Pesti László - Tarjányi Ferenc

A Népliget egyike Budapest legnagyobb közparkjainak, közigazgatásilag a X. kerülethez, Kőbányához tartozik. A Kőbányára vonatkozó adatok régiek, Podhárszky, Kézai Simon és Patachich szerint e helyet Kewer (kőér) néven IV. Béla 1244-ben kiadott bullája adományozta Pest városának.

A terület első célszerű felhasználására 1855-ben került sor, amikor akácfákkal ültették be. Történetében döntő volt Ilenczfalvy Sárkány József indítványa, aki 1868-ban a terület parkosítását ajánlotta. Az első terveket Petz Ármin készítette, de ez nem valósult meg. A helyi faiskolában nevelt csemetéket 1890-től ültették ki Klenszky Vilmos és Kulcsár Ferenc irányításával. A víztorony, mint első nagyszabású létesítmény, 1892-93-ban épült. Ilsemann Keresztély, a Városi Kertészet vezetője 1893 és 1896 között építette meg a parkot angolkert stílusban az Üllői út és a Simor utca (most Vajda Péter utca) közötti szakaszon. Munkásságát Ráde Károly, Szilágyi József és Morbitzer Dezső folytatták. Ehhez csatlakozott Márkus József képviselő indítványára 1910-ben a Simor utca és a Kismartoni út közötti terület. A ma romos Nagyvendéglő 1895-ben nyílt meg. Az 1896-os Millenniumi Kiállításról származik a Telepi Torna Egylet - most Építők Tenisztelepe - pavilonja.

1896-ban hozták a Népligetbe az Oroszlános kutat - alkotói Kasselik Fidél, Hild József és Bauer Mihály -, majd 1998-ban vitték vissza Terézvárosba, az új szoboralakot Madarassy Walter faragta. A Halászleány-kút 1904 és 1966 között állt a Népligetben, ekkor Rajna György szervezésében, Wild László anyagi segítségével Lovas Sándor újította fel s került a Kristóf térre 1985-ben. 1935-ben avatták a Lengyel Emlékművet, Pankotai Farkas Béla alkotását s nevezték el a parkrészt Lengyel sétánynak. 1932-1937 között épült a Középiskolások Országos Szövetsége sporttelepe - a mai Építők SC -, bejáratánál kőműves szobra áll. Az Elektromos Művek Állomását 1942-ben telepítették, a háború után jóvátételben lebontották, majd 1965-ben bővítve újjáépítették. 1947-ben a Ganz-Mávag gyárból keskeny-normál-széles nyomtávú síneket építettek a Vajda Péter utcában.

A Mutatványos téren működő előadóművészek 1910-től 1950-ig szórakoztatták a közönséget, ekkor elrendelték lebontását, amitől csak Kemény Henrik bábszínháza menekült meg, ennek épületét 1986-ban újjáépítették és kultúrtörténeti emlékké nyilvánították. 1949-ben épült az Egészségház. 1955-ben helyezték át a Blaha Lujza térről Jámbor Lajos és Bezerédi Gyula alkotását. Tinódi Lantos Sebestyén szobrát. 1955-ben megszűnt a helyi faiskola, helyét a mostani FTC Gyakorlópálya foglalja el. A park általános rendezését a BUVÁTI részéről Csorna Antal és Jancsó Miklós tervezték, ennek nyomán épült a szánkódomb 10.000 m³ építési törmelékből. Strandfürdőhöz vizet keresve készítették Budapest legmélyebb fúrását 1888 méterre. 1973-ban Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének 100. évfordulójára épült az ország 19 megyéjének ajándékaként a 37.000 m² területű Országpark. A megyék sajátosságait bemutató részleteket Krizsán Zoltánné dolgozta át egységessé. Az itt elhelyezett műalkotások: a nagy emlékkő; Fejér megye oszlopa; Németh János Göcsej című alkotása; Bócz Gyula márvány obeliszkje; Zemplén megye műanyag domborműve, s a Hármas Körös nevet viselő csobogó.

1977-ben nyílt meg a TIT Planetárium, tervezői Lux László és Tömöry Tamás, az alapkövet Ortutay Gyula, Osztrovszky György és Vonsik Gyula tették le, kerttervező Csorba Vera. Az egyik bejárat fölötti napórát az intézmény első igazgatója, Ponori Thewrewk Aurél tervezte. 1978-ban a Fővárosi Kertészet emlékkövet helyezett el Carl von Linné (1707-1778) halálának 200. évfordulójára. 1980-ban épült a metró Nagyvárad tér - Kőbánya-Kispest szakasza, vele kapcsolatban felvonulási terület volt az Üllői-tábla, ennek újraparkosítása Schnitzler Erika tervei alapján történt 73.000 m²-en.

Az 1960-1980-as évek nagy kertészeti fellendülése dr. Radó Dezső nevéhez fűződik. 1982-ben helyezték el Seregi József alkotását, a KISZ-emlékkövet. 1986-ban készült el a Főkert új épülete, tervezője Buzás Ildikó. 1987-ben nyílt meg a Jurta Színház, tervezői Szabó Ottó, Koffler Antal és Csertus Ferenc. 1989-ben, a mozgalom fennállásának 100. évfordulóján helyezték el a Szakszervezeti Emlékkövet. 1990-ben Krikovszky Péter és munkatársai ismét tervet készítettek a Népliget felújítására, ebben szerepelt két tó létesítése és a Nagy vendéglő üzembe helyezése. Nemcsak a terv nem valósult meg, hanem a Kőbányai út és a Kismartoni út között felépültek a Liget-házak s a Taraligeti lakópark építése most van folyamatban. Pedig ezt a sávot az említett tervben a Népligethez szándékoztak csatolni, ott parkot, valamint kulturális intézményeket létesíteni.

Az 1990-es évek elején a Ganz-Hunslet gyár felszedte a Vajda Péter utcában volt próbapálya síneit, csupán a Celtis-tábla sarkán maradt egy ív, mint helytörténeti emlék. 2000-ben végbement a Könyves Kálmán körút Kőbányai út és Üllői út közötti szakaszának átépítése, vele párhuzamosan a park sávját is felújították, támfallal és aszfaltjárdával látták el, továbbá a ligethez csatolták ezen útvonal fasori és közlekedési sávjait.

Emlékművek, emléktáblák elhelyezése: Kertészeti emlék, 1995; Pécsi Norbert Artúr kopjafája (készítette Berky Tibor, 1989); Újvárosi Ernő kopjafája (alkotója Madaras Gyula, 1989); Csiren Anna kopjafája (alkotója Barabás László, 1989); Temesvár vértanúinak emlékműve, 1990; Székelykapu és 22 sportoló szobra az FTC Gyakorlópályáján, 1999; Naprendszer bemutató (tervezte Mátis András, 2000-2001); Népligeti szélrózsa (tervezte Bánó Soma, 2001); sétányelnevezések tábláinak kihelyezése, 2002; háromszögelési jel elhelyezése, 2003; útburkolat bemutató építése, 2004; a kőbányai kőbányászat emlékhelye, 2004; a kőbányai sírköves ipar emlékhelye, 2005.

A XXI. század nagy veszedelem hírével érkezett. Az önkormányzat eladni szándékozott az Óligetet, azaz a park Üllői út és Vajda Péter utca közötti részét. A kertet a megsemmisüléstől a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mentette meg műemléki védetté nyilvánítással. A túloldali térképen feltüntetett belső útnevek közül hivatalosan öt elfogadott, ezek a Kismartoni út, a Lengyel sétány, a Vajda Péter utca, a Mutatványos tér és az Ifjúság sétány. A többi elnevezés helyi kezdeményezésű, de az egy négyzetkilométernyi területen a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen. A sétányok névadói: Kárpáti Zoltán (1909-1972), a Kertészeti Egyetem professzora; Degen Árpád (1866-1934), az Állami Vetőmagvizsgáló igazgatója; Trautmann Róbert (1873-1953), botanikus; Kol Erzsébet (1897-1980), a hó- és jégalgák világszakértője; dr. Köves János (1882-1977), az állatorvos tudományok doktora; Carl von Linné (1707-1778), a tudományos növényrendszertan megalapozója; Boros Ádám (1900-1972), főként a mohakutatásban ért el kiváló eredményeket; Hell Miksa (1720-1792), jezsuita, csillagász; Rapaics Rajmund (1885-1953), botanikus; Dr. Soó Rezső (1903-1980), a fejlődéstörténeti növényrendszertan hazai kidolgozója; Räde Károly (1864-1946), a Székesfőváros Kertészetének igazgatója; Petz Ármin (1855-1927), kerttervező; Hazslinszky Frigyes (1818-1896), a hazai gombászat egyik megteremtője; Ilsemann Keresztély (1850-1912), a XIX-XX. század fordulóján Budapest főkertésze; Moesz Gusztáv (1873-1947), a hazai mikrogomba kutatás egyik vezéregyénisége; Domokos János (1904-1978), a kertészeti faismerettan kiváló művelője; Borbás Vince (1844-1905), a Kolozsvári Botanikus Kert igazgatója; Andreánszky Gábor (1845-1908), a hazai ősnövénytani kutatás bevezetője; Simonkai Lajos (1851-1911), botanikus; Lechner Ödön (1845-1914), a magyaros építészeti stílus megteremtője; Feszl Frigyes (1820-1884), műépítész, a Vigadó tervezője; Schilberszky Károly Ferenc (1863-1935), botanikus; Winterl Jakab József (1793-1809), több füvészkertet tervezett; Rerrich Béla (1881-1932), a budapesti Kertészeti Tanintézet igazgatója; Lippai János (1606-1666), az első magyar kertészeti szakkönyv írója; dr. Radó Dezső (1922-1997), 22 éven át a Fővárosi Kertészet igazgatója; dr. Gecse Albert (1917-2004), a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény egyik megalapozója; Márkus József (1852-1915), polgármester, az Új liget (a Kismartoni út és a Vajda Péter utca közötti rész) megalapítója.

A Népliget növényállománya a budapesti közparkok között az egyik leggazdagabb s egyben a legjobban feldolgozottak közé tartozik. Az 1974 és 1986 közötti felmérés és a további kiegészítés fajokból és fajtákból az alábbi mennyiségeket azonosította: 81 baktériumot, moszatot és mikrogombát; 27 nagygombát; 147 a természetes növénytakaróhoz tartozó növényt; 66 nyitvatermőt (fenyőfélét); 51 egynyári dísznövényt; 215 évelő dísznövényt; 482 lombos fát és cserjét; 105 állatot. A parkban található kőzetek: édesvízi mészkő, lajta mészkő, jura vörös mészkő, vraca (bolgár) kemény mészkő, ürömi sárga homokkő, permi vörös homokkő, fehér márvány, siklósi szürke márvány, zöldpala, dacitoandezit, bazalt, gránit. A park egyes részei általában az ottani jellemző növényről vannak elnevezve. Különlegesség a több helyen látható természetes felszínalakulás. A park legöregebb fáját 1855-ben ültették.

A térkép nagyobb méretben