A Magyarságkutató Csoporthoz 1987 márciusában benyújtott tervezet

Az 1930. évi román népszámlálás erdélyrészi anyanyelvi adatainak a mai közigazgatási beosztás szerinti újraszámítása után az 1956. évi népszámlálás hasonló jellegű feldolgozását tervezem. Választásom indoka: az 1956. évi román népszámlálás - az átfogó és részadatok tanúsága szerint - mind a megelőző 1930-as, mind a rákövetkező 1966-os összeírásnál valósághűbb képet ad az erdélyi magyarság számáról, területi elhelyezkedéséről, s egyúttal egy sajátos, átmeneti - a második világháború földcsuszamlását követő, de még a hetvenes évek voluntarista városiasítását megelőző - állapotot rögzít.

A feldolgozást indokolja az is, hogy 1930 után ez az első, Erdély egészére kiterjedő, községenkénti részletességgel publikált román népszámlálás, amely a nemzetiségi megoszlást ugyan csak nagyobb közigazgatási egységek szerint közli, de ezek az adatok az érvényes területi felosztás sajátosságai következtében a II. világháború óta a legrészletezőbbek. (A későbbi, megyei szinthez képest leginkább a járásonkénti megoszláshoz hasonlíthatók.)

A tervezett feldolgozással az 1956. évi népszámlálásnak e - hagyomány és folytatás nélküli közigazgatási beosztást tükröző - adatai nyitottá válnak mind az 1930. évi, mind a későbbi népszámlálásokkal való közvetlen összehasonlítás számára.

A következő táblázatok és segédletek elkészítésére gondolok:
- Az 1956. évi népszámlálás községi lélekszám-adatainak a mai közigazgatási beosztás szerinti újraközlése (a települések magyar nevével, ha az megállapítható; feltüntetve, hogy a település a népszámlálás időpontjában mely nagyobb közigazgatási egységhez tartozott; újonnan létrehozott település esetén annak közlésével, hogy melyik településből vált ki; későbbi megszűnés esetén pedig jelezve a beolvadást).
- Az 1930. évi népszámlálás főbb anyanyelvi adatainak átszámítása az 1956. évi népszámlálási kötetben közölt közigazgatási beosztás szerint (magyar, román, német, egyéb megoszlásban) és a kettő közös táblázatban való közlése.
- Az 1956. évi népszámlálás főbb anyanyelvi adatainak csoportosítása a mai közigazgatási beosztásnak megfelelően (községsoros adatok és a mai közigazgatási határokat pontosan követő területi csoportok híján részben becsült, százas értékre kerekített számokban megadva).
- A városi és a városkörnyéki népesség anyanyelvi adatai a mai megyehatárok között, de az 1956. évi kategorizálásnak megfelelően.
- Mellékletben: az átszámítás alapjául szolgáló területi csoportosítás vázlata (tartományonként: milyen megyékből mely municípiumok, városok, peremközségek vagy községek adatai tartoznak - részben vagy egészben - az egyes rajonokhoz, városi, városkörnyéki, illetve falusi népességmegoszlás szerint).
- Térképek: a) az 1956-os közigazgatási beosztás rávetítése a maira; b) a magyar népesség számaránya az 1956-os népszámlálás anyanyelvi adatai alapján, a népszámlálási kötetben közölt beosztásnak megfelelően (az 1930. évi községi adatok és a mai közigazgatási határok segítségével esetenként kisebb területi egységekre bontva).

Az 1956. évi népszámlálás feldolgozása ezen kívül - különös tekintettel a nagyszámú, többnyire kiválás révén létrejött új településre - lehetővé teszi egy gyakorlati szempontú, kétnyelvű mutató összeállítását is a mai erdélyi hivatalos helynévanyagról. Ez a mai román és az utolsó magyar névanyagot tartalmazná az 1982-es, illetőleg az 1913-as állapotnak megfelelően, beleértve a ma önálló, korábban külterületi lakott helyként nyilvántartott településeket, valamint azokat a helységeket, amelyek a hatalomváltozás óta vesztették el önállóságukat. Szívesen vállalkozom ennek a mutatónak az összeállítására is.
A felhasznált segédeszközökről, illetve az alkalmazott munkamódszerről mellékelek egy - korábbi munkámról, a Lipszky-féle térkép repertóriumának feldolgozásáról - írott tájékoztatót.

Végezetül jelzem, hogy a statisztikai adatfeldolgozással párhuzamosan tanulmányozom a romániai magyarság demográfiai folyamatairól számot adó, vagy azokhoz adalékot nyújtó könyv- és cikkanyagot is. Ezek nem mindegyikéhez jutok hozzá - elsősorban az emigráns sajtóra, illetve két világháború között megjelent kiadványokra gondolok -, mivel zárt anyagként kezelik őket. Kérem, tegyék lehetővé, hogy munkámhoz tájékozódásul az Országos Széchényi Könyvtárban ezekbe is betekinthessek.


Budapest, 1987. március 12.

    vissza