. 1917-1920 között orosz hadifoglyok részvételével beboltozták az Ördögárok itteni szakaszát. A kápolnát 1923-1925-ben építették Árkay Aladár tervei szerint. Az újabb, kubista stílusú, vasbetonból készült templomot 1930-1933 között emelték, a harangtorony 1936-ban lett kész, a templommal árkád köti össze, ez alatt folyik az Ördögárok. Az új épület tervezője Árkay Bertalan. A két neves építészről néhány éve a templom két oldalán haladó sétányt nevezték el. Az épület a háború alatt megsérült, a károkat 1965-ben állították helyre.

A háború 1945 februárjában érte el a parkot, mely a többi kerthez hasonlóan ideiglenes temetővé és szemétlerakó hellyé vált. 1965-1966-ban kivágták a hollandiai szilfavész következtében kiszáradt szilfákat, ezeket még 1765-ben ültették. 1967-ben a Fővárosi Kertészet fennállásának 100. évfordulójára Dalányi László és Mester Jenő tervezésében mintajátszótér épült, amit később felújítottak, szökőkutas játszószerrel láttak el és kerítés védelme alá helyezték. Mint általában minden parkba, ide is kertidegen létesítmények telepedtek.

A nyugati oldalon van a Fogaskerekű Vasút 1874-ben üzembe helyezett végállomása. A Szabadtéri Színpadot 1952-ben építették és 1965-ben korszerűsítették. A Maros utca mellett található a Budapesti Sport Egyesület teniszpályája és tornacsarnoka. A Fogaskerekű végállomása melletti sporttelep 1986-ban készült el. A Városmajori Gimnázium szintén parkterületet vett igénybe, igaz, nagy kertjével gyarapítja a zöldfelületet, és a Városmajor utcában széles fasori sáv is hasznos zöldfelület. Az Acsády Ignác utcában van a Fővárosi Kertészet töredékére zsugorodott telepe, mely korábban virágzó faiskola és termesztőtelep volt.

Fery Antal metszete

Az itt élő ritka növények közül megemlítjük a kocsányos tölgyet, amit Gaál Franciska színésznő hozott Párizsból. A 18-as villamos végállomása melletti teret díszes vaskerítéssel vették körül s az utakra Schönbrunn típusú kertbútorok kerültek. Ugyanitt több büfé szolgálja a közönség kényelmét.

A park fasori és közlekedési sávok alakjában a Szilágyi Erzsébet fasor felé is terjed. Értékfokozó tényező a kőzetgyűjtemény-bemutató, ami 1974-ben ide szállított hazai kőféleségekből áll, ezek: dacitoandezit, diabáz, édesvízi mészkő, gránit, gránit alpit, hárshegyi homokkő és konglomerátum, jáspis, jura vörös mészkő, kalcit, kovásodott fatörzs, kvarcit, lajtamészkő, lávakőzet, opál, piroxén andezit, riolit, bazalt, ürömi kő.

Szobrok, emlékművek:
Árkay Aladár emlékkút, Ave Világ Királynője, Ecce Homo (Ülő Fájdalmas Krisztus), Espejo D. Eugeno, Fogaskerekű Vasút emléktáblája, Fogaskerekű Vasút kerékpárja mint ipari emlék, Hüvelyk Matyi, Játszótér emléktáblája, lebontva, játszótéri szökőkút, Kopjafa a Gimnázium kertjében, Ludwig van Beethoven, Mackó úrfi kútja, áthelyezve, Magyar Ferenc emléktáblája és hársfája, térplasztika az általános iskola kertjében, Tiroli Vadászok emlékműve, Zarándok emlékmű, beton kerti díszpad egy lakóház kertjében, rongált. Emléktáblák a határoló utak házainak falán: Ignotus (Veigelsberg Hugó), Kaán Károly, Vitéz Aggházy Kamill, Gárdonyi Zoltán, Dr. Lászlóffy Valdemár, Dr. Salamin Pál, Tóth Ágoston, Gera György, épületdíszítő szobor. Nevezetes intézmények: Csaba utca 16. Mayer Ferenc alapította árvaház, most általános iskola. Városmajor utca 48/b. Nyugat Emlékmúzeum. Városmajor utca 59. Általános iskola, tervezték Kós Károly és Györgyi Dénes. Városmajor utca 68. Szívsebészeti Klinika. Maros-utca 34. Posta Központ. Szilágyi Erzsébet fasor 5-7. Térképészeti Intézet. A park növényeiből egy hajdani különlegességet említünk meg, a kékhüvelyt - Decaisnea fargesii.

2008. augusztus



Városmajor térkép

A térkép nagyobb méretben


vissza