Szakmai önéletrajz
1952-ben születtem Budapesten. Tanulmányaim befejezése, 1973 óta könyvtárosként dolgozom.
1985-ben, kedvtelésből fogtam hozzá a hivatalos nemzetiségi statisztikák vizsgálatához a jelenkori Erdély területén. Az első kéziratos feldolgozásokat a Magyarságkutató Csoport számára készítettem: a román statisztikai közlések hiányosságai folytán előállott információs űrt az akkor hozzáférhető anyanyelvi adatok különböző területi szempontok szerinti átszámolásával kíséreltem meg áthidalni (a kéziratos és megjelent művek jegyzékében: 1986, 1987a, 1988a). A részeredményeket az intézmény évkönyvében megjelent összegző tanulmány keretében publikáltam (1988b).
Különböző megkeresések egyéb járulékos feldolgozásokra ösztönöztek. Előbb, Herner János vállalkozásának résztvevőjeként aktualizáltam a Lipszky János-féle térkép erdélyi szelvényeiről készült reprint mű helynévmutatóját (1987b). Majd, a köztudatba "falurombolásként" bevonult településrendezési terv kapcsán, az etnikai viszonyok alakulását tekintettem át hét észak-erdélyi megye magyar többségű településvidékén. A terjedelmesebb kézirat (1989a) fiókban maradt, de rövidített, szerkesztett változata - Halász Péternek köszönhetően - a nyilvánosság elé került (1989b). Ugyanez időben az erdélyi városok "elrománosításáról" kért tőlem írást Köteles Pál az Erdélyi Magyarság számára, a leadott anyag azonban feldolgozási módja és terjedelme miatt nem jelent meg. Utóbb Filep Tamás Gusztáv fedezte fel a Regio számára 1991-ben. E korai verziót három évvel később egy bővített és módosított változat követte (1994a).
Mindeközben, a korábban megkezdett munka folytatásaként, a népszámlálási adatok mai területi szempontok szerinti feldolgozását kiterjesztettem a nemzetiségi és a felekezeti ismérvre, s időben a századelőig nyúltam vissza. Az újabb összegző táblázatok a népszámlálások nemzetiségi statisztikáinak módszertani problémáit taglaló önálló kötetben kaptak helyet, amely - előzetes részközlések után (1991, 1992a) -, Szarka László jóvoltából a Regio könyvek sorozatban jelent meg (1992c). A községi részletezésű adatokat - a mai közigazgatási beosztást követve - románok, magyarok és egyéb nemzetiségűek szerinti bontásban, az 1910. évi magyar, illetőleg az 1956. évi román népszámlás (számított) anyanyelvi adatai alapján még korábban népszerűsítő térképeken jelenítettem meg (1990).
A munkába vett források körét ezt követően időben vissza és - Dézsi József hathatós segítségével - előre haladva a lehető legszélesebbre vontam; emellett a népmozgalom elérhető főeredeményeit is feldolgozás alá vettem. Részben már ez utóbbi munkálatok hasznosulnak újabb összegző áttekintésemben - később románra fordítva is napvilágot látott (1994b). (Ez és további tanulmányaim idegen nyelvre fordíttatása Bárdi Nándor érdeme.)
Figyelemmel kísértem az 1992. évi romániai népszámlálást. A hivatalos statisztikákat vitató szakírók eljárását követve magam is megkíséreltem az erdélyi magyarság lélekszámáról ismeretes adatokat becsléssel ütköztetni (1992b). Beszámoltam a népszámlálás előzetes eredményeiről (1992d), majd első reflexióimat egy interjú keretében is megosztottam a nagyközönséggel (1992e). Egy erre érkezett - a román nemzetiségi statisztikával szembeni, széles körben elterjedt kételyeket megfogalmazó - olvasói levél álláspontom árnyaltabb kifejtésére késztetett (1993). Véleményemet az erdélyi magyarság számának kérdésköréről újabb tanulmányban gondoltam tovább, melyben a népszámlálás előzetes közleményére alapozott hipotézist az immár végleges eredményekkel szembesítettem (1994c). Ezt követően a népszámlálás etnikai és felekezeti vonatkozású közleményeiről több ízben is tájékoztattam a nyilvánosságot (1996a,b,c). A közlemény alapján készített feldolgozásból néhány kézirat-töredék is fennmaradt (1996d,e).
A népszámlálásról, hibaforrásairól és kérdőjeleiről a Stockholmi
Magyar Ökumenikus Önképzőkör 6. Nyári Táborán (Tångagärde,
1993. július 2-10.) számoltam be.
Az erdélyi magyarság lélekszámáról írott tanulmányomat
- pótolhatatlan segítőm, a Központi Statisztikai Hivatal
idő előtt elhunyt kiváló könyvtárosa, Körmendi Gábor biztatására -
szakmai közönség előtt a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti
Szakosztálya által 1993. szeptember 9-11. között
Mályiban rendezett XXX. Statisztikatörténeti Vándorülésén
ismertettem.
Munkám során bátorított és segített Dávid Zoltán. A székelyek számáról írott, a KSH Népességtudományi Intézetének kiadásában 1997 végén megjelent posztumusz tanulmányának lektorálására fia, Dávid Géza javaslatára engem kértek fel.
Sokat köszönhetek Kápolnai Ivánnak, a Központi Statisztikai Hivatal nyugalmazott tudományos munkatársának is. Első önálló kötetem megjelenése óta - mellyel szakmai áldása nélkül aligha léptem volna a nyilvánosság elé - figyelemmel kíséri és ösztönzi, könyvismertetőivel népszerűsíti munkálkodásomat.
Tanulmányaim kapcsán szoros emberi és munkakapcsolatba kerültem Erdély történeti demográfiájának avatott kutatójával, Nyárády R. Károllyal. Az 1977. romániai népszámlálásról írott szintézis értékű esettanulmányát még életében kiadás alá szerkesztettem és kiegészítő tanulmánnyal láttam el (1996f). Gondjaimra bízott irathagyatékát halála után feltártam és elhelyeztem a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárában, több évtizedes munkásságának dokumentumaiból - a levéltárat igazgató Jeney Andrásné támogatásával - életműkötetet állítottam össze (2003). Nyárády R. Károly nyomdokait is követve célom az eddig feltáratlan vagy csak részben feltárt források megismertetésével hozzájárulni a jelenkori Erdély népességtörténetének kidolgozásához. E témában - az 1994a,b és 1996a tanulmányok felhasználásával - Bárdi Nándor megbízásából vázlatos áttekintést készítettem (1998d), melynek első fejezetét Csetri Elek felkérésére az Erdélyi Múzeum számára részletesebben is kidolgoztam (1997b).
Az előzőekben jelzett - számítógépes
- adatfeldolgozás eredményeit a nagyközönséggel
is meg kívántam ismertetni.
Ezt célozta az erdélyi települések
anyanyelvi, nemzetiségi és vallásfelekezeti idősoraiból
szerkesztett összeállításom. E vállalkozást ugyancsak Bárdi
Nándor karolta fel, a köteteteket a csíkszeredai Pro-Print Kiadó adta közre
(1998a,
1999b, 2000b, 2001, 2002b,c). A kiadvány-sorozatba addig nem publikált források is bekerültek, így az 1977. és 1992., majd a
bővített elektronikus változatban (2007-2008), a 2002.
évi romániai népszámlálás vonatkozó adatai. Kiemelt jelentőségű, hogy a Központi Statisztikai
Hivatal Könyvtárában fellelhető kéziratos településenkénti
táblázatok alapján az 1869. évi népszámlálás vallási adatsorai is helyet kaptak benne,
ezáltal az első hivatalos magyar népszámlálás erdélyrészi községsorainak
java százharminc év elteltével nyilvánosságra került. A feldolgozás számítógépes állományát később
"Az 1869. évi népszámlálás vallási adatai" című kiadvány
(Budapest, 2005, TLA Teleki László Intézet - KSH Népszámlálás
- KSH Levéltár) összeállítója, Sebők László hasznosította munkája során.
Az "Erdély etnikai és felekezeti statisztikája" című kiadvány-sorozat előmunkálatairól,
létrejöttéről és utóéletéről írásos összegzést készítettem (2009b).
A kötetek archív (1992-vel lezárt) elektronikus változata alapján a kolozsvári Transindex adatbázis-szerűen kialakítva HTML-formában újraszerkesztette és az Erdélyi Adatbank keretében feltette a világhálóra az adattári részt (2005).
Hogy az adattár használóinak munkáját megkönnyítsem, az "Erdély etnikai és felekezeti statisztikája" nyomtatott köteteinek és folyamatosan frissített elektronikus változatának alapjául szolgáló, MicroISIS programban épített adatbázis Windos alapú (WinISIS) változatát a nagyközönség rendelkezésére bocsátottam. (2009a).
Hasonló - ám az enyémmel nem ütköző, román szempontú - forrás-újraközlést indított útnak még korábban a kolozsvári egyetem szociológiai tanszéke, Traian Rotariu vezetésével. Vállalkozásukra a megjelent kötetek ismertetésével igyekszem felhívni a hazai és erdélyi szakmai körök figyelmét (1997a, 1998b, 2004). A sorozatot gondozó munkaközösséggel - az eredményeiket méltató írásoknak, illetve a sorozat jobbítását célzó személyes megjegyzéseimnek köszönhetően - szívélyes kapcsolatom alakult ki. Megtisztelő felkérésükre az 1910. évi magyar népszámlálást feldolgozó - az osztrák-magyar népszámlálási korszakot lezáró - kötetükhöz népszámlálás-történeti összefoglalót készítettem (1999a). Az áttekintés nagyobbrészt a téma magyar nyelvű szakirodalmának kivonatos ismertetése abból a célból, hogy azok legfontosabb információihoz az érdeklődő román közönség közvetlenül is hozzájusson.
Ugyanígy fontosnak tartom a román nemzetiségstatisztika újabb eredményeinek megismertetését a hazai közönséggel. E célt szolgálta Vasile Gheţău úttörő jelentőségű előreszámításának bemutatása Románia nemzetiségi viszonyainak alakulásáról 2025-ig (2000a).
2002-ben ismét népszámlálást tartottak Romániában, előzetes eredményeiről a Magyar Kisebbség szervezett eszmecserét. Az ankét vitaindítójára a folyóiratot szerkesztő Székely István engem kért fel; írásomban a magyarság népességcsökkésének összetevőit elemzem (2002d).
Munkásságomat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Mellár Tamás 2002 márciusában Fényes Elek emlékérem adományozásával ismerte el.
Fontosabbnak tartott írásaimat [1992c, 1993, 1994a,c, 1996a-d, 1997a-b, 1998b, 1998d harmadik fejezete] Püski Sándor gyűjteményes kötetben adta közre (1998c). Tanulmányaim és vizsgálódásaim - Szarka László által ösztönzött - szinopszisszerű összegzése az asszimiláció problémaköre kapcsán olvasható (2002a).
Folyamatban lévő munkáim: 1) Az 1785. évi erdélyi népszámlálás és kiegészítő forrásainak számítógépes feldolgozása; 2) Az összes népesség 1911-1918. évi, a magyar anyanyelvűek 1901-1918. évi népmozgalmi adatainak gépre vitele a jelenkori Erdély területén, községenként.
![]() |
Kéziratos és megjelent művek jegyzéke
1986
Varga E. Árpád: Erdély népességének
anyanyelvi megoszlása az 1930. évi román népszámlálás
adatai alapján, a Judeţele României Socialiste c. kötet
1972. évi kötetében közzétett közigazgatási
beosztás szerint. Kézirat. Budapest, 1986, Magyarságkutató
Csoport. 38, 139 p.
1987a
Varga E. Árpád: Az 1956. évi román népszámlálás
erdély-részi községi adatai a mai közigazgatási
beosztás szerint, valamint az 1930. évi népszámlálás
főbb anyanyelvi adatai az 1956. évi népszámlálás,
az 1956. éviek pedig az azt követő népszámlálások
közlési szempontjainak megfelelő csoportosításban.
Kézirat. Budapest, 1987, Magyarságkutató Csoport.
Ismételt oldalsz. [210] p., 4 térk.
1987b
Erdély és a Részek térképe és
helységnévtára. - Mappa Transilvaniae et Partium Regni
Hungariae repertoriumque locorum objectorum. Készült Lipszky
János 1806-ban megjelent műve alapján. Szerk. Herner
János. Az eredeti mutatót a XX. századi adatokkal
kiegészítette Varga E. Árpád. A térképet
szerk. Marton Jenő. Kísérőtanulmányok:
Barta Gábor és Marton Jenő. Szeged, 1987, JATE. 214
p., [56] t.
1988a
Varga E. Árpád: Erdély helynévmutatója
az 1910-1956. évi népszámlálási kötetekhez.
Kézirat. Budapest, 1988, Magyarságkutató Csoport.
279 p.
1988b
Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság
főbb statisztikai adatai az 1910 utáni népszámlálások
tükrében. = Magyarságkutatás. A Magyarságkutató
Intézet évkönyve. 1988. Főszerk. Juhász
Gyula. Budapest, 1988, Magyarságkutató Intézet. 37-122. p. [A hivatkozott feldolgozások a
II. és III. mellékletben.]
1989a
Varga E. Árpád: Változás és állandóság.
Az etnikai viszonyok alakulása hét észak-erdélyi
megye magyar többségű településvidékén. Kézirat. Budapest, 1989. 36 p.
1989b
Varga E. Árpád: Változás és állandóság.
Az etnikai viszonyok alakulása hét észak-erdélyi
megye magyar többségű településvidékén.
= Honismeret. XVII, 1989. 4. sz. 54-63. p.
Rövidített, szerkesztett változat.
1990
Varga E. Árpád: Románok, magyarok és
más nemzetiségek Erdélyben - az 1910-es magyar, illetve
1956-os román népszámlálás tükrében.
1-6. = Európai Idő. I, 1990. 44. sz. 4. p., 45. sz. 4.
p., 46. sz. 4. p., 47. sz. 4. p., 48. sz. 4. p., 49. sz. 4. p.
1991
Varga E. Árpád: Népszámlálások
a háború utáni Romániában. [1948-1977.]
= Magyarok. III, 1991. 3/4. sz. 156-172. p.
1992a
Varga E. Árpád: Az 1977-es népszámlálás
az újabb adatközlések tükrében. 1-2.
= Európai Idő. III, 1992. 5/6. sz. 4. p., 7/8. sz. 4-5. p.
1992b
Varga E. Árpád: A magyarság lélekszáma
a jelenkori Erdély területén. Hivatalos és becsült adatok. 1-2.
= Európai Idő. III, 1992. 11/12. sz. 4. p., 13/14. sz. 4. p.
1992c
Varga E. Árpád: Népszámlálások
a jelenkori Erdély területén. Jegyzetek Erdély
és a kapcsolt részek XX. századi nemzetiségi
statisztikájának történetéhez. Budapest,
1992, Regio - MTA Történettudományi Intézet.
208 p. (Regio könyvek)
1992d
Varga E. Árpád: Az 1992. évi romániai
népszámlálás előzetes nemzetiségi
adatközlése. = Regio. III, 1992. 3. sz. 74-81. p.
1992e
Spaller Árpád: Népszámlálások Romániában.
Hiteles vagy harci statisztika? = Világszövetség. I, 1992. 9. sz. 16-17. p.
Beszélgetés Varga E. Árpáddal, a "Népszámlálások a jelenkori Erdély területén"
című könyv szerzőjével.
1993
Varga E. Árpád: Hiteles vagy harci statisztika? Az
1992. januári romániai népszámlálás
kérdőjelei. = Hitel. VI, 1993. 3. sz. 71-82. p.
1994a
Varga E. Árpád: Városodás, vándorlás,
nemzetiség. Adatok és szempontok az erdélyi városi
térségek etnikai arculatváltásának vizsgálatához.
= Erdélyi Szemle. 1994. 5/6. sz. 156-197. p.
A Regio 1991. 4. számában megjelent tanulmány bővített
és módosított változata.
1994b
Varga E. Árpád: Erdély anyanyelvi, nemzetiségi
és felekezeti statisztikája 1880-1992. = Magyarság
és Európa. II, 1994. 4. sz. 20-52. p.
Román fordításban: Limbă maternă,
naţionalitate, confesiune. Date privind Transilvania în perioada
1880-1992. = Fizionomia etnică şi confesională fluctuană
a regiunii Carpato-balcanice şi a Transilvaniei. Odorheiu Secuiesc,
1996, Asociaţia Culturală Haáz Rezső. 83-133.
p. (Caiete Muzeale nr. 14.)
1994c
Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság
lélekszámáról. = Tiszatáj. XLVIII,
1994. 8. sz. 78-96. p.
A sepsiszentgyörgyi Európai Idő 1993. 17/18., 19/20.
és 23/24., majd utánközlésként a kolozsvári
Szabadság 1994. március 16., 23., 30. és április
6., 13. számaiban megjelent tanulmány bővített
és módosított változata.
Román fordításban: Despre numărul maghiarilor
din Transilvania. = Fizionomia etnică şi confesională
fluctuantă a regiunii Carpato-balcanice şi a Transilvaniei.
Odorheiu Secuiesc, 1996, Asociaţia Culturală Haáz Rezső.
45-81. p. (Caiete Muzeale nr. 14.)
1996a
Varga E. Árpád: A romániai magyarság főbb
demográfiai jellemzői az 1992. évi népszámlálás
eredményeinek tükrében. = Hitel. IX, 1996. 3. sz.
68-84. p.
1996b
Varga E. Árpád: A nemzetiségek iskolázottsága
Romániában az 1992. évi népszámlálás
idején. = Statisztikai Szemle. LXXIV, 1996. 4. sz. 332-351.
p.
1996c
Varga E. Árpád: A családok összetétele
nemzetiség és felekezet szerint az 1992. évi romániai
népszámlálás tükrében. = Regio.
VII, 1996. 3. sz. 81-138. p.
1996d
Varga E. Árpád: A romániai nemzetiségek
főbb demográfiai jellemzői az 1992. évi népszámlálás tükrében. Kézirat.
Budapest, 1996. 18 p.
1996e
Varga E. Árpád: A nemzetiségek részvétele a
gazdaságban Romániában az 1992. évi népszámlálás adatai alapján. Kézirat.
Budapest, 1996. 12 p.
1996f
Erdély etnikai arculatának változása. Nyárády
R. Károly és Varga E. Árpád elemzései
az 1977. évi romániai népszámlálásról.
Kápolnai Iván előszavával. Budapest, 1996,
Teleki László Alapítvány Könyvtár
és Dokumentációs Szolgálata. 107, [46] p. (Kisebbségi
adattár)
1997a
Varga E. Árpád: Erdélyi népszámlálási
idősorok román nyelven. = Statisztikai Szemle. LXXV,
1997. 4/5. sz. 422-427. p.
A Studia Censualia Transsilvanica c. sorozat nyitó kötetének
(Recensamântul din 1850. Transilvania. Bucureşti, 1996, Editura
Staff) ismertetése. Ua. megjelent "Erdélyi népszámlálás,
1850" címmel. = Korunk. 3. f. VIII, 1997. 11. sz. 114-120. p.
1997b
Varga E. Árpád: A népesség fejlődése,
az etnikai és felekezeti viszonyok alakulása a jelenkori
Erdély területén 1869-1920 között. = Erdélyi
Múzeum. LIX, 1997. 1/2. füz. 40-87. p.
1998a
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti
statisztikája. I. Kovászna, Hargita és Maros megye.
Népszámlálási adatok 1850-1992 között.
Csíkszereda, 1998, Pro-Print. 597 p., [8] t., 4 t.fol. (Múltunk
könyvek)
1998b
Varga E. Árpád: Az 1857. évi erdélyi népszámlálás
román nyelven. = Statisztikai Szemle. LXXVI, 1998. 10. sz. 850-861.
p.
A Studia Censualia Transsilvanica c. sorozat második és harmadik
kötetének (Recensământul din 1857. Transilvania.
Bucureşti, 1996, Editura Staff; Recensământul din 1857.
Transilvania. Ediţia a II-a revăzută şi adăugită.
Bucureşti, 1997, Editura Staff) ismertetése. Ua. megjelent: Erdélyi
Múzeum. LX, 1998. 3/4. füz. 74-84. p.
1998c
Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből.
Tanulmányok. Budapest, 1998, Püski. 388 p.
1998d
Varga E. Árpád: Erdély magyar népessége
1870-1995 között. = Magyar Kisebbség. Új s.
IV, 1998. 3/4. sz. 331-407. p.
"A magyar nemzeti kisebbségek Kelet-Közép-Európában"
c. kötethez 1996-ban készült összegző tanulmány
bővített és javított változata.
Angol fordításban: Hungarians in Transilvania between
1870 and 1995. Budapest, 1999, Teleki László Foundation.
68 p. (Occasional Papers 12)
1999a
Varga E. Árpád: Népszámlálások
Erdély területén 1850 és 1910 között.
Kézirat. Budapest, 1999. 25 p.
Román fordításban: Recensăminte
ale populaţiei pe teritoriul Transilvaniei, în perioada 1850-1910.
= Recensământul din 1910 Transilvania. Traian Rotariu coordonator,
Maria Semeniuc, Mezei Elemér. Bucureşti, 1999, Editura Staff.
693-712. p. (Studia censualia Transsilvanica)
1999b
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti
statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és
Szilágy megye. Népszámlálási adatok
1850/1869-1992 között. Csíkszereda, 1999, Pro-Print.
878 p., [7] t., 5 t.fol. (Múltunk könyvek)
2000a
Varga E. Árpád: Vasile Gheţău előreszámítása
Románia nemzetiségeiről (1992-2025). = Hitel.
XIII, 2000. 7. sz. 73-88. p.
2000b
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti
statisztikája. III. Arad, Krassó-Szörény és
Temes megye. Népszámlálási adatok 1869-1992
között. Csíkszereda, 2000, Pro-Print. 654 p., [7]
t., 4 t.fol. (Múltunk könyvek)
2001
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti
statisztikája. IV. Fehér, Beszterce-Naszód és
Kolozs megye. Népszámlálási adatok 1850-1992
között. Csíkszereda, 2001, Pro-Print. 781 p., [8]
t., 4 t.fol. (Múltunk könyvek)
2002a
Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság asszimilációs mérlege
a XX. század folyamán. = Regio, XIII. 2002. 1. sz. 171-205. p.
Román fordításban: Balanţa asimilatorie a populaţiei maghiare din Transilvania în cursul secolului XX .
2002b
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti
statisztikája. V. Brassó, Hunyad és
Szeben megye. - A Kárpátokon túli megyékhez került
települések. Népszámlálási adatok 1850-1992
között. Csíkszereda, 2002, Pro-Print. 661 p., [8]
t., 4 t.fol. (Múltunk könyvek)
2002c
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti
statisztikája, 1850-1992. Helységnévtár. Összesített
mutató az I-V. kötetekhez. Csíkszereda, 2002, Pro-Print. 556 p.
(Múltunk könyvek)
2002d
Varga E. Árpád: A romániai magyarság népességcsökkenésének
okairól. Néhány demográfiai szempont a 2002. évi népszámlálás előzetes közleményének értékeléséhez. = Magyar Kisebbség. Új s. VIII, 2002. 4. sz. 3-16. p.
2003
Nyárády R. Károly: Erdély népesedéstörténete. Az irathagyatékot szerk. és az előszót írta Varga E. Árpád. Budapest, 2003, Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. 672 p. (Transylvanica varietas)
2004
Varga E. Árpád: Erdélyi népszámlálási idősorok
román nyelven. = Statisztikai Szemle. LXXXII, 2004. 2. sz. 214-217. p.
A Studia Censualia Transsilvanica c. sorozat 1996-2003 között megjelent
köteteinek ismertetése.
2005
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, 1850-1992. Internetes adatbázis az
Erdélyi Adatbank oldalán. Kolozsvár, 2005, Transindex.
2007-2008
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti
statisztikája, 1850-2002. A legújabb adatokkal bővített, javított, elektronikus változat. Budapest, 2007-2008.
2009a
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája adatbázis formájában. Budapest, 2009.
2009b
Varga E. Árpád: Az "Erdély etnikai és felekezeti
statisztikája" története. = Regio. XX, 2009. 3. sz. 121-166. p.