Információk az "Erdély etnikai és felekezeti statisztikája"
szócikkeihez és az adatbázisban való kereséshez



[További, részletesebb és kiegészítő ismeretek az "Erdély etnikai és felekezeti statisztikájá"-hoz készült
Helységnévtár bevezetőjében, illetve az egyes kötetek bevezetőiben olvashatók]



Az 1. oldal felépítése
(Közigazgatási hovatartozás és egyéb kiegészítő információk, névalakok -
TRANS megjelenítési formátum)
 
Címszó:
 
 
-
A helység román neve.
-
A helység magyar neve (a feltételes névazonosítást ? jelzi).
-
A helység német neve.
-
A hatalomváltást megelőzően megszűnt, vagy azt követően önállósult település neve után szögletes zárójelben annak a helységnek a magyar neve olvasható, amelynek 1910-ben része volt.
 
Például: Teştioara - ? Kőszénbányatelep - Braunkohlebergwerk [Szalonnapatak]
 
 
Mai közigazgatási hovatartozás (a 2008. december 31-i állapot szerint):
 
 
Románián kívüli helységnél szögletes zárójelben az ország neve. Például: [Ukrajna]
 
Romániához tartozó helységnél
-
a helység közigazgatási státusa (sat = községhez vagy városhoz tartozó falu, loc. = várost vagy megyei várost alkotó település, oraş = város, municipiu = megyei város),
-
a megye betűjele (nagy betűkkel),
-
a helység fölé rendelt település neve, státusának rövidített megnevezésével (com. = község, or. = város, mun. = megyei város); reş. rövidítés (= székhely) jelzi, ha a címszóban megnevezett helység a föléje rendelt község központja.
 
Például: sat, CV, reş. com. Vâlcele
 
A Romániához tartozó helységeknél a mai közigazgatási hovatartozás megjelölése szögletes zárójelbe kerül, ha az illető helység önállósága megszűnt. → után szerepel annak a helységnek a mai neve, amelybe az önállóságát vesztett település beleolvadt.

Például: [HD, com. Vălişoara, → Dealu Mare]

A közelebbi közigazgatási (topográfiai) hovatartozás beazonosításának hiányát ? jelzi. Például: [CJ, com. ?]
 
 
Az egyes évekre vonatkozó adatok:
 
 
-
Az adatok felsorolását évszám - az Országismereti tabellák esetében a forrás betűjelzése (O.T.) - előzi meg.
 
  Például: 1806 - C. Bihariensis, proc. Érmellyékensis, Abrány (Vedres-),Vedres-Abrány
 
-
Az első adat - 1773, 1806, a Királyhágón túl 1830, továbbá 1863 és az Országismei Tabellák sora kivételével - a lélekszám.
 
  Például: 1830 - 378, Bh, Érmelléki járás, hn. Vedres-Ábrány, ny. oláh, magyar
 
  A történeti Erdélyen innen az 1850. évi lélekszám az 1854 utáni közigazgatási felosztást közzétevő "Kormánylapokból", az 1857. évi pedig az 1863. évi közigazgatási beosztás szerint részletezett B.-R.-A.-P. Helységnévtárból származik. Ez utóbbit jobb híján szerepeltetem, mivel hibás, többszöri beszámítás miatt, miután a jelenlevő honos és idegen népességhez hozzáadták a távollevő honosok számát is. Az 1857. évi megjegyzésekben az illető településhez tartozó puszták 1850. évi lélekszáma van megadva. Néhány, a Kormánylapokban községrészként feltüntetett pusztát - az 1863. évi helységnévtárban való önálló megjelenése nyomán - külön egységként szerepeltetek, így lélekszámával értelemszerűen csökkentem az illető település adósorozati községként összegzett népességét. Erre a tényre az évszámhoz fűzött megjegyzésben utalok.
 
  Például: 1857 - Ó-Dézna (189 fő), Restyirata és Zúgó pusztákkal. Utóbbi kettő lélekszámadatai az illető településeknél szerepelnek.
 
-
Ezt követik a település közigazgatási hovatartozására, státusára vonatkozó adatok (eltekintve az alapesetnek tekintett falusi - a magyar közigazgatásban: községi, illetőleg kis- és nagyközségi - besorolástól, ami külön nincs feltüntetve). A közigazgatási egységek nevei többnyire rövidítés nélkül, a forrásnak megfelelően szerepelnek (Lenk köteteiből és az Országismei Tabellákból a három nyelvű megnevezések közül csak a magyart vettem át), kivéve - 1830-cal kezdődően - a megyék, illetve 1956-ban és 1966-ban a tartományok esetében. A megyék, tartományok betűjeleit alább rövidítésjegyzék oldja fel, a megyék forráshű névalakjait az "Erdély etnikai és felekezeti statisztikájá"-hoz készült részletes Helységnévtár bevezetőjének vonatkozó melléklete tartalmazza. A történeti Erdélyen kívül az 1857. évi közigazgatási beosztás a "Kormánylapokból" való.
 
  Például: 1857 - 147, Dél-Bihar, Tenke járás, puszta, ~ Hagymás, hn. Klitt puszta
 
-
Az 1830. évi sorban a partiumi törvényhatóságok járási beosztását - amit Fényes Elek csak töredékesen közölt - Lenk nyomán adom meg. Ugyanitt, az erdélyi Határőrvidékhez tartozó település esetén, szögletes zárójelben, a vonatkozó ezred megnevezése szerepel - szintén Lenk nyomán - Ernst Wagner történeti-statisztikai helységnévtárából.
 
  Például: 1830 - Udvarhely-Szék, Bardotz-Szék, hn. Telegdi-Batzon, nv. Nagy-Batzon, nemz. székely, oláh [2. Szekler Infanterie-Gränzregiment, 3. Compagnie]
 
  Az 1863. évi sorban az erdélyi törvényhatóságok járási beosztása Gámán Zsigmond Helység-névtárából, a Királyhágón inneni részeké (ideértve a Partiumot is) a B.-R.-A.-P. Helységnévtárból való.
 
-
Az Országismei Tabellák sora elsőként a statisztikai jegyzék széljegyzeteiben közölt - a dokumentum születésekor aktuális (1862 körüli) - közigazgatási hovatartozást adja meg, ezt követi szögletes zárójelben az adminisztratív beosztásnak a forrásban foglalt tervezete.
 
  Például: O.T. - Td, Marosjárai járás [Régen törvényhatóság, Vajda Szentiványi kerület], hn. Telek
 
-
A harmadik adatcsoport a helységneveké. 1806-ban valamennyi - Lipszky repertóriumából származó - név szerepel, (beleértve az utalókat is). A többi sorban csak a maitól eltérő korabeli névalakot (hn. [hivatalos név] jelzéssel), illetve az adott forrásban elsőként szereplő nevet követő változatot tüntettem fel (nv. [névváltozat] jelzéssel). Az 1956. évi sorban mn. rövidítés előzi meg az 1956. évi román helységnévtárnak a Magyar Autonóm Tartomány településeit felsoroló függelékében szereplő magyar névalakot
 
  Például: 1956 - 1011, RAM, raionul Reghin, com. Breaza, hn. Filpişul-Mare, nv. Flipişu-Mare, mn. Nagyfülpös
 
-
Végül, az 1773, 1830, 1840, 1863 és 1869. évi sorokban az illető településen honos nemzetiségek (nemz.), illetve beszélt nyelvek (ny.), megnevezése következik (a Királyhágón túl Lenk, a Királyhágón innen Fényes munkája, a Lexicon Locorum, valamint a B.-R.-A.-P. helységnévtár, a mai Erdély egészére kiterjedően pedig az 1873. évi helységnévtár alapján). A népneveket a forrás szóhasználatát követve idézem, Lenk művéből magyarra fordítva közlöm.
 
  Például: 1869 - 1911, Td, Marosjárai járás, nv. Birk, Petyela, ny. német, román
 
  Az 1773. évi sorban ezt megelőzően fel van tüntetve, hogy a helységben milyen felekezethez (fel.) tartozó parochiák vannak.
 
  Például: 1773 - C. Bihariensis, proc. Er-Mellyéke, fel. Helveticae, ny. Hungarica
 
-
Az 1869. évi sorban a közigazgatásra, helységnévre, beszélt nyelvekre vonatkozó információ az 1873. évi helységnévtárból való.





Rövidítések, kifejezések
 
 
Az 1773, 1806, 1830. évi sorokban:
 
 
Acidulae savanyú vizek, borvíz
Arx vár, kastély, erősség
Aug[ustanae] ágostai
C. Comitatus [vármegye]
Campus síkság, mező
Carbonarii szénégetők
C[atholicae] katolikus
Circ. Circulus [körzet]
Civ. Episc. Civitas Episcopalis [püspöki város]
Civit.L.R. Civitas Libera Regia [szabad királyi város]
Civit.L.R. et Mont. Civitas Libera Regia et Montana [szabad királyi és bányaváros]
Civitas város
Claustrum kolostor
Cuprifodin. Cuprifodina [rézbánya]
D. Districtus [kerület]
Diverticul. Diverticulum [szállás, betérő, dűlő, tanya]
Dn. Dominium [uradalom]
Ferricudina vashámor
Ger[manica] német
G[raeci] r[itus] görög szertartású
G[raeci] r[itus] n[on] u[niti] görög szertartású nem egyesült
G[raeci] r[itus] unit[or] görög szertartású egyesült
Hel[veticae] helvét
Hung[arica] magyar
Il[yrica] illír
Ins. Tabac. Insula Tabacaria [dohánytermesztő sziget]
Malleat. ferr. Malleatura ferri [vaszúzó, vashámor]
Mola malom
Monaster. Monasterium [monostor]
Mons hegy
Nov. Colon. Nova Colonia [új telep]
Offic. ferri Officina Ferri [vashámor, műhely]
Oppid. Oppidum [mezőváros]
Oppid. privillegiat. Oppidum privillegiatum [kiváltságolt mezőváros]
Pag. desert. Pagus desertus [elhagyott falu]
pars Pagi falurész
Passus hágó
Plaga környék, vidék
Popina vendéglő, fogadó
Portio [birtok]rész
Praed. tab. Praedium Tabacarium [dohánytermesztő puszta]
Praedium jószág, birtok, puszta
priv., privil. privilegialt [kiváltságos]
proc. Processus [járás]
R. Regimen confiniale [határőrezred]
Ruth[enica] ruthén
S. Sedes [szék]
Salis fodina sóbánya
Subur. Suburbium [külváros]
szkv szabad királyi város
Tabacarii dohánytermesztők
Thermae meleg fürdők, hévizek, termák
Vala[chica] oláh
Vic. Vicus [falu, helység, tanya]
Viculus aprócska falu
Villa falu, község, majorság, szállás
Vitraria üveghuta


Közigazgatási egységek nevében:
 
 
Ab judeţul Alba de Jos [1920] Mh, MH judeţul Mehedinţi
Ab, AB judeţul Alba Mm Máramaros vármegye
AF Alsó-Fehér vármegye Mm regiunea Maramureş
Ar Arad vármegye Mm, MM judeţul Maramureş
Ar, AR judeţul Arad Ms, MS judeţul Mureş
Banat regiunea Banat MT Maros-Torda vármegye
Bc regiunea Bacău MT judeţul Murăş-Turda
Bc, BC judeţul Bacău Năs judeţul Năsăud
Bh Bihar vármegye NK Nagy-Küküllő vármegye
Bh, BH judeţul Bihor Nt, NT judeţul Neamţ
BM regiunea Baia Mare Od judeţul Odorhei
BN Beszterce-Naszód vármegye Or regiunea Oradea
BN judeţul Bistriţa-Năsăud Ph judeţul Prahova
Bs Brassó vármegye RAM Regiunea Autonomă Maghiară
BSzol Belső-Szolnok vármegye Sb, SB judeţul Sibiu
Bv regiunea Braşov SD judeţul Solnoc-Dobâca
Bv, BV judeţul Braşov Sev judeţul Severin
Car judeţul Caraş Sj, SJ judeţul Sălaj
Câmp judeţul Câmpulung Sm judeţul Sătmar [1920]
Ciuc judeţul Ciuc SM judeţul Satu Mare
Cj judeţul Cojocna [1920] Som judeţul Someş
Cj regiunea Cluj St regiunea Stalin
Cj, CJ judeţul Cluj Sv regiunea Suceava
CjT judeţul Cluj-Turda Sv, SV judeţul Suceava
Cris regiunea Crişana Szab Szabolcs vármegye
CS judeţul Caraş-Severin Szb Szeben vármegye
Csan Csanád vármegye SzD Szolnok-Doboka vármegye
Csik, Csík Csík vármegye Szi Szilágy vármegye
Cv, CV judeţul Covasna Szm Szatmár vármegye
Fg Fogaras vármegye TA Torda-Aranyos vármegye
Fg judeţul Făgăraş Td Torda vármegye
Hd Hunyad vármegye Td judeţul Turda
Hd regiunea Hunedoara Tm Temes vármegye
Hd, HD judeţul Hunedoara Tm regiunea Timişoara
Hr, HR judeţul Harghita Tm, TM judeţul Timiş
Hsz Háromszék vármegye TMa judeţul Târnava Mare
KK Kis-Küküllő vármegye TMi judeţul Târnava Mică
Ko Kolozs vármegye Tor Torontál vármegye
Kr Krassó vármegye TSc judeţul Trei Scaune
Krasz Kraszna vármegye TT judeţul Timiş-Torontal
KSz Krassó-Szörény vármegye Ud Udvarhely vármegye
KSzol Közép-Szolnok vármegye Ug Ugocsa vármegye
Kük Küküllő vármegye Zar Zaránd vármegye
MAM regiunea Mureş-Autonomă Maghiară


Egyéb rövidítések, román nyelvű kifejezések az 1. oldalon:
 
 
com. comună [község]
com. urb. 1956: localităţi asimilate urbanului [városi jogú települések]; 1966: comuna înclusă în mediul urban [városi környezetbe tartozó község]; 1977: comuna suburbană [városi (megyei városi) alárendeltségű község]
fel. felekezet [a felekezeti megoszlásra vonatkozó információk a Lexicon Locorumból]
hn. hivatalos név [korabeli, a maitól eltérő (az adott forrásban elsőként megjelölt) névalak]
judeţ megye
loc. localitate componentă oraşului (oraşului de subordonare regională, oraşului regional), municipului [várost (tartományi alárendeltségű, tartományi várost), megyei várost alkotó település]
mn. magyar név [az 1956. évi román helységnévtárnak a Magyar Autonóm Tartomány településeit felsoroló függelékében szereplő magyar névalak]
mun. municipiu [megyei város]
nemz. nemzetiség [a nemzetiségi megoszlásra vonatkozó információk Ignaz Lenk földrajzi lexikonából]
nv. névváltozat [korabeli, az adott forrásban elsőként megjelölt névtől eltérő névalak]
ny. nyelv [a nyelvi megoszlásra vonatkozó információk a Lexicon Locorumból, Fényes Elek országleírásából, valamint az 1863. és 1873. évi helységnévtárakból]
or. oraş [város]
oraş reg. 1956: oraşul de subordonare regională [tartományi alárendeltségű város]; 1966: oraşul regional [tartományi város]
plasă járás
raion körzet
regiune tartomány
reş. reşedinţă [székhely, központ (községé)]
sat sat ce aparţin oraşului (municipului) [városhoz (megyei városhoz) tartozó falu]; sat subordonat unui oraş [városi alárendeltségű falu (az újabb besorolás szerint)]
suburbană 1930, 1941, 1948: comuna suburbană [városi alárendeltségű község]


További rövidítések, kifejezések a keresőelemek listájában:
 
 
k-pr község praediummal
mv 1873 előtt: mezőváros; 1941: megyei város
pr praedium
rtmv rendezett tanáccsal ellátott mezőváros
rtv rendezett tanácsú város
sub a városi alárendeltségű, városi jogú települések, városi környezetbe sorolt községek (1930, 1941, 1948, 1977: comuna suburbană; 1956: localităţi asimilate urbanului; 1966: comuna înclusă în mediul urban) gyűjtőneve
sub s. az előző településcsoportot alkotó falu
szkv szabad királyi város
tjv törvényhatósági jogú város
v város





Jel- és egyéb magyarázat
 
 
1. oldal (közigazgatási hovatartozás és egyéb kiegészítő információk, névalakok - TRANS megjelenítési formátum)
 
 
   → A címszóban megnevezett helység beolvadt a jel utáni településbe vagy településekbe; illetőleg a jel után felsorolt települések a címszóban megnevezett helység szétválásával jöttek létre.
    ~ A címszóban megnevezett helység különvált a jel utáni településtől vagy településektől; illetőleg a címszóban megnevezett helység a jel után felsorolt települések egyesítésével jött létre.
  < > A csúcsos zárójelek közt szereplő település lélekszáma magában foglalja a címszóban megnevezett helység lakosságát.
< n > A csúcsos zárójelek közt szereplő szám (n) a címszóban megnevezett helységet magában foglaló település lakosságszámába van beleszámítva.
 
 
2-5. oldal (etnikai-felekezeti adatsorok - SZAM, SZAZ, SZAMF, SZAZF megjelenítési formátumok)
 
 
   . Nincs adat. (Az illető entitást az adott népszámlálás nem kérdezte, vagy rá vonatkozóan adatot nem közölt.)
  a,n Az évszám után: a = anyanyelv, n = nemzetiség.
1850n A magyarok oszlopában a magyar és székely, a németek oszlopában a német és szász nemzetiségűek összevont száma szerepel.
1869a A felekezeti megoszlás alapján becsült adatok, tízes értékre kerekítve.
1880a Eredeti közlés. Az egyéb rovatban másodikként a beszélni nem tudók száma szerepel.
1880b Az eredeti közlés kiigazítva. (A beszélni nem tudók az egyes anyanyelvek között számarányuknak megfelelően szétosztva.)
1890 A cigány rovatban *-gal megjelölt szám az 1893. évi cigány-összeírás nemzetiségi hovatartozásra utaló adata.
1992, 2002 Az evangélikusok oszlopában elsőként az ágostai hitvallású, másodikként a zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus egyház híveinek száma szerepel.





Néhány szempont a kereséshez


Keresni kifejezésekre (települések, közigazgatási egységek teljes vagy rövidített neveire, egyes helységek adminisztratív státusának megnevezésére, évszámokra) és szavakra (többtagú helységnevek elemeire) lehet.

Például keresőelem a következő helységnév: Cziganyest cum Pokolest et Pantazest, de önálló keresőelem a helységnevet alkotó minden egyes szó, a Cziganyest, a cum, a Pokolest, az et, és a Pantazest is.

A keresőelemek közül hiányoznak az ábécé magukban álló hangzói, a helységnevekben található arab számok, valamint a de, oder és vagy szavak.

Idősorokat összegző halmazt eredményez az összes kifejezésre, az egyes országokra (Románia, Magyarország, Ukrajna, Szerbia), az 1941. évi országhatár szerinti megosztásra (Észak-Erdély, Dél-Erdély) és a mai közigazgatási egységekre (BH, Arad mun, Ceanu Mare com stb.) történő keresés. Ilyenkor - az adott területen - az adatbázis valamennyi rekordja a találat, függetlenül attól, hogy mikor létezett települések adatait tartalmazzák az egyes rekordok.

Az egy-egy évre vonatkozó keresés viszont csak az illető évben létezett (népszámlálási forrásban lélekszámadattal vagy névtárban önálló szócikként előforduló) településekre eredményez találatot. Ilyen keresőelemek: a forrásra utaló évszám (vagy az O.T. rövidítés), illetve az ezzel kombinált nevek, betűjelek, rövidítések (1773, Tor 1880, Abrud plasa 1920, sub s. 1977 stb.). Az 1869-es sorban található közigazgatási megnevezésekhez az 1873-as évszám járul.

A fentiek alapján például a BH betűjelre vonatkozó keresés eredménye a mai Bihar megye területén bármelyik forrásban előforduló összes település (567 találat), a BH 2008 keresésé viszont csupán a mai Bihar megye 2008-ben létezett települései (457 találat). Hasonlóképpen eltér az Arad mun (7 találat) és az Arad mun 2002 keresés eredménye (1 találat). Különbség abból is adódhat, hogy különböző évek találatai eltérő közigazgatási határokra vonatkoznak; például a Szigeti járás 1890 keresés 26 találatot, a Szigeti járás 1900 keresés 16 találatot eredményez (ekkor a Szigeti járás egy része az újonnan létrehozott Sugatagi járáshoz, a Tiszavölgyi járás néhány községe pedig a Szigeti járáshoz került).

Összetett kérdezésre is van mód. A BH * 2008 keresés ugyanazt eredményezi, mint a BH 2008 keresőkérdés (457 találat). A BH * 1880 keresés eredménye: az 1880. évi népszámlálási kötetben szereplő települések a mai Bihar megye területén (417 találat); a Bh 1880 keresésésé: Bihar megye települései 1880-ban a korabeli közigazgatási határok között (496 találat), a Bh 1880 * Románia keresésé: a korabeli Bihar megyének a mai Románia területére eső települései (437 találat); a (Bh 1880 * Románia) ^ (BH * 1880) keresésé pedig: a korabeli Bihar megyének a mai Bihar megyén kívül eső települései 1880-ban, a Romániához került területeken (31 találat).

A települések közigazgatási státusára is lehet keresni. Az (rtv 1910 + tjv 1910) * Románia kérdésre kapott találatok szerint például 1910-ben 41 (rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú) város létezett a mai Erdély területén. Az adatbázisban feltüntetett településformák különböző évekből származó (főként a 19. század első felének forrásaiban igen változatos) megnevezéseit a könnyebb áttekinthetőség kedvéért "település évszám=" típusú előtaggal ellátva külön is összehoztam. Így például az rtv 1910 kérdés település 1910= rtv formában is megjelenik a keresőelemek listájában.

Az alapesetnek tekintett falusi státus értelemszerűen nincs keresőelemként kiemelve, kivéve az 1956 utáni romániai közigazgatásban megjelenő, városhoz, illetőleg városi alárendeltségű vagy városi jellegű községhez tartozó falvak esetében (sat, sub s. megjelöléssel). A falvak községi hovatartozását 1956-tól (e közigazgatási egységnek a népszámlálási kötetekben való megjelenésétől) kezdve tüntetem fel a rekordok leírásaiban, így a községre mint településtípusra való külön kérdés is ettől az évtől szerepel (com 1956, település 1956= com stb.).

2002-ben és 1910-ben az adott település területén megjelenő összes (időközben beolvadt vagy később különvált) helység lekérdezhető. A település nevét ilyenkor a "be 2002" vagy "be 1910" utótag egészíti ki. Például a Zalău be 2002 kérdésre 1 találat a válasz (Vártelek, az 1950-es években lett Zilah része), míg a Magyarbodza be 1910 keresés 25 találatot eredményez (az 1920-as években a község területén létrejött Bodzaforduló, Szitabodza és Bodzavám, majd ezen új településekből az 1930-as években és 1956 elején további részek váltak ki; néhányuk önállósága később megszűnt). Előző esetben a mai Zilah 1910. évi lélekszámát a korabeli Vártelek hozzászámításával kapjuk meg, míg utóbbi esetben az 1910. évi Magyarbodza területén ma élő népesség számát összegzi a belőle önállósult helységek 2002. évi lélekszáma.





Források
 
  Iordan, Ion - Gâştescu, Petre - Oance, D. I.: Indicatorul localităţilor din România. Bucureşti, 1974, Ed. Academiei RSR. 276 p.
  Judeţele României Socialiste. Ed. a II-a. Bucureşti, 1972, Ed. Politică. 593 p.
  Suciu, Coriolan: Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania. Vol. 1-2. Bucureşti, 1967-1968, Ed. Academiei RSR. 431, 444 p.
  Szabó M. Attila - Szabó M. Erzsébet: Erdélyi helységnévszótár. - Ortsnamenverzeichnis für Siebenbürgen. - Dicţionar de localităţi din Transilvania. 2. átd. és jav. kiad. Kolozsvár, 2003, Kriterion. 534 p.
  Szabó M. Attila: Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. 1-2. köt. Csíkszereda, 2003, Pro-Print. 1329 p., 32 térk.
  Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1-3. köt. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1210 p.
Forrás: http://www.fatornyosfalunk.com/html/erdelyi_helynevkonyv.html
  Wagner, Ernst: Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Mit einer Einführung in die historische Statistik des Landes. Köln - Wien, 1977, Böhlau. 526 p., 2 térk. (Studia Transylvanica, Bd. 4.)
  Wildner Dénes: Ortslexikon der ehemilagen Gebiete des historischen Ungarns. - A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára. 1-2. köt. Sajtó alá rendezte és a névmutatót összeállította Ralf Thomas Göllner. München, 1996, Verlag Ungarisches Institut. 646, 539 p. (Studia Hungarica 44-45.)
  A bukaresti statisztikai hivatal (Institutul Naţional de Statistică) honlapjáról letöltött jegyzék Románia közigazgatási-területi egységeiről (Sistemul Informatic al Registrului Unităţilor Teritorial-Administrative: SIRUTA)
1773 Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Kiad. a Magyar Békeküldöttség. - Lexicon locorum Regni Hungariae popolosorum anno 1773 officiose confectum. Publici juris fecit: Delegation Hungarica Pacem Tractans. - Dictionnaire des communes de la Hongrie composé officiellement en 1773. Publié par la Délégation de la Paix de Hongrie. - Topographical Lexicon of the Communities of Hungary Compiled Officially in 1773. Published by the Delegation of Peace Hungary. Budapestini, 1920, Typographia V. Hornyánszky. 335 p.
1806 Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. - Mappa Transilvaniae et Partium Regni Hungariae repertoriumque locorum objectorum. Készült Lipszky János 1806-ban megjelent műve alapján. Szerk. Herner János. Az eredeti mutatót XX. századi adatokkal kieg. Varga E. Árpád. A térképet szerk. Marton Jenő. Kísérőtanulmányok Barta Gábor és Marton Jenő. Szeged, 1987, JATE. 214 p., [56] t.
  Lipszky János: Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae Regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae, et Confiniorum Militarium Magni item Principatus Transylvaniae occurrentium. quas aeri incisas vulgavit Joannes Lipszky de Szedlicsna. Budae, 1808, typis Regiae Universitatis Pestanae. 766, 164 p. Digitalizált változat, forrása: http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04120601/index.html
  Lipszky János: A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára (1804-1810). - Die Karte und Namenverzeichis des Königreichs Ungarn und dessen Nebenländer (1804-1810). - The Map and Nameregister of Kingdom of Hungary (1804-1810). Budapest, 2005, Arcanum. DVD-ROM.
1830 Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományok mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Pesten, 1836-1840, Trattner-Károlyi.
4. köt. Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Máramaros, Szabolcs, Szathmár, Temes, Torontál, Krassó, Arad vármegyék. 1839. 479 p.
5. köt. Verőcze, Szerém, Posega, Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd vármegyék, Kővár vidéke, Jász és Kun kerületek, Hajdu kerület, Magyar tengerpart, Zágráb, Varasd, Kőrös vármegyék. 1839. 261 p.
6. köt. Katonai végvidék. Névmutató. 1840. VII, 420 p.
  Lenk von Treunfeld, Ignaz: Siebenbürgens geographisch-, topografisch-, statistisch-, hydrographisch- und orographisches Lexikon ... Wien, 1839, A. Strauss.
1. Bd. A-F. 392 p.
2. Bd. G-L. 456 p.
3. Bd. M-R. 423 p.
4. Bd. S-Z. 478 p.
  Wagner, Ernst: Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Mit einer Einführung in die historische Statistik des Landes. Köln - Wien, 1977, Böhlau. 526 p., 2 térk. (Studia Transylvanica, Bd. 4.)
1840 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. 1-4. köt. Pesten, 1851, Kozma Vazul. 2 db. [Hasonmás kiad.] Budapest. 1984, MKKE-ÁKV. 312, 285, 306, 350 p. (Reprint)
1850 Az 1850. évi erdélyi népszámlálás. Bev. és összeáll. Dávid Zoltán. 2. jav. kiad. Budapest, 1994, Központi Statisztikai Hivatal. 199 p.
  Magyarországot illető Országos Kormánylap. VII. évf. II. köt. 1856. junius elejétől december végéig. Második rész, XIX. Darab. 30. sz. Hirdetés a' magyarországi cs.k. főkormánytól 1856. julius 12-éről, a' kassai közigazgatási terület politikai és birósági fölosztása tárgyában. 400-528. p.
  Magyarországot illető Országos Kormánylap. IX. évf. I. köt. 1858. január elejétől junius végéig. Második rész, VII. Darab. 10. sz. Hirdetés a' magyarországi cs.k. főkormánytól 1858. martius 19-éről, a' nagyváradi közigazgatási terület politikai és birósági fölosztása tárgyában. 18-70. p.
1857 Dányi Dezső: Erdély 1857. évi népszámlálása. Budapest, 1992, Központi Statisztikai Hivatal. 492 p.
  Magyarországot illető Országos Kormánylap. VII. évf. II. köt. 1856. junius elejétől december végéig. Második rész, XIX. Darab. 30. sz. Hirdetés a' magyarországi cs.k. főkormánytól 1856. julius 12-éről, a' kassai közigazgatási terület politikai és birósági fölosztása tárgyában. 400-528. p.
  Magyarországot illető Országos Kormánylap. IX. évf. I. köt. 1858. január elejétől junius végéig. Második rész, VII. Darab. 10. sz. Hirdetés a' magyarországi cs.k. főkormánytól 1858. martius 19-éről, a' nagyváradi közigazgatási terület politikai és birósági fölosztása tárgyában. 18-70. p.
  Magyarország helynévtára. A különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával mint az 1863. év elején fennállott. - Orts-Lexicon des Königreichs Ungarn ... Legujabb hivatalos adatok nyomán összeállították és kiadták B.-R.-A.-P. Pest, 1863, Emich Gusztáv. 875 p.
(O.T.) Országismei tabellák Erdély nagyfejedelemség népessége viszonyairól, mint melléklet politicai felosztásban szükséges változtatások iránti törvényjavaslathoz. - Statistische Tabellen über die Bevölkerungs-Verhältnisse des Grossfürstenthums Siebenbürgen als Beilage zum Gesetz-Entwurfe über die nothwendigen Abänderungen in dessen politischer Eintheilung. - Tabelle statistice despre starea populatiunei alu Marelui Principatu Transilvania, achise langa proieptulu de lege despre schimbarile necesarie in înpartîrea lui politica. 1862. 19-104. p.
1863 Gámán Zsigmond: Helység-névtár. Erdély (és a Partium) minden községének betürendes névtára. 2. kiad. Kolozsvártt, 1863, Stein János. 121 p.
  Magyarország helynévtára. A különféle kormányzati ágak szerinti beosztás kimutatásával mint az 1863. év elején fennállott. - Orts-Lexicon des Königreichs Ungarn ... Legujabb hivatalos adatok nyomán összeállították és kiadták B.-R.-A.-P. Pest, 1863, Emich Gusztáv. 875 p.
1869 Magyarország népessége községenként, a házak, a családok száma, valamint a jelenlévő népesség neme és vallásfelekezete [az 1876-ban életbe lépett] közigazgatási beosztás szerint az 1869. évi népszámlálás alapján. Táblázat. H.n., é.n. [1878-1879]. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, kézirat-gyűjtemény.
  A Magyar Korona Országainak helységnévtára. Szerk. és kiad. az Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal. Budapest, 1873, Athenaeum ny. XII, 235 p., 1538 has.
1880 A Magyar Korona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. 2. köt. Szerk. és kiad. Országos Magyar Kir. Statistikai Hivatal. Budapest, Athenaeum ny. 415 p.
1890 A Magyar Korona Országainak helységnévtára. Szerk. Jekelfalussy József. Kiad. Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal. Budapest, 1892, Pesti ny. X, 1895 p.
1900 A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség leírása községenkint. Szerk. és kiad. a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1901, Pesti ny. IV, 45*, 612 p. (Magyar statisztikai közlemények. Új sor. 1. köt.)
  A Magyar Korona Országainak helységnévtára, 1900. Szerk. a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1900, Pesti ny. IV, 1086 p.
  A Magyar Korona Országainak helységnévtára, 1902. Szerk. a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1903, Pest ny. IV, 1855 p., 2 t.
  A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára, 1907. Szerk. és kiad. a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1907, Pesti ny. IV, 1541 p., 1 t.
1910 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Szerk. és kiad. a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1912, Pesti ny. VI, 50*, 880 p. (Magyar statisztikai közlemények. Új sor. 42. köt.)
  Adatok a magyarság térvesztéséről a nemzetiségekkel szemben. Kézirat. É.h.n. 137 p. Központi Statisztikai Hivatal Levéltára.
  A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára, 1913. Szerk. és kiad. a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1913, Pesti ny. XXI, 1712 p., 1 t.
1920 Martinovici, C. - Istrati, N.: Dicţionarul Transilvaniei, Banatului şi cerorlalte ţinuturi alipite. Cluj, 1921. 107, 290, 52 p.
1930 Recensământul general al populaţiei României din 29 decemvrie 1930. Publicat de Sabin Manuilă. Vol. 2. Neam, limba maternă, religie. Bucureşti, 1938, Institutul Central de Statistică. CLX, 780 p., 4 t.
  Magyarország helységnévtára, 1937. Szerk. és kiad. a Magyar Kr. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. [1937], Hornyánszky. VIII, 4, 822 p., 1 térk.
1941 Az 1941. évi népszámlálás. Demografiai adatok községek szerint. Szerk. és kiad. a Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1947, Stephaneum. IV, 21, 697 p.
  Magyarország helységnévtára, 1944. Szerk. és kiad. a Magyar Kr. Központi Statisztikai Hivatal. Bp. [1944], Hornyánszky. XII, 680 p., 1 térk.
  Recensământul general al României din 1941 6 aprilie. Date sumare provizorii. Bucureşti, 1944, Institutul Central de Statistică. XXIV, 300 p.
1948 Golopenţia, A. - Georgescu, D. C.: Populaţia Republicii Populare Române le 25 ianuarie 1948. Rezultatele provizorii ale recensămîntului. Bucureşti, Institutul Central de Statistică, 1948. 41 p. (Extras din "Probleme economice". Nr. 2., Martie 1948)
  Measnicov, Ioan: Contribuţii la studiul migraţiei interne în România. Migraţiile interne în perioada 1941-1948. = Revista de statistică. Vol. XVII. 1968. Nr. 10. 21-25. p., 3 t.
  Measnicov, Ioan: Contribuţii la studiul migraţiei interne în România. Migraţia internă în perioada 1948-1956. = Revista de statistică. Vol. XVIII. 1969. Nr. 2. 22-32. p., 5 t.
1956 Recensămîntul populaţiei din 21 februarie 1956. Vol. 1. Structura demografică a populaţiei. Bucureşti, 1960, Direcţia Centrală de Statistică. LII, 689 p.
  Indicator alfabetic al localităţilor din Republica Populară Romînă. Bucureşti, 1956, Ed. Ştiinţifică. 590 p., 1 térk.
1966 Recensămîntul populaţiei şi locuinţelor din 15 martie 1966. Bucureşti, 1968, Direcţia Centrală de Statistică. [Erdélyi tartományonkénti kötetek: Regiunea Banat, Regiunea Braşov, Regiunea Cluj, Regiunea Crişana, Regiunea Hunedoara, Regiunea Maramureş, Regiunea Mureş-Autonomă Maghiară.] Vol. 1. Populaţia.
1977-
2002
Elektronikus dokumentumok


    vissza