Lektori vélemény

Varga E. Árpád "A pontosság látszatai" c. tanulmányáról

[Rich Text formátumú, tömörített változatban letölthető]


Megfordítva a szokásos eljárást - az összegzéssel kezdem:

Varga E. Árpád tanulmánya kiemelkedő értéke a magyar demográfiatörténetnek.

A tanulmány elején igen tömören és összefoglalóan áttekinti a magyar népszámlálások nemzetiségstatisztikai vonatkozásait, majd részletesen ismerteti a román népszámlálások történetét, kritikai elemzéssel együtt. Szinte mellékletként szerepel Erdély nemzetiségi statisztikája az 1900-1977 közötti időszakra - a mai megyeterületekre összegezve az adatokat. A három jól elkülöníthető részt az alábbiakban külön értékelem.


1. Magyar népszámlálástörténet


Az egyetlen hiányérzetem abból adódik, hogy a szerző a népszámlálások történetét az 1869-es népszámlálás ismertetésével kezdi. Érdemes lenne részéről néhány mondatban kitérni az ezt megelőző népesség-számbavételi kísérletekre (pl. Fényes Elekre), s ezek hiányosságaira. Szükséges lenne felvázolni az osztrákok által végrehajtott 1850-51-es népszámlálás ismérveit is, különösen, mert ennek a történelmi Erdélyre vonatkozó községsoros nemzetiségi adatai publikálásra kerültek.

Apróság, de feltétlenül meg kellene említeni, hogy Horvátországban a népszámlálásokat (1900-ban és 1910-ben) a Zágrábi Statisztikai Hivatal horvát nemzetiségű munkatársai bonyolították le.

Nézőpont kérdése, ki hogyan viszonyul a szerző nemzetiségszociológiai fejtegetéseihez, én véleményét általában elfogadom, s azoknak részletes kifejtését nem érzem feleslegesnek.


2. Román nemzetiségstatisztika ismertetése


Ez a tanulmányrész annyira kiváló, hogy mindössze két lényeges megjegyzésem van:

A konkrét számadatok meggyőzően bizonyítanák az elmarasztaló értékítéletek alaposságát. (Lábjegyzetekben szerepelhetne például az 1920-as népszámlálás néhány nyilvánvaló tévedése, vagy a szatmári magyarok számának számszerű ingadozása.) A konkrét számokkal könnyen alátámasztható lenne, hogy a két 1941-es népszámlálás adatai nem sokra használhatók. (Az olvasáskor jelentős hiányérzetem volt az - utolsó! - 1977-es népszámlálás elemzésénél. Szerző azóta eljuttatott hozzám ehhez a részhez egy kiegészítést, amiben az általam hiányoltakat teljes egészében pótolta.)

A tanulmány valahogyan nincsen befejezve, nincsen összegezve. Gondolom, ezt a szerző pótolni fogja, s ebben a részben megemlíti majd, hogy az általa ismertetett nehézségek ellenére mi az, ami nagy valószínűséggel következtethető az erdélyi magyarok számára vonatkozólag.


3. Erdély nemzetiségi statisztikája 1910-1977


A magyarázatokkal ellátott statisztikai táblázatok mintegy kiegészítik a tanulmányt, pedig önmagukban is hallatlan jelentőségűek és értékűek, mert ezek az Erdélyre vonatkozó eddigi leghasználhatóbb ilyen táblázatok. (Erdély itt a Romániához került egykor magyar területeket jelenti.)

Ebben a részben egyetlen dolog hiányzik - az összesített, egész Erdélyre vonatkozó adatok táblázata, a megfelelő megjegyzésekkel együtt.


*

Szerzővel konzultáltam, ezért a lektori véleményemben nem tettem említést néhány olyan nem különösen jelentős megjegyzésemről és kiegészítései javaslatomról, amiket vele megbeszéltem, illetve egyeztettem.


Budapest, 1991. október 4.

Sebők László


vissza

számláló