Pesti László - Tarjányi Ferenc

A Városliget


Fery Antal metszete
Fery Antal (1908-1994) fametszetei

A főváros egyik legnagyobb közparkjának területe kb. egy négyzetkilométer. Talaja a Duna hordalékából keletkezett s a legutóbbi évezredek lerakódását tünteti föl. Területéről szóló első híradás Rogerius kanonoktól való, IV. Béla országgyűlésére 60.000 ember érkezett. Ugyancsak IV. Béla adta a Városliget területét a margit-szigeti Domonkosrendi apácáknak. Mátyás királynak agaras kertje volt itt s a tavat Agaras-tónak nevezték. Dózsa György szállása is e környéken volt 1514-ben. A török időkben elpusztult hely fásítását Mária Terézia rendelte el 1751-ben. II. József megismételte a fásítási utasítást. I. Lipót a területet a városnak adta, s azt a Városi Tanács fűzfával ültette be.

1785-ben Lechner Tóbiás polgármester akácok telepítéséről intézkedett, ennek kivitelezője Stolc János selyemtenyésztési felügyelő volt, aki Tréfa János erdőkerülővel eperfákat is ültetett. Boráros János polgármester fejlesztési tervei számára 1794-ben megnyerte Batthyány József hercegprímást, aki 24 évre bérbe vette a területet és Witsch Rudolf mérnököt bízta meg a munkák irányításával, aki a mocsaras helyen tavat alkotott s benne két szigetet létesített.

1799-ben Pest város tanácsa a parkot saját kezelésébe vette. A József nádor által 1808-ban létrehozott Szépítő Bizottság pályázatot tűzött ki, melyre Nebbien Henrik dolgozott ki tervet. A liget első műszaki alkotását, az egyik szigetre vezető vashidat Anton Frigyes építette 1826-ban, a szigetet 1861-ben nevezték el Széchenyi Istvánról. Walthier Antal ebben az időben kötött szerződést a parkosítás folytatására. József nádor feltehetően 1846-ban ültette az első mocsári ciprust; a most legöregebb platánokat Alcsútról hozták. A liget az 1838-as árvízkor, majd 1849-ben Hentzi ágyúlövéseitől nyújtott menedéket az ide menekült lakosságnak. A park első krónikása Schams Ferenc volt. Fischof doktor vízgyógyintézetet rendezett be az egyre látogatottabb helyen. A kert eddig egységes terület volt, Petz Ármin főkertész vezetése alatt. A Műjégpálya épületét Francsek Imre tervezte.

Fery Antal metszete

Az Állatkert gondolatát Rómer Flóris, Kubinyi Ágoston, Rottenbiller Lipót és Szabó József vetették fel, a növényanyagot Xantus János és Gerenday József gyűjtötték. 1865-ben alakult meg az Állatkert Részvénytársulat, az épületeket Skalniczky Antal és Koch Henrik tervezték, a kert 1866-ban nyílt meg 31 hold területen. 1907 és 1912 között átépítették, az épületterveket Kós Károly, Neuschloss-Knüsli Kornél és Zrumeczky Dezső készítették. A kis- és nagyszikla építését olasz mesterek végezték a Földtani Intézet irányításával. Az Állatkertben szórványosan megtelepedett mutatványosokból alakult ki később az Angol-, a mai Vidámpark.

Zsigmond Vilmos 1868-ban kezdte el fúrását a Millenniumi Emlék helyén, csaknem tízévi munka után 1878-ban 970 méter mélységből - abban az időben Európa legmélyebb fúrásából - 73 fokos vizet nyert. 1885-ben nyílt meg az Országos Kiállítás, ennek legnagyobb épületét Ulrich Keresztély tervezte, ez volt a 14.000 m2 alapterületű Iparcsarnok. 1944-ben elpusztult. Ugyanebben az évben épült a mai Olof Palme sétányon lévő, Kauser Gyula tervezte Fővárosi Múzeum, most Palme Ház. 1891-ben építette Wulff Ede a Beketov Mátyás és András tulajdonát képező cirkuszt. 1894-ben épült Zrumeczky Dezső tervezésében a Vampetics-vendéglő, melyet később Gundel vett át. 1895-ben épült a Műcsarnok, az ország legnagyobb kiállítóterme, tervezői Herzog Fülöp, Schickedanz Albert és Pfaff Ferenc, háborús sérüléseiből 1949-1950-ben Borsos László állította helyre.

Lakits Ferenc csillagász számítása alapján a honfoglalás 895-896-ban volt, e szerint ünnepelték az ország ezeréves fennállását. A Millenniumi Kiállítást, a Városliget legnagyobb eseményét 1896. május 2-án nyitotta meg I. Ferenc József. Ugyanezen a napon helyezték üzembe a földalatti vasutat, a Siemens-Halske Villamossági Rt. (Berlin) alkotását. A nagyszabású kiállításra 200 épületet emeltek, a hajdani sínpárak fölötti vasbeton hidat Wunsch Róbert cement-technikus építette; a Millenniumi Emlék mögötti híd tervezője Zielinszky Szilárd, kivitelezői Korb Flóris és Giergl Kálmán. A Mezőgazdasági Múzeumot 1896-ben alapította Darányi Ignác, előbb ideiglenes, majd állandó épületét a Vajdahunyad-várat Alpár Ignác tervezte, elkészült 1904-ben. Banovits Kajetán tervezte és Ulrich Keresztély építette a Közlekedési Múzeumot, megnyitásának éve 1899. A háborúban csaknem teljesen megsemmisült, helyreállítása 1951-ben indult meg, 1987-ben jelentősen bővítették.

A Szépművészeti Múzeum, a legjelentősebb magyar képzőművészeti közgyűjtemény, 1906-ban készült el, tervezői Schickedanz Albert és Herzog Fülöp. Az épület 1987-ben teljes felújítást nyert. A Milleniumi Emlék gondolata 1881-ben vetődött fel. Az ország legnagyobb emlékművét több művész közreműködésével Zala György tervezte és Schickedanz Albert építette, teljesen 1929-ben készült el. Az emlékmű közepén az oszlop előtt a Magyar Hősök emlékköve Gebhardt Béla munkája. Az 1909 és 1913 között épült Széchenyi-fürdő tervezői Czigler Győző és Dvorzsák Ede; 1927-ben Francsek Imre újabb épületrésszel bővítette. A fürdővel kapcsolatos Pávai Vájna Ferenc 1936-ban készített 1265 méter mélyfúrása, mely percenként 3500 liter 76 fokos vizet ad. 1931-ben szentelte fel Serédi Jusztinián a Damjanich utca tengelyében álló Regnum Marianum templomot, melyet Kotsis István tervei alapján 1925-ben kezdtek építeni. A délfranciás román stílusú templomot 1951-ben városrendezési okokra hivatkozva lebontották. 1938-ban a Hősök terén tartották a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus egyes ünnepségeit. Az addig parkosított teret ez alkalommal látták el díszburkolattal. A második világháború bombázásai 1944-ben érték el a Városligetet, mérhetetlen pusztítást okozva; az értékes gyűjteményeket pótolhatatlan veszteségek érték, több építmény teljesen megsemmisült.

A Városliget adott helyet az évenként megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárnak, mely végül is átköltözött a kőbányai Vásárvárosba. A Petőfi Csarnok 1982-1985-ben épült, tervezője Tihanyi Judit. Az Állatkert fejlesztésének szervezői Anghi Csaba, Szederjei Ákos és Holdas Sándor. A ligetet is irányító neves főkertészek Petz Ármin, Ilsemann Keresztély és Räde Károly voltak. Az 1960-1980-as évek nagy kertészeti fellendülése Dr. Radó Dezső nevéhez fűződik. Kertalkotás szempontjából kiemelkedő értékű volt a Nagykör és a Széchenyi-fürdő előtti francia kert. A Fővárosi Kertészet régi épületét, mely eredetileg szintén az 1896-os kiállítás létesítménye volt, Hofhauser Antal tervezte; a jelenlegi modern épület 1972-ben készült el. A Kis Botanikus Kert a Főkert fennállásának 100. évfordulójára 1967-ben épült; a Vakok Kertjét Csorba Vera tervezte.

A parkban több mint 1000 nyitvatermő és több mint 4000 lombos fa él. Az 1983. évi felméréskor egynyári dísznövényből 23, évelőkből 66, nyitvatermőkből 40, lombos fákból és cserjékből 257 rendszertani egységet azonosítottak. Az alábbiakban utalunk néhány érdekes és szép növényre. A Mezőgazdasági Múzeumnál borbolyák, magyalfák, japán kecskerágó, füge, papíreperfák, orbáncfű és hortenziák vannak. A kis híd közelében vadgesztenyefa és a 120 éves mocsári ciprus látható, utóbbi a park kiemelkedő értéke. A tóparton álló óriási platánfákat 1818 és 1830 között telepítették József nádor alcsúti arborétumából - télen, havas úton, ökrös szánokkal szállítva jelenlegi helyükre. A Kismama kert egyik szembetűnő növénye a tulipánfa, ennek közelében vörös tölgy áll, a kör alakú szökőkutat két égerfa is díszíti. A Hungexpo kerítése mellett erdélyi- és déli berkenyék láthatók, a kerítésen belül pedig vasfa magasodik. A hajdani Iparcsarnok irányában aranylólevelű kőrisfa áll. A Főkert üzemi épületére tapadó korongos japán vadszőlő kapaszkodik, a közeli cserjecsoportot mogyoró, örökzöld ráncos levelű bangita és homoktövis bokrok alkotják. Az egykori patak nyomvonalát fekete nyárfák és szomorúfüzek jelölik. A Kis Botanikus Kert gyűjteményének tagjai az erdei fenyő, a tiszafa, a tuja, a díszcseresznye, az atlaszcédrus, a hárs, a babarózsa és a madárbirs. Ugyanitt százéves ezüstjuhar terebélyesedik. A gyűjtemény további tagjai: kínai cedrófa, parásfa, ezüsthárs s néhány szép évelő: hamvas veronika, küllőrojt, japánfű, kálmos, árnyliliom. Az Olvasó Lányok szobránál nyugati ostorfa, odább vöröslevelű juharok díszlenek. A Vakok Kertje irányában nagytövisű galagonya található. A Közlekedési Múzeum közelében kaukázusi ostorfa van, a közlekedési játszótér mellett loncok, alásfák és hóbogyók csoportja. Már nem ritkaság a páfrányfenyő; a kosárlabdapálya melletti fehér akác 100 éves. Az óvodás játszókert közelében nagy szilfa és tornyos tölgy tűnnek fel méreteik miatt. A Paál László sétány közelében mandzsu fűz, égerfa, kecskefűz és szivarfa díszítik a tájat. A Városliget szobrokban, emlékművekben igen gazdag, ezek száma kereken 130.

2008. június



Városliget térkép

A térkép nagyobb méretben


vissza