Pesti László - Tarjányi Ferenc

Az 1700-as években a közönség a kerttől hangulatok kifejezését várta. E kívánalom a szentimentális kertben valósult meg, melynek hazánkban Petri Bernhard a legkiválóbb mestere. Báró Orczy Lőrinc is őt bízta meg pesti kertjének tervezésével, a munkát fia, báró Orczy László tette teljessé, a kert 1794-ben készült el. A homokos pusztaságon épült parkban jelen volt minden, amit a kor egy kastélykerttől elvárt: a dombon obeliszk állt az alapítás emlékére és a sétáló számára bőven volt látnivaló, mint pl. düledező kunyhó, amit temető vesz körül sírokkal. Egy kis hídon átkelve sötét ligetben kígyózik az út és szűk alagút után tágas, mesterséges barlangba érkezünk. Az angol kert a tóval igazi látványosság, mely a fácánossal és a szökőkutakkal folytatódik. A park területe is nagyobb volt, a Diószeghy utca és a Kálvária tér felé túlnyúlt mai határain, s így gazdasági majornak is volt helye, konyhakertje, gyümölcsöse, szőlője hozzájárult az öneltartáshoz, üvegháza országosan a legnagyobb volt. Mindezeket lóval hajtott vízemelő géppel öntözték, öntözőhálózat azóta sem épült.

A szép park - melynek fenntartása évi 10.000 forintot igényelt - nem sokáig virult. A család 1829-ben 60.000 forintért eladta katonai intézmény számára. Ekkor József nádor fennhatósága alá került, aki saját kertészét, Koschek Józsefet bízta meg gondozásával, később 19 éven át Petz Ármin volt a főkertész.

A katonai akadémia az 1830-as évek közepén fallal vette körül a területet, így annak mérete 374.075 négyzetméterre csökkent. Az új tulajdonosnak érthetően nem a parkvolt a legfontosabb, s bár szándékosan kárt nem okozott, a növényzetnek mégsem kedvezett. A gyakorlatozás érdekében torna- és lőcsarnok, terep- és mérési gyakorlópálya, lovagló- és kerékpárpálya épült. A parkot a közönség 1891-től nem is látogathatta. 1919-ben a Tanácsköztársaság ismét megnyitotta kapuit a közönség előtt, de bukása után ismét a régi tiltó rendelkezések léptek életbe.

1945-től a Kossuth Akadémia a tulajdonos, ennek megszűntével újból gazdátlan a hely. A háború előtt a terület 23 hektár volt, most gazdasági érdekek alapján 14 hektárra csökken, parcellázás következik be és különböző intézmények építenek eleve ideiglenesnek szánt házakat. A Korányi Sándor utcában egy gyár épült, a mellette lévő nagy földdarabon autóbuszgarázs működött és szennyezte a talajt. A Diószeghy utcában több kisebb üzem, vállalkozás kapott otthont. Az Üllői úton a metró miatt lebontottak egy nagy épületet, helyén autóparkoló létesült s a határoló régi és új épületekben szintén kisebb üzletek, hivatalok települtek. De van terv a park helyreállítására is, 1985-ben Kiss József készít előírást a felújításra s a javaslat megvalósítására a Józsefvárosi Önkormányzat 100 millió forintot biztosított. A park kulturális és sportrendezvények állandó színtere, szabadon látogatható.

A környék nevezetességeire is szobrok, emléktáblák hívják fel a figyelmet. Az Üllői út több neves személy lakhelye, innen a Korányi Sándor utcába befordulva a Klinikák tömbje látszik, majd az Illés utca sarkán a Füvészkert következik s a Fitoland növényáruda. A Korányi Sándor utca további részén és a Diószeghy utcában lakóházak vannak. Az Orczy út túloldalán a Tisztviselőtelep villanegyede látható a Benyovszky Múzeummal. A Batsányi utca és a Nagyvárad tér között a Semmelweiss Orvostudományi Egyetem toronyháza magasodik. Közlekedés: az Üllői út alatt a 3-mas metró, az Orczy úton a 24-es villamos.

Mivel az intézmény címe Orczy út 1., lépjünk be itt a kapun. A beton gyalogút lépcsővel kezdődik, amivel kapcsolatban máris megjegyzendő: a terület nem teljesen sík, megmaradt az eredeti, a természet által formált felszín, mely több helyen határozottan felismerhető, sőt a tó mellett a kb. 5 méteres magasságot is eléri. Továbbá pályaépítéseknél mesterséges rézsűk képzésére is sor került. Jobb oldalon sportpályák sorakoznak, mint futballpálya, műfüves labdarúgópálya, aszfaltos kosárlabdapálya és a KRESZ-pálya, ahol játszva tanulhatók a közlekedési szabályok. Bal oldalon drótkerítés választja el a parkot az Üllői úti üzletházak hátsó frontjától, ahol aszfaltos út halad végig. A murvás úton haladva a Herkules edzőteremhez érünk, ezt egy műfüves teniszpálya követi, majd egy salakos kosárlabdapálya, és néhány lépés után máris a háznál vagyunk mely rendezvények színhelye. Majdnem a gyeptábla végén áll a magasles, egy vadgesztenyefára gerendákból épített házikó. A sétaút itt elágazik, bal oldala a Bárka Színházhoz vezet, aminek sarkán ér véget a bejáratnál kezdődő drótkerítés. A Bárka Színház és a Wallenberg Iskola közötti kis hídon elhagyható a kert.

A híd alatt a színház pinceszintjéig terjedően tízlépcsős szabadtéri színpadot építettek, emellett van az intézmény parkolója. A jobboldali út csaknem érinti a Wallenberg Iskolát és eléri a másik főbejáratot, amin a park gépkocsival is megközelíthető. Ugyanezen út jobb oldalán, a tó mellett egy major romantikus épülete áll, mellette lejárat a vízszinthez, ennek közelében működik a szabad tér egyetlen ivókútja. Vespa-kert néven Company készítményekkel felszerelt játszótér következik, az út két oldalán egy-egy hatszögletű esőtetővel. A Madárbarát Kert létezéséről négy tájékoztató tábla és több madáretető értesít. Haladjunk el a Wallenberg Iskola mellett és sétáljunk a főépület mögé, melynek oldala betonacél hálóval ideiglenesen elzárt építési hely. A régi szegélykövekkel jelölt út az erdő felé vezet és elhalad a Ludovika-emlékmű előtt. Bal oldalon drótkerítés, téglafal és betonfal mögött a Korányi Sándor utcai oldalon a volt autóbuszgarázs területe látható néhány épülettel. A gázolajjal szennyezett földet már kicserélték. Az erdőben két futópályát alakítottak rugalmas padozattal, ugyanitt több sportszer áll a testedzők rendelkezésére. Utunk vörös salakkal fedett, tőle jobbra terül el a Nagyrét, ahonnan kitűnő rálátás mutatkozik a főépületre és viszont, a festői facsoportra, Utunk a Diószeghy utcával párhuzamosan kanyarodik és elhalad a Homokos Plázs, az úszómedence, a kertészet telepe és az Általános Iskola és Diákotthon kertje előtt. Az iskolakert vaskerítésével szemben magasodik a sziklakert, ezt követi a hangulatos Csónakház Étterem, melynek nagy, fedett terasza a tóig nyúlik s van lejárata a csónakkikötőhöz. A tó a park nagy értéke, vízszintjének tartásáról két befolyó gondoskodik, frissítését a két szökőkút szolgálja, s a képet úszkáló vadkacsák teszik feledhetetlenné. Az iskola kerítése mellett haladva keresztúthoz érünk, ennek bal oldala a park harmadik, a Diószeghy utcáról nyíló bejáratához vezet. A szembeni egyemeletes épület az igazgatóság háza, a Józsefvárosi Kulturális és Sport Kht. központja. Ettől alig néhány percnyire, a lelátó épületében a látogatók rendelkezésére álló mosdó. Itt értük el indulási pontunkat.

Területe 28.357 négyzetméter, a Klinikák előtti háromszöggel együtt 34.730 négyzetméter. A területet 1836-ban alakították angolkertté. A korai angolkert jellemzője volt a határoló árok és a lícium-sövény. Belső formája többször változott, a metró építése után 1977-ben Hetessy Józsefné tervei szerint újították fel, jelenleg is ebben a formában látható. A Klinikák előtti háromszögben még felismerhető a díszburkolat, melyhez eredetileg csobogó is tartozott. Felsorolt zöldfelületekhez hozzáérthetjük a határoló utak általában vegyes fasorait.

Intézmények. Ludovika tér 1. Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium. Kauser József építette a katonai akadémia bővítéseként, 1945 után egészségügyi szakiskola. Ludovika tér 2. A katonai akadémia volt főépülete, tervezte Pollack Mihály, épült 1830-1837 között, 1994 óta a Természettudományi Múzeum tulajdona. Ludovika tér 4. A TTM új, talajszint alá süllyesztett kiállítási csarnoka. Ludovika tér 6. A katonai akadémia volt lovardája, a TTM kiállítócsarnoka. Előbbi kertjében áll az 1986-ban megtalált és 1990-ben kútházzal ellátott Illés-kút. Korányi Sándor utca 3/a. Orvosi rendelő intézet. Üllői út 82. Bárka Színház.

A növényzet, ősparkhoz illően idős fák szépséges lombtömege várja a látogatókat. Talajszinten a természetes növénytakaró lágyszárú tagjainak 65 faját számoltuk. Virágágyásokban ez évben 14 féle egynyári növény volt ültetve. Évelő dísznövényekből 31 fajt számoltunk, érdekesség a kálmos, a gyékény és a zebrafű. A 15 fenyőféléből említendő a Leyland-ciprus, az oregoni hamisciprus és aranyos levelű, változata, a páfrányfenyő, a virginiai boróka és egy mocsári ciprus. Kevés a cserjék darab- és fajszáma, de három bokor szinte fává nőtt: orgona, birs és egybibés galagonya. Fákból kiemelkedő méretű példányok az alábbi fajokból tevődnek össze: ostorfa, vadgesztenye, lepényfa, sajmeggy, fekete nyár, jegenye fekete nyár, tornyos fehér nyár, juharlevelű platán, kocsányos tölgy, akác, és japánakác. Közepes méretűek: a tarka levelű ezüstjuhar, a francia juhar, a szeldelt- és nagy levelű eperfa, a piros levelű díszalma, valódi hungarikum a magyar tölgy. A lisztes- és a madárberkenye a madaraknak kedvez, szépen hajt a tövig csonkolt körte és háromlevelű alásfa. Magról kelt fasor áll a Klinikák előtt, turkesztáni szilekből, Új telepítés a gömbkőris és a törpe szivarfa. A Környezetvédelmi Világnap emlékfája három hárs.

A térkép nagyobb méretben