Leopold Kohr:

Az akadémikus fogadók
(részlet)

(The Academic Inn)
Forrás: Nicholas Albery - Mark Kinzley (szerk.):
How to Save the World. Wellingborough, Turnstone, 1984, 128-135. oldal


[Rich Text formátumú változatban letölthető]


A fasiszta rezsimek uralomra jutása idején Európában a tudósok munkájuk folytatása érdekében menedéket kerestek azokban az országokban, amelyekben az egyetemeket a kormány nem befolyásolta. Például Franciaországban, Kanadában, az Egyesült Államokban. Azóta viszont már egy új és sokkal nagyobb veszély fenyegeti a szabad tudományos tevékenységet. Ez pedig a robbanásszerűen fejlődő tömegtársadalmak oldaláról fellépő igény, amelyet az oktatás terén csak hatalmas egyetemek révén lehet kielégíteni (...) Egyetlen ország sincs ma már, amely ne osztozna az egyetemek nagyságából származó nyomasztó gondban. A problémát földrajzi értelemben csak egy másik bolygóra való meneküléssel lehetne megoldani.

Mégis van egy utolsó kiút. A tudománynak nem földrajzi, hanem intézményi értelemben kell új helyet keresnie; nem egyik bolygóról a másikra, hanem az egyetemről egy olyan intézménybe kell menekülnie, amely (a) fizikai kereteinek korlátai miatt immunis a túlzsúfoltságból eredő feszültségekkel szemben; (b) immunis az ideológiai nyomással szemben is, mivel olyan a kisugárzása, amely oldó hatással van a megkövesedett gondolatokra. Ez az intézmény - a humán tudomány utolsó menedéke - a fogadó. (...)

A kocsmai asztal barátokat teremtő hatása miatt, ami egyrészt a "cimborák" igazmondásában nyilvánul meg, másrészt abban, hogy nagy esélyt ad arra, hogy egy lépéssel közelebb kerüljünk az igazsághoz, a fogadó a filológiának nem csak utolsó menedéke. Valójában ez volt az a hely, ahol a humán tudományok megszülettek. A nyugati világ első egyetemei, az ókori Athén első egyetemei asztaltársaságokból fejlődtek ki. A mai napig a tudományos alkotást szimbolizáló egyik legszentebb intézmény a szimpózium. A szó görög eredetű, "együtt ivást" jelent (syn = együtt, a pinein pedig az ivásra utal). Sőt a híres angol jogi egyetemeket még ma is "inn"-eknek hívják - Lincoln's Inn, Gray's Inn -, amelyek kiválóan megfeleltek akadémikus fogadóknak, hiszen a diploma fő követelménye nem az volt, hogy a diáknak ennyi meg ennyi vizsgát kellett sikeresen letennie, hanem egy bizonyos számú vacsorán kellett megjelennie (...).

(...)

Az első feladat ahhoz, hogy létrehozzuk azt, amit Akadémikus Fogadónak nevezünk, amely a tudományos gondolatok szülőháza is lehet, az, hogy visszaadjuk a jó taverna lételemét, ami azt jelenti, hogy nemcsak jó ennivalóval, jó itallal, jó kiszolgálással és jó szállással kell rendelkeznie, hanem a jó beszélgetéshez is megfelelő légkört kell nyújtania. (...)

Fordította: Strbik Csilla