Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentéseiből
| Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2004. évi jelentése a szabadtéren tartott rendezvények lakókörnyezetre gyakorolt zavaró hatásairól | |
"A közterületek használatának, rendjének szabályozásakor (annak eseti engedélyezésekor) a tulajdon hasznosításához fűződő önkormányzati érdek, illetve a rendezvényekkel közvetlenül érintett lakosság érdekei közötti megfelelő egyensúlyra kell törekedni, különös figyelemmel arra, hogy a helyi önkormányzás alanya a választópolgárok közössége. A helyi közhatalmat gyakorló, tulajdonosként a 'szomszéd' tulajdonosokkal egyenjogú önkormányzatnak fokozott kötelezettsége a lakók zavartalan nyugalmának biztosítása legalább 22.00 - 06.00 óra között. ... A zeneszolgáltatás (hangosító berendezés alkalmazása) nem sértheti a lakóknak az ingatlanok használatához fűződő törvényes érdekeit, nem teheti lehetetlenné az ingatlanok rendeltetésszerű használatát." |
|
| Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2820/2005. számú ügyben | |
"Az előírt határérték megtartása csak a közigazgatási jog szempontjából teszi jogszerűvé a rendezvény zajkibocsátását, miközben a polgári jogviszonyok megsértése - például a nyugodt birtoklás jogának sérelme - megvalósulhat a határértéket ugyan el nem érő, de az adott jogviszonyban zavarónak minősülő magatartással is." |
|
| Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 6108/2005. számú ügyben | |
"... a lakóházak közelében (különösen a közöttük) lévő területek alkalmatlanok - hangerősítős - zenés szabadtéri rendezvények lebonyolítására." |
|
| Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 3237/2006. számú ügyben | |
"A zajjal eleve túlterhelt világunkban újabb zajforrások megjelenése a lakosság jogos panaszát válthatja ki. A rendszeres zajos programok a tulajdonhoz, az egészséges környezethez és a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot sérthetik. " |
|
| Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének Jelentése az OBH 5115/2006. számú ügyben | |
"A csendháborítás tényállásában fontos változás következett be a 73/2006.(XII. 15.) AB határozat nyomán, mert a cselekmény elkövetése már nem követeli meg a zaj szintjének mérését, elég a zaj nagyságának az érzékszervekkel való észlelése." |
|
| Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 1473/2007. számú ügyben | |
"A Ptk. 98. §-a szerint a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A Ptk. a 'birtoklásban zavarás' fogalmát nem határozza meg, az minden olyan zavaró jelenségre kiterjeszthető, amely alkalmas arra, hogy a nyugalmas birtoklást veszélyeztesse. A birtokvédelem a zavarás tényéből indul ki, a körülmények vizsgálata során csak ennek megállapítására van szükség. A csendháborítás tilalmazásával a jogalkotó egyebek mellett a lakások használatának a zavartalanságát kívánja biztosítani. ... Amennyiben a zaj a birtokost birtoklásában, saját lakása rendeltetésszerű használatában zavarja, birtokvédelmet kérhet." |
|
| Debreceni közterületi rendezvényekkel kapcsolatos zajpanaszok kezelése. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának állásfoglalása | |
"A helyi önkormányzatok
és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és
hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a települési
önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik - többek között - a helyi
zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása. A települési önkormányzat ezen törvényi kötelezettségének
akkor tesz maradéktalanul eleget, ha a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás arra is kiterjed, hogy
mely hatóság jogosult, illetve köteles az irányadó határértékek betartásának ellenőrzésére,
melyek a vonatkozó határértékek, illetve melyek a határértékek be nem tartásának következményei. |
|