Pesti László - Tarjányi Ferenc

A Tabán a Gellérthegy, a Naphegy és a Várhegy között terül el. Helyén illyr-kelta őstelepülés volt s mint ilyen, talán egész Budapest magva, A török elől menekülő rácok egy része itt telepedett le. A török időkben tekintélyes városrész lehetett, a Krisztinavárossal egyesítve Hosszú Külvárosnak nevezték. Nevének eredetét két lehetőségből is magyarázzák. A török "taban" talpat, hegyaljat jelent. Viszont az ott megtelepedett tímárok debaghane" elnevezését a szlávok "tabahon"-ra fordították amiből a Tabán származtatható. A terület egyéb nevei Kis Pest, Alhévíz, Szent Gellért falva, Kelenföld, Rácváros. 1541-ben Budával együtt került török megszállás alá, ettől kezdve viseli a Tabán nevet. A hódoltság alatt eltörökösödött, az 1686-os ostrom szinte eltörölte a föld színéről. A visszatelepülő szerbek egy része Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével érkezett.

Az 1700-as évek elején már több mint 700, kunyhószerű háza volt, lakossága közel 2800 fő ennek 95%-a szerb. Az 1697-ben a Görög és a Hadnagy utca sarkán épült szerb templom 1945-ben megsérült, lebontották. Korner Frigyes szerint 1858-ban közel ezer apró ház: alkotta a rác negyedet. Régi utcái: Bércz utca, Orom utca, Horgony utca, Szem utca, Kökény utca, Árok utca, Avar utca, Arany Kakas utca, Holdvilág utca, Tczipő utca, Kereszt tér.

Több nevezetes irodalmi egyéniség lakott itt: Szigligeti Ede, Vahot Imre, Czuczor Gergely, Szerdahelyi Kálmán, Czakó Zsigmond, Ráday Gedeon, Déryné, Virág Benedek és Semmelweis Ignác, akinek szülőháza - Apród utca 1-3. - ma Orvostörténeti Múzeum és az anyák megmentője is itt van eltemetve. A szerb irodalom is képviseltette magát, itt élt és alkotott Ipujatovics Jakov, Jovan Pacsics, Sima Milutinovics Sarajlija és Vitkovics Mihály. A tabáni plébániatemplom 1728 és 1736 között épült Obergruber Keresztély tervei szerint, tornyát 1750 és 1753 között Nepauer Mátyás emelte. Háborús sérüléseit 1946-ban, majd 1958-ban állították helyre.

A törökök építkezése főleg templomokra és fürdőkre korlátozódott. A hajóhíd budai hídfőjétől északra Köprü basa dzsámija állott. A mai Rác-fürdő tájékán épült a Kücsük ilidzse dzsámi. Később a városrész lezüllött, bűnözők tanyájává vált, emellett a közegészségügyi állapotok is a legrosszabbak közé tartoztak. Lebontását hossza vita után határozták el. A főváros és a Közmunkák Tanácsa együtt megszerezte az összes telket és házat és ez által szabad kezet nyert a városrész újjáépítésének tekintetében. 1945 előtt ugyanis még beépítését tervezték, de a háború miatt erről le kellett mondani. A beépítés 7 millió pengőt igényelt volna, míg az ideiglenes rendezés 700 ezer pengőbe került. Bárczy István polgármester is a végleges szabályozás híve volt. A tervet Varga László műegyetemi tanár dolgozta ki, s a Tabánban 1220 lakást építettek volna. A városrész bontását 1932-1933-ban sok vita után hajtották végre, de meghagyták a Döbrentei utca, az Apród utca és a Szarvas tér házait, a Várkert Bazárt és a Kioszkot. Hajdani háza közelében szobor őrzi Virág Benedek költő emlékét.

a Naphegy keleti lejtőjén létesült 1932-1936-ban, közel 174.000 négyzetméteren. 1934-ben, a bontáskor Nagy Lajos, az Aquincumi Múzeum igazgatója egy római erődítés és egy árpádkori sátorváros maradványait tárta fel. 1935-ben a Rudas-fürdőnél fűtésre alkalmas melegvíz után kutattak. Ugyanebben az évben a vicedoli kultúrára jellemző cserépdarabokat találtak. 1936-ban Garády Sándor egy római őrtorony, valamint öt középkori épület alapfalait ásta ki. A római őrtornyot feltehetően Frigerius római hadvezér építette Kr. u. 374-ben. 1865-ben a Kereszt téren állították fel a keleti szerb egyház hívei a keresztet, mely a háborúban megsérült. Ennek közelében Bónis Éva eraviszkusz lakótelep nyomait tárta fel. A városrész bontását siettette a budai körút és az Attila út összezárása. Az átfogó kertészeti terveken Morbitzer Dezső, a részletterveken Baranya Gyuláné, Csorna Antal, Jécsay László és Maros Éva dolgozott. A munkákat Fonód Károly irányította, a 700 kubikos vezetője Gimesi András volt. Építés közben találták meg az Ördögárok egyik hídpillérét. A park 1937-re készült el.

A vízhiány enyhítésére a mostani Távhőszolgáltató helyére egy kisméretű, kivilágítható szökőkutat építettek. A gyógyforrások kihasználására többször tervezték nagyszabású fürdő-együttes létesítését. A háború a Tabánban is sokat pusztított, 1945 után ismét rendezésre volt szükség. A Bakay Árpádné tervezte felújítás után akkor a főváros egyik legszebb látványossága lett. 1966-ban az Eszperantó Kongresszus alkalmából készült az Eszperantó Park és Emlék, melyhez később Ludwig Zamenhof szobra is csatlakozott. Evvel fejeződött be a tabáni park mai alakjának körvonalazása. Az Orvos-utca közelében a Tabáni Spartacus SKE Tájfutó Szakosztálya tájékoztató táblát helyezett el, amit Morandini Kristóf, Morandini Viktor és Fráter Tamás készített Lenkei Ákos térképének felhasználásával. E tábla tartalmazza a Tabáni Botanikai Tanösvény által bemutatott hazánk legfontosabb erdőtársulásait, mégpedig: 1. Nyílt-homoki tölgyes, 2. Hársas-kőrises sziklaerdő, 3. Cserszömörcés molyhos-tölgyes bokorerdő, 4. Cseres-tölgyes, 5. Zárt homoki tölgyes, 6. Tölgykőris-szil ligeterdő, 7. Szubmontán bükkös, 8. Fűz-nyár ligeterdő, 9. Gyertyános-tölgyes. A Tabáni Kereszt közelében az Első Magyar Wheel Klub fennállásának 10. évfordulója tiszteletére 2008. május 24-én egy kínai díszkörtét - Pyrus calleriana "Capital" - ültetett.

eredetéről, hajdani területéről biztos adatok nincsenek, de egyike volt az első barokk kerteknek, itt állt a Budai Színkör nyári hajléka is. 1752-ben jelölték ki a vársíkot, azaz a vár körüli jól belátható s ezért be nem építhető területet, mégpedig a várfaltól egy puskalövésnyire. Ily módon a Haydn-park a Vérmezővel is összeköttetésben állt. A vár jelentőségének csökkenése után a Helytartótanács 1784-ben elrendelte a védelmi célokra fenntartott terület ingyenes szétosztását, így került sor a Vérmező déli részén fekvő 12.200 négyszögölnyi terület kihasítására Niczky Kristóf számára, aki itt házat és nyaralót épített. Ezeket elköltözése miatt 1789-ben eladta Szentgyörgyi Horváth Zsigmondnak és Gludovácz Györgynek, előbbi lett a Horváth-kert névadója. Ebben az időben a kert igen szép lehetett, mert a korabeli szerzők kizárólag dicsérik a narancs- és citromfákat, a fasorokat, a francia- és angol kertrészeket, az Ördögárok kifalazott szakaszát. A kimondottan díszkertet zöldség-, gyümölcs- és szőlőskertek vették körül.

A kert 70 éven át volt ebben az állapotban, amikor az Alagút folytatását képező Alagút utca kettévágta a parkot. 1842-ben szerződést kötöttek Huber Ignáccal, aki a kertbe arénát és hozzá vendéglőt épített. Ez a Budai Nyári Színkör megtelepedését jelentette. A színház épületét Ságody József tervezte és 1843-ban 1200 férőhellyel meg is nyitották. 1851-ben a Horváth-család belső vitája miatt a kert tovább darabolódott. 1856-ban a Horváth-örökösök engedélyt kértek birtokaik parcellázásához. Mivel ez a színházat veszélyeztette volna, a községtanács elhatározta az 1062 négyszögöles telek megvételét, s hozzá megvásárolta az árok másik oldalán lévő 575 négyszögöles telket is, így a Budai Tanács 10.500 forintot fizetett a parkért. A területnek az Alagút utca és a Roham utca közötti részét házhelynek osztották ki, a többit megtartották közkert céljára. 1879-ben a Főváros Tanácsa újból rendezte a kertet és a színházat is tatarozták. Ez utóbbit 1924-ben felújították, s a parkot Räde Károly tervei szerint átépítették és nyilvános kertté tették. A színház roskadozó épületét 1937-ben, a 2637. előadás után bontották le. 1945-ben a háború feldúlta a parkot, amit környezetével együtt rendeztek, az új út- és villamoshálózat zöldfelület rovására bővült. Jelenlegi nevét a kert 1960-ban kapta, amikor itt helyezték el Joseph Haydn szobrát, a nagy zeneszerző halálának 150. évfordulója alkalmából.

Feszület korpusszal a tabáni templom előtt, Dózsa György + 7 alak, Joseph Haydn, Ülő nő kútszobor, Eszperantó-kút, Eszperantó-emlék, Ludwig Zamenhof szobra, Erzsébet királyné szobra, Marót-emléktábla, Ördögárok hídfőmaradványa, Két fóka, Virág Benedek emléke, Antall József szobra, 56-os emlék, a Szent János-szobrot és a Tabáni Keresztet a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével újították fel. Szobrok és emléktáblák a park határain: Erzsébet-hídon két építési tábla, Elek Apó kútja a Fátyol utcában, Döbrentei Gábor szobra a Fogas utca sarkán, Tóth István emléktáblája, Clark Ádám emléktáblája a Lánchíd utcában, Mihelics Vid emléktáblája, Mátyás-oszlop a Dózsa György téren, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gerevich Aladár és Ottlik Géza emléktáblái.

Rácz-gyógyfürdő, Hadnagy utca 8-10., a Gellérthegy északi lábánál a Hadnagy utca és a Hegyalja út közötti területen áll. A fürdő a XV. században, valószínűleg Zsigmond király idejében épült, de többen Mátyás király fürdőjének is tekintik, mert uralkodása idején fedett folyosó kötötte össze a palotával. Ma is fennálló nyolcszögű kupolacsarnoka török emlék.

A térkép nagyobb méretben