Varga E. Árpád

Változás és állandóság
Az etnikai viszonyok alakulása hét észak-erdélyi megye magyar többségű településvidékén


(Kézirat. Rövidített, szerkesztett változata megjelent: Honismeret, XVII. 1989. 4. sz. 54-63. p.)


[Rich Text formátumú, tömörített változatban letölthető]


Falvaik veszélyeztetettsége miatt fokozott figyelem irányul a Romániában élő nemzeti kisebbségekre, közöttük az erdélyi magyarságra, a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbségre. A hagyományos falusi településhálózat felszámolását célzó "területrendezés" ugyanis nem választható el attól a ténytől, hogy a mai Romániában, ebben a születése pillanatától - és létrejöttének körülményeiből törvényszerűen - soknemzetiségű országban a "homogenizáció", az egységes nemzetállam minden áron történő megteremtése a politikai törekvések középpontjában áll.

A statisztika számadatai a homogenizációs szándék valóra válását látszanak igazolni. 1930-ban - a mai országhatárok között - még minden ötödik romániai lakos valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozónak vallotta magát, 1977-ben azonban már csak minden tizedik. De ez a kisebbségek számára kedvezőtlen összkép a területi sajátosságok kimutatásával árnyalható. A kisebbség - helyenként változatlanul többség.

Ez különösen igaz a magyarság esetében, mivel demográfiai és települési viszonyai folytán jelentős területeken ellen tudott állni az asszimilációs folyamatoknak, vagy legalábbis fékezni tudta azokat. A beolvasztással szembeni ellenálló képesség színhelyei ma elsősorban a falvak, melyek láncolata - főként Erdélynek az északnyugati határszéltől a Kárpátok déli karéjáig terjedő és csak középütt ritkuló széles területi sávjában - a magyarság régi települési helyeit őrzi.

Munkámban e falusi térség etnikai viszonyainak alakulását tekintem át 1910-zel kezdődően - összefüggésben az országos, illetve erdélyi demográfiai folyamatokkal -, a hivatalos nemzetiségi adatközlésekben rejlő szűkös elemzési lehetőségekre szorítkozva. Ennek során többnyire a népszámlálási közlésekből dolgoztam; a kigyűjtött adatokat külön táblázatokban összegeztem. Használatuk több problémát vet fel, ezért elöljáróban az ezzel kapcsolatos módszertani megszorításokat vázolom.[1]

Az adatok összevethetőségének jelentős korlátja, hogy nem tudunk minden népszámlálásra érvényes, azonos adatfelvételi kategóriák szerinti idősorokat készíteni. Az Erdély egész területére kiterjedő utolsó magyar népszámlálás (1910) ugyanis még csupán az anyanyelvre kérdezett rá; a későbbi román számbavételek között viszont vannak olyanok, melyek vagy csak a nemzeti hovatartozást (1920, 1941), vagy pedig szintén csak az anyanyelvi megoszlást (1948) dokumentálják, sőt a legutolsó román népszámlálás (1977) e viszonyokat már csak egy, az összes korábbitól eltérő kategória alapján mutatja ki. Ellentmondó adatokat közölnek az etnikai hovatartozásra azonos módon rákérdező magyar (1910, 1941) és román (1930) népszámlálások, de ellentmondanak egymásnak maguk a román népszámlálások is; ez különösen az 1930. és 1956. évi adatok összevetésekor szembetűnő. Az ellentmondásos népszámlálási végeredmények a községi nemzetiségi adatok ismeretében némiképpen kiigazíthatók lennének, ezeket azonban 1941 óta nem közlik.

Akadályokba ütközik az adatok nagyobb területi egységek szerinti összehasonlítása is, mégpedig a közigazgatási beosztás változásai miatt (különös tekintettel az ötvenes években létrehozott tartományi, majd az azt felváltó új megyerendszerre).

A jelzett problémák egy része áthidalhatatlan. A népszámlálásokat azonban torzításaik ellenére sem lehet megkerülni; e torzítások egyéb (például egyházi) összeírásokkal egybevetve, becsléseikkel kiegészítve, az adatfelvétel, -értékelés és -közlés módszereit elemezve enyhíthetők.

Bár a román népszámlálások nemzetiségi közléseit az adatok körének fokozatos szűkülése jellemzi, visszamenőleges regionális összevetésükre bizonyos mértékig lehetőség nyílik. Az utolsó két népszámlálás ugyanis megyénként, településtípusok szerint még részletezte ezeket az adatokat; az 1968-ban életbe lépett új közigazgatási beosztás ismeretében a községi adatokat is közlő népszámlálások eredményei ennek megfelelően átszámíthatók. Így olyan idősorokat kapunk, melyek oszlopai az etnikai megoszlás változásait (de legalábbis e változás tendenciáit) a mai megyehatárok között és a társadalmi-gazdasági viszonyokat, valamint a települési szerkezet alakulását markánsan jellemző városi-falusi népesség szerinti tagolódásban szemléltetik.

Négy népszámlálást választottam ki ezeknek az adatoknak az összehasonlításához. Kiindulási pont az 1910. évi magyar népszámlálás. Itt némi torzulással a német anyanyelvűek kimutatásában kell számolni, mivel e népesség soraiban lett fölvéve a "német-zsidó zsargont", a jiddist beszélők később már különválasztott csoportja. A következő viszonyítási év 1930. Az ekkor végrehajtott román népszámlálás 1956-ig az egyetlen, melyet Erdély egész területére kiterjedően, a nemzetközi előírásoknak megfelelően hajtottak végre, s végleges adatait hivatalosan közzétették; az anyanyelvi, illetve nemzetiségi számok községenkénti közlésével pedig máig egyedül áll. A harmadik népszámlálás az 1956. évi. A megfelelő községsorok ugyan hiányoznak belőle, nemzetiségi adatközlése azonban a második világháború óta még így is a legrészletezőbb. Az összehasonlított népszámlálások sorát az 1977. évi zárja. Esetében meg kell alkudnunk azzal a ténnyel, hogy nemzetiségi vonatkozású adatait a felvételi lapon nem szereplő, tudományosan megítélhetetlen "nemzetiség és anyanyelv szerinti" megoszlásban tették közzé. A csúsztatás következtében a magyarság országszerte kimutatott száma mintegy 35 ezerrel kevesebb a nemzetiségi és 80 ezerrel kevesebb az anyanyelvi bevalláshoz képest!

Frissebb adatok hiányában az etnikai viszonyok bemutatását 1977-tel le kellett zárnom, Az összlélekszámokat azonban kiegészítettem az 1984-es adatokkal.[2] E számok Románia mai területén az 1. táblázat szerint alakultak.

1. táblázat
Románia népesége 1910-1984 között

Év Románia összesen[3] Erdély* Erdélyen kívüli területek
Összesen Vidék Főváros
Szám % Szám % Szám % Szám %

Összesen
 
1910/1912 12.773.146 5.232.934 41,0   7.540.212 59,0   7.145.337 55,9     394.875   3,1
1930 14.280.729 5.520.086 38,7   8.760.643 61,3   8.096.958 56,7     663.865   4,6
1956 17.489.450 6.218.427 35,5 11.271.023 64,5 10.034.415 57,4 1.236.608   7,1
1977 21.559.910 7.500.229 34,8 14.059.681 65,2 12.125.796 56,2 1.933.885   9,0
1984 22.624.505 7.871.954 34,8 14.752.551 65,2 12.791.362 56,5 1.961.189   8,7

Városok**
 
1910/1912   2.065.020     682.561 33,1   1.382.459 66,9   1.041.138 50,4     341.321 16,5
1930   3.051.253     955.259 31,3   2.095.994 68,7   1.456.954 47,7     639.040 21,0
1956   5.474.264 2.155.853 39,4   3.318.411 60,6   2.095.537 38,3 1.222.874 22,3
1977 10.239.345 3.767.710 36,8   6.471.635 63,2   4.537.750 44,3 1.933.885 18,9
1984 11.834.962 4.406.187 37,2   7.428.775 62,8   5.467.586 46,2 1.961.189 16,6

Községek
 
1910/1912 10.708.126   4.550.373 42,5   6.157.753 57,5   6.104.199 57,0      53.554   0,5
1930 11.229.476   4.564.827 40,7   6.664.649 59,3   6.640.004 59,1       24.645   0,2
1956 12.015.186   4.062.574 33,8   7.952.612 66,2   7.938.989 66,1       13.734   0,1
1977 11.320.565   3.732.519 33,0   7.588.046 67,0   7.588.046 67,0     - -
1984 10.789.543   3.465.767 32,1   7.323.776 67,9   7.323.776 67,9     - -

   * A mai megyehatárok között.
** Városok és városi alárendeltségű települések együtt, a népszámlálás időpontjában érvényes államigazgatási beosztás szerint.

Növekedés, illetve csökkenés (-)

a = az előző időpont népességének %-ában
b = éves átlag (%) az időszak-közepi népességhoz viszonyítva

Év Románia összesen Erdély Erdélyen kívüli területek
Összesen Vidék Főváros
a b a b a b a b a b

Összesen
 
1930 111,8 0,62 105,5 0,27 116,2 0,84 113,3 0,70 168,1 2,92
1956 122,5 0,81 112,7 0,48 128,7 1,01 123,9 0,86 186,3 2,51
1977 123,3 1,01 120,6 0,90 124,7 1,07 120,8 0,91 156,4 2,17
1984 104,9 0,65 105,0 0,65 104,9 0,64 105,5 0,72 101,4 0,19

Városok
 
1930 147,8 2,19 140,0 1,69 151,6 2,34 139,9 1,88 187,2 3,54
1956 179,4 2,35 225,7 3,29 158,3 1,84 143,8 1,46 191,4 2,61
1977 187,0 3,05 174,8 2,71 195,0 3,25 216,5 3,77 158,1 2,22
1984 115,6 1,95 116,9 2,11 114,8 1,86 120,5 2,52 101,4 0,19

Községek
 
1930 104,9 0,26 100,3 0,02 108,2 0,44 108,8 0,47   46,0 -4,21 
1956 107,0 0,27  89,0 -0,46  119,3 0,70 119,6 0,71  55,7 -2,30 
1977   94,2 -0,29    92,9 -0,41    95,4 -0,23    95,4 -0,23  - -
1984   95,3 -0,64    92,9 -0,99    96,5 -0,47    96,5 -0,47   - -

Az egyes területrészek népességének
városok és községek szerinti %-os megoszlása

Év Románia összesen Erdély Erdélyen kívüli területek
Összesen Vidék Főváros
Város Község Város Község Város Község Város Község Város Község
 
1910/1912 16,3 83,7 13,0 87,0 18,5 81,5 14,8 85,2 86,4 13,6
1930 21,4 78,6 17,3 82,7 23,9 76,1 18,0 82,0 96,3  3,7
1956 31,3 68,7 34,7 65,3 29,4 70,6 20,9 79,1 98,9  1,1
1977 47,5 52,5 50,2 49,8 46,0 54,0 37,4 62,6 100,0  -
1984 52,3 47,7 56,0 44,0 50,4 49,6 42,8 57,2 100,0  -

Az etnikai megoszlás alakulását már csupán Erdélyben követem nyomon. (2. táblázat.)

2. táblázat
Erdély népességének anyanyelvi megoszlása 1910-1977 között*

Év Összesen Magyar Román Német Egyéb
Szám % Szám % Szám % Szám %

Összesen
 
1910 5.232.934 1.656.936 31,7 2.813.748 53,8 562.222 10,7  200.028 3,8
1930 5.520.086 1.476.240 26,7 3.214.571 58,2 538.809 9,8 290.466 5,3
1956 6.218.427 1.615.703 26,0 4.070.464 65,4 372.242 6,0 160.018 2,6
1977 7.500.229 1.651.307 22,0 5.320.526 71,0 323.477 4,3 204.919 2,7

Városok**
 
1910   682.561   441.130 64,6   120.929 17,7 104.524 15,3    15.978 2,4
1930   955.259   430.707 45,1   326.212 34,2 128.248 13,4    70.092 7,3
1956 2.155.853   677.736 31,5 1.258.880 58,4 186.039 8,6   33.198 1,5
1977 3.767.710   861.818 22,9 2.665.578 70,7 172.717 4,6   67.597 1,8

Községek
 
1910 4.550.373 1.215.806 26,7 2.692.819 59,2 457.698 10,1  184.050 4,0
1930 4.564.827 1.045.533 22,9 2.888.359 63,3 410.561 9,0 220.374 4,8
1956 4.062.574   937.967 23,1 2.811.584 69,2 186.203 4,6 126.820 3,1
1977 3.732.519   789.489 21,2 2.654.948 71,1 150.760 4,0 137.322 3,7

   * A mai megyehatárok között, 1977-ben "nemzetiség és anyanyelv szerint".
** Városok és városi alárendeltségű települések együtt, a népszámlálás időpontjában érvényes államigazgatási beosztás szerint.

Növekedés, illetve csökkenés (-)

a = az előző időpont népességének %-ában
b = éves átlag (%) az időszak-közepi népességhez viszonyítva


Év Összesen Magyar Román Német Egyéb
a b a b a b a b a b

Összesen
 
1930 105,5 0,27  89,1 -0,58  104,2 0,67 95,8 -0,21  145,2 1,88
1956 117,7 0,48 109,4 0,36 126,6 0,94 69,1 -1,46   55,1 -2,34 
1977 120,6 0,90 102,2 0,10 130,7 1,29 86,9 -0,67  128,1 1,19

Városok
 
1930 140,0 1,69  97,6 -0,12  270,0 5,09 122,7 1,03 438,7 7,67
1956 225,7 3,29 157,4 1,82 385,9 5,52 145,1 1,49  47,4 -2,93 
1977 174,8 2,71 127,2 1,16 211,7 3,66  92,8 -0,36  203,6 3,47

Községek
 
1930 100,3 0,02  86,0 -0,75  107,3 0,35  89,7 -0,54  119,7 0,91
1956  89,0 -0,46   89,7 -0,43   97,3 -0,11   45,4 -3,10   57,5 -2,17 
1977   91,9 -0,41   84,2 -0,82   94,4 -0,27   81,0 -1,01  108,3 0,38

Az egyes anyanyelvi csoportok népességének
városok és községek szerinti %-os megoszlása

Év Összesen Magyar Román Német Egyéb
Város Község Város Község Város Község Város Község Város Község
 
1910 13,0 87,0 26,6 73,4  4,3 95,7 18,6 81,4  8,0 91,0
1930 17,3 82,7 29,2 70,8 10,1 89,9 23,8 76,2 24,1 75,9
1956 34,7 65,3 41,9 58,1 30,9 69,1 50,0 50,0 20,7 79,3
1977 50,2 49,8 52,2 47,8 50,1 49,9 53,4 46,6 33,0 67,0

A mai Románia területén élők száma 1910 és 1984 között 77,2%-kal, csaknem tízmillió fővel gyarapodott. Erdély lakossága ez idő alatt a másfélszeresére nőtt, a Kárpátokon túli országrészeké pedig majdnem megkétszereződött. A növekedésnek mindössze egynegyede jutott Erdély területére, így e vidéknek az ország összlakosságából való részesedése 40,9%-ról 34,8%-ra esett vissza. A 2. táblázatból kitűnik, hogy a változás mértéke a nemzeti kisebbségek lélekszámának csökkenése, illetve stagnálása következtében maradt el az országos átlagtól. Az erdélyi románság gyarapodási üteme ugyanis fölötte van annak, sőt eléri az Erdélyen kívüli területek lakosságáét, beleszámítva a fővárost is. Az erdélyi népességnövekedés elmaradása elsősorban az 1956 előtti - két háborút és többszöri hatalomváltozást magába foglaló - időszakra vezethető vissza. A második világháborút követően a növekedés üteme felgyorsul, 1956-1977 között megközelíti az ország (és különösen az Erdélyen kívüli vidéki terület) átlagát, 1977-1984 között pedig mind az ország, mind az Erdélyen kívüli területek átlaga fölé emelkedik (bár ismét elmarad az Erdélyen kívüli vidéki terület megfelelő mutatójától).

Erdély városodottságának szintje 1956-ban jutott túl az országos átlagon. A városi népesség nemzetiségi megoszlásában szembetűnő aránymódosulás következett be, érthetően, hiszen a román városlakók száma 1977-ig, példátlan ütemben, a huszonkétszeresére nőtt. Ezáltal e csoport a nemzetiségen beüli urbánus népességet tekintve a magyarokkal és németekkel egy sorba emelkedett (lezajlott a románság városodása), számaránya pedig meghaladta a városi népesség kétharmadát, vagyis a városi térségben is létrejöttek az összerdélyi nemzetiségi arányok (végbement, illetve erőteljes ütemben zajlik a városok románosodása).

A számokból kirajzolódóan Erdély főbb demográfiai folyamatait az országos átlaghoz lassan felzárkózó, etnikailag differenciált népességgyarapodás, az országos átlagot meghaladó urbanizációs szint, ezzel összefüggésben pedig a falun élők számának, valamint a nemzeti kisebbségek számarányának erőteljes csökkenése jellemzi.

A városodást (a városi településeken élők számának, az adott terület össznépességén belüli arányának növekedését) a természetes szaporodás és a vándorlások mellett nagymértékben befolyásolja a városok számának alakulása is. Erdély mai területén 1910-ben még csak 40, 1930-ban is csupán 48, 1977-ben azonban már 112 várost tartottak számon. 1910-1977 között a városi lakosság növekedésének egyharmada, 1930-1977 között pedig harminc százaléka (de még 1956-hoz viszonyítva is közel 20 százaléka) ebből, vagyis községek várossá nyilvánításából adódik. Számításba kell vennünk a városok területének gyarapodását is. 1910-ben azokon a településeken, melyek időközben a városokhoz kerültek, mintegy százezren, 1930-ban pedig kb. 130 ezren éltek. Ez - ha újabb adatok hiányában az utóbbi számot legalábbis változatlannak feltételezzük - további 4,5-5%-kal járul hozzá a városi növekményhez. Összességében tehát a II. világháború előtti népszámlálásokhoz képest 1977-ben a városi népesség növekedésének 35-40 százaléka, ha pedig a városi alárendeltségű községek adatait is ideszámítjuk, 38-43 százaléka a közigazgatási változásoknak köszönhető.

Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a településföldrajzi értelemben vett város-falu, illetve a közigazgatásban használatos város-község nem azonos fogalmak. Az 1968-as területi-közigazgatási rendezés óta a megyéket a következő igazgatási egységek alkotják: municípiumok és városok (összefoglalóan: városok), városi alárendeltségű községek (más kifejezéssel városkörnyéki vagy peremközségek), és községek. Ezek lényegében település-együttesek, egy központtal és az annak alárendelt településekkel. A községek és a peremközségek falvakat, a városok pedig úgynevezett "várost alkotó településeket", illetve "a városhoz tartozó falvakat" foglalnak magukba. Falusi jellegűnek tekinthetők - a tulajdonképpeni városok kivételével - maguk a várost alkotó települések is. Erdély területén ma 183 a várost alkotó (falusi) települések, 125 a várost alkotó falvak, 175 a peremközségeket alkotó és 4690 a községeket alkotó falvak száma. A falvak 2,5%-a, vagy ha várost alkotó (falusi) településeket is idesoroljuk, mintegy 6%-a a városok közigazgatása alá tartozik, s lélekszámukat is itt összegzik. A román statisztikai feldolgozások a nyolcvanas évek elejéig még a peremközségek lakóit is a városi lakosság közé számították, és ezzel az eljárással a metodológiai szempontok megváltozása óta megjelent publikációkban is találkozhatunk. E módszer alkalmazása - ehhez igazodom én is - Erdély területén minden tizenegyedik falu lélekszámát a városi népesség adatai között tartja nyilván.

Az anyanyelvi megoszlás adatainak egymással összevethető - a mai államigazgatási beosztást követő - területi átszámítása[4] kiküszöböli az új városalakulások tényéből adódó torzításokat. Ezt a 3. táblázat szemlélteti.

3. táblázat
Erdély népességének anyanyelvi* megoszlása 1910-1977 között,
a mai közigazgatási beosztás szerint

Év Összesen Magyar Román Német Egyéb
Szám % Szám % Szám % Szám %

Városok
 
1910 1.407.123 664.220 47,2   476.418 33,8 220.431 15,7   46.254 3,3
1930 1.651.944 603.950 36,5   711.800 43,1 226.140 13,7  110.054 6,7
1956 2.240.450 699.000 31,2 1.325.350 59,1 176.400 7,9  39.700 1,8
1977 3.767.710 861.818 22,9 2.665.578 70,7 172.717 4,6   67.597 1,8

Községek
 
1910 3.825.811 992.916 26,0 2.337.330 61,1 341.791 8,9 153.774 4,0
1930 3.868.142 872.291 22,5 2.502.711 64,7 312.669 8,1 180.412 4,7
1956 3.977.977 916.700 23,0 2.745.100 69,1 195.800 4,9 120.300 3,0
1977 3.732.519   789.489 21,2 2.654.948 71,1 150.760 4,0 137.322 3,7

   * 1977-ben "nemzetiség és anyanyelv szerint".
      Kurzív szedés: Becslés.

Növekedés, illetve csökkenés (-)

a = az előző időpont népességének %-ában
b = éves átlag (%) az időszak-közepi népességhez viszonyítva

Év Összesen Magyar Román Német Egyéb
a b a b a b a b a b

Városok
 
1930 117,4 0,80  91,0 -0,47  149,4 2,03 102,6  0,13 237,9 4,43
1956 135,7 1,22 115,7 0,58 186,2 2,50 78,0 -0,98   36,1 -3,97 
1977 168,2 2,52 123,3 1,01 201,1 3,40 97,9 -0,10  165,2 2,58

Községek
 
1930 101,1 0,06  87,9 -0,65  107,1 0,34   91,5 -0,44  117,3 0,80
1956 102,8 0,11 105,1 0,20 109,7 0,37   62,6 -1,84    66,7 -1,60 
1977  93,8 -0,31   86,1 -0,71    96,7 -0,16   77,0 -1,25  114,1 0,64

Az egyes anyanyelvi csoportok népességének
városok és községek szerinti %-os megoszlása

Év Összesen Magyar Román Német Egyéb
Város Község Város Község Város Község Város Község Város Község
 
1910 26,9 73,1 40,1 59,9 16,9 83,1 39,2 60,8 23,1 76,9
1930 29,9 70,1 40,9 59,1 22,1 77,9 42,0 58,0 37,9 62,1
1956 36,0 64,0 43,3 56,7 32,6 67,4 47,4 52,6 24,8 75,2
1977 50,2 49,8 52,2 47,8 50,1 49,9 53,4 46,6 33,0 67,0

E számítás némiképp módosítja a magyarság urbanizálódásának üteméről a 2. táblázat adatai alapján alkotott képet. Ott azt láthattuk, hogy 1910 és 1977 között a városlakók aránya a magyar népességen belül megkétszereződött. A mai városok és peremközségek területén számítva viszont a magyar etnikumon belüli városi arány már 1910-ben 40,1%-os, így növekedésének mértéke a felénél is kevesebbre (25,6%-ról 12,1%-ra) csökken. A két számítás közötti különbség 1910-ben 222.564 (a peremközségek nélkül 186.716) fő. Azt nem tudjuk pontosan, hány magyar él ma az újonnan várossá nyilvánított településeken. Számuk 1956-ban, az akkor még közölt adatok alapján kb. 145 ezer volt. Ha ezt a számot 1977-ig változatlannak feltételezzük is, a magyar városi növekmény 38 (a peremközségeket is beleértve 44) százalékban az új városalakulások következménye. A várossá nyilvánítások főként a románok lakta vidékeket, elsősorban Erdély déli megyéit érintették, ahol az erősebb asszimilációs hatásoknak kitett magyarság számbelileg gyarapodni nem tudott. A városi magyarság számának növekedése tehát a mai közigazgatási határok között - a Székelyföld és a határszél néhány új alapítású kisvárosát leszámítva - valójában az 1910-ben létezett városok népmozgalmának eredménye. E 197.798 lelkes növekedést a községekben élők 203.427 fős csökkenése ellentételezi.

A csökkenés Erdély déli megyéiben a legnagyobb mértékű.

4. táblázat
Erdély északi (é) és déli (d) megyéinek* népessége 1910-1984,
anyanyelv** szerint 1910-1977 között

Év Összesen Magyar Román Német Egyéb
Szám % Szám % Szám % Szám %

Összesen
 
1910 é 2.654.642 1.243.787 46,9 1.235.300 46,5 116.222  4,2  62.933 2,4
d 2.578.292   413.149 16,0 1.578.448 61,2 449.600 17,5 137.095 5,3
1930 é 2.913.941 1.121.426 38,5 1.535.848 52,7  83.619  2,9 173.048 5,9
d 2.606.145   354.814 13,6 1.678.723 64,4 455.190 17,5 117.418 4,5
1956 é 3.346.809 1.298.800 38,8 1.944.600 58,1  36.700  1,1  67.500 2,0
d 2.871.618   317.700 11,1 2.125.800 74,0 335.600 11,7  92.500 3,2
1977 é 3.917.170 1.348.396 34,4 2.443.259 62,4  27.793  0,7  97.722 2,5
d 3.538.059   302.911  8,4 2.877.267 80,3 295.684  8,3 107.197 3,0
1984 é 4.112.484 . . . . . . . .
d 3.759.470

Városok
 
1910 é   634.658   430.727 67,9   158.743 25,0  36.645  5,8    8.543 1,3
d   772.465   233.293 30,2   317.675 41,1 183.786 23,8  37.711 4,9
1930 é   776.244   385.272 49,6   290.621 37,4  28.820   3,7  71.531 9,3
d   875.700   218.678 25,0   421.179 48,1 197.320 22,5  38.523 4,4
1956 é 1.009.600   498.900 49,4   480.800 47,6  15.100  1,5  14.800 1,5
d 1.230.850   200.100 16,3   844.450 68,6 161.400 13,1  24.900 2,0
1977 é 1.695.078   650.460 38,4 1.006.886 59,3  14.727   0,9  23.005 1,4
d 2.072.632   211.358 10,2 1.658.692 80,0 157.990  7,6  44.592 2,2
1984 é 2.027.927 . . . . . . . .
d 2.378.260

Községek
 
1910 é 2.019.984   813.060 40,2 1.076.557 53,3  75.977  3,8  54.390 2,7
d 1.805.827   179.856 10,0 1.260.773 69,8 265.814 14,7  99.384 5,5
1930 é 2.137.697   736.154 34,4 1.245.227 58,3  54.799  2,6 101.517 4,7
d 1.730.445   136.136  7,90 1.257.544 72,7 257.870 14,9  78.895 4,5
1956 é 2.337.200   799.100 34,2 1.463.800 62,6  21.600  0,9  52.700 2,3
d 1.640.750   117.600  7,2 1.281.350 78,1 174.200 10,6  67.600 4,1
1977 é 2.222.092   697.936 31,4 1.436.373 64,6  13.066  0,6  74.717 3,4
d 1.510.427    91.553  6,1 1.218.575 80,7 137.694  9,1  62.605 4,1
1984 é 2.084.557 . . . . . . . .
d 1.381.210

    *Északi megyék: Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita, Kovászna.
      Déli megyék: Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, Fehér, Szeben, Brassó.
** 1977-ben "nemzetiség és anyanyelv szerint".
      Kurzív szedés: Becslés.

A népesség százalékos megoszlása északi és déli megyék szerint

Év Összesen Városok Községek
Észak Dél Észak Dél Észak Dél
 
1910 50,7 50,7 45,1 54,9 52,8 47,2
1930 52,8 47,2 47,0 53,0 55,3 44,7
1956 53,8 46,2 45,1 54,7 58,8 41,2
1977 52,2 47,8 45,0 55,0 59,5 40,5
1984 52,2 47,8 46,0 54,0 60,1 39,9

Kurzív szedés: Becslés.

Az Erdély főbb népesedési folyamatait összegző megállapítás a déli megyékre különösen érvényes. Itt él - 1977-ig növekvő arányban, de 1984-ben is változatlanul - Erdély városi népességének nagyobbik hányada, miközben e területnek a községekben élők számából való részesedése fokozatosan 40% alá süllyedt. A térség urbanizációs mutatója 1984-ben 63,3% - olyan megyéknek köszönhetően, mint az országos rangsorban is élen álló Hunyad (75,9%), Brassó (75,6%) és Szeben (64,2%), de a városodottság szintje Fehér kivételével a többi megyében is meghaladja az országos átlagot. E vidék - ugyancsak Fehér kivételével - kiemelt migrációs célpont: a más megyében születettek aránya 1977-ben 26,8% volt; vándorlási egyenlege is pozitív, 543 ezer fővel elérte az összes itt élők 15,1%-át. Temes, Brassó, Arad és Szeben megyékben a községek is jelentős vonzerővel bírnak.[5]

Dél-Erdély kisebbségi nemzetiségekhez tartozó lakosságának aránya 1910 és 1977 között 38,8%-ról 19,7%-ra csökkent. Az arányvesztést számszerű fogyás gyorsította. Ez mind a német, mind a magyar népességnél hasonló mértékű, azzal a különbséggel, hogy a csökkenés a magyaroknál már a hatalomváltás idején megkezdődött és elsősorban a falvakban ment végbe, míg a németeknél a második világháborút követően két nagy hullámban zajlott (és zajlik) le, s városon, falun egyaránt érezteti hatását. A dél-erdélyi falusi magyarság minden megyében megfogyatkozott, de különösen a magyar etnikum összefüggő települései helyeitől távol eső Bánságban és az olyan hagyományos szórványvidékeken, mint Hunyad és Szeben megye. A magyarság népmozgalmának egyenlege csupán Brassó és Szeben megyékben pozitív, a városok (Brassó és Medgyes) magyar lakosságának növekedése következtében.

Az észak-erdélyi megyék városodottsága (49,3%) nem éri el az országos szintet és a megyék között is meglehetősen nagy a szóródás. Kolozs (64,3%), Kovászna (55,2%) és Máramaros (52,6%) városlakóinak aránya túllépi az országos átlagot; Maros megyéé (50,3%) megközelíti azt; míg Hargita (47,5%), Bihar (45,8%) és Szatmár (44,7%) urbanizációs mutatója e szint alatt marad. A gyengén városodott Szilágy (32,8%) és Beszterce-Naszód (31,8%) az országos rangsor végére szorulnak.

A városi lakosság növekedése 1977 után felgyorsult, ám - a déli megyékkel ellentétben - a falun élők száma csak igen lassú ütemben csökken. A községi népesség lélekszáma Szatmár, Beszterce-Naszód és Máramaros megyékben még 1984-ben is az 1910. évi szint fölött volt, és a csökkenés Maros, Hargita, valamint Kolozs megyékben sem számottevő.

E területen elsősorban Kolozs, Maros, Bihar és Máramaros megyékben nagyobb a bevándorlók száma, de arányát tekintve e réteg Kovászna és Hargita megyében is jelentős. A más megyékben születettek számaránya 1977-ben 12,7% volt. Tényleges vándorlási többlet csak Kolozs és minimális mértékben Máramaros megye területén mutatkozik, az 1977-es népszámlálás pedig összességében 218.305 fős vándorlási hiányt regisztrált.[6]

Észak-Erdély nemzetiségi arányait alapvetően a magyar és a román népesség számának alakulása határozza meg. Az 1910. évi relatív egyensúlyt román fölény váltotta fel; a magyarság pozícióját az 1930-as mélypont után számszerű növekedés, de az összlakossághoz viszonyított változatlan aránycsökkenés jellemzi. Ez a csökkenés 1910 és 1930 között zuhanásszerű, bár ehhez a népszámlálások torzításai is hozzájárultak. 1930-ban szembetűnő az egyéb népességi kategóriába tartozók számának 175%-os növekedése. A jiddis anyanyelvűek csoportjába szép számmal kerültek olyanok, akik korábban a magyar anyanyelvűek között voltak felvéve. De a magyarság számát más népességi csoportok (görög szertartásúak, cigányok, asszimilálódott szatmári svábok) különválasztása is csökkentette. Figyelemre méltó a magyar anyanyelvűek 1930-1956 között rögzített 15,7%-os gyarapodása, amiben a korábban leválasztott népességi csoportok visszakerülése már nem játszik jelentős szerepet. A háborús emberveszteség és az újabb menekülthullám okozta népességhiányt a természetes népmozgalom pótolni tudta; de az észak-erdélyi magyarság demográfiai helyzetének megerősödéséhez (számaránya kis mértékben még nőtt is) hozzájárulhatott, hogy a második bécsi döntést követően délről északra menekültek egy része az újabb határváltozást követően a helyén maradt. Az 1956-ot követő két népszámlálás már csak a magyarság számának - stagnálással egyenlő - csekély növekedését, Erdély lakosságából való részesedésének pedig a két háború közötti évekéhez hasonlítható újabb visszaesését rögzítette. Az aránycsökkenésnek ezt a mértékét sem a román népességhez viszonyított alacsonyabb természetes szaporulat, sem kivándorlás vagy fokozódó asszimilálódás nem indokolja, a magyarázatot a népszámlálási eredményeknek a románság javára történt kiigazítása adja, ami 1977-ben ki is mutatható. Ekkor a magyarok száma a hivatalosan közzétett (úgynevezett "nemzetiség és anyanyelv szerinti") adatok alapján 1.348.400 (34,4%). Az előzetes (nemzetiség szerinti) megyei adatok végösszege viszont 1.367.000 (34,9%), anyanyelv szerint pedig ez a szám még magasabb, országosan 80 ezerrel, északon - az előzetes és a végleges adatoknak e megyékre jutó hányadát feltételezve - 42 ezerrel több, összesen tehát mintegy 1.390.000 (35,5%) lehetett.

Délen, döntően a községi népesség számának fogyatkozása miatt a magyarság területi foltjai megritkultak. Ezzel egyidejűleg városodottságának szintje az amúgy is magas 56,4%-ról 69,8%-ra emelkedett, miközben a városi népességből való részesedése a harmadára esett vissza. Északon is megváltoztak a nemzetiségi erőviszonyok, e folyamat azonban döntően a városokban zajlott le, és - legalábbis az átfogó adatok tanúsága szerint - a községek területén a magyarok számaránya lényegesen nem csökkent. (Ezt az 5. táblázat szemlélteti.)

5. táblázat
Az egyes anyanyelvi csoportok népességének
városok és községek szerinti %-os megoszlása*

Év Magyar városi népesség Magyar községi népesség
Dél-Erdélyben Észak-Erdélyben Dél-Erdélyben Észak-Erdélyben
a régió Erdély a régió Erdély a régió Erdély a régió Erdély
városi népességéhez viszonyítva községi népességéhez viszonyítva
 
1910 30,2 16,6 67,9 30,6 9,9 4,7 40,2 21,3
1930 25,0 13,3 49,6 23,3 7,8 3,5 34,4 19,0
1956 16,3  8,9 49,4 22,2 7,1 3,0 34,2 20,1
1977 10,2   5,6 38,3 17,3 6,1 2,4 31,4 18,7

* 1977-ben "nemzetiség és anyanyelv" szerint.

Látható, hogy az utolsó számoszlopban - amely az északi megyék községeiben élő magyarok számát az összerdélyi községi népességhez viszonyítja - az index igen csekély ingadozást mutat. Az erdélyi magyarság jelentékeny csoportjának e népességi mutatója tehát - tágabb táji-történeti keretek között, pozíciójának viszonylagos szilárdságáról tanúskodva - csaknem hetven év után is kedvezőnek mondható. Szűkebb környezetén belül ugyan a románság nagyobb vitalitásának, szám szerinti térhódításának vagyunk tanúi, azt azonban, hogy ez a szó szoros értelmében is térhódítást jelent-e, vagyis a magyarság egybefüggő lakóterületeinek fellazulásával-feloldódásával járt-e együtt, s ha igen, milyen mértékben, csak akkor tudjuk közelítő biztonsággal megítélni, ha e folyamatokat a magyarság közvetlen táji környezetén, a magyar nyelvterület határain belül kísérjük figyelemmel. Hogy ez lehetővé váljon, az észak-erdélyi magyarság zömét magába foglaló Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megyékben, a mai közigazgatási beosztás határait követve olyan, a magyar-román etnikai tagolódással lehetőleg egybeeső területi csoportokat hoztam létre, melyek népességének alakulása 1910 és 1984, nemzetiségi megoszlása pedig 1910 és 1956 között nyomon követhető.

E területek elhatárolását az 1930. évi román népszámlálás adatai alapján végeztem, s többnyire azokat a (közigazgatási értelemben vett, tehát kisebb falucsoportokat jelentő) községeket számítottam hozzá, melyekben a magyarok számaránya 40% fölött volt és egymással összefüggő nagyobb területeket alkotnak. Az elszórt nyelvszigeteket, "exklávékat" meghagytam a másik etnikum nyelvterületéhez tartozónak. A magyarság településföldrajzi sajátosságaira tekintettel a határvidék és a Székelyföld etnikai tömbjeit összekötő nyelvszigetek láncolatának vidékén, Kolozs megyében és kisebb részt Szilágy valamint Maros megye területén olyan községeket is a magyar nyelvterülethez soroltam, ahol az említett arány nem érte el a 40 százalékot. Ott, ahol a magyarság számarányának erősödése, vagy ellenkezőleg, a mai állapotokat előrevetítő csökkenése olvasható ki az adatokból, az 1956-os népszámlálás eredményeit is figyelembe vettem.[7]

A megyénkénti számításokat (lásd a Függelékben) a 6. táblázat összegzi:[8]

6. táblázat
A hét észak-erdélyi megye népessége (ö) városok és községek (1910-1984 között),
valamint magyarok (m) és románok (r) szerinti megoszlásban* (1910-1977 között),
nyelvterületenként, a mai közigazgatási beosztás szerint

Év Összesen Magyarok Románok Gyarapodás vagy fogyás (-)
Előző időpont = 100 Éves átlag (%)**
Szám % Szám % ö m r ö m r

Összesen
 
1910 2.142.626 1.151.986   53,8 897.762 41,9 - - - - - -
1930 2.373.110 1.066.089   44,9 1.148.441   48,4 110,8  92,5 127,9 0,51 -0,39  1,24
1956 2.723.906 1.223.100   44,9 1.439.100   52,8 114,8 114,7 125,3 0,55 0,55 0,91
1977 3.137.682 1.272.109   40,5 1.781.825   56,8 115,2 104,0 123,8 0,68 0,19 1,03
1984 3.262.377 . . . . 104,0 . . 0,52 . .

Magyar nyelvterület
 
1910 1.256.756 998.943 79,5 227.521 18,1 - - - - - -
1930 1.407.407 949.959 67,5 373.550 26,5 112,0   95,1 164,2 0,57 -0,25  2,51
1956 1.632.407 1.108.200   67,9 500.150 30,6 116,0 116,7 133,9 0,59 0,62 1,17
1977 2.071.000 . . . . 126,9 . . 1,15 . .
1984 2.261.210 . . . . 109,2 . . 1,18 . .

Román nyelvterület
 
1910   885.870 153.043 17,3 670.241 75,7 - - - - - -
1930   965.703 116.130 12,0 774.891 80,2 109,0  75,9 115,6 0,43 -1,37  0,73
1956 1.091.645 114.900 10,5 938.950 86,0 113,0  99,0 121,2 0,49 -0,04  0,77
1977 1.066.700 . . . .  97,7 . . -0,11  . .
1984 1.001.167 . . . .  93,8 . . -0,84  . .

Városok
 
1910   507.136 382.509 75,4 100.400 19,8 - - - - - -
1930   639.067 360.662 56,4 214.092 35,5 126,0  94,3 213,2 1,16 -0,29  3,86
1956   836.557 457.200 54,7 359.900 43,1 130,9 126,8 168,1 1,08 0,95 2,09
1977 1.386.329 600.671 43,3 755.981 54,4 165,7 131,4 210,1 2,45 1,32 3,62
1984 1.646.262 . . . . 118,7 . . 2,32 . .

Magyar nyelvterület
 
1910   427.131 355.520 83,2  56.702 13,3 - - - - - -
1930   548.331 340.003 62,0 155.732 28,4 128,4  95,6 274,6 1,26 -0,22  5,18
1956   704.822 436.550 61,9 257.650 36,6 165,0 128,4 165,4 1,00 1,00 2,02
1977 1.207.780 . . . . 171,4 . . 2,61 . .
1984 1.449.920 . . . . 120,0 . . 2,47 . .

Román nyelvterület
 
1910    80.005  26.989 33,7  43.698 54,6 - - - - - -
1930    90.736   20.659 22,8  58.360 64,3 113,4  76,5 133,6 0,63 -1,33  1,46
1956   131.735  20.650 15,6 102.250 77,6 145,2  99,7 175,2 1,49 -0,00  2,26
1977   178.550 . . . . 135,5 . . 1,47 . .
1984    196.342 . . . . 110,0 . . 1,28 . .

Községek
 
1910 1.635.490 769.477 47,1 797.362 48,8 - - - - - -
1930 1.734.043 705.427 40,7 934.349 53,9 106,0  91,7 117,2 0,29 -0,43  0,80
1956 1.887.349 765.900 40,6 1.079.200   57,2 108,8 108,6 115,5 0,34 0,33 0,58
1977 1.751.353 671.438 38,3 1.025.844   58,6  92,8  87,7  95,1 -0,36  -0,63  -0,24 
1984 1.616.115 . . . .  92,3 . . -1,07  . .

Magyar nyelvterület
 
1910   829.625 643.423 77,6 170.819 20,6 - - - - - -
1930   859.076 609.956 71,0 217.818 25,4 103,5  94,8 127,5 0,18 -0,27  1,22
1956   927.439 671.650 72,4 242.500 26,1 108,0 110,1 111,3 0,30 0,38 0,43
1977   863.170 . . . .  93,1 . . -0,34  . .
1984   811.290 . . . .  94,0 . . -0,83  . .

Román nyelvterület
 
1910   805.865 126.054 15,6 626.543 77,7 - - - - - -
1930   874.967  95.471 10,9 716.531 81,9 108,6  75,7 114,4 0,41 -1,38  0,67
1956   959.910  94.250  9,8 836.700 87,2 109,7  98,7 116,8 0,37 -0,05  -0,62 
1977   888.130 . . . .  92,5 . . -0,37  . .
1984   804.825 . . . .  90,6 . . -1,31  . .

* 1977-ben "nemzetiség és anyanyelv" szerint.
** Az időszak-közepi népességhez viszonyítva.
Kurzív szedés: Becslés.

A hét megye közigazgatási egységeinek száma 1977-ben és 1984-ben
magyar és román nyelvterületek szerint

  Város Várost alkotó település* Városhoz tartozó falu Perem-
község
Perem-
községhez tartozó falu
Község Községhez tartozó falu Falvak összesen
 
 Magyar nyelvterület
31 43 18 11 41 202  927  986
 Román nyelvterület
11 26  9  9 39 222 1173 1221
 Együtt
42 69 27 20 80 424 2100 2207

* A tulajdonképpeni város nélkül.

A hét megye magyar nyelvterületén élő többségi etnikum részaránya - az összerdélyi folyamatokkal egyezően - időszakonként változó ütemben, fokozatosan lecsökkent. Ez az arány a két nyelvterület közötti 1956-os megoszlást továbbvetítve 1977-ben már csak 56-57% körüli lehetett, 1984-ben pedig - a magyarság 1977-es lélekszámát változatlannak feltételezve - nem sokkal haladhatta meg az ötven százalékot.

Visszafordíthatatlan ténnyé vált, hogy a városok, a hét megye urbanizációs folyamatainak döntően e területeken való összpontosulása következtében különböző mértékben ugyan, de - a Székelyföld, valamint néhány határmenti kisváros kivételével - mindenütt elvesztették magyar arculatukat. Az etnikai arányok a községekben is módosultak. Az adatok további részletezése azt mutatja, hogy 1910 és 1956 között a legnagyobb arányeltolódás a határ szélén következett be.

7. táblázat
A magyarok és románok számának alakulása
a hét északi megye magyar nyelvterületének községeiben,
nagyobb területi csoportonként, 1910-1956 között

Év Összesen Magyarok Románok
Szám % Szám %

I. Hargita megye, Kovászna megye
és Maros megye székelyföldi része
[9]
 
1910 407.326 368.957 90,6  32.870  8,1
1930 411.373 364.390 88,6  40.844   9,9
1956 438.683 391.500 89,2  42.450  9,7

II. Szilágy megye, Kolozs megye
és Maros megye Székelyföldön kívüli része

 
1910 210.418 106.019 50,4   96.476 45,9
1930 225.281 105.866 47,0 108.229 48,0
1956 240.620 112.000 46,5 122.300 50,8

III. Bihar és Szatmár megye
 
1910 211.881 168.447 79,5  41.473 19,6
1930 222.422 139.700 62,8  68.745 30,9
1956 248.136 168.200 67,8 77.850  31,4

Kurzív szedés: Becslés.

A magyar nyelvterület községeiben a román növekmény (42%) felét a két határ menti megye, Bihar és Szatmár adja. Nélkülük számítva a román szaporulat 24,2%-ra esik vissza, s elmarad a falusi románságnak a hét megye egészén mért növekedési rátájától. Ugyanitt a magyarok száma lényegében stagnál. (A kép a két megye egészében ennél kedvezőtlenebb, mivel a román nyelvterület községeiben 1930-ban megállapított 20 ezer fős veszteségét a magyarság 1956-ban már nem nyerte vissza.)

A másik két nagy területi csoportban, vagyis az interetnikus környezetbe ágyazódó nyelvszigetek községeiben és a Székelyföldön a magyar és román etnikum közötti aránymódosulás már szerényebb mértékű. A magyar nyelvterület Kolozs megyére, illetve Maros megye Székelyföldön inneni részére eső községeiben a magyarok száma változatlan maradt, a Székelyföldön (6,1%) és még inkább a Szilágyságban (21,4%) határozott gyarapodás mutatható ki. Az 1977-es adatokat csak hozzávetőleges becslés szerint lehet magyar és román nyelvterület szerint tovább bontani. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy e megyék magyar népességének a nyelvterületek közötti százalékos megoszlása 1956 után az 1930-1956 közöttihez hasonlóan változott, akkor 1977-ben a népszámlálás - ugyancsak feltételesen elfogadott - adatai alapján a vizsgálat körébe vont községek magyar lakossága a 7. táblázat területi csoportjai között így oszlik meg: I. 358 ezer (89,1%), II. 99 ezer (43,7%), III. 141 ezer (60,1%), együtt 598 ezer (69,3%). De tudjuk, hogy ez csak alsó érték: a hivatalosan nem közölt anyanyelvi adatok feltételezett 80 ezres többletének megfelelő hányadával számolva az e községekben élő magyarok száma 1977-ben 10-20 ezerrel többre, aránya 70,5-71,5% közöttire becsülhető.

Igaz, a magyar községlakók 1910-es számarányához képest még ez is visszaesést jelent, mégpedig három, területileg elkülöníthető tendencia - a Székelyföldön szinten maradás, a nyelvszigetek vidékén egyenletes, lassú, a határ mentén pedig szélső értékek között ingadozó erőteljes csökkenés - eredőjeként. Mindezek következtében egyes települések etnikai átrétegződésével, esetleg (a II. és a III. területi csoportban) a nyelvhatárok módosulásával is számolnunk kell, de a változások valós arányainak megállapításához a közzétett népszámlálási adatok már nem elégségesek. Az említett csökkenés időben behatárolható: a hét megye magyar nyelvterületének községeiben az etnikai viszonyok az 1920-1930 közötti átrendeződést követően lényegében stabilizálódtak, s bár a román részarány némileg erősödött, ez elsősorban az egyéb nemzetiségűek rovására történt.

A számadatok tanulságait összegezve elmondható, hogy a bemutatott falusi magyar településvidék az erdélyi magyarságnak azt a csoportját alkotja, mely - a magyar kisebbség többi nagy települési csoportjától eltérően - az adott terület összlakosságán belül a hatalomváltozást követően megállapodott számarányát, a román népszámlálások kimutatásai szerint is, meg tudta tartani.

A népesedési eredmények összefüggésbe hozhatók a településnagysággal és az etnikumoknak az adott településen belüli számarányával, ezért érdemes az ezzel kapcsolatos főbb adatokat is áttekinteni, előrebocsátva, hogy az azokból levont - feltételes - következtetések további elemzést, árnyalást kívánnak.

8. táblázat
A falvak száma és átlagos lélekszámuk
az egyes nyelvterületek községeiben

Év A falvak száma A falvak átlagos lélekszáma
Erdélyben összesen A hét megyében Erdélyben összesen A hét megyében
Összesen Magyar Román Összesen Magyar Román
nyelvterületen nyelvterületen
 
1930 3633 1704 788  916 977 1018  1090  955
1956 5051 2200 989 1231 739 850 938 780
1977 4690 2100 927 1173 796 834 931 757
1984 739 770 875 686

A 8. táblázatból kiolvasható, hogy a magyar nyelvterület falvait az átlagosnál nagyobb lélekszám jellemzi, míg a román nyelvterületen ez a szint az erdélyinek is alatta marad. A különbség településnagyságtól függően tájanként változik. (A megyénkénti részletezést lásd a Függelékben.) Legkisebb az eltérés Maros és Kolozs megyében, a legnagyobb Biharban. Szatmárban a román nyelvterület falvai a nagyobbak. A különbségekhez az új településalakulások is hozzájárulnak. Ez elsősorban a román nyelvterületet érinti, melynek nagyobb népességszaporulata azért nem jelenik meg az egy helységre jutó lélekszámban, mivel az új települések kétharmadát e területen hívták életre. Így például Maros megye román nyelvterületének községeiben 1930-ban 125 volt, ma pedig 235 a falvak száma.

Az egy településre jutó többségi lélekszáma a 9. táblázatban foglaltak szerint alakult.

9. táblázat
Az egy településre jutó átlagos lélekszám

Év Összes népesség Ebből a többségi etnikumhoz tartozik
Román nyelvterület Magyar nyelvterület Román nyelvterület Magyar nyelvterület
Szám Index Szám Index Szám Index Szám Index
 
1930 955 100,0 1090  114,1 782 100,0 774 99,0
1956 780 100,0 938 120,3 679 100,0 679 100,0  
1977 757 100,0 931 123,0 664 100,0 645 97,2

Látható, hogy a falvak átlagos lélekszáma a magyar nyelvterületen ugyan magasabb, a magyar lakosok településenkénti száma viszont némileg alatta marad a románságénak. A településnagyság etnikai meghatározottsága tehát csak további finomítással, a többségi lakosságnak az egyes településeken megállapított számaránya alapján mutatható ki. Ilyen számítást 1930-ra vonatkozóan végeztem, a magyar nyelvterületen (10. táblázat, az adatok megyénkénti részletezését lásd a Függelékben). A falvakat, attól függően, hogy a magyarság legalább 40%-os részarányt elért-e bennük, két csoportra osztottam.

10. táblázat
A magyarok és románok számának alakulása
a falvakon belüli számarányuk szerint a magyar nyelvterület
nagyobb csoportjaiban*, 1930-ban

Területi csoport Falvak száma Összes népesség Magyarok Románok Átlagos lélekszám falvanként
Szám % Szám % Összesen Magyar Román

Falvak 40%-nál magasabb magyar részaránnyal
 
    I.
360 394.131 363.143 92,1 26.201  6,6 1095 1009  73
    II.
111 137.016  96.624 70,5 33.582 24,5 1234  870 303
    III.
118 170.407 131.458 77,1 29.245 17,2 1444 1114 248
  Együtt
589 701.554 591.225 84,3 89.028 12,7 1191 1004 151

Falvak 40%-nál alacsonyabb magyar részaránnyal
 
    I.
 27  17.242   1.247  7,2 14.643 84,9  639   46 542
    II.
115   88.265   9.242 10,5 74.647 84,6   767    80 649
    III.
 57   52.015    8.242 16,0 39.500 76,6  913  144 693
  Együtt
199 157.522  18.731 11,9 128.790  81,8   792   94 647

* Vö. a 7. táblázattal.

A két etnikum össznépességen belüli %-os aránya

Magyarok Románok Magyarok Románok
Magyar nyelvterületen Román nyelvterületen
 
71,0 25,4 9,8 87,2

Magyar nyelvterületen
 
Falvak 40 %-os
magyar részarány fölött
Falvak 40 %-os
magyar részarány alatt
 
84,3 12,7 11,9 81,8

A 40%-os magyar részarány limitje alapján elkülönített falvak csoportjában a nyelvterület egészéhez képest - érthetően - a magyarság nagyobb települési homogenitásának lehetünk tanúi. Míg ott számaránya 71%, e területi csoportban eléri a 84,3%-ot. De a településnagyság etnikai csoportok szerinti különbsége is polarizálódik.

Magyar nyelvterület Román nyelvterület Magyar nyelvterület
Falvak 40% fölötti részaránnyal
Falvak 40% alatti Falvak 40% fölötti
magyar részaránnyal
Szám Index Szám Index Szám Index Szám Index
 
792 100,0 1191 150,4 955 100,0 1191 124,7

Ebből többségi etnikum
 
647 100,0 1004 155,2 782 100,0 1004 128,4

A 40% fölötti magyar részarányú falvak átlagos lélekszáma másfélszerese a román többségűekének, s mintegy 25%-kal több, mint a román nyelvterületre eső falvaké. Hasonló arányú a többségi etnikumok falvankénti átlagának különbsége is. Megfelelő adatok hiányában, csupán az átfogó tendenciákra hagyatkozva feltételezhető, hogy ez a különbség ma is fennáll.

A falvakból - így a magyar lakosság soraiból is - jelentős tömegek áramlottak a városokba, ami az 1960-as évekkel kezdődően már a falusi népesség csökkenéséhez, az etnikailag sokszínűbb településvidékeken pedig a magyarság pozíciójának gyengüléséhez vezetett. Az asszimilációs hatások következtében (meg a népszámlálási adatok között) a városlakóvá lett magyarok egy része elvész, de még így is kimutatható, hogy némely vidékeken, mindenekelőtt a Székelyföldön, a migráció a románosodás folyamatát késleltetni tudta. A hét megye városlakó magyarságának 1930-ban 35,8%-a, 1977-ben már a fele a Székelyföldön élt; a két népszámlálás közötti időszak magyar városi növekményének több mint kétharmad része az itteni városokra jutott. Hargita és Kovászna megye népességfölöslegéből még a szomszédos és a távolabbi vidékek is részesültek: a kirajzás irány Brassó, továbbá a Hunyad megyei, a szatmári és máramarosi ipari és bányaipari központok.[10]

A Székelyföldet és a határhoz közelebb eső magyar többségű vidéket összekötő területeken a magyarok száma elsősorban a szórványfalvakban lett kevesebb; az 1930-as népszámlálás már beolvadásuk előrehaladott állapotát rögzíti. Az asszimiláció útjára lépett települések ekkor még jobbára a román nyelvterület községcsoportjaiban találhatók; 1910 és 1930 között magyar fogyás lényegében csak itt mutatkozik. A változás a magyar nyelvterületen %-ban kifejezve: Szilágy +0,8, Kolozs -2,2, Maros -1,2, míg a román többségű vidéken: Szilágy -24,7, Kolozs -25,9, Maros -13,6.

A 40% alatti magyar részarány alapján 1930-ban e három megye magyar nyelvterületén a települések csaknem egyharmada (385-ből 137), sőt, ha Maros megye székelyek lakta részét nem számítjuk, a fele (226-ból 115) ugyancsak a szórványkategóriába tartozott. A szórványosodás Kolozs megye magyar nyelvterületén a legnagyobb, ahol ekkor a magyarok 14,5%-a a román többségű falvakban lakott. Szilágy (2,6%) és Maros megyében (1,9%, a nem székelylakta vidéken 5,7%) a magyarság elkülönültebben élt, számottevő viszont a román jelenlét a magyar falvakban: arányuk saját etnikumok összlélekszámához viszonyítva Kolozs megyében 25,5%, a Szilágyságban 29,0%, Maros megyében pedig 49,1% (a nem székelylakta vidéken 46,4%). Ez, a magyar falvakban jelenlévő román szórvány Maros megye Székelyföldön inneni vidékén (aránya e körzet magyar nyelvterületének összlakosságához viszonyítva 31,1%) és Kolozs megyében (26,6%) volt a legjelentősebb, súlya Szilágy megyében (15,8%) kisebb.

Bihar megye határ menti községeiben a magyarok 1,9%-a, Szatmárban 10,5%-a élt a román többségű falvakban, míg fordítva ez az arány Biharban 44,4%, Szatmárban pedig 41,5%. Bihar megye magyar nyelvterületén a román szórvány a lakosság 10,8%-át, Szatmárban 15,2%-át tette ki.

A határ menti magyar településvidék fellazításának egyik eszköze kezdettől fogva a kolonizáció. Az 1930-as népszámlálás öt önálló telepes helységet regisztrált itt, összesen 3267 lakossal (ez a két megye magyar nyelvterületén akkor kimutatott román népesség 4,8%-a volt); 1956-ban a telepes falvak száma már tíz, 8216 lélekkel (az itt élő románság 10,6%-a), de ezt a számot a más helységekbe történő folyamatos beköltözés is növelhette, növelheti.[11] Feltehetően ez az egyik magyarázata annak, hogy bár a népszámlálások szerint a magyar falusi lakosság csökkenésének vagyunk tanúi, a valamikori kompakt magyarlakta területeken élők száma változatlan maradt. 1930-ban azokban a határ menti községekben, melyek falvaiban mindenütt 40% fölötti volt a magyar számarány,[12] 84.717-en laktak, közülük 68.392 (80,7%) a magyar. E községek lakossága még 1984-ben is 94.401 fő volt, vagyis 9684-gyel több, mint 1930-ban. A községcsoport lényegében megtartotta 1956-ig elért lélekszámát, annak ellenére, hogy a két megye magyar községlakóinak fogyása 1956 és 1977 között 39 ezer (de még a magyar nyelvterületen is 27 ezer) fő volt. Azt is tudjuk, hogy ez idő alatt itt a magyar városi népesség száma mindössze 23 ezerrel lett több. Mivel nem ismerjük a magyarság természetes szaporulatának, illetve elvándorlásának konkrét értékeit, nem zárható ki az 1930-as népszámlálás manipulált adatai között eltüntetett, majd 1956-ban előkerült magyar anyanyelvűek részbeni "visszavételének" lehetősége sem, de - az előbbiek miatt - a román jelenlét növekedésével mindenképpen számolnunk kell.

Az 1977 utáni népesedési folyamatok etnikai vonatkozásairól már nincsenek adataink.

Általános tendencia a városodás gyors ütemű folytatódása, különösen a gyengén urbanizálódott Szilágyságban és abban a két székely megyében (Hargita, Kovászna), ahol a román betelepedés 1977-ig nem tudott változtatni a városok alapvető nemzetiségi arányain. Az urbanizáció csupán Maros és Kolozs megyében lassult le némileg. A városi növekedésben a természetes szaporulat mellett (melyben az újonnan jöttek - javarészt románok - nagyobb termékenysége dominál, míg a hagyományosan urbanizált magyarságot, beleértve a gyorsan integrálódó csekély számú beköltözőt is, zömében alacsonyabb születésszám jellemzi)[13] változatlanul szerepet játszik a vándormozgalom. A migráció egyik forrásvidéke - a falusi lakosság fokozódó csökkenéséből következtetve - a román nyelvterület községcsoportja (főként Bihar, Szilágy, Kolozs és Maros megyékben), de a városi lélekszámot a más (és Erdélyen kívüli) vidékekről érkezettek is gyarapítják. Hargita és Kovászna megyében szinte bizonyos, hogy a bevándorlók között a kívülről jöttek vannak többségben.

Az összerdélyi etnikai arányok elérésének igyekezete a városokba történő román beköltözést részesíti előnyben. A szülőföldjétől távol idegen környezetbe került, más kultúrájú, így kétszeres identitászavarral küszködő telepes rétegek tömeges jelenléte bomlasztólag hat a helyi társadalmak hagyományos kapcsolatrendszerére. Lassan a nemzetiségi jellegüket még többé-kevésbé őrző városok is elvesztik magyarságukat, a környező magyarság pedig elveszti maradék városait.

A "területrendezés", azaz az erőltetett urbanizáció kiterjesztése az eddig érintetlenül hagyott településvidékre azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a falusi magyarok most már a falvaikat is elveszítik; s a torz városodásnak[14] nem csupán az épített környezet, de - mint az "igazi" városok sorsa példázza - a falvakba visszaszorult nemzetiségi mikrotársadalom is áldozatául esik.




Jegyzetek

[1] A problémakör részletesebb ismertetését "Az erdélyi magyarság főbb statisztikai adatai az 1910. utáni népszámlálások tükrében" című, a Magyarságkutató Csoport évkönyvében megjelenő dolgozatom tartalmazza.

[2 ] Források: A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. VI. rész. Budapest, 1920; Recensământul general al populaţiei României din 29 decemvrie 1930. Vol. II. Bucureşti, 1938; Recensământul populaţiei din 21 februarie 1956. Vol II. Bucureşti, 1960; Recensământul populaţiei şi al locuinţelor din 5 ianuarie 1977. Vol I. Bucureşti, 1980; Anuarul statistic al Republicii Socialista România 1985. Bucureşti, 1985.

[3] A román statisztikai közlésekben szereplő 1912-es értékek eltérnek az itt közölttől. Ezekben az összlélekszám 12.768.399, a városoké 2.079.020, a községeké 10.688.539. A különbség oka egyes erdélyi megyéknek a román közléstől eltérően számított népességszáma, valamint az, hogy e publikációk Nagyszalontát a városok közé sorolják, Segesvár lakosságára pedig az 1910-es népszámlálás adatához képest 674-gyel kevesebb főt számítanak.

[4] Itt és a következőkben a statisztikai táblázatok összeállítása során az "Erdély népességének anyanyelvi megoszlása az 1930. évi román népszámlálás adatai alapján, a Judeţele României Socialiste című kötet 1972. évi kiadásában közzétett közigazgatási beosztás szerint", valamint "Az 1956. évi román népszámlálás erdélyrészi községi adatai a mai közigazgatási beosztás szerint..." című, a Magyarságkutató Csoport adattárában is megtalálható kéziratos munkáimat használtam fel. Az 1956-os nemzetiségi adatokat nem részletezték helységenként. Mivel összegzésük a maitól eltérő közigazgatási beosztás szerint történt, a különböző megyék között megosztott rajonok, újonnan alakult vagy területükben gyarapodott városok és peremközségek esetében becslésre kellett hagyatkoznom. Ennek során - az illető területrész 1930-as adatainak ismeretében - általában abból a feltételezésből indultam ki, hogy az etnikumok különböző területrészek közötti megoszlásának arányai 1956-ban is az 1930-ashoz voltak hasonlóak, de egyéb szempontokat (pl. a rajoni részek eltérő szaporulatát vagy a települési sajátosságokból adódó különbségeket) is figyelembe vettem.

[5] Trebici, V. - Hristache, I.: Demografia teritorială a României. Bucureşti, 1986. 120-123, 125. p.

[6] Trebici, V. - Hristache, I.: i. m. 120-123. p.

[7] Eljárásommal - ideértve itt és a továbbiakban az abszolút többség helyett a 40%-os limit alkalmazását - ellensúlyozni kívántam annak óhatatlan torzításait, hogy az elemzés alapjául szolgáló mai alsófokú igazgatási egységek a vegyes lakosságú (általában román többségű) vidékeken többnyire nem a nyelvhatárok vonalát követik. Emellett tekintettel voltam arra is, hogy az 1930. évi népszámlálás a magyar anyanyelvűeket sok helyütt - nem csupán az előző magyar népszámláláshoz képest, de a későbbi, 1956. évi román számbavétel tanúbizonysága szerint is - alulregisztrálta.
A magyar nyelvterülethez sorolt településcsoportok, megyénként. Bihar megye. Municípiumok: Nagyvárad. Városok: Margitta, Nagyszalonta. Községek: Berettyócsohaj, Bihar, Bihardiószeg, Bors, Érbogyoszló, Érkörtvélyes, Érmihályfalva, Érsemlyén, Érszőllős, Értarcsa, Hegyközcsatár, Illye, Keményfok, Kiskereki, Szalacs, Szalárd, Székelyhid, Tóti, Vámosláz, Vedresábrány. Hargita megye. Az összes municípium, város, peremközség, valamint a községek Bélbor, Galocás, Gyergyóholló, Gyergyóvárhegy és Salamás kivételével. Kolozs megye. Municípiumok: Kolozsvár, Dés, Torda. Városok: Aranyosgyéres, Bánffyhunyad, Szamosújvár. Peremközségek: Alsó- és Felsőszentmihály, Mikeháza. Községek: Aranyosegerbegy, Bálványosváralja, Bonchida, Buza, Egeres, Erdőfelek, Gyeke, Harasztos, Kajántó, Kalotaszentkirály, Katona, Kisbács, Kolozs, Körösfő, Magyargorbó, Magyarkályán, Magyarkapus, Magyarszovát, Mocs, Ördöngösfüzes, Szászfenes, Szék, Tordaszentlászló, Várfalva. Kovászna megye. Az összes municípium és város Bodzaforduló, a peremközségek Szitabodza és Zágonbárkány, valamint a községek Dobolló kivételével. Maros megye. Municípiumok: Marosvásárhely. Városok: Szászrégen, Szováta. Peremközségek: Maroskeresztúr, Marosszentanna, Marosszentgyörgy, Marosszentkirály. Községek: Ádámos, Ákosfalva, Backamadaras, Balavásár, Beresztelke, Bonyha, Cintos, Csíkfalva, Erdőszentgyörgy, Faragó, Gernyeszeg, Gyulakuta, Havad, Jedd, Kerelőszentpál, Kóródszentmárton, Küküllőszéplak, Lukafalva, Magyarbükkös, Magyaró, Makfalva, Marosbogát, Marosfelfalu, Marossárpatak, Marosugra, Marosvécs, Mezőbánd, Mezőbodon, Mezőcsávás, Mezőpanit, Mezősámsond, Mikefalva, Nagyernye, Nyárádgálfalva, Nyárádkarácson, Nyárádmagyarós, Nyárádremete, Nyárádszereda, Szászbogács, Székelyhodos, Székelyvécke, Vajdaszentivány, Vámosgálfalva. Szatmár megye. Municípiumok: Szatmárnémeti. Városok: Nagykároly, Tasnád. Peremközségek: Kaplony. Községek: Ákos, Batiz, Bogdánd, Börvely, Csanálos, Érendréd, Érkávás, Érszakácsi, Hadad, Halmi, Királydaróc, Lázári, Majtény, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Mikola, Nagykolcs, Piskolt, Pusztadaróc, Sárköz, Szamosdob, Szaniszló, Szatmárpálfalva, Szatmárudvari, Szilágypér, Sződemeter, Tasnádszántó, Túrterebes, Vetés. Szilágy megye. Municípiumok: Zilah. Városok: Szilágycsehi, Szilágysomlyó. Községek: Cigányi, Debren, Haraklány, Ipp, Kárásztelek, Kémer, Középlak, Kraszna, Oláhbaksa, Sarmaság, Szilágynagyfalu, Szilágyperecsen, Szilágyszámson, Váralmás, Varsolc.
Itt jegyzem meg, hogy a megyehatárokhoz igazodás következtében a vizsgálódás keretein kívül maradtak olyan, a kistájakhoz szorosan kapcsolódó településcsoportok, melyeket a hét megye magyar nyelvterületének adott körzeteihez hasonló népesedési tendenciák jellemeznek. Ezek: a Sajó- és Nagy-Szamos völgyének a mai Beszterce-Naszód megyéhez, a Láposvölgye Máramaros megyéhez, Torockó vidékének és az egykori Aranyosszéknek, valamint a Küküllő- és Felső-Marosmentének Fehér megyéhez került magyar falvai, Székelyföld Brassó megyére eső peremvidéke, illetőleg a barcasági magyar falvak.

[8] A nyelvterületek 1956 utáni adatainak forrása a Mic dicţionar enciclopedic 1978., illetve 1987. évi kiadása. Az 1978-ban megjelent kötet az 1976-os községi adatokat tartalmazza, kerekített értékekkel. Az 1977-re becsült adatokhoz úgy jutottam, hogy a községek 1976-os összegének az adott nyelvterületre jutó hányadát rávetítettem az 1977. évi népszámlálási eredményekre.

[9] Maros megye magyar nyelvterületének székelyföldi része: az 1956-os közigazgatási beosztás szerint Marosvásárhely, Szászrégen és Erdőszentgyörgy rajonoknak az adott területre eső községei.

[10] Semlyén István: Hétmilliárd lélek. Bukarest, 1980. 197. p. A kirajzás iránya Brassó, továbbá a Hunyad megyei, a szatmári és a mármarosi ipari és bányaipari központok.

[11] Az önálló telepesfalvak 1930-ban: Avram Iancu (korábbi nevén Regina Maria), Lucăceni, Paulian, Regele Ferdinand I., Scărişoara Nouă; 1956-ban Avram Iancu, Dacia, Decebal, Lucăceni, Mesteacăn, Mihai Bravu, Paulian, Raţiu, Scărişoara Nouă, Traian.

[12] Bihar megyében: Bihardiószeg, Bors, Érbogyoszló, Érmihályfalva, Értarcsa, Kiskereki, Szalacs, Szalárd, Székelyhid; Szatmár megyében: Batiz, Csanálos, Halmi, Királydaróc, Lázári, Mezőfény, Mikola, Túrterebes, Vetés.

[13] Semlyén István: i. m. 210. p.

[14] Az ún. városrobbanás szakasza Romániában is a falusi lakosság magas aránya mellett, a falusi és városi civilizációs szint kiegyenlítődése nélkül zajlott le. Pontosabban: egyfajta, a modernizáció bűvkörében megfogalmazott célok közt nem szereplő nivellálódás végbement, hiszen a romániai városfejlődés egyik jellegzetessége - a kevésbé fejlett kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan - a ruralizáció; a falusi szokások és életmód városi környezetben való továbbélése. (Vö. Enyedi György: A városnövekedés szakaszai. Budapest, 1988. 47-64. p., Semlyén István: i. m. 194-195. p.) A mezőgazdasági népesség "agrár-ipari központokba" tömörítésének, a hagyományos falu elsorvasztásának (térségünkben nem példa nélküli, de ma már remélhetőleg anakronisztikusnak számító) terve megvalósulás esetén e folyamatot teljesíti ki: azaz a román építőipari tömegtermelés lehetőségeinek szintjére redukált "urbanizációs" keretek között lényegében falusias elemekkel kevert életviszonyokat teremt újra.




Függelék


[1.] A községek, a községekhez tartozó falvak száma és a falvak átlagos lélekszáma
az egyes nyelvterületeken, megyénként


Megyék Év Községek száma Falvak száma Egy községre jutó
falvak száma
Egy falura jutó
átlagos lélekszám
Össze-
sen
Magyar Román Össze-
sen
Magyar Román Össze-
sen
Magyar Román Össze-
sen
Magyar Román
nyelvterület nyelvterület nyelvterület nyelvterület
 
   Bihar
1930 . . . 380  72 308 . . . 1021 1438 923
1956 . . . 426  79 347 . . .  951 1453 837
1977 84 20 64 423   77 346 5,00 3,85 5,40   900 1418 784
1984  836 1300 732
 
   Hargita
1930 . . . 142 136   6 . . . 1373 1350 1878 
1956 . . . 244 223  21 . . .  836  857 611
1977 46 41  5 219 198  21 4,76 4,82 4,20  892  909 729
1984  849  869 656
 
   Kolozs
1930 . . . 321 104 218 . . .  926 1084 849
1956 . . . 441 136 305 . . .  738  845 691
1977 69 24 45 400 132 268 5,80 5,50 6,00  745  859 689
1984  658  784 597
 
   Kovászna
1930 . . .  94  92   2 . . . 1142 1145 1014 
1956 . . . 108 104   4 . . . 1052 1070 601
1977 30 29  1 102 198  4 3,40 3,38 4,00 1040 1057 625
1984  997 1012 599
 
   Maros
1930 . . . 344 219 125 . . .  936  803 1169 
1956 . . . 500 252 248 . . .  716  766 662
1977 86 43 43 464 229 235 5,40 5,33 5,47  715  756 673
1984  658  710 607
 
   Szatmár
1930 . . . 177 103  74 . . . 1217 1154 1304 
1956 . . . 221 126  95 . . . 1117 1058 1195
1977 55 30 25 219 125 94 4,00 4,07 3,76 1091 1002 1208 
1984 1033  939 1159
 
   Szilágy
1930 . . . 246  62 184 . . .  851  951 817
1956 . . . 280  69 211 . . .  836  999 783
1977 54 15 39 273  68 205 5,06 4,53 5,26  736  859 695
1984  659  830 603
 
   Együtt
1930 . . . 1704  788 916 . . . 1018 1090 955
1956 . . . 2220  989 1230  . . .  850  938 780
1977 424  202  222  2100  927 1173  4,95 4,59 5,28  834  931 757
1984  770  875 686


[2.] A magyarok és románok számának alakulása
a falvakon belüli számarányuk szerint a magyar nyelvterületen,
megyénként, 1930-ban


Területi csoport Falvak száma Összes népesség Magyarok Románok Átlagos lélekszám falvanként
Szám % Szám % Összesen Magyar Román

Falvak 40%-nál magasabb magyar részaránnyal
 
  Bihar
52 87.813 73.900 84,2 11.188 12,7 1689 1421  215
  Hargita
134  182.312  174.374  95,6  6.166  3,4 1360 1301   46
  Kolozs
46 58.810 41.562 70,7 15.657 26,6 1280 904 340
  Kovászna
89 103.515  95.555 92,3  7.572   7,3 1163 1074   85
  Maros
169  144.634  115.532  79,9 23.765 16,4  855 684 141
  Szatmár
66 82.594 57.558 69,7 18.057 21,9 1251 872 274
  Szilágy
33 41.876 32.744 78,2  6.623 15,8 1269 992 201
  Együtt
589 701.554  591.225  84,3 89.028 12,7 1191 1004  151

Falvak 40%-nál alacsonyabb magyar részaránnyal
 
  Bihar
20 15.726  1.468   9,3 14.011 89,1  786  73 701
  Hargita
 2  1.352    292 21,6  1.053 77,9  676 146 527
  Kolozs
58 53.953  7.041 13,1 45.725 84,7  930 121 788
  Kovászna
  3  1.797      79  4,4  1.713 95,3  599  26 571
  Maros
50 31.321  2.219  7,1 24.616 78,6  626  44 492
  Szatmár
37 36.289   6.774 18,7 25.489 70,2  980  30 558
  Szilágy
29 17.084     858  5,0 16.183 94,7  589 183 689
  Együtt
199 157.522  18.731 11,9 128.790  81,8  792  94 647



[3.] A hét észak-erdélyi megye
népessége (ö) városok és községek (1910-1984 között),
valamint magyarok (m) és románok (r) szerinti megoszlásban (1910-1977 között),
nyelvterületenként, a mai közigazgatási beosztás szerint


1977-ben "nemzetiség és anyanyelv" szerint.
A gyarapodás vagy fogyás az időszak-közepi népességhez viszonyítva.
Kurzív szedés: Becslés.


I.
Bihar megye


Év Összesen Magyarok Románok Gyarapodás vagy fogyás (-)
Előző időpont = 100 Éves átlag (%)
Szám % Szám % ö m r ö m r

Összesen
 
1910 475.405 218.292  45,9 241.420 50,8 - - - - - -
1930 527.216 527.216  36,8 306.260 58,1 110,9 110,9 126,9 0,52 -0,59  1,20
1956 574.488 204.200   35,5 359.400 62,6 109,0 105,4 117,4 0,34 0,21 0,64
1977 633.094 196.220  31,0 416.426 65,8 110,2  96,1 115,9 0,47 -0,19  0,71
1984 652.296 . . . . 103,0 . . 0,40 . .

Magyar nyelvterület
 
1910 188.952 166.710  88,2  19.018 10,1 - - - - - -
1930 215.453 153.276  71,1  50.790 23,6 114,0  91,9 267,1 0,66 -0,42  5,03
1956 239.470 165.800  69,2  71.300 29,8 111,1 108,2 140,4 0,42 0,31 1,36
1977 314.070 . . . . 131,2 . . 1,31 . .
1984 344.915 . . . . 109,8 . . 1,26 . .

Román nyelvterület
 
1910 286.453 51.582 18,0 222.402 77,6 - - - - - -
1930 311.763 40.533 13,0 255.471 81,9 108,8  78,6 114,9 0,42 -1,20  0,70
1956 335.018 38.400  11,5 288.100 86,0 107,5  94,7 112,8 0,29 -0,22  0,48
1977 319.000 . . . .  95,2 . . -0,23  . .
1984 307.381 . . . .  96,4 . . -0,50  . .

Városok
 
1910 115.994 90.909 78,4  21.582 18,6 - - - - - -
1930 139.314 83.342 59,8  45.931 33,0 120,1  91,7 212,8 0,92 -0,43  3,85
1956 169.172 88.400 52,2  78.000 46,1 121,4 106,1 169,8 0,78 0,24 2,18
1977 252.564 99.703 39,5 147.042 58,2 149,3 112,8 188,5 1,94 0,58 3,08
1984 298.607 . . . . 118,2 . . 2,26 . .

Magyar nyelvterület
 
1910   92.227 84.208 91,3   5.650  6,1 - - - - - -
1930 111.914 77.908 69,6  25.591 22,9 121,3   92,5 452,9 0,97 -0,39  7,85
1956 124.661 82.100 65,9 40.700 32,7 111,4 105,4 159,0 0,43 0,21 1,86
1977 204.866 . . . . 164,3 . . 2,41 . .
1984 244.780 . . . . 119,5 . . 2,41 . .

Román nyelvterület
 
1910  23.767  6.701 28,2  15.932 67,0 - - - - - -
1930  27.400  5.434 19,8  20.340 74,2 115,3   81,1 127,7 0,71 -1,04  1,23
1956   44.511  6.300 14,1  37.300 83,8 162,4 115,9 183,4 1,95 0,59 2,44
1977  47.698 . . . . 107,2 . . 0,33 . .
1984  53.827 . . . . 112,8 . . 1,63 . .

Községek
 
1910 359.411 127.383  35,4 219.838 61,2 - - - - - -
1930 387.902 110.467  28,5 260.330 67,1 107,9  86,7 118,4 0,38 -0,71  0,85
1956 405.316 115.800  28,6 281.400 69,4 104,5 104,8 108,1 0,18 0,19 0,31
1977 380.530 96.517 25,4 269.384 70,8  93,9  83,3  95,7 -0,30  -0,87  -0,21 
1984 353.689 . . . .   92,9 . . -0,97  . .

Magyar nyelvterület
 
1910  96.725 82.502 85,3  13.368 13,8 - - - - - -
1930 103.539 75.368 72,8  25.199 24,3 107,0  78,6 114,9 0,34 -0,45  3,22
1956 114.809 83.700 72,9  30.600 26,6 110,9 111,1 121,4 0,41 0,42 0,78
1977 109.200 . . . .  95,1 . . -0,24  . .
1984 100.135 . . . .  91,7 . . -1,15  . .

Román nyelvterület
 
1910 262.686 44.881 17,1 206.470 78,6 - - - - - -
1930 284.363 35.199 12,3 235.131 82,7 108,3   78,2 113,9 0,40 -1,22  0,65
1956 290.507 32.100 11,1 250.800 86,3 102,2  91,5 106,7 0,09 -0,36  0,26 
1977 271.300 . . . .  93,4 . . -0,33  . .
1984 253.554 . . . .  93,5 . . -0,90  . .


II.
Hargita megye


Év Összesen Magyarok Románok Gyarapodás vagy fogyás (-)
Előző időpont = 100 Éves átlag (%)
Szám % Szám % ö m r ö m r

Összesen
 
1910 240.643 223.144 92,7 14.605  6,1 - - - - - -
1930 250.194 223.102 89,2 22.490  9,0 104,0  99,9 154,0 0,20 -0,00  2,18
1956 273.964 247.000 90,2 25.200  9,2 109,5 110,7 112,0 0,36 0,41 0,45
1977 326.310 275.759 84,5 45.947 14,1 119,1 111,6 182,3 0,84 0,53 2,92
1984 353.994 . . . . 108,5 . . 1,09 . .

Magyar nyelvterület
 
1910 233.570 222.143 95,1  8.578  3,7 - - - - - -
1930 238.925 220.349 92,9 14.585  6,1 102,3  99,2 170,0 0,11 -0,04  2,69
1956 261.124 244.900 93,8 14.700  5,6 109,3 111,1 100,8 0,35 0,42 0,03
1977 311.000 . . . . 119,1 . . 0,84 . .
1984 340.219 . . . . 109,4 . . 1,21 . .

Román nyelvterület
 
1910   7.073   1.001 14,2  6.027 85,2 - - - - - -
1930  11.269   2.753 24,4  7.905 70,1 159,3 275,0 131,2 2,36 5,19 1,37
1956  12.840   2.100 16,4 10.500 81,8 113,9  76,3 132,8 0,52 -1,07  1,14
1977  15.300 . . . . 119,2 . . 0,84 . .
1984  13.775 . . . .  90,0 . . -1,39  . .

Városok (teljes egészében magyar nyelvterület)
 
1910  53.808  48.079 89,4  4.218  7,8 - - - - - -
1930  55.261  45.683 82,7  7.366 13,3 102,7  95,5 174,6 0,13 -0,26  2,83
1956  70.085  62.000 88,5  7.600 10,8 126,8 135,7 103,2 0,95 1,22 0,12
1977 130.976 103.520 79,0 26.001 19,9 186,9 167,0 342,1 3,04 2,49 6,07
1984 168.148 . . . . 128,4 . . 3,43 . .

Községek
 
1910 186.835 175.065 93,7 10.387  5,6 - - - - - -
1930 194.933 177.419 91,0 15.124  7,8 104,3 101,3 145,6 0,21 0,07 1,90
1956 203.879 185.000 90,7 17.600  8,6 104,6 104,3 116,4 0,18 0,17 0,61
1977 195.334 172.239 88,2 19.946 10,2   95,8  93,1 113,3 -0,21  -0,34  0,60
1984 185.851 . . . .  95,1 . . -0,66  . .

Magyar nyelvterület
 
1910 179.762 174.064 96,8  4.360  2,4 - - - - - -
1930 183.664 174.066 95,1  7.219  3,9 102,2 100,3 165,6 0,11 0,02 2,55
1956 191.039 182.900 95,7  7.100  3,7 104,0 104,7  98,4 0,16 0,18 -0,07 
1977 180.030 . . . .  94,2 . . -0,28  . .
1984 172.076 . . . .  95,6 . . -0,60  . .

Román nyelvterület (ld. a megyei adatokat)
 


III.
Kolozs megye


Év Összesen Magyarok Románok Gyarapodás vagy fogyás (-)
Előző időpont = 100 Éves átlag (%)
Szám % Szám % ö m r ö m r

Összesen
 
1910 397.420 156.340  39,3 230.662 58,0 - - - - - -
1930 475.533 149.564  31,4 298.964 62,9 119,7  95,7 129,6 0,90 -0,22  1,31
1956 580.344 169.000  29,1 404.100 69,6 122,0 113,0 135,2 0,80 0,49 1,21
1977 715.507 167.473  23,4 539.280 75,4 123,3  99,1 133,5 1,01 -0,04  1,39
1984 738.460 . . . . 103,2 . . 0,42 . .

Magyar nyelvterület
 
1910 222.400 135.498  60,9  80.768 36,3 - - - - - -
1930 284.824 134.070  47,1 128.242 45,0 128,1   98,9 128,1 1,25 -0,05  2,34
1956 362.470 154.650  42,7 202.800 55,9 127,3 115,4 157,5 0,96 0,57 1,84
1977 522.900 . . . . 144,3 . . 1,77 . .
1984 571.743 . . . . 109,3 . . 1,20 . .

Román nyelvterület
 
1910 175.020 20.842 11,9 149.894 85,6 - - - - - -
1930 190.079 15.494  8,1 170.722 89,5 109,0  74,3 113,9 0,43 -1,47  0,65
1956 217.874 14.350  6,6 201.300 92,4 114,1  92,6 117,9 0,53 -0,31  0,66
1977 192.600 . . . .  88,4 . . -0,59  . .
1984 166.717 . . . .  86,6 . . -1,91  . .

Városok
 
1910 121.944  86.502 70,9  31.600 25,5 - - - - - -
1930 178.448  86.045 48,2  72.453 40,6 146,3   99,5 233,3 1,92 -0,03  4,33
1956 254.884 106.700 41,9 144.100 56,5 142,8 124,0 198,9 1,43 0,86 2,77
1977 417.518 112.862 27,0 299.689 71,8 163,8 105,8 208,0 2,39 0,27 3,57
1984 475.142 . . . . 113,8 . . 1,74 . .

Magyar nyelvterület
 
1910 116.428  85.790 73,7  26.252 22,6 - - - - - -
1930 172.061  85.467 49,7  66.860 38,9 147,8  99,6 299,1 1,97 -0,02  4,77
1956 247.486 106.400 43,0 137.100 55,4 143,8 124,5 205,1 1,46 0,88 2,90
1977 409.500 . . . . 165,4 . . 2,44 . .
1984 468.303 . . . . 114,4 . . 1,81 . .

Román nyelvterület
 
1910   5.526     712 12,9    4.707 85,2 - - - - - -
1930   6.387     578  9,0   5.593 87,6 115,6  81,2 118,8 0,73 -1,04  0,87
1956   7.398     300  4,1   7.000 94,6 115,8 51,9 125,2 0,59  -2,57 0,90
1977   8.000 . . . . 108,1 . . 0,38 . .
1984   6.839 . . . .  85,5 . . -2,07  . .

Községek
 
1910 275.476 69.838 25,4 199.602 72,5 - - - - - -
1930 297.085 63.519 21,4 226.511 76,2 107,8   91,0 113,5 0,38 -0,47  0,63
1956 325.460 62.300 19,1 260.000 79,9 109,6  98,1 114,8 0,36 -0,08  0,55
1977 297.989 54.611 18,3 239.591 80,4   91,6  87,7  92,2 -0,42  -0,63  -0,39 
1984 263.318 . . . .  88,4 . . -1,64  . .

Magyar nyelvterület
 
1910 105.982 49.708 46,9  54.415 51,3 - - - - - -
1930 112.763 48.603 43,1  61.382 54,4 106,4   97,8 112,8 0,31 -0,11  0,60
1956 114.984 48.250 42,0  65.700 57,1 102,2  99,3 107,0 0,08 -0,03  0,27
1977 113.400 . . . .  98,6 . . -0,07  . .
1984 103.440 . . . .  91,2 . . -1,22  . .

Román nyelvterület
 
1910 169.494 20.130 11,9 145.187 85,7 - - - - - -
1930 184.322 14.916  8,1 165.129 89,6 108,7  74,1 113,7 0,42 -1,49  0,65
1956 210.476 14.050  6,7 194.300 92,3 114,2  94,2 117,7 0,53 -0,24  0,65 
1977 184.600 . . . .  87,7 . . -0,63  . .
1984 159.878 . . . .  86,6 . . -1,90  . .

IV.
Kovászna megye


Év Összesen Magyarok Románok Gyarapodás vagy fogyás (-)
Előző időpont = 100 Éves átlag (%)
Szám % Szám % ö m r ö m r

Összesen
 
1910 148.933 130.275  87,5 17.054 11,5 - - - - - -
1930 152.563 126.125  82,7 25.156 16,5 102,4  96,8 147,5 0,12 -0,16  1,96
1956 172.509 140.700   81,6 30.700 17,8 113,1 111,6 122,0 0,49 0,44 0,80
1977 199.017 155.133  78,0 41.060 20,6 115,4 110,3 133,7 0,69 0,47 1,40
1984 226.832 . . . . 114,0 . . 1,76 . .

Magyar nyelvterület
 
1910 140.959 129.690  92,0   9.737  6,9 - - - - - -
1930 140.736 125.794  89,4 11.446  9,7  99,8  97,0 140,8 -0,01  -0,15  1,73
1956 156.638 140.040  89,6 15.570  9,7 111,3 111,6 110,4 0,43 0,44 0,39
1977 180.680 . . . . 115,3 . . 0,69 . .
1984 206.947 . . . . 114,5 . . 1,83 . .

Román nyelvterület
 
1910   7.974    585  7,3  7.317 91,8 - - - - - -
1930  11.827    331  2,8 11.446 96,8 148,3  56,6 156,4 1,99 -2,81  2,26
1956  15.871    300  2,0 15.570 98,0 134,2  90,6 136,4 1,18 -0,39  1,23
1977  18.340 . . . . 115,6 . . 0,70 . .
1984  19.885 . . . . 108,4 . . 1,09 . .

Városok
 
1910  38.853 31.564 81,2  6.595 17,0 - - - - - -
1930  45.224 30.458 67,3 13.877 30,7 116,4   96,5 210,4 0,76 -0,18  3,79
1956  58.860 40.400 68,6 17.800 30,2 130,2 132,6 128,3 1,05 1,13 1,00
1977  92.890 65.356 70,4 25.820 27,8 157,8 161,8 145,1 2,21 2,33 1,80
1984 125.185 . . . . 134,8 . . 4,07 . .

Magyar nyelvterület
 
1910  33.164 31.041 93,6  1.501  4,5 - - - - - -
1930   35.424 30.160 85,1  4.425 12,5 106,8  90,9 294,8 0,33 -0,14  5,55
1956  45.394 40.100 88,3  4.600 10,1 128,1 133,0 104,0 0,99 1,14 0,15
1977  77.050 . . . . 169,7 . . 2,57 . .
1984 107.695 . . . . 139,8 . . 4,58 . .

Román nyelvterület
 
1910   5.689    523  9,2  5.094 89,5 - - - - - -
1930   9.800    298  3,0  9.452 96,4 172,3  57,3 185,6 2,76 -2,77  3,14
1956  13.466    300  2,0 13.200 98,0 137,4 100,0 139,7 1,27 0,03 1,34
1977  15.840 . . . . 117,6 . . 0,78 . .
1984  17.490 . . . . 110,4 . . 1,33 . .

Községek
 
1910 110.080 98.711 89,7 10.459  9,5 - - - - - -
1930 107.339 95.667 89,1 11.279 10,5  97,5  96,9 107,8 -0,13  -0,16  0,38
1956 113.649 100.300   88,2 12.900 11,4 105,9 104,8 114,4 0,23 0,19 0,54
1977 106.127 89.777 84,6 14.880 14,0  93,4  89,5 115,3 -0,33  -0,53  0,65
1984 101.647 . . . .  95,8 . . -0,58  . .

Magyar nyelvterület
 
1910 107.795 98.649 91,5  8.236  7,6 - - - - - -
1930 105.312 95.634 90,8  9.285  8,8   97,7  96,9 112,7 -0,12  -0,16  0,60
1956 111.244 100.300   90,2 10.550  9,5 105,6 104,9 113,6 0,22 0,19 0,51
1977 103.630 . . . .  93,2 . . -0,34  . .
1984  99.252 . . . .  95,8 . . -0,58  . .

Román nyelvterület
 
1910    2.285     62  2,7  2.223 97,3 - - - - - -
1930    2.027     33   1,6   1.994 98,4  88,7  53,2  89,7 -0,60  -3,10  -0,54 
1956   2.405 - -  2.350 98,5 118,9 - 120,4 0,68 - 0,69
1977   2.500 . . . . 104,0 . . 0,19 . .
1984   2.395 . . . .  95,8 . . -0,57  . .


V.
Maros megye


Év Összesen Magyarok Románok Gyarapodás vagy fogyás (-)
Előző időpont = 100 Éves átlag (%)
Szám % Szám % ö m r ö m r

Összesen
 
1910 388.328 189.618  48,8 151.327  39,0 - - - - - -
1930 425.721 188.928  44,4 185.654  43,6 109,6  99,6 122,7 0,46 -0,02  1,03
1956 513.261 236.300  46,0 245.600 47,9 120,6 125,0 132,3 0,75 0,89 1,12
1977 605.345 264.567  43,7 310.226  51,2 117,9 112,0 126,3 0,79 0,54 1,13
1984 614.122 . . . . 101,4 . . 0,19 . .

Magyar nyelvterület
 
1910 217.275 153.038  70,4 50.806 23,4 - - - - - -
1930 243.750 158.965  65,2 66.834 27,4 112,2 103,9 131,5 0,58 0,19 1,38
1956 296.614 206.580  69,6 80.200 27,0 121,7 130,0 120,0 0,78 1,05 0,76
1977 361.250 . . . . 121,8 . . 0,95 . .
1984 378.302 . . . . 104,7 . . 0,62 . .

Román nyelvterület
 
1910 171.053 36.580 21,4 100.521  58,8 - - - - - -
1930 181.971 29.963 16,5 118.820  65,3 106,4  81,9 118,2 0,31 -0,99  0,84
1956 216.647 29.720 13,7 165.400  76,3 119,1  99,2 139,2 0,70 -0,03  1,32
1977 244.100 . . . . 112,7 . . 0,57 . .
1984 235.820 . . . .  96,6 . . -0,46  . .

Városok
 
1910  82.474 49.678 60,2 20.325 24,6 - - - - - -
1930 103.659 53.073 51,2 33.915 32,7 125,7 106,8 166,9 1,15 0,33 2,56
1956 155.266 86.300 55,6 59.200 38,1 149,8 162,6 174,6 1,72 1,95 2,33
1977 273.762 131.578  48,1 129.952  47,5 176,3 152,5 219,5 2,76 2,04 3,84
1984 308.741 . . . . 112,8 . . 1,62 . .

Magyar nyelvterület
 
1910  47.148 33.806 71,7  8.512 18,1 - - - - - -
1930  67.795 41.214 60,8 18.453 27,2 143,8 121,9 216,8 1,83 1,00 3,95
1956 103.522 75.000 72,5 26.500 25,6 152,7 182,0 143,6 1,46 2,41 1,45
1977 188.000 . . . . 181,6 . . 2,90 . .
1984 215.680 . . . . 114,7 . . 1,85 . .

Román nyelvterület
 
1910  35.326 15.872 44,9 11.813 33,4 - - - - - -
1930  35.864 11.859 33,1 15.462 43,1 101,5   74,7 130,9 0,08 -1,45  1,36
1956  51.744 11.300 21,8 32.700 63,2 144,3 95,3 211,5 1,47  -0,19 3,02
1977  85.760 . . . . 165,7 . . 2,45 . .
1984  93.061 . . . . 108,5 . . 1,10 . .

Községek
 
1910 305.854 139.940  45,8 131.002  42,8 - - - - - -
1930 322.062 135.855  42,2 151.739  47,1 105,3  97,1 115,8 0,26 -0,15  0,74
1956 357.995 150.000  41,9 186.400  52,1 111,2 110,4 122,8 0,42 0,40 0,82
1977 331.583 132.989  40,1 180.274  54,4  92,6  88,7  96,7 -0,37  -0,58  -0,16 
1984 305.381 . . . .   92,1 . . -1,09  . .

Magyar nyelvterület
 
1910 170.127 119.232  70,1 42.294 24,9 - - - - - -
1930 175.955 117.751  66,9 48.381 27,5 103,4  98,8 114,4 0,17 -0,06  0,68
1956 193.092 131.600  68,1 52.700 27,8 109,7 111,7 111,0 0,37 0,44 0,42
1977 173.250 . . . .  89,7 . . -0,52  . .
1984 162.622 . . . .  93,7 . . -0,84  . .

Román nyelvterület
 
1910 135.727 20.708 15,3 88.708 65,4 - - - - - -
1930 146.107 18.104 12,4 103.358  70,7 107,6  87,4 116,5 0,37 -0,67  0,77
1956 164.903 18.400 11,2 132.700  80,5 112,9 101,6 128,4 0,48 0,07 1,00
1977 158.330 . . . .  96,0 . . -0,20  . .
1984 142.759 . . . .  90,2 . . -1,37  . .


VI.
Szatmár megye


Év Összesen Magyarok Románok Gyarapodás vagy fogyás (-)
Előző időpont = 100 Éves átlag (%)
Szám % Szám % ö m r ö m r

Összesen
 
1910 268.801 167.626  62,4 92.492 34,4 - - - - - -
1930 301.105 126.931  37,1 140.019  46,5 112,0  75,7 151,4 0,57 -1,38  2,10
1956 337.351 158.500  47,0 173.100  51,3 112,0 124,9 123,6 0,45 0,89 0,85
1977 393.840 150.389  38,2 230.966 58,6 116,7  94,9 133,4 0,75 -0,25  1,39
1984 408.986 . . . . 103,8 . . 0,51 . .

Magyar nyelvterület
 
1910 175.571 141.072  80,4 32.328 18,4 - - - - - -
1930 199.355 110.785  55,6 66.457 33,3 113,5  78,5 205,6 0,64 -1,20  3,67
1956 216.467 140.160  64,7 73.400 33,9 108,6 126,5 110,4 0,33 0,94 0,40
1977 267.850 . . . . 123,7 . . 1,03 . .
1984 285.741 . . . . 106,7 . . 0,87 . .

Román nyelvterület
 
1910  93.230 26.554 28,5 60.164 64,5 - - - - - -
1930 101.750 16.146 15,9 73.562 72,3 109,1   60,9 122,3 0,44 -2,46  1,01
1956 120.884 18.340 15,2 99.700 82,5 118,8 113,6 135,5 0,69 0,51 1,22
1977 125.990 . . . . 104,2 . . 0,20 . .
1984 123.245 . . . .  97,8 . . -0,29  . .

Városok
 
1910   64.632 55.730 86,2  7.521 11,6 - - - - - -
1930  85.762 46.870 54,7 27.124 31,6 132,7  84,1 360,6 1,42 -0,86  6,62
1956  90.488 56.200 62,1 32.900 36,4 105,5 119,9 121,3 0,21 0,72 0,77
1977 154.978 67.815 43,8 84.159 54,3 171,3 120,7 255,8 2,61 0,90 4,60
1984 182.699 . . . . 117,9 . . 2,22 . .

Magyar nyelvterület
 
1910  60.415 55.127 91,2  4.223  7,0 - - - - - -
1930  80.472 46.453 57,7 22.911 28,5 133,2  84,3 542,5 1,44 -0,85  8,82
1956  83.140 55.660 66,9 26.162 31,5 103,3 119,8 114,2 0,13 0,72 0,53
  1977* 142.591 68.489 48,0 70.972 49,8 171,5 121,9 271,3 2,61 1,00 4,90
1984 168.393 . . . . 118,1 . . 2,22 . .

Román nyelvterület
 
1910   4.217     603 14,3  3.298 78,2 - - - - - -
1930   5.290     417  7,9  4.213 79,7 125,4  69,2 127,7 1,14 -1,83  1,23
1956   7.348     500  6,8  6.788 92,4 138,9 119,9 161,1 1,36 0,72 1,92
  1977*  12.387     500   4,0 11.727 94,7 168,6 100,0 172,8 2,53 0,00 2,65
1984  14.306 . . . . 115,5 . . 1,94 . .

Községek
 
1910 204.169 111.896  54,8 84.971 41,6 - - - - - -
1930 215.343 80.061 37,2 112.895  52,4 105,5  71,5 132,9 0,27 -1,66  1,43
1956 246.863 102.300  41,4 140.200  56,8 114,6 127,8 124,2 0,55 0,98 0,87
1977 238.862 82.574 34,6 146.807  61,5  96,8  80,7 104,7 -0,16  -1,02  0,22
1984 226.287 . . . .  94,7 . . -0,72  . .

Magyar nyelvterület
 
1910 115.156 85.945 74,6 28.105 24,4 - - - - - -
1930 118.883 64.332 54,1 43.546 36,6 103,2   74,9 154,9 0,16 -1,44  2,20
1956 133.327 84.500 63,4 47.250 35,5 112,1 131,3 108,5 0,46 1,09 0,33
1977 125.260 . . . .  93,9 . . -0,30  . .
1984 117.348 . . . .  93,7 . . -0,87  . .

Román nyelvterület
 
1910  89.013 25.951 29,2 56.866 63,9 - - - - - -
1930  96.460 15.729 16,3 69.349 71,9 108,4  60,6 122,0 0,40 -2,47  1,00
1956 113.536 17.800 15,7 92.950 81,9 117,7 113,2 134,0 0,65 0,49 1,17
1977 113.600 . . . . 100,1 . . 0,00 . .
1984 108.939 . . . .  95,9 . . -0,56  . .

* A nemzetiségi megoszlás az előzetes adatok szerint.


VII.
Szilágy megye


Év Összesen Magyarok Románok Gyarapodás vagy fogyás (-)
Előző időpont = 100 Éves átlag (%)
Szám % Szám % ö m r ö m r

Összesen
 
1910 223.096 66.691 29,9 150.202  67,3 - - - - - -
1930 240.778 57.630 23,9 169.897  70,6 107,9  86,4 113,1 0,38 -0,73  0,62
1956 271.989 67.400 24,8 201.100 73,9 113,0 117,0 118,4 0,49 0,63 0,67
1977 264.569 62.568 23,6 197.920  74,8  97,3  92,8  98,4 -0,13  -0,36  -0,08 
1984 267.687 . . . . 101,2 . . 0,16 . .

Magyar nyelvterület
 
1910  78.029 50.792 65,1 26.286 33,7 - - - - - -
1930 84.364  46.720 55,4 32.932 39,0 108,1  92,0 125,3 0,39 -0,42  1,13
1956  99.478 55.690 56,0 42.710 42,9 117,9 119,2 129,7 0,66 0,70 1,04
1977 113.200 . . . . 113,8 . . 0,62 . .
1984 133.343 . . . . 117,8 . . 2,21 . .

Román nyelvterület
 
1910 145.067 15.899 11,0 123.916  85,4 - - - - - -
1930 156.414 10.910  7,0 136.965  87,6 107,8  68,6 110,5 0,38 -1,87  0,50
1956 172.511 11.710  6,8 158.390  91,8 110,3 107,3 115,6 0,39 0,28 0,58
1977 151.340 . . . .  87,7 . . -0,63  . .
1984 134.344 . . . .  88,8 . . -1,58  . .

Városok
 
1910  29.431 20.047 68,1  9.099 30,9 - - - - - -
1930  31.399 15.191 48,4 13.426 42,8 106,7  75,8 147,6 0,32 -1,38  1,96
1956  37.802 17.200 45,4 20.300 53,7 120,4 113,2 151,2 0,74 0,50 1,66
1977  63.641 19.837 31,2 42.958 67,5 168,4 115,3 211,6 2,53 0,69 3,66
1984  87.745 . . . . 137,9 . . 4,38 . .

Magyar nyelvterület
 
1910  23.951 17.469 72,9  6.245 26,1 - - - - - -
1930   25.404 13.118 51,6 10.126 39,9 106,1  75,1 162,1 0,30 -1,42  2,45
1956  30.534 15.290 50,1 15.019 49,2 127,5 116,6 148,3 0,73 0,61 1,58
1977  54.800 . . . . 179,5 . . 2,84 . .
1984  76.926 . . . . 140,4 . . 4,64 . .

Román nyelvterület
 
1910   5.480   2.578 47,0   2.584 52,1 - - - - - -
1930   5.995   2.073 34,6   3.300 55,0 109,4  80,4 115,6 0,45 -1,08  0,73
1956   7.268   1.900 26,1   5.300 72,9 121,2  91,7 160,6 0,77 -0,35  1,90
1977   8.841 . . . . 121,6 . . 0,94 . .
1984  76.926 . . . . 140,4 . . 4,64 . .

Községek
 
1910 193.665 46.644 24,1 141.103  72,9 - - - - - -
1930 209.379 42.439 20,3 156.471  74,7 108,1  91,0 110,9 0,39 -0,47  0,52
1956 234.187 50.200 21,4 180.700  77,2 111,8 118,3 115,5 0,45 0,67 0,57
1977 200.928 42.731 21,3 154.962  77,1  85,8  85,1  85,8 -0,73  -0,77  -0,73 
1984 179.942 . . . .  89,6 . . -1,46  . .

Magyar nyelvterület
 
1910  54.078 33.323 61,6 20.041 37,1 - - - - - -
1930  58.960 33.602 57,0 22.806 38,7 109,0 100,8 113,8 0,43 0,04 0,65
1956  68.944 40.400 58,6 27.690 40,2 116,9 120,2 121,4 0,62 0,74 0,78
1977  58.400 . . . .  84,7 . . -0,79  . .
1984  56.417 . . . .  96,6 . . -0,17  . .

Román nyelvterület
 
1910 139.587 13.321  9,5 121.062  86,7 - - - - - -
1930 150.419  8.837  5,9 133.665  88,9 107,7   66,3 110,4 0,37 -2,03  0,50
1956 165.243  9.800  5,9 153.010  92,6 109,9 110,9 114,5 0,38 0,41 0,54
1977 142.500 . . . .  86,2 . . -0,70  . .
1984 123.525 . . . .  86,7 . . -1,90  . .

vissza

számláló