Pesti László - Tarjányi Ferenc

Budapest V. kerületének, a Belvárosnak egyik legszebb kertje. Területe 7625 négyzetméter, határolja a Ferenczy István utca, a Magyar utca, a Henszlmann Imre utca és a Károlyi-palota épülete. A kert egyidős a palotával, melyet 1768-ban Károlyi Antal vásárolt meg, ettől kezdve a Károlyi család tulajdonában volt, innen a kert neve, s a parkot minden bizonnyal kerítés vette körül. A XIX. században szakavatott kertész, Kopál József gondozta. 1919 áprilisában Károlyi Mihály megnyitotta a kertet a főváros közönsége számára. A Tanácsköztársaság leverése után, 1928-ig ismét zárt terület. Ekkor Budapest Székesfőváros megvásárolta és 1929 nyarán Räde Károly kertészeti igazgató terve alapján átépítette, 1932 óta közkert, amit feltehetően a kerítés lebontása tett nyilvánvalóvá. A II. világháború szinte teljesen tönkretette. A palota U-alakú épülete által bezárt részen az 1940-es évek elejétől 1970-ig nyáron szabadtéri hangversenyeket tartottak. Az 1970-es években a metróépítés következtében a növényzet nagy része elpusztult, 1981-ben Kecskésné Szabó Ildikó tervei szerint újjáépítették, szép szökőkút, játszószerek készültek, de a túlhasználat megviselte a parkot. 1996-ban újabb átépítés következett, a felújítás tervezője Wild László, Ez utóbbi kertépítés legfontosabb műszaki elemei a félönműködő öntöző berendezés és az igen szép vaskerítés, hasonló a Múzeum-kertihez, de annál magasabb és gondosabb kivitelű, tégla- és kőlábazattal ellátott.

Öt kapun át léphetünk a kertbe. Ezekből egy-egy a palota mellett van, egy a Magyar-utca felől, a kert tengelyében - egyben bejárat a kutyasétáltatóhoz -, további egy-egy kapu a Ferenczy István utca és a Magyar utca sarkán, illetve a Magyar utca és a Henszlmann Imre utca sarkán. Ez utóbbi két bejárat befelé ívelt alakítású, így előttük kellemes kis tér képződött és a Ferenczy István utcainál dézsás fáktól árnyékolt parányi vendéglő terasz várja a betérőket. További két kapu a palota belső kertjébe vezet, hajdani őrházakkal ellátva, ezek jellegüknél fogva állandóan zárva vannak. A bejáratokkal kapcsolatos a kert nyitva tartása: 8 órától a nappalok hosszától függően 17 (18, 21) óráig. A terület méretéből és a határoló felületek egyenes vonalából adódóan az adatok a mértani alaprajznak kedveznek, és a kert hosszanti tengelyében fekvő szökőkút, valamint a nagy virágágy szintén a mértani felépítést hangsúlyozzák. E merevséget feloldandó a körülvezető utak angolpark hangulatúak, és a tájképi kert formáit erősítik a cserjecsoportok is. A két stílus igán jól kiegészíti egymást és nagyon szép egységet alkot. A gyöngykavicsos sétányokat bazalt nagykockakővel szegélyeztek, egyes cserjecsoportok széle különös módon laposvassal van ellátva. Egy rövid szakaszon érdekes faburkolat a járófelület, A közönség kényelmét két stílust is képviselő öntöttvas padok, székek, sőt, e készletbe tartozó asztal, hasonló formájú lámpaoszlopok, Ceglédi-típusú szemétgyűjtők és egy 1990-ben készült iparművészeti értékű vas ivókút szolgálja. Sajátos színfolt a Henszlmann utca sarkán álló régi, zöld WC. A gyerekek szórakoztatására négy, Company-gyártmányokkal ellátott játszótér épült. Egyszerű vonalú kerámia edényekben dísz- és fűszernövények tarkállnak, a cserjecsoportok talaját eredményesen tartja gyommentesen a fenyőkéreg.

A közparkot vaskerítés választja el a belső kerttől, de a növényzet folyamatos. A palotaudvarban van a Károlyi Étterem és Kávéház, igen hangulatos kerthelyiséggel, Prohászka Ottokár és Tormay Cecil szobrát 1945-ben lebontották. A jelenlegi műalkotások: Irányi Dániel szobra, a szökőkút, a palota kertjében Petőfi Sándor szobra és Radnóti Miklós emlékműve.

Örvendetesen gazdag a kert növényállománya, viszont a természetes növénytakaró meglepően egyszerű, mindössze 12 fajból áll, beleértve a vetett fűféleségeket is. Hasonlóan kevés fajt, szám szerint hetet tartalmaz az egynyári dísznövények és a fűszernövények mennyisége. Évelőkből húsz fajt sikerült azonosítani, közülük méretével és ritkaságával egyaránt kiemelkedik a legyezős törpebambusz. A palota épületét díszítik a szoba- és hidegházi növények, de két szép nagy kínai kenderpálma a közparkban tölti a fagymentes időszakot. E csoport 11 részvevővel van jelen. 16 a nyitvatermők fajszáma, vezérpéldányuk egy erőteljesen növekvő szürke atlaszcédrus, de parkokban nem túl gyakori a szerbfenyő és a kanadai hemlokfenyő sem. A lombos fák és cserjék rendszertani egységének száma 79. Alapfajokból nagyméretű, idős példányok az alábbi fákból láthatók: ezüstjuhar, vadgesztenye, nyugati ostorfa, jegenye fekete nyár, japánakác és hárs. Külön említést érdemel a kert valószínűleg legöregebb fája, egy alaposan visszavágott fehér eperfa, mely a törzs vastagságából ítélve talán országosan is a legöregebb eperfák közé tartozik. Két új ültetésű piros-virágú vadgesztenye áll a belső udvarban, ugyanitt kapott védett zugot egy füge. A közkert Ferenczy utca és Magyar utca sarkán lévő bejáratánál dézsában lévő gömb csepleszmeggyek árnyékolják a kis kávézó teraszt. Belépve a kapun, az Irányi Dániel szobor mellett húsos som árnyékában megbúvó ketaba havasszépe és hófehér havasszépe fogad, ezek savanyú talajt kívánó növények. Koreai loncok képeznek hosszú cserjecsoportot a kerítés mentén. A Podmaniczky-emléktáblával szemben virít a szinte télen virágzó kikeleti bangita, közelében él a nagylevelű varázsmogyoró és az amerikai ámbrafa. További sétánk során találkozhatunk a portugál babérmeggyel, a fehérvirágú liliomfával és a vénic szillel. A felsoroltak és más ritkaságok megléte világosan bizonyítja, milyen nagy jelentősége van a zárható kapukkal ellátott tekintélyes vaskerítésnek. Tűztövisek és más cserjék takarásában ügyesen vannak elrejtve a metró szellőzői.

Budapest, V. kerület, Károlyi Mihály utca 16. számú épület, műemlék. Patachich-, Barkóczy-, majd Károlyi-palota, Károly Mihály volt városi palotája. A töröktől visszafoglalt romvárosban a mai palota telkét Werlein István báró, kamarai adminisztrátor vette birtokba. Utána Wilfersheim Miklós élelmezési biztosé lett a telek, aki Kalcher Márton steiermarki építőmesterrel 1696-ban itt egy szép új barokk palotát emeltetett. A palotát 1744-ben Patachich Gábor kalocsai érsek vette meg, majd 1745-ben gróf Barkóczy Ferenc egri püspök tulajdonába került. Barkóczy 1759-1768 között nagyszabásúan átépítette Mayerhoffer Andrással és fiaival. 1768-ban vette meg tőle a palotát gróf Károlyi Antal ezredes. Az U-alakú, háromhomlokzatú, egyemeletes épület a nagyméretű kerttel együtt egyetlen óriási tömböt alkotott. A többször átalakított, egyszerű tagolású klasszicista homlokzat tengelyében hármas kapuzat van: két gyalogkapu között szépen kialakított kocsibehajtó és kapualj, melyet dór oszlopsorok három hajóra tagolnak. Ennek közepétől nagyméretű, háromkarú lépcső vezet az emeletre, ahol aranyozott, stukkós teremsor van, A palotát 1799-ben Jung János bővítette már klasszicista stílusban, és hasonlóan 1831-ben Zitterbarth Mátyás végzett rajta javításokat. 1832-ben a bécsi A. P. Riegl és Hofrichter József átépítette, 1834-ben Koch Henrik dolgozott befejezésén. Belső munkákat Ybl Miklós is végzett az első emeleti lakásban. 1849-50-ben Jellasich József, majd Julius Jacob von Haynau lakott az épületben, Itt tartóztatták le gróf Batthyány Lajost. 1918-ban Károlyi Mihály e helyen szervezte a Nemzeti Tanácsot. Az épület 1930 és 1950 között a Belvárosi Képtár otthona volt, ma a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Károlyi Mihály emlékszoba van benne, de itt várja vásárlóit a Gondolat Könyvesház is. A Károlyi emléktábla szövege: "Ebben a házban született 1875. március 4-én Károlyi Mihály, Magyarország függetlenségének és a dolgozó magyar nép felszabadításának elszánt harcosa, az első Magyar Népköztársaság elnöke, aki szülőházát, melyet az ellenforradalom 1920-ban elkobzott - s a felszabadult Magyarország visszaadott -, 1946-ban művelődési célokra a dolgozó magyar népnek adományozta. Állította a Magyar Népköztársaság kormánya 1975. március 4-én."

A térkép nagyobb méretben