Varga E. Árpád

Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből
Tanulmányok

(Kötetterv)


A fenti címmel az elmúlt években különböző helyeken megjelent írásaim önálló kötetben való megjelentetésére teszek javaslatot.

A tervezett kötet tizenegy tanulmányt, illetve publicisztikai jellegű írást foglal magában és tartalmilag három, nagyjából azonos terjedelmű részre tagolódik:

I. Népszámlálások a jelenkori Erdély területén
II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből
III. Az 1992. évi romániai népszámlálásról

Az I. rész az azonos címmel 1992-ben könyvalakban megjelent tanulmány leginkább kiérleltnek bizonyult törzsanyagán alapul. Ezt követi az 1977. évi népszámlálásról időközben ismertté vált újabb információk birtokában született - 1996-ban ugyancsak kötetben megjelent - írás. Ez Nyárády R. Károlynak a népszámlálásról írt alapvető tanulmányához kapcsolódik, ennélfogva ez utóbbi írás megfelelő fejezeteit is szerepeltetni kívánom a kötetben. Az 1992. évi népszámlálás feldolgozása önálló blokkba gyűjtve a kötet végén kap helyet.

A II. részben két nagyobb lélegzetű tanulmány (az 1869 és 1920 közötti időszak demográfiai folyamatairól, illetőleg a városodás problémaköréről), és egy rövidebb (az első főhatalomváltás óta eltelt időszak etnodemográfiai fejleményeire összpontosító) népességtörténeti vázlat szerepel. Az 1920 utáni rész egyelőre kiérleletlen (adathiány folytán az utóbbi fél század alaposabb feldolgozása nem is nagyon várható), mindenesetre érdemes lenne a kötet számára legalább az etnikai folyamatok értelmezéséhez támpontokat nyújtó háttéranyagot összefoglalni, azaz az összes népesség fejlődésének főbb trendvonalait is - a II. rész első tanulmányának első fejezetéhez hasonlóan - megrajzolni.

A III. rész tanulmányai az 1992. évi népszámlálás köré csoportosulnak. Először a népszámlálás végrehajtását és fogadtatását leíró sajtóközleményekből szemezgetek. Ennak kapcsán kifejtem az erdélyi magyarság lélekszámához fűződő várakozásokkal, vélekedésekkel és hiedelmekkel kapcsolatos álláspontomat. Majd a romániai magyarság főbb demográfiai jellemzőit tekintem át. A nemzetiségek iskolázottságára, valamint a vegyes házasságokra vonatkozó adatokat hosszasabban taglalom.

A tanulmánykötet nem monográfikus igényű feldolgozás, erre a tervezett cím is utal. Az egyes tanulmányok közt óhatatlan a tematikus átfedés és egyes hivatkozások, módszertani fejtegetések is ismétlődnek, ámbár ezeket lehetőség szerint igyekeztem meggyomlálni. Az 1992. évi népszámlálást - jóllehet adatainak feldolgozása a kötet végén található - a korábbi részekben is érintem; az anyanyelv és nemzetiség közötti kapcsolódások ismeretanyagát például az I. rész 3., a születési hely szerinti kimutatást pedig a II. rész 3. tanulmányába építettem be. Az I. rész 1. fejezetében a - főként jegyzetanyagban szereplő - népességtörténeti fejtegetések egyes elemei a II. rész tanulmányaiban, illetve a III. rész 1. tanulmányában visszaköszönnek. A III. rész 3. tanulmánya értelemszerűen említést tesz a nemzetiség és felekezeti közötti összefüggésekről, részletezőbb bemutatásukra és néhány tanulság megvonására azonban ugyanebben a részben a 2. és az 5. tanulmány keretében kerül sor. Hasonlóan a III. rész 3. tanulmánya - mintegy kivonatosan - összefoglalja az iskolázottságra és a vegyes házasságokra vonatkozó főbb ismereteket, ám részletes kifejtésüket ugyanott a 4. és 5. tanulmány tartalmazza. Végül: elkerülhetetlen volt az utalások többszöri ismétlődése azon szerény információk esetében, amelyek révén a magyarság 1956-1966, 1966-1977 és 1977-1992 közötti népességfejlődését leíró hivatalos számadatok anomáliái valamilyen módon - habár csak korlátozott érvényességgel - értelmezhetők. (Ld. a II. rész 2., 3. és a III. rész 1., 2., 3. tanulmányaiban.)

A kötet tanulmányai többnyire elsődleges forrásfeldolgozások, így jelentős mennyiségű szövegközti táblázatos anyagot tartalmaznak. (Az I.3. és a III.5. sz. tanulmányhoz ezen felül a tanulmány több mint harmadát kitevő táblamellékletek is járulnak.) Ezek általában a jelenkori Erdély területének egészén, vagy nagyobb régiónként összegzett számadatok, illetve jelzőszámok. Egy-egy tanulmányhoz azonban (pl. a II. részben valamennyihez) további, szinte a tanulmány teljes terjedelmét kitevő táblázatok készültek, amelyek azonban terjedelmi korlátok miatt nem kaptak helyet az eredeti publikációkban. Ezek többnyire megyei részletezésű adatok, és az illető tanulmányban idézett - szűkebb területekre vonatkozó - jelzőszámok alapját képezik. Meggondolandó e táblázatok esetleges szerepeltetése is, ami természetesen komoly mértékben (20-30 százalékkal) növelné a terjedelmet.

A kötetben szereplő tanulmányok:


I. Népszámlálások a jelenkori Erdély területén
 
200 ezer 1. Népszámlálások a jelenkori Erdély területén. Jegyzetek Erdély és a kapcsolt részek XX. századi nemzetiségi statisztikájának történetéhez
    A Budapesten 1992-ben a Regio és az MTA Történettudományi Intézet kiadásában megjelent kötetből a 23-69. és 103-131. oldal (román népszámlálások és -összeírások 1948-ig, a vonatkozó jegyzetekkel), a magyar népszámlálásokról szóló fejezet jelentősen rövidítve, az 1948 utáni népszámlálásokról pedig csupán egy vázlatos áttekintés. A frissebb információknak megfelelően kiegészített és javított változat.
31 ezer 2. Nyárády R. Károly: Az 1977. évi romániai népszámlálás eredményeinek kiértékelése
    A Budapesten 1996-ban a TLA Könyvtára által kiadott "Erdély Etnikai arculatának változása" c. kötetben megjelent tanulmány II.2-3. és III.3. fejezetei. (Az 1977. évi nemzetiségi statisztika új vonásai; A népesség "nemzetiség és anyanyelv" szerint; Az erdélyi megyék népessége "nemzetiség és anyanyelv" szerint 1977-ben az 1. táblázattal.)
145 ezer 3. Az 1977. évi romániai népszámlálásról az újabb adatközlések tükrében
    A Budapesten 1996-ban a TLA Könyvtára által kiadott "Erdély Etnikai arculatának változása" c. kötetben megjelent tanulmány az 1/A., 5/A-H., 6/A., 7-14. táblázatokkal.
 
II. Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből
 
160 ezer 1. A népesség fejlődése, az etnikai viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén 1869-1920 között
    Megjelent: Erdélyi Múzeum, LIX, 1997. 1/2. füz. 40-87. p.
40 ezer 2. Nemzetiségi népességfejlődés és a magyarság lélekszámának alakulása 1920 és 1995 között
    Részlet "A magyar nemzeti kisebbségek Kelet-Közép-Európában" c. kötethez 1996-ban készült tanulmányból (Erdély magyar népessége 1870-1995 között).
140 ezer 3. Városodás, vándorlás, nemzetiség. Adatok és szempontok az erdélyi városi térségek etnikai arculatváltásának vizsgálatához
    Megjelent előbb a Regio 1991. 4. számában, majd jelentősen bővítve és módosítva: Erdélyi Szemle. 1994. 5/6. sz. 156-197. p. Egyes részeiben átszerkesztett, javított változat.
 
III. Az 1992. évi romániai népszámlálásról
 
41 ezer 1. Hiteles vagy harci statisztika? Az 1992. évi romániai népszámlálás kérdőjelei
    Megjelent: Hitel. VI, 1993. 3. sz. 71-82. p.
75 ezer 2. Az erdélyi magyarság lélekszámáról
    Despre numărul maghiarilor din Transilvania. In: Fizionomia etnică şi confesională fluctuanţă a regiunii Carpato-balcanice şi a Transilvaniei. Odorheiu Secuiesc, Asociaţia Culturală Haáz Rezső, 1996. 45-81. p. Az eredetileg a Tiszatáj 1994. 8. számában (78-96. p.) megjelent tanulmánynak a román nyelvű kiadás számára módosított változata.
56 ezer 3. A romániai magyarság főbb demográfiai jellemzői az 1992. évi népszámlálás eredményeinek tükrében
    Megjelent: Hitel. IX, 1996. 3. sz. 68-84. p. "A magyar nemzeti kisebbségek Kelet-Közép-Európában" c. kötet számára átdolgozott változat, némileg módosított formában, kiegészítve a gazdaságban való részvétel bővebb adataival.
66 ezer 4. A nemzetiségek iskolázottsága Romániában az 1992. évi népszámlálás idején
    Megjelent: Statisztikai Szemle. LXXIV, 1996. 4. sz. 332-351. p.
113 ezer 5. A családok összetétele nemzetiség és felekezet szerint az 1992. évi romániai népszámlálás tükrében
    Megjelent: Regio. VII, 1996. 3. s. 81-138. p.
 
+ Irodalom, forrásjegyék, esetleg táblamellékletek
Összesen kb. 1,1-1,4 millió leütés


Budapest, 1998. február 8.


    vissza