1952-ben születtem Budapesten. Tanulmányaim befejezése, 1973 óta könyvtárosként dolgozom.

1985-ben, kedvtelésből fogtam hozzá a hivatalos nemzetiségi statisztikák vizsgálatához a jelenkori Erdély területén. Az első kéziratos feldolgozásokat a Magyarságkutató Csoport számára készítettem: a román statisztikai közlések hiányosságai folytán előállott információs űrt az akkor hozzáférhető anyanyelvi adatok különböző területi szempontok szerinti átszámolásával kíséreltem meg áthidalni (a kéziratos és megjelent művek jegyzékében: 1986, 1987a, 1988a). A részeredményeket az intézmény évkönyvében megjelent összegző tanulmány keretében publikáltam (1988b).

Különböző megkeresések egyéb járulékos feldolgozásokra ösztönöztek. Előbb, Herner János vállalkozásának résztvevőjeként aktualizáltam a Lipszky János-féle térkép erdélyi szelvényeiről készült reprint mű helynévmutatóját (1987b). Majd, a köztudatba "falurombolásként" bevonult településrendezési terv kapcsán, az etnikai viszonyok alakulását tekintettem át hét észak-erdélyi megye magyar többségű településvidékén. A terjedelmesebb kézirat (1989a) fiókban maradt, de rövidített, szerkesztett változata - Halász Péternek köszönhetően - a nyilvánosság elé került (1989b). Ugyanez időben az erdélyi városok "elrománosításáról" kért tőlem írást Köteles Pál az Erdélyi Magyarság számára, a leadott anyag azonban feldolgozási módja és terjedelme miatt nem jelent meg. Utóbb Filep Tamás Gusztáv fedezte fel a Regio számára 1991-ben. E korai verziót három évvel később egy bővített és módosított változat követte (1994a).

Mindeközben, a korábban megkezdett munka folytatásaként, a népszámlálási adatok mai területi szempontok szerinti feldolgozását kiterjesztettem a nemzetiségi és a felekezeti ismérvre, s időben a századelőig nyúltam vissza. Az újabb összegző táblázatok a népszámlálások nemzetiségi statisztikáinak módszertani problémáit taglaló önálló kötetben kaptak helyet, amely - előzetes részközlések után (1991, 1992a) -, Szarka László jóvoltából a Regio könyvek sorozatban jelent meg (1992c). A községi részletezésű adatokat - a mai közigazgatási beosztást követve - románok, magyarok és egyéb nemzetiségűek szerinti bontásban, az 1910. évi magyar, illetőleg az 1956. évi román népszámlás (számított) anyanyelvi adatai alapján még korábban népszerűsítő térképeken jelenítettem meg (1990).

A munkába vett források körét ezt követően időben vissza és - Dézsi József hathatós segítségével - előre haladva a lehető legszélesebbre vontam; emellett a népmozgalom elérhető főeredeményeit is feldolgozás alá vettem. Részben már ez utóbbi munkálatok hasznosulnak újabb összegző áttekintésemben - később románra fordítva is napvilágot látott (1994b). (Ez és további tanulmányaim idegen nyelvre fordíttatása Bárdi Nándor érdeme.)

Figyelemmel kísértem az 1992. évi romániai népszámlálást. A hivatalos statisztikákat vitató szakírók eljárását követve magam is megkíséreltem az erdélyi magyarság lélekszámáról ismeretes adatokat becsléssel ütköztetni (1992b). Beszámoltam a népszámlálás előzetes eredményeiről (1992d), majd első reflexióimat egy interjú keretében is megosztottam a nagyközönséggel (1992e). Egy erre érkezett - a román nemzetiségi statisztikával szembeni, széles körben elterjedt kételyeket megfogalmazó - olvasói levél álláspontom árnyaltabb kifejtésére késztetett (1993). Véleményemet az erdélyi magyarság számának kérdésköréről újabb tanulmányban gondoltam tovább, melyben a népszámlálás előzetes közleményére alapozott hipotézist az immár végleges eredményekkel szembesítettem (1994c). Ezt követően a népszámlálás etnikai és felekezeti vonatkozású közleményeiről több ízben is tájékoztattam a nyilvánosságot (1996a,b,c). A közlemény alapján készített feldolgozásból néhány kézirat-töredék is fennmaradt (1996d,e).

A népszámlálásról, hibaforrásairól és kérdőjeleiről a Stockholmi Magyar Ökumenikus Önképzőkör 6. Nyári Táborán (Tångagärde, 1993. július 2-10.) számoltam be.
Az erdélyi magyarság lélekszámáról írott tanulmányomat - pótolhatatlan segítőm, a Központi Statisztikai Hivatal idő előtt elhunyt kiváló könyvtárosa, Körmendi Gábor biztatására - szakmai közönség előtt a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztálya által 1993. szeptember 9-11. között Mályiban rendezett XXX. Statisztikatörténeti Vándorülésén ismertettem.

Munkám során bátorított és segített Dávid Zoltán. A székelyek számáról írott, a KSH Népességtudományi Intézetének kiadásában 1997 végén megjelent posztumusz tanulmányának lektorálására fia, Dávid Géza javaslatára engem kértek fel.

Sokat köszönhetek Kápolnai Ivánnak, a Központi Statisztikai Hivatal nyugalmazott tudományos munkatársának is. Első önálló kötetem megjelenése óta - mellyel szakmai áldása nélkül aligha léptem volna a nyilvánosság elé - figyelemmel kíséri és ösztönzi, könyvismertetőivel népszerűsíti munkálkodásomat.

Tanulmányaim kapcsán szoros emberi és munkakapcsolatba kerültem Erdély történeti demográfiájának avatott kutatójával, Nyárády R. Károllyal. Az 1977. romániai népszámlálásról írott szintézis értékű esettanulmányát még életében kiadás alá szerkesztettem és kiegészítő tanulmánnyal láttam el (1996f). Gondjaimra bízott irathagyatékát halála után feltártam és elhelyeztem a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárában, több évtizedes munkásságának dokumentumaiból - a levéltárat igazgató Jeney Andrásné támogatásával - életműkötetet állítottam össze (2003). Nyárády R. Károly nyomdokait is követve célom az eddig feltáratlan vagy csak részben feltárt források megismertetésével hozzájárulni a jelenkori Erdély népességtörténetének kidolgozásához. E témában - az 1994a,b és 1996a tanulmányok felhasználásával - Bárdi Nándor megbízásából vázlatos áttekintést készítettem (1998d), melynek első fejezetét Csetri Elek felkérésére az Erdélyi Múzeum számára részletesebben is kidolgoztam (1997b).

Az előzőekben jelzett - számítógépes - adatfeldolgozás eredményeit a nagyközönséggel is meg kívántam ismertetni. Ezt célozta az erdélyi települések anyanyelvi, nemzetiségi és vallásfelekezeti idősoraiból szerkesztett összeállításom. E vállalkozást ugyancsak Bárdi Nándor karolta fel, a köteteteket a csíkszeredai Pro-Print Kiadó adta közre (1998a, 1999b, 2000b, 2001, 2002b,c). A kiadvány-sorozatba addig nem publikált források is bekerültek, így az 1977. és 1992., majd a bővített elektronikus változatban (2007-2008), a 2002. évi romániai népszámlálás vonatkozó adatai. Kiemelt jelentőségű, hogy a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában fellelhető kéziratos településenkénti táblázatok alapján az 1869. évi népszámlálás vallási adatsorai is helyet kaptak benne, ezáltal az első hivatalos magyar népszámlálás erdélyrészi községsorainak java százharminc év elteltével nyilvánosságra került. A feldolgozás számítógépes állományát később "Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai" című kiadvány (Budapest, 2005, TLA Teleki László Intézet - KSH Népszámlálás - KSH Levéltár) összeállítója, Sebők László hasznosította munkája során.
Az "Erdély etnikai és felekezeti statisztikája" című kiadvány-sorozat előmunkálatairól, létrejöttéről és utóéletéről írásos összegzést készítettem (2009b).

A kötetek archív (1992-vel lezárt) elektronikus változata alapján a kolozsvári Transindex adatbázis-szerűen kialakítva HTML-formában újraszerkesztette és az Erdélyi Adatbank keretében feltette a világhálóra az adattári részt (2005).

Hogy az adattár használóinak munkáját megkönnyítsem, az "Erdély etnikai és felekezeti statisztikája" nyomtatott köteteinek és folyamatosan frissített elektronikus változatának alapjául szolgáló, MicroISIS programban épített adatbázis Windos alapú (WinISIS) változatát a nagyközönség rendelkezésére bocsátottam. (2009a).

Hasonló - ám az enyémmel nem ütköző, román szempontú - forrás-újraközlést indított útnak még korábban a kolozsvári egyetem szociológiai tanszéke, Traian Rotariu vezetésével. Vállalkozásukra a megjelent kötetek ismertetésével igyekszem felhívni a hazai és erdélyi szakmai körök figyelmét (1997a, 1998b, 2004). A sorozatot gondozó munkaközösséggel - az eredményeiket méltató írásoknak, illetve a sorozat jobbítását célzó személyes megjegyzéseimnek köszönhetően - szívélyes kapcsolatom alakult ki. Megtisztelő felkérésükre az 1910. évi magyar népszámlálást feldolgozó - az osztrák-magyar népszámlálási korszakot lezáró - kötetükhöz népszámlálás-történeti összefoglalót készítettem (1999a). Az áttekintés nagyobbrészt a téma magyar nyelvű szakirodalmának kivonatos ismertetése abból a célból, hogy azok legfontosabb információihoz az érdeklődő román közönség közvetlenül is hozzájusson.

Ugyanígy fontosnak tartom a román nemzetiségstatisztika újabb eredményeinek megismertetését a hazai közönséggel. E célt szolgálta Vasile Gheţău úttörő jelentőségű előreszámításának bemutatása Románia nemzetiségi viszonyainak alakulásáról 2025-ig (2000a).

2002-ben ismét népszámlálást tartottak Romániában, előzetes eredményeiről a Magyar Kisebbség szervezett eszmecserét. Az ankét vitaindítójára a folyóiratot szerkesztő Székely István engem kért fel; írásomban a magyarság népességcsökkésének összetevőit elemzem (2002d).

Munkásságomat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Mellár Tamás 2002 márciusában Fényes Elek emlékérem adományozásával ismerte el.

Fontosabbnak tartott írásaimat [1992c, 1993, 1994a,c, 1996a-d, 1997a-b, 1998b, 1998d harmadik fejezete] Püski Sándor gyűjteményes kötetben adta közre (1998c). Tanulmányaim és vizsgálódásaim - Szarka László által ösztönzött - szinopszisszerű összegzése az asszimiláció problémaköre kapcsán olvasható (2002a).

Folyamatban lévő munkáim: 1) Az 1785. évi erdélyi népszámlálás és kiegészítő forrásainak számítógépes feldolgozása; 2) Az összes népesség 1911-1918. évi, a magyar anyanyelvűek 1901-1918. évi népmozgalmi adatainak gépre vitele a jelenkori Erdély területén, községenként.

1986
Varga E. Árpád: Erdély népességének anyanyelvi megoszlása az 1930. évi román népszámlálás adatai alapján, a Judeţele României Socialiste c. kötet 1972. évi kötetében közzétett közigazgatási beosztás szerint. Kézirat. Budapest, 1986, Magyarságkutató Csoport. 38, 139 p.

1987a
Varga E. Árpád: Az 1956. évi román népszámlálás erdély-részi községi adatai a mai közigazgatási beosztás szerint, valamint az 1930. évi népszámlálás főbb anyanyelvi adatai az 1956. évi népszámlálás, az 1956. éviek pedig az azt követő népszámlálások közlési szempontjainak megfelelő csoportosításban. Kézirat. Budapest, 1987, Magyarságkutató Csoport. Ismételt oldalsz. [210] p., 4 térk.

1987b
Erdély és a Részek térképe és helységnévtára. - Mappa Transilvaniae et Partium Regni Hungariae repertoriumque locorum objectorum. Készült Lipszky János 1806-ban megjelent műve alapján. Szerk. Herner János. Az eredeti mutatót a XX. századi adatokkal kiegészítette Varga E. Árpád. A térképet szerk. Marton Jenő. Kísérőtanulmányok: Barta Gábor és Marton Jenő. Szeged, 1987, JATE. 214 p., [56] t.

1988a
Varga E. Árpád: Erdély helynévmutatója az 1910-1956. évi népszámlálási kötetekhez. Kézirat. Budapest, 1988, Magyarságkutató Csoport. 279 p.

1988b
Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság főbb statisztikai adatai az 1910 utáni népszámlálások tükrében. = Magyarságkutatás. A Magyarságkutató Intézet évkönyve. 1988. Főszerk. Juhász Gyula. Budapest, 1988, Magyarságkutató Intézet. 37-122. p. [A hivatkozott feldolgozások a II. és III. mellékletben.]

1989a
Varga E. Árpád: Változás és állandóság. Az etnikai viszonyok alakulása hét észak-erdélyi megye magyar többségű településvidékén. Kézirat. Budapest, 1989. 36 p.

1989b
Varga E. Árpád: Változás és állandóság. Az etnikai viszonyok alakulása hét észak-erdélyi megye magyar többségű településvidékén. = Honismeret. XVII, 1989. 4. sz. 54-63. p.
Rövidített, szerkesztett változat.

1990
Varga E. Árpád: Románok, magyarok és más nemzetiségek Erdélyben - az 1910-es magyar, illetve 1956-os román népszámlálás tükrében. 1-6. = Európai Idő. I, 1990. 44. sz. 4. p., 45. sz. 4. p., 46. sz. 4. p., 47. sz. 4. p., 48. sz. 4. p., 49. sz. 4. p.

1991
Varga E. Árpád: Népszámlálások a háború utáni Romániában. [1948-1977.] = Magyarok. III, 1991. 3/4. sz. 156-172. p.

1992a
Varga E. Árpád: Az 1977-es népszámlálás az újabb adatközlések tükrében. 1-2. = Európai Idő. III, 1992. 5/6. sz. 4. p., 7/8. sz. 4-5. p.

1992b
Varga E. Árpád: A magyarság lélekszáma a jelenkori Erdély területén. Hivatalos és becsült adatok. 1-2. = Európai Idő. III, 1992. 11/12. sz. 4. p., 13/14. sz. 4. p.

1992c
Varga E. Árpád: Népszámlálások a jelenkori Erdély területén. Jegyzetek Erdély és a kapcsolt részek XX. századi nemzetiségi statisztikájának történetéhez. Budapest, 1992, Regio - MTA Történettudományi Intézet. 208 p. (Regio könyvek)

1992d
Varga E. Árpád: Az 1992. évi romániai népszámlálás előzetes nemzetiségi adatközlése. = Regio. III, 1992. 3. sz. 74-81. p.

1992e
Spaller Árpád: Népszámlálások Romániában. Hiteles vagy harci statisztika? = Világszövetség. I, 1992. 9. sz. 16-17. p.
Beszélgetés Varga E. Árpáddal, a "Népszámlálások a jelenkori Erdély területén" című könyv szerzőjével.

1993
Varga E. Árpád: Hiteles vagy harci statisztika? Az 1992. januári romániai népszámlálás kérdőjelei. = Hitel. VI, 1993. 3. sz. 71-82. p.

1994a
Varga E. Árpád: Városodás, vándorlás, nemzetiség. Adatok és szempontok az erdélyi városi térségek etnikai arculatváltásának vizsgálatához. = Erdélyi Szemle. 1994. 5/6. sz. 156-197. p.
A Regio 1991. 4. számában megjelent tanulmány bővített és módosított változata.

1994b
Varga E. Árpád: Erdély anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti statisztikája 1880-1992. = Magyarság és Európa. II, 1994. 4. sz. 20-52. p.
Román fordításban: Limbă maternă, naţionalitate, confesiune. Date privind Transilvania în perioada 1880-1992. = Fizionomia etnică şi confesională fluctuană a regiunii Carpato-balcanice şi a Transilvaniei. Odorheiu Secuiesc, 1996, Asociaţia Culturală Haáz Rezső. 83-133. p. (Caiete Muzeale nr. 14.)

1994c
Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság lélekszámáról. = Tiszatáj. XLVIII, 1994. 8. sz. 78-96. p.
A sepsiszentgyörgyi Európai Idő 1993. 17/18., 19/20. és 23/24., majd utánközlésként a kolozsvári Szabadság 1994. március 16., 23., 30. és április 6., 13. számaiban megjelent tanulmány bővített és módosított változata.
Román fordításban: Despre numărul maghiarilor din Transilvania. = Fizionomia etnică şi confesională fluctuantă a regiunii Carpato-balcanice şi a Transilvaniei. Odorheiu Secuiesc, 1996, Asociaţia Culturală Haáz Rezső. 45-81. p. (Caiete Muzeale nr. 14.)

1996a
Varga E. Árpád: A romániai magyarság főbb demográfiai jellemzői az 1992. évi népszámlálás eredményeinek tükrében. = Hitel. IX, 1996. 3. sz. 68-84. p.

1996b
Varga E. Árpád: A nemzetiségek iskolázottsága Romániában az 1992. évi népszámlálás idején. = Statisztikai Szemle. LXXIV, 1996. 4. sz. 332-351. p.

1996c
Varga E. Árpád: A családok összetétele nemzetiség és felekezet szerint az 1992. évi romániai népszámlálás tükrében. = Regio. VII, 1996. 3. sz. 81-138. p.

1996d
Varga E. Árpád: A romániai nemzetiségek főbb demográfiai jellemzői az 1992. évi népszámlálás tükrében. Kézirat. Budapest, 1996. 18 p.

1996e
Varga E. Árpád: A nemzetiségek részvétele a gazdaságban Romániában az 1992. évi népszámlálás adatai alapján. Kézirat. Budapest, 1996. 12 p.

1996f
Erdély etnikai arculatának változása. Nyárády R. Károly és Varga E. Árpád elemzései az 1977. évi romániai népszámlálásról. Kápolnai Iván előszavával. Budapest, 1996, Teleki László Alapítvány Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata. 107, [46] p. (Kisebbségi adattár)

1997a
Varga E. Árpád: Erdélyi népszámlálási idősorok román nyelven. = Statisztikai Szemle. LXXV, 1997. 4/5. sz. 422-427. p.
A Studia Censualia Transsilvanica c. sorozat nyitó kötetének (Recensamântul din 1850. Transilvania. Bucureşti, 1996, Editura Staff) ismertetése. Ua. megjelent "Erdélyi népszámlálás, 1850" címmel. = Korunk. 3. f. VIII, 1997. 11. sz. 114-120. p.

1997b
Varga E. Árpád: A népesség fejlődése, az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori Erdély területén 1869-1920 között. = Erdélyi Múzeum. LIX, 1997. 1/2. füz. 40-87. p.

1998a
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Csíkszereda, 1998, Pro-Print. 597 p., [8] t., 4 t.fol. (Múltunk könyvek)

1998b
Varga E. Árpád: Az 1857. évi erdélyi népszámlálás román nyelven. = Statisztikai Szemle. LXXVI, 1998. 10. sz. 850-861. p.
A Studia Censualia Transsilvanica c. sorozat második és harmadik kötetének (Recensământul din 1857. Transilvania. Bucureşti, 1996, Editura Staff; Recensământul din 1857. Transilvania. Ediţia a II-a revăzută şi adăugită. Bucureşti, 1997, Editura Staff) ismertetése. Ua. megjelent: Erdélyi Múzeum. LX, 1998. 3/4. füz. 74-84. p.

1998c
Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Tanulmányok. Budapest, 1998, Püski. 388 p.

1998d
Varga E. Árpád: Erdély magyar népessége 1870-1995 között. = Magyar Kisebbség. Új s. IV, 1998. 3/4. sz. 331-407. p.
"A magyar nemzeti kisebbségek Kelet-Közép-Európában" c. kötethez 1996-ban készült összegző tanulmány bővített és javított változata.
Angol fordításban: Hungarians in Transilvania between 1870 and 1995. Budapest, 1999, Teleki László Foundation. 68 p. (Occasional Papers 12)

1999a
Varga E. Árpád: Népszámlálások Erdély területén 1850 és 1910 között. Kézirat. Budapest, 1999. 25 p.
Román fordításban: Recensăminte ale populaţiei pe teritoriul Transilvaniei, în perioada 1850-1910. = Recensământul din 1910 Transilvania. Traian Rotariu coordonator, Maria Semeniuc, Mezei Elemér. Bucureşti, 1999, Editura Staff. 693-712. p. (Studia censualia Transsilvanica)

1999b
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Népszámlálási adatok 1850/1869-1992 között. Csíkszereda, 1999, Pro-Print. 878 p., [7] t., 5 t.fol. (Múltunk könyvek)

2000a
Varga E. Árpád: Vasile Gheţău előreszámítása Románia nemzetiségeiről (1992-2025). = Hitel. XIII, 2000. 7. sz. 73-88. p.

2000b
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. III. Arad, Krassó-Szörény és Temes megye. Népszámlálási adatok 1869-1992 között. Csíkszereda, 2000, Pro-Print. 654 p., [7] t., 4 t.fol. (Múltunk könyvek)

2001
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Csíkszereda, 2001, Pro-Print. 781 p., [8] t., 4 t.fol. (Múltunk könyvek)

2002a
Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság asszimilációs mérlege a XX. század folyamán. = Regio, XIII. 2002. 1. sz. 171-205. p.
Román fordításban: Balanţa asimilatorie a populaţiei maghiare din Transilvania în cursul secolului XX .

2002b
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. V. Brassó, Hunyad és Szeben megye. - A Kárpátokon túli megyékhez került települések. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Csíkszereda, 2002, Pro-Print. 661 p., [8] t., 4 t.fol. (Múltunk könyvek)

2002c
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, 1850-1992. Helységnévtár. Összesített mutató az I-V. kötetekhez. Csíkszereda, 2002, Pro-Print. 556 p. (Múltunk könyvek)

2002d
Varga E. Árpád: A romániai magyarság népességcsökkenésének okairól. Néhány demográfiai szempont a 2002. évi népszámlálás előzetes közleményének értékeléséhez. = Magyar Kisebbség. Új s. VIII, 2002. 4. sz. 3-16. p.

2003
Nyárády R. Károly: Erdély népesedéstörténete. Az irathagyatékot szerk. és az előszót írta Varga E. Árpád. Budapest, 2003, Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. 672 p. (Transylvanica varietas)

2004
Varga E. Árpád: Erdélyi népszámlálási idősorok román nyelven. = Statisztikai Szemle. LXXXII, 2004. 2. sz. 214-217. p.
A Studia Censualia Transsilvanica c. sorozat 1996-2003 között megjelent köteteinek ismertetése.

2005
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, 1850-1992. Internetes adatbázis az Erdélyi Adatbank oldalán. Kolozsvár, 2005, Transindex.

2007-2008
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, 1850-2002. A legújabb adatokkal bővített, javított, elektronikus változat. Budapest, 2007-2008.

2009a
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája adatbázis formájában. Budapest, 2009.

2009b
Varga E. Árpád: Az "Erdély etnikai és felekezeti statisztikája" története. = Regio. XX, 2009. 3. sz. 121-166. p.