|
Az országgyűlés a szigetet 1790-ben Sándor
Lipót főhercegnek, a nádornak adományozta,
ő kezdte meg a szigetet schönbrunni mintára kiépíteni.
Sándor főherceget öccse, József Antal János
- József nádor - követte a palatinusi méltóságban,
aki a parkosítás folytatására Tost Károly
főkertészt bízta meg. József nádor felesége,
Alexandra Pawlowna nagyhercegnő számára a szigeten
rendezett be nyaralót. 1814-ben a Napóleon elleni szövetség
vezetői, I. Sándor cár (a nádor sógora),
III. Frigyes Vilmos és I. Ferenc osztrák császár
és magyar király itt találkoztak. 1849-ben a Duna
szabályozása kapcsán felmerült a három
sziget rendezése. A felső (Fürdő-) szigetet elkotorták,
míg az alsó (Festő-) szigetet feltöltés
révén a Margit-szigethez csatolták. A sziget 1901-ig
csak vízi úton volt megközelíthető. Az
1876-ban épült Margit-hídhoz 1901-ben épült
meg a szigeti lejáró. A sziget északi csúcsán
a II. világháború alatt elkészült Árpád-hidat
1950-ben kötötték össze a szigettel, ez utóbbi
lényeges meghosszabbításával.
József nádor 1847-ben meghalt, őt fia, István
követte, de a nádori méltóság 1848-49-ben
megszűnt. István főherceg halála után
fia, József Károly Lajos birtokában volt a sziget
1905-ig. Nagy növényhonosítóként a szigeten
fenyőritkaságokat is ültetett. 1871-ben megépítette
a szigeti lóvasutat, mely 1928-ig közlekedett. A Festő-szigetet
ő vette meg Buda városától és a Margit-szigethez
csatolta, 1873-ban. Fiától, József Ágost főherceg,
tábornagytól a magyar állam 1908-ban megvette a szigetet
és átadta a Fővárosi Közmunkák
Tanácsának. Egy év múlva megalapították
a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Részvénytársaságot.
1882-től a sziget főkertésze Magyar György
(1844-1923) volt. Ekkor a kereskedelmi kertészetben 1400 fajta rózsát
termesztettek 16.000 példányban. Japánkert létesült.
Itt a szigeten született fia, Magyar Gyula (1880 -1945), az ismert
dendrológus, növénynemesítő. A sziklakerti
hőforrásban helyeztek el a Normafának nevezett bükkfa
maradványait, mely megkövesedett állapotban ma is látható.
A sziklakert vízesését a Zsigmondy-forrás táplálja.
1911-ben nagyarányú kertészeti fejlesztésbe
kezdtek, ennek hatására létesült a Vadaskert,
a fácános és a művész-sétány,
mely utóbb a Zielinszky Szilárd-sétány nevet
kapta. A terület feltöltése (1870-től) árvízvédelmi
célokat szolgált. A Fővárosi Közmunkák
Tanácsa 1921-ben a szigetre rendezési pályázatot
írt ki s Petz Gyula tervét fogadták el. 1927 után
a kertészetben nagyarányú munkák folytak, 60.000
m3 földet mozgattak meg, 60 holdon
termőföldet terítettek el, 50 holdat füvesítettek,
továbbá 6000 méter hosszú és 6 méter
széles sétautat építettek; a pesti oldalon
150 kőrisfát, a budain 200 jegenyenyárt ültettek.
Telepítettek ezen kívül 3000 különböző
díszfát és 50.000 díszcserjét. A nagy
virágoskert a hajdani kereskedelmi kertészet helyére
került, s 15.000 m2-t foglalt el.
A rózsakertben a világ akkor ismert összes rózsafajtája
megtalálható volt, 25.000-es tőszámmal. A sok
virágágyba 250.000 tő növényt ültettek,
kihelyeztek 3000 fészekodút és 20 madáretetőt.
A Margit-sziget ma a főváros egyik legnagyobb közparkja
s egyben Európa egyik legszebb dendrológiai parkja. Külön
nevezetessége, hogy itt található az első feltárt
magyar kertművészeti emlék is, az 1251-ben már
vízvezetékkel rendelkező domonkosrendi kolostorkert.
A szigetet 1929-ben gyógyhellyé nyilvánították.
A II. világháború ezt a parkot is alaposan megtépázta.
A sérülések a túlélő fákon
ma is felismerhetők: roncsolt törzseik 1-2 méter magasról
hajtottak ki s ezek a "hajtások" ma már több
mint fél évszázadosak. |
Épületek a szigeten
Az itteni melegvíz-forrásra már régebben
felfigyeltek. Zsigmondy Vilmos 1866-ban végzett fúrásokat,
a talaj rétegviszonyait innen ismerjük, felülről
lefelé: homok és iszap, kavics, kékes tengeri eredetű
agyag és agyagos mészkő, utóbbi 119 méterig,
ebből a mélységből tör fel a napi 1,5
millió liter víz, mely ként, kalciumot, magnéziumot
és szénsavat tartalmaz. A furatba illesztett cső 9,5
méter magasan van a talajfelszín felett, belőle folyik
a víz a vízeséshez. A sziget akkori tulajdonosa Ybl
Miklóst bízta meg a gyógyfürdő tervezésével.
Az épületet 1868-1870 között emelték, reneszánsz
stílusban. A fürdő a II. világháborúban
megsérült, majd az l956-os árvíz után
lebontották. A ferences templom maradványa a minoritáké
volt. A ferencesek a XIII. században telepedtek meg a szigeten,
kolostorukat a század vége felé építették,
a XIV. században átalakították és toronnyal
bővítették. A török uralom alatt rommá
lett. József nádor villáját e mellé
építtette 1796-ban, ő maga 1819 és 1830 között
itt lakott. A premontrei kápolna. A premontrei konvent Óbuda
területén még a tatárjárás korát
megelőzően létrejött egyházi testület.
A sziget legrégibb temploma, a Szent Mihály-templom egyben
a hajdani szigeti falu plébániatemploma is volt. A víztoronytól
északkeletre eső romokat 1923-ban ásták ki.
A XII. századból származó épület
belsejében egy régibb, XI. századi kápolna
falait is megtalálták. Az ásatások Lux Kálmán
és Salkovics Károly irányításával
folytak. 1932-ben Lux Kálmán restaurálta, átépítette
a Szent Mihály-kápolnát. A nagyszállót
Ybl Miklós építette 1868 és 1870 között.
Többször átépítették, így
1926-ban is, Wälder Gyula tervei szerint, aki szanatóriumi
célra szárnyépülettel bővítette,
halljában Kondor Béla festőművész Szigeti
legenda című falfestménye látható. A
víztornyot 1921-ben építette Zielinsky Szilárd,
a park vízművei is az ő munkája. A torony a
szigetet látta el vízzel, 1983-ban felújították,
de üzemen kívül van, kiállító- és
vendéglátóhelyként hasznosítják.
A Palatinus strandfürdőt Janáky István és
Masirevich György tervezték 1921-ben. 1938-ban Janáky
István bővítette, gyepszőnyege 70.000 m2
felületű. A versenyuszodát Hajós Alfréd
(1878-1955), az első magyar olimpiai bajnok tervezte, 1930-ban nyílt
meg. A szabadtéri színpad 1938-ban épült Kaffka
Péter tervei szerint, a háborúban megsérült,
1951-ben újjáépítették, 3300 személyes.
A Zenélő kút 1936-ban épült. Eredetijét
Bodor Péter székely ezermester építette Marosvásárhelyen
1820-ban. 1954-ben Pfannl Egon építész restaurálta.
A Thermal Hotel, ötcsillagos szálloda, 1979-ben nyílt
meg az egykori Margit-fürdő helyén. Tervezője
Kéry György, belsőépítésze Petrilla
György. 206 szobával, illetve lakosztállyal rendelkezik.
A 70 C fokos vízre alapozott gyógyhely teljes orvosi felszereltséggel
és minden szállodai kényelemmel ellátva várja
vendégeit. A Nagyszállóval (Ramada Grand Hotel) föld
alatti folyosó köti össze. A Margitsziget Kristályvízüzem
a Nemzeti Sportuszoda és a Tost Károly sétány
között helyezkedik el. A park pesti oldalán különböző
intézmények sporttelepei találhatók.
A Művészsétány (Művészliget)
szobrai
1966-1968-ban létesítették, amikor az 1912 óta
itt lévő Arany János szobor köré a magyar
irodalom, képzőművészet és zene nagyjait
megörökítő mellszobrokat helyeztek ide. A későbbi
években folyamatosan fejlesztették tovább. Írók,
költők szobrai: Ady Endre (Csorba Géza),
Ambrus Zoltán (Buza Barna), Arany János (Stróbl Alajos),
Balassi Bálint (Tar István), Csokonai Vitéz Mihály
(Erdey Dezső), Gábor Andor (Domonkos Béla), Janus
Pannonius (Kiss István), Jókai Mór (Pátzay
Pál), József Attila (Varga Imre), Katona József (Petri
Lajos), Mikszáth Kálmán (Sóváry János),
Móricz Zsigmond (Makrisz Agamemnon), Petőfi Sándor
(Vígh Tamás), Radnóti Miklós (Vígh Tamás),
Táncsics Mihály (Pál Mihály), Tompa Mihály
(Pásztor János), Vörösmarty Mihály (Rieger
Tibor), Madách Imre (Vilt Tibor). Művészek szobrai:
Barabás Miklós (Borsos Miklós), Beck Ö. Fülöp
önportréja, Derkovits Gyula (Pátzay Pál), Déryné
(Schaár Erzsébet), Ferenczy István (Marton László),
Ferenczy Károly (Tar István), Izsó Miklós (Kisfaludy
Stróbl Zsigmond), Kernstok Károly (Schaár Erzsébet),
Lechner Ödön (Nagy Sándor), Lyka Károly (Pátzay
Pál), Medgyessy Ferenc (Makrisz Agamemnon), Munkácsy Mihály
(Madarassy Walter), Rudnay Gyula (Pásztor János), Stróbl
Alajos (Segesdi György), Szőnyi István (Sóváry
János), Zichy Mihály (Kocsis András). Zeneszerzők
szobrai: Bartók Béla (Beck András), Bihari János
(Radó Károly), Erkel Ferenc (Boldogfai Farkas Sándor),
Kodály Zoltán (Pátzay Pál), Liszt Ferenc (Erdey
Dezső).
Sétányok
Öt, személyek nevét viselő sétány
segíti a tájékozódást. 1. Hajós
Alfréd sétány, a budai rakpart hosszában.
2. Magyar György sétány, a pesti rakpart hosszában.
3. Tost Károly sétány, a főútnak
a Centenáriumi emlék és a Termál Szálló
közötti szakasza neve. 4. Soó Rezső sétány,
a virágoskert és a rózsakert között, a Köröndtől
a Tost Károly sétányig. 5. Zielinsky Szilárd
sétány, a rózsakert mögötti kis tértől
a Termál Szállóig. A Körönd a Soó
Rezső-sétány pesti part felőli végénél
van.
A közönség kényelmét a főváros
legszebb parkjához illő berendezések szolgálják,
mint a különböző tipusú padok és székek,
stílusos öntöttvas ivókutak, szemétgyűjtők
és WC-k. A sportolók kedvére készült a
mindkét parton hosszában húzódó, l méter
széles gumi futóút. Élelmiszer, üdítő
ital az árusító helyeken könnyen beszerezhető.
Megközelítés, forgalom
A sziget a két hídon közlekedő villamosoktól
(1-es, 4-es és 6-os) gyalog jól elérhető. A
parkon a 26-os autóbusz halad át és hét megállónál
vesz fel utasokat. Más gépjárművek behajtása
engedélyhez kötött. A helyi közlekedést gyorsítja,
könnyíti és érdekessé teszi a BKV panoráma
kisbusza. A kishajó-forgalom az időjárástól
is függ. Több helyen bérelhető a bringóhintó,
kerékpár s gyerekeknek játékautók.
Séta a parkban
A Margit-híd felől indulva s a szárnyhídon
érkezve a várostűréséről ismert
nyugati ostorfák sora fogadja a látogatókat. Az út
tengelyében áll az 1972-ben emelt centenáriumi emlékmű,
melyet Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének
100. évfordulójára avattak fel, a mű Kiss István
alkotása. Az 1962-ben épített szökőkút
az ország legnagyobb szökőkútja, a színes
fényekkel megvilágított és zenével alá
festett, szakaszosan működő vízsugarak látványa
valóban maradandó élmény. A kaszinó
felé haladva a fák közül egy 30 méter magas
jegenyenyár tűnik fel, amit már 1890-ben kifejlett
nagy faként említettek. A kaszinó kertje előtt
100 évnél is idősebb nagy lepényfa áll,
magas kora mellett tövisnélkülisége is sajátos.
Tovább haladva három fekete diófához- érünk,
termésük ehető, fájuk ipari alapanyag. A Kisrét
előtt elfekvő törzsű fára esik tekintetünk,
Ez a sárga kérgű, tövises fa a narancseper, termése
nem ehető. Az 1890-ből származó irodalmi adat
szerint volt a szigeten "egy nyomorék fácska",
melynek törzse 1,5 méter hosszan a földön feküdt,
mivel az 1838-i árvíz idején megdőlt. Ebben
az állapotában láthatjuk ma is. Tovább sétálva
érünk feketefenyők csoportjához. 1890-ben Hanusz
István "öreg fenyők sötétlő
csoportjáról" ír, ami a jelenlegi ferences rendi
templomtól a sziget déli csúcsáig húzódott.
Ezeket a fákat néhány kivételével 1945-ben
kivágták az ideiglenes Manci-híd építéséhez.
A megmaradt fák jelenleg 25-30 méter magasak, koruk kb. 150
év. A Kisrét végére érve érünk
el a park egyik legnagyobb, több törzsű japán akácához,
innen látótávolságban van Madách Imre
szobra.
A Virágoskerttől jobbra vas-, ostor-, kőris-,
juhar- és csörgőfák árnyékában
jutunk el a kis Vadaskerthez, amely maradványként őrzi
azt a kort, amikor a sziget úgy 800 éve teljes egészében
vadaskert volt. Az őzek, vad szárnyasok, a háziállatok
közül a komondor, fekete kecske, rackajuh, pávák
és fácánok ma különösen a gyerekeknek
okoznak örömet. Utunkat folytatva tárul elénk a
rózsakert, Tost Károly eredeti munkája. A víztorony
irányába haladva kocsányos tölgy hívja
magára figyelmünket, ez hazánk egyik legfontosabb keményfája,
Nevezetes fák még "Arany János tölgyei",
a költő ezen fáknál írta a Tölgyek
alatt című versét 1877. augusztus 5-én. Itt,
a Zielinsky Szilárd sétány mentén halad a Művészliget,
ahol kitűnőségeink mellszobrai láthatók.
A Művészliget mellett vannak a Domonkos kolostor romjai, melyeket
elhagyva érünk az ősplatánhoz, ennek törzs-körmérete
604 cm. A Margitszigeten az 1810-es évek elején ültettek
nagyobb számban díszfákat, de az 1838-as árvíz
mindent tönkre tett és az "ültetvények ez
időtől veszik kezdetüket". A szigeti platánok
ezek szerint 160-170 évesek. Rövidesen a Szent Mihály
kápolnához érünk, mely előtt sötétvörös
lombjával díszítő vérbükk áll,
közelében egy érdekes páfrányfenyő.
A Nagyszálló felé sétálva láthatunk
jobbról egy vadgesztenyefát, amely talán legszebb
e parkban. A szálló terasza előtt három fekete
diófa áll. Az 1950-es években Taba (Tost) Vilmos kertésztanár
hívta fal a figyelmet, hogy "ezeket a fákat dédapám
az 1800-as évek elején ültette". A fák törzsén
a mai napig láthatók azokba sérülések,
amelyeket az 1838-as jeges árvíz okozott. A Termál
Szállót jobbról megkerülve gyönyörködhetünk
a télen is zöld borbolya-, madárbirs-, bangita- és
tujafajokban. A közeli fekete nyárfák a Dunát
kísérő galériaerdőkből maradtak
meg. A sziklakertet az 1920-as években a berlini Späth-cég
építette. A Nagyrét szélén állt
a leghatalmasabb koronájú platán. Ez a csodálatos
példány egy 36 órás csendes esőben 1988.
augusztus 23-án kidőlt. Lombozatán a számítások
szerint 10 tonnánál több víz volt, ami a halálát
okozta. Korát Babos Károly 158 évben állapította
meg. A víztoronynál Kovács Ferenc térplasztikáját
láthatjuk. A rózsakert mellett kaukázusi szárnyasdió
soktörzsű példánya a jellegzetesség. Az
út mellett élt a főváros egyik legnagyobb liliomfája,
Fery Antal grafikusművész e példány leveléről
készítette a jelen leírás 3. oldalán
látható fametszetét, Ugyancsak különlegesség
egy paddal körülvett 7 ágú platán, amit
hétvezér-fának is neveznek, lombkoronájával
300 m2-t árnyékol. Közelében
termetes kislevelű hárs ontja júniusban virágainak
illatát. Közismerten, a hársak közül a kislevelűnek
legjobb a gyógyteája. A Palatinus-strand bejáratánál
üvegfalon át láthatjuk Szent István király
tölgyfából faragott szobrát. A járdán
haladva szemünkbe tűnik egy hatalmas fehér nyárfa,
rajta 16 méter magasan villámsújtotta seb. A ferences
templomhoz érve Kerényi Jenő Furulyázó
lány című bronzszobrát tekinthetjük meg.
Befejezésként a játszótéren álló
tulipánfát említjük.
A térkép nagyobb méretben
A térkép nagyobb méretben
|