Csonka András

Ökológiai Akadémia
(részlet)

Az Ökotáj 1993. tavaszi számában ismertettük elképzelésünket az "Ökológiai Akadémia" létrehozásáról, az írást vitaanyagként is kínálva a terv megvalósításában közreműködni szándékozóknak.

Abban a reményben tettük közzé cikkünket, hogy 1993 őszén már a konkrét tevékenység is megindulhat, de sajnos erre nem volt lehetőség. Az Ökológiai Akadémia helyszínét adó Óbudai-sziget körüli viták sem csillapodtak, a sziget sorsa mindmáig tisztázatlan. Kedvező fordulat viszont, hogy hosszas közigazgatási és bírósági eljárások után, a környezetvédelmi és a művelődési tárca együttműködésével létrejött "Az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány", amely programjában felvállalja az Ökológiai Akadémia létrehozását, és ehhez az anyagi ereje is megvan. A tervet eredetileg kidolgozó, és a helyszínt biztosító Selyemgombolyító illetve az alapítvány közösen szervezi a megvalósítást, melynek első állomásaként az óbudai-szigeti bázis átalakítására dolgoztattunk ki tanulmánytervet Makovecz Imre építészstúdiójával és kezdtük meg az engedélyeztetési eljárást. (Az építészeti tervek illusztrálják cikkünk oldalait.)

Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a terv megvalósításába bevonjunk mindenkit, aki tevékenyen tud segíteni. Az első ezzel kapcsolatos összejövetel április 7-én volt a Selyemgombolyítóban, melyre a következőket hívtuk meg:

Nagy örömünkre a meghívottak többsége eljött, a távol maradottak közül sokan levélben vagy telefonon jelezték együttműködési szándékukat. A résztvevők többségét inspirálta az Ökológiai Akadémia elképzelése, és érdekes párbeszéd alakult ki e találkozón. A beszélgetés az alábbi négy fő téma körül folyt:

A helyszín

Nagy Ágoston szerint az Óbudai-sziget túl közel van a város civilizációs ártalmaihoz, egy kilométeren belül két Mac-Donald's is elérhető, a fogyasztói kultúra csábítása nagyon közeli a résztvevők számára, ezért nem biztosítható az elmélyült munka, tanulás. Simonyi Gyula is ezt a véleményt erősítette, szerinte a tervet vidéken kell megvalósítani, konkrét helyszínjavaslatot is tett.

Velük szemben Vásárhelyi Tamás így fogalmazott a szervezőkhöz írt levelében: "Az épület helye - egy sziget - szimbolikus, és ez talán kárpótol a civilizációs terhelésért, mely nyilván éjjel-nappal érezhető. Gondolok itt a zajra, fényre, kirándulók, vendégek általi bolygatásra. Ettől még lelkigyakorlatos háznak és gyermek-foglakoztatónak is jó lehet." György Lajos szerint az Akadémia foglalkozásain részt vevők számára csak kivételes esetben szabad engedélyezni a távozást, és még a városban lakók is csak a foglalkozások és a közös rendezvények után mehessenek haza.

A sziget most még a főváros egyik háborítatlan zöld birodalma, a galériaerdő eltakarja a várost és megszűri zaját, hétköznapokon teljes nyugalom honol itt, csak az idelátogató óvodások kedves zsivaja töri meg a csendet. A hét végi forgalom sem hasonlítható a Margit-szigetéhez, hiszen itt nincsenek éttermek, büfék, nem száguldoznak bringóhintók, egyelőre szállodák és strand sincs itt. Ha az Ökológiai Akadémia programjain részt vevők megtartják György Lajos tanácsát, akkor itt, a város szívében is függetleníthetik magukat a környező civilizációtól.

Vásárhelyi Tamás írja: "A sziget a Duna szigete, víz veszi körül. Ennek jelentősége van. Kiemelten kellene itt foglakozni a vízzel és a Dunával. (...) A szigetjelleg is lényeges, akár mint folyó terméket, akár mint szimbolikus szigetet (egy konkrét nagyvárosban vagy a civilizációban vagy a XX. században) tekintjük. Erre is készülni kellene."

Az épület

Makovecz Imrét sokan szeretik és sokan nem szeretik, zsenialitását azonban ez utóbbiak sem vitatják. Azért kértük fel az ő stúdióját a tervek elkészítésére, mert ezzel is szerettük volna megadni az elképzelés rangját, és olyan építészeti megjelenést biztosítani az épületnek, amely összhangban áll a kitűzött célokkal és a sziget természeti környezetével.

A találkozón részt vevők véleménye is megoszlott a tervekkel kapcsolatban, többen kifogásolták, hogy az épületen nem találhatók meg a napenergiát és más megújuló energiaforrásokat hasznosító megoldások. Vita alakult ki a sok faanyag felhasználása miatt is. Volt, aki szerint egy ökológiai központ kialakításához nem szabad egy kisebb erdőnyi fát kivágni, más ezzel szemben azt mondta, hogy a tetőcserepek égetéséhez használt fosszilis energia előállítása nagyobb környezeti pusztítást okoz.

Az épület energiaellátásában mindenképpen fel szeretnénk használni megújuló energiaforrásokat, ezzel kapcsolatban még "alkudozunk" a tervezőkkel. Reményünk szerint a sziget alatt langyos hőforrás rejlik, melynek kihasználásával a fűtés kiegészíthető, a melegvíz-ellátás pedig teljes egészében megoldható.

Vásárhelyi Judit felajánlotta segítségét egy olyan házirend kidolgozásában, amely minden elemében az energiapazarló és környezetszennyező háztartás alternatívája lenne. E házirend alkalmazásával az Akadémia programján részt vevők olyan életmód-tapasztalatot nyerhetnek, amelyet hazatérve saját környezetükben is alkalmazhatnak.

Sebeők János szerint az épület attraktív megjelenése az EXPO egyik ellensúlya is lehet, bemutatva a "másképp létezés" világunkban lehetséges alternatíváit.

A tevékenység

A vitában felszólalók az Ökológiai Akadémia szerepét igen sokrétűen képzelik el, konkrétan az alábbi funkciók vetődtek fel:

Fontos tisztázni e funkciók egymáshoz való viszonyát, az egymás melletti megvalósítás lehetőségeit, meghatározni azokat a felhasználói köröket, amelyekhez az egyes tevékenységi formák kapcsolhatók. Az egymást kioltó funkciók időbeni szétválasztásáról gondoskodni kell, de kizárni nem lehet egyiket sem. Korosztályban is tágak a határok, a nyár elsősorban az iskolás korosztályé lehet, az alsósoktól a középiskolásokig, az év többi részén pedig a főiskolások, egyetemisták és a felnőttek osztozhatnak.

Szóba kerültek a különböző külföldi példák is, elsősorban az angliai Schumacher College és a Wales-i Center of Alternative Technology (Alternatív Technológiák Központja). Mindkettő vállalható és követhető minta, megpróbáljuk hasznosítani mindazokat az elemeket működésükből, amelyek az itthoni körülmények között is alkalmazhatók.

Több vélemény hangzott el az Ökológiai Akadémia mint szervezet működésével kapcsolatban is. Többek szerint szükség van e testület rendszeres találkozóira, hiszen egymás számára is fontos e fórum. Az Akadémia működése megindulásakor az aktív közreműködést vállalók munkacsoportokban dolgozhatnák ki az egyes funkciók konkrét terveit, tematikáját.