Az 1930. évi román népszámlálás erdélyrészi anyanyelvi adatainak a mai közigazgatási beosztás szerinti újraszámítása után az 1956. évi népszámlálás hasonló jellegű feldolgozását tervezem. Választásom indoka: az 1956. évi román népszámlálás - az átfogó és részadatok tanúsága szerint - mind a megelőző 1930-as, mind a rákövetkező 1966-os összeírásnál valósághűbb képet ad az erdélyi magyarság számáról, területi elhelyezkedéséről, s egyúttal egy sajátos, átmeneti - a második világháború földcsuszamlását követő, de még a hetvenes évek voluntarista városiasítását megelőző - állapotot rögzít.
A feldolgozást indokolja az is, hogy 1930 után ez az első, Erdély egészére kiterjedő, községenkénti részletességgel publikált román népszámlálás, amely a nemzetiségi megoszlást ugyan csak nagyobb közigazgatási egységek szerint közli, de ezek az adatok az érvényes területi felosztás sajátosságai következtében a II. világháború óta a legrészletezőbbek. (A későbbi, megyei szinthez képest leginkább a járásonkénti megoszláshoz hasonlíthatók.)
A tervezett feldolgozással az 1956. évi népszámlálásnak e - hagyomány és folytatás nélküli közigazgatási beosztást tükröző - adatai nyitottá válnak mind az 1930. évi, mind a későbbi népszámlálásokkal való közvetlen összehasonlítás számára.
A következő táblázatok és segédletek
elkészítésére gondolok:
- Az 1956. évi népszámlálás községi
lélekszám-adatainak a mai közigazgatási beosztás
szerinti újraközlése (a települések magyar
nevével, ha az megállapítható; feltüntetve,
hogy a település a népszámlálás
időpontjában mely nagyobb közigazgatási egységhez
tartozott; újonnan létrehozott település esetén
annak közlésével, hogy melyik településből
vált ki; későbbi megszűnés esetén
pedig jelezve a beolvadást).
- Az 1930. évi népszámlálás főbb
anyanyelvi adatainak átszámítása az 1956. évi
népszámlálási kötetben közölt
közigazgatási beosztás szerint (magyar, román,
német, egyéb megoszlásban) és a kettő
közös táblázatban való közlése.
- Az 1956. évi népszámlálás főbb
anyanyelvi adatainak csoportosítása a mai közigazgatási
beosztásnak megfelelően (községsoros adatok és
a mai közigazgatási határokat pontosan követő
területi csoportok híján részben becsült,
százas értékre kerekített számokban
megadva).
- A városi és a városkörnyéki népesség
anyanyelvi adatai a mai megyehatárok között, de az 1956.
évi kategorizálásnak megfelelően.
- Mellékletben: az átszámítás alapjául
szolgáló területi csoportosítás vázlata
(tartományonként: milyen megyékből mely municípiumok,
városok, peremközségek vagy községek adatai
tartoznak - részben vagy egészben - az egyes rajonokhoz,
városi, városkörnyéki, illetve falusi népességmegoszlás
szerint).
- Térképek: a) az 1956-os közigazgatási beosztás
rávetítése a maira; b) a magyar népesség
számaránya az 1956-os népszámlálás
anyanyelvi adatai alapján, a népszámlálási
kötetben közölt beosztásnak megfelelően (az
1930. évi községi adatok és a mai közigazgatási
határok segítségével esetenként kisebb
területi egységekre bontva).
Az 1956. évi népszámlálás feldolgozása
ezen kívül - különös tekintettel a nagyszámú,
többnyire kiválás révén létrejött
új településre - lehetővé teszi egy gyakorlati
szempontú, kétnyelvű mutató összeállítását
is a mai erdélyi hivatalos helynévanyagról. Ez a mai
román és az utolsó magyar névanyagot tartalmazná
az 1982-es, illetőleg az 1913-as állapotnak megfelelően,
beleértve a ma önálló, korábban külterületi
lakott helyként nyilvántartott településeket,
valamint azokat a helységeket, amelyek a hatalomváltozás
óta vesztették el önállóságukat.
Szívesen vállalkozom ennek a mutatónak az összeállítására
is.
A felhasznált segédeszközökről, illetve
az alkalmazott munkamódszerről mellékelek egy - korábbi
munkámról, a Lipszky-féle térkép repertóriumának
feldolgozásáról - írott tájékoztatót.
Végezetül jelzem, hogy a statisztikai adatfeldolgozással párhuzamosan tanulmányozom a romániai magyarság demográfiai folyamatairól számot adó, vagy azokhoz adalékot nyújtó könyv- és cikkanyagot is. Ezek nem mindegyikéhez jutok hozzá - elsősorban az emigráns sajtóra, illetve két világháború között megjelent kiadványokra gondolok -, mivel zárt anyagként kezelik őket. Kérem, tegyék lehetővé, hogy munkámhoz tájékozódásul az Országos Széchényi Könyvtárban ezekbe is betekinthessek.
